wrote:
[...]
>  > Nekunk van egy hipotezisunk, az evolucio. Neked van egy
>  > ellenhipotezised, amely nem magyarazat celjabol, hanem cafolas
>  > celjabol fogalmazodott itt meg.
> Mar szazszor megmondtam, hogy most nem az evoluciorol folyik a vita,
> hanem arrol a primitiven gondolatszegeny es tartalmatlan darwinista
> "magyarazatrol", amely nem kepes a korkoros bizonyitas mokuskerekebol
> kikecmeregni: "fennmaradt mert eletkepes - eletkepes, mert fennmaradt".

Pistam!
Hol lattad a legutoljara ezt a kijelentest valamelyikunk
billentyuzeterol?
Annyira nem vagyunk vakok, hogy rokonertelmu kifejezeseket szajkozzunk
egymas utan.
Azt hiszem Petibatyamnak nagyon igaza van, hogy a killfile az evszazad
legnagyobb talalmanya!

Gogy

Teddy:
>A hipnozis lete maga valami objektive megismerhetetlent jelent. Csak te
mindent lesoporsz az asztalrol, ami
> vilagkepedbe nem fer bele.
1) Elismerem, hogy van hipnozis.
2) Nem latom, miert volna megismerhetetlen?

>Volt ido, amikor teljesen elkepzelhetetlen volt mindenki szamara, hogy a
vilag egy semmiben lebego golyo lenne.
Es ez helyes volt, az akkori tapasztalatok szerint.
> Miutan korulhajoztak azon kellett gondolkodni, hogy ez hogyan lehetseges.
Figyelsz? Egy interszubjektiv tapasztalatot szereztek, ami arra mutatott,
hogy valami mashogy van. INTERSZUBJEKTIV. Magellan bacsi nem leult es otthon
HITTE, nem MEDITALTA, hanem korulhajozta a Foldet, interszubjektvi,
reprodukalhato megfigyeelst tett. Es ha elgondolkodol, akkor meglatod, hogy
mindig es mindenkor csak ezek szamitottak az emberi megismeres torteneteben,
mert csak ezek azok, amelyekre epiteni lehet egy elmeletet.
> Magaval az esemennyel nem adodott valasz semmi masra, mintsem arra a
feltevesre, hogy a fold nem lapos, hanem egy koruljarhato
> gomb.
Igy van. Magellan nem elmeletet, hanem tapasztalatot gyartott. De
interszubjektiv es megismetelheto modon.

>Akik hozzad hasonloan gondolkodnak, azok az altalad sorolt latoeszkozok
egyik hianyaban ugyanezt mondottak volna, minusz 1
> megnevezessel a stb elott.
Es mint emlitettem, helyesen, es megalapozottan tettek. A te feladatod
pedig, hogy megmutasd, hogyan lehet interszubjektiven es reprodukalhatoan
megmutatni valamit a hitedbol. Ezt eddig elmulasztottad.

>Mindenki egyforma talajt kapott, csak nem azonosan gondozta.
En tudatra eszmelesem ota ateista vagyok. Nem igaz, hogy mindenki ugyanolyan
talajt ka. Vannak kivalasztottak, ezt te is hangoztattad.

> A csodalkozas azonban egyszeruen nem igaz. Az elorejelzes volt. Ne
lepodjetek meg, hogy nem minden lelekben fog taptalajra talani az
> altalatok vetett mag... Ennyi...
A problema az, hogy homalyositasz. Isten tudhatja elore, vagy nem tudhatja
elore, hogy melyik magbol lesz termo fa? Ha tudhatja elore, akkor pazarlo,
es a determinaltsag miatt hulyeseg a buntetorendszer. Egy egyent nem jogos
szuksegszeru dolgokert megbuntetni.

>Mivel eddig senki sem tudott elove es szaporodova tenni anyagot, joggal
hihetem, hogy ez nem lehetseges.
Ugy tunik, itt te lesz valami vegtelen szkepticizmussal, ami
fentebbhangoztatott elveiddel ellentetes. En nem hiszem, hogy elove lehet
tenni az anyagot, es nem hiszem az ellenkezojet sem. En csupan tudomanyos
modszertenilag korrekt elmeleteket elfogadok es elvetek. Ahhoz, hogy
elfogadjam az elo anyag elettelen anyagbol valo onszervezodeset nem kell a
szemem elott reprodukalni egy ilyen esemenyt, mert tudom, hogy ez
technikailag nem lehetseges. te viszont szemellenzos es hitetlen vagy, es
ekeppen olyat kivansz meg a tudosoktol, amit azok nem tehetnek meg. nem
azert, mert az elmeeltuk rossz, hanem azert, mert korlatos eroforrasok, ido,
es ter all rendelkezesre. A tudomanyos ismeretek gyarapodasahoz nem kell az,
hogy reprodukalhatoak legyenek az elmeletek allitasai, csupan a
tapasztalatok allitasainak kell azoknak lenniuk.

