1. |
Konyvajanlat (mind) |
150 sor |
(cikkei) |
2. |
Terramemoria (mind) |
97 sor |
(cikkei) |
3. |
amorfondirozas (mind) |
149 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Konyvajanlat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A parapszichologia tudomanyos iranyzata
Vassy Zoltan
Parapszichologia. Valoszinuleg kevesen vannak, akikben ez a szo ne
valtana ki valamilyen erzelmet. Az emberek tobbsege feltehetoen az X-,
ill. Y-aktak es mas hasonlo filmsorozatok nyoman misztikus,
titokzatos, olykor felelmetes, de mindig lebilincseloen erdekes
jelensegek halmazara gondol, s sokakban el az a kep is, hogy az un.
"hivatalos tudomany" le akarja tagadni e jelensegek letezeset, el
akarja nyomni azokat, akik ezen a teruleten vizsgalodnak. Nemelyek
szamara a paranormalis jelensegek a szellemvilag, a halal utani elet,
a lelek letezesenek bizonyitekai, s ennek reven szervesen illeszkednek
altalanos vilagkepukbe, netan vallasukba. Masok viszont rogton
buveszmutatvanyra, szemfenyvesztesre, csalasra asszocialnak, s
kinevetik azokat a hiszekenyeket, akik barmifele paranormalis
jelenseget valosagosnak fogadnak el.
Az elmult tiz evben szamos olyan konyv jelent meg, amely ilyen vagy
olyan formaban parajelensegekkel is foglalkozott. Sajnos e muvek
tobbsege inkabb dezinformal, mint informal, inkabb kodosit,
misztifikal, mint feltar es megmagyaraz. E nepszeru konyvek is komoly
szerepet jatszottak abban, hogy a kozvelemeny oly vegletesen
megosztotta valt a parajelensegek kerdeseben, s ha a tema nagyobb
tarsasagban vagy vitaforumon szoba kerul, csaknem mindig vakon hivok
es nem kevesbe vakon tagadok indulatos szovaltasara kerul sor.
Ugy velem, az indulatos szocsatak jelentos resze elkerulheto volna, ha
tobben ismernek azt a konyvet, amely bar eppen tiz eve (1989-ben)
jelent meg, megis mindmaig talan az egyetlen korrekt es autentikus
forras a parapszichologia temajaban. Ez pedig Vassy Zoltan: A
parapszichologia tudomanyos iranyzata cimu kis konyvecskeje, melynek
hitelesseget kiadojanak, az Akademiai Kiadonak hirneve es igenyessege
is erositi.
A fizikus vegzettsegu, jelenleg az ELTE Kiserleti Pszichologiai
Tanszeken dolgozo szerzo evtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a
tudomanyos modszeru parapszichologiai kutatasok teren, s maga is ilyen
kutatasokat folytat. Aligha ferhet hozza ketseg, hogy ma
Magyarorszagon o tudja a legtobbet a parajelensegekrol, s mindarrol,
amit roluk a tudomany eszkozeivel eddig kideritettek.
Mert, barmilyen hihetetlen, a parapszichologia nem csak
asztaltancoltatast, szellemidezest, szinpadi buvesztrukkoket jelent.
Mar tobb mint 50 eve van a parapszichologianak tudomanyos iranyzata
is, amelyet jonevu egyetemeken, kutatointezetekben uznek, szigoruan
objektiv es tudomanyos modszerekkel. Annak ellenere, hogy mindmaig a
vilagon csak nagyon keves kutato foglalkozik valoban tudomanyos
modszerekkel a parapszichologiaval (szamuk mintegy 50-re teheto), e
kutatasok a kozhiedelemmel ellentetben nem voltak eredmenytelenek.
Vassy Zoltan konyvenek paratlan szamu fejezetei a tudomanyos
parapszichologia modszereinek es fo eredmenyeinek osszefoglalasat
tartalmazzak. Megismerhetjuk a parapszichologia targyat (ez ket
jelensegkort foglal magaba, az un. ESP- (extrasensory perception, azaz
erzekeken kivuli erzekeles) jelensegeket, vagyis a telepatiat, a
clairvoyance-t es a prekogniciot, valamint a pszichokinezist (PK),
ezen belul a makro- es mikro-PK-t), kepet kaphatunk a tudomanyag fobb
folyoiratairol, muveloinek egyesuleteirol es tarsasagairol. Egy masik
fejezet a parapszichologia klasszikus, J. B. Rhine nevevel
femjelezheto korszakat mutatja be, megint masik pedig a szabadvalaszos
ESP modszertanat es fobb eredmenyeit. Az egyik legerdekfeszitobb
fejezetben a pszichokinezis jelensegeirol olvashatunk, koztuk Uri
Geller es mas sztarok mutatvanyairol, amelyeket mindmaig nem tartanak
meggyozo erejunek a parapszichologusok; az un. mikropszichokinezissel
kapcsolatban viszont komoly eredmenyek vannak. A kilencedik fejezet a
pszi-jelensegeknek a kutatasokbol kibontakozo altalanos tulajdonsagait
foglalja ossze (pl. "juh--kecske" hatas, pszi-hibazas, forditott
negyzetgyokos szabaly, kauzalitasi problemak, stb.).
A paros szamu fejezetek rovidebb kiegesziteseket tartalmaznak. Ide
tartozik a szocialista orszagokban zajlott, meglehetosen siralmas
szinvonalu kutatasok osszegzese, a telepatia es a clairvoyance
lehetseges mechanizmusainak targyalasa, valamint a prekognicio
beavatkozasi paradoxonat targyalo fejezet. A nyolcadik fejezet ismert
tudosoknak a parapszichologiaval kapcsolatos velemenyeit ismerteti
idezetek formajaban, a zaro fejezet pedig azt taglalja, milyen, a
parapszichologusok tobbsegenek ideologiai beallitottsagabol eredo okok
miatt megy olyan nehezen a parapszichologia eredmenyeinek a tudomanyos
kozosseg egeszevel valo elfogadtatasa.
A targyilagos, rendkivul vilagos stilusban megirt konyv a szigoru
tudomanyossag hiveiben sem hagy ketseget afelol, hogy itt valoban
komolyan veendo, modszertanilag rendkivul korultekintoen lefolytatott
kiserletekrol van szo, amelyek felettebb meglepo tenyekre deritettek
fenyt. Mert bar a szkeptikusok minden elkepzelheto modon megprobaltak
az eredmenyek hitelesseget ketsegbe vonni, a parapszichologia
modszertana az elmult evtizedekben nagyon magas szinvonalra
emelkedett, es a legszigorubb kovetelmenyeknek is eleget tesz. Es
bizony a kiserletek egyertelmuen azt mutatjak, hogy letezik a
telepatia, a clairvoyance es a prekognicio, es letezik a
mikropszichokinezis is, sot, mar kezdunk sejteni valamit e jelensegek
torvenyszerusegeibol, bar mechanizmusukrol halvany fogalmunk sincsen.
A lelkes parahivok viszont azt tanulhatjak meg Vassy konyvebol, hogy a
parajelensegek sokkal bizonytalanabb, sokkal kisebb, es sokkal
nehezebben ertelmezheto hatasok, mint azt ok hinni szeretnek, es
rendkivuli korultekintes es szakkepzettseg szuksegeltetik ahhoz, hogy
e jelensegek letezeset objektivan bizonyitani tudja valaki.
Jomagam elso egyetemi eveim alatt a Nulladik tipusu talalkozasok c.
tevemusor es Egely Gyorgy konyvei hatasara kezdtem el erdeklodni a
parajelensegek irant. Mint ifju es lazado hajlamu fizikushallgato,
magam is aldozataul estem annak a propagandanak, amely azt sugallta,
hogy fantasztikus jelensegek egesz sora vesz korul minket, es az
Akademia szemellenzos dinoszauruszai nem hajlandoak tudomasul venni
azokat, holott oriasi jelentosegu felfedezesek varnak az emberisegre.
Nem sokkal kesobb azonban Magyarorszagot elontottek a misztikus
konyvek es tevemusorok, s a sok szemet lattan, lassacskan vegzos
fizikussa kikupalodva lazado hajlamu parapartibol vaskalapos
szkeptikussa valtam. Tagadtam es ketsegbe vontam mindenfele
parajelenseg letezeset egeszen addig, amig, tobbek kozott eppen Vassy
Zoltan szoban forgo konyvebol, meg nem ismertem a parajelensegekkel
kapcsolatos, valoban tudomanyos kiserleteket es azok eredmenyeit. Ma
szaraz tenyekkent fogadom el ezeket, anelkul, hogy barmilyen
vilagnezeti vagy alapveto szemleleti valtozas kiserne
tenytiszteletemet.
Biztos vagyok benne, hogy Vassy konyve a legtobb szkeptikus tudost
meggyozne a parajelensegek letezeserol, s arrol, hogy itt nem valami
zavaros, misztikus, csalasokkal tuzdelt, okkultizmussal hataros,
gyanus teruletrol van szo, hanem egy komoly, lassacskan nagykoruva
valo tudomanyagrol, amelynek eredmenyei nem csupan az emberi psziche
bizonyos torvenyszerusegeinek megismerese szempontjabol lehetnek
fontosak, de talan fizikai vilagkepunk teljes atalakulasahoz is
elvezethetnek. Ahhoz azonban, hogy ez a tudomanyag ne sorvadjon el par
even belul, az eddigieknel sokkal nagyobb szellemi potenciallal es
anyagi hatterrel kellene rendelkeznie, amit csak a tudomanyos kozosseg
nagyobb tamogatasa reven kaphat meg. Tobbek kozott ezert is tartanam
idoszerunek Vassy konyvenek (ha lehet, aktualizalt) ujrakiadasat, a
leheto legnagyobb peldanyszamban.
Ajanlom tehat Vassy Zoltan konyvet a szkeptikusoknak azert, hogy
elfogadjak a tenyeket, a parahivoknek pedig azert, hogy tudjak, mi
teny abbol, amit hisznek, es mi csak sejtes, fantazia vagy spekulacio.
Ertekeles (1--10): 10
Szilagyi Andras )
_________________________________________________________________
Vassy Zoltan: A parapszichologia tudomanyos iranyzata
Akademiai Kiado, 1989
ISBN 963 05 5535 2
136 oldal, eredeti ara: 50 Ft
_________________________________________________________________
Copyright (C) Szilagyi Andras, 1999
_________________________________________________________________
[ SziA konyvrecenzioi: http://www.enzim.hu/~szia/konyvek/ ]
|
+ - | Terramemoria (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
>> Tegyuk fel, hogy a szilard anyagok fizikai
>> tulajdonsagai lehetove teszik, hogy bizonyosfajta -
>> _idegrendszerhez_ hasonlo mukodesre legyenek alkalmasak.
:
>Ha jol ertem, akkor egy marek homok elszavalja a Nemzeti Dalt ?
Kedves Akos !
Orulok, hogy ezt a kerdest feltetted.
Hogy az ismeretlen strukturaju anyag mire kepes, azt persze
nem tudom megmondani.
A tobbe-kevesbe ismert szerkezetu anyagok - pl. a
szilicium chip egyetlen darabkaja maris elszavalhatja
a verset, ha ugy akarjuk.
Azt hiszem, Petofi kora'ban ezt nem sokan hittek volna, sot
papert, vagy orvosert kialtottak volna, ha ilyesfele jovendolessel
allt volna elo valaki.
Azt sem gondolhattak akkor, hogy a kovetkezo evszazadban
olyan karorat viselunk, mely szemmel lathatoan
mozgo alkatreszeket nem tartalmaz.
Ez talan jo pelda arra, hogy nem erdemes a mindenkori tudomany
bizonyithato allitasainal leragadni, es azt gondolni, hogy
az anyagban rejlo lehetosegek nagyobb reszet mar ismerjuk.
A mult szazad kozepe tajan ebbe az illuzioba
ringattak magukat sokan, es azutan jottek csak a nagy-nagy
meglepetesek.
En nem hiszem, hogy a nagy meglepetesek kora lezarult
volna. Az anyag lehetosegei meg mindig belathatatlanok.
Max Planck hipotezist allitott fel a szazadfordulon,
mely meglepetest, es egyuttal megnyugvast keltett.
Egyszeruen megfogalmazva a lenyeget : az anyag atomjai
sajat diszkret frekvenciakon kepesek sugarozni, illetve
elnyelni.
Hogy ezek az adasok milyen informaciot kozvetitenek,
arrol nagyon keveset lehetett es lehet tudni.
Hasonloan az agymukodesrol sem tudunk eleget.
Az idegsejtek kerepelnek, sipolnak, csipognak,
jol merheto impulzus-sorozatokat kuldozgetnek egymasnak.
Globalisan szemlelve az agy megis egy attekinthetetlen, kaotikus
zummogo, zajongo rendszer.
Fogalmunk sincs milyen reszfeladatokat vegeznek a sejtek odabent.
Hogyan keletkezik a gondolat, a felismeres, a terv, a dontes ?
Nem tudjuk. Mikent ertik egymas EGYSZERU jeleit az egymassal
kapcsolatban allo sejtek ?
Nem tudjuk.
A vegeredmeny egy reszet magunkon es masokon tapasztalhatjuk,
de behatobban vizsgalni nem lehet a rendszert a
megzavarasa nelkul.
Hasonlo gond van az atomokkal is.
Igaz, a szabalyos szerkezetu, kristalyos anyagok kutatasa
es _osszeallitasa_ mar kezd rutinfeladatta valni,
de az amorf anyagok vilaganak megismerese hatra van.
Az is teny, hogy szabalyos szerkezeti felepitesu
_gondolkodo racsokat_ mar sikerult alkotni
elektronikus alkatreszekbol, s ezek hasznos tevekenysegenek
kutatasa ma felkapott es hasznos tema. Mesterseges intelligencia
kutatas a celja.
Egyelore azonban a jelenleg hasznalhatonak latszo
halozat-modelleknek nincs sok kozuk a biologiai
ideghalozatokhoz.
Talan eppen amiatt, mert az agy AMORF szerkezetu,
hasonloan az uvegek kozismertebb fajtaihoz, es
a kozetekhez, beleertve a homokszemcseket is ?
A szabalytalan strukturak viselkedesenek vizsgalata
osszemerhetetlenul nehezebb, mint az ismert
rendszerueke.
Ebbe az ismeretlensegbe kopogtattam be en, gondolva,
hogy az ujabb nagy meglepeteseket ott varhatnak rank.
Mit varok ettol ?
Meg dramaibbat koltoi kerdesednel.
Arra szamitok, hogy Petofi szemelyisege is megorzodott
a Fold anyagaba rejtve. Az elete, a sorsa, a josaga - es
bunei helyett - emberi hibai is - azaz minden pillanata az
eletenek ott van valahol - biztonsagosan - elosztva
taroltan, es egy unnepi alkalomkor reprodukalhato lesz.
Ezt az alkalmat a regi jovendomondok feltamadasnak nevezik.
Udv : zoli
|
+ - | amorfondirozas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zoologikai cikkemre haborgassal teli reakciot is
kaptam. Teljesen ertelmetlen, erthetetlen, alaptalan
marhasagnak titulalta kozeli ismerosom.
Lehet, hogy tul zavarosan fogalmaztam ?
Lehet, hogy hibas alapokra epitettem elkepzelesemet?
Azt hiszem nem allitottam semmi altudomanyosat, azaz
semmi olyasfelet ami ellentmondana tudomanyos
teteleknek.
Hiedelmeknek ellentmondot irtam, ez teny.
Megkovesedni latszo hit szerint - ami elettelen,
az nem gondolkodhat.
Arrol nem tehetek, hogy eletem soran kisse
elkulonult erdeklodesemnek koszonhetoen olyan
mozaikreszletekbe botlottam csaknem veletlenul,
melyekbol az utobbi hetekben es napokban osszeallt
valamifele kep, mely megragadott. Gondoltam, kozreadom.
Vagy kiderul, hogy valamit figyelmen kivul hagytam,
es ettol bukik az egesz, vagy kiderul, hogy
mindez senkit nem erdekel. ( Tobb variaciora nem
is szamitottam.)
Nagyot csalodtam volna az eletben, ha nem jutok el
legalabb egy ennyire meghokkento elkepzelesig !
Miutan legutobb nem akartam tul hosszura nyulni, sok
reszletet kihagytam, amelyek talan mellettem szolnanak.
Nehanyat ezek kozul:
Fokeppen a Fold kergenek szilard, AMORF anyagaira,
azaz a kozetekre gondoltam, amikor a gondolkodasra kepes
kozegre utaltam.
Elismerem, hogy meresz, renitens, eretnek kijelentes reszemrol,
hogy a mozdulatlan, merev, rideg kozeteket gondolkodonak
veljem.
(gyerekkoromban egy Gellert-hegyi, rozsdasnak tuno kore
nezve arra gondoltam - regi idok zord, rideg tanuja,
es azon sajnalkoztam, hogy nem lehet belole
magno-szalagot gyartva visszajatszani nehany -
ezer evvel ezelott elhangzott beszelgetest. :)
A mai elkepzelesem ennel mereszebb, s bar bizonyitani nem
tudom - pillanatnyilag azt sem latom, hogy
cafolhato lenne.
Megertem, hogy abszurd gondolat.
Nekem egyelore sokkal kevesbe tunik elvontnak,
mint pl. a kvantummechanika.
A gondolkodashoz emlekezetre, jelregeneralasra, es
valamifele muveletvegzesre is szukseg van, melyet
bizonyos muveleti szabalyok szerint zajlo - bemeno adatok
szuresenek, ill. atalakitasanak kell tekintenunk.
Az anyag mindegyik funkciora kepes.
A szamunkra legparanyibb lathato kovek is
elkepzelhetetlenul sok atombol epulnek fel.
Az egymassal kapcsolatot tarto atomok egyedi hullamhosszon
kepesek energiat nyelni es kisugarozni. Felvett
energiajukat egymasnak is atadhatjak, es az energia
atmenetileg csapdakba is kerulhet.
Nem tulzas a feltetelezesem, miszerint egy belathatatlanul
bonyolult modon kolcsonhato elvi kommunikacios halozatot
tartalmaz minden kis darab ko is.
Hat meg a kiterjedt koretegek.
Ugy gondolom, hogy barmely megtortent esemeny
allapotvaltozast idez elo az anyagban. Nem ismerunk
tokeletes elszigetelhetoseget.
Miutan nem letezhet ket egyforma kodarab, nem letezhet
ket teljesen azonos allapotjellemzokkel biro komplex
rendszer sem.
Ez onmagaban is utalhat arra, hogy felfoghatatlan mennyisegu
allapot felvetelere van lehetoseg.
Edesanyam szegeny irt egy verset, melynek reszletet
idezem:
_Vegy kezedbe egy paranyi ma'kot,
Megleled benne az egesz vilagot !_
Az elo anyag optimalizalt informacio-tarolo es
parancs-vegrehajto.
Az elettelen anyag ugyan nem latszik celfeladatokra
optimalizaltnak, de ettol meg vegezhet olyan matematikai
muveleteket, melyek nagyban, eredoben celtudatos
tevekenyseget szolgalnak.
Majd ha minden gondolkodasra alkalmas elv ismeretes
lesz, akkor johet a lehetoseget kizaro cafolat.
Nem az egyedi atomokat tekintem gondolkodonak, hanem
a Fold kerget, mely suru lavan uszo massziv
es helyenkent tobbszaz meter vastag kozet-szigetekbol all.
A hegyek, sziklak, kosivatagok is osszetartoznak.
A gondolatnak nincs centruma. Ahogyan az agy is
elosztva tarolja az informaciot, ugy a kozetek
darabonkent is, de me'gis egyuttesen vesznek reszt
az emlekezetben, es a gondolat alakitasanak folyamataban.
( Mikent a hologrammok is eloszlo tarolok. Minden szilank
tartalmazza a teljes kepet, bar zajosabb minosegben. )
Gondoljunk a ma neuralis halozatok cimszo alatt
ismert kiserleti muveletvegzokre, melyek ugynevezett
aktiv, nemlinearis elemek egyszeru strukturakba
rendezesevel es gerjesztesevel _ertelmes_, hasznalhato
matematikai eljarasok vegrehajtasara alkalmas rendszert
alkotnak.
Igaz, tobbnyire determinisztikus rendszerek.
( ez bizonyos alkalmazasoknal olykor hatranyt jelent. )
Az elettelen anyag indeterminisztikus viselkedese szamunkra
gyanum szerint csak latszat.
Mereseink elvi korlataibol nem kell kotelezoen
ertelmes informaciocserere alkalmatlan jelekre asszocialni.
A megtervezett neuralis halozatok felepitese merhetetlenul
egyszerubb egy amorf szerkezetu porszemehez kepest, es megis
nagyon korulmenyes a bennuk zajlo folyamatokat szamitogepes
szimulacioval kovetni.
Az anyag gyakorlatilag vegtelen valtozatossagot produkal,
szerkezeti felepiteset tekintve.
Hogy mi zajlik benne, arrol csak halvany fogalmunk lehet.
Ennek megfeleloen szinte remenytelen modellezni a
viselkedeset.
Ki allithatja hat felelosseggel, hogy az amorf anyag
celszeru alkoto gondolatra keptelen zagyvalek ?
Belatom, nehez szembenezni a lehetoseggel.
Erkolcsi problemak is felvetodhetnek.
Megalakul a kovezetvedo gittegylet es tiltakozas indul a kozetek
robbantasa, furasa, megmunkalasa, haborgatasa ellen.
Sot, talan a kijaras es foldonfutas buntethetoseget
is kijarjak. :)
Csak a maffia meg ne tudja, hogy remenyeim szerint minden
emlekezet hordozoja nyugszik talpunk alatt...
Huha ! Jobb, ha maris eltunok ! -:)
Udv: zoli a foldonfuto...
|
|