Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 53
Copyright (C) HIX
1997-04-04
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Doktor Ox teoriaja (mind)  15 sor     (cikkei)
2 Nagy bumm es H,B,mu0 (mind)  59 sor     (cikkei)
3 feladvany (mind)  14 sor     (cikkei)
4 a nyomas persze N/m^2 azaz Pa (Pascal) (mind)  15 sor     (cikkei)
5 Locate Anyone (mind)  2 sor     (cikkei)
6 Re: Bertrand paradoxon (mind)  24 sor     (cikkei)
7 Re: Pszichoszomatikus hatasok es X-ray&MRI (mind)  15 sor     (cikkei)
8 Szocialpszichologia (mind)  19 sor     (cikkei)
9 gyuruk para (mind)  15 sor     (cikkei)
10 szamossag, rejtveny (mind)  71 sor     (cikkei)
11 felfuvodas, perdulet (mind)  19 sor     (cikkei)
12 Magnes es vinyo (mind)  20 sor     (cikkei)
13 Kozmologia Pistanak (mind)  40 sor     (cikkei)

+ - Doktor Ox teoriaja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az *ember* tenyleg biztosan 21% oxigenszintre van tervezve; amiota
szo"ro"s es csupasz majmok elnek a foldon, a levegoben kb. ennyi
oxigen volt, tehat ehhez alkalmazkodtunk. Oxigenfelveteli gondokat
okozo betegsegek (tuneti) kezelesere persze hasznos lehet a tobblet
oxigen adagolasa (de az esetleges mellekhatasokra is ugyelni kell).

A zamerikai urhajosok kb. 1/3 bar nyomasu tiszta oxigent lelegeztek
a holdutazasok soran. Ennek oka az anyagtakarekossag volt (kisebb
nyomas -> vekonyabb falak, tiszta oxigen -> egyszerubb letfenntarto
rendszer). Viszont ket alkalommal is balesetet okozott (Apollo-1 es
Apollo-13), hogy a tiszta oxigen eros reakciokepesseget nem kello
sullyal vettek figyelembe. (Erdekes: a parcialis nyomas kevesbe
fontos, mint a koncentracio?)

Udv/Laci
+ - Nagy bumm es H,B,mu0 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Szerintem sem lehetett nagy bumm, mar csak a perduletmegmaradas miatt sem.
>Ez ugyanis lehetetlenne teszi, hogy egy veges perduletu anyaghalmaz egyetlen
>pontba koncentralodjon (ti.: hova tunne a perdulete? )

Kerdes (a halk fajtabol): Van a vilagegyetemnek nem-zerus osszperdulete ? 
Mert en azt olvastam, hogy lehet, hogy nincsen neki.
Sot, bizonyos elmeletek (ha jol emlekszem) odaig mennek, hogy 
vilagegyetem osszenergiaja is 0, tehat meg az energiamegmaradas sem serul ...

Titusznak valasz: (nem idezem, mert hosszu):

Azt mondod, B valodi mennyiseg mig H csak egy elmeleti segedfogalom. Ez 
azt jelenti, hogy barmit leirhatsz a H fogalmanak hasznalata nelkul. Ezek 
utan hogy definialod a magneses hiszterezis fogalmat ? Mi van az x 
tengelyen ? Mert valami van, ami merheto. Es igen erdekes modon ezekre az 
anyagokra *nem* igaz, hogy H = const * B. Mi tobb, ha B es H valtozo, 
akkor a ket mennyiseg kozott idobeli keses tapasztalhato, ami szinten 
anyagfuggo.

Meg egy, ha H valojaban mu.rel * B, akkor miert mas a dimenziojuk SI-ben ?
Ha viszont a CGS-beli azonos mertekegyseg miatt azonosak, akkor mivel 
CGS-ben B, D, H es E *mind* Fr/cm^2 -ben merodik, az elektromos tererosseg 
es a magneses indukcio ugyanaz lenne ?

Ettol fuggetlenul lehet, hogy neked van igazad csak en mernok leven azt 
tekintem fizikai mennyisegnek, ami *szamomra* kezzelfoghato dolgokbol 
szarmazik - egy tekercs geometriaja es a rajta atengedett aram eleg 
fizikainak tunik szamomra. Ezert elfogadom H-t, mint egy fizikai 
jelenseget. Ugyanakkor B-t is elfogadom, hisz ez is merheto a Lorentz ero 
alapjan. Azt a munkam soran tapasztalom, hogy ez a ket dolog letezik de 
sajnos nem azonos: amikor a kapcsolo uzemu tapegyseg eleri azt a pontot, 
hogy H no de B mar nem akkor nemi fust utan draga felvezetoket kell 
cserelni a kiserleti darabban :-).

Mindazonaltal, felreteve a H es B koruli dolgokat, az eredeti problema 
egy kicsit mas, altalanosabb megfogalmazasban felvetheto ujra:

Vegy egy tetszoleges anyagot. Csinalj egy sikkondenzatort, adott toltessel. 
Merd meg az erot a lemezek kozott. Fugg a lemezek kozotti anyagtol. 
Csinalj egy tekercset, konstans arammal meghajtva. Merd a B-t (ami valodi 
fizikai mennyiseg), ami szinten anyagfuggonek mutatkozik. Merd meg a feny 
terjedesi sebesseget az anyagban. A harom anyagfuggo szam kozott egy 
osszefuggest irhatsz fel. Sokfele anyagot megvizsgalva azt talalod, hogy 
az osszefugges megallja a helyet. A mertekegysegrendszer tetszoleges.

Ezek utan a kerdes a kovetkezo:
Az anyag 3 tulajdonsagat mertuk meg. Kenyelmi szempontbol nevezzuk oket 
eps.rel, mu.rel es c.rel -nek. Erre a szamharmasra egy adott osszefugges 
igaz, de semelyik ketto kozott nincs meghatarozott kapcsolat. 
Melyik ketto az alapveto jellemzoje az anyagnak es melyik a 
szarmaztatott ? Avagy, mi az a ket (nem ebbol a harombol szarmazo)  
jellemzoje az anyagnak ami a fenti kiserletek eredmenyet meg tudja 
hatarozni (azaz amely 2 ertek ismereteben eps/mu/c .rel szamithato) ? 
Mi ez a ket ertek a vakuum eseten ?
Magyaran, eps mu es c .rel nem ortogonalis. A vegtelen sok lehetseges 
ortogonalis bazispar kozul melyik az, amelyik az anyag valamilyen 
fizikailag ertelmezett tulajdonsagaival esik egybe ?

Zoltan
+ - feladvany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Horvath Pista:

>1. A padloszonyeg problema, amit meg mindig nem oldottatok meg.

Ne aruld el a feladat megoldasat! Szerintem a legszebb feladvanyok egyike.
Ha beirod a megoldast, akkor hol marad a siker. Megegyszer:

Van egy 10x10-es negyzeted es egy 8x1-es teglalapod. Vagd el egy osszefuggo
vonallal a 10x10-est ugy, hogy az igy keletkezo 2 db sikidom plussz a 8x1-es
egy 9x12-es teglalappa legyen osszeillesztheto!
A feladatnak 1 db megoldasa van. Probalj belevagni "cikkcakkosan", es rajossz!


csao,dzsoki
+ - a nyomas persze N/m^2 azaz Pa (Pascal) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koszonom SZADAI Jozsinak, hogy felhivta egy pontatlansagra a
figyelmemet. Ugyanis ezt irtam;

>         A legkorvastagsag helyett jobb lett volna a nyomashoz ragaszkodni.
> Vagyis 1 kg/cm2. A Fold feluletet cm negyzetben megszorzod .21 kg-al.
> Persze ez is csak egy becsles, mert az oxigen es nitrogen mas eloszlast
> mutat a magassag fuggvenyeben. De az igy kapott oxigen tomeg az 4-5
> szazalekra pontos lesz.

    Persze, hogy N/m^2 azaz Pa (Pascal) a nyomas egysege, vagy a
regieknek kp/cm^2. Vagyis az eredmeny az oxigen sulya. Ezt osztva g-vel
kapjuk a tomeget.
    Szamszeruleg persze jo a levezetes. Csak egy elvi hiba van benne.

Horvath Pista
+ - Locate Anyone (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Infochecks, Inc will help locate anyone with reasonable prices.  219-473-9778
Please let us know if you would like removal from our VIP email list.
+ - Re: Bertrand paradoxon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Megkertek, hogy tovabbitsam az alabbi levelet: 




Kollega Ur irja:  

> A javasolt "megoldasok" nagyon erdekesek. Egyetlen hibajuk, hogy nem
> stimmelnek. Van u.i. megoldasa a problemanak, megpedig az 1/2. Mar Borel
> is sejtette, hogy ez az egyetlen helyes megoldas, de bizonyitast, vagy
> ervelest nem adott ra.


        Kedves Kollega Ur! 

   Borel kollegaval --rovid konzultacio soran-- megallapodtunk a 
problema egyetlen helyes megoldasaban: 

   A keresett valoszinuseg = 0. 


Tisztelettel, 

                                   Bolyai Janos
+ - Re: Pszichoszomatikus hatasok es X-ray&MRI (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Konkol Attila irta:
>>A cikk tudomanyos voltat megkerdojelezi a psychosomatic kifejezes
>>hasznalata: ugyanis ez a testtel (emberi) kapcsolatos szellemi dolgokra
>>utalo szo (psziche + soma). Hol van itt tesrol szo?
>
>Talan a testet teszik az X-ray es MRI keszulekbe... Vagy a
>pszichoszomatikus hatasok volnanak szerinted tudomanytalanok?
Felreertetted a levelem.
Most ujraolvastam a cikket es megtalaltam mi lehetett testi: aorta 
gyuruket fuztek ossze. Csak ahogy es ahol hasznaltak, az okozott zavart 
nalam.
Pszihoszomatikus hatasok pedig vannak szerintem is, ami tudomanyos.
  Csao: Petya.   E-Mail: 
+ - Szocialpszichologia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Par hete keresett valaki szocialpicologiai konyveket. Mivel mas nem irt,
en ajanlok egyet, amit epp most olvasok:

Joseph P. Forgas (Forga'ch Jozsef)

Interpersonal Behaviour -- The Psychology of Social Interaction
(Pergamon Books)

A tarsas erintkezes pszichologiaja
(Gondolat)


Biztos lehet kapni a Muvesz mozi elocsarnokaban.


 Ed

 > | > | http://www.inf.bme.hu/~kedvard
     Vigyazat, Email-virusveszely! Minden level utan moss kezet!
+ - gyuruk para (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nemreg szo esett itt egy parafenomenrol, aki gyuruket fuzott egybe 
anelkul, hogy szettorte volna oket.
   
   Ezzel kapcsolatban ket informacio:
   1. A parapszichologia refereed (nem talalok ra jo magyar szot, 
elnezest) folyoirataiban, amelyekbe a tudomanyos modszertannal 
dolgozo kutatok irnak, az elmult husz evben egyetlen beszamolo sem 
szolt errol az allitolagos parahatasrol. (Nagyon valoszinu, hogy 
elobb se, de azt nem garantalhatom.) Ezzel szemben gyuruk latszolag 
megbontas nelkuli osszefuzese reg ismert buveszmutatvany.
  2. A "pszichoszomatika" kifejezes, amit az idezett jelenseggel 
kapcsolatban hasznaltak, egesz mast jelent. Pontosabban, gyuruk 
paranormal osszefuzese nem tartozik es soha nem is tartozott a 
pszichoszomatika jelensegkorebe.
   Vazul
+ - szamossag, rejtveny (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Peter (teszolg) irja:
>Persze erre lehet azt felelni, hogy a kor hurjainak szama megis csak
>ugyanannyi mindket esetben. De ez nem igaz. A nem megszamlalhatoan
>vegtelen halmazok elemszamai kozt ugyanis nincs ertelmezve ekvivalencia
>relacio. (Ugy latszik, ez a kedvenc fordulatom :-) ) Nem azert, mert az
>ekvivalencia harom kriteriuma nem teljesul. Hanem azert, mert mint a nevuk
>mutatja: nem lehet oket megszamolni :-)

Ez jelentos pontositasra szorul.

Matematikai definicio:
Ket halmaz szamossaga egyenlo (jeloles: A # B), ha az elemeik kozott
egy-egy ertelmu megfeleltetes letesitheto (letezik a ket halmaz kozott
bijekcio).

Ahogy te is irod, az ekvivalenciarelacio harom kriteriuma teljesul a #-ra:
Trivialis, hogy "A # A"
Konnyen bizonyithato a tranzitivitas is: bijekciok kompozicioja bijekcio.
Hasonlo a reflexivitas is: bijekcio inverze bijekcio.

Ha van tehat egy H halmazod (amelynek elemei halmazok), akkor H elemei
kozott # ekvivalencia relacio, fuggetlenul az egyes elemek szamossagatol
(vegtelensegetol, megszamlalhatosagatol).

Ha hallottal olyasmit, hogy a szamossag szerint nem lehet a halmazokat
ekvivalenciaosztalyokba sorolni, az csak azert van, mert nem letezik
minden halmazok halmaza, nem pedig azert mert vannak nem megszamlalhato
halmazok.

Ez eddig talan nem is olyan fontos (csak a matematikusoknak).

A gond az, hogy irasodbol arra a teves kovetkeztetesre lehet jutni, hogy
az, hogy egy szakasznak ugyanannyi pontja van, mint egy ketszer olyan
hosszunak, barmi koze lenne a megszamlalhatosaghoz. Ez a halmazok
_vegtelensegevel_ kapcsolatos. Matematikuseknal ez is a vegtelen halmaz
definicioja: lekepezheto egyertelmuen egy sajat (valodi) reszhalmazara.
Ismert, hogy ugyanannyi egesz szam van, mint paros (vagy akar prim).  

Es most jojjon nehany ezzel kapcsolatos rejtveny (aki meg nem unja).
Jeloles:
 1. [0,1] zart 0-1 intervallum, (0,1) nyilt (0,1) intervallum
    (0,1] balrol zart, jobbrol nyilt intervallum, stb.
 2. Inf : vegtelen

A kovetkezo allitasok kozul a (*)-gal jelolteket szerintem onalloan (tehat
anelkul, hogy mar elotte latta volna az ember) nehez bizonyitani, azokra
varok valaszt.

Akar a valos, akar csak a racionalis szamok koreben nezzuk:
1. [0,1] # [0,2]
2. [0,1] # [0,Inf)    
3. [0,1] # (-Inf,Inf)
   (tehat ugyannyi pontja van egy szakasznak, mint egy egyenesnek)

4. [0,1] # (0,1)                                (*)
   (Melyik az az egy-egy lekepezes, ami a [0,1] halmazt a (0,1)-be viszi?)

Es most harom klasszikus:
5. Ugyanannyi egesz szam van, mint racionalis.  (*)
6. Ugyanannyi pontja van az egysegnyi hosszu szakasznak, mint az egysegnyi
   oldalu negyzetnek!!!!                        (*)
7. Ugyanaz, mint az elozo, csak a racionalis szamok koreben (illetve sik
   helyett: racionalis szamparok).              (*)

(A 6.-ra es a 7.-re altalam ismert bizonyitasok meroben elternek.)

Erdekesseg:
A 6.-bol es a 3.-bol kovetkezik, hogy ugyanannyi pontja van egy
tetszolegesen pici (akar nyilt) szakasznak, mint az egesz siknak!

Titusz
+ - felfuvodas, perdulet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziokak!

