Kedves VITA-zok!

Elsosorban mindenki, aki irt nekem, Hidas Pali, Mizsei Janos, ...

Kezdjuk sorban, pl. az 1/2 ha-szor-nu-vel vagy 1/2 havonas*omega-val

Szoval nem az a nullponti energia, hanem a nullponti energianak
koszonhetoen van allitolag ott. Ezert nem nulla. Nem en mondom,
hanem a fizikusok (a tevedesek elkerulese vegett, en sem vagyok
fizikus, hanem villamosmernok, de ha mar errol van szo, Egely
sem fizikus, hanem gepeszmernok, azon belul is energetikus -
ezert hat ne csuggedj Dorozsmai Karcsi).

Egyebkent a zerusponti energia mellett rengeteg bizonyitek szol,
pl. a Casimir effektus, ill. Lamb kiserlete, aki ezert Nobel
dijat is kapott.

A Casimir effektusrol annyit, hogy a kovetkezorol szol:

Elorebocsatom, hogy ez Casimir idejeben (aki a 40-es evekben
a Philpis-nel volt kutatomernok) csak gondolatkiserlet volt
azonban azota mar gyakorlatban is igazoltak az effektust, ha
jol emlekszem rhodium-ot hasznaltak. Tehat:

Vegyunk ket parhuzamos femlemezt, amik nagyon kozel vannak
egymashoz (na most ez azt jelenti, hogy NAGYON, itt mikronokrol
van szo - innen kezdve nem trivialis a kiserlet megismetlese)

Ha valoban letezik a nullponti sugarzas (amirol Planck azt
allitotta, hogy folytonos spektrumu), akkor a ket fegyverzet
kozott (vezeto anyagbol van) csak allohullamok tudnak kialakulni,
kivul pedig folytonos spektrum van (ld abra).

                abra:

 /\/\/\/\/\/\/\/|/\/\/\/\| ugyanaz itt is, mint a masik oldalon
 /-\_/-\_/-\_/-\|/\/\/\/\|
 +++++++++++++++|/\/\/\/\|
                |/\/\/\/\|

                |        |
                +--------+
                |   d    |


 (kicsit nehezkes rajzolni karakterekkel, a lenyeg, hogy
 kivul zagyvasag van, belul pedig csak a "d" tavolsagbol
 adado d/2 d/4 stb. hullamhosszu allohullamok alakulhatnak ki).

 Innen pedig egy kis matematika, tehat kint sokkal tobb a vegtelen
 mint belul, (belul megszamlalhatoan sokan vannak a hullamok, kivul
 pedig megszamlalhatatlanul sokan). Ha pedig ez igy van, akkor
 a sugarnyomasnak a ket lapot egymashoz kell preselnie eleg erosen.

 Es ez tenyleg igy van, kiserletileg igazolt, hogy a lapok egymashoz
 nyomodnak, es csak marha nehezen lehet szetvalasztani oket. Tehat, ha
 az effektus mutatkozik, akkor kint igenis vannak hullamok, meghozza
 a magas frekvencia tartomanyban is igen szepen, egyebkent egy bizonyos
 kisebb d tavolsag elerese utan az effektus megszunne. T.i. a
 homersekleti sugarzas (Planck keplet) maximumot mutat, es nem uszik
 el a vegtelenbe (Rayleigh-Jeans keplet, ill Wien torveny egyesitese,
 ld. Planck 1900, ill. 1910 - ekkor modositotta Planck azt a kepletet
 amiben csak a homersekleti sugarzas szerepelt).

 A temarol nem szeretnek hosszabban irni, t.i. van hozza szepen
 szakirodalom (nem szamizdat!), ha valakit erdekel, meg tudom adni,
 de lasd Scientific American, T. Boyer cikkei.

Visszaterve az 1/2 hv-re ez csak annak a jele, hogy a zerusponti
energia ott van akkor is, amikor a harmonikus oszcillator
"nyugalomban", azaz a legkisebb energiaszinten van. Egyesek
szerint a van der Waals eroknek is a nullponti sugarzas energiaja
a vegso oka.

Hidas Palinak es Mizsei (Vaskalapos) Janosnak
azt hiszem valaszoltam a fentiekkel, a spinrol
pedig annyit, hogy az megallapodas szerint 1/2-ed, t.i. itt
arrol van szo, hogy (szemleletesen - Steven Hawking es
John D. Barrow utan szabadon) ha egy testet 180 fokkal
elforgatunk, akkor, ha szimmetrikus volt, akkor megint
ugyanazt latjuk, ha nem, akkor megegyszer (ossz 360 fokkal)
kell elforgatnunk ahhoz, hogy ugyanazt lassuk. Ha 180
fokos forgatas utan ugyanazt latom, akkor a spin legyen 1/2
ha csak 360 fok utan, akkor legyen a spin 1. Na most
ott van a furcsasag, hogy vannak 2-es spinu reszecskek is,
ami azt jelenti, hogy csak ketszer (!) 360 fok forgatas utan
kapom vissza ugyanazt.

A zerus ponti energia letet feltetelezve Boyer a kvantummechanika
alkalmazasa nelkul (!) kepes egysor dolgot levezetni. Ezek a
dolgok nem jonnenek ki, ha a nullponti energiat elhagynank.
Ha valakit erdekel, elhozom a konyvet, es bepruntyogom a
levezeteseket.

A zerusponti energia megfigyelhetosegerol - nem lehet
megfigyelni, ill kimutatni, t.i. homogen es izotrop,
azaz nincs "mihez kepest", ill. nincs "honnan hova".
A zerusponti energia csak kozvetetten mutathato ki, ill.
hasznosithato, de ez megint messzire vezet, es azert
engedtessek meg nekem, hogy Egelyre hivatkozzak, pontosabban
az o konyvere a Bevezetes a Tertechnologiaba c.-re, ill. a
Hargitai-Egely Kifordul a ter cimure (Hargitait nem szeretem,
mert szenzaciohajhasz, semmi targyszeru nincs abban, amit ir,
sose lattam meg irodalomjegyzeket a muvei utan, de ezt a
konyvet spec. egy kotetben jelentette meg Egely-vel. Ez nem
kozos mu, hanem ket mu egy konyvben.)

Ja, es meg annyit, a megfelelo korokben a zerusponti energia
hasznositasat hivjak ugy, hogy "negcsapoljak a hiperteret",
meg meg hasonlokeppen. Tevedes azonban ne essek, itt senki
nem beszel arrol, hogy orokmozgot hozzon letre, vagy
kijatssza az energiamegmaradas elvet. Egyszeruen arrol van
szo, hogy az energiamegmaradas csak zart rendszerben igaz.
NA most ki mondta, hogy a foldunk zart rendszer, ugyhogy
az univerzum egeszenek sugarzasabol adodo zerus ponti
energia (vagy "hamis vacuum" ahogy a kozmologusok hivjak,
ld. Paul Davies Az utolso harom perc c. konyvet)
figyelembevetelevel csak az univerzum egesze tekintheto
zart rendszernek (most hagyjuk a filozofiat, hogy
mi az univerzum egesze, mindenesetre letagadhatatlan,
hogy az a par szaz milliard galakszis darabonkent
par szaz milliard csillaggal igenis sugaroz, meghozza
eleg rendesen). Tehat a zerusponti energia hasznositasa
az, amikor az energiat atcsoportositjak egyik terreszbol
a masikba (megjegyzem, minden energia hasznositas ugyanez,
csak a forras es a cel sokkal kozelebb van egymashoz,
es a forras jol definialhato helyen van). NA ennyi, mert
errol orakig lehetne meg irni.

Valaszokat, eellenvelemenyeket varva

Udv,

Sik Zoltan

Ha per, ugymond, hadd legyen per..

Kedves Sik Zoli,

Cikkedben elolvastam mind az otlet szerzojenek nevet, mind a Tiedet. Csak
azert batorkodtam feltetelezni valamifele trefalkozast, mert a kozelmultban
egy masik HIX rovat hasabjain felmerult annak a gyanuja, hogy egy megfelelo
jogokkal rendelkezo egyen egy bizonyos KLARIKA nevu usert krealvan al-al-
szemermes levelkeket kuldozgetett be. Persze ezt semmikeppen nem akarom
kapcsolatba hozni Veled. De tenyleg, az e-cimed vegen az a ".net" mit je-
lent? Nekem a ".se" Svedorszagot, es azert szerepel a regisztralt fejlecben
a Budapest, hogy azert tudni lehessen hogy en nem ott vagyok (csak a halo-
zatunk ott kapcsolodik be az Internetbe).

1. Az urben sulytalansag van, de az UFO-k az urben sosem mutatkoznak,
   mindig csak itt korottunk ropkodnek.
2. A legkori surlodas hatasarol egy adatom van, ami picit hasonlo: a
   Concorde-story-ban irjak, hogy a >10 km magassagban 2 M koruli sebesseg-
   gel (~2000 km/h~700 m/s) halado repulogep ablakainak tomitesenel gondot
   okozott, hogy a gep kulso fala akar 150 fokra is felmelegszik. A jatszo-
   teri badokjatekokat megtapogatva ez lehet ugyan az intenziv napsugarzas
   kovetkezmenye is, de szerintem a surlodas.
2a.Az, hogy a fenysebessegnel semmi sem terjed gyorsabban, ami informaciot
   hordoz az szerintem kovetkezik a relativitaselmeletbol, aminek az elfo-
   gadasa azert meg nem vaskalap. A gravitacios hullakrol en is csak egy
   SciAm-ban olvastam par eve.
3. Nem ertek a lezertechnikahoz, de a hatasfokokrol vannak halvany (plety-
   kaszintu) ismereteim -- eleg szereny. Szamottevo = olvaszto teljesit-
   meny eloallitasahoz azert mar kell kakao.
4. Az, hogy a korong kiegyensulyozatlan lesz, csak kotozkodes volt, tenyleg
   megoldhato a kiegyensulyozott olvasztas.
5. A surlodasi ho erossen melegit. A Wolframot csak azert hoztam fel, mert
   jo magas az olvadaspontja, de tenyleg: a szennek meg par keramianak meg
   magasabb. A keramiakbol keszitett vatta raadasul meg tan hoszigetelo is,
   ami az urhajosok szempontjabol esetleg szamit.
   A Mikulas letenek termeszettudomanyos cafolata szerintem valamelyik osz
   vegi - teli mokaban jelent meg. A cafolat egyik eleme ugy hangzott, hogy
   a Mikulas mittomen hanyszaz kilometeres szankonvojanak olyan tempoban
   kellene bejarnia a Fold osszes gyereket a rendelkezesere allo eleg keves
   ido alatt, hogy a legkori surlodas miatt 40 milli- vagy mikroszekundum
   alatt az egesz konvoly elparologna.
   Az 1000-20000 m/s nagyon nem eleg keruleti sebessegnek, de meg az 5 km/s
   sem. Szerintem amit irtal, abban egyuttal benne van a valasz is:
   (a) az egytonnas bugocsiga csak 1 kg tomeget tud felgyorsitani az emli-
       tett 2. kozmikus sebessegre, ami meg ha figyelembe vesszuk a korong
       menet kozbeni fogyasat is, keves.
   (b) a kivant sebesseg ennel azert kicsit tobb, 11.2 km/s tempoval azt
       lehet elerni, hogy nem fogsz visszaesni a Foldre (hanem tavolodas
       kozben a sebesseg csokken, vegtelen messze pedig 0 lesz, ez def).
   (c) Az 5 km/s kiaramlasi sebesseget jelentosen tul lehet lepni H2+O2+
       nuklearis utofutes alkalmazasaval, persze csak lakott teruletektol
       tavol (>500000km). Igy az elerheto energia/tomeg hanyados jobb.
7. Az antianyaggal hajtott fotonraketat meg a 60-as evekben talalta ki egy
   azt hiszem, nemet mernok/fizikus, rendesen kiszamolva a szukseges mere-
   teket, hajtoanyag-mennyiseget, etc. Majd utananezek a reszleteknek,
   bar most epitkezunk es az osszes konyvem/ujsagom/papirom meg legalabb
   fel evig dobozokban peneszedik.

Egyeb reszletek, amire a #278-ban nem tertel ki, bar masok rakerdeztek:
a porgettyu impulzusmomentum-megmaradasa neheziti a forgasi sik megvaltoz-
tatasat. A dupla porgettyu ezt csak elvben oldja meg, a gyakorlatban nem.
A masik reszlet: a toloero szigoruan a porgettyu sikjaban marad.

