Senddocbol megkaphato: A vilag orszagainak GDP-je szamokban

Kesobb majd ossze fogok allitani egy beturendes listat is. Eddig ket
verzioban talalhatok ezek a statisztikak: #1 a legszegenyebb orszag es #192 a
leggazdagabb; illetve ennek forditottja.

Balogh Eva

Tisztelt Szalon!

	Eloszor is elnezest a hosszu hallgatasert, de csak hetvegeken 
tudok bekapcsolodni a vitakba. A multheti Cicognani ur cikket ismerteto 
irasom utohatasaira szeretnek reagalni. Emlekeztetoul a legfontassab 
adatok a cikkbol. A tudmonyra forditott osszegek a az 1989 elotti, a 
nemzeti jovedelem 2-2.6%-rol 1994-re 1%-ra csokkentek. A kutatas 
fejlesztesben foglalkoztatottak szama 50 000-rol 30 000 ezerre 
csokkentek. Ezenbelul a Kutatoit letszam 22-24 000-rol 93-ra 17 500-ra 
csokkent, ami a 94-es becsult erteket (93-ban 38 000 az ossz 
foglalkoztatott letszam es ez csokken fenti 30 000-re) 15 000 alatt 
kereshetjuk. Tehat ezt a 15 000 alatti szamot kell egybevetni azzal a 
Nemetorszagra Eva alatal becsult 50 000-rel. (Egyebkent nem ertem Eva 
miert a 89-es 50 000-res osszletszammal veti egybe az altala becsult 
nemet kutatoi letszamot.) Az irasom vegkonkluzioja az volt, hogy eddig is 
egy meredek visszafejlesztesi trend volt erzekelheto, ezert a Bokros 
altal javasolt meg fokozottab utemu visszafogas szamszeruen egy nulla 
ertekhez tarto adsort prognosztizal.
	Miutan Eva kerte osszehasonlitassul a nemzetkozi adatokat, ezert
ezeket most prezentalom. A forras szinten egy olasz ujsag (Universita
Progetto 1995 marcius, 5-6 oldal). Az ujsag az adatokat az STI adatbankbol
vette (hogy mi az STI nem sikerult kideritenem) es az adatok az OCSE
orszagokra vonatkoznak, amely a kozospiachoz tartozo orszagokat, Japant,
USA-t, Ausztraliat, Uj Zelandot es Canadat jelenti (az OCSE rovidites 
jelenteset szinten nem sikerult megfejtenem. Az adatok az 1991-es evre 
vonatkoznak.Ismerve a nyugati tudomanyban mukodo tendenciakat a szamok azota
valoszinuleg inkabb novekedtek, mint csokkentek. Tudom, hogy nehez
e-mailen tablazatokat kozolni. Eva elektronikus cikkek magyarorszagi
vasarlasairol szolo tablazata pl az en gepemen mas sorhossal jelent meg
ezert a szamsorok olvashatatlanul osszegabalyodtak. Ezt elkerulendo
orszagokat fogok felsorolni, utanuk harom szammal. Az elso a nemzeti
jovedelem kutatsra forditott szazalekat jelenti, a masodik a 10 000
lakosra juto kutatoi letszamot, a harmadik az 10 000 lakosra juto egyetemi
oktatoi letszamot jelenti. Tehat 
Ausztralia 1.34%, 50 fo, 32 fo
Ausztria1.51% 25 fo, 19 fo 
Belgium 1.69% 44 fo 19 fo 
Canada 1.5% 46 fo, n.a.(nincs adat)
Dania 1.69% 51 fo, 10 fo
Finnorszag 2.02%, 55 fo, n.a.
Francia o. 2.42%, 52 fo, n.a.
NEMET O. 2.66%, 59 fo, 26 fo
Japan 3.05%, 92 fo, 22 fo
Nagy Britania 2.08%, 46 fo, 13 fo
Gorog o. 0.46%, 15 fo, n.a.
Irorszag 1.04%, 58 fo, 16 fo
Izland 1.01%, 49 fo, n.a.
Olasz o. 1.32%, 31 fo, 8 fo
Luxemburg semmilyen adat nincs
Norvegia 1.84%, 63 fo, n.a.
Uj-Zeland 0.88, 30 fo, n.a.
Hollandia 1.91, 40 fo, 20 fo
Portugalia 0.61, 12 fo, 15 fo
Spanyol o. 0.87%, 25 fo, 13 fo
Sved o. 2.89%, 56 fo, n.a.
Svajc 2.86%, 40 fo, n.a.
Torok o. 0.47%, 6 fo, 6 fo
USA 2.75%, 76 fo, 25 fo

Magyarorszag hasonlo adatai mint emlitettem
 1% es kisebb mint 15 fo okttasrol nincs adatom

Korabban az oktato halgato aranyrol irt cikkem kapcsam emlitettem, hogy a 
szakszeru statisztikai analizis torvenyei szerint oksagi kapcsolatok nem 
derithetok fel csupan egyutjarasok (pl videken tobb a gyerek es a golya 
is, de azert nem allithatjuk, hogy a golya hozza a gyereket). Ezert nem 
dontheto el a fenti adatok alapjan, hogy pl Nemet o., Japan es USA esetben a 
magas nemzeti jovedelem es nagy kuatotoi letszam egyuttjarasabol, a 
nemzeti jovedelem tesz e lehetove magasabb kutatoi letszamot, vagy a 
kutatasba eszkozolt magasabb raforditasok hoztak e fejletteb 
technologiakat es ezert magasabb a nemzeti jovedelem. Termeszetesen 
vannak modszerek a kerdes eldontesre es mindenkeppen erdekes lenne 
valaszt talani a fenti kerdesre. Ezek elorebocsajtasa mellett nehany 
erdekes adatot szeretnek kiemelni.
1. A fenti orszagok kozul M.o.-nal kevesebb szazalekot csak Gorogorszag, 
Spanyolorszag es Torokorszag fordit a kutatasra
2. Csak Gorogorszagban, Portugaliaban es Torokorszagban van kevesebb kutato
3. Portugaliban az oktatoi letszam magasabb, mint a kutatoi, 
Torokorszagban pedig azonos. Valoszinuleg az oktatoi letszamnal van a 
kemeny korlat, ahol mar tovabbi csokkentes kivihetetlen.

Egyeb problemak, amelyek a temakorben a heten felmerultek. Akademiai 
intezetek szuksegessge. Erre Radnai Tamas intelingens valaszt adott mar, 
amihez csak annyit tennek hozza, hogy idorol-idore (tobb eves 
tavlatban) felbukkano teveszmerol van szo, melynek ellenkezoje is elo 
szokott kerulni - szunjon meg a kutatas az egyetemeken. Az Akademia 
kerdesehez tartozik meg, hogy az Akdemia a miniszterium helyett van, ha 
megszuntetnek, vagy egy uj miniszterium jonne letre, vagy a 
kultuszminiszterium fejlesztene nehany uj ugyosztalyt. Mi sem kell 
kevesbe, minthogy egy burokratikus apparatus is ki nojjon a fejunk fole.

Eva megjegyzese, hogy a magyar nobeldijasok nem Magyarorszagon lettek 
nobeldijasok, adott egy otletett. Az agyrablas nem csak a mi problemank. 
Ha mondjuk basebal jatekosokat tenyesztettunk volna nobeldijasok helyett, 
akkor jo penzert lehetett volna eladni oket az USA-ban. Nyilvanvalo, hogy 
Teller Ede, Szilard Leo, Wigner Jeno, Neumann Janos (jo tudom o nem nobel 
dijas), Olah vagy Harsanyi kulon kulon is nagyobb erteket kepvisel, mint barmel
yik 
basebal csapat egyutt veve. Meltanyos lenne, egy olyan rendszer 
bevezetese, ahol a diplomat szerzett, abba az orszagba fizeti adojanak 
egy reszet, ahol oktattak (vagy esetleg valamilyen nevelesi 
koltsegteritesben lehet gondolkodni). 
A fenti otlet itthoni adaptacioja pedig azt jelentene, hogy az osztondijat 
nem elore kene fizetni, hanem utolag a fizetes bizonyos csekely 
szazalekat annak a felsooktatsi intezmenynek juttatni, ahol kepeztek. Igy 
elerheto lenne, hogy az oktatasi intezmeny a magasszintu es "jol 
eladhato" vegtermekben legyen erdekelt es nem a hallgatoi letszam 
mertektelen es hatekonyan oktathatatlan meretu felduzzasztasaban.

Szabo Kalmannak az oktatast es kutatast feleslegesen terhelo 
adminisztraciorol szolo megjegyzesevel melysegesen egyetertek. Kulonosen 
kinzo ez az egyetemek eseten, ahol a hatekony tanszeki gazdalkodast 
sokszor gatolja a kozponti adminisztracio (bar itt tortentek elore 
lepesek). Egy valamit nem ertek az erveleseben es ezt szeretnem 
megkerdezni: Szabo Kalman ugy latja, hogy a takarekossagi intezkedesek 
nem kerulhetik el az agazatot. Mint a beveztoben bemutatott adatok 
alapjan allitottam ezek mar nem kerultek el az agazatot. Szabo Kalman 
tehat tovabbiakra gondol? Van e ennek ertelme? Az altala kozolt adatok 
alapjan - "Dacara a Bokros csomagnak a koltsegvetes hianya fel ev 
elteltevel 20%-kal magasabb volt a tervezettnel..... a kulfoldi adossag 
7mdS-ral....azaz kozel 30%-kal nott" - nekem ugy tunik, hogy ezek olyan 
nagy osszegek, amelyhez kepest az egesz kutatas-oktatas altal kepviselt 
kiadas kisebb, mint egy esetleges szamitasi hiba a budget-ben. Tehat 
valoban a kutasra szant penzt kell a csokkenteni vagy inkabb a nagy 
lukakkal kene foglalkozni es egy uj, mukodokepes gazdasagpolitikat 
osszehozni?

Bathori Gyorgy

Padova, 1995 szeptember 16

Tisztelt Szalon,

elsosorban Balogh Eva, de szamos masok csipjei alol kanyarognak osi
atkok a sztalinista akademiara, a zullott es pazarlo kutatasra es
oktatasra. Az atkokat feluletes iteletbol szarmazoaknak tartom.

Azert merem mondani, mert ismerem ez atkok kialakulasank mechanizmusat, espedig
 
a sajat peldamom. Ugyanis ezen atkokat magam is szoram vala, amig a helyzetet, 
mondjuk igy, csak voyeurkent lattam, beleertve, hogy 8 evet tanitottam Pecsett,
 par 
evet meg az ELTE-n. Kozben lattam Oxfordot vagy masfel evig, meg Fribourg-t 
(i.d.Schweiz), meg meg ezt-azt. 

Ma mar azt gondolom, hogy a magyar kozoktatas kivalo (tudomasom szerint ezt
immar szamos vizsgalat igazolja), az egyemek egyenetlenek, de sok jo karral es 
sok 
kivalo oktatoval, es a tudomany, kulonosen a nem labor es muszerigenyes tudoman
y
is kivalo, illetve onhibajan kivul nem tudja hozni az eredmenyeket. 

Ennek legfobb okai a tudomanypolitika hianya, a szervezetlenseg es, igen, a kev
es
penz. (Vae vobis, Andrasfalvy, Madl, Fodor!)

Illusztracionak hadd masoljam ide a Nepszabadsag mai szamaban megjelent
kis szines hirt (1995.szept.15.pentek. 3.o.)

Blinken: Tobb penzt kutatasra
Munkatarsunktol

A kutatasra es fejlesztesre forditott osszegek tulzottan alacsony merteke
veszelyezteti Magyarorszag jovobeni versenykepesseget - jelentette ki
Donald Blinken, az USA nagykovete az OECD-tanulmanyra hivatkozva a budapesti
Weizman-napok megnyito eloadasaban.
- A kutatasra es fejlesztesre fordithato penzosszegek tobb mint 50
szazalekkal csokkentek Magyarorszagon az elmult hat evben, ma mar ez az osszeg
a nemzeti ossztermek csupan egy szazalekat teszi ki. - mondta az amerikai
diplomata. Az EU-hoz valo csatlakozas is nehezebb lesz, ha a kutatasi tevekeny
seg volumene joval kisebb, mint a tagorszagoke.
(itt udvarias duma kovetkezik, hogy a tudomanyban milyen nagyok voltunk, stb.)A
z 
amerikai diplomata vegezetul azon meggyozodesenek adott hangot, hogy
Magyarorszagon egy vilagszinvonalu, termeszettudomanyos kutatasokkal foglal
kozo, es azok oktatasaval foglalkozo multidiszciplinaris kozpontot kellene
letesiteni, melyhez az izraeli Weizman Intezet kivalo modellkent szolgalhat.

(eddig az idezet. )

Azt mar nem gepelem be, hogy ugyane szamban Szollosine nemi triumfussal
mondhatja el (5.o.) az 'A Vilagbank vedi oktatasunkat?' fejlec alatt,
hogy "a koltsegveti hiany potlasat nem az oktatasbol kell kisajtolni,
hanem a feketegazdasagbol", s hogy ebben vele a VB 'joreszt egyetertett',
stb.

Blinkennek teljesen igaza van. Ha azt hisszuk, hogy a tudomanytol el lehet venn
i a 
penzt buntetes nelkul, rettenetes pofaraeses var az orszagra, ki-ki mondja ki a
 
teteleket es vezesse le oket, a bizonyitasok unalomig ismertek. Empirikusan det
to.
Picinke pelda.
Az oraimra nem tudok sillabuszt adni a hallgatoknak, mert a tanszeknek
nincs penze papirra. Nem keves penze van, hanem nincs. Elfogyott. 
Jovore sem kapunk. 
Kozben 30 %-kal akarjuk emelni a hallgatoi letszamot, hogy kielegitsuk
az onjelolt statisztikussa atvetkozott, azaz transzvesztita volt kollegaink
(Papp Lajos, magyar nyelvor vala, lett felsooktatasi helyettes allamtitkar) lib
idojat. 
Szoljon hozza valaki, aki tudja, hogyan jutottak el nemes
uraim ehhez az eredmenyhez. A modszert azota sem arulta el senki. 

Nomarmost lesz sok-sok hallgato, jegyzet, sillabusz, konyv es rajuk fordithato
ido nelkul. Minoseg coki. 
Item. A PhD programokon ki fog oktatni? Mikor fogjuk - most a tarsada
lomtudomny teruletre gondolok - letrehozni a tankonyveket?

Marmost tan az sem veletlen, hogy Nemetorszagban a Max Planck Intezet, a
Weizman Intezet, a CNRS az egyebkent koltsegerzekeny hirben allo Nyugat
miert nem szamolta fel. 
Az hazai Akademia tele van sztalinista, bar leginkabb pipogya regi gardaval, OK
 . De 
az Akademianak vannak intezetei, melyek azert, nehogy mar elfelejtsuk, tisztele
tre
melto eredmenyeket is produkaltak. Az, hogy nem oktattak, az nem az o bunuk, 
hanem aze a politikae, mely ezt nem engedte.

Az akademiai intezetek mellett tehat ket sulyos erv szol:
Az egyetemek, mivel visszaminosulnek tanit intezmenyekke, igenylik a kutato
intezetek megletet, persze egy normalis kooperacio mellett.
Eddig Mo-i helyzet.
De az egesz vilagon az eltomegesedo felsooktatas mellett a koncentralttudomanyo
s 
eredmenyt jol szervezett, celfinanszirozott csapatok hozzak
letre. Ha nalunk meg ilyen kutatointezeteket fenntarto nagyipar nincs,
mert a multik itthon meg ilyet nem kezdemenyeztek, mert otthon kutattatnak,
hat azert nehogy kidobjuk a modernizacionk zalogat!

Javaslom tovabba megfontolasra, hogy egy kis orszagnak is ugyanolyan
kritikus kutatoi tomegre van szuksege az eredmenyesseghez, mint a nagynak...

Szoval inkabb azt vitatnok, hogy milyen modon lehetne
a. fiatalitani az egyetemeken
b. az egyetemi menedzsementet hogyan lehetne hatekonyabba tenni, beleertve
a kinos szemelyi kovetkezmenyeket.

Hogyan lehetne beinditani azt a pozitiv visszacsatolasi folyamatot, hogy az  
egyetemek legsajatabb erdeke legyen a minoseg novelese?

Elnezest, amiert ilyen hosszan vettem igenybe turelmeteket.
Udvozlettel,
Gereby Gyuri

aggyisten!
Valamikor 1972-ben csondes mediterran esten egy kis (un. osztondijas) 
tarsasag uldogelt es tarsalkodott a Romai Magyar Akademia egyik 
tarsalgojaban, ahova tortenetesen nehany halo- (s egyben dolgozo-) szoba 
ajtaja is nyilott.
Egyszercsak kinyilt az egyik szoba ajtaja, es pizsamaban egy idos ur 
szolt ki rajta meglehetosen eles hangon:
	- Mostmar hagyjak abba ezt a larmazast, nem lehet maguktol 
aludni...  (ezt eddig mindenki megertessel fogadta volna, hiszen tenyleg 
aludni is tert a tarsasag perceken belul, de jott megegy mondat) ...en 
otthon az X (MKKE, vagy mas...) egyetem professzora vagyok!

A beallt furcsa, kitorni keszulo nevetes elotti csendben megszolalt 
Viragh E. neves orgonamuvesz:
	- Uram, vegye tudomasul, hogy aki ebben az epuletben helyet kapott, az 
vagy maga is professzor, vagy elobb-utobb professzor lesz...

[akar (osztondijas)nak hivjak akar (doktorandusz)nak] - teszem hozza en...
istenvelunk			kadargyorgy

Elnezest, de egy hetog Pragaban voltam, es csak nemreg olvastam Gabor
levelet a 963. szamban. Ebben a koalicios valsag kapcsan idezte februari
levelemet, amelyben Bekesi lemondasa utan meglehetosen biztosra vettem a
fizeteskeptelenseg bekovetkezeset, es azt irtam, hogy az SZDSZ nem sokkal
ezelott valoszinuleg ki fog lepni a koaliciobol.
  Gabor megkerdezte: vajon a valsag azt jelenti-e most, hogy mar oda is
ertunk a fizeteskeptelenseg kozelebe?
  Bar azota vegetert a valsag, azert leirom a (szubjektiv) velemenyemet a
koaliciorol. Kicsit kapcsolodik a felsooktatas-vitahoz, amit gyorsan
atfutottam, mikor hazajottem. Bokros kinevezesevel es csomagjaval a
fizeteskeptelenseg veszelye rovid tavon elmult, es szerintem hosszu tavon
is, mert a jelek azt mutatjak, hogy Horn marciusban vegre elhitte, mirol
van szo. Szerintem egyszeruen az volt a helyzet, hogy Bekesiben Horn
politikai rivalist latott, es ezert Bekesi mondhatott akarmit, Horn nem
hitte el. Mikor ezt Bekesi eszrevette, rajott, hogy az orszagot csak ugy
lehet megmenteni a csodtol, ha lemond. Bejott, mert Bokrosnak es
Suranyinak, akiknek semmilyen politikusai perspektivai es ambicioi
nincsenek (ellentetben Bekesivel, aki alighanem miniszterelnok lenne most,
ha az MSZP mondjuk 40% mandatumot szerez; mas kerdes, hogy nem hajtott
ezert kulonosebben, eppen hogy csak nem tert volna ki elole, de ez is eleg
Hornnak) Horn hitt. (Mindezt februarban persze nem lattam elore.)
  Ugyanakkor a nyolc honap egy nagyon rossz helyzetben karbaveszett, most
mar csak meglehetosen vad megoldasokkal lehetett a csodot elharitani, es
ennek reszletei is rosszak. Nem tudok peldaul vedheto ervet a tandij
mellett, es a felsooktatas ilyen formaju letszamleepitese mellett sem.
Keres volt az egyik legutobbi szamban, hogy mindenki irja meg
tapasztalatait a leepitesrol. En a BME epitokari matektanszeken vagyok
tanarseged, 15 ora a heti oraszamom, amit bizony sokallok. Tudtommal az
egesz egyetemen kb. ennyi az atlag. Megis eleg rossz az oktato/hallgato
arany, ami, gondolom, a mernokkepzes sajatossagai miatt van igy. Az iden
sikerult elkerulni a kirugasokat, csak egy felallast szuntettek meg, de ez
azert volt lehetseges, mert valaki egy evre kiment Amerikaba. Egy statust
leadtunk, ha visszajon, majd kirugnak valakit. A tanszekvezetonk mindezek
utan szinten kiment egy fel evre, az o munkajat is at kellett venni, mindez
azzal jart, hogy a gyakorlatokat osszevontuk. Egy tanar atlag majdnem
masfel tankornek tart egyszerre gyakorlatot. Mindezek utan en SZDSZ-tag
maradtam ugyan (bar mar messze nem Fodor a kedvenc politikusom, mint egy eve)
de peldaul a kedvesem, aki SZDSZ-szavazo volt, lenyegesen rosszabbul
viseli a tortenteket. Masodeves matematikus. Az apja, szinten az ELTE-n
adjunktus a programozoknal, negy kollegajat rugtak ki a tanszekrol. A
kollegiumi dijat az ELTE havi 600-rol 3000-re emelte, ugyhogy allitolag a 16
evfolyamtarsa kozul 5 jelentette ki, hogy ha emelle meg tenyleg fizetni
kell a 2000 forint tandijat is, akkor evet halaszt. A kedvesem ma kozolte,
hogy o ebben az eletben soha nem fog tobbet elmenni szavazni, es ha lehet,
ne is beszeljek neki tobbet politikarol.
  Hogy hogy jon mindez a koaliciohoz? Ugy, hogy szubjektiv erzeseim
szerint az SZDSZ a mult heten ugy gondolta, hogy ha mar a fo veszely
elmult, a reszleteken pedig az elvesztett nyolc honap utan nincs mod
alaposabb kidolgozassal, vitazassal javitgatni, akkor jobb lenne kiszallni a
kormanybol. Hangsulyozom, hogy ez teljesen egyeni velemeny. Lehet, hogy
mindenki komolyan gondolta az SZDSZ-vezetesben, hogy Nagy Sandor
minisztersege szetverne a stabilizaciot. En nem igazan latom, hogy miert,
hogy mennyire lett volna neki valodi hataskore. Mindenesetre Horn
csodalkozva tapasztalta, hogy neki sokkal fontosabb az SZDSZ kormanyban
maradasa, mint az SZDSZ-nek, es visszakozott. Most ugy latom, a koalicio
nagyon stabil, mi minden lathato ok nelkul nem fogunk kilepni, es nem
hiszem, hogy az MSZP ezutan merne okot adni.
  Jovo szerdan elmegyek egy Bauer-Draskovits-Vertes eloadasra, utana jobb
informacioim lesznek. Ha hallok valami erdekeset, megirom.
							   Monta'gh Bala'zs