Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 231
Copyright (C) HIX
1992-11-05
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Levegot! (mind)  44 sor     (cikkei)
2 Gepjarmuado (mind)  6 sor     (cikkei)
3 Medvegyi, konyec! (mind)  80 sor     (cikkei)
4 Jelzolampak es levegoszennyezes (mind)  94 sor     (cikkei)
5 Nagy konspiraciok (mind)  27 sor     (cikkei)
6 Kornyezet es modernizacio (mind)  75 sor     (cikkei)
7 Mikor nem jut eszembe, hogy kocsival menjek a (mind)  50 sor     (cikkei)

+ - Levegot! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Pest latogatottsagat nem kell felteni: nyugati turistak kozott
kozszajon forog, hogy Budapest egy szep varos, csak eppen budos.
Megis jonnek szep szammal, egy kicsit fintorognak, aztan megszokjak.
Valoszinuleg jobban meggondolnak a dolgot, ha megneznek a fekete
havat februar tajan, a Korut mellett felhalmozva. Ez a latvany
szerintem egyike lehet azoknak a dolgoknak, ami meggyozheti a
legelszantabb autosokat is, hogy megiscsak kene valamit tenni a
kornyezetszennyezes ellen.
Mas dolgok is segithetnek (talan): pl. specialis budapesti benzinado.
(Ezert valoszinuleg meg leszek kovezve az autosok altal. :-) ) Ennek
az igazsagtalan volta mellett az a hatranya, hogy valoszinuleg
Alkotmanyellenes is, es igy meg lehetne tamadni. Tenyleg, pesti autosok,
mit szolnatok egy ilyen, a kornyezetvedelem erdekeben tett lepeshez?
Talan kevesbe kozharagot kivalto lepes lenne nehany uj setaloutca
megnyitasa. Ennek persze a helyiek nem orulnenek. A nepharagot
specialis parkolasi engedelyek kiadasaval (es nem teljesen setaloutcasitott
setaloutcak kialakitasaval) lehetne csillapitani.
Egyeb megoldasok kozul a forgalom elvezetese a legjobb, am ez sok
penzbe kerul. Am en remenykedek a korgyuru aldasos hatasaban.
Valaki emlitette, hogy Demszky probalkozott a tilosban parkolok
megbuntetesevel, de aztan abbahagyta. Ha igy lenne, akkor ez egy
esszerutlen, a kozerdeknek ellentmondo lepes volt. Hasonloan a lampakkal
valo mahinalashoz, ami a dugokhoz vezetett. A tilosban valo parkolas
ugyanugy dugokhoz vezet, mint a rosszul beallitott lampak, es ez
meg tobb legszennyezest, ido- es energiapocsekolast jelent.
RTA-nak: tenyleg ugy erzed, hogy a pesti autozas a szabadsagot jelenti?
En a dugokban altalaban bevadulok, aztan miutan ugysem tehetek semmit,
apatiaba esek, es irigykedve nezem az elsuhano villamosokat. Arrol nem
is beszelve, hogy sulyos csorba esik onerzetemen, amikor leokroznek.
Es mindig a masik sor megy gyorsabban!

Szegeny autosok, most biztos erzik bunuk sulyos voltat. Am valahol
lattam egy kimutatast, miszerint a pesti ajerhez hasonlo aranyban jarulnak
hozza a regmultbol ittmaradt fa- es szentuzelesu kalyhak. Ezekkel szerintem
nehezebb lesz leszamolni, mint az autosokkal, mivel ezek megszuntetese
tobb penzbe kerul, plusz az erintettek nagyresze keptelen sajat erobol
finanszirozni az atallast.

Csaba
U.i.: Ha mar temanal vagyok, itt is kozzeteszem:
Keresem Csordas Belanak, a Magyar Kornyezetvedelmi Alapitvany USA
koordinatoranak e-mail cimet, felteve, ha van ilyen. Koszonom.
Postai cime egyebkent: 1646 First Avenue, Apt. 2J (? 27 ?), New York,
NY10028.
+ - Gepjarmuado (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

kecskes> Az autok adojat pedig nem a sulyuk
kecskes> alapjan kellene megallapitani (ezt az orultseget hogy
kecskes> talalhattak ki), hanem a kibocsatott szennyezes alapjan,

Az auto altal az utban okozott kar vagy kopas a sulytol fugg, szoval
bizonyos ertelme van.
+ - Medvegyi, konyec! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Trefas tuntetes a Tevemaci tavozasaert (NSZ, 1992. okt. 12)

Szombatonkent tuntetni szoktak a Televizio, a Radio es mas
nemzetietlen, liberalbolsevik intezmenyek, magyaran mediakok
ellen. A mult heti rendes demonstracio resztvevoi minden
eddiginel eloremutatobb kovetelesekkel vonultak a Szabadsag
terre: a partallam egyik leghirhedtebb televizios figurajat,
a Tevemacit szolitottak fel tavozasra.