>A macskak nem tudjak hogyan kell terepszinuve vallniuk, a farkasok nem
tudjak hogyan kell bundat noveszteniuk telire, elvesziteni nyarra.
Az alkalmazkodas altalaban nem tudatos. Es?

>A valoszinusegszamitas nem egzakt terulete a matematikanak.
De az. Kolmogorov a 30-as evekben axiomatikus alapokra fektette.

>Kulonosen nem beszelhetunk egzaktsagrol, amikor veletlenrol es vegtelenrol
beszelunk.
Osszekevered a determinaltsag es egzaktsag fogalmat. beszelhetunk.

>Ha ugyanis, es itt Juannak is valaszolok, vegtelen veletlen halmazban
elofordulhat masik vegtelen halmaz is, akkor az azt jelenti, hogy
> lesz egy olyan vegtelen ido, amikor egy szelvennyel mindig megnyerem a
fonyeremenyt.
Ez igaz.
> Ha pedig ez vegtelen, az azt jelent, hogy mindig  igy van.
Itt a hiba. Ez nem igaz.
> Ha pedig mindig igy van vegtelen ideig, akkor nem marad ido arra, hogy ne
nyerjem meg legalabb egyszer a fonyeremenyt.
Igy ez a kovetkezmeny sem all, hiaba volna igaz.

>Nos, ha ti olyan okosak vagytok akkor magyarazzatok ezt el nekem, mert en
csak igy tudom latni. Hogyan lehet 1 vegtelen idoben tobb,
> mint egy vegtelen esemeny?
Nos, mi okosak vagyunk, es szepen meg is magyarazzuk. Lehet. Mondok egy
peldat. Vegtelen idoben vegtelen csutortok, vegtelen pentek, vegtelen
szerda, vegtelen hetfo, es vegtelen kedd van. De a
hetfo-kedd-szerda-csuturtok-pentek napok egyuttesen (6 db vegtelen esemenyt
raktam ossze!) meg mindig nem jelentik a "mindig" fogalmat, mert meg mindig
ott marad a vegtelen szamu vasarnap.

Magyarul, nem ismered elegge a mataematikat, es ezek a sulyos isemrethianyok
mas hitedben is sulyos tevelygesekhez vezet. Nagyon feluletesen gondolkodsz.
A fenti ervelesed egy tipikus skolasztikus "bizonyitas' volt, amely a
fogalmak csusztatasaval es a szavak tobbertelmusegenek osszekeveeresevel
operal.

>Nos, nem emlekszem, hogy valaha is azt irtam volna, hogy nyiltan
gondolkodnek mindenrol
Akkor miert hangoztatod, hogy en nem akarok elhinni neked valamit, mert nem
tudod nekem igazolni? Te engem bezarkozott gondolkodas vadjaval illettel,
pedig ez nem igaz. En nyiltan gondolkodom, az iteleteim alapja a logika.
Csakis logikai okokbol vetek el dolgokat. Te viszont az erzelemid alapjan
veted el oket.

>>Leveledidben sorjara bizonyitod azt, hogy a hit tekinteteben az erzeseid
es
>>az eloiteleteid a dontoek.
>A tapasztalataim...
Tehat nem az erzelmeid?

>sot azt nem is tekintem pozitivnak, ha valakinek tarva nyitva allnak
gondolatai a rontas es bun elott, ha arrol szamara logikusnak tuno, jol
> iranyzott hazugsaggal meg lehet gyozni.
A bun es rontas talan nem a rossz fogalmat elofelteteelzik? A rossz fogalma
talan nem az erzesen alapul?

