Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 268
Copyright (C) HIX
1997-11-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Sebesseg.... (mind)  11 sor     (cikkei)
2 Re: A vegtelen (mind)  24 sor     (cikkei)
3 finomszerkezeti allando (mind)  62 sor     (cikkei)
4 Re: szognagyitas es erdekessegek (mind)  22 sor     (cikkei)
5 foton, elektron, van, nincs (mind)  31 sor     (cikkei)
6 VILAGEGYETEM MERETE & NAP & SPECIALIS (mind)  47 sor     (cikkei)
7 re: elet az ocean feneken (mind)  16 sor     (cikkei)
8 re: nagyitas/feloldokepesseg (mind)  39 sor     (cikkei)
9 optimalis golyo?? (mind)  21 sor     (cikkei)
10 tavcso es szamok (mind)  7 sor     (cikkei)
11 pi szamolas, Fermat-sejtes (mind)  15 sor     (cikkei)

+ - Sebesseg.... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi!

        Az osrobbanaskor antianyag is keletkezett, ugye?
        Az antianyagban gyorsabban telik az ido. Igy az
        is fenysebesseggel terjedt, az o sajat idejeben szamolva.
        Ezt az anyagi vilagbol ugy lehet ertelmezni mintha tobbszoros
        fenysebesseggel szaguldik el. Erzekelni mar nem lehet, hiszen
        mar reg tulhaladt rajtunk. Ezzel csak azt akarom mondani hogy
        az anyagi vilagon tul is van ter es ido.

                                Na csa: Imoo
+ - Re: A vegtelen (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

        A vilagegyetem mereterol a kovetkezo miatt tettem fel a kerdest:
        Namarmost, akkor tekintsuk a vilagegyetemet vegtelennek. De ha
        vegtelen, akkor a valoszinusegnek nincs ertelme a kovetkezo el-
        meletben: ugyebar az emberek vitatkozgatnak, hogy vannak-e UFO-k.
        Vagy van-e mashol civilizacio. De mivel a vilagegyetem vegtelen,
        ezert biztos, valahol mashol, kialakultak azok a feltetelek, amik
        a foldon. Ezek utan feltetelezhetjuk, hogy vegtelen sok helyen
        alakultak ki ezek a feltetelek. Ezek utan az is biztos, hogy
        vegtelen sok helyen letezik az emberhez teljesen hasonlo leny.
        Az is biztos, hogy vegtelen sok helyen allnak az emberhez hasonlo
        fejlettsegi fokon, tehat mondjuk ott is 1997.11.26.-t irnak.
        Ezek utan kijelenthetem, hogy letezik a vilagban valahol egy 
        olyan leny, aki hozzam teljesen hasonlo, es pont egy e-mailt
        ir az elmeleterol... Na ehhez mit szoltok? Neked a vilagban
        vegtelen sok masod van, aki pont ugyanazt csinalja, latja, hallja
        stb. mint te. Es pont ugyanazt fogja csinalni, latni, hallani,
        mint te. Es ugyanakkor fog meghalni.

        Bocs, ha egy kapitalis nagy baromsagot irtam... Ez jutott egyszer
        az eszembe. 

                                        Geza
+ - finomszerkezeti allando (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Hidas Palinak: Ha meglesz a kijavitott vegleges valtozat
> es nem text hanem pl. winword fileba akkor szivesen elkernem
> mert szeretnem felfogni a relativitast:)
> Kvantummechanikarol nem tartasz hasonlo eloadast?

Tisztelt vitazo felek, en utoljara jo 2 eve irtam itt, amibol Horvath Pista
beidezte par soromat az inerciarendszerekrol (igy legalabb lattam, hogy 
nyelvtanilag kisse megbicsaklott az egesz, mert akkor is siettem), amit
talan Szadai Jozsi osszemosott azzal, amit Horvath Pista (szinten HP) irt.
Most viszont mar Pista is visszakerdez, ugyhogy mielott a kigyo tobbszor
egymas utan a farkaba harapna, kenytelen vagyok megszolalni (lehet, hogy
HOI csak provokal :-), en ilyet nem igertem, meg persze nem is tudom mirol
van szo ;-)

Erdekes volt az eddigi nehany szam, egy hete jaratom az ujra a lapot,
elegge a nyakamba szakadt a munka, de azert egy dologba belekotyogok :

#> 1. A finomszerkezeti allando erteke 1/137 (ha jol emlekszem)
#> Q: mi ez a finomszerkezeti allando es miert ennyi az erteke?
#
#        A fromula trivialis. Fejbol sajnos nem tudom. e, h, es c -bol kijon
#egy dimenzio nelkuli szam. Ha a mert fizikai mennyisegek masok lennenek,
#akkor ez a szam is mas lenne.
#        Senki se tudja miert annyi az erteke. Nobel-dij ha tudod.
#Eddingtonnak volt egy elmelete ra, hogy 1/136. Mert 4 dimenzioban vagyunk. A
#16x16 -os szimmetrikus matrixnak 136 fuggetlen komponense van. Aztan
#pontosabbak lettek a meresek, es erteke 1/137 lett. Na erre Edington hozza-
#adott a 136-hoz egyet, hogy valami skalar is fontos a szimmetrikus 16x16-os
#tenzor mellett. Azota erteke 1/137.07. Hoppa! Mit szolna ehhez Eddington?