A felfuvodo univerzum vitaba:
a perdulet ugyebe nem akarok beleszolni , mert az majd kesobb lesz az EPR
urugyen. Most csak annyit, hogy ha volt egy idoszak amikor a vilagegyetem
felfuvodott, akkor nyilvan abban a pillanatban egy taszito ero erosebb
volt a gravitacios vonzoeronel. Hogy mi okozta ezt az allapotot nem
tudjuk. De ha visszafele haladva elerjuk az univerzum ezen allapotat akkor
ujra a felfuvodas kovetkezik be, azaz a felfuvodas elotti idoszakot az
univerzum, ha az osszehuzodas "szimmetrikus" (ertem ezalatt, hogy pl. az 1
"milisecundumos" univerzum allapota teljesen megegyezik oda es vissza, nos
ebben az esetben SOHA nem jut el az univerzum a felfuvodas elotti
allapotba.
Jozsi
 

> -----------------------------------------------
"Stimpy, if I don't make it, save the brain!"
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)
+ - Magnes es vinyo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Jozsi!
A winchester motorjaban elhelyezkedo permanans magnes erovonalai a jo 
hatasfok erdekeben a motor belseje fele iranyulnak. Az ilyen motorokat 
kivulrol meg korbeveszi egy jol magnesezheto vaslemez (pl. permalloy) 
burkolat, ami az esetlegesen kifele iranyulo magneses mezot "rovidrezarja",

azaz semlegesiti. Jol megfigyelheto ez kazettas magnok motorjainal is. A 
walkmanekben elhelyezett motorok burkolata a nagy miniaturizalas 
kovetkezteben gyakran kozvetlenul erintkezik a kazettaval, megsem tesz 
kart a felvetelben. Villamoson vagy vonat motorkocsijaban torteno utazasnal

viszont mar elofordulhatnak igencsak kellemetlen meglepetesek! 
A magneslemezre vett digitalis adatok egyebkent joval kevesbe serulekenyek,

mivel minden bit iformaciot egy-egy telitesbe magnesezett "szeletke" hordoz,

amit ebbol az allapotabol csak egy nala nagyobb ereju magneses ter kepes 
kibillenteni. 
    Udvozlettel:
        Daro
+ - Kozmologia Pistanak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>2. A felfuvodo Vilagegyetem-re is irtam valamit.
>
>    Most ez utobbival kapcsolatban me'g irnek, mert tegnap
>Peter irta:
>> Szerintem sem lehetett nagy bumm, mar csak a perduletmegmaradas miatt
>> sem. Ez ugyanis lehetetlenne teszi, hogy egy veges perduletu anyaghalmaz
>> egyetlen pontba koncentralodjon (ti.: hova tunne a perdulete? )
>
>    Azert ennyire nem butak a kozmologusok.
>1. Miert ne lehetne egy pontszeru objektumnak perdulete? Lasd elektron.

Ja? Az elektron pontszeru? Hol lattad? :-) (Egy ezt igazolo kiserlettel is
beerem)
(Nem keverted ossze a "pont" es a "pontszeru" fogalmat?)


>2. Tessek mar egy kis kozmologiat ill. altalanos relativitast tanulni
>mielott a Nagy Bummrol nyilatkozunk. Roviden.
>    A labda azaz a Vilag 4 dimenzioban fuvodik fel. A Vilagegyetem az
>ennek a negydimenzios gombnek a felszine, ami persze haromdimenzios.
>Tessek szives lenni mindig erre gondolni, amikor tagulasrol beszelunk.
>Ebben a kepben sok problema trivialisan megoldodik. Pl. hogyan lehet
>fenysebessegnel gyorsabban ravolodni egymastol? Nagyon egyszeruen. Ugyanis
>a galaxisok ugy tavolodnak egymastol, hogy kozben meg se mozdulnak, vagyis
>nem serul semmi fele relativitas.

Ez mind nagyon remek, de a kerdesemre nem kaptam valaszt: HOVA LESZ A
PERDULET? (Felolem 4 dimenzioban is megmagyarazhatod "trivialisan")

Mas kerdes, hogy a vilagegyetem legalabb olyan jol magyarazhato 4 dimenzios
gombok nelkul, mint azokkal. A te peldad peldaul nem is pelda :-) A
relativitas sosem mondta, hogy ket objektum (egy harmadik helyrol figyelve)
nem tavolodhat egymastol c-nel nagyobb sebesseggel.

>2. Tessek mar egy kis kozmologiat ill. altalanos relativitast tanulni
>mielott a Nagy Bummrol nyilatkozunk...

Az am! :-)

Peter (teszolg)

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS