Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KORNYESZ 592
Copyright (C) HIX
1998-12-07
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 keres (mind)  3 sor     (cikkei)
2 busz kontra auto (mind)  91 sor     (cikkei)
3 meg bicikli (mind)  26 sor     (cikkei)
4 Cikk (fwd) (mind)  125 sor     (cikkei)
5 Hoszivattyu (mind)  5 sor     (cikkei)
6 napenergia (mind)  10 sor     (cikkei)
7 meadows-rovat (mind)  115 sor     (cikkei)
8 [HIRDETES] Daewoo Tico (mind)  3 sor     (cikkei)
9 [HIRDETES] uj levelezolista (mind)  11 sor     (cikkei)
10 [HIRDETES] allas kornyeszeknek (mind)  9 sor     (cikkei)

+ - keres (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A 951. szambol a 93 soros angolt szeretnem megkerni magyarul.
Ugyanis nem vagyok o.k.angolbol.
koszi:kelemen laszlo
+ - busz kontra auto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Elore bocs mindenkitol, ez nagyon hosszu lett.
VAti olyan magas labdat adott fol, hogy szinte biztos
vagyok benne, hogy szandekosan tette, legyen mit
lecsapni :))
Javaslom, szamoljunk egy kicsit!
> dugokban a busz ugyanugy all mint a kocsi, sot meg jobban.
A busz 17 metert foglal el az utbol. Ekkora helyen legfeljebb 5
kocsi fer el, statisztikak szerint atlagosan 1,7 szemelyt szallitva,
ami osszesen 8,5 szemely. Ha egy buszon vannak 43-an, akkor
az meg korantsem zsufolt, megis 25 auto helyigenye ki van
valtva egyetlen busszal. Maskepp mondva: egyetlen plusz busz
20 autonyi helyet szabadit fel. Tehat a dugot a kocsik okozzak.
(megj.: a KRESZ elonyt biztosit a tomegkozlekedesi jarmuveknek,
csak kedves autostarsaink jelentos hanyada sz...k erre. Mar
fordult elo velem, hogy eszementen dudaltak ram hatulrol csak
azert, mert kiengedtem a buszt a megallobol)
>kisgyerekeseknek, mozgasserultekenk, betegeknek nem muxik.
Keves es egyre rosszabb minosegu a tomegkozlekedes, tenyleg
szomoru. DE! Az uton rohangalo kocsik tulnyomo tobbsegeben
nincsenek kisgyerekek, mozgasserultek, betegek.
> Es a BKV mondja meg hogy mikor hova mesz.
Tobb busszal jobban lehet az igenyekhez igazodni. Sajnos, nem
tudom, hany auto szaladgal pl. Bp-n, de a fenti arany szerint
legalabb 1000 buszt be lehetne allitani helyettuk. Azert ennyi
mar erezhetoen javitana a helyzeten.
>>- csak kezipoggyasznyi csomagot lehet vinni
> Amikor tobbet kellene akkor viszont nagy a baj.
Szereny tapasztalatom szerint ~10 kilonyi cuccal meg a jelen
zsufoltsagban is el lehet lenni. Es nehezen hiszem el, hogy az
autosok tobbsege minden aldott alkalommal ennyit hurcol. Ha
pedig az ember valami nagybevasarlasra szanja el magat, akkor
ki lehet menni a bevasarlokozpontba busszal es visszafele hivni
egy taxit.
>>- influenzas idoben gyakorlatilag holtbiztos a fertozes
> Szinten, kisgyerekeseknek, gyenge egeszsegueknek nem javasolt.
Ezzel nincs mit kezdeni, ez a tomegkozlekedesnek egy olyan
hatranya, amit nem lehet megszuntetni, merthogy a lenyege, hogy
tomegesen vannak ott emberek. Ezert preferalom en sokkal inkabb a
biciklit.
> Budapesten a kerekparutaktol es a mellekutcaktol eltekintve
> ELETVESZELYES kerekparozni.
Mert ott van az a sok autos abban a sok szuk utcaban, amelyet
meg felorankenti egy darab konflis kaliberu forgalomra mereteztek.
En alapvetoen emiatt nem szidom tulsagosan az autosokat, amikor
arasznyi oldaltavolsaggal eloznek. Legtobbszor nincs is tobb hely.
Masreszrol viszont, ahol letesul vegre kerekparut, az azonnal
tele lesz biciklissel. Ezt tapasztaltam Szegeden, Zalaegerszegen
es Bp-n egyarant. Mar ahol nem alljak el azonnal a parkolohelyre
vadaszo autosok. Na, az aztan tenyleg eletveszely, amikor
meglepetesszeruen ki-be csampazik az ember a parkolo es az uton
halado kocsik kozott.
> Nem tudom melyik fehergalleros munkahelyen dijazzak ha
> leizzadva ersz be.
Es a fustolgo dugoban atkozodva, osszeszorult gyomorral,
versenytempoban hajtva nem izzadsz le?
Nekem legutobbi munkahelyem "fehergalleros" volt. Bicajjal jartam
be. Annyira nem dijaztak, hogy a szemelyzeti osztalyvezeto is
raszokott a bicajozasra:) 50-en feluli, elegans, oltonyos ur. Csak
olyan bicaj kell hozza, amire oltonyben is fol lehet ulni. Mint pl.
Hollandiaban. Vagy kell egy feher gallert tartani a cegnel, hogy
legyen tiszta, amit felvehet az ember :)
Ja, es mielott ugy gondolna valaki, hogy egy kis, videki, proszto
ceg leszakadt topmenedzsererol van szo, akinek mindegy, hogyan
jelenik meg: akkor 5-600 alkalmazottat foglalkoztatott a gyar,
100%-os kulfoldi tulajdonban van, kizarolag nyugat-europai piacra
termel es legalabb ket evre elore le van kotve a teljes, harom
muszakos kapacitasa.
Hogy azert az auto mellett is szoljak: melyen elszomorit, hogy a
jelen benzinarak mellett is, nagyobb tavolsagon mar 2 ember is
jobban jar, ha kocsival megy. Nekem foleg Zalaegerszeg-Balaton,
Zalaegerszeg-Bp es Zalaegerszeg-Szeged viszonylatban vannak
tapasztalataim. Ezekben az esetekben a tomegkozlekedes
valasztasa mar tenyleg komoly lemondast jelent.
> Most mar tudom hova lesz az a sok korom amit a kocsim kipofekel.
> A bringasok tudejebe megy! :-(
Nem csak oda, hanem mindenki ruhajaba is. Foleg ezeken a kedves,
nedves, kodos napokon, amikor negyedora eleg ahhoz, hogy az ember
olyan szagu legyen, mint egy olajbanyasz muszak vegen.
Summa summarum: a jelenleg uton levo kocsik nagyon jelentos
resze teljesen foloslegesen van ott. Csak budositenek, zajonganak,
foglaljak a helyet es tulelesi gyakorlatta teszik a bicajozast. Ja, es
egy kalap penzt tesznek az allamkasszaba, aminek legnagyobb
reszet soha nem fogjak a kozlekedes fejlodeseben visszakapni.
> Elvileg jo otlet. Munkaba mindenki mehetne bringaval aki 20 km-en
> belul lakik. _HA_ mindenki azzal menne... Addig sorry, nem.
Es miert pont en, te, o legyen az elso? Miert nem jar mindenki MAS
biciklivel, busszal, akarmivel, hogy EN kenyelmesen autokazhassak?
Hat igen. Itt van az eb elhantolva. Ld. Diana holland, dan es sved
peldajat.
Tisztelettel
Csussz
+ - meg bicikli (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!
Diana hozzaszolasahoz szeretnek meg en is hozzatenni. En lehuztam 4
honapot Uppsalaban szeptembertol decemberig. Biciklivel.
Atlag ketnaponta borig aztam, majd oktober elsejen leesett az elso ho, es
utana vagy terdig ert az ho, vagy ha elolvadt, rogton rafagyott az utra,
vagy szakadt az eso. Azert ezeken a napokon szivesen elcsereltem
volna a biciklit valami jo kis tomegkozlekedesre, de az ott ismeretlen
fogalom!
Viszont a svedek turokepesseget megtanultam nagyra becsulni.
Bar a vegere minusz ot fok felett mar egesz melegem volt nekem is.
Amugy nem csak Hollandiaban, Daniaban es Svedorszagbna van nagy
biciklikultura, hanem Szloveniaban is. Az Ujonnan epulo varost elkerulo
autopalya mellett parhuzamosan epitik a bicikliutat! Es minden uj es regi
ut mellett ott fut a bicikliut!
Ezt itt miett nem lehet megcsinalni?
Egyebkent itthon, Debrecenben is biciklivel jarok, mar ahova tudok. Mivel
pl. a belvarosba tilos biciklivel kozlekedni! Plusz meg eleg jo fogyasa
van a bicikliknek. Legutobb a total roncs, lopasbiztosnak hitt
peldanyomat loptak el!
Ja, a multkor az egyetemen a gondnok egyenest elkuldott a budos ...-ba a
biciklimmel egyutt, hogy mit kepzelek en, hogy csak ugy odatamasztom a
tornacsarnok falahoz. Mondtam, hogy kene biciklitarolo, akkor oda
tennem. Hat, nem teszem ki a falra, amit ezutan kaptam.
Ez a mai itthoni bicikli helyzetkep.
Azert ne keseredjetek el, biciklire magyar!
Kertesz Zsofi
+ - Cikk (fwd) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Alacsony h?fok? geotermikus energia
      hasznos?t?sa h?szivatty?val
  A 60-as ?vekben a geotermikus energia kihaszn?l?sa haz?nkban ?ri?si
fejl?d?st
?rt el. A vil?g ?lvonal?ba ker?lt?nk e t?ren. A m?lyf?r?sokb?l nyert
h?vizeknek
 a
gy?gyhat?sa r?v?n gy?gyf?rd?ink sz?ma megt?bbsz?r?z?d?tt. A h?vizek
h?tartalm?t is hasznos?tott?k nemcsak f?rd?inkben, de lak?telepek,
kert?szeti
telepek ?s m?s l?tes?tm?nyek f?t?s?re.
  E t?ren azonban s?lyos k?rok is keletkeztek. A h?vizek magas
s?tartalm?b?l
keletkez? lerak?d?sok a vezet?keket ?s a k?rnyezetet is k?ros?tj?k. A
n?vekv?
ig?nybev?tel ?s a b?ny?szat v?zszintcs?kkent? hat?sa miatt egyre m?lyebbr?l
kel
l
szivatty?zni a kezdetben szabadon felt?r? h?vizeket. A felhaszn?lt h?vizet
30-4
0
0C-n?l alacsonyabb h?m?rs?kleten m?r nem tudj?k hasznos?tani. Ezt a vizet
hatalmas energiatartalma ellen?re veszni hagyj?k, k?ros?tj?k vele a
befogad?kat
,
ez?rt vagy h?teni kell vagy viselni az ism?tl?d? k?rnyezetv?delmi
b?rs?gokat.
  Ezek a neh?zs?gek nem csak n?lunk jelentkeztek. Az olaj- ?s g?z?r
emelked?se
miatt vil?gszerte ?j technik?kat vezettek be az alternativ energi?k, k?zt?k
els?sorban a geotermikus h? kinyer?s?re.
Ilyenek a napelemek, a sz?ler?m?vek, a v?zier?m?vek ?s a h?szivatty?.
  Haz?nk v?zrajzi, meteorol?giai saj?toss?gai miatt csak a h?szivatty?
j?het
komolyan sz?m?t?sba.
  A h?energia nagyobb r?sz?t nem az iparban, hanem a h?ztart?sokban,
int?zm?nyekben haszn?lj?k. Az itt felhaszn?lt energia k?tharmada f?t?st ?s
v?zmeleg?t?st szolg?l. Ezeket h?szivatty?val eredm?nyesen lehet kiv?ltani.
  Ausztria p?ld?j?t tekinthetj?k k?vetend?nek. Ott az alternat?v energi?k
k?z?l
kiemelt?k a h?szivatty?t. T?z ?vvel ezel?tt korm?nyprogram ?rta el?, hogy
az
ezredfordul?ra el kell ?rni a h?szivatty?s h?termel? kapacit?sban az 1000
megawattot. Ezt megfelel? t?mogat?si rendszerrel t?masztott?k al?. Ma
Ausztri?ban k?zel 200 000 h?szivatty?s egys?g m?k?dik, n?h?ny sz?z watt
teljes?tm?nyt?l t?bb megawattos egys?gekig. T?z kisebb-nagyobb gy?r gy?rtja
a
g?peket ?s az ?ves elad?s ?t- ?s t?zezer egys?g k?z?tt van. Az 1000 MW
h?szivatty?s h?termel?shez az osztr?koknak csup?n 300 MW meghajt?
elektromos energi?t kell biztos?tani. Ezt a villamos energia mennyis?get az
er?m?vek 40 %-os hat?sfok?t sz?molva 750 MW h?tartalm? energiahordoz?val ki
lehet termelni.  Ezzel szemben 1000 MW h?energia el??ll?t?sa k?zvetlen?l
fosszi
lis
energiahordoz?kb?l legal?bb 1200 MW h?tartalomb?l lehets?ges. A
megtakar?t?s
550 MW kapacit?s, 1100 GWh, fel?r egy er?m?vel.
  Az ?j lak?sok ?p?t?s?n?l a tervez?k messzemen?en figyelembe veszik a
h?szivatty? el?nyeit. Ausztri?ban minden ?t?dik, Sv?jcban minden harmadik
?j
lak?sba h?szivatty?s f?t?st ?s v?zmeleg?t?st terveznek. A szigor?
h?szigetel?si
el??r?sok seg?ts?g?vel jelent?sen lehet a lak?h?zak h?ig?ny?t cs?kkenteni.
M?g
n?lunk nem ritka a 40 - 60 W/m3 fajlagos h?fogyaszt?s, addig ?szak- ?s
Nyugat-Eur?p?ban 10 - 15 W/m3-rel szabad sz?molni. A n?lunk r?gebben
?p?tett
h?zakn?l, k?l?n?sen k?z?p?letekn?l ez elegend? is. J? p?lda erre a m?lt
sz?zadban ?p?lt Esztergomi Tan?t?k?pz? F?iskola melynek 35 000 m3-es
?p?let?t
?t?dik ?ve f?tj?k 2 db 160 kW teljes?tm?ny? h?szivatty?val.
  Az ?j lak?h?zakn?l m?r gyakran jelentkez? ig?ny a ny?ri h?t?s. A
h?szivatty?
egy ?tkapcsol?ssal ezt a feladatot is el tudja l?tni. A F?v?rosi V?zm?vek
1978-
ban
befejezett torony?p?let?ben ny?ron a f?t?si rendszerben h?t?tt v?z
keringet?s?v
el
a k?v?nt h?fokot lehet be?ll?tani.
  N?lunk jobbak a term?szeti adotts?gok a h?szivatty?s ?zemhez, mint
Ausztri?ban, ahol kev?s a talajv?z ?s a geotermikus energia. ?k k?nytelenek
leveg?h?t ?s talajh?t haszn?lni energianyer?shez. Mi 1000 MW-ot 200 MW
meghajt? energi?val nyerhet?nk, a megtakar?t?sunk el?rheti a 800 MW-ot,
azaz az
1 600 GWh-t. Meg lehet vele takar?tani. 180 milli? m3 f?ldg?z importj?t.
  A talajv?z ?s az alacsony h?fokon elfoly? term?lv?z h?tartalm?nak nagy
r?sz?t
 fel
lehet transzform?lni hasznos?that? szintre, s?t, a v?z kiv?tele n?lk?l is
kinye
rhet? a
geotermikus h?.
  Ezen a t?ren az USA ?s Jap?n j?r el?l.
  Az USA-ban az elm?lt 20 ?v alatt a h?szivatty? szerepe a geotermikus
energia
hasznos?t?s?ban 10 %-r?l 60 %-ra emelkedett.
  De vil?gszerte teret nyer a h?szivatty?. Elterjed?se nagy lend?letet
adott a
geotermikus h?termel?snek.
  A h?szivatty? nagy el?nye, hogy k?pes alacsony h?fok?, egy?bk?nt nem
hasznos?that? h?t?meget magasabb h?fokra transzform?lni ?s ?gy gazdas?gosan
felhaszn?lni. A bevitt meghajt? energi?nak t?bbsz?r?s?t tudja hasznos?tani.
1
kW-tal ak?r 6 -7 kW-ot.
  A h?szivatty? elm?lete 150 ?ves (Carnot - k?rfolyamat), de az els?
korszer?
h?szivatty?t 1948-ban, Z?rich-ben ?p?tett?k, a fiatal Heller L?szl?, a
k?s?bbi
m?egyetemi professzor k?zrem?k?d?s?vel, aki ekkor ?s ebb?l k?sz?tette
doktori
disszert?ci?j?t. Az?ta milli?sz?m gy?rtj?k ?s telep?tik. Az el?rel?t?
korm?nyok
magas t?mogat?sban r?szes?tik.
  Am?g m?s meg?jul? energiaforr?sok helyhez k?t?ttek, kinyer?s?kh?z nagy
beruh?z?sok sz?ks?gesek, addig a h?szivatty? b?rhol haszn?lhat?, viszonylag
kis
befektet?ssel.
  Haz?nkban a meredek geotermikus gradiensnek h?la igen kedvez? a
h?szivatty?
hasznos?t?sa. Rengeteg a felt?rt ?s szunnyad? magas h?fok? term?lviz?nk.
Ennek
gy?gy?szati, balneol?giai felhaszn?l?sa ut?n 25 - 35 OC h?m?rs?klettel
veszni
hagyjuk l?tens h?tartalmukat.
+ - Hoszivattyu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Orommel fogadnam, ha valaki tudna segiteni hoszivattyukkal
kapcsolatban. Erdekelnenek a szerkezet beszerzesenek lehetosegei,
arak, kivitelezok, uzemeltetesi  tapasztalatok, futesi  koltseg
csokkeneserol inform'ciok.
Valaszokat maganban koldjetek:
+ - napenergia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok
Mar sokat gondolkoztam. Vajon mire tudnam itthon hasznalni a napelem
kinalta lehetoseget.
Egy otlet nagyon megfogott : Mivel falun elek eleg sokat kell locsolni a
kertben, es a viz kiemelesere nagyon alkalmas lenne egy kis napelem, ugy
30-50 W allandoan nyomna egy magas tartajba. Onnan mehet a csepegteto
rendszerbe.
Mi a velemenyetek ? menyibe kerulne egy ilyen beruhazas ?
csa
Lola
+ - meadows-rovat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

MAD ABOUT ADS
This month the Center for a New American Dream (www.newdream.org) is
running an
e-mail discussion about commercialism in our lives.  I have never seen such
a
hopping-mad bunch of messages.  Rather than persuading us, the advertising
industry seems to be infuriating us.
Here are a few snippets:
"What annoys me most is billboard advertising, which takes away common
property
(the view, the landscape) and turns it into private property to be bought
and
sold.  It is visual pollution."
"Direct Mail is enemy number one.  It has really gotten out of control at
my
house, where junk mail grossly outweighs any mail that I actually want."
"What I dislike is telephone marketing at home.  My choices are to pay to
have
a little dot put next to my name (though the effectiveness of this is
dubious),
pay for an unlisted number, buy a phone that has caller ID....   I have to
pay
to keep the telemarketers at bay.  There is something incredibly bizarre
about
that."
"I find the use of logos on clothing, particularly children's clothing, to
be
offensive.  Why should I provide free advertising for Disney Corporation?"
(Someone else on the list pointed out that it isn't free -- we pay for the
products that turn us into walking corporate displays.)
"In my town a company has offered to build 100 bus shelters free of charge.
In
fact they are willing to pay the city $50 per shelter.  These shelters will
contain six-foot-tall lighted ads.  Most disturbing to me, as a faithful
bus
rider, is that most of them will be cigarette ads."
"One of the advertising techniques I hate most is the panels on the inside
of
stalls in restrooms.  Not only are you a captive audience -- the only way
to
avoid it is to close your eyes -- but it's insulting and invasive to be
assaulted with ads while doing something so personal."
"The commercialism in the schools, be it through Channel One, "Coke Days,"
free
book-covers, corporate-sponsored curricula, etc., is something I find very
offensive.  Children should absolutely be shielded from this kind of
commercial
intrusion.  It's one thing to encounter this stuff at the mall, but a
school
setting, with its imprimatur of authority, should be off limits."
"I am a mental health counselor.  I am very upset that the tools of
psychology
are being exported to the advertising industry.  The advertising onslaught
comprises arguably the largest psychological project ever undertaken.  Yet
it
remains largely ignored by mainstream psychology.  The use of psychological
expertise to manipulate people for economic gain rather than for fostering
well-being is nowhere mentioned in the ethical code of the American
Psychological Association.  These abuses need to be exposed, challenged,
and
regulated."
"I believe mass advertising is immoral.  Its immorality is not a matter of
what
it attempts to sell, but how it treats people.  Kant says it is immoral to
treat people merely as means and not ends.  I would go so far as to say
that
the problem with advertising is the same as the problem with slavery.
Under
slavery people were bought and sold.  Under advertising people's attention
is
bought and sold."
Intrusion.  Immorality.  Manipulation.  Pollution.  Insulting, offensive
junk.
The advertising people are not exactly winning our hearts and minds, are
they?
When the complainers got to talking about what to do, some of them said
they
have uncoupled themselves from TV and malls and junk mail.  Others said
they've
worked hard to educate their children to be skeptical of ads.  Then someone
asked why we should have to teach our children not to trust.  It's like
equipping them with gas masks or sending them out with bullet-proof vests
instead of eliminating the poison gas or the bullets.
If I wanted to be charitable, I could say that advertisers are not evil,

insulting people, they are caught in an evil, insulting system, one that
forces
them to weasel into our minds more and more effectively simply because all
the
others are doing so.  It's like talking loud to be heard at a cocktail
party,
which forces everyone else to talk louder.  The more ads fill up the spaces
in
our lives, the more advertisers have to find new spaces -- on computer
screens,
on the backs of airplane seats, on public radio, in sports arenas, in the
sky.
In the midst of the din, if they behave politely, if they don't scream at
us
and jump out from unexpected places, we'll never notice they're there.
That system will force them to get more intrusive, until we stop them.  We
can
change the system, by taxing ads, by insisting on truth in their content
(not
just in words, but in images and innuendo -- like not implying that beer
drinking attracts babes), and above all by drawing clear lines.  That is
commercial space; this is not.  Not our homes or mailboxes or public spaces
or
schools, not places where we are captive audiences, not our children's
minds.
Several European countries flat-out ban advertising to children.
Why don't we?
 (Donella H. Meadows is director of the Sustainability Institute and an
adjunct
professor of environmental studies at Dartmouth College.)
+ - [HIRDETES] Daewoo Tico (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kifogastalan allapotban levo, megkimelt, 14 honapos Daewoo Tico extrakkal.
Erdeklodni lehet az alabbi telefonszamon: /32/ 341-184 este 18 ora utan.
                                    Laci
+ - [HIRDETES] uj levelezolista (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

sziasztok,
uj levelezolista indult HunTechno neven. celja a magyar techno
kultura kialakulasanak elosegitese. partykrol, magazinokrol, es
persze zenekrol. szoval mindenrol ami a technoval kapcsolatos.
szeretettel varjuk a technot szereto egyenek jelentkezeset.
( acid, goa, drum'n'bass, jungle, ambient, trip-hop, bigbeat,
breakbeat - es ami meg nem jutott eszembe... )
feliratkozni a www.ONEList.com cimen lehet.


                                       --== y. ==--
+ - [HIRDETES] allas kornyeszeknek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

En csak tovabbitom a kovetkezo allaskiirast (tehat ne engem
keressetek meg vele kapcsolatban, diana):
Kedves magyar kollegak!
Ha valakit erdekel:  azonnali munkalehetoseg a General Electric most =
epulo uzemenel Ozdon, foleg kornyezetvedelmi es mellesleg karbantartasi =
vezetot keresnek, kesobb fo allasu EHS (Environment, Health&Safety) =
vezetonek, angol nyelvtudassal, jo penzert. Elsosorban muszaki =
vegzettsegueknek lehet erdekes.
Erdeklodni nalam: Szarvas Gabor, 

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS