Kedves HANGosok!

Kovary Peter irta:

> Meglehet felreertettetek. Ha ott van a lemezen, persze szolnia kell.
> Csak
> eroszakosabb hifik ezt jellemzoen tuldimenzionaljak, tehat konnyen
> meglehet
> [nem azt irom, hogy mindenkeppen ugy is van!], hogy amelyik rendszeren
> ez _nagyon_ kijon, az ezer sebbol verzik. Rogton kiderul mi ujsag, ha
> enekhangot hallgatnak vele.

Az evek soran szerezett egyik legalapvetobb "hifi" tapasztalatom az, hogy
valoszinuleg az enekhang a legneuralgikusabb pont a hangreprodukcioban. 
Ez nem rogton valik vilagossa, mert ameddig erosen "midfi" a hangzas, addig
nem zavaro az enekhang sem. Kesobb, amikor javul a hangzas, es mar minden
nagyjabol rendben van, akkor kezd igazan zavarni az enekhang elegtelensege.
Ekkor tunik ki, a tobbi dolog kontrasztjaban. En most ebben a "fazisban"
vagyok, es erzem, hogy innen igen nehez a tovabblepes.

Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

Tibor irta:

> Az alabbi Dvorak cselloversenyeket birtoklom:
> Rostropovics (DG)
> Harrell (Decca)
> Piatigorsky (elfelejtettem)
> Perenyi (Laserlight)
> Fournier (Szell)
> Nemo-May (Denon-Supraphon)
> Ma (Sony)
> Starker (Mercury)
> H. Schiff (Philips)
> Gendron (Philips)
> DuPres (EMI)

Ez igen! :))) Tekintelyes lemezgyujtemenyed lehet, ha csak ebbol a mubol
ennyi peldanyod van! LP-nem gyujtesz? Kb hany lemezed van? Miota gyujtesz
lemezeket?

Udv, Gruiz Marton.

Kedves Tibor!

> Az alabbi Dvorak cselloversenyeket birtoklom:
> Rostropovics (DG)
.........
> felvetele a legjobb. Egyebkent az altalam gyakran idezett Gramophon
magazin
> ezt a lemezt tekinti Rostropovich legjobbjanak. Persze ez sem mervado

Most probaltam megrendelni ezt a lemezt a "Zenebonaban", de ott DG nincs
csak EMI. Egy Saint-Saens mu is rajta van a LONDON PHILHARMONIC
ORCHESTRA-val. Kerlek ird meg, hogy erre a lemezre gondoltal es a DG-t
elirtad, vagy keressem tovabb a DG kiadvanyt, mert valoban letezik.
Surgos valaszt kerek, mert turelmetlenul birtokolni akarom a lemezt!!!
:))))

Udv, Gruiz Marton.

Kedves Tibor!

Megneztem egy regebbi hangot, ahol irtad:

> Szivbol ajanlom vele a Dvorak csello versenyt es a Csajkovszkij-Rokoko
> variaciokat. Mindketto kiseretet a Berlini Philharmonikusok lattak el,
> Karajan nagyszeru vezenyletevel (DG Original).A legjobb letezo Dvorak
> felvetel. Meg kell venni!

Tehat (sajnos) biztos nem eliras, mert itt a Berliniekkel es Karajannal van
meg. 
Nincs mit tenni, kutakodok tovabb. :((

Elnezest mindenkitol a sok levelemert!

Udv, Gruiz Marton.

Marton irta:

>> Erdekesseg. 
>> Gyakran jatszotta Beethoven 1. es 3. zongoraversenyet (az elobbit o a
>> legjobban), de a 2-at, 4-et es 5-et soha. Jatszotta a legtobb, de nem
>> mind 
>
>:(((( 
>Hat akkor soha nem lesz meg az 5. Richtertol! 
>Pedig azt nagyon szeretem... 

Ha nagyon erdekel, Richter mit, mikor, hanyszor es kivel vett lemezre, es
ezek milyen kulonfele inkarnaciokban (LP, CD) es milyen lemeztarsasagoknal
jelentek meg az idok folyaman, melegen ajanlom Paul Geffen kituno
Richter-diszkografiajat:

http://richter.simplenet.com/RichterD.html

Es ha mar ott vagy, nezd meg a Richter-oldalakat is:

http://richter.simplenet.com/richter.html

Ezen az oldalon a magyar latogatonak kulon csemege a "Richter in Hungary"
cimu radioprogram, amely a Magyar Radio angol nyelvu adasabol lett felveve,
es RealAudio formaban hallgathato. A musorban egyebek kozott Kocsis Zoltan
emlekezik vissza - angol nyelven - Richterrel valo talalkozasaira es
egyuttes zeneleseikre.

Jo zenehallgatast!

Gyuri

Kovary Peti irta:

> ... Mert a grabberek nem vegeznek semmifele hibajavitast. [Hogy miert,
> azon el lehet gondolkodni]

Nem orulok, hogy ezt irod, mert a kozeljovoben szandekozom en is venni
egy Plextor CD-irot (W4220, ha jol emlekszem neked is ez van). Azt
gondoltam, hogy ezzel majd tokeletesen fogok tudni grabbelni is.
Ezert kerdeznem, hogy amit irtal azt tapasztaltad a Plextorral, vagy
csak olvastad/hallottad valahol?
Mellesleg a grabberek szerintem sem vegeznek tul sok hibajavitast, (nem
is nagyon tudnanak, mert nem kapjak meg a hibajavitas elotti redundans
adatokat) de bizom benne, hogy maga a CD-ROM olvaso annal inkabb. 

> Pl. ha egy millimeteres furoval atfurod a CDt, a lejatszast ez nem 
> zavarja. Korrektul helyreallitja a redundans infobol az eredeti 
> hangot. De ugyanezt barmivel grabbelve egeszen fals hangot lehet 
> kapni, ha ugyan ki nem kopi a grabber.

Ezt probaltad a Plextorral is?

Udv!

&rew

Halló halló !  Bocs az ékezetekért attól aki nem látja.
Ma szinte egész nap a Szatmári Péter uramnál ültem és mondhatom
csodálatos emberrel ismerkedtem meg a személyében. Úgy három
hete hívott fel telefonon egy gramofonlemezhirdetésem félreértése
miatt. Lemezjátszóalkatrészt próbált tölem szerezni. Kiderült, hogy
mérnökember, aki már nyugdijban van és csöves kütyüket javítgat
odahaza. Ma voltam nála, mert elvittem hozzá a gramofonlejátszóm
csöves hangkorrekciós egységét átnézetni, megjavítani és kissé
átalakítani. Hát én ilyen jógondolkodású, segítőkész, a dolgok
végérejáró és becsületes emberrel ritkán akadok össze. Elme-
sélte, hogy miért foglalkozik régi rádiók javításával, restaurálásával.
Lényege, hogy egyszerüen élvezi az akkori zseniális megoldásokat,
élvezi, hogy olyasmikben turkál, amik még meg voltak csinálva.
Kezdve az asztalos munkájától a konstruktörön keresztül a szerelés
mívességéig. Aszonta: Fiatal koromban mindíg arról álmodoztam,
hogy bár ha ilyen meg olyan rádióm lehetne egyszer. Most minden
ilyen irányú vágyam teljesült. Az öreg igaz, hogy nem a fogyasztói
társadalom kegyeltje, viszont ember a talpán mert fontosnak tartja,
hogy mit ad ki a keze közül, illetve saját szavaival mondva:
"nem mindegy, hogy mit hagyok magam után evilágon". Hát nem.
Tehát régi dolgok és reménytelennek hitt esetek javítója
Szatmári Péter (házfelügyelö) 3425459 VII. ker. Damjanich u 42/2/7
Üdv, Ágoston

Hello!


>Denon PMA-250SE (ez olcsobb, erdemes meghallgatni)
>Denon PMA-350SE (ez jobb, erenye a viszonylagos
>rendszerfuggetlensege, tobb melye van
>mint a 66-osnak, gyengebb egy kicsit a
>tere, azt leszamitva nem rossz)
> es nincs
> ra eleg penzed, megnezed valamelyik friss hifi ujsag
> hirdetesi oldalat, es joval olcsobban megveheted
> hasznaltan.

Kicsit regebbi ujsagokban gyakran talalkozni a Denon PMA-280-nal.
Az ara altalaban 35000 alatt van igy hasznaltan.
Erdemes vele tenni egy probat?

Udv:Akos

A Jamorol lebeszeltek...mar el is felejtettem az otletet.

Ed irta:

>> Most olvastam, hogy a szabvany szerint a CD egy
masodperc alatt 
>> 200 korrigalhato hibat tartalmazhat...
>Ha javithato a hiba, akkor miert romlik a hangzas? Vagy a
> javitason interpolalas ertendo? Akkor ertem.

