""Szerintem ez nem feltetlenul az evhez kotodik. A helyzet viszont egyre
rosszabb lesz, erre fel kell keszulnunk. Lehet, hogy sokan off-topic-nak
fogjak tartani, de leirom a mai kor jellemzoit egy ketezer evvel ezelott
elt ember szavaival:
"Azt pedig tudd meg, hogy az utolso napokban nehez idok jonnek. Az
emberek ugyanis onzok, penzsovarak lesznek, gogosek, istenkaromlok,
szuleikkel szemben engedetlenek, halatlanok, szentsegtelenek,
szeretetlenek, kerlelhetetlenek, ragalmazok, mertektelenek, fektelenek,
jora nem hajlandok, arulok, vakmerok, felfuvalkodottak, akik inkabb az
elvezeteket szeretik, mint az Istent." (2 Timoteus 3:1-4)""

Na de Agi !!
Ez a leiras ugyanugy vonatkozik a mult szazadiakra is , az azelottiekre es
mindenkire. Tehat az oreg Timot bolcs volt, de igy lehetek en is az :
Mindenki a vegitelet elott levegot fog venni. Es biztos igazam lesz, bar en
nem hiszek a vegiteletben.
Nezd meg, vagy olvass mult szazadi ujsagokat, konyveket, az adott
koron(idoszakon) belul ez a jelenseg mindig is fennall. Milyen istennek nem
tetszo dolog volt az, amikor a nok kimentek a strandra, mai szemmel nezve
mosolyogtato ruhaikban? Abban a korban viszont szeduletes visszhangot
keltettek. Es igy van ez a m,ai korral is,  szaz ev mulva a mi dolgainkon
fognak nevetni a dedunokaink.
Akkor is voltak bankarok, akik penzsovarak voltak, onzoek, votak etikatlan
vallakozok, hutlen ferjek, hedonistak, mint ahogy most is vannak es mindig
is lesznek.Csak akkor eppen nem hazankban voltak, hanem Angliaban. Most mi
kb azt az idot eljuk gazdasagilag, amit az angolok eltek 100-150evvel ezelott
Szoval Timot apank okos volt,, hogy olyat mondott, ami minden korra igaz ,
igy vegitelet elottiekre is:)) De hogy mikor lesz.... Volt egy nagy panik
1000-ben is, amikor az emberek kikoltoztek az erdokbe, elbujtak, feltek. De
nem tortent semmi. Ugyan miert is tortent volna?

udv

Istvan

A HIX PARA #  153.-ban irt Szebeni Attila. Az alatal leirtakra probalok
magyarazatot talalni.

Eloszor is azzal kell kazdenem, hogy amit most fogok irni, azt nem en
talaltam ki. De mivel velem is tortent hasonlo eset engem is erdekelt,
hogy az ilyen, es ehez hasonlo esetekre vajon mi lehet a magyarazat. A
valasz kutatasa soran nem kaptam meg mindenre en sem a valaszt, de
valaminek a kozelebe ugy erzem eljutottam. Ezt a valamit szeretnem most
elmondani, s mindenkire rabizom, hogy abbol mit es hogyan tud elfogadni
- es elutasitani.

Eloszor az eset ami velem tortent meg, es ami hasonlit arra a tortenetre
amit Attila elmondott.

Tobb evvel ezelott tortent, hogy munka vegeztevel mint mindig kimentem a
buszpalyaudvarra es vartam, hogy a kocsi bealljon a helyere. Ez idoben
meg is tortent, az utasok felszalltak a jarmure. Utolsonak en maradtam a
peronon. Hideg volt, fujt a szel, fagy volt. Talan kesoosz vagy
kortavasz lehetett. Egyre biztosan emlekszem, hogy faztam. Ahogy ott
allok a nyitott ajto elott, valami (nem valaki) - ami akkor nem
tudatosult bennem, azt parancsolta, hogy ne lepjek fel a jarmure.
Hatarozott mozdulattal hatrebb is alltam - jelezve a sofornek, hogy nem
akarok utazni. Amire most is emlekszem az az volt, hogy a busz tele volt
es nekem mar csak a vezeto mellett a lepcson allva jutott volna hely.
Szinten tudom es emlekszem ra, hogy hirtelen dontesem azzal magyaraztam
magamnak, hogy a kovetkezo jarat negyed ora mulva ugy is jon, majd azzal
megyek. Nem voltam lusta. Az ut hazaig kb. 30 perc, maskor is volt mar,
hogy vegigalltam. De most valahogy nem akarodzott felszallni. 15 perc
mulva jott is a busz. En felszaltam es elkezdodott az utazas hazafele.
Mar elhagytuk a varost es a ket telepules kozt feluton jartunk, amikor a
jarmuvunk lassitani kezdett. A bal oldali arokban a fanak utkozve latom
az elozo jaratot. A fat ami egy igen massziv vastagtorzsu nyarfa volt, a
busznak a jobb eleje kapta el. Az egesz lepcso osszenyomodva, egeszen
bezuzodott az elso sor ules vonalaig. A karambol egyebkent nem volt
sulyos, mert a mentok csak konyebb serulteket vittek el a helyszinrol.
Azt azonnal lattam, hogy az en helyem gyakorlatilag nem volt meg, mert
ahol en alltam volna sulyosan gyurodott volt. Mondtam is magamban,
milyen jo hogy nem fertem fel. Ezzel, hogy nem fertem fel el is inteztem
magamban. Kesobb kezdett a dolog foglalkoztatni, amikor mar honapok
teltek el az eset utan. Es sokaig nem talaltam en sem a magyarazatot
erre az igen kulonos jelensegre. Azt is mondhatjak egy paran - persze
veletlen volt es utolag belemagyarazok. Lehet - nem vitatom ,de
megtortent. Igaz ez nem egeszen olyan eset amit Attila a ledolt fallal
elt at, de ez is valamifele "jovobelatas" szamomra nehezen magyarazhato
peldaja.

Ujbol elovettem azt a konyvet amit nagy erdeklodessel olvastam el ujra
Attila peldaja kapcsan. Viktor Farkas konyvenek ide vonatkozo fejezet
cime: Hasitekok az ido fuggonyen.

Alapjaban veve a jelen egyaltalan nem letezik. Pillantasunk,
vizsgalodasaink nem azt mutatjak, ami az adott pillanatban valojaban
van.A setara csabito napfeny korulbelul nyolcperces, eddig tart ugyanis,
amig a Naprendszerunk eletado kozponti egitestet tolunk elvalaszto
tavolsagot megteszi a feny. H a nap varatlanul novava valtozna, az
emberiseget mesemmisito esemeny bekovetkezesenek pillanatatol szamolva
meg nyolc perc haladekot kapnank.
Ez a megkozelites szokatlan volta dacara teljesen elfogadhato. Az oksagi
elvnek es a dolgok belso rendjere vonatkozo erzeseinknek egyarant
megfelel. Ezen felul nem sokat nyom a latba, hogy a kozvetlen
kornyezetunkrol alkotott kepunk nehany mikroszekundumos csupan, vagy
joval oregebb. Teljesen maskep all a dolog, ha jovobeli esemeny
visszavetiti arnyekat a multba, a mi jelenunkre. A kauzalitas
(ok-okozat) megszunik, a paradoxonbol szabalyok lesznek, s vilagkepunk
darabokra hull. Egyetlen konkret esemeny  remseges ellentmondasossaganak
kepzetetol is egnek all a hajunk. Nono, gondolhatjuk, megsem lenne olyan
rossz elore ertesulni teszem azt egy baleset vagy egy szerencsetlenseg
kozeledterol. Nem lenne rosz, de paradox volna. Tegyuk fel: egy jovobe
lato ember kozli valakivel: latta amint ezen es ezen a napon,
meghatarozott helyen, egy bizonyos idopontban eluti egy teherauto. A
halottjeloltnek ket lehetosege van: orzi a kauzalitast, s az intest
elengedve fule mellett randevuzik a teherautoval. Elete aran megmenti ok
es okozat viszonyat. Masfelol, ha a latnokra hallgat es messze elkeruli
a szerencsetlenseg helyszinet. eletben marad, s a kauzalitas sem serul.
Hogyan? - kerdezhetnenk. Nos, a latnok egy konkret jovobeli esemenyt
latott, bekovetkezeset megakadalyozta, igy az nem is torteneik meg a
jovoben. Ez esetben viszont nem valodi jovobeli esemenyt latott, ugyhogy
nem is figyelmeztethetett ra - es akkor megis csak bekovetkezik. Akkor
viszont lathatta, es megakadalyozhatta.... s igy tovabb a vegtelensegig.
Korben forgo okoskodas - mondhatna egy matematikus. Ostobasag mondhatjuk
mi. A jozan eszenek itt mar nincs szerepe. Ilyesmi egyszeruen nem
fordulhat elo. Ertelmetlen, akar a hires idoutazas-paradoxon, amikor egy
ember a multba visszautazva agyonlovi sajat nagyapjat, s tettenek
kovetkezteben orokre let es nem let hataran kell hanyodnia. Amint a
gyilkossagot elkoveti, o maga (az idoutazo) is megszunik letezni, igy
nem is lohette le nagyapjat, tehet megis megszuletett, visszautazott a
multba s igy tovabb. Egyszval komplett elmebaj. Az effele
szorszalhasogatast hagyjuk a matematikusokra es mas absztraktul
gondolkodokra, a "valo" eletben nincs helye ilyesminek.
Sajnos van. Jovobelatok leteznek, s altaluk a jovo mostta lesz.
A moder tudomany erthetetlenul tolerans a pradoxonokkal, gorbult
idoiranyokkal, viszajara fordulo kauzalitassal es hasonlo fogalmakkal.
Ezt a nagyvonalusagot a koznapi ember nem tudja felfogni. Mar Einstein
ugy velekedett, hogy az idot multra jelenre es jovore felosztani
illuzorikus elkepzeles. Marpedig a ennel joval messzebbre mereszkedik az
ugynevezett modern fizika.
1974-ben egy nemzetkozi kvantumfizikai es parapszichologiai(!)
kongresszuson Gerald Feinberg: Emlekezes a jovendore cimen mutatta be
munkajat. A dolgozat absztrakt matematikai tartalmat a konyv nem elemzi,
csak annyit rola, hogy Feinberg a Maxwell-egyenletek egyik
szimmetriatulajdonsagaiban jovobol szarmazo informaciok
visszavezetesenek lehetoseget veli felfedezni. Ki mert volna ilyet
feltetelezni a fizikarol., errol a a komoly tudomanyrol? Meg ha
keptelennek  tunik is, a jovo valamikepp mar mar a jelenben is letezik,
visszavetiti arnyekat a multra. A tovabbiakban abbol indulunk ki, hogy
egyes emberek kepesek a holnap koveteinek fogadasara, vagy kepesek
tekintetuket a jovore fuggeszteni. Kepessegeik aktivizalasahoz
egyeseknek kristalygombre van szuksege, de ettol fuggetlenul minden
bizonnyal elsodlegesen pszichikai jelensegrol van szo. Masoknak almaik
vannak, transzba esnek, a kinyilatkoztatas kenyszere fenyes nappal tor
rajuk, vagy eppen szinte televizios kamera modjara kozvetitenek kepeket
a jovobol. A skala igen sokszinu. Egyes  sarlatanok az igazi profeteknal
hitelesebbnek tunnek, masok viszont elnyomjak latomasaikat, mert
megremulnek toluk.
William Cox amerikai matematikus statisztikai vizsgalatokkal megdobbento
felismeresre jutott.: ugy talalta, hogy a szerencsetlensegek kozeledtet
a lakossag igen nagy szazaleka megerzi. Az osszeutkozo, kisiklo
vonatokban az utasok szama szignifikansan az atlag alatt van. Sot a
balesetet szenvedett szerelveny leginkabb roncsolodott kocsijaiban meg
annal is kevesebben utaznak. Tehat a szellem hatalma megsem csak a
kivalsztottak kis csoportjanak kivaltsaga. Csak intenzitasbeli
kulonbsegek figyelhetok meg, illetve egyesekben tudatosulnak a
megerzesek, masokban viszont nem.

Attila en azt hiszem, hogy akkor te kepes voltal a jovobe latni. En is
megereztem, hogy nem szabad felszallni arra a buszra. Ez nem kiveteles
kepesseg. Nem is tudatosult bennunk. Nalad kulonos erovel tort elo, mert
raadasul a gyermekeid is veszelyben voltak. Ilyen eros kesztetes
felrazott a legmelyebb almodbol is, hogy megmentsd az eketuket, a
sajatodeval egyutt. A jovoben a haz nem dolt ratok ez biztos. Osszedolni
osszedolt az viszont biztos.  Nem veletlenul maradtal fent tevet nezni
sem. Mert az ido alatt is mig a filmet nezed, a kulonos erzest ebren
kaptad volna. Nem hagyott elaludni valami . Szukseg lett volna totalis
ebrenletedre. Ti akkor rossz helyre fekudtetek, es ezt csak a
katasztrofa elott ket perccel "tudatosult" - a jovobol jovo informaciot
mar lefekves elott tudtad, csak egy kicsit faradt es figyelmetlen
voltal. Nem is gondoltal a balesetre, de a tudatalattid igen - kesbb az
is ebresztett fel.
Nem voltak napkozben, elozo nap, epitkezes elott,  rossz erzeseid, amik
azt sugtak, hogy ki kellene az epitkezes idejere koltozni abbol a
szobabol ?  Vagy egyaltalan bele se kene kezdeni ? Erre viszont biztosan
nem emlekszel. Nem tudatosult, mert nem egykonnyu az ilyen es ehhez
hasonlo dolgokat megmagyarazni - plane ha nem figyelunk es nem szamitunk
ra.

Ennyit tudtam segiteni. Ezek utan radbizom, hogy ebbol mit tudsz
befogadni es mit elutasitani. Egy biztos, szo nelkul a jelensegeink
mellett elmenni ostobasag lenne. Nagyobb mint az amit most itt
osszehordtam.

Csak a lottoszamok egyszer tudatosulnanak bennem. :-))

L.Lajos

Az Uri Gelleres mamlaszsaggal kapcsolatban: 

1. Hetek ota izgatottan figyelem, sikerul-e osszehozni a kivalo ferfiu web
cimet? Mivel nem szeretnem, ha ezen mulna valaki egymillio dollarja, ma
ujra beirtam a netscape ablakaba, hogy   urigeller ,  es bingo: 
http://www.urigeller.com/  
a cim meg mindig el! 

2. Nevezett parajelesseg meg soha nem hajlitott olyan kanalat, amelyet o,
vagy valamelyik segedje kezbe, vagy elozetes kezelesbe ne vett volna.
(Sot, ugy tudom, senki mas sem.) Ennek fenyeben a pancelszekrenybe zart
evoeszkoz balladaja enyhen szolva kepmutato vakitas. 

3. Pancelszekrenyre raadasul kizarolad Gellernek van szuksege az etkeszlet
epsegenek, illetve az egymillio dollaros dijnak a megorzesehez. Jobb
cegeknel mindket dolog tokeletes biztonsagban van akkor is, ha az aspirans
parafenomennek megengedik, hogy _kezeben_tartva_ buvolje a szerencsetlen
kanalat. Az egyetlen bokkeno, hogy nehany feltetelben elore meg kell
allapodni a feleknek, meghozza irasban, kozjegyzovel hitelesitve. 

Peldaul: a kanalnak egy megadott helyen (a nyakanal), egy megadott
iranyban (lefele) kell meggorbulni. 
A kanal begyen levo koromretegnek erintetlenul kell maradni. 

Megjegyzem, hogy csak a homoru oldalt kormozzak be, a domborut nem, nehogy
a frusztralt jelolt ervenytelenithesse a kiserletet azzal, hogy
"veletlenul" leteszi, vagy hozzaerteti valamihez, es igy unos untalan
ismetelhessen. Randiek (mert roluk van szo) tudjak, mit csinalnak. Hiaba,
akik a sajat penzukkel jatszanak, pillanatok alatt megtanuljak helyesen
kontrollalni a kiserleteket. Sokan vannak viszont, akiknek ehhez szaz ev
is keves. 

Tehat szo sincs arrol, amire itt par hete utalas tortent, hogy t.i. Randi
mindenrol eldontene, parajelenseg-e, vagy nem. Egy fuggetlen zsuri donti
el, es az eredmeny pont annyira nyilvanvalo mindegyik resztvevo szamara,
mint hogy egy golflabda bement-e a lyukba, vagy nem. Tovabba az egeszet
videora veszik, hogy vissza lehessen porgetni, ha barkinek ketelye tamad.
Es ez nem csak a femgorbitessel, hanem minden mas allitolagos
parakepesseggel igy van, az asztaltancoltatastol a varazspalcas
vizkeresesig. 

Ha tehat kanalnyuvo osztoneit mindenkeppen keszpenzre akarja valtani
valaki, akkor javaslom, hogy a http://www.randi.org/  cimen is nezzen
korul. Gepelni ugyanannyit kell, (randi.org) de a nyeremeny tobb, es a
feladat is sokkal konnyebb. 


Udv, 

Varga Joska

>       2.)  Hajdani "vitapartneremet" K.Petert (mond ki csak nyugodtan:
> Kovari Petert) az egyik legkarakteresebb embernek ismertem meg

Kovary Peter tavozasat en is sajnalom, eppen ezert megerdemli, hogy
helyesen irjuk le a nevet. 

> akivel valaha vitaforumokon talalkoztam es aki ferfiasan es baratsagosan
> ismerte el amikor es ahol tevedett. 

Rolad alkotott alapbenyomasa viszont akkor sem szorult modositasra, es
sajnos ma is kezd idoszeru lenni. Tanulsagos lehet elolvasni a PARA
#72-ben. Vagy Andraset a #74-ben. 


Varga Joska

Kedves Eva,

> Latta, vagy el is olvasta? Mert ugyan hogy biralhatjuk azt, amit nem
> ismerunk?

Lattam es olvastam is, igaz, csak gyorsolvasassal, am bizonyos tipusu 
muveknel ez boven eleg.

> (Bizonyara ezert turik meg mindenfele rossz hiru egyetemen.)

Oszinten szolva csodalkozom is rajta. Vannak teruletek, amikhez valoban 
ert Laszlo Ervin, es amelyeken felmutatja az igenyesseg bizonyos jeleit. 
Megdobbento, hogy kepes volt ilyen fercmuvet kiadni a kezebol. De mint 
mindenhol, itt is ervenyes a szabaly: a tekintelyek velemenye csak azokon 
a teruleteken fontos, amelyekhez ertenek. Irodalomtortenetrol ne kerdezz 
kemikust, elektronikarol ne kerdezz orvost, meg ha Nobel-dijas is. 
Fizikarol pedig ne kerdezd Laszlo Ervint...

> >A tudomany ma semmifele pszi-mezorol nem tud
> Az attol meg letezhet. (?)

O, o, a jol ismert "attol, hogy nincs ra bizonyitek, meg letezhet" erv! 
Hat persze hogy letezhet, Eva. Elvegre minden letezhet. Lehet, hogy nem 
csak pszi-mezo van, hanem van meg egy kszi-mezo, egy epszilon-mezo meg 
egy omikron-mezo is. Ezekrol is ugyanugy irhatott volna Laszlo Ervin. 
Sot, az is lehet, hogy leteznek griffmadarak, tunderek, es hogy a husveti 
tojast a nyuszi tojja. Millio es millio konyvet lehetne irni mindarrol, 
ami letezhet. De minek? Nem inkabb az a kerdes, hogy mi letezik valoban?

Ha pontosan akarom jellemezni Laszlo Ervinnek a pszi-mezorol irt 
elkepzeleseit, akkor azt kell mondanom, hogy az egy erosen spekulativ 
hipotezis, amelyhez igen kis valoszinuseg rendelheto.

Eva, a fizika komoly dolog. A tudomany nem ugy mukodik, hogy csak ugy 
ripsz-ropsz kitalalok egy otodik kolcsonhatast, elnevezem pszinek, aztan 
ossze-vissza zagyvalok rola. A tudomanyban egy kolcsonhatas letezeset 
csak tobb tizezer, szigoruan ellenorzott korulmenyek kozott vegzett 
laboratoriumi meres osszecsengo eredmenyevel lehet megalapozni. S nem 
eleg nevet adni neki, hanem szamszeruen jellemezni kell az erosseget, a 
tavolsagfuggeset, a benne reszt vevo reszecskeket, a spinjet, stb. Nos, a 
pszi-kolcsonhatassal kapcsolatban nemhogy labormeresek tizezrei nem 
allnak rendelkezesunkre, de egyetlenegy olyan meres sincsen, amely akar 
csak utalna arra, hogy letezik egy otodik kolcsonhatas.

(Illetve, hogy pontos legyek, nehany hete vegeztek olyan csillagaszati
megfigyeleseket, amelyek egy esetleges uj, a gravitacioval szemben hato
kolcsonhatas letezesere utalhatnak, de mondanom sem kell, ennek az
egvilagon semmi koze nincs a Laszlo Ervin altal leirt marhasaghoz.)

Persze ettol meg lehet egy pszi-mezorol kepzelegni. Ezzel nekem meg nem 
is volna bajom; nekem azzal van bajom, ha ezt valaki tudomanyosnak 
allitja be. Nagyon fontosnak tartom, hogy eles es vilagos legyen a 
hatarvonal a tudomanyosan megalapozott allitasok es megalapozatlan 
spekulaciok kozott. Es ez az, ahol Laszlo Ervin megbocsathatatlan hibat 
kovet el: nemhogy nem teszi vilagossa ezt a hatarvonalat, de szandekosan 
elmossa, es az o fantazmagoriajat tudomanyos tenynek allitja be.

Ha arra a kovetkeztetesre jutottal Laszlo Ervin konyve alapjan, hogy
tudomanyosan igazolt teny a pszi-mezo letezese, akkor bizony tenyleg at
lettel verve, Eva. A vilag osszes tudomanyos folyoiratanak osszes cikket
megnezheted: egyetlenegyben sem fogsz talalni egy sort sem az allitolagos
pszi-mezorol. Ez ugyanis Laszlo Ervin privat fantaziajanak a termeke. Es
gyanitom, hogy Laszlo Ervin nem fogja neked visszafizetni a konyv arat. 

> Maradna a lehetoseg,
> hogy egy jol_kepzett_szakember KONKRET magyarazatot adna arra a kerdesre,
> amit mar hetek ota boncolgatunk: tudomanyosan megmagyarazna, hogyan
> lehetseges, hogy ugyanazt a tortenetet (almot, latomast) nagyon hasonloan
> almodjak olyan emberek akiknek egymashoz semmi kozuk nincs?

Ehhez eloszor is azt kellene bebizonyitani, hogy tenyleg megtortent ez a 
dolog. Alapos es hiteles dokumentaciora van szukseg; mert az, hogy Laszlo 
Ervin  konyveben le van irva, nem sokat jelent. Aztan, ha ez megvan, meg 
lehet probalkozni a magyarazattal. Erre en nem vallalkozom, mert sokkal 
tobb informaciora lenne szukseg az esetrol. Konnyen lehet, hogy nincs ra 
tudomanyos magyarazat.

> Ezek utan szivesen dobom a konyvet a rekamie moge. Mivel feltetelezem
> kedves Szilagyi Andras, hogy On ismeri a fent emlitett konyveket, kerem
> irja meg a listatagoknak is, melyik kotet, hanyadik oldalan talalunk
> valaszt kerdeseinkre! Talan idezhetne is belole, hogy kedvet kapjunk az
> onmuveleshez!

Pontosan milyen kerdesekre? Ami a fenti erdekes esetet illeti, arra 
feltehetoen nincs valasz ezekben a konyvekben. De nem azert, mert a 
szerzoik nem olyan okosak, mint Laszlo Ervin, hanem azert, mert nem 
valaszolnak olyan kerdesekre, amelyekre nem tudjak a valaszt. Ellentetben 
Laszlo Ervinnel, aki eloszeretettel ad hamis valaszokat olyan kerdesekre, 
amikre ma meg nincs megalapozott valasz. Nem tudom, hogy vagy vele, en 
jobb szeretem, ha valaki elismeri, hogy nem tud valaszt adni valamire, 
mintha kitalal egy keptelen meset es azt tudomanyos valasznak allitja be.

De biztosithatlak rola, hogy az emlitett konyvekben egy csomo mas, 
legalabb olyan erdekes (sot, szerintem sokkal erdekesebb) kerdesre fogsz 
valaszt talalni, es ezek a valaszok valodi, tudomanyosan megalapozott 
valaszok lesznek. Ra fogsz dobbenni, hogy a valosag sokkal szinesebb es 
erdekesebb, mint azok a mesek, amelyeket a Laszlo Ervin-fele emberek 
tudas hianyaban kitalalnak rola...

Udv:
Szilagyi Andras