>
> Szomoru vagyok, az ilyen mentalitas miatt. Nyaron, mikor otthon voltam
> figyeltem a vitatt az M0-as elkerulo epitesenek felfuggeszteset.
Sajnalom,
> hogy ilyen mondvacsinalt okokkal egy magat kornyezetvedonek mondo
tarsasag
> felfugesztette az epitkezest. Igaz en csak azt latom ami a sajtoban
> megjelent. De azert gyanitom, hogy a tervezes es az engelyezes nem az
egyik
> naprol a masikra futott le. Itt pedig sok helyen, sok hatosagnal lehet
> tamadni a dontest.
>
> A magyar lonak valoban csak masik oldala lenne?
>
> Udvozlettel
> Ore Arpad
>
A Levego Munkacsoport mar evek ota tiltakozik az
M0-s eszaki szakaszanak megepitese ellen.
A birosaghoz egy evvel ezelott fordultunk, sajnos ilyen lassuak a magyar
birosagok. Igen tekintelyes szakertoi anyag gyult ossze ennek a szakasznak
a
sulyosan kornyezetkarosito hatasairol, valamint arrol, hogy kozlekedesi es
gazdasagi szempontbol is ertelmetlen a megepitese. A birosag ezeknek a
szakertoi anyagoknak az attanulmanyozasa es a szakertok reszletes
beszamolojanak meghallgatasa hozta meg a donteset.
A megepites ellen szolo ervekrol tobbszor irtunk a Lelegzetben. Tobbek
kozott bemutattuk a Fovarosi Onkormanyzat megrendelesere keszult
szamitogepes forgalmi elorejelzest, ami szinten a mi allaspontunkat
igazolta.
(A reszletesebb anyagok megtekinthetok az irodankban.)
Katona Kalman kozlekedesi miniszter viszont - augusztus 30-an folytatott
megbeszelesunkon - elismerte, hogy (a Levego Munkacsoporttal ellentetben)
semmifele adatattal, szamszeru becslessel nem rendelkezik a
szobanforgo szakasz varhato kornyezeti es  kozlekedesi hatasairol.
Igy koltenek el 20 milliard forint kozpenzt Magyarorszagon...
Lukacs Andras
Levego Munkacsoport

Sziasztok!
Erdekelne hol es mikor probalkoztak elsokent sikeresen/sikertelenul
szelektiv (telepulesi) hulladekgyujtessel Magyarorszagon illetve a vilagon?
Barmilyen adatot vagy forrast szivesen fogadok (maganba),
es elore is koszonok!
Tar Levente

Halih?!
> Felado :  [Germany]
>> 1. mitosz. A husfogyasztas hozzajarul az ehezeshez es kimeriti a Fold
>> termeszeti forrasait. Azzal ervelnek, hogy a tehenek es birkak szamara
>> legelok kellenek, amelyeken inkabb gabonat kellene termelni az
>> ehezoknek. Azonban, irja a szerzo, a legelok nagy resze alkalmatlan a
>> gabonatermesztesre.
> A sertes tenyesztes (s manapsag a tyuk tenyesztes) is intenziv
> modszerekkel tortenik, ahol olyan szamokra emlekszem, hogy 5kg
> gabonabol lesz 1kg hus.
  Egy kicsit rosszabb az arany... Egy sertes napi atlag 4-5 kg gabona
szarmazekot (+stabilizalo, hizlalo kiegeszitok) eszik. Kb. 5-6 honapos
korban eri el a 100kg-os suly. Ez olyan 6-9kg gabona, 1kg sertes arany,
de a sertes nem 100% hus, hanem van ott egyeb resz is... amit nem lehet
fehasznalni. Valojaban 10-15kg / 1kg tiszta hus az arany.
  Indiaban ezert van nagy multja a vegetarianus eletmodnak. Allatokat
nem a hus miatt tartnanak, hanem a tej, es egyeb miatt. Sokkal kisebb
lenne a nepsuruseg, ha inkabb husfogyasztok lennek.
> Azaz szerintem a csokkentett husfogyasztas jelentosen novelhetne a
> megtermelheto elelmiszermennyiseget.
  Ez teny.
--
Frank O'Yanco - Egysoros h?lyes?gek palot?ja - w3.swi.hu/egysoros
OS/2 Warp 4 - Blue power -=- SuSE Linux 6.1 - Microsoft free area
Besz?l?sok:
Akkora paraszt, hogy az ?vod?ban 10 deka t?p?rty? volt a jele.

Kedves Laszlo!
Az epitkezes felfuggesztesenel igazabol azt kifogasoltam, hogy egy regen
megkezdett epitkezest fuggesztettek fel, ahol a tervezesi es engedelyezesi
eljaras soran lett volna lehetoseg lepni. Tizenegynehany hatosag az kb
huszonegynehany fellebezesi lehetoseget jelent. Bar tudom ez nem olyan
latvanyos.
Mivel en csak egy eve vagyok Svedorszagban vendeghallgatokent, te biztosan
jobban latod a sved viszonyokat, hogy egy-egy csomopont, ut tervezesenel a
termeszeti ertekeket (eleg magas osszeggel) is beleveszik az
optimalizalasba, sot az embereletnek is van erteke, amikor a biztonsagot
tervezik.
Sajnos Magyarorszag gazdasagi helyzete korlatoltabb. Nem hinnem, hogy a
tervezok, donteshozok rosszindulatbol valasztjak ki a ilyen teruleteket
erre
a celra. Gyanitom, hogy van egy feladat es bizonyos keretosszeg. Biztosan
jobb (kornyezetbaratabb) megoldasokat is tudnanak produkalni, de felo, hogy
a koltsegvonzata magasabb lenne. De erre forrast is kell talalni, ami
lehet,
hogy magasabb adotetellel jelentkezne pl. a benzinarban. Aztan ez ellen is
lehet tiltakozni. Most nem akarok ilyen iranyban elkanyarodni, mert ez mar
kisse politika.
Amit ebben a fajta mentalitasban (pl. hulladekegetoknel) kifogasolok, hogy
termeszetesen az, hogy konnyu tiltakozni, de esszeru, megvalosithato
megoldasokkal senki nem szolgal. Amikor a tervezok ujabb megoldasokkal
alnak
elo, akkor ujabb tiltakozasokkal talaljak magukat szembe.
Magyarorszagon kozigazgatasban dolgoztam ugy cirka masfel evig. Ezzel a
problemaval illetve mentalitassal nap mint nap talalkoztunk. Hiaba
igyekeztunk jobb - egyben dragabb - megoldasd javasolni, a dolog a legtobb
esetben elakadt. Neha mar a donteshozoknal, es ennek tobbnyire gazdasagi es
nem politikai okai voltak.
Tudok ket korhazi veszelyes hulladekegetorol, ahol a kibocsajtott
szennyezoanyagok 10-50 x meghaladjak a hatarerteket, de volt olyan nehezfem
ami 400(!)-szorosan. Korszerusites, ugye hatasvizsgalat, lakossagi forum.
Na
aztan itt nem lehetett megmagyarazni, hogy az uj is a meglevo kapacitassal
fog uzemelni, csak a kibocsatott szennyezoanyagok lesznek a hatarertekek
alatt. Jottek az ertelmetlen tiltakozasok, a beruhazas hataridore nem
valosult meg, igy a palyazati penz vissza a kozos kalapba. Az elkovetkezo
10
evben valoszinu a helyzet javulni sem fog. Van aki ezt sikernek ertekelte,
en inkabb kudarcnak mondanam. Az is hozzatennem, hogy volt nehany
kornyezetvedelmi szakember(?) a tiltakozok kozott, aki mar pl. az elejen
osszekerverte a teruleti es a tehnologiai hatarertek fogalmat.
Tehat azert kerlek, hogy te is nezd meg a lo mindket oldalat. De ami a
legfontosabb, hogy kozepre, a lora ulj. Ezt az egeszet optimalizalasi
eljarasnak, vagy angolul Cost-Benefit Analysis (CBA)-nak hivjak. Nem vagyok
utepitomernok, el tudom kepzelni, hogy a nyomvonalkijelolesnel is
alkalmaztak ezt az eljarast. Az ami lehet, hogy kimarad, hogy a termeszeti
ertekek nem megfelelo sullyal estek a latba. Az is elkepzelhetonek tartom,
hogy ilyen esetben nehany kornyezetvedelmi egyesulet valami ajanlast
dolgozzon ki, mit ahogy tette mar pl. nehany kamara mas esetben. Lehet,
hogy
nehany ev alatt gyakorlatta valik.
Szerintem hosszutavon az olyan felmegoldasok sem jok, mint ami tortent a
Bolyai felett ativelo hidnal, vagy a Lagymanyosi hid budai oldalaval.
Legfokeppen azoknak nem, akiknek keszult. Az embereknek. Bar ez lehet csak
az en velemenyem.
Udv
Ore Arpad

A GAIA SAJTOSZEMLEBOL
THE ECOLOGIST Vol. 29, No 4, July 1999, Editotial -  Paul Kingsnorth:
Is the Biotech Dream Crumbling? (Osszeomlik a biotech-alom?) Igerem,
ebben az irasban nem kovetkezik ujabb tamadas a Monsanto ellen. A
korabbi Monsanto-szam irant folyamatos az erdeklodes, 300.000 peldanyt
adtak el eddig belole, hat nyelven. Ez a szerkesztosegi kozlemeny csak
azt a kerdest veti fel, ami nehany honappal ezelott meg lehetetlennek
tunt volna: elkepzelheto-e, hogy a biotechnologia elleni kuzdelem
vegul gyozelemmel vegzodik? Jelenleg Nagy Britanniaban (mind a ket
politikai szarnyhoz tartozo)  sajto kemenyen kiall a GM
(Genmodositott) termenyekkel szemben. Igy velekednek fuggetlen
politikusok, gazdalkodok, orvosok, a Walesi Herceg. A
vetomag-tarsasagok uzleti erdekbol felhagynak a GM szervezetekkel valo
kiserletekkel, nagy bevasarlo kozpontok nem arusitanak GM burgonyat.
Indiai gazdalkodok utaznak az ipari orszagokba, figyelmeztetve a
veszelyekre. A GM szervezetek (GMSz) elleni kuzdelem jelentos nepi
mozgalomma valt, az elmult evek egyik legnagyobb, leggyorsabban
novekvo kornyezeti mozgalma lett. De sikeres lesz-e? Ugy tunik, hogy a
GMSz mentes vilag mar nem lehetetlen alom. Aprilis 20-an a londoni
felso birosag elott allt vadlottkent hat kornyezetvedo a GenetiX
Holabda mozgalombol. A Monsanto azzal vadolta oket, hogy szandekosan
gyokerestol kitepik a GM novenyeiket, sikeresen szembeszallnak a
bortonbuntetest kilatasba helyezo biroi vegzessel. (A Monsanto
mindazok megbunteteset is kivanja, akik kaptak a GenetiX Holabda
ropiratabol [Kezikonyv a cselekveshez] - de hat ezek kozott vannak az
Ecologist  szerkesztoi, Tony Blair, a Papa, II. Erzsebet...) A biro a
ketnapos meghallgatas utan ugy dontott, hogy teljes peres eljaras
lefolytatasa szukseges. Ez eleg nagy baj a Monsantonak: be kell majd
mutatniuk az eddig titokban orzott jegyzokonyveiket, adataikat, a
tenyeket... Angliaban a CPB Twyford, az egyik vezeto novenyfejleszto
elallt a pereskedestol, az AstraZeneca (a vilag ot legnagyobb biotech
vallalatanak egyike) annak a hataran van, hogy felszamolja a
genpiszkalast. Amerikai ujsagok szerint a piaci erok is a GM
ellensegeive valtak. Leestek a Monsanto reszvenyek arai es mint irjak,
ha a fogyasztok GMSz iranti ellenszenve no, a biotechnologia nem lesz
tobbe valos lehetoseg. Angliaban Tony Blair miniszterelnok ugy beszel,
mint egy Monsanto szoszolo, jelenleg mar szedul a kormanya elleni
minden oldalrol erkezo tamadasok miatt. A kormany kornyezetvedelmi
testulete GM elleni tanacsot adott.  A kormany fo kutatoja egyelore
tilalmat javasol. A Brit Orvosi Tarsasag felhivja a figyelmet az
egeszsegi kockazatokra. A bevasarlokozpontokban mar nem kaphatok GM
termekek. A majusi kozvelemeny-kutatas szerint a lakossag 96%-a
elutasitja a GM termekeket. A kormany szeretne elhallgattatni az
orszag leendo kiralyat, de o hosszu cikket irt a biotechnologiai
veszelyeirol. ?Iparositani akarjuk magat az eletet is, ujratervezni a
termeszetet a kenyelmunk kedveert?? teszi fel ebben a kerdest. Mas
orszagokban is hasonlo a helyzet. Europa 7 legnagyobb zoldseg-halozata
kinyilvanitotta, hogy GM mentes. Indiaban a Legfelso Birosag tilalmat
rendelt el a GM kiserletek ellen. Brazilia egyik allama onmagat
GM-mentesnek nyilvanitotta. Egy Nature-ben majusban megjelent cikk
valoszinusiti, hogy  a GM kukoricatol pusztult ki egy  eszak-amerikai
lepkefaj - ez felizgatta a sajtot es a lakossagot. Tobb mint 7 millio
acre teruletnyi (28 ezer km2) foldon vetettek az EA-ban ezt a
kukoricat. A lakossag kezdi felfogni Clinton es Shapiro urak minden
erolkodese ellenere, hogy  tengerimalacokka valtak egy vallalati
tudomanyos kiserletben. A Monsanto zavarban van. Pi.

Kedves Moderator!
Ez talan megint elbujt a kiberterben? Amit vele egyutt kuldtem, az
megjelent harom szammal ezelott.
Piros


A GAIA SAJTOSZEMLEBOL
THE ECOLOGIST Vol. 29, No2, May/June 1999 p. 162. Steven Gorelick:
Tipping the Scale: Systemic Support for the Large and Global
(Tomoritett) A gazdasagi vilaggyarmatositasi folyamat (globalisation)
velejaroja, hogy a nagy, az egyontetu es vilagmeretu elpusztitja a
kicsinyt, a sokfeleseget es a helyit. A folyamat karos velejaroit
keves kivetellel a vilag minden nepe erzekeli. A folyamat ellenzoivel
szemben azt allitjak, hogy ez ?evolucios folyamat?, tehat
ellenorizhetetlen. Azonban ez nem igaz: ?a vallalati, tehat emberi kez
mindenutt jelen van a vilaggyarmatositasi folyamatban, megtervezi,
iranyitja azt es adot vet ki az erdekeben a lakossagra. A
kormanypolitika becikkelyezett reszeve lesz majdnem minden szinten,
tovabba rendszeres es komoly tamogatast kap.? Szazadunkra jellemzo a
nagy gyozelme a kicsiny folott, a Nyugati ipari minta elterjedese. Ez
kifejezodik tobb dologban.. - A varosok hatvanyozottan novekednek, a
falu egy inkabb mellekesse valik, a szazad vegen, eloszor a tortenelem
folyaman, tobb ember el majd a varosokban, mint a falvakban. -
Nyugaton a kismeretu gazdasagok eltuntek, a foldjeik az ipari meretu
mezogazdasagi vallalkozasok reszeve valtak. Az EA-ban a falusi
lakossag aranya 3%-ra csokkent. Delen is ez tortenik: Kina falusi
lakosainak eranya 20 ev alatt 92%-rol 40%-ra csokkent. - A kistermelok
es kereskedok, bar kuzdenek a fentmaradasukert, sorra tunnek el,
szaporodnak a bevasarlokozpontok, egyre nagyobb az uzleti forgalmuk. -
A helyi kulturak ezrei valnak a fejlodes, gyarmatositas aldozatava.
Braziliaban a szazadunkban 90 kulonfele torzs tunt el,
Eszak-Amerikaban 30 ev alatt 50 nyelv halt ki. A hollywoodi filmek, a
tevek es a vilaghalo egyontetuve teszi, ami meg megmaradt a kulonfele
kulturakbol s egyseges magatartast. Ez ellen vilagszerte tiltakoznak,
pl. Indiaban a parasztok Cargill aruhazakat kifosztjak es kuzdenek a
Monsanto ellen, a francia parasztok a GATT ellen utlezarasokkal
tiltakoznak, ?elso nemzetek? harcolnak osi foldjukert. (A
bennszulottek mai elnnevezese). A demokraciarol valo szolamok ellenere
ilyen kerdesekben szinte sehol nem volt nepszavazas. (Europaban a
Maastrichti Szerzodes kivetel,  ennek ugyeben a norvegek es danok
nemmel szavaztak, de Daniaban megismeteltek a szavazast.) A sajto es a
hivatalos velemenyek arrol igyekeznek mindenkit meggyozni, hogy a
vilaggyarmatositas (?globalizacio?) azonos a  ?fejlodes?-sel. Ennek a
folyamatnak a gyokerei az 1944 evi Bretton Woods tanacskozas, a
Vilagbank, a Valautaalap, a GATT, a NAFTA, a Maastrichti Szerzodes, a
WTO, a MAI stb. Ezek celja a nemzetkozi kereskedelem fokozasa s a
helyi gazdasag atalakitasa, hogy ennek megfeleljen. - A szallitashoz
szukseg van autopalyakra, repuloterekre es kikotokre. Az E.A.-ban
mindez megvan,  de evente ujabb szazmilliardokat koltenek a
novelesukre. A jelszo: a piacok legyenek minel jobban elerhetok az
egesz  vilagon. - A nemzetekfelettieknek kiterjedt tajekoztatasi
halozatra van szukseguk, hogy erzekelni es szabalyozni tudjak
vilagmeretu tevekenyseguket es meg tudjak konnyiteni a toke gyors
aramlasat tavoli piacokrol vagy piacokra. Az ?informaciok szabad
aramlasarol? beszelnek, azonban ez egyiranyu: a fogyasztas
vilagnezetet terjesztik a mozikban, a teveben s a sokfele hirdetesben.
A Harmadik Vilagban az embereknek teljesen torz kepuk alakul ki
Nyugat  varosi eleterol a Dallas es a Baywatch alapjan. - Az
egysegesiteshez szukseg van a hatalmas, kozpontositott
energia-rendszerekre, gatakra es egyebekre, nem is vesznek tudomast a
helyi, kisebb teljesitmenyu energiatermelesi lehetosegekrol: a nap es
szelenergiarol, a helyi kis vizieromuvekrol. - Az iskolak is a
vilagmeretu gazdasagot es nem a helyi, kislepteku termelest
szolgaljak. Ez a folyamat joval az iskola elott megkezdodik, az EA-ban
mar a szulok mar az EGYEVES, SOT FIATALABB gyerekeket leultetik az
?oktato? tevemusorokhoz. Ennek reven a gyerekek mar hateves korukra
tokeletes fogyasztokka valnak. - A kutatas az ipari termelest,
novekedest szolgalja es semmi esetre sem a helyi forrasok hasznalatat,
a kisebb lepteku gazdasagot. Jol eszlelheto ez pl. a
vetomag-eloallitasnal, ahol kifejlesztettek a terminator-magvakat. -
Katonai fejlesztesek: Thomas Friedman, a vilaggyarmatositas lelkes
hive igy ir: ?A piac rejtett keze sosem mukodik egy rejtett okol
nelkul, a McDonald's nem viragozhat a McDonnel Douglas nelkul, amelyik
a bombazokat gyartja. Es a rejtett okol neve, ami biztossa teszi a
vilagot a Silocon-volgy szamara - az EA hadserege, legiereje,
csatahajoi es tengeresz-gyalogsaga.? *   *    * A termelessel nem tud
lepest tartani a karos hatasokkal szembeni vedelem. A vegyipar evente
1000 uj vegyuletet dob a paicra es a Nemzeti Meregtani Rendszer
kozuluk csak 25 felet tud megvizsgalni. A nagyuzemi elelmiszertermeles
egeszsegugyi kovetkezmenyei sokkal sulyosabbak, mint a helyi termeles
utjan nyert elelmiszerek karos hatasai. A szabalyozas, ellenorzes
hallatlanul sokba kerul - az adofizetoknek is. A vilagmeretu gazdasag
es az azt uralo oriasvallalatok nem az evolucio termekei es nem az
erintett lakossag szabad valasztasa alapjan jott letre. Ezzel
ellentetben, a sok even keresztul folyositott kozvetlen es rejtett
tamogatasok, a novekvo vallalatokra testere szabott kozuzemi
kozkiadasok es a kormanypolitika eredmenye. Mindez megfordithato a
kulonbozoseg, kisebb meret fenntarthatosag iranyaban. Pi.

Szinten "divatba van" a radiotelefontarsasagok bazisallomasai ellen valo
tiltakozast. Ezt a cikket meg nyaron olvastam, de erot vettem magamon es
megkerestem.
Udv
Ore Arpad
HVG - 1999/30. - 1999. julius 31. - 72. oldal o Melleklet
Vaklarma
Ha szomszedunknak van mobiltelefonja, megis agal az ellen, hogy
tarsashazunk
tetejere bazisallomast telepitsenek, nyugodtan tartsuk tajekozatlannak vagy

alszentnek - fogalmazott a HVG-nek nyilatkozva Janossy Gabor, az Orszagos
"Frederic Joliot-Curie" Sugarbiologiai es Sugar-egeszsegugyi Kutatointezet
(OSSKI) tudomanyos munkatarsa. Az elektromagneses sugarzas ugyanis a
tavolsag negyzetevel gyongul, vagyis peldaul ketszeres tavolsagrol mar csak
negyedakkora hatasa van. Marpedig a mobilkeszuleket beszelgetes kozben
csupan nehany centimeterre tartjuk az agyunktol, igy az ilyenkor szinten
adokent mukodo antenna sugarzasanak hatasa akar ezerszer is meghaladhatja
az
1 negyzetcentimeterre 10 milliomod wattot megengedo szigoru magyar
szabvanyt, mikozben az emberektol legalabb meterekre mukodo bazisallomasok
kozul csak nehany esetben tapasztaltak az OSSKI szakemberei a hatarertek
tullepeset. Megsem tiltjak be a mobiltelefonokat sem, hiszen a szabvany a
nap 24 orajan keresztul, a teljes testen elviselt sugarzasra, nem pedig az
idoszakos hasznalatra vonatkozik. Janossy Gabor szerint a keszulekek
egeszsegkarosito hatasat eddig senki sem bizonyitotta be. Aki megis fel,
akar egy egyszeru fulhallgato, illetve autos kihangosito segitsegevel is
tavolabb kerulhet az antennatol - teszik hozza mas szakemberek.
A haztetokre szerelt antennak raadasul energiajuk nagy reszet vizszintesen
teritik, igy az alattuk tartozkodokat alig eri sugarzas. Ennek tudhato be,
hogy a megengedett erteket tullepo bazisallomasok mindegyiket hazak oldalan
talaltak az OSSKI szakemberei. Ilyen esetben tetore helyezessel vagy
arnyekolassal lehetett orvosolni a helyzetet - mondta el Janossy Gabor, aki
elismerte, a felelmek kialakulasaban szerepe lehet, hogy az OSSKI is
kulonos
korultekintest javasol mobilantennak egeszsegugyi vagy gyermekintezmenyekre
telepitesekor. A korhazaknal azonban nem az embereket, hanem az esetleg
megzavarodo orvosi muszereket kivantak megvedeni a sugarzastol, az
iskolakat, ovodakat pedig eppen megnyugtatasul emeltek ki ajanlasukban a
lakohazak kozul.
Kulcsszo: radiotelefon; tavkozles; kornyezetvedelem