Egyebkent nem az a celom, hogy vaskalapommal a foldbe dongoljem az otletes
feltalalokat. Th. A. Edison is sok-sok kiserletezes utan szulte meg az iz-
zolampajat. Amikor "kotozkodom", akkor azt tekintsd inkabb ugy, hogy felhi-
vom a figyelmedet esetleges nehezsegekre, amiket meg figyelembe kell venni.
Nevezhetjuk konstruktiv vaskalapnak is. Bar nem az en dolgom lenne, mert
speciel nem vagyok sem fizikus, sem egyeb ufo-szatellit tudomanyag muveloje,
csupan mezei programozo segedmunkas (ez nem elc, tenyleg az vagyok).

Udv: Laci

Valaki(k) az elmult egy-ket Vita-ban emlitettek Subject nevet. Subject,
sajat bevallasa szerint korabban a KFKI-ban dolgozott (nem tudom, mi volt
a beosztasa, ugyhogy ezt most hagyjuk). Valamikor 4-5 eve megjelent egy
konyve, Kulcs a 4. dimenzioban cimmel. A konyvben azt az otletet vetette
fel, hogy a gombvillamok valojaban 4-dimenzios koraramok, amiket sajat
magneses teruk tart a 4-dimenzios gyuru (4d-torusz) alaku palyan. Ezek
a 4d toruszok ket helyen metszik mi kis 3d vilagunkat, ez a ket metszes-
pont pedig ket gomb. Az elmeletet olyan megfigyelesekkel tamasztotta ala,
hogy a gombvillamok egymastol 30-60 km tavolsagban levo parokban eszlel-
hetok, a paros egyik tagja egy vihar kozeleben a masik ettol az emlitett
messzesegben; masik megfigyeles, hogy a gombvillam "robbanasakor" olyan
energia szabadul fel, amit egy -- egyebkent is kerdeses hogy mi modon
egy terben marado -- elektromos toltescsomoban nemigen lehet tarolni.
Amit a konyvebol hianyoltam: egzakt bizonyitas arra vonatkozoan, hogy
a 4d torusz valoban ket gomb alaku metszetet alkot kis vilagunkkal; a
Maxwell-egyenletek felirasa a 4d terre, energiamerleg szamolgatasa, stb.

Gondoltam, ez lesz a kovetkezo lepes. Am csalodnom kellett.

Eltelt par honap -- uj konyv Subject tollabol: petri-cseszeben levo vizre
pirospaprikat szorunk, majd a tenyerunket megfelelo pozicioban a csesze
melle fektetve es erosen koncentralva el lehet erni, hogy a paprika a viz
tetejen picit elkezdjen forogni (persze -- a szuszogastol :).

Azota nem olvasom/hallgatom Subject-et. Egy e-cimmel nem rendelkezo, es ma-
gat megnevezni nem kivano ismerosom szerint Subject ZSENI, de csak olyan
ertelemben, ahogy bilge'c is az (lasd GURU mult heti szamait): egy konjuk-
turat meglovagolval osszeir valami szemetet es jol eladhato csicsas ruhaba
feloltoztetve dagadtra keresi magat rajta. Az utokor a zseniknek ezt a ti-
pusat egyszerubb kifejezessel illeti, amit csak azert nem hasznalok, mert
nem kivanok talalkozni sem Subject, sem bilge'c jogi kepviselojevel.

Udv: Laci

P.S: A hiperter megcsapolasa jol hangzik. Nekem Dirac neve ugrott be rola.
     Fizikusok, tudtok valami konkretat Dirac bacsirol?

Ugy tunik, a hir igaz. A forras egyebkent a 168 ora egy par evvel
ezelotti szama. Egy grafikus(?) muvesz meselte (a nevere sajnos nem
emlekszem), aki szinten rajta volt azon a bizonyos gepen, hogy lattak
az ego Csernobilt folulrol, persze akkor meg nem sejtettek hogy mi is az.
Aggodni akkor kezdtek, amikor leszallas utan Moszkvaban nem engedtek oket
kiszallni a gepbol, hanem elobb szkafanderes alakok mostak a gepet egy
ora hosszat. A moszkvai magyar koloniahoz mentek egyebkent valamilyen
kulturalis egyezmeny kapcsan. A szerencsetlen grafikus egyebkent az
interju idejen maga is agydaganatban szenvedett, elegge elorehaladott
stadiumban volt.

             Udv
                Jedlovszky Pali (a fiatalabb)

En rajta voltam azon a SU132-es gepen ami azon a bizonyos szombaton reggel
atrepult Csernobil felett es lattunk is valami fustot lent. Pontosabban a
kollegam latott valamit. Ennyi a teny. Hogy lekopogjam egyenlore semmi.:-)
Mi innen Miskolcrol ketten voltunk es tudom, hogy egy veszpremi kollega
is volt a gepen, nehany evvel kesobb tisztaztuk a dolgot.
Egyebkent a TV-bemondo aki agydaganatban halt meg, Tamasi Eszter  volt.
Ja igen, akkor en irtam az Orszagos Sugar...stb Intezetnek es ok azt irtak
vissza, hogy a gep magasan ment es jol zart a kulvilagtol ezert nem kell
nyugtalankodnom. Egyebkent 9 ev tavlatabol is emlekszem rendkivul gyors,
udvarias es  a l a p o s valaszukra, amit ezuttal is koszonok Sztanyik
B. Laszlo professzor urnak. (Itt csak en voltam rovid is pongyola
fogalmazasu).
Tibor

kenytelen vagyok megtorni a hallgatasomat, mert Pupak kerdezett
e szemelyekrol tegnap valamit, nevezetesen, hogy egy gepen ultek-e
Csernobil felett. Nos, en nem hallottam, hogy egy gepen ultek volna,
sot azt sem hallottam, hogy Deri agydaganatban hunyt volna el,
valami mas baja volt az agyaval. Azt viszont tudom, hogy tobben
is meghaltak az elmult evekben a Tv-ben dolgozok kozul, es
azt gyanitom, hogy valamilyen vilagito eszkoz, esetleg a megvilagito
reflektor bocsat ki valamilyen karos sugarzast, ugyanis az agyproblemas
TV-s szemelyisegek mind a kamera elott erosen meg vannak vilagitva felvetelkor.
Nem tudom, feltevesem jogos-e, de az teny, hogy ebben a betegsegben
legalabb 10-en meghaltak mar az elmult 5 evben a TV-bol.
F.E.

Nagy Tibor alias Pupak ) kerdezi:

> Kerdesem Deri Janossal kapcsolatban: hallottam (eppen ez a baj, hogy csak
> hallottam es vagy igaz vagy nem), hogy Deri Janos, Arkus Jozsef es egy
> tevebemondono (akinek nem jut eszembe a neve), eppen egy repulogepen ultek
> Kiev kornyeken 1986-ban Csernobil utan nehany nappal. Ez a tortenet.
>
> Igaz-e ez?
>
> Azota mindharman agydaganattal elhunytak. Ez a tenyoldal.

Legjobb tudomasom szerint Deri Janos tudorakban halt meg, Arkus
Jozsefrol en is ugy tudom, hogy agytumorral operaltak. Hogy jartak-e
Csernobil kornyeken azokban a nevezetes napokban; sajnos nem tudom.
A csernobili baleset kovetkezteben elsosorban radioaktiv jodizotop
szabadult ki, asszem I 131, persze sok mas radioaktiv elemmel egyutt.
Mivel a jod eloszeretettel telepszik meg a pajzsmirigyben, ezert
varhato volt, hogy a pajzsmirigy-megbetegedesek fognak novekedni,
mint ahogy ez is tortent. Belelegzett izotopoktol biztosan lehet kapni
tudorakot, bizonyara agytumort is. Egyebkent nem mindegy, hogy az
ember kozvetlen ionizalo sugarzast kap (ilyet az eromu kozvetlen
kozeleben lehetett beszerezni a balesetet kovetoen), vagy a tobb szaz
kilometerre sodrodo, csokkeno koncentracioju, lenyegesen kisebb
sugarterhelest okozo izotopok kozul fogyaszt el valamennyit.
Az elso esetben biztosan kialakul a sugarbetegseg, es a beteg sorsa
attol fugg, hogy verkepzo sejtjei tulelik-e a sugarfertozest. A
masodik esetben mar sokkal nehezebb megallapitani, hogy egy evekkel,
esetleg evtizedekkel kesobb kialakult tumornal mennyi szerepe van a
valamikor elszenvedett sugarzasnak, hiszen annyi minden mas rakkelto
anyaggal vagyunk korulveve, es nem szabad elfelejteni a hajlamosito
tenyezot sem, amikor egy csaladban halmozottan fordul elo ugyanaz a
betegseg.
Egyszoval nem hiszem, hogy egyertelmu valaszt lehetne adni fenti
kerdesedre.

Udv:        LUYO