A Hunveyor gyakorló űrszonda története
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - január 31-én (kedden) este 21 órától

Az ELTE TTK Általános Technika Tanszékén 1997-ben határozták el, hogy egy 
gyakorló minimál-űrszondát fognak építeni. Kiindulási elképzelésünk volt az, 
hogy a lehető legegyszerűbb felépítésű és a földi környezetben is használható 
űrszonda születhessen. Mintamodellnek a NASA 1966-1968-ban a Holdra simán 
leszállt Surveyor űrszonda sorozata kínálkozott. A megszületett szerkezet 
összehangolt és a leszálló robotba belekicsinyített technológiák együttese. 
Szerepet kaptak benne a talajvizsgáló berendezések, a rögzített jelek 
feldolgozására alkalmas technikai, és az energiaellátás komplett rendszere.

A napokban rendezték a VI. Hunveyor-konferenciát Székesfehérvárott - vendégünk 
az alkotók közül a stúdióban Bérczi Szaniszló, de reményeink szerint mások is 
bekapcsolódnak a beszélgetésbe, különböző telekommunikációs technikák 
segítségével. :-) A műsorgazda ezúttal Tepliczky István.

Linkajánló:

A Hunveyor-Husar gyakorló űrszonda:
   - http://planetologia.elte.hu/hunveyor.phtml
A Hatodik Hunveyor Szeminárium részletes programja:
   - http://www.szgti.bmf.hu/kandoszgti/doc/6hunvs4m_h1.doc

A műsor ismétlésének időpontja: február 6-án és 13-án hajnaltájt.

.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.
A Fiksz Rádió Budapest egyik közösségi rádiója, amelyben kéthetenként
kedden jelentkezik a Rádiótávcső. Éteri hallgatása: 98 MHz-en
Budapest környékén; internetes hallgatása: a http://www.fikszradio.hu
oldalról az "Online hallgatás" menüpont alatt. Telefonszámunk:
+36-1-463-4313, SMS: +36-30-440-3268. A Rádiótávcső korábbi adásainak
teljes hangarchívuma: http://www.fikszradio.hu/radiotavcso
.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.

> elvesztette látását, hallását és kezeit
Es hogyan tartotta a kapcsolatot a kulvilaggal?
Vak, suket, nem tapint, nem fog,
max vallveregetos morzejeleket tud fogadni.
Ugyan mar...

Ehhez kepest a hiperterugras kisiskolas projekt. :-)

A cikk minden bizonnyal az olvasó hiszekenyseget
teszteli valahogy, csak nem latom a visszacsatolast.

a BenceMiki

> lenyege ez volt: vsz. elobb lehetett a zene, s csak utana a beszed.
Ez teljesen biztos. Mar csak abbol latszik, hogy az agyban a 
zenekozpont sokkal osibb, mint a beszedkozpont, ill. a fejlettebb 
allatoknal a zenekozpont szepen fejlett, a beszedkozpont meg jo, ha 
letezik.

> Egyeb, egy nehezen hiheto eset. Nem kitalalt tortenet ez?
> Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai kormány
Meglatjuk.

> Az elméleti hajtómű egy erőteljes mágneses mező létrehozásával működik, ami g
ravitációs mezőt alkot,
Ennek egy kicsit bovebb magyarazat nem artana. Nem tudok arrol, hogy 
magneses mezo barmilyen modon gravitacios mezot hozna letre. Ha viszont 
igen, annak nyilvan erosebbnek kellene lennie, mint a Nap gravitacios 
mezeje (mivel ott meg nem tapasztalhato ez az uj jelenseg) - akkor 
viszont eleg gyorsan bele is esnenk. Nem valami biztato...

> Amennyiben sikerül létrehozni egy elég erős mágneses mezőt, az űrhajó egy más
ik dimenzióba csúszik át, ahol a fény sebessége gyorsabb, így a jármű egészen h
ihetetlen sebességeket érhet el.
Ezt sem artana bizonyitani, hogy egy ilyen dimenzio egyaltalan letezik, 
es meg at is lehet oda menni. Es az egy dolog, hogy ott gyorsabb a feny 
- de mitol gyorsul fel ugy az urhajo? Ott SOKKAL konnyebb gyorsitani? 
Miert?

> A mágneses mező kikapcsolásával a hajtómű visszatér jelenlegi dimenziónkba.
Ezen kivul azt sem, hogy ott az "atvitt" magneses mezonk mukodik is, 
ill. nem igazan ertem, mitol kerulunk vissza a mi dimenzionkba, ha ezt 
kikapcsoljuk. Es, ha mondjuk egy tizszeres fenysebesseggel halado 
urhajo visszater a mi terunkbe, vajon mi tortenik vele?

Az meg, hogy a legiero meg a NASA erdeklodik, meg nem jelent garanciat. 
Foglalkoznak ok mindennel, meg parapszichologiaval is. Bizonyos 
mennyisegu penzt raszannak erre is: ha bejon, akkora elonyuk lesz, hogy 
2 nap alatt a Fold urai lesznek akkor is, ha meg csak 20 ev mulva fog 
barmi komolyabb is mukodni belole. Egy ilyen technikaval mondjuk csak 
az ezerszeresere ugrik fel a NASA-reszvenyek ara... es az osszes tobbi 
orszag hirtelen nagyon csendes es szereny lesz - nem csak a 
politikaban, hanem a kereskedelemben es mondjuk az olaj elosztasaban is 
- minden eroszak nelkul. Az USA teljes joggal mondhatna, hogy az uj 
technika kifejlesztesehez, majd a hasznalatahoz szuksege van a Fold 
termelesenek 99%-ara. A tobbiek addig jarjanak biciklivel :-)
Annak idejen az atombomba kifejlesztesehez kulon epitettek egy 
atomeromuvet, amelynek a teljes energiatermeleset siman a kornyezetbe 
engedtek, nem hasznaltak fel semmire.

A lotto otos (az ottani) ehhez kepest egy vicc.
Ha nem, elvesztettek a penzt... tobb is veszett Mohacsnal.

Nagyon egyszeru belatni pl. hogy az elektron miert nem keringhet az atom korul.
 Ha keringene, akkor - mivel a gyorsulo toltes sugaroz (mindegy, hogy a sebesse
ge vagy az iranya
valtozik) - folyamatosan sugaroznia kellene (amit ugye nem tesz), 
=====

Ezt a logikat folytatva be kell lassuk, hogy hogy az elektron nem mozoghat, mer
t ha mozogna, akkor vagy egyenesvonalu egyenletes mozgassal eltavozna a vegtele
nbe (ezt ugye nem teszi), vagy pedig iranyt/sebesseget kene valtoztatnia,hogy a
z atommag kozeleben maradhasson annak ellenere, hogy mozog. Mas szoval gyorsulo
 mozgast kene vegezzen, es akkor meg sugaroznia kellene (ezt nem teszi).

Tehat az elektron egy helyben acsorog az atommag mellett. Vagy valami problema 
van a fenti gondolatmenettel.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: ras-c5800-3-217-127.dialup.wisc.edu)

BenceMiki:
>Kicsit hadd terjek vissza az orok ho -> villany kerdesekhez:
>Nincs vmi modszer goznyomast kozvetlenul arammal
>alakitani mechanika nelkul? 

Több is van, melynel homersekletkulonbseget kell fenntartani,
de mind nagyon gazdaságtalanok. Pl. a kulonfele termoelemek.
Egy tovabbi szinten roppant gazdasagtalan eset, amikor a forro gozzel 
addig futunk magneskorbe iktatott ferromagneses targyat, amig a 
Courie pontot elerte. Az ekkor fellepo indukciovaltozas villamos energia 
felszabadulassal jar. Amint a test lehult, ujra ferromagneses lesz, igy 
megint kiveheto nemi energia.
A kovetkezo megoldas is hasonloan gyatra: Zart rendszer egyik 
tartalyaban higanyt forralunk. Goze ataramlik egy masik tartalyba, ami 
hutve van, s a  kondenzalodo higany visszafolyik a hevitett tartalyba, 
de kozben athalad egy
keramia vagy uvegcsovon, mely patkomagnes legreseben fut.
A folytonosan aramlo higanyban - mint mozgo vezetoben DC 
feszultseget indukal a magnesseg. E feszultseg terhelheto, tehat a 
rendszer eromunek minosul, hiszen ho''bol villanyt allit elo. 
Egy tovabbi furmanyos elv a Fold bolygon - mint kiforditott 
gaztartályon figyelheto meg, ahol napenergiabol villamok szuletnek. 
A hatasfok nem ismert. :)

Zoli