Sziasztok, Kornyeszek!

Tobbszor szo esett a megujulo energiaforrasokrol, mint lehetseges 
alternativarol.Felmerult bennem egy kerdes ezzel kapcsolatban es 
szivesen vennem hozzaertok valaszat:
Mint tudjuk az energia (meg az anyag) nem vesz el csak atalakul. 
Illetve elvesz (szamunkra) annyi, amennyit a Fold kisugaroz a vilagurbe. 
Ugyanigy nem is keletkezik energia (csak amit a Nap a Foldre sugaroz), 
igy mikor energiaforrasokrol beszelunk, akkor igazaban valamilyen meglevo 
(felhalmozott) energia felhasznalasarol van szo. 
A hagyomanyos energiaforrasok altalaban a napenergiara vezethetok 
vissza es az un. megujulo energiaforrasok nagy resze is (szel, hullam, 
a tengerviz homerseklet-kulonbsegebol nyerheto energia, stb).
Kulon kategoria a nuklearis energia, melynek eredete gondolom a mult 
kodebe vesz es az anyag eredetevel illetve a Fold kialakulasaval van 
kapcsolatban (kovetkezeskepp nem ujul meg meg olyan lassu formaban sem, 
mint ahogy pl. a szenkeszlet megujulna, ha hagynank).
A kerdesem arra vonatkozik, hogy a Nap energiajabol levezetheto 
energiaforrasok felhasznalasa tulajdonkeppen a napenergia felhasznalasanak 
a fokozodasat eredmenyezi, vagy mas (negativ) hatasa is lehet a Fold 
energiamerlegere. Konkretan, ha pl. rengeteg szeleromuvet epitunk, akkor
elnyeljuk es atalakitjuk a szelenergia jelentos reszet. Vajon ez a nagativum 
hol es hogyan jelentkezik a Fold energiamerlegeben?
Meg erdekesebb kerdes, hogy a Fold magneses terenek megcsapolasaval nyert 
energianak hol es hogyan fizetjuk meg az arat (ugyanez vonatkozik a 
geotermikus energiara is). Vagy ezek a folyamatok emberi leptekkel merve 
nem erzekelhetoek es ezert nem is kell figyelembe venni oket? Esetleg van-e, 
lehet-e hatasa a termeszetes megujulo energiaforrasok megcsapolasanak a 
Fold eghajlatara? 
Varom hozzaszolasotok!

Gubicza Laszlo

Gacs Ivan erdeklodik az anekdotam poentartalma felol. Egy anekdota
informaciotartalmarol nincs ertelme beszelni, mert azok olyan tobbe-kevesbe
(jelen esetben kevesbe) humoros sztorik, amelyeknek a hangulata igaz. Nos
hogy mi ebben a poen, sajnos nem tudom, nekem mindenesetre tetszik. A szoveg
maga azt mondja (de mivel anekdota, ne vedd keszpenznek), hogy amikor
hutovizet engednek a Dunaba, a KOJAL (vagy mi a neve most) ellenorzi a viz
aktivitasat. Es a (Cserno)bili hattertartalom ket nagysagrenddel magasabb
volt, annal a kuszoberteknel, ami felett kornyezetvedelmi birsagot kellett
volna fizetniuk.

Gubicza Laszlo irja:
>a Fold magneses energiajanak megcsapolasa igenis realitas. Eppen
>ezzel kiserleteznek az amerikaiak az egyik urrepulogepukkel. Sajnos.
>legutobb nem jott ossze, mert elszakadt a 20 km-es kabel. Egyebkent
>azt mar a kozepiskolaban is tanultuk, hogy ha megneses terben mozgatunk
>egy vezetot, akkor abban aram indukalodik. Nos ezt akarjak kihasznalni egy
>specialis par mm/cm vastag es 20 km hosszu kabel segitsegevel. Mivel a
>semmibol ugye nem keletkezik energia, nyilvan a magneses ter energiaja
>csokken ezzel az eljarassal. Kerdes: ez milyen hatassal jar a Foldre
En egy egyszeru vegyesz vagyok, nem tudok mindenrol. De elektromos aram
indukalasahoz magneses erovonalakat kell metszened. Ehhez vagy a magneses
ternek kell valtoznia, vagy a tekercset kell mozgatnod. Ha hajtottal mar
dinamos kerekpart, nem fogod elfelejteni, hogy a tekercs mozgatasahoz bizony
ero kell, a mozgatasba befektetett munkat kapod vissza elektromos aram
formajaban. A masik lehetoseg: arrol en nem tudok, hogy a Foldnek kelloen
nagy frekvenciaval valtozo magneses tere lenne.
Biztos ami biztos, megkerdeztem ket oreg halat a kollegaim kozul. Azt
mondtak, nem tudnak ilyen kiserletrol. Ez persze nem tul sokat jelent, de
megis szeretnem tovabb firtatni a dolgot, ha tudnal referenciat adni, nagyon
hasznos lenne.

> Igy hat tovabbra sem vagyok nyugodt, es tovabbra is kerem hozzaertok
>velemenyet a tobbi megujulo energia forrassal kapcsolatban is.
Felreertettel, en nem akartalak megnyugtatni, ket ok miatt sem:
  mert lehet, hogy ebben a kerdesben me'g sikerulne is, de ilyen aggodalmak
cso"sto"l szoktak jonni, es
  mert nehany, bevalt technologiaval elkovetett (jelen es mult egyarant)
disznosagunk miatt en sem vagyok nyugodt.

> Velemenyem
>szerint az energianak barmilyen forrasbol is szarmazik igenis meg kell
>fizetnunk az arat.
Igy van. Sokan belehaltak mar abba, hogy eltek. Nem devajkodtak, nem ittak
el az eszuket, semmi kulonos, csak megszulettekes eltek.
Laszlo Barna

(kozben ezt mar reszben valaki megirta, de mar nem torlom ki, mert 
azert uj is van benne, es mas nezopontybol)
a kiegett nuklearis uzemanyag napba valo lovese, mint vegso 
megszabadulas, a kovetkezok miatt nem megy:
1.  (ez ervenyes altalaban az urbe loveses megoldasokra:) a 
kilovesnel fellepo baleseti kockazatot nem engedhetjuk meg magunknak: 
gondoljatok csak a challengerre; szepen telespriccelne a foldfelszint 
vele;
2.  ha nagyon becsomagoljuk, hogy a kilovesnel bekovetkezo esetleges 
balesetnel is benne maradjon egy dobozban, akkor annyira draga a 
kiloves, hogy teljesen irrealis.
3.  a napba pedig azert nem lehet igazan semmit sem loni, mert a 
napszel szepen visszasodorja -- esetleg szepen visszakuldi a 
feladohoz.....

diana

A Kozep-Europa Egyetem es a HESP rendez egy 2 hetes nyari iskolat EIA 
temakorben.  A dolog angolul fog folyni; foleg nyugati eloadokkal.  
Sajnos kicsit keson szolok, bocs, de valoszinuleg meg egy hetig be 
lehet imadkozni a palyazatokat.  A kovetkezokepp lehet
informaciot szerezni:

http://www.ceu.hu/sunindx.html

vagy email:



vagy a 327-3069-es telefonon.  A tanarokat ismerem, ANglia egyik 
legnevesebb EIA-kepzo kozpontjabol jonnek -- melegen tudom ajanlani!

Sok sikert,

Diana

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Vorsatz Diana
Dept. of Environmental Sciences and Policy
CENTRAL EUROPEAN UNIVERSITY

sziasztok,

>   A masik Lukacs Attila aggodalma a Fold magneses terenek megcsapolasa felett
:
> Kedves Attila, ne aggodjal. Sokfele veszely fenyeget minket, az speciel,
> amire Te gondoltal, nincsen koztuk. Ezenkivul nem kell aggodni a Jupiter
> holdjainak geotermikus megcsapolasa vagy a csillagkozi terben rejtozkodo
> sotet tomeg energiaszerzes celjabol torteno felhasznalasa miatt sem.

szivesen vennem, ha a fenti allitasod alapjaul szolgalo "aggodalom 
eloszlato" felmereseket, kutatasokat, vizsgalatokat, vagy esetleg "csak" 
gondolatokat megosztanad velem.

elore is koszonom.

> A kisse szarkasztikusra sikeredett iras ellenere is oszinte tisztelettel
> Laszlo Barna

no problem, mar megszoktam ...

udv:

---- luki

************************     attila lukacs     ***********************
!    leader of the GreenCircle Environmental Group, Nyiregyhaza      !
!                postal address: Zold Kor  (BGYTF)                   !
!                        nyiregyhaza, H-4401                         !
!                          sostoi ut 31/b                            ! 
!                             hungary                                !
!              e-mail address:                   !
**********************************************************************

kedves Gacs Ivan, 

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Katarzis (Vegh Laszlonak) ( 10 sor )
> 
> Kedves Laszlo!
> 
> Azt irod:
> " A kerdes igen sulyos. A targyalasmod szokatlan. Eddig ahanyszor
> felvetettem mindezt, dobbent csend volt a valasz. "
> 
> Javaslom, a dobbent csendet tekintsd udvariassagnak.


:-(((((((((((((     azt hiszem, hogy en is udvarias voltam most.


> En sem
> reagalok a cikkedre.
> 
> Udvozlettel                Gacs Ivan


szeretnem, ha kifejtened SZAKMAI velemenyedet arrol a bizonyos cikkrol.

udv:

---- luki

Laci!

Neked teljesen igazad van abban, amit a Zold Alternativa vezetojenek
nyilatkozatarol irsz, am azt nem tudod, nem tudhatod, hogy az illeto ember
nyilatkozatat jelentos modon osszevagtak, es az igen tisztelt musorkeszitok
csupan a lenyeget felejtettek ki az adasbol.
Droppa Gyorgy (mert igy hivjak az illetot) azt is kozolte peldaul, hogy miert
nem lesz Magyarorszagon hasonlo megmozdulas, mint amilyen Nemetorszagban
volt. Azert nem csinaltak blokadot a hazai zoldek, mert egy ilyen akcio a
jelenleg hatalyos torvenyek szerint kozuzem veszelyeztetese, amelyet 1-tol 5
evig terjedo szabadsagvesztessel hivatott buntetni az itteni Bunteto
Torvenykonyv.
Egyebkent a Zold Alternativa vezetoje helyreigazitast kert a Het cimu
musortol, melyet eddig nem teljesitettek, ezert konnyen lehet, hogy perrel
vegzodik az ugy.

UDV

Meszaros Lacinak:

Nagyon tetszett az "opportunista kornyezetvedo" elnevezesed. Azt 
hiszem, a lenyeget fogtad meg. Megalkuvas, kompromisszum nelkul 
nincs kornyezetvedelem (sem beke). Mindig egy esszeru alkut kell 
kotni a fejlodes es a megorzes igenyei (azaz az ember igenyei es az 
ember igenyei) kozott. Ezt hivhatjuk akar kornyezetvedelemnek is. 
Egyebkent a tobbi gondolatoddal is melysegesen egyetertek. Pl. hogy 
"az ugynevezett NEM SZAKMAI tipusu ervektol visszafele all a szor a 
hatamon" (bar nem szoros a hatam;-)).
     Egyebkent az un. "zold" oldalra is raferne egy Diana, aki 
moderalna egyebkent igen moderalatlan stilusukat. Persze a haragos 
zold es a sotet zold mellett letezik vilagos zold is, tisztelet ennek a 
ritka kivetelnek.
Udvozlettel                Gacs Ivan

Kedves Eletmento Kornyeszek!

Kohosalak-blokkokbol epitett godolloi panellakasba keszulok koltozni. 
Egyvalami azonban habozasra kesztet: allitolag a kohosalakokra 
jellemzo, hogy sugaroznak. De mit? Radon szivarog belole, vagy csak 
az elemi reszecskek szaguldoznak? Es mivel tudom ezt bemerni, es hol 
szerezhetek ilyen szerkentyut?
Kerlek valaszoljatok mielobb, mert surgos a dolog!

Tisztelettel:
Toth Ferenc

REPEATING HISTORY IN THE FORESTS

        History has been written by people who are much more interested in
people than in nature or how people and nature interact.  So history books tell
us about kings and commanders, economies and wars, but little about the
forests, waters, soils and mines over which, sometimes, the wars were fought,
and from which, always, the economies, kings, and commanders derived their food
and fortunes.

        One historian who is attempting to change this blind spot in his field
is William Cronon of the University of Wisconsin.  One of his books, "Changes
in the Land," documents the impact of European settlers on the ecology of New
England (and vice versa).  Another book, "Nature's Metropolis," is the history
of how the city of Chicago rose from the rich soils and forests of the American
Midwest.

        One chapter in that book is about the vast lumber yards that lined the
Chicago River at the end of the last century.  Reading it at the end of this
century, I could only think of the present-day Pacific Northwest and other
parts of the world where confident timber industries are happily ripping into
virgin forest with no thought for the morrow, or for the past.

        "Will our pine timber soon be exhausted?" asked a popular Chicago
magazine in 1870.
"We say no.  None of our generation will see our pine forests decimated."
Conservationists (they were around then too) were pointing out that the
frenzied cutting in the magnificent white pine forests of Michigan, Wisconsin,
and Minnesota could not continue.  The forests would run out, they said.

        The press treated them with scorn.

        The "Northwestern Lumberman" was the chief trade publication of the
day.  Its columns refuted pessimistic timber supply estimates as vigorously as
"The Wall Street Journal" does now.  Even as the journals denied any problem,
however, sawlog prices were rising, and the quality of trees coming from the
Great Lakes region was declining.  Says Cronon: "In 1870 the typical sawlog
reaching a Michigan mill town measured 16 to 18 inches in diameter.  Ten years
later the size had fallen to 6 to 8 inches.  The costs of logging rose
accordingly.  By 1883 loggers in the Muskegon district were cutting trees
higher into the branches than they ever had before; they cut almost the entire
tree into logs."

        Even the "Northwestern Lumberman" noticed the changes in the forest.
In 1879 it reported, "There is not today a navigable creek in the state of
Michigan or Wisconsin, upon whose banks, to the headwaters, the better grade of
timber is still standing within a distance of two to three miles."  By 1881 it
admitted that "the old prophets must be accredited with a remarkably correct
appreciation of the timber supply."  And in 1887 it declared that "the end of
the ... supposed inexhaustible supply of white and norway pine timber is
altogether too near."

        By 1890 sawmill operators in the Mississippi Valley discussed shifting
lumber grading scales downward, so lower quality wood could be graded higher.
In the north woods the remaining trees were so far from water that they could
no longer be floated to Chicago.  Expensive rail lines had to be built.
Frederick Weyerhaeuser was one of many mill owners who decided it was time to
move out to Idaho and Washington.  After the early 1890s Great Lakes lumber
production plummeted.  The yards in Chicago kept going awhile selling yellow
pine from the South, but the party was over.

        Cronon describes not only what happened in Chicago, but what happened
in the former forests.  "As the loggers finished their work ..., they left
behind a literal wasteland.  Great piles of slash -- small timber, branches,
and other debris that had little economic value -- remained on the ground,
sometimes in piles ten to fifteen feet high.  They accumulated over a vast
area, turned brown in the summer heat, and waited for the dry season, when a
spark might set them alight.

        "Fires had long been common in the Great Lakes forests.  Indeed, fires
were an important reason why the white pine was so abundant, for the tree was
adapted to reproduce most effectively in newly burned-over lands.  But the
fires that followed in the wake of the loggers were not like earlier ones....
In logged areas few parent trees remained to reseed after a burn.  Other
species, especially aspens and birches, with their ability to reproduce from
stumps and suckers, began to invade the pine's old territory."  Pines returned
only in places where people deliberately replanted and tended them.

        "The dream that the 'Cutover' district would become a fertile
agricultural landscape proved within two or three decades to be an illusion.
Clear-cutting and the fires that followed reduced what little natural fertility
the soils already had and contributed to problems of erosion and flooding.  The
poorly drained, glaciated soils of the northern forests were inherently
inhospitable to agriculture, as was the climate....  Old pinelands became an
increasing burden on county and state tax rolls, as their owners went into
arrears and let the government claim the lands.  The problem of what to do with
the depopulated landscape continued to haunt Great Lakes states well into the
twentieth century."

        By the time I read that, I was trying to remember that famous old quote
about repeating history.  I went and looked it up.  George Santayana, from a
book called "Life of Reason," 1905: "Those who cannot remember the past are
condemned to repeat it."

(Donella H. Meadows is an adjunct professor of environmental studies at
Dartmouth College.)