A Budapesti Muszaki Egyetem Schonherz Zoltanrol (hoppa!)
elnevezett kollegiumanak lakoi 1972 ota sok trefat kieszeltek
mar. A hagyomanyos oktoberi Schonherz Qpak valosagos
otletparadek: ult mar szertari csontvaz teherauto volanjanal,
maskor egy velorex kerult valahogy a tizedik emeletre, tavaly
pedig a Blahan egyszerre husz Mikulas osztogatott cukrot az
elkepedt jarokeloknek.

Az idei programok kisse politikusabbra sikeredtek: volt
szoborparkepites, ehsegsztrajk -- no meg az antimacista tuntetes.

        Kommunista Tevemaci,
        nepunk ellensege,
        papucsos es veresszaju
        uralmadnak vege!

Ezek a szombati tuntetesek altalaban igen szorakoztatoak (birnak
lenni). Nehany hete az volt a legmulatsagosabb pillanat, amikor
valamelyik termeszes nepszonok -- miutan tarsai hosszasan
becsmereltek a Tel-Avivbol dirigalt, keresztenyuldozo, nemzet-
gyalazo teves vezetoket -- bejelentette, hogy peticiojukat
atvette Nahlik Gabor, a Televizio alelnoke. Odalenn ektelen
pfujolas kezdodott, nehezen vallalhato megjegyzesek kisereteben.
A szonok nehany masodpercre elhallgatott: alighanem azon
tunodott, mikent adhatna uri kozonsege tudtara, hogy Nahlik nincs
a gyalazando orszagvesztok listajan. "Hat az a mi fiunk, ti
butusok" -- nem, ez igy nem elegans. Megvarta inkabb, amig
magatol elul az ordibalas. Kulonben is, ennek a Nahliknak mar a
neve is gyanus...

        Megmondta a Csurka Pista,
        Tevemaci bolsevista!

A mostani is jo kis demo volt. Faklyaval, csuklyaval,
transzparenssel, angolkurttel, szocsovel, sippal, dobbal vonultak
a Televizio ele az muegyetemistak -- lehettek vagy ketszazan, bar
ez kenyes tema, irjunk inkabb hetven-nyolcvanezret. Tuntettek a
hazug, partallami maci ellen, aki gatlastalanul vegigkopkodte az
atkos rendszert. Enekelgettek, elharsogtak nagy gonddal elore
megirt rigmusaikat, bohockodtak. Jol ereztek magukat.

Es jol szorakoztak a bameszkodok is. Csak a rend ferfias orei
tetovaztak kisse, nem tudvan, ilyenkor mi a teendo -- hogy a
bolsevista maci nagy szellemi elodjet idezzem.

        Medvegyi, konyec!

Szep volt, fiuk. Igazan rankfert, hogy vegre rohogjunk egy
nagyot.

                                                Bartfai Gergely

(Az ujsagiro stilisztikai es nyelvtani hibaiert a
felelosseget nem vallalom -- HD)
***************************************************************

Bocz Sandor: A helyzet komikuma (NSZ, 1992. okt. 12)

TORTENELEM
A magyarsag egyarant elvetette a fasizmust es a bolsevizmust.
Es mind a ketto kikelt.

A JOVO HIRE
Megalakult a Magyar Uton Allok Partja.
Jelszavuk: "Nem allunk meg feluton!"

ZACSEK
Barhol rag egy termesz,
te nyomban ott termesz.

(Engedely nelkul begepelte: Horvath Dezso)
+ - Jelzolampak es levegoszennyezes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt SZALON! Es kedves Cser Ferenc!

A nov. 4-i SZALON-ban irja Cser Ferenc:

>Ha a lamp[akat rovidebb zold idore (magyaran gyakrabb valtasra) allitjak, az
>nem segit, csak noveli a dugot. Itt Ausztraliaban elegge ritka a valtas (perc)
>ami alatt kb. negyszer annyi jar,u tud athaladni, mint a pesti atlag 30 sec
>valtasi periodus alatt.

Nem akarok akadekoskodni, de ezt pontositanom kell. A jelzolampak
szabalyozasanak ket alapveto ido-parametere van. Az egyik a zold-ido,
ami egy adott forgalmi iranynak a "szabad" jelzese (ezt szoktak fa'zis-
nak nevezni), a masik pedig a periodus-ido, ami alatt az osszes
keresztezo forgalmi irany egyszer zoldet kap.

A baj az, hogy nem lehet a periodus teljes idejet zoldkent felhasznalni,
mert mindegyik fazis vegen biztositani kell, hogy az utolsokent
behaladt jarmu elhagyja a keresztezodes teruletet mielott a
masik iranybol az elso jarmu odaerne. Ezt hivjak kiurulesi idonek
(angolul intergreen, vagy full red), aminek hossza a csomopont
geometriajatol fugg, altalaban 3-4 masodperc.

Vegyunk peldaul egy nagyon egyszeru csomopontot, ahol csak ket
egyiranyu utca keresztezi egymast, ehhez ket fazisra van szukseg.
Tegyuk fel, hogy mindket utcan azonos forgalom halad (jarmu/ora),
akkor az egy periodust ket egyenlo hosszu zold fazisra lehet
felosztani. Ha a periodus-idot 60 sec-ra valasztjuk, akkor 27-27
sec lehet a ket irany zoldfa'zis-ideje, es kozottuk 3-3 sec a
veszteseg-ido. Egy oraban 60 * 6 = 6 perc, azaz 10 % veszteseg lesz,
csak a maradek 54 perceben haladhatnak az autok.

Ha a periodus-idot a ketszeresere valasztjuk, a kiurulesi ido
a fa'zisok kozott ugyanakkora marad, viszont egy oraban csak
30 periodus lesz, tehat 30 * 6 sec = 3 perc, azaz 5 % lesz csak
a veszteseg ido.

Igaz tehat, hogy hosszabb periodus valasztasaval no" a csomopont
ossz-kapacitasa, de a kulonbseg mindossze 5 %. Ugyanakkor viszont
a pirosban varakozo autok atlagos varkozasi ideje jelentosen
megno - kiveve, ha olyan szamitogeppel vezerelt teruleti
osszehangolasi rendszer iranyitja a jelzolampakat ami biztositani
tudja, hogy az auto-oszlopok a foutakon ot-hat lampanal is
megallas nelkul haladhatnak at (Melbourne-ben a SCRAM, Sydney-ben
a SCATS system).

Itt Ausztraliaban (legalabbis Sydney-ben, mast nem nagyon ismerek)
a periodus-idok szamomra szinte elviselhetetlenul hosszunak tuntek
eleinte, atlag 120-140 sec korul vannak, de csucsforgalomban egyes
helyeken 180-ra is felmegy. A foutak autoforgalmanak hatarozottan
elonyos ez, de a mellekutakrol becsatlakozoknak, vagy a foutrol
elkanyarodoknak nagy turelemre van szukseg. Nem is beszelve a
gyalogosokrol, akik a hosszu periodus-ido fo vesztesei. Mindennek
vannak tehat arnyoldalai is.

A budapesti periodus-idok pedig emlekeim es tudomasom szerint
60 es 120 sec kozott mozognak, 90 koruli lehet az atlag (legalabbis
ezt tanitottak az egyetemen). Ezen belul a fa'zisok (vagyis a zold-
idok) hossza a keresztezo forgalmak ara'nyainak megfeleloen oszlik
meg - legalabbis normalis esetben.

De eredetileg nem a normalis esetrol volt szo. Gaal Tamas a SZALON
#228-ban ezt irta:

>NEM TETTEK SEMMIT, vagy ha tettek is, nincs eredmenye. Demszkinek volt
>legalabb egy kiserlete a fovarosba bebocsajto lampak zold-idejenek
>csokkentesevel, de kudarcot vallott.

Tehat ez a kiserlet a fovarosba (vagy talan csak a belvarosba?) be-
engedett jarmuvek mennyiseget akarta mestersegesen fekezni (vagyis
a piros ido ara'nytalanul hosszura nyujtasaval), hasonloan
ahhoz a cambridge-i peldahoz amit tegnap emlitettem. A kulonbseg az,
hogy az elobbi egy kisvaros (Bp-hez kepest), ahol csak egy vagy ket
a varoskozponton atvezeto ut forgalmat kivantak ezzel szabalyozni
(de ehhez is 3-4 perces (!!) mesterseges varakozasi idot kellett
elerni), mig Budapest eseteben nagysagrendileg mas merteku a problema.
Ezert szerintem a kiserlet eleve kudarcra volt itelve. Mint mar
emlitettem, ugy tudom Cambridge-ben is leallitottak (hozzateszem,
hogy az egesz cambridge-i peldat csak emlekezetbol idezem egy tavalyi
eloadas alapjan, lehetnek pontatlansagok benne).

En korabban is hallottam mar hasonlo intezkedesrol Budapesten. A
nyolcvanas evek vegen az Erzsebet-hidrol Pestre ero kocsisort
"fogtak meg" mestersegesen (vagyis a szuksegesnel hosszabb piros-
jelzessel) az elso jelzolampanal, abban a remenyben, hogy aztan
akadalytalanul haladhatnak vegig az egesz Rakoczi-uton, s addig
meg a felduzzadt kocsisor inkabb a Duna folott po~fo~g a levegobe
nem a hazak kozott. En akkor is ertelmetlennek, sot karosnak tar-
tottam ezt az intezkedest. Es akkor is a nyilvanossag teljes
kizarasaval tortent a dolog. Hogy kesobb mi lett vele, nem tudom.

Bocsanat a hosszas magyarazgatasert, de kibuggyant belolem a
szakma, nem tudtam visszatartani.

Udvozlettel Hidas Peter
+ - Nagy konspiraciok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Szalonosok,

a magam reszerol nem hiszek a nagy osszeeskuvesi elmeletekben. Meg a
magyar fociban sem igaz, hogy minden eredmeny mogott bunda lenne.
Enyhe ketkedessel fogadom, hogy Bela levelei az elnokvalasztas miatti
"osszetartas" (?) miatt kesnenek.
Miklos elmelete arrol, hogy G. Bush direkt vesztett, sot meg izzadt is
azert, hogy nagynehezen veszithessen latvanyos teoria, de nekem vala-
hogy nehezen hiheto. Annyi igaz, hogy George B. izzadt, hibakat csinalt
es veszitett, de a szandekos elemet nem latom. Ha George Bush nem akar
elnok lenni, akkor annak sokkal egyszerubb modja az, hogy nem is indul.
Vagy partja kotelezte volna ra, hogy bohocot csinaljon magabol ? Nehez
elhinni.
Erdekes modon, ha valaki 'nem akart nyerni', akkor azok a demokratak
voltak. Nem most, hanem egy eve, amikor a nehezsulyuak ugy dontottek,
hogy nem indulnak, minek nekik a biztos vereseg, inkabb kivarnak negy
evet. A demokrataktol csak azok neveztek, akik akkor ugy erezhettek,
hogy a vereseg is megtisztelo szamukra.
Utolag nezve ugy tunik, hogy Al Gore is siman befuthatott volna egy
polccal magasabbra. Ha indul. Negy eve indult, iden nem. Banja-e most,
nem tudom.

A sok (magyar) tanulsag melle odatehetjuk azt is, hogy meg szuk egy
evre sem lehet biztonsagosan elore tudni mindent.

udvozlettel
kota jozsef
+ - Kornyezet es modernizacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sajnos meg az eddig megszolaltaknal is borulatobb vagyok a kornyezetszennyezes
enyhitesenek eselyeivel kapcsolatban -- meghozza tarsadalomtorteneti okokbol.

    Magyarorszagon a sztalinizmus es a kadarizmus kozott, a sok-sok kulonbseg
mellett megvolt az a kozos jellegzetesseg, hogy mindket periodus modernizacios
ideologiak, meghozza eroltetett, Nagy-(modernizacios)-Ugras-ideologiak alatt
ment vegbe. A sztalinizmus eseteben a varosi ipari infrastruktura, a hadiipar,
es a nehezipar eroltetett fejlesztese volt a politikai program. A kadarizmus
sikeres ujitasa az volt, hogy atemelte a modernizacio folyamatat a maganelet,
az eletmod-viszonyok vilagaba (mikozben persze folytatta, kicsit fejlettebb
technologiai viszonyok kozott, az ipari fejlesztest es hanyagolta a kevesbe
grandiozus technologiakat.) Ennek az atallasnak a korai jele volt, hogy a
"felvilagosultabb" allamszocializmus bekoszontet a FRIDZSIDER-szocializmus-vita
jelezte. A hatvanas evek lakasepitesi strategiaja -- mely pl. a nagy konyhak
es kamrak kiiktatasaval eleve feltetelezte a haztartas gepesitettseget --
oriasi mertekben felgyorsitotta ezt a folyamatot. A minap talaltam a csaladom
konyvtaraban egy, a hatvanas evek kozepen kiadott, a korszak "geniuszat"
gyonyoruen jelkepezo szakacskonyvet, amelyben a piritott maj "receptje" kb.
ugy hangzik, hogy "Vasaroljunk egy csomag Mirelit piritott majat, es lassu
tuzon, kis viz hozzaadasaval melegitsuk meg. 8 perc alatt talalhato."

Ugyanebbe a folyamatba -- vagyis a kadari privatmodernizacioba -- illeszkedett
a magyar fogyasztoi polgarosodasnak a Csepel es MZ motorkerepkaroktol a Trabant
600-ason keresztul az ahitott 1200-as Zsiguliig ivelo nemes folyamata. A dolog
kimenetele -- mint Akos oly erzekletesen lefestette -- az volt, hogy megugrott
a gepkocsiallomany.

Nehany adat:

     Szgk-allomany  Ebbol a lakossag
                    tulajdonaban

                 '000
----------------------------
1970    239              213
1975    568              550
1980   1013              978
1985   1436             1400
1990   1945             1912
----------------------------
ebbol benzinuzemu:
       1930             1898
----------------------------
forras: KSH Evkonyv 1990

     Ekozben a maganprivatizacio ideologiajat a magyar tarsadalom bevette,
nagy kanallal habzsolta. A "szabadsag kis koreinek" biboi metaforajat
a magyar tarsadalom jelentos resze, legalabbis gazdasagszociologiai
ertelemben, ugy ertelmezte a maga szamara, hogy fogyasztani, fogyasztani es
fogyasztani, ha beledoglunk is. Tehat a modern fogyasztas technikai elemei --
koztuk kituntetett helyen az auto -- a praktikus kerdeseken messze tulmutato
jelkepes tartalmat vettek fel. (A volt munkahelyemen az egyik fonokom tolem 5
perc setara lakott. Gyakorlatilag minden nap autoval -- ertsd: Polski Fiat
126-tal -- jart be dolgozni -- kb. 45 perc alatt. Ekozben en pontosan 15 perc
alatt tettem meg ugyanazt az utat metroval. A magatartasa az eszszeru erveles
szamara teljesen megkozelithetetlen volt: hogy vitatkozzek az ember egy
szimbolummal?)

     Tehat, osszegezve, ugy erzem, ezzel az orokseggel erkeztunk el a
szabadsag -- azaz a kisember frusztralt kapitalizmusanak -- idoszakaba. A
magyar lakossag, kulonosen a budapesti lakossag onmeghatarozasanak fontos
elemeve emelte a "modernitas" fogalmat: azt a gondolatot, hogy ami kevesbe
"modern", az nem is olyan "jo". Ez ellen a Joisten sem fog tudni fellepni
politikai eszkozokkel, nemhogy olyan foldi halandok, mint Demszky polgarmester,
vagy Antall miniszterelnok. Az egyetlen lehetseges megoldas, szerintem, hogy
lassan-lassan atveszunk valamifele "posztmodern" ertekrendet -- jo pesti szokas
szerint a nemet es az osztrak kultura elemeinek mimeleseve. Addig pedig:
kemenyen meg kellene adoztatni a nem olommentes benzint hasznalo gepkocsikat,
nagyon nagy osszegekkel szubvencionalini, radikalisan fejleszteni es
PRESZTIZSFOGYASZTASI RANGRA EMELNI a budapesti es budapest-kornyeki
tomegkozlekedest, es mindenek elott korrekt, pontos, napra kesz informaciot
adni a lakossagnak a kornyezet allapotarol. A lassu atalakulas is jobb, mint a
kilatastalansag.

       Udv: Borocz Jozsef
+ - Mikor nem jut eszembe, hogy kocsival menjek a (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Ko3ro2si Ga1bor!

> E's nem csak az auto'val, csak ha't az a legla'tva'nyosabb. Ha'ny perc va'rhat
o'
> utaza'si ido" to~blet mellett va'llalja'k a to~megko~zlekede'st az auto' helye
tt
> a Szalon tagjai? (E'n, ha csak nem rohanok ku~lo~nlegesen, kb. 15-20 perc
> ku~lo~nbse'get viselek el.) Ha'nyan veszik maguknak a fa'radtsa'got maguknak,
> gyu~jtik o~ssze az u'jsa'gokat, e's egye'b u'jra felhaszna'lhato' szemetet,
> e's viszik el rendszeresen a me'hbe, ahelyett, hogy berakna'k a szeme'tbe?
> (E'n sem.) Ha'nyan ne'zik meg a va'sa'rolt moso'szer foszfa'ttartalma't,
> hogy a dezodor e's borotvahab tartalmaz-e CFC-t? (E'n igen.) Ha'nyan vesznek
> csak aze'rt dra'ga'bb fagyaszto't, mert az kevesebb energia't fogyaszt?
> (Na igen, ez ma'r pe'nzke'rde's is.) S i'gy tova'bb.

Nos, nekem kocsival bejutni az ELTE-re kb. 20 perc.  (Ha dugo1 van, akkor
persze to2bb, de akkor busszal me1g to2bb, mert me1g csak lesza1llni sem
tudok a buszro1l, mert a sofo3r ke1re1sre SEM nyitja ki az ajto1t, a buszt meg
ugye nem e1n vezetem, i1gy nem mehetek vele ma1sfele1.)  I1gy e1n
valo1szi1nu3leg nem viselne1k el 15-20 perc utaza1sonke1nti pluszt.
(Anna1l keve1sbe1, mert aka1r ha az egyetemen belu2l el akar az ember vmit
inte1zni, akkor is leginka1bb u1jabb utaza1sokat kell me1g tennie a va1rosban.
Arro1l ma1r nem besze1lve, ha pl. e1ppen az egyetem ha1rom ku2lo2nbo2zo3
e1s egyma1sto1l jo1 ta1vol eso3 e1pu2lete1ben tart elo3ada1sokat...)
Ezekuta1n, csupa1n aze1rt viselem el a plusz 15-20 percet, mivel NINCS
valaszta1si leheto3se1gem a1ltala1ban, ui. ritka1n van auto1m.
Viszont foszfa1tmentes moso1porral szoktam mosni e1s csakis, igaz, ez nem
csak puszta1n dra1ga1bb Mo.-on, hanem nem is mindig e1s mindenu2tt kaphato1
(legala1bbis a magyar gya1rtma1nyu1 Forra1s) - a ne1metro3l meg kitudja igaz-e,
ami ra1 van i1rva (ld. a gubanc a csehekne1l).  A papi1rt is o2ssze szoktam
gyu3jteni.  (Fagyaszto1ra me1g nem futotta egyetemi fizumbo1l...)
Te1vede1s ne esse1k, mindezt tenni, JO1 MASZEK okaim vannak, nem a1ltala1nos
emberise1g-megsegi1tesbo3l teszem.  De, ha mindezt tenni me1g egy kicsit
nehezebbe1 teszik, mint ahogy most van --ma1r ma is NAGYON nehe1z-- akkor e1n
sem fogom csina1lni (mert nem fogja mege1rni nekem sem).
Magyarul, e1n eme maszek okaimna1l fogva bizonyos me1rte1kig E1RDEKELT vagyok
a dologban.  (Azt hiszem, ebben egy ero3sen kiri1vo1 eset vagyok a Mo-i
a1tlaghoz ke1pest.)
Szo1val, tala1n felte1telek is kellene1nek - ma1r pedig e1n sem su3ru3bb
buszja1ratokat, sem elviselheto3bb utaza1si ko2ru2lme1nyeket nem tudok terem-
teni.  (Hacsak azzal nem, hogy e1n nem sza1llok fel a buszra e1s i1gy azon
ennyivel to2bb hely van - na, nem az az oria1si nyerese1g!)  A BKV, pe1lda1nak
oka1ert, --tudtommal-- a1llami va1llalat...  S ugye, az ado1kat (pl.
a nem-foszfatmentes moso1porra e1s egyebekre) sem e1n szabom meg...

Tala1n u1gy ke1ne inte1zni (e1s nem nekem, az a1llampolga1rnak), hogy a
ko2rnyezetki1me1lo3 fogyaszta1s legyen a ke1nyelmes e1s az olcso1bb...

U2dv,
      Bimbo1 Kata

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS