On Sat, 18 Oct 1997, Szebeni Attila wrote:

> Egyszer mar feltettem, de mindenki kihagyta.
> Mit tortenik, ha ket fenykvantum egymassal szemben halad?

  Na ezaz.
 Ha a hatarsebesseg a fenysebesseg, akkor adott a kov. problem:
 Van 2 elemlampa az urben egymashoz kotozve, es pontosan
 ellentetes iranyba vilagitanak:

    <-  *     >===
              ===<     *  ->

 Ha az inerciarendszeremet a lampakra veszem fel, az egyik foton
 sebessege c , a masike -c .
 Es ha mondjuk a rajzon a baloldali fotonra veszem fel
 az inerciarendszert?  Akkor mekkora a masik foton sebessege?
 Persze, most ra lehet mondani, hogy a bal oldali fotonrol
 nezve a jobb oldali  c-vel fog menni (relativisztikus fizika, etc.)
 De akkor az elemlampak mennyivel mennek?
 C-vel nem mehetnek, mert akkor a jobb oldali foton nem tavolodik
 a lampaktol. Kevesebbel nem mehetnek, mert akkor meg hogy jon az,
 hogy a lamparol nezve a foton c-vel megy, a fotonrol nezve a lampa
 meg kevesebbel ?????

 Valami nalam okosabb ember (nem nehez :) )  valaszoljon lecci!

       Oli

On Fri, 17 Oct 1997  wrote:

  [...]  (egy kuul abra a teafozore.)

> 'A'-bol ismet feltoltse 'C'-t (szortyog). Es innen az egesz folyamat
> ismetlodik.
> 
> Ez am a tudomany!

   En is igy fejtettem vissza a mukodesi elvet ahogy leirtad.
 Viszont (mint villanymernok-palanta) nagyon hianyoltam, hogy
 az elektronikai reszerol szo sem esett.
 Ha untato, akkor PgDn, ha erdekel, leirom:
 A rajzodon a 'C' tartaly az alatt a femlap alatt helyezkedik el,
 amin az uvegedeny all.
 A femlap also reszere egy felkor alaku femcso van rogzitve,
  (tulajdonkepp ez a 'C' tartaly) , valamint szorosan melle egy
 masik femcso is (tobbnyire alucso, mert jol vezeti a hot), ami
 kvarchomokkal (gyulladasgatlo), vagy keramiaval van tele.
 Abban huzodik a futoszal. Ilymodon a futoszal egyszerre futi
 a 'C' tartalyban a vizet, illetve az edeny aljat.
 Az femlap aljan talalhato meg egy bimetal is, ami kb. arra van
 beallitva, hogy 100 C fok kornyeken bontson. Ez a bimetal a futoszallal
 van sorosan kapcsolva.
 Fozes kozben (a viz miatt) altalaban sosem megy 100 fok fole a
 homerseklet, szoval a futoszal allandoan fut.
 Mikor kifogy a viz, a futoszal 'tulmelegiti' az edeny alatt a femlapot,
 ekkor a bimetal kikapcsol, majd egy ido utan (kis hiszterezissel)
 mikor a femlap kelloen 'visszahult', ujra bekapcsol.
 Igy kis futesi intervallumokkal melegen tartja a teat.

 Sot, mitobb: mikor nagyon elvizkovesedett a vizcso, elofordulhat,
 hogy a futoszal szep lassan tulmelegszik. Ilyenkor szokott a bimetal
 szikrazva bontani. (ropogas hallatszik a fozo aljabol, recseg a
 radio a konyhaban, esetleg hunyorog a lampa)

             Oli

Sziasztok !

Eleg sok tema felmerult mar az alvassal, alommal kapcsolatosan.
(En irtam be a Jose' Silva cikket.)
Most megkerdezem, hogy valojaban MIERT ALMODUNK ?


name: Laszlo Vegh
login:  Cloud
mailto: 

:-|   But seriously...

Oli eppen a legjobb helyen vagta el a levelemet:

>> Urhajo az alagutban:
>> Azt, hogy egy altalanos hur - de nem atmero - menten furt
>> alagut eseten mennyi a szukseges ido nem tudom, csak gyanitom,
>> hogy a vonat lassabb lenne mint [...]

> ... mint abban az esetben, ha a kozepponton halad at, viszont
>    a tavolsag is kisebb.
>    Szogfuggvenyek hasznalataval ki lehet szamolni, hogy
>      - surlodas =0
>      - kozegellenallas =0
>      - hatasfok =1
>      - Fold =go"mb
>    eseten barmely 2 feszini pont kozott furt alaguton at
>    pontosan ugyanannyi ideig tartana az ut.

Az eredeti levelemben a mint utan az "egy foldfelszinen keringo
urhajo" allt. Az alagutak egyidejuseget bebizonyitotta mas (csak
egy Pi veszett el, de aztan az is megkerult). Az atmerovasut es
az urhajo 45 perc alatt jut el a Fold atellenes pontjara, a hur-
vasutak viszont rovidebb tavolsagot tesznek meg ezen ido alatt,
tehat lassabbak. Nincs itt semmi problema.

Pupak

SPECIALIS  RELATIVITASELMELET    1.

        Nem torekszek a teljessegre, se a korrektsegre. Az elso es egyetlen
cel, hogy minel tobbet megertsunk a specialis relativitaselmeletbol. Ezert
feltetelezem, hogy mar hallottatok dolgokat, es vannak ismereteitek. (lasd
a penteken (TUDOMANY #230) emlitett konyveket)
        Alap kiserlet a Michelson-Morley interferometrikus meres. A merest
itt nem targyalom csak kozlom az eredmenyt. A feny minden koordinatarend-
szerben azonos sebesseggel terjed. Egyelore a koordinatarendszer jelentsen
mindig inercia rendszert. (inercia rendszer az a rendszer ahol a Newton
torvenyek ervenyesek, nincsenek tehetelensegi erok) 
        A Michelson-Morley kiserlet ugy tortent, hogy a Foldon megmertek a
feny sebesseget. Majd megmertek fel ev mulva is. Mivel a Fold Nap koruli
palyamenti sebessege 30 km/s, ezert a ket sebesseg kozt varhatoan 60 km/s
kulonbseget kell eszlelni. Nem lattak kulonbseget. A feny mindketszer 
300 000 km/s sebesseggel terjedt. (tudom, hogy 299 xxx km/s, de az 
egyszeruseg kedveert, mindig 300 000 km/s-nek fogom momndani)
        Tehat megismetlem:
A feny fuggetlenul az eszlelo (a laboratorium) sebessegetol mindig 300 000
                                        km/s sebesseggel terjed.
Itt jobb ha mindenki megall. Ugyanis aki ezen csak ugy tul tud lepni, az
akar ne is olvassa tovabb. Szoval a XIX sz. vegen ott volt a szep fizika,
foleg a mechanika. Es akkor holmi kiserletezok azt mondjak, hogy 
300 000 km/s + 30 km/s = 300 000 km/s. Ez egyszeruen NEM LEHET. Es tenyleg
igy van, nem lehet! A newtoni fizikaban. 
        Most mehetunk tovabb. Ugyanis a newtoni fizikaban az egesz
ertelmezhetetlen. Tehat, ha jol odafigyelunk a termeszetre, akkor meg kell,
hogy ertsuk, uj elmeletre van szuksegunk. Ezen meg szepen lehet
filozofalgatni, es szep lassan rajonni, hogy mit valtoztassunk. En ezt most
itt nem reszletezem, hanem megmondom, hogy a ter-rol es ido-rol alkotott 
fogalmainkat kell felul vizsgalni. Na menjunk szepen sorjaban.

        POSZTULATUM:
1. c (a fenysebessege) minden koordinatarendszerben 300 000 km/s.
        Ezen ne vitatkozzunk. Meg vagyon merve.
2. Ha van ket megfigyelonk, akik felcsrelhetok egymassal (azaz valamilyen
        szempont szerint szimmetrikusak), akkor ugyanazt kell latniuk.
        Ez teljesen logikusnak tunik, majdhogynem tautologia.

        Mint jelent ez a masodik? Nem azt, hogy az egyik ezt latja, es
ugyanakkor azt latja, hogy a masik is azt latja. NEM! Az egyik lat valamit,
mondjuk megmer egy tavolsagot, a masik is megmer egy tavolsagot. Hiaba
merik ugyanazt a dolgot nem biztos, hogy ugyanazt a szamszeru eredmenyt
kapjak. Egyatalan nem. A szimmetria azt jelenti, hogy ha A megfigyelo mer
egy a1 tavolsagot (az egyes jelu valami hosszat) amit B megfigyelo b1-nek
mer, akkor ha van egy kettes nevu vacak (amire nezve mar fenn all a
szimmetria, azaz A es 1, valamint B es 2 ugyanugy vannak elrendezve, pl.
A-hoz kepest 1 nem mozog, es B-hez kepest 2 nem mozog), akkor az a2 es b2 
mereseket is elvegezve a2=b1 es b2=a1.
        E ket posztulatumbol minden levezetheto. Az kell meg hozza, hogy a
meterudakat elfelejtsuk. Ugyanis a tapasztalat szerint az 1m-es mozgo rud
nem egy meteres, azaz semmire se megyunk vele. E helyett csakis az ugy-
nevezett sajat idot fogjuk hasznalni. Ez semmi mas mint, hogy a megfigyelo
cipel magaval egy orat. Amit az ora mutat az a sajat ido. Ez egy un.
invarians dolog. Talan ertheto is, hogy miert. Mert a masik koordinata-
rendszerbol nezve lehet, hogy valami tovabb tart, de az, hogy az ora mit
mutat az koordinatarendszertol fuggetlen. Ugyanis lathatod az orat
megrovidultnek, de a mutato az vagy az 5-oson van vagy nem. Az a masik
rendszerbol is igy latod, fuggetlenul a tavolsagok megrovidulesetol,
vagy az ora latszolagos deformaciojatol. Ugyanis ket nagyon kozeli pont
(a kis mutato hegye es az 5-od szam), a masik rendszerbol nezve is
nagyon kozelinek fog latszani.
        Szoval vegyunk megfigyeloket. Nyugodtan lehet azt kepzelni, hogy
kimennek az urhajoikkal valahova a csillagoktol tavolra. Minden megfigyelo
vigyem magaval orat, lampat es tukrot. Egy kiserlet abbol fog allni, hogy a
megfigyelo villant egyet a lampajaval, a masik meg visszatukrozi. Uzenni
is tudnak egymasnak, ha maskeppen nem, hat morse jelekkel. Mindenesetre, ha
az oraikat nem is tudjak egyeztetni -- tudjak, de csak ha ugyanazon a
helyen vannak, ha az egyik arrebb megy semmi biztositek nincs arra, hogy az
orak tovabbra is ugyanazt az idot mutatjak -- azt azert feltehetjuk, hogy
szerkezetileg az orak azonosak, es azonos modon jarnak. (nem egyszerre,
csak azonos modon) Ezt a kovetelmenyt kielegithetjuk, ha elozoleg az orakat
100 evig taroljuk valahol, mondjuk 100 millio svajci orat. Majd a 100 ev
utan kidobunk 99 milliot beloluk, es csak azt az 1 milliot tartjuk meg 
amelyek 100 ev alatt is pontosan egyforman jartak.
        Ezek utan mit tehetunk. Van az A es B megfigyelo, kuldhetnek
egymasnak villanasokat, es megmerhetik mennyi ido mulva jon vissza a
villanas. 
        ***************************************
Most, es ezentul mindig, az osszes kiserlet kizarolag egy egyenes menten
fog zajlani. A masik ket dimenzioban nincs mozgas. Vagyis csak egy ter
koordinatank lesz X. Az idot t-vel jeloljuk. Igy az osszes grafikonunk ket
dimenzios lesz. Fuggolegesen mindig t lesz, vizszintesen pedig X.
        ***************************************
Na nezzuk mar vegre az elso merest. Szoval A villant, B visszatukrozi, majd
ezt A meglatja. A villanas es a fenyjel visszaerkezese kozott teljen el t
ido. Ezt meri A. Ismetelje meg a merest 100-szor, majd keszitsen grafikont.
t |                  *                   |            *
  |                                    t |         *
  |   *         *                        |      *
  |        *                             |   *
----------------------  X              ------------------------ X
        1. abra                               2. abra
Ha a grafikon az egyes abra szerinti, akkor baj van. Tessek korulnezni,
mert valami disznosag van a dologban. Mondjuk az egyik megfigyelo kozeleben
van egy csillag, vagy eppen az egyik mukodteti a raketajat, stb. Tessek
ezeket megszuntetni, ekkor a tapasztalat szerint a 2. abrahoz hasonlo
linearis osszefuggest kapunk.
        Ezen megint ne tessek vitatkozni. Galilei ota ez a tapasztalat.
Ezt csak azert, mondom mindig, mert elvarom, hogy az egeszbe belekossetek.
Azert neha kozlom, hogy hol nem lehet. Azaz lehet, csak nem velem. Vannak
tenyek! Ezeket nem muszaj elhinni. Tessek kimerni! A tobbi dologba
viszont tessek szives lenni belekotni. Meg akar hiba is lehet ebben az
irasban. De ha nem is hiba, de esetleg rosszul van leirva. De meg ha jol
is van leirva, ezek egyatalan nem nyilvanvalo dolgok. Vagyis kozotkodjetek
nyugodtan. Aki nem teszi azt nem is veszem igazan komoly erdeklodonek.
        Szoval ott vagyunk a kettes abra adatainal. Ez esetben tessek
megkerni a megfigyeloket, hogy az urhajok raketaival addig ugyeskedjenek mig
a 3. abran levo fuggvenyt nem kapjak. Az megint egy tapasztalati teny, hogy
lehet addig ugyeskedni,               |
mig meg nem kapjuk a 3.             t |
abra gorbejet.                        |   *   *   *   *   *   *   *
                       3. abra        |
                                    -------------------------------- X 
Ezekutan mar konnyebb a helyzet. Ne csak A es B, hanem C, D, E, F .....
csinalja meg paronkent ugyanezt. Ekkor lesz 10 000 megfigyelonk, akikre
fennall a 3. abra osszefuggese. 
        Definicio (amely nekunk ugyse kell): Ez esetben (ha a 3. abra-n
levot merik) a relativ sebesseg a ket megfigyelo kozott nulla.
        Most akkor definialom a koordinatakat. A megfigyelo villant, majd
megfigyeli a fenyt ami visszajon. Ne feledjuk! A megfigyelt adat, mindig
egy ido adat (sajat ido), ez esetben van a t1 amikor villantott, es van a
t2 amikor eszlelte, hogy a villanas visszjott. Ekkor annak a terido pontnak
 t |                amely -nel (-rol) visszaverodott a fenyjel (jele P)
   |                (azaz nem a tukor koordinataja, hanem a tukor
t2 |                koordinataja, plusz az a pillanat amikor 
   |*               visszaverte), a t(P) es X(P) koordinataja:
   |  *             
   |    *           
   |      *  P          
   |        *             t2-t1                         t1+t2
   |      *       X(P) = -------     DEF1        t(P)= -------     DEF2
   |    *                   2                             2
   |  *
   |*   4. abra      
t1 |
        Most mar van definicionk. Ahhoz, hogy a 10 000 megfigyelo kozott el
tudjunk igazodni, most mar csak az oraikat kell szinkronba hoznunk. Ez utan
lesz 1 azaz egy darab koordinatarendszerunk. Ez is valami.

Kedves Tudosok,
        Ekkora sikerre azert nem szamitottam! Orakon belul befutott 6 level.
Koszonom jelentkezeseteket, nos akkor legyen. Folytatom a spec. rel.-t. 
Egyebkent elmondom miert szamit nalam 3 jelentkezo mar tomegnek.
        Eloszor is a TIPP-en elhangzott felhivasokra kettonel tobb ember
ritkan jelentkezik. Ennel tobb embert csak jol szervezett munkaval lehet
osszehozni. A tortenetem pedig a kovetkezo.
        1994 elejen olvasgattam a SZALONt meg a FORUMot. Eleg nagy volt a
politikai vita, es jo sok kulfoldi (foleg ameriaki) hozzaszolo volt.
Akkoriban meg sehol sem volt az Internet. Szoval felajanlottam, hogy
bennt leszek a valasztasok napjan ejfelkor es gyors hireket teszek kozze.
Mivel a HIX maga egy napot kesik, ezert magan uton terjesztettem a hireket.
Kepzelhetitek megdobbenesemet, mikor egy-ket nap alatt is csak harom
jelentkezo volt. Hetek mulva lettunk csak valami 30-an, abbol is a fele
 .hu vegu cimrol (no meg egy csomo baratom is rajta volt a listan).
        Nem tehetek rola, de azota en ezen a szemuvegen keresztul nezem a
HIX mozgositasokat. Szerintem 3 ember valoban komoly erdeklodest jelent.
Ahhoz kepest, hogy a TUDOMANYban mondjuk megjelent 3 relativitas iras + 3
valasz (az utobbi idoben), a 6 fo igen szep szam (es ok nem is irtak a 
temarol, azaz uj figurak). Es ez 6 ember csak az a 6 aki azonnal valaszolt.
        El kell meg mondanom, hogy tobbseguk a segitseget is felajanlotta.
Szivesen veszem, kulonosen az ASCII abrak elkesziteseben. Aki vallal ilyen
munkat, az irjon. Elkuldom az en abramat (az is ASCII), es az illeto
csinalhat szebbet (ha tud).
        Masik gond, hogy alt.rel.ben lesz egy csomo keplet. Ezeket en
TEX-be fogom megirni, de az a TUDOMANYban elvezhetetlen lesz. Vagyis varok
leveleket azoktol, akik hajlandok ASCIIsitani a kepleteimet.
        Koszonet a segitsegert.
Bocsanat, hogy ilyen hosszu meset irtam. De meg mindig van :)
        Ma szerettem volna (gondolom ez mar csak a 234-be jon le) a nyelvekrol
irni. De ezt az irast kenytelen vagyok elhalasztani. Ugyanis ez a het az
unnep miatt zuros. Semmi ertelme, hogy a hetvegere ket irasom is bemenjen.
Mar pedig ez lenne, ha tartanam magamat a ketnaponkenti eloadasokhoz.
        Vagyis a spec.rel. 1. lejott a 233-ban. A spec.rel. 2. -t beteszem a
234-be. Remelem az meg szerda delutan eljut hozzatok. Koszonet erte
Attilanak. Hetvegen lehet pihenni, emeszteni az elso ket reszt, es elolvasni
a 3 konyvet amit ajanlottam. Jovo heten aztan beindul  hetfo-szerda-pentek
rendszer (ameddig birom).
                                                        Horvath Pista
PS. A nyelvekrol, majd hetvegen irok.