x eve mikor kiszalltam a Tudomanybol (par hettel a megszunese elott)
szinten a kozmologia volt teriteken. Vagy allandoan errol vitaztok, vagy
jokor jott ez a kulfoldi utam (hogy ujra Tudomany-ra is legyen idom).
        Egyelore meg ket szammal le vagyok maradva, igy elnezest, ha
olyanra valaszolok amire mar megjelent a valasz. Eloszor is Barna Janosnak.

        A neveben van, hogy relativitas. Vagyis minden relativ, azaz tessek 
ugy szamolni, hogy mindig ugyan abban a rendszerben maradsz. 

        A FOLDON: Valoban eltelt 200 ev, es Te valoban kozel 200 fenyevet
haladtal. Ergo; kozel c-vel mentel.
        AZ URHAJOBAN: Eltelt kb 1 ev. Nem haladtal semmit (az urhajohoz
kepest). Sebesseged elenyeszoen kicsiny.

        Te az egyik koordinatarendszerben mert idot (urhajo) osztod a
masikban megtett tavolsaggal (foldi rendszer). Ezt nem szabad!


Konkol Attilanak, UDV Attila,
        Fred Hoyle 1 eve halott, ezert friss cikkei sincsennek. De ettol
fuggetlenul az elmult 10 evben sem nagyon fejlesztgette az elmeletet tovabb.
Roviden,
        Hubble 1930-as felvetelei es a Hubble torveny ota beszelhetunk
modern kozmologiarol. De sajnos a Hubble allando akkoriban 500 volt. Ami 
alapjan a Vilegegyetem kora kisebb lett mint a Fold kora. A 40-es evekben
felfedeztek a masodik populacios cefeidakat igy a Hubble allando a felere
csokkent. Sajna meg ez is kis idot adott a vilag korara. Ez persze mit
sem zavarta Gamowot es Alphert, hogy Bethevel a hires alfa-beta-gamma cikkben
megirjak a nagy bummot a hattersugarzassal meg egyebekkel.
        Hoyle pedig megcsinalta a maga stady-state elmeletet. Ezt kesobb 
Narlikarral tovabb dolgoztak.
        Ez az elmelet igazabol az atomcsend egyezmeny es szereny szemelyem
megszuletesevel meg is halt. No persze ez a ket esemeny a legkisebb
befolyast sem gyakorolta a kozmologiara. Ami viszont igen az Penzias es
Wilson felfedezese (hattersugarzas). Ezzel lenyegeben a stady-state
meghalt, Barmit ugyeskedett is Hoyle meg Narlikar 1963 utan.

        A Hubble allando sztorija:
Ket pasas vitazott legfokepp. Pontosabban az altaluk vezetett ket csoport.
De Voculeur-ek azt mondtak, hogy H=100, Sandage-ek szerint 50. Vitatkoztak
vagy 20-30 even at. Az elso azt jelenti, hogy a Vilagegyetem 7 milliard
eves, a masodik, hogy 14. Ezek utan nem csoda ha a meresi eredmenyek
szepen lementek 70-re, majd 60-ra.
        A problema az, hogy lattak 14-15 milliard eves gombhalmazokat. 
Kerdes: hogyan lehet a vilag fiatalabb, mint a benne levo halmazok. A
problemat eppen iden oldottak meg. A legujabb eredmenyek szerint a
legoregebb halmazok 12.5 milliard evesek. A Hubble allando legfrissebb
ertekebol pedig 12 milliard ev kovetkezik. Vagyis semmi gond (ugyanis
mind ket adat 2 milliard ev hibaval terhelt).

        Elolvasom meg az ujabb kozmologiakat, aztan ha valakit meg erdekel
irhatok (hamar kozmologus vagyok, es benneteket erdekel a tema).

Horvath Pista

Antropikus elvre semmi szukseg (szerencsere).
Az inflaciot pontosan a homogenitas megoldasara talaltak ki.

Lenart Gabornak kauzalitasrol,
        A dolog nagyon egyszeru. A Lorentz transszformaci miatt
igy viselkedik a fizika. Javaslom nezz bele Feymann Mai Fizika 2.
kotetebe. De megnezheted Einstein kis konyvecskejet is (magyarul is
kiadtak).
        Nagyon sajnalom, de a terido racsokhoz, meg a kvantum teridokhoz
nem ertek. Szerintem mas se, ugyanis meg nincs kidolgozott elmelet ra.

Most olvasom a Tudomany 215-t. Ugy latszik van telepatia vagy micsoda!
Mihelyst Komkol Attila lepotyogte a nevemet, elkezdtem Tudomanyt
olvasni. Mire megjelent mar le is potyogtem az elso irasomat.
        Bravo Attila!
Persze most megfogtal Hoyle-al kapcsolatban. Most mar emlekszem ra,
hogy az internetrol leszedtem Neked valami cikkeket.
A tisztelt olvaso tabor figyelmeben ajanlom a ket preprint gyujto helyet.
USA  http://xxx.lanl.gov/
EU   http://babbage.sissa.it
        Ha valaki igazan hivatkozni akar a szakmara itt konnyen talal
irodalmat. Attila, ossze tudnad foglalni a cikkek tartalmat? Koszi.
        Cserebe megneztem mi van jelenleg az arhivban Hoyltol.
Ket cikk van. A masodik abstractja:
Recently Wright (1994, preprint) has criticized a paper of ours on the 
quasi-steady  state cosmology (Hoyle et al. 1994, {\em M.N.R.A.S.,} {
\bf 267,} 1007) arguing that the results from a radio source survey by 
Allington-Smith (1982 {\em M.N.R.A.S.,}  {\bf 199,} 611) show that our 
model published in the paper referenced above is  incorrect, and 
claiming farther that this result of his invalidates the quasi-steady
       state cosmology. In this paper we have dealt with his 
criticisms and have shown that he is wrong. 
        Szoval kerem.
1. Irnak egy cikket.
2. Wright ir egy masikat, hogy hulyeseget irtak.
3. Ok valaszolnak, hogy a Wright hibasan gondolja.
        Mindez 1994-ben. Mint mondottam sajnos Hoyle azota meghalt,
es mint Max Planck mondotta volt: "a regi elmeletek nem ugy halnak
ki, hogy a hirdetoi belatjak hibait, hanem ugy, hogy elhalaloznak.
Az uj nemzedek pedig csak az uj (sikeresebb) elmeletet tanulja meg."

        vegul Kovary Peternek. Irtad:
> Probald meg cikkedet bekuldeni pl. a "Nature"-ba. Imho ugy 
> "kimoderaljak" komolytalansag miatt az ottani "moderatorok", 
> mint a pinty.
        Ez bizony igy van. Van egy H. Arp nevu pofa. O nem hiszi
el, hogy a Hubble torveny igaz. Szerinte a galaxisok voroseltolo-
dasa nem mutatja a tavolsagukat.
        Az utobbi idoben nem nagyon tud mar publikalni, mert 
mindenutt "kimoderaljak", kovetkezeskeppen penzt se kap a 
kutatasaira. En ugyan nem ertek vele egyet, de szerintem a 
pasas igen lelkiismeretes. Szoval lehetne hagyni kutatni.

Horvath Pista

ps. Teslat is kiveseztuk mar tobb mint egy eve. Tobben megirtak,
hogy Tesla a vegen mar teljesen megkergult. Pontosan ugy 
viselkedett mint Egely baratunk manapsag.

koefficienseet?
            
                                               M.Zs.
                                        )

Kedves Titusz!
>> > 2. Ha az `s' utat `t' ido alatt teszi meg az a test, amit F erovel tolok
>> !>(es kozben nem gyorsul, mert pl. surlodik is, vagy akar olyan nagy a
>> !>tomege, hogy elhanyagolhato a mozgasi energia novekedese), akkor a
>> >sebesseget a jol ismert v = s/t formula adja.
>Attol eltekintve, hogy nem irtam le expliciten, hogy a mozgasi energia
>novekedese mihez kepest elhanyagolhato (mert ez a default: a mozgasi
>energiahoz), en itt semmi kifogasolnivalot nem talalok. Esetleg ird meg
>pontosan, mi nem tetszik itt.
Nem kell ide fizikus:
Ha a mozgasi energia novekedeset elhanyagolod, akkor ugyebar az erod nem 
vegzett munkat a testen, vagyis nincs ertelme teljesitmenyrol beszelni.
Hiba ebbe a mondatba belekeverni a mozgasi energiat, egyszeruen irhato, hogy 
a sebesseg valtozasa elhanyagolhato. 

Ketszer is leirtam, hogy az elso vonatkozo levelemben irt kepletek hibasak, 
ezert az jutott eszembe, hogy talan valamilyen titkos orom forrasa az ujboli 
felidezesuk. Ha jo olvasni, leirom megegyszer: tevedtem.
>> Egyebkent a hibas egyenlet nem kisebb bunt kovet el, mint kimondja: a
>> sebesseg abszolut.
>Ez az utolso mondat mintha az uj kepleteidre mar nem vonatkozna, miert
>feledkeztel meg rola? (Lasd az elozo levelemben irt peldacskat.)

Ha nem mondjuk ki, hogy az P=F*v kepletben az F a gyorsitashoz, illetve a 
surlodas lekuzdesere forditott ero, azon felul, hogy kimondja, a sebesseg 
abszolut, meg egyeb keptelensegeket is allit. 
Alljon itt erre egy butacska "peldacska":
 Autokat szallito, v sebesseggel halado vasuti szerelveny egyik kocsijan ket 
ember beszelget, mikozben valamelyikuk az egyik autonak tamaszkodik mialtal 
azt a menetirannyal megegyezo iranyu F erovel nyomja. Van tehat v is, F is, 
alkalmazzuk most a P=F*v egyenletet a tamaszkodo ember teljesitmenyere. 
o-----------------------------------o
|     Tibor Venyige PhD student     |
|Dept. Bioeng. Res. Inst. Chem. Eng.|
|   Hungarian Academy of Sciences   |
|    http://www.richem.hu/~madve/   | 
o-----------------------------------o

(BME R Klub, XI. Budapest, Muegyetem rakpart 9.)
            Az eloadasok keddenkent 19:00-kor kezdodnek!


Oktober  7.  Kisbolygok - kozelrol (Kereszturi Akos)

Oktober 14.  Csillagaszat es amatorcsillagaszat a vallonok foldjen
              (Bartha Lajos)

Oktober 21.  Hirek a Voros Bolygorol (Illes Erzsebet)

Oktober 28.  Latogatas az MTA Csillagaszati Kutatointezeteben.
              Talalkozas 18:00-kor a 21-es busz normafai vegal-lomasanal!
              (Az muegyetemi MCSE-ugyelet elmarad!)


                                **********

Keddenkent tartunk ugyeletet a BME R Klubjaban (XI. Muegyetem rakpart 9.)
18-21 ora kozott. Tavcsoepitesi tanacsadas, cserebere, eloadasok,
a Budapesti Csoport talalkozoi.

+----------------------------------------------------------------------------+
| Magyar Csillagaszati Egyesulet   http://www.mcse.hu   mailto:  |
+----------------------------------------------------------------------------+

Sziasztok!
Talan egy eve (vagy kisse regebben) olvastam egy cikket arrol,
 hogy az urben vitorlasversenyt szerveznek, a napszelet kell 
"meglovagolni" ! (ne rohogjetek,komoly!)
A versenybol nem lett semmi, de az oroszok azert megis
felbocsajtottak valahogy a versenyre keszitett "urszorfot". Azonban
atalakitottak, hatalmas tukroket kapcsolva hozza. Arra hasznaltak,
hogy a nap fenyet tukrozzek egy ejszakai sotet teruletre. A
"muhold" vegulis atszaguldott europan es elegett, de kozben
egy 15km-es szelessegu teruletet (savot inkabb) vilagitott meg.

Hallott valamelyikotok errol a kiserletrol, vagy hasonlorol?

Udv:
Istvan

Sziasztok !

Nemreg olvastam egy elmeletet, egy eleg regi (1971-es kiadasu), 
-mellesleg vulkanokkal foglalkozo- konyvben, amely szamomra nagyon uj 
volt. 
 Az elmelet szerint a fold magja, a nagy nyomas alatt "elvetemult", 
(van ra jobb szo, most nem jut eszembe) forro, femes tulajdonsagokat 
mutato (hejrol leszakadt elektronok) anyagbol all. A mag a fold 
keletkezese ota, folyamatosan hul. Mikozben csokken a homerseklete, a 
kulso peremen, a mag es a kopeny hataran, az anyag visszaalakul 
"normalis"  anyagga, es ekozben kitagul (kirugja magat :-). Az ebbol 
eredo tagulas folyamatos, es olyan merteku, hogy a fold atmeroje a 
keletkezesekor (4,6 milliard eve) 0,6-szerese volt a jelenleginek. 
Ezzel magyaraztak az oskontinens szetszakadozasat, es a reszek 
elvandorlasat.
 Egyenletes tagulassal szamolva, azt kapjuk, hogy a Fold atmeroje 
evente kb.: 1 mm-rel novekedett (novekszik), vagyis nem valami 
eszbonto tempoban. A tagulassal egyutt, a forgasi sebesseg is csokken 
-ami ugy tudom igazolt, bar lehet, hogy mas oka is van-.
  Mellesleg, erdekes dolog ez a lemeztektonika, azt tudtatok pl.: 
hogy Afrika kozeledik Europahoz. Foldtani idoleptekkel merve, 
Gibraltar "mindjart becsukodik".

Elegge TIT-szintu (remelem, azt azert eleri :-)leirasomhoz 
pontositast/cafolatot varok. Geologus, geofizikus van az olvasok 
kozott ? vati ?  

Cser Gabor

Hali !

Lenart Gabor irja:

> Nemreg erdekes dolgon gondolkodtam el. Arrol van szo, hogy a
> relativitaselmelet megengedi azt is, hogy egy rendszerben egyforma
> idoben erzekelt esemenyeket egy masik vonatkoztatasi rendszerbol
> kulonbozo idopillantokban lassuk, sot az is megeshet, hogy elobb
> latjuk pl az A esemenyt, mint a B-t, es egy masik rendszerben meg
> pont forditva. Errol valahol azt olvastam, hogy ez csak akkor
> lehetseges, ha A es B esemeny nincs ok-okozati osszefuggesben.
> Ez azonban szamomra eleg hulyen hangzik, mivel honnan tudjak a fikzika
> torvenyei, hogy valami van-e ok-okozati osszefuggesben, vagy nincs.

Persze, hogy "nem tudjak", de ha B esemenyt -akarmilyen 
vonatkoztatasi rendszerbol nezve- elobb latod mint A esemenyt, akkor 
az biztos, hogy nem A okozta B-t.  Az ok es okozat kozotti "hatas" 
ugyanis szinten maximum fenysebesseggel haladhat, igy nem juthat el 
hozzad elobb az okozat "hatasa" (mondjuk egy felvillanas), mint az ok 
"hatasa". 

> Mert az tenyleg roppant erdekes lenne, hogy egy esemenyt forditva
> lejatszodva latnal, ha pont egy esemenynek az egyes elemei az A B stb

Nem lathatod forditva. Lasd fentebb.

> esemenyek. Arrol nem is beszelve, hogy vilagunkban minden mindennel
> osszefugg, tehat elvileg nincsenek szeparalt esemenyek.

Khmmm... 
Mit ertesz az alatt, hogy minden mindennel osszefugg????
Ha azt erted alatta, hogy minden esemeny, egy kozos gyokerbol 
szarmazik (osrobbanas), akkor is, az elagazasok folytan a kesobbi 
kulonbozo "agakon" torteno esemenyek kozott mar nincs ok-okozati 
osszefugges.
Pelda: Egy porazon vezetett kutya megijjeszt egy jardan 
ulo macskat, amelyik atszalad az uton, egy arra halado auto elott. 
A vezeto hirtelen fekez es ezert hatulrol belemegy egy masik kocsi. 
Ugyanebben a pillanatban er foldet az tolcser fagyi amit a kutya 
gazdija ejtett el, mivel megrantotta ot az eb, amikor a macska fele 
ugrott. Van itt ok-okozat boven (minden mindennel osszefugg :-), de a 
fagyi leesese es a ket auto osszeutkozese kozott nincs ok-okozati 
osszefugges!

> Errol jut eszembe : mit tudtok arrol, hogy allitolag a szubatomi
> reszecskek vilagaban a terido szerkezete "elmosodott", azaz az ido
Heisenberg a megmondhatoja, hogy igy van. Egy reszecskerol nem lehet 
azt mondani, hogy most eppen (x,y,z) pontban van es a sebessege 
(vx,vy,vz), es nem azert mert mujak vagyunk, hanem mert ez a 
reszecskenek ugyanolyan tulajdonsaga mint a "szuperatomi" testeknek 
a tomege.

> es a ter nagyon kis intervallumokra akar veletlenszeruen fel is
> cserelodhet ! Ez nagyon erdekesen hangzik ... Az meg szintugy, hogy
> egyre jobban sejtheto [legalabbis nehany tudos szerint], hogy
> a ter alapvetoen digitalis jellegu, azaz csak diszkret pontokban
> tartozkodhat reszecske, es kozottuk "atugrik" nulla ido alatt.
> De ha a ter "digitalis", akkor az ido is az, nem ? Hiszen a ter es
> ido elvalaszthatatlan egyseget alkot.

Mivel "elmosodott" ezert nem diszkret pontokban tartozkodik a 
                                      ^^^^^^^^^
reszecske, csak diszkret allapotokban, ezek kozott az atmenet pedig 
csak nulla ido alatt lehetseges, hiszen maskepp nem lennenek 
diszkretek. Szerintem az, hogy egymassal kolcsonhatasban levo, kozeli 
reszecskek csak diszkret allapotokat vehetnek fel, meg nem jelenti 
azt, hogy a ter altalaban kvantalt. A szabadon, tobbi reszecsketol 
tavol levo reszecske szamara nem az. Az ido kvantaltsagara pedig
tudtommal semmi sem utal. Ha kvantalt lenne, akkor az 
azt jelentene, hogy minden elemi tortenes szinkronizalva lenne, 
vagyis egy elektron nem mehetne at "akarmikor" az egyik 
energiaszintrol a masikra, csak amikor "annyi az ido". Ebben az 
esetben mi tortenne a fotonokkal? Elindul egy foton egy atomtol, 
"szinkronizaltan" a helyi kvantalt idovel (hiszen maskepp nem tud). 
Utazik valamennyit, aztan megerkezik, egy masik atomhoz (az ottani 
helyi idovel szinkronban). Kozben vegig fenysebesseggel haladt. A 
relativitaselmelet azt mondja, hogy nincs abszolut ido, tehat a ket 
atom kornyezeteben maskepp jarnak az orak, a fotonnak megis 
szinkronban kellene erkeznie. 

Udv. Cser Gabor

Hello'!

 [Hungary]Temakor: Relativitas ( 16 sor )
 ......................
> Szoval vegyuk a kovetkezo kiserletet: fogunk egy urhajot, elutazunk vele jo
>messzire, mondjuk 100 fenyevre es vissza, a fenysebesseghez kozeli
>sebesseggel. Ekkor ugye az idodilattacio miatt ezt 200 evnel rovidebb ido
>alatt megjarjuk (persze a Foldon ekozben eltelik min. 200 ev). Ha most
>kiszamoljuk az atlagsebesseget az jon ki hogy a fenysebesseg felett utaztunk.

Nem csak 'idodilatacio', hanem 'hosszkontrakcio' is 'van'. Ezert - ha
egy_iner-
ciarendszeren_belul me'runk(eszlelunk) - nem tapasztalunk fenynel
nagyobb se-
besseget. (A felgyorsitott urhajobol a 'cel'-t kozelebbinek me'rjuk. Ez
NEM
'latszolagos'!  Abban a viszonyitasi rendszerben kozelebbi.
Nem illik a 'szamolas' egyik tenyezojet az egyik, mas tenyezojet a masik
vo-
natkoztatasi rendszerbol 'venni'. 
Minden inerciarendszerben 'ugyanazt_a_fizika't' hasznalhatjuk,
allandostul,
tokkal-vonoval!! Mas I.rsz.-be valtva a Lorentz-fe'le 'kepleteket' kell
hasznalnunk. (Elvben nincs korlatja a sebesseg novelesenek. A
fenysebesseget
elerni nem fogjuk, de 'cserebe' a 'cel' tavolsaga kisebbedik - durva'n
fo-
galmazva. Osszetevok: ido-skala, hossz, tomeg 'transzformacioja')
Udv:HFeri

> Felado :  [Hungary]

> Engem felhaborit, hogy ennyire butaknak nezitek a tudosokat.
> Ok tudjak, hogy egyes fizikai torvenyek milyen korulmenyek kozott
> ervenyesek. Nem is alkalmazzak ezeket ismeretlen korulmenyekre.

Ha a fenti kijelentesed megallna a helyet, senki sem foglalkozna pl. a
fekete lyukakkal, hiszen semmi kiserleti adatunk nincs roluk. (A kiserleti
adatok szamossaga zero, hogy teljesen egyertelmu legyek.)  Azert ket ember
megis szamol veluk: boldog es boldogtalan. Meglatasom szerint ismeretlen
korulmenyekre alkalmazzak a fizika torvenyeit. Ennek ellenere nem
feltetlenul tartom butanak oket, amennyiben tisztaban vannak szamitasaik
megbizhatosagaval, vagy inkabb megbizhatatlansagaval. 

> Az legfontosabb eddigi joslat, a mikrohullamu hattersugarzasra
> priman egyezik a valosagos adatokkal. Tudsz ellenpeldat, vagy
> csak a levegobe beszelsz? A modelleket hasznaljuk, elfogadjuk,
> vagy elutasitjuk, helyesseguket bebizonyitjuk, vagy megcafoljuk,
> de nem "hiszunk" bennuk. Az egy mas teszta.
> 

A hattersugarzas nem joslat, hanem megfigyeles. Nem az eredmeny, hanem a
kiindulopont (az elmelet megalkotasaban, ennek magyarazatara dolgoztak ki
az elmeletet), nem az OKOZAT, hanem OK (az elmelet kidolgozasara). 

O.K.?

Necc Elek (az ezermester)

Udvozlok mindenkit !

Hallottam mar egy-ket dolgot a feny-hajtomurol.
( bar lehet, hogy ez csak a sci-fi szulemenye ? )
Szoval kepzeljunk el egy urhajot, aminek foton-hajtomuve van.
( ha ez lehetseges, bar ez most a kerdesem.. )
Olyasmikrol olvastam, hogy a fenynek nincs nyugalmi tomege,
emiatt nem lehetseges ilyen tipusu 'munkaba' fogni.
Na most, mi az, hogy nyugalmi tomeg ?
Egy test mozgatasahoz, eleve nem nyugvo reszecskekre van
szukseg, hanem mozgokra.
Esetleg az itt a problema, hogy a feny, kulonbozo helyzetekben,
mashogy viselkedik ( ANYAG ill. ENERGIA ) ?
Varom valaszotokat !
Esetleg, ha van informaciotok, valami hasonlo elmeletrol,
( nagy sebessegre kepes hajtomuvek, ami talan meg csak
  az elmeletben el ), akkor azt is leirhatjatok.

Koszi !                                         by Cloud