Tisztelt SZALON, kedves Kadar Gyorgy!

Koszonom Csicsery-Ronai Istvan velemenyet. Sajnalom, hogy ugy adtam koz-
re a Nyilt Levelet, hogy az o neve is szerepel rajta. Nem tudtam, hogy
a Nyilt Level Nepszabadsagban es a Magyar Hirlapban valo megjeleneset
kovetoen, amikoris meg orult annak, hogy megjelent ("Na! Megjelentunk!"
- ujjongott meg akkor) megvaltoztatta a velemenyet.

A levelet formalisan senki sem irta ala, ez ketsegtelen teny. Csak akik
resztvettek a szerkesztesben, azok neve szerepel ott. Igy van ott Csicsery-
Ronai Istvan neve is, ahogy Fejto Ference is, aki a kavehazi megbeszelesen,
amikoris a Nyilt Levelet kozosen megfogalmaztak, nem volt ott.

Gyuri, kerlek, kerj a nevemben szives elnezest Csicsery-Ronai Istvantol.

Magam sem a Nyilt Levelet, sem az alairassal kapcsolatos informaciokat
nem kivanom kommentalni.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Gabor, teljesen igazad van, am  csak azt ne hidd, hogy itt az USA-ban
jobb a helyzet. Grafikus igazmondassal, betu szerint ez tortent velem:
    Sakk komputerem adapterenek a vezeteket macskam elragta.
Elvittem ha't komputer javito cegemhez ahol evek ota legalabb 
2000 dollart ha nem tobbet hagytam  javitasoker, es ahol
a tulaj olelessel koszont. "Ilyen kis dolgokkal mi nem foglalkozunk
de neked megcsinalom" - mondta Bob es osszekototte a drotokat
"lehet eso lehet sar, azaz probald ki, hogy a pozitivot a pozitivval
kotottem e ossze s nem a negativval, mert ha nincs kontrollampad
akkor modulod ($1000) maris kiegett! Tegyunk hat 50-50% sanszot!"
     Az en penzemre! Szerencsemre nyertunk. az adapter mukodott
de szigetelo szallag kellett volna az osszekotest levedeni, azt Bob 
nem adott, azt mondta (s igaza volt) hogy vegyek valahol. Mire
megvettem, az ide-oda boklaszas kozben kirugtam a vezeteket,
az szetesett s nekem sem volt fogalmam, hogy most melyik a
pozitiv s melyik a negativ szal?
     Hogy veget vessek a zenenek, elvittem az ugyet egy kisebb
"appliance" javitohoz. A pali korulszaglaszta, majd kijelentette,
hogy a legjobb lesz uj vezeteket beepiteni, uj csatlakozoval. 
"Rajta,rajta!" Biztattam. O pedig: " Hagyja itt uram! Majd megcsinaljuk"
     Adtam neki vagy negy napot ra, amikor visszamentem az
adapter ugy fekudt ott ahogy otthagytam " Nem volt idonk ra
uram!..." - mondta a fonok indignalodva -" belathatja, hogy sokkal
fontosabb dolgokkal kell kesz lennunk. Kulonbenis: nem volt idonk
utananezni, hol lehetne ilyen ketszalu (!!) vezeteket kapni..." (minden
kocerajban...)
     Erre gondoltam egyet, mondok kellemesen meglepem az urget!
Hazamentem s egy regi, mar nem hasznalt adaptert amelynek 
vezeteke ep es sertetlen volt, csak ki kellett volna dugaszolni es
szakszeruen beforrasztani, elvittem a javitonak. 
     Tudjatok mi tortent?
     Kirugott az adapterrel egyutt!
     -" Mit gondol uram? Hova jutunk, ha a kuncsaft hozza ide nekunk
az anyagot amivel javitsunk? Ez erkolcstelen es szemtelen is! Mi
tudjuk, hogy mit hol kell beszereznunk es nincs szuksegunk ilyen
segitsegre. Vigye uram az adapterjet ahova akarja!..."
     Ekkor - miutan a komputert mar 10 napja nelkuloztem - 
ketsegbeesesemben egy egeszen pici sufni szeru kocerajba 
vittem el ( Amerikaban, videken ilyen is van) ahol a maestro
felesegenek a kutyaja eloszor majdnem megharapott ugyan, de
zokszo nelkul atvettek a hozott "anyagot" is, es ket nap mulva
potom $5-ert atvehettem a mintegy 10 perces munkat s forraszto
pa'ka't  valamint volt/amper muszert igenylo,uj vezetekkel ellatott
adaptert...
     Alig ket hetbe kerult...

    -lajcsi-

Paller Gabor Szalon-ban megjelent cikkehez szeretnek hozzaszolni..
Kedves Gabor eleg reg voltunk kapcsoaltban- pedig mindeg hianylom
azt a nehamy   privat kapcscolatunkat-levelet.

Kifogasolod, hogy az uzleti erintkezes, ami a vevoket illeti nem
nyugati stilusu- csupan az uzlet kinezese, a technikai
felszereltsege( tobb penztar-computert latok Pesten, mint
Stockholmban) AZ.  Computereket, szep portalokat stb. konnyu
vasarolni, de Te elfelejted, hogy Magyarorszag kis orszag es csupan
"egy " garnitura" lakossag van.
Miert varod, hogy azert, mert a Nepkoztarsasagbol Koztarsasag lett,
az egypartrendszer helyett parlamentarizmus van- azt, hogy az
emberek lelke, 40 ev agymosasa- hogy hogyan kell kitolni a vevovel-
es egyaltalan minek torodni vele, vagy eppen a munkaval- egyik
pillanatrol a masikra megvaltozott volna? Miert ne lopjon Opel
alaktreszeket a gyari autoosszeallito gyar biztonsagi felelose?
Hiszen a fizetese MEG nem nyugati, csupan az auto, amit ott
osszeallitanak- arrol nem beszelve, hogy ugyanazzal a fejjel
gondolkozik ma, mint 1988-ban...
Engeddtessek meg nekem, hogy Gabor tortenetet a magameval egeszitsem
ki: ( evente minimum egyszer, de inkabb ketszer vagyunk
Pesten-hiszen nyugdijasok vagyunk es otthon erezzuk magunkat ott)
No, felesegem nagy rejtventfejto. Odamentem az ujsagosbodehoz es
kivalasztottam 20 (!) rejtveny ujsagot, majd fizetesnel kertem, hogy
adjon egy zacskot- az ujsagok kisebbek-nagyobbak- nem konnyu
hazavinni. Valasz: sajnos az nincs, mert 10 Ft.-ba kerul, masnak nem
kell es a Hirlapiroda, ha poros nem veszi vissza tolem. Megtorultem
orrom es valami olyat mondtam-orrom alatt- hat bizony ezt a
kapitalizmust meg tanulni kell.
Utazas elott ismet elmentem es vettem ( jo ismerosok voltunk,
naponta tobb ujsagot vasaroltam- a politikai paletta mindket
oldalarol)  ismet 20 db. rejtvenyujsagot- a neni mar mondta, hogy
tudom-e,hogy zacsko nincs- Persze hogy tudom: en mar megtanultam
milyen is itt a kapitalizmus- es elovettem a zsebembol egy nylon
zacskot...

Kedves Georg Fischer !

Miutan Svedorszagban is van a torvenyhozasnak alkotmanyjogi kontrollja, az
"alkotmanybirosag svedorszagi megfeleloje" kifejezes hasznalata jogosult. A
sved alkotmany ellenorzes nem annyira centralizalt, mint a Nemetorszagbol
importalt magyar rendszer. A (ny.-)nemet rendszernek az volt a feladata,
hogy minden lehetseges eszkozzel elerje a masodik vilaghaboru utan az
USA-ban megalkotott nemet alkotmany betartasat. A magyar alkotmanyt,
viszont nem Washingtonban, hanem eredetileg Moszkvaban irtak ezert aztan
nem biztos, hogy szerencses az, hogy egy a torvenyhozas felett allo mind
biroi es vegrehajto hatalmat gyakorlo testulet probalja betartatni.

Amit viszont nem igazan ertek az az, amikor azt irod, hogy:

>4./ Svedorszagban az allampolgarnak nincs olyan jogi foruma ( mint
>Nemetorszagban az AB vagy az USA-ban a Legfobb Birosag) ahova az allam
>ELLEN pert indithat. Igy nem veletlen, hogy az europai orszagok kozott

Dehogy nincs, ott van a Justitieombudsman (JO), akinek pont ez a feladata.
Az alabbi idezet a sved kormany www szerverjerol szarmazik:

I Sverige finns ett flertal olika ombudsm=E4n som har till syfte =E4r att hj=
=E4lpa
 medborgarna att f=E5 sina r=E4ttigheter tillgodosedda. Justitieombudsmannen
 (JO), som inr=E4ttades redan 1809, skall bevaka att myndigheter och
 offentliganst=E4llda r=E4ttar sig efter lagar och f=F6rfattningar och=
 fullg=F6r sina
 uppgifter.

Vagyis a JO, amelynek intezmenye 1809 ota letezik, segiti az
allampolgarokat abban, hogy jogaik ervenyesuljenek es figyelemmel kiseri
azt, hogy a hatosagok es az allami alkalmazottak kovetik-e a torvenyeket es
az alkotmanyt.

Amit peldakeppen leirsz az allam kamattamogatassal kapcsolatos
"szerzodesszegesere" az egy masik pelda, en a szovetkezeti lakasok
epitesehez nyujtott kamattamogatasrol irtam, amit szinten megszuntetnek, es
ezert szoros analogiat mutat a magyarorszagi kamatamogatasok ugyevel.

Most persze kerdes,az hogy Svedorszagban ez helyes volt-e vagy sem. A sved
gazdasag pozicioi a 90-es evek elejere nagyon megromlottak, a hazai toke
hanyatt homlok menekult az orszagbol,a magas inflacio es adok
versenykepessegi szempontbol a sved gazdasagot a mediterran orszagok
szinvonalara alacsonyitottak. Ezen a korulmenyen csak ugy lehetett
valtoztatni, hogy a koltsegvetesi kiadasokat csokkentettek, ami
aldozatokkal: az allami szocialis szolgaltatasi spektrumanak csokkenesevel
jart. A terapia, azonban ugy tunik sikeres volt, mivel Svedorszag gazdasagi
hanyatlasa megallt, ami utolag igazolja az intezkedesek jogossagat.

Magyarorszag szamara sincs mas alternativa. Egy, a HVG-ben megjelent
osszehasonlitas szerint Magyarorszag gazdasagi versenykepessege rosszabb
(egy par helyezessel) mint Csehorszage vagy Lengyelorszage es legalabb 20
helyezessel rosszabb, mint peldaul Chilee (versenykepessegi szempontbol
Magyarorszag rosszabbul all, mint Egyiptom vagy India (!)). A magyar
koltsegvetes a GDP 60 %-at osztja el, ami peldatlanul magas ertek. Az EU
atlag 41 %. Meg a listavezeto dan (55 %) vagy sved (51 %) kormany is tobb
lehetoseget ad allampolgarai szamara, hogy sajat maguk dontsek el, hogy
mire koltsek a penzuket, mint a magyar.

Szabo Kalman

Tisztelt Szalon!

Ez mar obszcenitas a gyalazatos miniszterunktol:

> Mi van a Mikulas csomagjaban? (NSZ)
> 
> Nem minden Bokros-csomag keseru - neha akar meg edes is lehet.  Ezt
> szombaton a veszpremi Gyermekek Hazaban bizonyitotta be a
> penzugyminiszter, aki josagos Mikulasnak oltozve csokicsomagokat
> osztogatott a kicsiknek.  Hofeher szakalla lattan a gyermekeket kisero
> felnotteknek eszukbe sem jutott, hogy ez a Mikulas az ev kozben mivel is
> ajandekozta meg a nagyokat.

    Udv: Simanyi Nandor

>>=====================================================>>>4./ Svedorszagban
az allampolgarnak nincs olyan jogi foruma ( mint
>>>Nemetorszagban az AB vagy az USA-ban a Legfobb Birosag) ahova az allam
>>>ELLEN pert indithat. Igy nem veletlen, hogy az europai orszagok kozott
>>
>>Dehogy nincs, ott van a Justitieombudsman (JO), akinek pont ez a feladata.
>>Az alabbi idezet
>>Vagyis a JO, amelynek intezmenye 1809 ota letezik, segiti az
>>allampolgarokat abban, hogy jogaik ervenyesuljenek es figyelemmel kiseri
>>azt, hogy a hatosagok es az allami alkalmazottak kovetik-e a torvenyeket es
>>az alkotmanyt.

  A sved JO-t nem lehet az USA Legfelsobb birosagaval vagy a nemet
alkotmanybirosaggal (egyebkent Ausztriaban azonos Alkotmanybirosag letezik-
nem az USA kenyszere miatt...)
osszehasonlitani egyszeruen azert, mert nem birosag, nincs semmifele jogilag
meghatarozott befolyasa- csupan a panaszokat kivizsgalo hatosag, mely a
kivizsgalas utan ERTESITI az illetekes szervet, mely ellen a panasz
iranyult, hogy a panaszosnak igaza van. Ezek utan az "illetekes szerv " vagy
koveti a JO ( igaszsagugyi megbizott- kepviselo) javaslatat VAGY NEM. Miutan
a JO-nak (Justicie Ombud) semmifele buntetesi hataskore vagy joga nincs a
hibat elkoveto szervvel szmeben.
Talan hasonlitsuk ossze a JO-val azonos jogi befolyasu masik Ombuddal: a
KO-val Konsumentombud- a vevok fordulhatnak ide panasszal.
Pelda: az autodat a servicenel rosszul javitottak meg, felszamoltak olyat
amit nem csinaltak. A vevo panasszal fordul a KO-hoz, az kivizsgalja az
ugyet es kozli (ha igaza van a vevonek) az illetekes ceggel, hogy hibasan
jart el es JAVASOLJA a hibak kijavitasat- de meg be sem perelheti a ceget
-azt csak a vevo teheti-. Ezekutan a ceg vagy akceptalja a KO velemenyezeset

vagy nem.

 Ugyanez all a JO-ra, amit Te az Alkotmanybirosaghoz hasonlitsz.
A JO az velemenyez-amivel aki akar torodik- az AB a birosagi dontest hoz es
jogi szmepontnol ennek kilometeres kulonbsege van- az ugyfel szmepontjabol.
arrol nem beszleve, hogy mig a JO-hoz csak az illetot ert jogtalansag
kepezheti panasz targyat, addig az AB (vagy az USA Legfelso Birosaga) barki
panasszal elhet, ha ugy erzi, hogy egy torveny, amit hoztak
alkotmanyellenes- ez is nagy kulonbseg. Az AB-k eltorolhetnek egy torvenyt,
miutan azok az alkotmanyba utkoznek- a JO-nak praktikusan semmi ilyen joga
nincs.
Ne tevesszuk ossze a birosagi dontest egy alkotmanyellenes parlamantaris
torveny megsemmiseteset a Jo velemenyezesevel...


>>Amit peldakeppen leirsz az allam kamattamogatassal kapcsolatos
>>"szerzodesszegesere" az egy masik pelda, en a szovetkezeti lakasok
>>epitesehez nyujtott kamattamogatasrol irtam, amit szinten megszuntetnek, es
>>ezert szoros analogiat mutat a magyarorszagi kamatamogatasok ugyevel.
>>


Ami a kamatemeles kerdeset ileti ez felfogas kerdese, hogy mennyire tartjuk
lenyegesnek egy megkotott szerzodes betartasat- egy egyennel szemben-
vagy hivatkozva a rossz gazdasagi viszonyokra-felrugjuk az ugyfel reszerol
johiszemuen, az allam becsuleteben valo bizalomban kotve azt....
Kerdes, hogy hol itt a hatar.
Mi a velemenye az olvasoknak, ha pl. hivatkozva a romlott gazdasagi
viszonyokra, csokkentik a nyugdijat-amire a munakado 30-40 even
keresztul a dolgozo 12 %-at fizette itt be a dolgozo
fizetesemelesenel ezt beszamitottak, sot a torveny elorja, hogy
evente az inflacionak-amit megallapitanak kell a nyugdijat emelni (
a munkaado is evente tobbet fizetett be!) ezek utan ismet a romlo
gazdasagi helyzetre egy kormany nem torodve a parlamenti torvennyel
kozli, hogy most nem emeli a torvenyszerinti kotelezo emelest-csak a
felet- vagy mint tavaly: semmit !VAgy: a nyugdijbiztositasra
kemenyen megsporolt havi ( 30 even keresztul befizetett) premiumot- nem
veszik figyelembe a megallapodast, hogy x havi fizetes utan 30 ev mulva
milyen osszeget kell kapni az illetoenk- hanem kozlik, hogy hiaba
takarekoskodott es vonta el mastol a havi reszleteket- most csak az igertnek
a felet fogjak fizetni.   Vagyis: az jart jol, aki nem kotott
biztositast a penzet befektette es mikor nyugdijba ment- meg van a
penze.( Ha nem volt tul hazard...)
Egyrol NE feledkezzunk emg: Ilyen politika mellett a kovetkezo generacio NEM
fog biztositast kotni-ha ez ennyire nem bizhat az allamban.

A rend kedveert legyen szabad hozzatennem: 1945 elott sokan kotottek
elet es nyugdijbiztositast Magyarorszagon. Miutan a biztositas
pengohoz volt kotve- 1945 utan nem kapott semmit.
Ebbol kifolyolag keves emberrol hallottam, akinek ma Magyarorszagon
ilyen fajta biztositasa(nyugdij) van, miutan senki sem bizik a
jovoben....nem beszleve az inflaciorol.  amirol tudok: nem
szabalyosan de emberek kotnek mindenfele biztositast Nemetorszagban-
Markaban es Markaban fizetik a havi premiumot...

Fischer Gyuri irja a 1027-es szamban.
> bizonyos ellenveteseim vannak.
> Kezdjuk az Alkotmany birosag-gal:
> 
> 1./ Svedorszagban mint egyikeben az europai orszagoknak- NINCS AB.
> 2.Svedorszagban meg hasonlo vagy ennek megfelelo birosag sincs.
    Mar regota ra akartam kerdezni, de en nem vagyok tulsagosan 
tajekozott a kerdesben, gondoltam felhozza mas. Az erdekelt volna, 
hol van es hol nincs Alkotmanybirosag. Tudomasom szerint az AB nemet 
mintara gyokerezett meg nalunk es meg nemely keleti orszagban. A 
nemet jogrendbe pedig a szovetseges hatalmak illesztettek be, amikor 
a haboru utan voltak szivesek megirni a nemet alkotmanyt. Az USA-
ban a legfelso birosag lat el AB-hoz hasonlo funkciokat, sok borsot 
is tortek mind Roosevelt, mind Reagan orra ala, amikor legyilkoltak 
a New Deal es a Reagan-i konzervativ koltsegvetes nehany kritikus 
tetelet. Erdekes, mindig csak a gazdasagi kerdesek utkoznek az 
alkotmanyba.
    Ki tudja, van-e Alkotmanybirosag vagy egyeb ehhez hasonlo 
szervezet mas orszagokban ?

Udv, Gabor