Elkezdtem gondolkozni, hogy is van ezekkel a cdkkel, meg
CD-DA formatummal (eszmefuttatas kovetkezik)

1. A CD-lejatszok fontos resze es kulon is kaphato egyseg a
CD-transzport. Elkepzelesem szerint a CD-transzport
feladata hogy a CD lemezrol leolvassa a
belepreselt/beleegetett informaciot, aztan komoly
feldolgozas utan a D/A atalakito szamara emesztheto
formaban kirakja a digitalis kimenetre. A
CD-transzportokban nagy hangsulyt fektetnek mechanikai
kivitelre, a rezgesmentes, egyenletes lemezforgatasra, az
elektronikara meg plane. Ezert a jo minosegu
CD-transzportok arai elerik a 1 millio forintot. Meg az
ilyen draga CD-transzportok hangja is elter egymastol, de
az bizonyos, hogy egy 1 M forintos transzport hangja jobb,
mint az 50000-ese.

2. Mar regota megfigyelhettuk, hogy a szamitogeppel felirt
audio CD rosszabbul hangzik, mint a gyari, sajtolt. A
legutobbi HiFI-Choice-ban az irhato cdket teszteltek
muszerrel es szubjektiv meghallgatassal is. Kiderult, hogy
lenyeges kulonbseg van egyes gyartok CD-R lemezei kozott (=
a hangjuk kozott is), es a fizikai magyarazatot is
megtalaltak a jelensegre.

Most jon a varazslat:
Fogok egy harmadosztalyu noname CD-R lemezt, berakom a PC-s
harmadosztalyu CD-iroba, felirok ra valamit szamitogepes
formatumban (mondjuk egy programot meg egy wav-hangfilet).
Aztan belerakom egy harmadosztalyu 10 eves Goldstar
CD-ROM-ba (eszmei erteke 1000Ft). Bitrol-bitre pontosan
visszajatsza az egeszet. Azon lehet vitatkozni, hogy a
wav-filebol ki mit hall, de hat a program, az mukodik,
ugyhogy 100%, hogy bitre azonos az elolvasott informacio a
felirttal.
Pedig kepzelhetitek, hogy abban a Goldstar CD-ROM-ban
mekkora hangsulyt fektettek a rezgescsillapitasra, meg az
elektronikara. Semennyit.

Mi a magyarazat? Hogy lehet hogy az ertektelen CD-ROM
bit-pontosan visszajatsza akarmelyikrol CD-R lemezrol az
informaciot, a 1MFt highend csoda meg a sajtoltrol sem?
A magyarazat az audio es a szamitogepes CD formatumok
kulonbozosege. Az audio cd formatum egy nagy rasz. Es most
nem a 44.1/16bitre gondolok, hanem ahogy az rogzitve van a
lemezen. Ha a szamitogepes CD-formatumot hasznalnank az
audio CD-ken is, akkor sok kivalo mernoknek nem kellene sok
eves faradsagos munkaval elerhetetlen aru CD-transzportokat
kifejleszteni, hanem egy nehany ezer forintos
mechanika+elektronika eleg lenne a legdragabb rendszerekbe
is. Miert hasznaljuk megis a rosszabb, megbizhatatlan
formatumot? Talan elhamarkodott tervezes, talan valakiknek
ez az erdeke. Nem tudom.

Persze nem ez a audiofil bolcsek kove. Sok mas, fontosabb
problema is van. Csak arra szerettem volna felhivni a
figyelmet, hogy van legalabb egy eset (szerintem sok),
amikor irrealisan draga alkatreszeket ki lehet valtani (es
felulmulni) olcso megoldasokkal, csak egy kis mernoki
odafigyelesre van szukseg.

Vagy nem? Kivancsi vagyok a velemenyetekre.

Tamas

>> eleg jo melyatvitelu rendszer kell. Tisztan hallhato, mikor a studio
>> alatt
>> harminc meterrel idonkent elduborognek a metroszerelvenyek.
>De komolyan: Honnan tudod, hogy metro :) es nem - mondjuk - a hangkarod
>rezonal?

Gondolom, a ket dolog mas hangon szol. Nekem van egy regi Qualiton markaju
Vivaldi: Negy evszakom, melyen a tél utolso tetelenek vege fele jol
hallhato,
hogy kint elhuz valamilyen nagy testu jarmu.
Van eg eleg jol szolo, Verdi nyitanyokat tartalmazo EMI LP-m.
Hifis-barkacsolos
idom kezdeten "nem volt rajta semmi". Aztan a rendszer fejlesztes soran
megjelent rajta valami zorej, eloszor azt hittem, megserult a lemez, de nem.
Ujabb fejlesztes utan egyertelmuen felismerheto lett a hang, egy vono a
lapozaskor hozzautodik a kottatartohoz.


Ivan beszamoloja juttatja eszembe.
1968-69-ben elofelvitelis katona volta. Nalunk a KISZ klubban mar volt
radio es lemezjatszo. A lemezjatszo eleg sokat ment, a radion nem nagyon
hasznaltuk. Viszon sosem felejtettuk el ugy beallitani, mintha a Szabad
Europat hallgattuk volna. Szazadparancsnokunk meg vegig abban
remenykedett, hogy egyszer majdcsak rajtakapja az illetot. Hiaba, akkor
meg nem volt alternativ szolgalat, es elvunk volt, ha mar nem tehetjuk
meg, hogy nem vagyunk itt, legalabb ott bosszantsuk a hivatasosokat,
ahol csak tudjuk.
Az en detektoros radiom valojaban mar nem hagyomanyos kristallyal ment,
hanem uvegcsoves germanium diodaval, sot volt benne egy tranzisztor is.
A vegen egy telefonkagylo betetje volt, ami nem volt kenyelmes, viszont
jo nagy hangereje volt. Az egesz egy fa ladikaban, az agyam melletti
fotel alatt tanyazott, es gimnazista koromban hallgattam sokat hallgattam
lefekves utan, a hallgatot a parna ala teve. Kesobb kapott egy valto
kapcsolot,
es tobb tekercset, es lehet hogy hihetetlen, de neha a SZERT-t is fogni
lehetett. Igaz hatalmas antennam volt, a halozat foldpontjat hasznaltam, es
akkoriban meg a legvezetek volt a divat.


>Regota meg szeretnem kerdezni, hogy nagyon hulye vagyok-e, ha a kovetkezo
>lancon en a legtobb komolyzenet elvezem?
Szerintem nem. Sot nagyon rokonszenvezek az allaspontoddal. Szeretem, ha
a zene technikailag is szepen szol, de ha egy zene igazan tetszik, nagyo le
tudom szallitani a hangminosegi igenyeimet. (Az oszi HANG buli resztvevoi
tapasztalhattak is.) Egyik legujabb kevencem egy Andres Segovia CD, amin
a legfrissebb felvetel is 1939-es. A legregebbi 1927-es. Tenyleg akkor meg
hogyan es mire ment egy felvetel?


Egy erdekes dolgot vettem ma eszre. A Kossuth ado szolt a haloszobaban
URH-n, a nappaliban kozephullamon. Hasonlo esetben mar maskor is ereztem,
mintha visszhangos lenne, de ma ugy szolt, minha a "strandon " lennek.
Kiprobalta, ha a haloban is a kozephullam szolt a hatas megszunt.
Jol erzekelhetoen elobb szolalt meg az URH. Tudja valaki a magyarazatot?


Mar regen meg szeretnem kerdezni, de csak ennyi miatt lusta voltam irni.
(Altalaban lusta leszek, ha irni kell, olvasni jobban szeretek.) Tobbszor
olvastam hangdoboz teszteknel pozitiv kicsengessel, hogy zongora lakkal
van bevonva. Ez csak esztetikai, vagy hangzasbeli pozitivum is?
Egyszer regebben lattam egy kisfilmet a TV-ben mely arrol szolt, hogy
egy kutato szerint a Stradivari (jol irtam?) hegeduk hangja szerinte a
kulonleges lakkozastol van. (Felreertesek elkerulese vegett ez reszemrol
nem allasfoglalas, nem ertek hozza, csak errol szolt a film.)


Egy kis humor. A nyolcvanas evekben a Csalogany utcaban dolgoztam, es
a Fo utcaba jartunk ebedelni. Kollegammal gyakran bementunk az utba eso
konyvesboltba, megtekinteni az uj lemez-termest. Ott vettem eszre (es ezt
szo szerint ertsetek), hogy a bolti lemezjatszo karjara potolando a letort
ellensulyt, egy szenporos aprofa volt felkotozve. Az elado mikor eszrevette,
 hogy a kollegammal vigyorogva megtargyaljuk a dolgot, kioktatott minket:
ket lemezjatszojuk van, felvaltva hasznaljak oket, amig a masik
karbantartason
van. Es o meg van gyozodve arrol, hogy otthon akarmilyen gyemantos
lemezjatszonk van is, az nem lehet olyan jo, mint az o rendszeresen
karbantartott
lemezjatszojuk.


Es megegy. A "szovjet" hifitornyot mar regota ismertem, de most hallottam,
hogy
milyen a roman hifitorony. (senkit nem akarok megbantani, kulonosen nem,
miota Agoston olyan jo beszamolokat es ismertetoket irt, de nagyon
tetszett.)
Szval: egy barnamedve, nyakaban egy roman cigany hegeduvel.. (Lehet, hogy
csak en nem ismertem?)

Bocsanat, hogy ilyen hosszu levelet irtam. Ritkan van kedvem irni, de ugy
latszik,
akkor nagyon.


Udvozlettel
Andras