Valamelyik CGS rendszerben alpha=e**2/hvonas*c, SI-ben 4pi is van, vagy valami
ilyesmi, de erteke akkor is 1/137, mert ez egy dimenziotlan konstans.
A reszecskefizikusok kulonben hvonas=c=1 egysegrendszert hasznalnak, ugyhogy
itt egyszeruen alpha=e**2=1/137 (e az elemi toltes hvonas=h/2pi, h a Planck-
allando).

A szammisztika persze egy erdekes dolog, de az e**2 ami a QED (kvantumelektro-
dinamika) csatolasi allandoja , az fugg az energiatol (energiaatadastol, ill.
impulzusnegyzetatadastol), meghozza novekszik vele, igy 100 GeV nagysagrend-
jenel, ahol ma tartunk, ez mar valahol 1/110 es 1/120 kozott van, ha jol em-
lekszem, de lehet, hogy 1/120 es 1/130 kozott.

Amikor ez 1-gye valik, akkor szunik meg a perturbacioszamitas (amit a Feynman-
grafok szemleltetmek) lehetosege, azaz akkor erunk mai tudasunk vegere, mert
a relativisztikus kvantumelmelet az csak az ilyen perturbacios esetre van
kifejlesztve. Reklamalni az elmeleti fizkusoknal lehet, en kiserleti reszecs-
kefizikus vagyok :-)

Az eros kolcsonahatassal epp az az egyik problema, hogy annak a csatolasi 
allandoja (alpha_s) kis energian 1-nel nagyobb es csak 1 Gev tajan lesz egynel
kisebb.

Amennyiben a nagy egyesitesek igazak (ez valoszinu, csak sok a megoldatlan
problema), akkor nagy energian (10^15-10^16 GeV) a 3 (elektromagneses, gyenge,
eros) csatolasi allando "talalkozik". A most kiserletileg elerheto energian
egyebkent mar az elektromagneses es a gyenge kolcsonhatas egyesul a 
Glashow-Weinberg-Salam modell szerint, aminek teljes bizonyitasahoz mar
csak a Higgs-et kellene felfedezni, de ez eddig nem sikerult (most az 
elmeletiek 200-300 GeV koze varjak, amit a LEP nem, de az LHC majd eler)
1 TeV-ig egyebkent meg kell talalni a Higgs-et, mert kulonben baj van.

Hidas Pal
+ - Re: szognagyitas es erdekessegek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

Jo emberszem felbontokepessege kb. 1 szogperc (nem valami hej de sok).
Tavcsovel elerheto felbontokepesseg [szogmasodpercben] = 11.5/tukor-
atmero [cm]. Nem tudom miert, talan a feny hullamhosszabol? Sok sikert.

A 100 km-re levo 1 meteres targy latszo merete: tg alfa = 1 m / 100 km =
1e-5, alfa = kb 2 szogmasodperc (fejben szamoltam, nem vallalok erte semmi
felelosseget). A tavcso szognagyitasa alapjan ki tudod szamolni a latszo
atmerojet. Iranymutato: a Hold tolunk kb. fel foknak latszik, tehat a 100
km-re levo 1 meteres targyat kozel 1000-szeres nagyitasu tavcsovel fogod
kb Hold meretunek latni.

Az is lathato, hogy szinte lehetetlen ember nagysagu alakokat muholdrol
azonostiani. A keringesi magassag 200 km korul van, a megfigyelendo resz-
letek mondjuk 10 cm ami 0.1 szogmasodperc. Meteres atmeroju, halali pontos
tavcsotukor kellene, majdnem egy Hubble (es azzal is mennyi baj volt). Igy
aztan a jo oreg U2 (es a kevesbe reklamozott, szinten jo oreg SR71) nem
veletlenul repked Irak felett, 10-15-szor kisebb magassagrol mar egesz jo
fotok keszulnek.

Udv///Laci
+ - foton, elektron, van, nincs (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HFeri
>Definia'ljuk ugy, hogy aminek nyugalmi to:mege van, az VAN, egyebkent
>nincs?) Szerintem  csak megallapodas kerdese.
Nagyon jol fogtad meg a lenyeget: a "van" meg a "nincs" definicioja engem
is legalabb annyira nyugtalanit, mint teged. En ott oldom fel a dolgot,
hogy ha valami nelkul is tokeletesen meg tudom magyarazni a vilagot, akkor
az nincs. De ez nagyon szubjektiv, es nem igazan megnyugtato.


>     2./ Ki tud egy megbizhato, OLCSO' keramikust ajanlani
>(legycsapohoz)?
Mit izelsz :-) mar ezzel a legycsapoval ? Abszolut nem ertem a dolgot !

Pista:
>       Egy problema azonban felmerul. Barmely kr.rendszerbol is nezed, az
>egyik esemeny megelozi a masikat. Vagyis logikus ok-okozati osszefuggest
>feltetelezni. Ez az egyik erv a foton mellett. A masik pedig az, hogy barmely
>rendszerbol nezed is, mindig van egy idoszakasz, ami elvalasztja a ket
>esemenyt. Vagyis igenis az alatt az ido alatt nem volt az energia sehol.
En ugy ertem, hogy ket atomot osszekoto egyenes menten fenysebesseggel
mozgo koordinatarendszerben nincs idokulonbseg a ket esemeny kozott. Nincs
elobb, kesobb, az energiacsere vegbemegy es kesz, az idoskalara ehhez nincs
is szukseg.

>       Ezzel meg nem bizonyitottam a foton letet. A Te ervelesedet sem
>cafoltam meg. Csupan beszelgetek veletek e temarol.
Koszonjuk szepen :-)  ,  de nem vagyunk (vagyok) sertodos, csak cafolj
nyugodtan, egyenesen legyezgeti a hiusagomat, hogy komolyan foglalkozol az
agymeneseimmel !

Tovabbi beszelgetes remenyeben: Janos
+ - VILAGEGYETEM MERETE & NAP & SPECIALIS (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

(A)

>...ugy sza-
>mithato ki, hogy a robbanastol eltelt idot 
>egszorozzuk a feny sebes-
>segevel (ut=ido*sebesseggel)...

Ez az! Ezek szerint, ha a vilagegyetem nem is vegtelen, akkor sem talalhatjuk m
eg a "veget",
mert hogy az fenysebesseggel tavolodik a "0" ponttol!
Csak akkor lathatnank a "veget", ha MI lennenk a
szelen.
Azert nem lehetunk a legszelen, mert akkor csak a ter "felet" latnank --> ellen
ben, mi az egesz teret latjuk.
Ha a szelen lennenk:
-ha a "0" pont fele nezunk, akkor latunk teret.
-ha ellenkezo iranyba, akkor nem.

Tudjuk, hogy a "c" a legnagyobb sebesseg,
igy soha sem "lathatjuk" meg a ter szelet.

A masik problema, hogy ha megis epitenenk egy
urhajot, ami "c"-vel megy, akkor mivel vilagitanank
magunk ele?  :))))

(Ha sok volt benne a marhasag, akkor javitsatok ki,
mert a sajat maga hulyesegebol tanulaz ember!)

(B)

Nem tudja valaki, hogy lathatok-e szabad szemmel
vagy kivetitessel a napkitoresek ill. napfoltok?
Koszi!

(C) Specialis kerdes

Vegh Peternek:
--------------

Szia! Ha ez olvasod, akkor kuldjel magadrol valamit.
Ha hozzaferheto vagy a halon, akkor orulnek egy
mail cimnek!  Koszi!
Udv. ~Laci~

<<< CLOUD ~ mailto:  >>>

:-|  But seriously..
+ - re: elet az ocean feneken (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bizony sok nagyon erdekes allatfajta, sot, kulon csak ott
megtalalhato allat torzsek el(nek) az ocean feneken. Nemcsak, hogy az
oriasi nyomassal (10 meterenkent 1 atm) tudnak megbirkozni tobb km
melysegben, de eligazodnak a teljes sotetsegben is. 
Ennel aztan me'g erdekesebbek az emlitett tenger alatti vulkanok,
illetve, a mely tengeri arkok menten felszo:ko",  forro forrasok
menten elo lenyek. Itt is teljes a sotetseg, oriasi a nyomas, de: nem
+4-5C-os a viz, hanem akar +350C-os is es gyakran kulonbozo
kenvegyuletekkel dusitott. Amiota sikerult ilyen helyekre kis,
kiserleti tengeralatjarokkal is lejutni (pl. Alvin), egyre tobb, rem
erdekes adatot tudunk errol a rejtelmes es lenyugozo vilagrol.
Legalabb olyan erdekes, mint az urkutatas, csupan kevesbbe ismert,
es, bizonyos mertekben nehezebben hozzaferheto.
A vilaghalon sok is informacio talahato errol. Ha pl. beutod az
altavista-ba a "hydrothermal vent"-et sok cikket fog megadni.
Udv.   Istvan
+ - re: nagyitas/feloldokepesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A feloldokepessegrol szolo kerdes, gondolom, ez esetben az emberi
szemre ertendo (mert mas az rovarnal, kutyanal, madarnal...)

Az emberi szem kepes targyakat kulon 'pont'-kent felismerni,
amennyiben azok ca. 1' (1 fok) szogtavolsagra vannak egymastol. Az
emberi szem "fovea" reszen a legerzekenyebb a latas, itt me'g
valamivel 1'-nal kisebb szogtavolsagu targyakat is kepes feloldani a
szemunk. Foleg nem attol fugg a szem feloldokepessege, hogy hany
egymas melletti latosejtre esik ugyanaz a kep, illetve mar masik
'pont', hanem, hogy az illeto latosejtek kulon-kulon, avagy
tobedmagukkal kapcsolodnak egy levezeto ideghez. A foveaben a
latosejtek nagy tobbsege kulon-kulon ideglevezetessel rendelkezik.
Bizonyos madarak szeme (pl. a ragadozoke) joval erzekenyebb az emberi
szemnel (sok szaz meterbol is meglatja az egeret a fu kozott).
Optikai eszkozokkel megnagyithatjuk ezt a latasi szoget (nevezzuk
'delta'-val). Ebbol adodik : 

tangens delta = B / b

ahol:
B: az optikai eszkoz altal elallitott virtualis kep nagysaga;
b: ennek a kepnek (az 'eszkoztol' = lencsetol) valo a tavolsaga;
delta: az eszkozzel hasznalt latoszog.


Egy optikai eszkoz nagyitasat a kovetkezo keplet adja:

N = delta /delta (null)

ahol:
N: a nagyitas
delta: az eszkozzel elert latasi szog;
delta (null): eszkoz nelkuli latasi szog;

Kozelben, me'g egymastol 0,2 mm-re levo targyakat (pontokat) kulon
pontkent ismer fel a szemunk. Annal egymashoz kozelebbieket mar csak
nagyito, mikroszkop segitsegevel.

Udv.   Istvan
+ - optimalis golyo?? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudosok, 

mivel epp a napokban tyuk-tojasnyi jegeso felbarazdalta a kocsimat
(es me'g sok maset is), felmerult a kovetkezo kerdes:

Van-e egy 'optimalis' nagysagy (tomegu), ez esetben jeg-golyo, mely
tobb kart okoz (= jobban nyomja be az illeto targyat), mint egy nala
kisebb, avagy nagyobb darab. Vilagos elottem, hogy az igen apro
kevesebb kart fog okozni, mint a nagyobb. De, van-e valamilyen
'optimalis' hanyados a golyo tomege es felutodesi felulete kozott,
amikor az legtobb energiat kepes kifejteni a felutodesi, egysegnyi
feluleten? Tovabba, mennyire szamit, hogy a jegeso 1, 3, vagy netan 7
kilometer magasbol jott? Gondolom, nem a szabadeses allando
gyorsulasanak van mindvegig kiteve, hanem ilyen jegeso felhokben
fellepo eros turbulenciak is fel-ala hajigaljak me'g, es raadasul
kozben egyre szedhet magara tobb vizet = jeget is, tehat a tomege
valtozik. Lehet-e ezert mondani, hogy a nagyobb darabb magassabbrol
jott, tehat mar ezert is nagyobb sebesseggel = tobb erovel csapodik a
foldre?

Udv.   Istvan
+ - tavcso es szamok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

hello!

az elso szam a nagyitas, a masodik az objektiv atmeroje mm-ben.
ha az objektiv atmeroje osztva a nagyitassal  7 -nel nagyobb,
ugy a tavcso ejszaka is jol hasznalhato.

szia: PF.
+ - pi szamolas, Fermat-sejtes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

1. Emlekeim szerint a Numerical Recipes c. konyv 2. kiadasaban
   van egy fejezet olyan algoritmusokrol, amelyekkel elvileg 
   tetszoleges pontossaggal lehet pl. pi-t szamolni.

2. A TIPPben ismertetett bizonyitas a Fermat-tetelre (mert ugye mar
   nem csak sejtes) szerintem hibas. A 8. pontban van persze a kutya
   elasva, addig minden trivialis: az n-edik gyokvonas utan a baloldal
   racionalis, mig a jobboldalon egy racionalis szam [(1-d^2)/4] n-edik 
   gyoke all, de nem nyilvanvalo, hogy a szamlalonak es a nevezonek
   miert ne lehetne kulon-kulon irracionalis n-edik gyoke ugy, hogy
   a hanyadosuk racionalis legyen. A valaszt persze a Fermat-tetel 
   adja meg, de hat epp ezt akartuk volna bizonyitani...

Udv,
KZ

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS