------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Sun, 19 May 91 21:53:16 CDT Date: Sun May 19 22:48:22 EDT 1991 Subject: *** FORUM *** #227 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : gantony@gara.une.oz.au Temakor: ke=nyes te=ma=k kutata=sa e=s =no=i= egyenjogu=sa=g ( 65 sor ) Felado : pbreznay@diana.cair.du.edu Temakor: Privatizacio ( 51 sor ) Felado : gantony@gara.une.oz.au Temakor: kenyes kerdesek kutatasa es =noi= egyenjogusag ( 11 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: A szovjet es a magyar gazdasagrol ( 94 sor ) Felado : czompo@ensu.ucalgary.ca Temakor: Noi-ferfi egyenlotlenseg ( 70 sor ) Felado : toth@astro Temakor: Noi IQ ( 68 sor ) =============================================== Felado : gantony@gara.une.oz.au Temakor: ke=nyes te=ma=k kutata=sa e=s =no=i= egyenjogu=sa=g ( 65 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Hollo'si Jo'zsi vetette fol a jogos kerdest, hogy szabad-e kutatast folytatni olyan temakrol, melyek eldontese esetleg karosan erintheti egyesek vagy egyes csoportok helyzetet. Az en velemenyem szerint igen. Van olyan, hogy objektiv igazsag, es ennek megismeresere mindig torekednunk kell. Emellett nem a kutatasi eredmenyek maguk, hanem azok ertelmezese es alkalmazasa erinti az embereket karosan. Megmaradok a vitat kivalto kerdesnel, a noi/ferfi egyenrangusagnal, de a gondolatmenet alkalmazhato pl. az emberfajtak osszehasonlitasara is. Szerintem lenyeges, hogy ha vannak kulonbsegek, azokrol tudnunk *kell*. Valodi egyenjogusagot nem lehet elerni, ha az erre iranyulo igyekezet onaltatasos (bar joszandeku) alapon all. Hany no rokkant bele az otvenes evek vesesullyeszto traktorain vegzett ^Lmunkaba ? Ugy tudom, hogy relative tobb mint a ferfiak. Az egyenjogusagi folbuzdulas nemes volt, azok a nok akik traktorra ultek elismeresre meltoak. Mivel azonban a kampany teves elkepzelesekre epult, tobb kart okozott mint ami haszonnal jart. Tudom, hogy ez a fajta primitiv egyenjogusdi ma nem jellemzo. Van azonban novekvo bizonyitek arra, hogy a ket nem kulonfele foladatok megoldasaban jobb. Ha most ezt politikai indittatasbol a szonyeg ala soporjuk, csak magasabb szinten termeljuk ujra a noi traktorosok problemajat. A jelenkori pelda az lehetne, hogy pl. eloirhatnank, hogy az alkalmazott matematikusok fele no kell legyen. A jelek szerint ezt tarsadalmilag nagyon karos lenne, mert nem megy, es az allasok betolthetetlensege megefelelo jeloltekkel csak egy latszolag megoldhatatlan dilemmat fog eredmenyezni. A megoldas az, hogy tudaban kell lenni a kulonbsegeknek, es ezeknek a pozitiv oldalat kell kihangsulyozni es tudatosan alkalmazni. Ugy tunik, hogy nok alkalmasabbak pl. szemelyzeti munkara. El kell erni, hogy kepessegeiket ki- hasznalva el tudjak erni azokat a posztokat eteren, melyeket eddig kulon- fele eloiteletek miatt nem tudtak. Ha ezutan a szemelyzeti igazgatok tobbsege no lesz, meg ha a muszaki igazgatok tobbsege ferfi marad is, elertunk valamit. Ha bizonyithatoan nem lesz tobb megkulonboztetes es nok meg mindig kevesen lesznek pl. folso szintu vallalati vezetok kozott, azt is el lehet fogadni. Mert hol van az megirva, hogy csak a folsoszintu vezetok vegeznek tarsadamilag hasznos munkat ? Nem arrol van inkabb szo, hogy egyes beosztasoknak nagyobb a presztizse mint masoknak, es a nagyobb presztizsu allasokra az agresszivabb ferfiak jobban rahajtanak ? (Lasd pl. a nemek aranyat az orvosok kozott a Szovjetunioban es a nyugati orszagokban. A Szu-ban noi tobbseg es alacsony presztizs, mig "nyugaton" az ellenkezoje.) Ha a presztizskerdest sikerulne csokkenteni (ez mar neveles kerdese), a nok kevesebb hatranyt szenvednenek a ramenos ferfiakkal szemben, anelkul, hogy tesztoszteroninjekciokat kellene kapniuk magzati kortol. Ez nem teljesen almodozas. Az ausztraliai meglepetesek egyike az volt szamom- ra, hogy itt altalaban a nyugat-europainal nagyobb merteku egyenlosdi van a kulonfele szakmak kozott. Lenezni egy melost azert mert melos nagyfoku modortalansagnak szamit (bar a noi egyenjogusag szerintem kisebb merteku, mint nehany nyugat-europai orszagban). Valoszinuleg emiatt, a szuletett ausztralok tarsadalmi/foglalkoztatottsagi mobilitasa alacsonyabb, mint a frissebb bevandorloke, vagyis ha a szulok melosok voltak, a gyerekek is meg vannak elegedve ezzel. A gorog vagy vietnami bevandorlok viszont mindent megtesznek, hogy gyerekeik egyetemre menjenek, es "tobbre vigyek" mint a szulok. A sokadik generaciokban ezek a kulonbsegek eltunnek. Egy ilyen tolerans legkorben mar nem lenne gond, hogy politikailag kenyelmetlen kutatasi eredmenyek szulethetnek. Ellenkezoleg. =============================================== Felado : pbreznay@diana.cair.du.edu Temakor: Privatizacio ( 51 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Tobbekkel ellentetben en egyetertek az Economist-tal abban, hogy a privati- zacio fo formaja a voucher ("reszveny") rendszer kellene hogy legyen, es nem azert mert fizetek az Economistert, hanem mert ugy gondolom, hogy - ez sokkal igazsagosabb es "fair"-rebb, mint ami ma folyik, hogy ugymond "eladjuk" a vallalatokat. Mert eladjuk - de ki hatarozza meg az arat? Az Allami Vagyonugynokseg, kormany stb. Tobbnyire valami irrealis (alacsony) arat, egyreszt mert tobbert nem megy el, masreszt mert a privilegizalt kulfoldi vagy belfoldi vevo erdekenek ez felel meg - emlekezetes a Hungar- ^Lhotels botrany. Masreszt - ki is "veszi meg" ezeket a vallalatokat? Nehanyat kulfoldiek - de ok csak a legjobbakat (es tobbnyire irrealisan alacsony aron, ld. fent), a tobbseget a vallalat jelenlegi vezetoi. Es ez az a pont, amit a legfel- haboritobbnak tartok. Mert mi is tortenik? Leginkabb az, hogy azok a "jo kaderek", "munkasigazgatok", akik a kommunizmus alatt "megbizhatosaggal", a helyi parttitkar hatso felenek utemes nyalasaval, partba belepessel, Lenin-idezetek orditozasaval "felkuzdottek" magukat az igazgato szekig, - most potya aron hirtelen kapitalistava valnak, mikozben mi tobbiek bamban bamulunk. A problema csak az, hogy ezeket a vallalatokat a tolem, tolunk elvett (ki nem fizetett) munkaberbol szubvenicionaltak, szanaltak, koltseg- vetesitamogattak, tartottak eletben -, tehat az en, mi (kenyszer-)befek- tetesunk eredmenye az a vallalati vagyon, amit most az igazgato exelvtars elhappol. Ez pedig egesz egyszeruen - lopas. A jelenlegi vallalati "veze- tok"-nek semmivel sincs tobb joga ehhez a vagyonhoz, mint barmely mas allampolgarnak. Ezert van szukseg egyenlo elosztasra, azaz voucher rend- szerre. A lopas kikuszobolesere. Mar igy is tul sok lopas tortent. - valamint gyakorlati szempontbol is ez a helyes megoldas, mert "eladas" utjan valoszinuleg valoban meg otven ev mulva sem lesz piacgazdasag, mert az eladas uteme olyan lassu - nincs igazi piac, es igazi vasarloero sem. Az, hogy a mutual fund menedzsereket a sok kis reszvenyes hogyan ellenorzi, nem specifikus problema, ez a kerdes minden reszvenytarsasag- nal felmerul. Az Economist eppen azt javasolja, hogy ne minden allampolgar rendelkezzen rengeteg kis reszvennyel MINDEN EGYES vallalatban, hanem hogy a sok vallalat tartozzon kevesebb szamu fundhoz, es az allampolgarok csak nehany - esetleg csak egyetlen - fundban rendelkezzenek nagyobb erteku reszvennyel. A menedzserek ellenorzese pontosan ugy oldodna meg, mint minden RT-ben: a fund reszvenyeknek arfolyama van, amit az emberek adnak-vesznek (marmint a reszvenyt, nem az arfolyamot), es ha egy fund reszvenyeinek az arfolyama rossz menedzsment miatt esni kezd, az osztale- kok csokkennek, akkor az emberek egyreszt tuladnak rajta, masreszt, ha nem akarnak tuladni rajta, akkor az csinaljak, mint minden reszvenyes: a reszvenyesek kozgyulesen kirugjak a menedzsert es ujat keresnek. Nem hinnem. hogy a mostani fiktiv es korrupt eladasi komedia a nemletezo piacon komoly alternativat jelentene. Breznay Peter =============================================== Felado : gantony@gara.une.oz.au Temakor: kenyes kerdesek kutatasa es =noi= egyenjogusag ( 11 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - [Szellemjarta editorunk miatt az alairasom lemaradt a fonti cikk vegerol] Anto'ny Gyuri ---------------------------------------------------------------- George Antony (gantony@gara.une.oz.au) Department of Agricultural Economics and Business Management University of New England, Armidale, N.S.W. 2351, Australia Fax: (+61-67) 711531 Tel.: (+61-67) 733222 (Greenwich +10 ora) ---------------------------------------------------------------- =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: A szovjet es a magyar gazdasagrol ( 94 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ^L Ko~bli Jo'ska e's Antony Gyuri ma'r sokmindenre va'laszolt, de me'gis maradt ne'ha'ny olyan dolog, ami kimaradt. E's ma'r megin nem tudok ele'g ro~vid lenni, amie'rt elo"re is elne'ze'st ke'rek. (Meg aze'rt is, hogy nem sza'llok be a ho~lgyek inzulta'la'sa'ba e's/vagy megve'de'se'be :-) ) Csonka Ga'bor ezt i'rja: > Korosi Gabor elutasitja, hogy a Szovjetunio tudatosan nem vasarol, hanem > szerinte ket dologrol van szo 1) nincs penze > 2) ha lenne sem venne olyan vacakokat amit > gyartunk. > Ugyanezt gondoltam 4 honappal ezelott, biztos van benne valami, de leteznek > tenyek amelyek mas iranyba mutatnak. Magyarorszag 400 millio dollart > mar az iden kifizetett, tehat ennyi penzuk BIZTOSAN van (vagy volt). > Nem vesznek gyogyszert, elelmiszert. Nincs penzuk? > [to~ro~lve] > Penzuk van (arany, gyemant, olaj, vaserc), gazdag orszag. Gondolod, hogy Gorbacsov jo'kedve'ben ke'rt e'lelmiszersege'lyt? A Deutsche Bank szerint (ami a Szovjetu'nio' legnagyobb hitelezo"je) ide'n to~bb mint 20 md US$ szovjet ado'ssa'g va'lik esede'kesse'. Ez megko~zeli'ti a tavalyi teljes szovjet exportbeve'telt. Ke'rt ugyan a Szovjetu'nio' hitelt, meg sege'lyt, de nem nagyon kap. A fizete'ske'ptelense'g hata'ra'n van, ke'rde's, a hata'r melyik oldala'n. Ehhez ke'pest az a bizonyos 400m $ smafu. E's ehhez add me'g hozza', hogy a szovjet gazdasa'g teljesi'tme'nye ide'n va'rhato'an legala'bb 10%-kal esik tova'bbi nagyobb zu"ro~k ne'lku~l is. Ezen belu~l az export gyorsabban. Persze vannak terme'szeti kicsei. De a terme'szeti kincs nem pe'nz. Azt ki kell ba'nya'szni (hol, kivel, milyen technolo'gia'val?!), el kell sza'lli'tani e's el kell adni. Az olaja'r ko~ztudottan esett a mu'lt e'v ve'ge'hez ke'pest. A szovjet olakitermele's tavaly kb. 3%-kal cso~kkent, ide'n legala'bb ugyanannyival fog, me'gha az oljaba'nya'szok nem is sztra'lkolnak. (Egy e'vvel ezelo"tt me'g biztos aze'rt ho"bo~ro~gte'l, hogy a szovjetek azzal akarja'k megfojtani a magyar gazdasa'got, hogy nem adnak el neku~nk ele'g olajat. Ilyen gyorsan felejtesz?) Az aranya'r ese'se nem annyira tudott, az, hogy a gye'ma'nt ar'a ma'r e'vek o'ta ele'g gyorsan esik, me'g keve'sbe'. Ez uto'bbi ke't terme'k piaca amu'gy is nagyon korla'tozott e's teli'tett. A szovjet vase'rc mino"se'ge'ro"l pedig esetleg ke'rdezd meg azokat a magyar koho'kat, akik inka'bb Brazi'lia'bo'l meg Ausztra'lia'bo'l va'sa'roltak helyette le'nyegesen dra'ga'bb e'rcet, amint csak lehetett. Az a'sva'nyi kincsek nem tesznek egy orsza'got gazdagga', inka'bb, ha nem nagyon okosak, szege'nnye'. (ld. Brazi'lia, Ausztra'lia, stb. ido"nke'nt nem is relati'v elszege'nyede'se.) Az a'sva'nykincsek hia'nya sok orsza'got ra'ke'nyszeri'tett ma'r arra, hogy kitala'lja, hogyan boldogulhat (pl. Japa'n, Szingapu'r, Sva'jc). Ma egy fejlett (nem tu'l fejletlen) orsza'g gazdagsa'ga'nak az a'sva'nyi kincsek a'ltala'ban elenye'szo" re'sze't ke'pezik. E's egya'ltala'n, ki tudja, lesz-e me'g szovjet gazdasa'g az e'v ve'ge'n? Nem inka'bb meneku~lni kellene egy ilyen cso"dto~megto"l? Ami a magyar privatiza'cio't illeti: a xenofo'boknak felteszek ne'ha'ny ke'rde'st. Az Opel milyen ce'g? (Segi'tse'g: a tulajdonost General Motorsnak hi'vja'k.) A CBS lemezta'rsasa'g milyen ce'g? (A tulajdonost Sonynak hi'vja'k.) Folytassam? Mi az, hogy nemzeti szuverenita's? Mi a ve'leme'nyed(etek) a Ko~zo~s Piachoz valo' csatlakoza'sro'l? (Az istene'rt, csak el ne siessu~k!! O"k szerencse're jobban fe'lnek to"le, pedig a versenyke'ptelen magyar gazdasa'gnak kell elo"szo~r valamennyire felke'szu~lnie, ha nem akar u'gy ja'rni, mint az NDK. De el kellene ve'gre kezdeni a felke'szu~le'st!) Terme'szetesen, ha valaki olcso'n megveheti a versenyta'rsa't, mege'rheti neli to~nkretenni. Nem szabad olcso'n adni. Ehhez viszont az kell, hogy a magyar va'llalatigazgato'k viszonylag biztonsa'gban e'rezze'k magukat, ne ^Llegyenek rendszeresen megu'julo' kampa'nyok ellenu~k, ne e'rezze'k u'gy, hogy enne'l a korma'nyna'l ba'rmelyik ku~lfo~ldi ce'g jobb tulajdonos, ba'rmilyen a'ron is adja'k el neki a ce'get. Persze gyors a'talakula'sna'l mindig, elkeru~lhetetlenu~l vannak svindlerek is. (Ami nem ugyanaz, mint a spekula'ns. A spekula'ns a gazdasa'g fontos szereplo"je, a to"kemozga's, csere ko~zveti'to"je.) Azoknak el kell kapni a grabanca't, e's bi'ro'sa'g ele' kell o"ket a'lli'tani. De egy komolyabb ku~lfo~ldi ce'g to~bbnyire tala'n me'gsem aze'rt ruha'z be Magyarorsza'gon, mert annyira fe'l a magyar konkurrensekto"l, hogy inka'bb megveszi azokat, e's u'gy so~pri le a pa'lya'ro'l. Gyakran nem is nagyon tudja, mit vesz a nyaka'ba. De ha ma'r a nyaka'ba vette, akkor valo'szi'nu"leg nem szi'vesen hagyja ka'rbaveszni a pe'nze't: ku~ldd szakembereket, technolo'gia't, pe'nzt. E's ez a le'nyeg, eze'rt e'rdemes [rea'lis a'ron] eladni a magyar nagyva'llalatok egy jelento"s re'sze't. Sokan hiszik azt, hogy a magyar munkaero" olyan fenejo'l ke'pzett. Ez a'ltala'ban is illu'zio', de ku~lo~no~sen az a felso"bb szinteken. A magyar va'llalat-vezeto"k (e's itt most nem az igazgato'kra gondolok, hanem gyakorlatilag a teljes adminisztrati'v a'lloma'nyra) jelento"s re'sze'nek fogalma sincs, hogyan kell mu"ko~dni egy (modern) piacgazdasa'gban. Honnan is lenne? A magyar ko~nyvele'si rendszer teljesen elavult: nemcsak aze'rt, mert me'g mindig nem volt ideje a korma'nynak arra, hogy elo"terjessze a ma'r ke't e've ke'sz modern sza'mviteli to~rve'nyt, hanem fo"leg aze'rt, mert nem ad a va'llalat gazdasa'gi do~nte'seihez megfelelo" informa'cio't. Az u'j ko~nyvele'si szaba'lyokat gyorsan meg fogja'k majd tanulni, de azt, hogy milyen va'llalati informa'cio's rendszerre lesz szu~kse'gu~k, nem tudja'k. Egy ku~lfo~ldi befekteto" ezt is be fogja hozni, e's meg fogja tani'tani, mert i'gy tudja majd hate'konyabban mu"ko~dtetni a megva'sa'rolt ce'get. Ez a tuda's-transzfer legala'bb olyan fontos re'sze a privatiza'la'snak, mint a technolo'gia behozatal. Azt gondolom, az elmararada'sunk ott sem kisebb, de ez ko~ztudottabb. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : czompo@ensu.ucalgary.ca Temakor: Noi-ferfi egyenlotlenseg ( 70 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Forumozok ! A Kiss Laci altal felvetett temahoz szolok most hozza, annal is inkabb, mivel a noi nemnek nagy tiszteloje vagyok (ambar ezuton is rosszallasomat szeretnem kifejezni, amiert a husveti locsolasomra a TIPP-ben igen minimalis szamu elektronikus pirostojast kaptam a kedves E-mailezo lanyok es asszo- nyoktol). Tavolba tuno emlekeim mela kodebol halovanyan felsejlik egy otthoni TV- sorozat, melyet egy Czeizel Endre nevu genetikus & ba'jgu'na'r tartott, es amelyben volt egy resz, ami a temahoz kapcsolodik. Ott egy olyan kiserletrol beszelt az urge, ahol az agy reakcioidejet es hasonlo, objektiven merheto mennyisegeket mertek nagyszamu statisztikai mintan, ezekbol valamifele komplex "okossagi" eloszlast hataroztak meg mindket nem szamara, es a kovetkezo(hoz hasonlo) gorbeket kaptak: ? + noi eloszlas v | o ferfi eloszlas a | ++++ l | +++ +++ o | ++ ++ s | + oooooo + z | ++ ooo ooo ++ i | + ooo ooo + ^Ln | oooo oooo u | ooo+ +ooo s | oooo ++ ++ oooo e | ooo ++ ++ ooo g | oooooo +++ +++ oooooo |ooo ++++ ++++ ooo |------------------------------------------------------------------> okossag Fig.1. Ferfi es noi okossagi eloszlas (hozzaszolasom tudomanyos jellegenek hangsulyozasara hivatott abra) Namarmost errol az abrarol igen erdekes dolgokat lehet leolvasni: 1. az emberek zome atlag korulien okos (nemigen meglepo) 2. az atlagos no ugyanolyan okos, mint az atlagos ferfi (ez egyeseket meglephet) 3. tobb atlagos no van, mint atlagos ferfi 4. van egy csomo olyan buta ferfi, hogy olyan buta no nincs is; es megforditva, van egy csomo olyan okos ferfi, hogy olyan okos no nincs is (statisztikai ertelemben persze; ehhez hasonlo megjegyzese volt Gyimesi Miklosnak is) 5. az okos no/ferfi arany egyre kisebb, ahogy az atlagostol felfele haladunk az okossagi skalan. Ez Kiss Laci kijelentesei kozul sokat alatamaszt. Az mindenesetre biztos, hogy egyenlo aranyt kovetelni a noknek az "okossagot" kovetelo palyakon (mint ahogy azt sokan teszik) teljesen termeszetellenes. Mas kerdes, hogy az embereket nem csak az okossagukkal lehet es kell merni. De tudomanyos palyan (amire Laci hivatkozott) ez eleg relevansnak tunik. Hollosi Jozsinak: igen, kell ilyenfajta vagy barmilyenfajta kutatasokat vegezni, csak arra kell vigyazni, hogy lehetoleg mindenki tudjon rola, es nyilt vitaban kialakuljon a helyes ertelmezes. Mindenkit udvozlok, a holgyeknek kezcsokom is: Joska U.i.: Keveslem a noi hozzaszolok szamat. Tenyleg, mennyi noi olvasoja van a FORUM-nak? =============================================== Felado : toth@astro Temakor: Noi IQ ( 68 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Kiss Laci! Ha nezeteidet itt a princetoni egyetemen adnad elo, akkor valoszinuleg soha tobbe nem allna szoba veled a nok 90 es a ferfiak 50 szazaleka. Az egyik lehetoseg, hogy ezek az emberek mind hiszterikusak... Kerdes: ha Madame Curie szerinted (csak) OKOS, akkor te magadat melyik kategoriaba sorolod? Egyebkent fizikuskent vegeztem, es most aztrofizikat tanulok, tehat van szemelyes tapasztalatom a kerdesben. Valoban keves a no a termeszet- ^Ltudomanyos szakmaban. Annyira keves, hogy az a teny, hogy a legkivalobbak, akikkel eddig talalkoztam ferfiak voltak, nem SZIGNIFIKANS statisztikailag. Peldaul az en evfolyamomban egy lany volt fizikus, es nem volt tul jo. Viszont a 30 fiu kozul kb. 3-4-rol mondanam, hogy a te KREATIV kategoriadba beillene. Az itteni tanszeken kb. 20 ferfi es 5 no a minta, az 5 nobol legalabb 2 kreativ (annyira legalabbis, hogy hozzajuk foghato magyar asztrofizikus egyedul Szalay Sandor), a 20 ferfibol mondjuk 10 kreativ, bar nem ismerem mindegyiket eleg jol, de ennyire saccolnek. Remelem a sakkot is elfogadod, mint termeszettudomanyos kepessegeket igenylo tevekenyseget. Itt is keves novel talalkoztam, de akikkel igen, azok talan jobbak voltak, mint az atlag. Akikre emlekszem: Karakas Eva (nemzetkozi?nagy?)mester tanitott eloszor sakkozni, kreativ. Egyszer jatszottam Csonkics Tunde (akkor) mesterjelolttel, es bar ugy ultem le, hogy vegre egy konnyu meccsem lesz, mert no az ellenfel (nem ismertem), kb. 20 lepesben ugy megvert, hogy az eloiteleteim szertefoszlottak (kreativan vert meg:-). Vegul jatszottam Polgar Zsuzsaval is, amikor en 11-12 eves voltam o meg 6-7, akkor mar kiegyenitettnek neveznem az eroviszonyunkat (megjegyzes: sajat korosztalyomban fiuk kozott orszagos 4. voltam), es gondolom tudod, hogy szegeny STREBER/OKOS Polgar Zsuzsi azota ugy veri halomra a KREATIV/HIPERKREATIV ferfi nagymestereket, hogy orom nezni. Gabor P.S.: Nem szeretem az amerikai feminizmust, mert demagog, de a Kiss Laci fele nezetek tukreben kezdem megerteni. Valoszinunek tartom, hogy a ferfiak es a nok kozott vannak orokletes pszichologiai kulonbsegek (pl. megfigyeltek TUDOMANYOSAN, hogy a lany kisbabak tobbet mosolyognak), ezenkivul egeszen nyilvanvaloan van kulonbseg az ATLAGOS szocialis hatasokban (kivetel pl a Polgar lanyok), de nyilvanvalonak tartom, hogy ezek a kuonbsegek meg egyuttesen is sokkal kisebbek, mint a nemen beluli szoras. Hollosi Jozsinak: A mai Amerikaban valoban nem sok eselye van egy olyan cikknek a megjelenesre, ami nemi/faji kulonbsegeket mutatna ki az ertelmi kepessegekben, hiszen a pszichologiaban nincs olyan kiserlet, amibe ne lehetne belekotni, es egy ilyen cikket a feminizmus olyan tamadas ala venne, hogy az irojanak az elettol is elmenne a kedve. A feminizmus annyiban demagog, hogy a kulonbsegtetelt automatikusan ertekiteletnek tekinti. Abban is demagog, hogy a nokre nezve kedvezo tendenciakat konnyeden elfogadja, mig forditva roppant kritikus. Itt van peldaul az az allitas, hogy a nok kevesbe agresszivak. A noi agresszivitasra szep pelda egy magyar konyv, amelyik a noi bortonokben kialakult viszonyokat irta le (nem emlekszem a cimre). Ha a leirtaknak csak a fele is igaz, akkor egy noi bortonben a fizikai eroszak es kegyetlenseg talan nagyobb szerepet kap, mint egy ferfi bortonben (bar arrol nem szolt a konyv, csak mas konyvekbol, es filmekbol van valami benyomasom rola, milyen lehet). Tehat konnyen lehet, hogy a pszichologiai kiserletekben, amibol a fenti allitast levontak (hogy a nok kevesbe agresszivak), nem az orokletes tenyezok, hanem a szocialis befolyas jatszik szerepet csupan, hiszen a lanyok kis kortol szembesulnak azzal a tennyel, hogy a fiuk erosebbek naluk (atlagosan), es a szulok sem batoritjak a lanyok agresszivitasat, mig a fiuket kevesbe veszik rosszneven. (most csak fizikai agressziora szoritkoztam) No, ez jo hosszu lett. =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=