>Mar meg lett allapitva nagyjabol, hogy mi a jo es rossz.
Mikor es hol? Nietzsche: Jon es gonoszon tul. :)

>Csak te mindent lesoporsz az asztalrol, ami vilagkepedbe nem fer bele.
Nem, en csupan azt,a mi nemlogikus, vagy nem fer bele egy logikus
vilagkepbe. Egyetlen tapasztalatot sem soprok le, csak az illogikus
elkepzeleseekt.

>Az objektiv megismeres, amig ilyen merev nem lassan, hanem sehogyan sem
lathat at azon a falon, amin csak odaatrol nyithatnak
> betekinto rest ha akarnak.
Ez nem paranoias kisse?

>Emellett teljesen paranoid lennek, ha nem hinnem ezt el miutan magam is
reszese voltam tobb ilyen esemenynek. Hogyan
> hihetem, amit Kalman keral, amikor en ismerek boszorkanyokat? Hogyan
hihetem, hogy nincsen gonosz, amikor van ordoguzo ismerosom?
Nem vagy megis paranoid? lld. fent. a paranoid van annyira paranoid, hogy
elhiszi azt, amit erez, amit ugy erez, hogy atelt. a paranoid pontosan az,a
ki nem valos magyarazatokat talal a tapasztalataira. szerintem pont hogy igy
vagy paranoid. en tudok mas magyarazatokat, es engem valahogy nem is
uldoznek se boszorkanyok, se ordoguzok, vajon miert?:)

>aztan menj el vegyel par lottoszelvenyt! (Meg Juan is!) Es osztozzatok a
nyeremenyen, mert bizonyitottatok, hogy a vegtelen veletlenben
> vegtelenszer fordul elo hogy egymas utan hatosotok legyen.
Megint feluletesen gondolkodsz. Amikor lotto szelvenyt vetelrol dontok,
akkor nem a nyeresek szama hatarozza meg, hogy veszek-e, hanem a varhato
veszteseg es a varhato nyereseg viszonya. A varhato nyereseg es a nyero
esetek szama pedig ugyanosszefugg, de nem ugyanaz. A lottoban a varhato
nyeremeny kevesebb, mint a raforditott koltseg (ez kovetkezik a
penzmegmaradas torvenyebol).
A lottoban az otos nyeresi eselye pontosan 90 alatt az ot. Ez azt jelenti,
ha vegtelen lottoszelvenyt veszek, akkor ennek (90 alatt az ot)-od resze
lesz nyero, ami vegtelen darab szelveny, es a maradek lesz nem otos, ami
megint csak vegtelen darab szelveny. Ha pedig veges darab szelvenyt veszek,
akkor varhatoan ennek is pont ugyanekkora hanyada lesz nyertes. Figye,lembe
veve, hogy a lottoszelveny penzbe kerul, eges zpontosan kijon, hogy nem eri
meg: varhatoan tobbet koltok, mint nyerek, akarmennyi szelvenyt veszek,
akarmilyen hosszu ideig. Ez a tudomany annyira egzakt, es annyira mukodo,
hogy ha nem volna igy, a Szerencsejatek RT. mar regen csodbe ment volna,
vagy legalabbis csodba mehetne, igy senki nem hozta volna letre, es senki
sem menne oda dolgozni.

Tovabbra is feluletesen es zavarosan gondolkodsz. Ez itt a VITA es a vita
lenyege, hogy ne legyen zavaros. Tobb egzaktsagot kerek !Ezugyben nem artana
egy kis alapos, mely matematikatanulas sem.

math

szolt:
>Az anyagcsere is ilyen, a mozgas egyik fajtaja. Ha valami onmagatol mozog
ugy, hogy kozben anyagcseret folytat
> (magyarul sajat uzemanyagot hasznal) akkor az valoszinuleg el.
Az anyagcsere mar jo fogalom. Ezt elfogadom.

>A ki nem lott puskagolyo mondjuk a mogyoros kosarban mogyoroszeruen
viselkedik, tehat nem ismeri fol magat.
Aha. Es mondjuk egy automata geppuska?:) Szerintem amit itt onfelismeresnek
mondasz az az automatizmus. Es szerintem itt is fokozatok vannak. Kerdes az
is, hogy az ember egyaltalan mennyire onfelismero? Ha igen, mi a szerepe,
amit felismer?

>A Hamlet onfelismerese mondjuk az lenne, hogy Hamlet-szeruen viselkedik:
szinpadra viszi onmagat, sikert arat es bekerul a
> dramairodalomba.
Na igen, ezt nem csinalja. Ennyi kulonbseg van az elolenyeke volucioja es a
szovegek evolucioja kozott.

>Amennyire tudom, Ganti axiomatikus principiumokat allit fol az elet
mikentjere, mikroszinten. A mozgas inkabb globalis, makroszintu
> principium.
Es pontosan ez a lenyeg. Mar regota nagy dilemmakat keltett az elet
makroszintu jelensegeinek osszefoglalalsa. Makroszinten nagyon nehezen
foghato meg az elet. Mikroszinten nagyon jol megfoghato, es Ganti ezt nagyon
jol megtette. Az elet szerinte: anyagcsere, elkulonules, reprodukcio...
Ebbol makroszinten nagyon sokminden kijohet. Kijohet mozgas, kijohet
erzekenyseg. Es az elolenyeknel ki is jott nagyon sokminden. A makroszint
nem foghato meg axiomatikusan, de a mikroszint eleg jol.

math

Eredetileg a majmok gepelesevel akartak eloallitani Shekaspeare osszes
muveit, de Neumann Janos matematikailag bebizonyitotta, hogy kello szamu
alkotoelembol olyan organizmusuk is felepithetok, amelyek onmaguk
reprodukalasara kepesek, igy a majmok mehettek a sunyiba,  a tobbit ra
lehetett bizni John Shakespeare-re es Anne Hathawayra. A "majmoknelkuli"
evolucio kerdeseben pedig legyen iranytado a Katolikus Anyaszentegyhaz
es Brendel Matyas velekedese. Mig az elobbi (a kettos oksag  elve
szerint) az tanitja, hogy a teremtestortenet mondanivaloja a hivo
szamara annyi csak, hogy mindent, ami van, azt Isten teremtett, de annak
konkret mikentjet, lefolyasat a termeszettudomany dolga vizsgalni, s
ennek feladata eldonteni, hogy igaz-e az evolucios elmelet, Berendel
Matyas (Math) meroben mas nezetrendszer alapjan szinten erre a
vegeredmenyre jutott.
Ami a tudomanyos hatteret illeti: a nyelvtudomany es a   struktaulizmus
(ezen belul) szemiotika hasznos eszkoze a szamitogep, de arra nincs sem
szandek, sem kapacitas, hogy vegtelen sorokat eloallitsanak.Majd ha a
termeszetben - spontan folyamatok eredmenyekent - eloall Orban Viktor
mellszobra, akkor erdemes lesz ezt a kerdes alaposabban megvizsgalni.
Egymas iranti joindulatot kivanva, udvozlettel: Szamoca

Sziasztok !

Kalman from Revkomarom irta #1373:
>"""Mivel eddig senki sem tudott elove es szaporodova tenni anyagot,
>joggal hihetem, hogy ez nem lehetseges."""
>A szazadelon joggal hihettek, hogy a Holdba utazni csak egyes irok
>fantaziajaban lehetseges, hiszen akkor meg senki nem csinalt olyasmit.
>Egyszeruen keves volt hozza a tudasuk. Szerinted nem lehetseges, hogy
>csak egyszeruen okosodnunk kell meg egy kicsit az elet letrehozasahoz ?

Nem, szerintem nem lehetséges. Mert szerintem az egy mas rendszer. Amint a
holdraszallas is mas dolog. Abban az esetben csupan fejlettebb
technologiara volt szukseg, de annak idejen joggal hihette valaki, hogy az
nem lehetseges. De nem nehez belatni, hogy ott nem leptek at semmifele
lenyegi kulonbseget. Erosebb, jobb gepek keszultek, melyek kepesek voltak
attorni a szokesi sebesseget. Ez a fogalom mar ismert es meghatarozott
volt. Szaz eve azonban valoban nem mutatott jel arra, hogy valaha is
letrejohet olyan szerkezet, ami kepes lehet eljutni a Holdra. Az meg a
gozosok es lovak kora volt. A villamossag sem volt ismert csak helyenkent.
A vilag hatalmi megoszlasa sem hasonlitott a maira. A holdrasszallas
azonban mint tudod nem tudomanyos, hanem politikai eredmeny volt, csak ezt
nem szeretik ma mar hangoztatni. A Harmadik Birodalom mernokei ugyanis a
Szovjetunioban fejlesztettek ki a megalmodott raketatechnikajukat. Egy fold
koruli palyara juttatott fegyverarzenal potencialjaval rendelkezo agressziv
birodalom azonban joggal okozhatott olyan HITET AKKOR, hogy azt latvanyosan
le kell korozni. Ezert is nem jarnak a Holdra manapsag...
Ha ma lehetseges lenne minden tovabbi nelkul sos vizbol elo sejteket
teremteni, akkor belatnam, hogy csak ido kerdese es minden szornyeteg
eloleny letrehozhato az elettelenvilagbol, sot azt is, hogy kesobb akar az
embernel inteligensebb leny is krealhato. (Az ezzel kapcsolatos
gondolataimat leirtam volna Matyinak a mesterseges inteligenciarol, de
agrssziven kikerulte az eszmecseret. Sajnalom...)

>Sokat haladtunk mar elore (pl. lombikbebi, klonozas, genmanipulacio), a
>teremtes persze meg messze van, de hogyan allithatod, hogy BIZTOSAN >nem
lehetseges ?
Hogyan allithatod, hogy messze van?
Minosegi kulonbseg van. Szamomra a mai technikai elorelet mellett nem okoz
gondot a mar elo manipulalasa, amint az elettelen anyage sem. Azonban a
ketto kozott hatart latok. Elettelent eletre kelteni... Az olyan, mint
halottat feltamasztani... 

A szamitogepnel is van anyag, a text fajl. Elo anyag a programfajl, ami
kinezetre hasonlo, de mas kornyezetbe lett helyezve... (Ha erdekel ezen
elpeldazodhatunk. Ezt eredetileg Matyival akartam lefuttatni, de o haragbol
Vitazik, en pedig szorakozasbol... S ha erdekel ilyen peldakkal azt is
leirom hogyan kepzelheto el Isten...)

>"""A valoszinusegszamitas nem egzakt terulete a matematikanak. >Kulonosen
nem beszelhetunk egzaktsagrol, amikor veletlenrol es >vegtelenrol
beszelunk."""
>Nagyon meglepo, amit mondasz, hiszen pl. a szerencsejatekokkal
>foglalkozo cegek nagyon regota ennek a "nem egzakt" tudomanyagnak
>koszonhetik elkepeszto nyeresegeiket. A Szerencsejatek Rt.
>reszvenyeseinek biztosan nincs olyan rossz velemenyuk a
>valoszinusegszamitasrol, mint Neked :-))
Dehogynem Kalman! Pont ugyanazt irtam. De azt nevezzuk
valoszinutlensegszamitaznak. 

>"""Erre jo a lottos pelda. Ha ugyanis, es itt Juannak is valaszolok,
>vegtelen veletlen halmazban elofordulhat masik vegtelen halmaz is, akkor
>az azt jelenti, hogy lesz egy olyan vegtelen ido, amikor egy szelvennyel
>mindig megnyerem a fonyeremenyt."""
>Miert volna ez szuksegszeru ? Kepzeld el, hogy vegtelen ideig lottozol
>es az egyik nap mindig nyersz, a masikon mindig veszitesz. A nyereseid
>es a veszteseid szama nyilvanvaloan egyarant vegtelen, megsem nyersz
>ketszer egymas utan. 
Csakhogy itt az egyszerusitett Shakespeare volt a pelda, aminek a
veletlenszeru letrejotte azonos a heti 2-szeri huzott lotto egymasutani
fonyeremanyanek a 2000 evenati mindig megnyeresevel. (Ha nalatok 1-szer
huznak, akkor 4000 evivel.) Ez korlatlan idoben is marhasag. Amit irtal
azzal nem lenne vitaznivalom. Mindorokkon orokke valoban elofordulhat, hogy
valaha egyszer nyerek...
Csakhogy ez meg messze van a maki semmit nem jelento Shakespearjehez
valoszinutlensegszamitasom szerint...

>"""Nos, ha ti olyan okosak vagytok akkor magyarazzatok ezt el nekem,
>mert en csak igy tudom latni. Hogyan lehet 1 vegtelen idoben tobb, mint
>egy vegtelen esemeny?"""
>Nem tartom magam "olyan" okosnak, de ha elolvastad, amit feljebb irtam,
>akkor most mar tudod a valaszt. Ha meg vannak kerdeseid, erdemes
>kinyitni egy jo matekkonyvet, ha szansz ra egy kis idot, meglatod, hogy
>nem is olyan erthetetlen.
Attol fugg mi nem erthetetlen. Azt is vedd figyelembe, hogy mit kivant
peldazni ez a gondolatmenet. Ha a maki mindent legepel orokke tarto idoben,
akkor sos wasserbol kirepul a keselyu, hogy elotte kimaszott lenyek dogeit
marcangolja... 
Persze van itt mas gond is. Mindegy mit gepel maki, annak semmi ertelme
sincsen. Abbol meg nem lesz komputerprogram, azaz elet. 
Vagy gondold el, ha eletrekelne a sos viz, akkor miert szaporodni
szandekozna sajat sosvizi veletlenletrejotteben? Aztan nagyot ugorva
ugyebar veletlenul kette osztana sajat magat olyan szinten, hogy
szaporodasat nehezitse him es nonemure. Nem gondolod, hogy ez megha
elfogadnam is a veletlen eletrejottet tul meredek? Meg tudnal nevezni
magadnak, vagy nekem egy organizmust, ami kepes genetikailag szetvallani
ugy, hogy him es nosteny legyen, es attol fogva ugy szaporodjon? Mivel
baratilag udvozoltel, amit koszonok ezert hozzad idezett valaszomban irom
le eddig ki nem fejezett kerdeseimet a publikumnak... A sos tenger vizebol
kelt halando organizmusnak eloszor meg kell oldani a szaporodast, hogy
megmaradjon. De miert? Miert nem olyan organizmus jott letre, ami ha mar
letrejohetett elni tudott maradt eletben onmaga? Szaporodni kepes elni
kepes anyag a bolygo vizeibol? Itt mar sokat mondottunk a semmirol... Aztan
egyszercsak ketnemusodik? Azt nem lehet elrontani, mert jozan paraszti
esszel belathato, hogy az nem enyhe mutacio. Az olyan, mintha a szogbol a
garazsomban olyan csavar es anya lesz, ami tokeletesen osszeillik. Ez pedig
meredek. Ennek a szetvallasnak azonnal kellene letrejojjon, kulonben a
csavar anya nelkul marad... En nem tudom elkepzelni, hogy ketnemu lenyek
kialakuljanak. Egynamut eletet sem a sos vizbol... Mert az mar megint egy
minosegi kulonbseg. Szerintem az komoly szellemi munka, hogy teljesen
befejezett him es nosteny egyedek lehessenek, s azok eljenek,
szaporodjonak. Nem elenyeszo a kulonbseg biologiailag a nemek kozott azonos
fajokban. 
Vagy az a buta elo anyag miert ismeri fel madar, medve formajaban a parjat.
Miert vadaszik az oroszlan antilopra, miert nem szaporodni akar vele, miert
nem masik oroszlanra vadaszik, es minden szembejovo alattal szporodni akar?
Latott valaki kost, aki szaporodni probalt a farkassal? Latott valaki
farkast, aki nem eledelkent, hanem szaporodasi parkent kozelitette volna
meg a nosteny kecsket? Miert nem?
Honnet tudja az anyag, hogy melyik anyagot egye meg, melyik anyaggal
szaporodjon, melyiktol feljen, melyik azonos faju es nemu vele? Es miert
zavar az elo anyagot? Miert nem ugy el az anyag, hogy eletrekelt, es ami
eletrekelt az itt van ma is? Egy sejt (elet) lett es maradt. Osztodott
novekedett... Ha minosegi kulonbseg nincsen anyag kozott, akkor
elfogadhatobbnak tartanam azt a megjelenesi format. 
Mindig mindent tulelni... Megenni a partnert... Szaporodni... Mokussal es
macskaval... Miert ne? Anyagok elnek... Nincsen lelek, anyag van...
Gondolkodik valamely anyagember, hogy a tulelest jobban biztositsa a tovabb
elo teknosbekaval valo szaporodasra? Miert tetszenek neked a nok? Tan olyan
maradi vagy, hogy mas fajokat es nemeket nem szeretsz? Miert?
Miert erez az anyag? Nem mindegy neki milyen formaban orok? (Ha orok. Es ki
is tudja mi is maga az anyag...)

Nem a materialista elmeletek nem tudnak megnyugtatni. A masikok sokkal
kezenfekvobbek. Ott viszont abba a problemaba utkozik valaki, hogy meg kell
talalja az igazi Szellemet...

Barati udvozlettel Teddy