Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 1219
Copyright (C) HIX
1996-10-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 a plutokra1cia diktatu1ra1ja (mind)  15 sor     (cikkei)
2 Eloirat (mind)  13 sor     (cikkei)
3 Kadar Gyorgynek (mind)  75 sor     (cikkei)
4 Reszben meggyozve... (alapszerzodes) (mind)  110 sor     (cikkei)
5 Valaszkiserlet Kornai Andras reflexioira (mind)  39 sor     (cikkei)

+ - a plutokra1cia diktatu1ra1ja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kornai Andras szerint:

"> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Leteznek-e "forgatokonyvek" a politikaban? ( 34 sor )
>
> Az un. "demokraciakban" /valojaban oligarchiakban melyeket a
> XX.sz. vegen a mediamonopolium segitsegevel tartanak fenn/ ezt partok segit-
> segevel tudjak megoldani.
Ba1r a leira1sbo1l kibontakozo1 ta1rsadalomfelfoga1s u1gy ne1zem teljesen
szabva1nyos konspira1cio1elme1let, pro1ba1ljuk meg egy kicsit komolyabban
venni. "

Szerintem: ne probaljuk.

Farkas D. Gabor
+ - Eloirat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mult csutortok ota tegnapig szinte semmi idom nem volt a SZALON-ra: zavart a
rendszertelen erkezes is (1213-as csak 15-en jott, az 1214-es utan, es addig
azt se akartam elolvasni), de lefoglalt a Tocsik-uggyel kapcsolatos informaciok
keresese is. Az eheti fejlemenyek egeszen kiutottek. Ezzel egyutt ugy erzem,
csak a jovo hetre lesz annyira kepem az ugyrol, hogy barmit irjak rola. Gabor
1215-os cikkere is akkor fogok valaszolni. Szeretnem addig is a tobbi
adossagomat torleszteni: egyreszt Kadar Gyorgynek ha jol emlekszem 1209-es
(szeptember vegi) irasara mar reg valaszt igertem (mult szerdan mar majdnem
kesz volt, aztan nem akartam addig elkuldeni, mig utol nem erem magam
olvasasban), masreszt Gabor 1214-es alapszerzodes-cikkere is valaszolok. 
Minden erdeklodotol elnezest kerek a vitak koveteset nehezito kesesert. 

                                                              Monta'gh Bala'zs
+ - Kadar Gyorgynek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az elso mondatod nagyon jolesett, koszonom. (Nem idezem, onreklam lenne.)

>	Kovetkezetesen ket oldalrol beszelsz. Elhiszed-e ha mondom, hogy
>Auschwitz es a nyilasok nekem, ezen a Trianon-oldalon pont ugyanugy
>fajnak mint Neked? (talan joggal mondhatod: ugyanugy nem fajhatnak! de
>mondom, hogy nagyon!)
	
  Elhiszem, sot. Nagyon egyutterzek a soraidbol kiolvashato erzelmekkel, mert
ami engem illet, sokaig nagyon rosszul esett, ha valaki valamely altalam at
nem ertheto serelemre azt mondta, hogy ezt ugyse erthetem. Azt hiszem, kette
kell valasztani azt, hogy egy ilyen serelem, ahogy mondod, "mennyire fajhat" a
nem erintetteknek (szerintem akar ugyanannyira is), illetve mennyire
befolyasolja, foleg tudat alatt, a viselkedeset, donteseit.
        
>Jol fogalmaztad meg azt az en
>nagyobb felelem/fajdalmamat. Miert kell azt hinnem, hogy a masik oldalnak
>Trianon nem faj?.

  Hat, Gyuri (ugye, szolithatlak igy?)... szinte masrol se szol a vitam
Gaborral, mint arrol, hogy nekunk ugyanugy faj, es hogy ezzel hogy
egyeztetheto az alapszerzodes ossze. Es a Trianon-Auschwitz irasomnak is az
volt tobbek kozott a lenyege, hogy milyen rossz, hogy ezt eleve lehetetlennek
erzitek, es barmit tesz ez az oldal, igy magyarazzatok.   

>	Mi lenne, ha mindketto mindket oldalnak fajna? Es nem nyilvanitana
>ki az SzDSz  e l f u s e r a l t   alapszerzodesek tamogatasaval
>(remenytkelto kozos nyilatkozat alairasa utan), hogy azon az oldalon
>annyira nem faj, es hajlando lenne megbeszelni, hogy ezen az oldalon
>pontosan mi faj. Mert nem maga a szerzodes tenye faj. Az kell. De az
>elfuseralas faj.

  Aranylag :-) roviden osszefoglalva a velemenyem: az SZDSZ nem annak
kommunikalasara szanja az alapszerzodest, hogy faj-e neki Trianon vagy nem;
egyebkent faj; de nem ennek kommunikalasara valo szerinte az alapszerzodes. A
jelenlegi helyzetben arra valo, hogy se Magyarorszag integraciojanak, se az
erdelyi magyarsagnak ne artsunk. Szerintem ennek a celnak megfelel, de ezt
vitatemanak alkalmas kerdesnek tartom. Azt viszont nem, hogy erdekli-e az
SZDSZ-t az erdelyi magyarsag, mert azt vilagosnak tartom, hogy az
alapszerzodes ezt logikailag nem cafolja, abbol ezt a kovetkeztetest biztosra
levonni nem lehet; ha pedig valaki azert von le ilyen kovetkeztetest, mert
eleve csak abbol tud kiindulni, hogy az SZDSZ-t ugyse erdekelheti az erdelyi 
magyarsag, arra nem tudom, mit mondhatnek.
  Altalaban rendkivul fontosnak tartom, hogy a politikai ellenfelek ne vonjak
ketsegbe alapos ok nelkul egymas jo szandekat. (Az persze igaz, hogy a pokolba
vezeto ut is..., ez persze mar mas kerdes, errol mindenkinek meglehet a maga
velemenye.)       

>	Lehet, hogy 1990-94 kozott is tortent (most maradjunk ennel) az
>"Auschwitz oldal" megsertese (nem verbalisan, hanem irassal, torvennyel,
>szerzodessel vagy cselekedettel), olyan, ami a "Trianon oldal" mostani
>alapszerzodeses semmibevevesehez, megsertesehez hasonlithato... ird le
>kerlek, mi volt az, hogy magamba szallhassak.

  Karinthy szavaival elve: "tudom is en, orulok, hogy elfelejtettem"; de azert
most megprobalom felidezni. Az elso sokk Antall 1991 juniusi tamadasa volt a
teve fuggetlensege ellen. Jol emlekszem, hogy - bar Antall stilusa mar
kezdettol, 1989-tol ellenszenves volt nekem - amikor Haraszti interpellacioban
kerdezte: igaz-e, hogy egy 1974-es rendeletre hivatkozva meg akarja vetozni a
teve alapszabalytervet, eloszor biztosra vettem, hogy Haraszti beugrott egy
provokacionak. Mert ez nem lehet igaz... Nem sokkal kesobb kerult
nyilvanossagra az ugyanide tartozo "Konya-dolgozat". Lehet, hogy ezt "odaat"
ugy ertettek, hogy a regi rendszer kiszolgaloinak kiszoritasarol szol. "Ideat"
ugy ertettuk, hogy a kormannyal nem szimpatizalok kiszoritasarol. Sokkszeru
volt 1992. oktober 23., Goncz kifutyulese, ami nyiltan demonstralta, hogy a
Boross-belugyminiszterium es a szelsojobboldal szovetsegeskent is fel tud
lepni. Normalis orszagban az is elkepzelhetetlen, hogy Csurka a "Nehany
gondolat..." utan fel evig alelnok maradhasson a partjaban - tudom, Antall
feltette a kormanytobbseget, de normalis orszagban ez elobbrevalo, mint a
kormanytobbseg. (Egyebkent az SZDSZ azonnal felajanlotta /Tardos mondta el a
parlamentben/ hogy ha a Csurka elleni fellepesre ramenne a kormanytobbseg, az
SZDSZ hozzajarul a kisebbsegi kormany hatalmonmaradasahoz, es biztosra veszem,
hogy oszinte volt.) Vegul "nem volt semmi" a Horthy-temetes sem. Nem tudom,
nem hagytam-e ki valami fontosat, most ezek jutnak eszembe.

                                                              Monta'gh Bala'zs
+ - Reszben meggyozve... (alapszerzodes) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gabor egy idezete az 1201-esbol allaspontom egy reszet egyertelmuen
megcafolja:

>Vegul a valasz Balazs kerdesere a 12. szakasz 1. bekezdeseben talalhato:
>"Nothing in this protocol may be construed as limiting or restricting an
> individual right of persons belonging to a national minority or a
> collective right of a national minority embodied in the legislation of
> the Contracting State or in an international agreement to which that
> state is a party."
>(Ez az ajanlas semmikeppen nem ertelmezheto a nemzeti kisebbseghez tartozo
> szemelyek egyeni, vagy a nemzeti kozosseg a Szerzodo Allam jogrendjeben
> vagy nemzetkozi szerzodeseiben biztositott kollektiv jogainak korlatoza-
> sakeppen)

  Ez az idezet, elismerem, talalt. (Az 1201-est alighanem illett volna szo
szerint olvasnom egy ilyen vitahoz.) Ezek utan en is hibanak latom, hogy a
"kollektiv jog" kifejezest beengedtuk a labjegyzet lemondasaba, az autonomia
melle. 
  
  Ugyanakkor azt is nyilvanvalonak tartom, hogy ez a "Szerzodo Allam
jogrendjeben vagy nemzetkozi szerzodeseiben biztositott kollektiv jogai"
kitetel, ami ertelemszeruen a mar meglevo szerzodesekre (nem valami idealis,
Magyarorszag altal diktalhato szovegu szerzodesekre) vonatkozik, sajnos nem 
ad alapot egesz Erdelyt erinto autonomiaformak kovetelesere. Abban adok
igazat, hogy a labjegyzet lemondasa, ezek szerint szuksegtelenul, az
ellenkezojet teszi: az ilyen kovetelesek elutasitasara ad alapot. Abban nem
ertunk egyet, mennyivel varhatnank jobbat a jovotol a labjegyzet nelkul.
  
>Meglehet,
>talan ezert mondott le Suto Andras az RMDSZ tiszteletbeli elnoki posztjarol
>arra hivatkozva, hogy nem birja elviselni a hazugsagokat. Megjegyzem,
>ez a teny mintha nem kapott volna eleg figyelmet a magyar sajtoban,
>bar elofordulhat, hogy csak en voltam figyelmetlen. 

  Igen, ezuttal elofordult, es a magyar sajtobol az is kiderult, hogy Suto a
Maros megyei lista sorrendje miat mondott le, hogy tudniillik az egyik
"neptunost", vagyis egy egyesek szerint tulzottan mersekelt RMDSZ-politikust
(ha jol emlekszem, Borbelyt) tul HATRA raktak a listaosszeallitok, akik Suto
szerint egy nem igazan kompetens szuk csoport. (Mindehhez hozzatartozik, hogy
egy szamomra szinen hitelesnek tuno RMDSZ-es velemeny szerint Borbely
megitelesetol fuggetlenul Sutonek a sorrendallitas eljarasi modjarol valo
velemenye vitathato. Sajnos nincsenek olyan ismereteim, amikkel hatarozott
velemenyt alkothatnek.)      
 
>Figyelmesen attanul-
>manyozva a 1201-es szoveget rajohetunk, hogy az alapszerzodesben lefektetett
>"attoro eredmenyek" mind csupan az Europa Tanacs ajanlasanak csonkitott
>valtozatai. Ezert nyilatkozhatott ugy Melescanu, hogy sikerult "kiherel-
>niuk" a 1201-est, ez igy is van.

  Tudtommal Melescanu ezt csak az autonomiara ertette, eleve Romaniaban szinte
csak ennyi kozismert az 1201-esbol. Ami a tobbit illeti: most mar nagyon
ovatos vagyok, minden velekedes nelkul csak kerdezek (mert ugy erzem, eleget
kestem, nem akarom konyvtarban keresgelni az alapszerzodest) hol van me'g
csonkitas? Az irasod elejen hosszan ideztel az 1201-bol, ezek szerintem
csonkitatlanul kerultek at az alapszerzodesbe. Ismetlem, lehet, hogy tevedek,
kerlek, ird meg, hogyan latod. 

>>... ugyhogy
>>nem vagyok benne biztos: van-e benne a 11. cikkelyen kivul barhol me'g szo
>>vagy celzas autonomiara? Azt hiszem, nincs.
>	Ezt nem ertem. A 1201-es szovege rendkivul tomor, ketszer
>nem foglalkozik ugyanazzal a kerdessel. Az oktatasrol sincs benne
>mashol szo, csak az idevago szakaszban.

  Arrol akartam irni, hogy a 11. cikkely csak tobbsegi magyar teruletrol szol,
es ugy tudom (es ezt nagyon fontosnak tartom, es persze sajnalatosnak) nem
tobbsegi magyar teruleten autonomialehetosegekrol sehol sincs szo az
1201-esben! Valaszodban ebben megerositettel.

>A magyar allaspont azonban nyugati szemszogbol is toke-
>letesen tamadhatatlan volt, hiszen Romanian, az Europa Tanacs
>egyik tagjan a Tanacs egyik ajanlasat kertuk szamon, ment is az Europa
>Tanacstol minden fel evben delegacio Bukarestbe. Ezt a roppant kenyel-
>metlen helyzetet sikerult feloldaniuk a roman-magyar alapszerzodessel.
>Kulpolitikai bravur.

  Konkretan mit kertunk szamon, amit az alapszerzodes teljes szovege alapjan
ezutan mar nem kertunk? Autonomiaformakat szerintem eddig sem ker(het)tunk
szamon. 

>>Az RMDSZ egesz Erdelyt egysegesen erinto megoldast keres.
>	Erre idezetet kerek. 

  Elnezest, ha felreertheto voltam: ez is az autonomiakerdesre vonatkozott
"csak". Tudtommal az RMDSZ egesz Erdelyt erinto autonomiaformakrol szokott
beszelni, es nem beszel a Szekelyfoldet kulon erinto autonomiaformakrol. Mivel
en allitom, hogy valamirol *nem* beszel, ha tevedek, en kerek idezetet.

  Leveled vegen megismetled a kollektiv jogokrol altalam irtak cafolatat. En
is megismetlem, hogy igazad van; a "kollektiv jog" kifejezes, mint 
megmutattad, az eddigi velekedesemmel szemben *szo szerint* szerepel az
1201-esben, tehat valoban vedheto lett volna egy olyan magyar koveteles, hogy
ez ne szerepeljen a korlatozo labjegyzetben - ugy latszik, itt tulzottan
aggodott a magyar diplomacia azon, hogy mennyit lehet Nyugaton elfogadtatni,
vagy egyszeruen a Hornra jellemzo modon sajnaltak erre a korre az idot es
kapkodtak. Ezzel kihuztak a talajt bizonyos RMDSZ-kovetelesek alol, amik
teljesitesere ugyan egyebkent se lenne remeny, ezek kulfoldi tamogatasara sem,
de ez a ket szo akkor is folosleges "ajandek" a roman kormanynak.  
  Ezutan egy hosszu idezettel tamasztod ala, hogy az 1201-es hangsulyosan 
allast foglal az orszagok teruleti egysegenek megorzese mellett. Mindez 
szerintem nem valtoztat azon, hogy az 1201/11 altal ajanlott szekely teruleti 
autonomia Romania szamara elfogadhatatlan, hogy, mint te is irtad, Bosznia 
utan a Nyugat se tamogatna', es hogy az RMDSZ se ezt szeretne; tovabba hogy 
semmi mas (nem csak szekely) autonomiarol nincs az 1201-esben szo, tehat mast 
nem is lehetett benne "kinyirni". (Elnezest kerek az osszes tobbi olvasotol, 
hogy lassan kezdem papagajkent ismetelgetni onmagam; *egyelore* inkabb ezt 
valasztom, mint hogy valasz nelkul hagyjak konkret kerdest.)

                                                              Monta'gh Bala'zs
+ - Valaszkiserlet Kornai Andras reflexioira (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Andras! Koszonom komoly kielemzeset iromanyomnak, megkiserlek
foltett kerdeseidre sorrendben valaszolni. Mire gondolok, mikor "media-
monopoliumrol beszelek? Velemenymonopoliumrol, vagyis arrol, hogy a nagy
tomegekhez eljuto informaciok szerte a vilagon egy olyan kozvelemenyfor-
malo elit kezeben van, amely eldonti, mirol mit gondoljunk. Termeszetesen
tudom, hogy marginalisan jelen vannak /USA-ban helyi TV es radioadasok
valamint helyi, kispeldanyszamu lapok formajaban, Europaban mar csak az
irott sajtoban/ alternativ velemenyformalok is, ezek tomeghatasa azonban
ugy velem elhanyagolhato. Nap mint nap belenk sulykoljak, mi a helyes es
mi a helytelen gondolkodas barmely adott kerdesrol, mi a jo es mi a rossz,
ki kepviseli a "jokat", ki a "rosszakat". Ez szerintem totalis - es globalis -
agymosas. Volt-e pelda szerinted arra, hogy csak ket peldaval eljek a
kozelmultbol, hogy valamely, az egesz vilagon elerheto TV-adas vagy sajtotermek
ne negativan ertekelte volna Haiderek eloretoreset /ugyanolyan legitimaciot
elveznek - elvileg - mint a masik ket nagy part, ennek ellenere BBC, CNN egy-
arant a Rossz nevu dobozba tette oket s a ra szavazokat/. Tudsz-e olyan, az
egesz vilagon foghato adast, amely a palesztin-zsido konfliktusban palesztin-
barat /palesztinparti/ modon kozli/kommentalja a hireket. Vagy egy kicsit
regebbrol: elkepzelhetonek tartod-e, hogy a vilag nagy kozvelemenyalakitoi
kozul egy is Husszein partjara allt volna az USA-Irak haboruban?
   Az un. "beallt demokraciakra" mar nem vonatkozik, hogy uj partokat kell
"megcsinalni" a rendszer mukodesehez. A valtoztatas lehetosegenek illuziojat
pl. az USA-ban a ket nagy part idonkenti cserelgetese biztositja, harmadikra
/Ross Perot/ csak reszben a show miatt, neha pedig azert van szukseg, hogy
biztositsa a Wall Street altal megkivant eredmenyt.
   Kerdezed kik elnek belolunk? Ezt itt mi, kelet-kozep-europaiak meglehetosen
pontosan tudjuk. Europa tolunk nyugatra eso orszagainak sajtoja "kleptokratak-
nak" keresztelte el oket. Azt a nehanyezer embert, akik csaladi kapcsolataik
reven vagy korabbi sajat nomenklaturaszerelesuk reven kb. nyolc ev alatt ma-
gukeva tudtak tenni a kozvagyon donto hanyadat, mikozben hihetetlen elszege-
nyedesbe taszitottak az orszagot. Nem gondolom, hogy ezt kulunosebben magya-
raznom kellene.
   Azt hiszem utolso kerdesed - mivel szemben festem le a "szabad piacgazdasag-
nak" becezett kapitalizmust hazugnak, manipulativnak stb - azt hiszem koltoi.
Attol tartok minden emberi tarsadalom ilyen volt es ilyen lesz. :-(  Azonban
teljesen uj dolog a mediokracia, mely a globalis muholdas TV-adas reven tenyleg
kepes megteremteni egy totalisan uniformizaltan elo, erzo, gondolkodo ember-
masszat es tudja "kezelni" azt. Megegyszer koszonet a figyelmes olvasasert,
udvozlettel:                                                   Kiraly Miklos

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS