Andras Kornai  > irja:
>Elne1ze1st a megke1sett va1lasze1rt...
Mar beleringattam magam, hogy meguszom viszontvalasz nelkul :-)
>
>I&G Jalsovszky writes:
>>=20
>> Kornai Andra1s  > irja a SZALON #1176-ban:
>>=20
>> > ...Engem teljesen hidegen hagy
>> >hogy a telefon a Deutsche Telekom vagy a magyar a1llam keze1ben van,=
engem
>> >csak az e1rdekel hogy jo1l mu3ko2djo2n, ko2nnyen lehessen u1j telefont
>> >kapni, stb.
>>=20
>> Sajnos, ez az a szemlelet, ami itthon a legtobb gondot okozza. A=
telefonnal
>> kapcsolatban talan meg igaza is van Andrasnak: akinek nincs penze ahhoz,
>> hogy megfizesse a szolgaltatast, ne telefonaljon. A baj akkor van, amikor
>> ugyanezt allitjuk a gaz- es villamosenergia-ellatassal kapcsolatban. Ha=
ez
>> kerul ki a magyar allam vagy magyar cegek kezebol, a fogyasztok teljes
>> mertekben ki lesznek szolgaltatva a kulfoldi tulajdonosnak. A lakossag
>> tekintelyes resze mar a mai energia-arakat sem kepes kifizetni. Marpedig=
a
>> futes es vilagitas - ellentetben a telefonnal - resze (szerintem) a XX.
>> szazadi kozepeuropai letminimumnak.
>
>Megfordi1tana1m a dolgot: EZ az a szemle1let ami a legto2bb gondot okozza.
>To2bb baj is van vele: (1) te axiomatikusnak tekinted hogy ami=
maga1nke1zben
>van az dra1ga1bb (2) hogy a ku2lfo2ldi ce1g keve1sbe fogyaszto1bara1t mint=
a
>magyar e1s (3) hogy az a1llami a1rszaba1lyoza1s jo1 dolog, vagy legala1bbis=
a
>kisebbik rossz. E1n mindha1rom a1lli1ta1st to2ke1letes te1vede1snek=
la1tom,
>e1s azt hiszem hogy a szocializmus e1pp ezen a1lli1ta1sok (legala1bb is 1=
e1s
>3, 2 itt ko2zo2mbos) te1ves volta miatt bukott meg. Vegyu2k sorja1ba:
>
Von Haus aus te vagy a szakember, Andra1s, e1n mindo2ssze itthon e1lek 55
e1ve (de ezzel be is fejeztem az 1,2,3 jelo:les't, mert e'lek e's nem ellek
55 =E9've). Szoval itt elek, beleertve az utolso 6 evet is, es eletem
hatralevo reszet is itt ohajtom eltolteni. Igy nemcsak botcsinalta
kozgazdaszkent szemlelem a varhato esemenyeket, hanem potencialis
aldozatkent is. Lehet, hogy ez bizonyos merteku csolatast okoz, ezt hajlando
vagyok vallalni.
Nem tekintem axiomatikusnak a fenti harom allitas egyiket sem, mar csak
azert sem, mert en egyiket sem en allitottam. Te egy allitasomat bontottad
harom komponensre, es az ilyen muvelet a matematikaban meglehetosen rosszul
kondicionalt (de ebbe nem megyek bele, ehhez valoban sokkal jobban ertesz).
Sajat allitasaidat cafolo ellen-allitasaidban azonban van igazsag, ezert
erdemes veluk foglalkozni.
>(1) Minden privatiza1cio1s tapasztalat azt mutatja hogy a maga1nke1zben,
>profitelven mu3ko2do3 szolga1ltata1sok hate1konyabbak az a1llami ke1zben,
>utasi1ta1s-ve1grehajta1si elven mu3ko2do3 szolga1ltata1sokna1l
A hatekonysag nem okvetlenul azt jelenti, hogy a felhasznalo szamara olcsobb
lesz a szolgaltatas, hanem azt, hogy a szolgaltato profitot tud termelni a
SAJAT szamara ott, ahol az allam mint tulajdonos nem tudott volna. Sot,
minthogy a magantulajdonos szigoruan profitorientalt, mig az allam el tud
viselni bizonyos vesztesegeket is, a maganceg lenyegesen kemenyebb a
vasarloval (jelen esetben az energiaszolgaltatast igenylokkel) szemben.
>(2) A ku2lfo2ldi ce1gek a1ltala1ban jobb, fogyaszto1-centrikusabb=
kultu1ra1t
>hoznak be magukkal mint amilyet otthon megszoktunk.
>
A "fogyasztocentrikus kultura" olvasata szamomra az, hogy a szolgaltatas
jobb, sokretubb, igenyesebb konnyebben elerheto, stb. - annak, aki ezt MEG
TUDJA FIZETNI (nem kiabalok, csak a lenyeget szeretnem kiemelni). Egyebkent
sem azzal van bajom, hogy bizonyos szolgaltatasok kulfoldi kezbe kerulnek,
hanem azzal, ha cegek egy-egy teruleten monopolhelyzetbe kerulnek. Es az
energiaszolgaltato iparban most ez tortent. Ez teged hidegen hagyott, engem
pedig aggaszt.
>(3) Az energia1nak a1ra van, me1ghozza1 Magyarorsza1g olajtartale1kait=
(sze1n-
>ura1n- stb.) figyelembe ve1ve nyilva1nvalo1 hogy ez az a1r nem lehet
>fu2ggetlen a vila1gpiaci a1rto1l. Egy plusz kilowatto1ra kitermele1se
>(belee1rtve ennek beruha1za1si ko2ltse1geit) legyen X dolla1r,=
importa1la1sa
>legyen Y dolla1r. Nyilva1n X>=3DY, hiszen ku2lo2nben nem importa1lna1nk=
hanem
>u1jabb ero3mu3veket ruha1zna1nk be.
Ha hallottad volna legfobb kozjogi meltosagunk banyasznapi igereteit, most
tudhatnad, hogy a kormanyzat valoban erre is keszul (persze ettol meg lehet,
hogy X>>>Y, so3t...). De ezt csak a vita feszultsegenek oldasara irtam :-)
> Ha most a lakossa1g sza1ma1ra egy
>kilowatto1ra1t Z<Y a1ron adunk, a ku2lo2nbo2zetet (Y-Z, rosszabb esetben=
X-Z)
>valahonnan meg kell fizetni. Honnan? Ha1t nyilva1n az ado1bo1l.
Igen. Ez a szocialis piacgazdasag egyik eleme.
>Ez az ege1sz posztszocialista buli arro1l szo1l (vagy arro1l ke1ne=
szo1lnia)=20
>hogy az a1llam u1jraeloszto1 szerepe1t cso2kkentju2k. Amit te mondasz, az=
=20
>ennek az ellenkezo3je, vissza a szocba. Ez ma1r egyszer megbukott, tala1n=
=20
>most nem ke1ne u1jrakezdeni.
>
Szo sincs arrol, hogy vissza a szocba. Csak nem esz nelkul fejest a kapba.
Plane, ha a medence aljan alig van viz :-)=20
Egyebkent koszonom, kedves Andra1s, hogy a szoc lelkes szoszolojanak
ohajtasz feltuntetni, bizonyara szerezhetnek vele nehany jo pontot itthon -
mondjuk - Gyula (Thu2rmer) partjaban.
Jalsovszky Gyo2rgy
|
Montagh Balazs valaszol 1196-os irasomra a 1199-es szamban.
Mindenekelott tisztazni szeretnek nehany alapkerdest.
>Sot, bizonyara sokan, a nevembol a
>szarmazasomra levonhato (amugy 50%-ban jogos) kovetkezteteseket levonva, me'g
>inkabb megerosodnenek vilagkepukben. (Marminthogy a magamfajtanak nyilvan nem
>fajhat Trianon, nem aggaszthat a magyarsag jovoje, stb.)
..
>Altalaban, amikor a tiedhez hasonlo, tobbe-kevesbe hiszterikus
>"ertekelest" olvasok partomnak a magyar nemzeti kerdesekhez valo viszonyarol,
>azt nem nagyon tudom megmagyarazni magamnak a bevezetoben irt velekedesek
>nelkul: hogy tudniillik az SZDSZ-nek (felejthetetlen miniszterelnokunk, Boross
>szerint az MSZMP Aczel-fele szarnya kreaturajanak) nyilvan nem is lehetNEK
>fontosak a hataron tuli magyarok.
Azt hiszem, irtam mar annyit a Szalonba de meg a Forumba is, hogy
eleg pontosan megallapithato legyen, mit gondolok dolgokrol. Nem hiszem,
hogy valaha is szarmazas vezerelt volna, amikor eldontottem, kivel ertek
egyet es kivel nem. Egyebkent szarmazasi alapon nekem se lehetne sok szavam
ezzel az osztrak nevvel, meg hogy szegrol-vegrol rokonom Kelet-Europa
nepeinek legalabb a fele (tehat tipikus magyar vagyok ;-)) Nevetsegesnek
tartottam mindig, hogy az SZDSZ-t egyfajta "zsido partnak" probaltak be-
allitani, az ilyen megnyilvanulasok valaszra sem meltok. Az erdelyi
nacionalizmus egyik legkitunobb vizsgaloja, Ga'll Erno pedig eppenseggel
zsido szarmazasu. Hosszu ideig (az SZDSZ indulasatol tavaly oszig) magam
is SZDSZ-szimpatizans voltam, eloiteletekkel nem hiszem, hogy vadolhato
lennek. Az viszont felhaborit, hogy az SZDSZ rutinszeruen jatsza ki
az "antiszemitizmus" kartyat, valahanyszor tamadas eri. Amikor partokat
megitelek, csak az vezet, ki mit tett.
Terjunk tehat a targyra. A roman-magyar alapszerzodes vitajanal
a kovetkezo kerdeseket tartom fontosnak.
1. Elerte-e a magyar dipomacia a leheto legtobbet az erdelyi magyarsag
kepviseleteben, egyszerre tudta-e figyelembe venni az integracios
es kisebbsegvedelmi szempontokat ?
2. Milyen volt a kapcsolata az erdelyiek meghatarozo kepviseleti
szervevel, az RMDSZ-szel, figyelembe vette-e az RMDSZ helyzetet
es celjait ?
3. Mi az egeszben az SZDSZ szerepe ?
Mielott valaszolnek ezekre a kerdesekre, elobb reagalnek Balazs felveteseire.
>(Irasom cime erre vonatkozik, pontosabban inkabb arra, hogy
>szerinted milyen artalmak vezethetok le az alapszerzodesbol. Nem lennek
>oszinte, ha azt mondanam, hogy hiszek valodi artalmakban.)
Sokan kerdezik csodalkozva, kinek okoz bajt az alapszerzodes.
Nos, senkinek, mert a jelenlegi helyzetet torvenyesiti jo hosszu idore,
az elorelepes lehetosege nelkul. Ez azonban nem tekintheto eredmenynek,
legfeljebb a romanok reszerol. Nem az volt a feladat, hogy papirral
is igazolhassak, mennyire jol bannak naluk a kisebbsegekkel, hanem
hogy elerjuk azokat a celokat, amelyeket az erdelyi magyarok szuksegesnek
tartanak a fennmaradasukhoz. Ezt a lehetoseget eljatszottuk. Elja'tszotta'k.
PG>"[Az autonomiat] sokan... felreertettek es valamifele szeparatizmusnak
PG>tartottak ill. probaltak beallitani".
MB>Nem tudok arrol, hogy magyar politikusok igy tettek volna; azt azonban
MB>mindenki tudja, hogy eppen ez az a pont, ahol a joszandeku roman (politikus
MB>vagy civil, egyremegy) is meggyozhetetlen.
Valoban, a romanokban egeszen sajatsagos "magyarkomplexus" el,
amelyert joreszt mi magunk vagyunk a felelosek. A szazadelo magyar felsobb-
rendusegi eszmeje komoly (es nem megalapozatlan) alacsonyabbrendusegi
erzest oltott a roman ertelmisegbe. Meggyozodesuk, hogy a magyarok vegso
soron Erdely visszaszerzesere torekednek. Csakhogy nekunk nem az a feladatunk,
hogy mint affele lelki gondozo minden modon patyolgassuk ezt a komplexust,
hanem hogy ezt a komplexust figyelembe veve a leheto legtobbet harcoljuk ki
az erdelyi magyarok reszere.
>... tovabba
>amiatt, hogy a roman szemlelet (a nagy peldakep franciakhoz hasonloan)
>csak erosen centralizalt allamot tart jol mukodokepesnek, az autonomia
>szamukra csak egy kesobbi elszakadas elokesziteset jelenti.
Az erosen centralizalt francia allamra meg visszaterek, de azert
gondoljuk meg, hogy a magyar autonomia Romania *kozepeben* azert elegge
valoszinutlenul szakadhatna el (mint ahogy Beregszasznal vagy Csallo-
koznel ez felmerulhet, nem is veletlenul idegesek az ukranok meg a szlo-
vakok). Az alapszerzodes tartalmazza a hatargaranciakat, magyarkomplexus
ide vagy oda, ez legyen eleg a romanoknak.
>Itt szerintem Te is erezted azt, hogy az autonomia BIZTOS HOGY NEM lett
>volna kifacsarhato. Belathato idon belul nem lesz olyan roman kormany,
>amellyel szemben ez elerheto.
Nem szabadna semmit biztosra venni, plane nem a diplomaciaban.
Magyar autonomia ugyanis letezett, ha jol emlekszem 1947 es 1968 kozott
a Szekelyfoldon. Kerem, javitsanak ki okosabbak, ha jol tudom, a parizsi
bekeszerzodesben feltetel volt ez Romania szamara. A Ceaucescu-rezsim
szuntette meg az autonomiat, amely elegge felemasan mukodott, de a szekelyek
meg mindig jo emlekekkel gondolnak vissza ra es azt mondjak, nagy szerepe
volt abban, hogy nem sikerult Szekelyfold elromanositasa. Az autonomia
tehat igenis fontos.
>Ami a "labjegyzetet" illeti, vagyis azt, hogy a
>1201-es ET-ajanlast a kollektiv jogok fogalmarol valo lemondassal egyutt
>sikerult csak a szerzodesbe bevinni: most akkor szerinted hogy van ez ?
Ez ugy van, hogy a vilagos es egyertelmu 1201-eshez sikerult
egy akarhogy ertelmezheto labjegyzetet biggyeszteni, ezzel tenylegesen
"kasztralni". Lassuk a sokat emlegetett 11-es szakaszt, ami magyar
diplomaciai erofeszitesek eredmenyekeppen kerult az ajanlasba.
"Azokban a korzetekben, ahol a nemzeti kisebbseghez tartozo szemelyek
tobbseget alkotnak, ezen szemelyeknek jogukban all, hogy sajat
tortenelmi es teruleti helyzetuknek megfelelo es az allam nemzeti
torvenykezesevel osszhangban allo helyi vagy autonom kozigazgatasi
szervekkel vagy kulonleges statussal rendelkezzenek."
Tenyleg nincs benne etnikai autonomiarol szo :-/
>Romaniaban ket es felmillio magyar el, kozuluk felmillio szekely. A
>tobbieket nagyon megosztja egy Szekelyfoldre vonatkozo autonomia kerdese,
>mert biztosak benne, hogy ez hatterbe szoritana' a tobbi magyar jogainak
>kerdeset.
Attol, hogy a tobbiek nem kaphatnak autonomiat, a szekelyeknek
se jarjon ? Egyebkent mi a celunk ezzel az egesz kisebbsegvedelemmel ?
Szerintem az, hogy a korulmenyek ellenere biztositsuk, hogy az erdelyi
magyarsag tuleljen ES fejlodjon. Reszesuljon Magyarorszag (irjuk le
batran, fenebe a politikai korrektseggel) magasabb kulturalis es
gazdasagi erejebol, ugyanis letrehozasaban nekik is reszuk volt, az
o oroksegukkel is gazdalkodunk. A kisebbsegi magyarsag a tulelesert
kuzd es tunik el, Szekelyfoldon ennek nyoma nincs, mert tombben elnek,
nem fognak egyhamar beolvadni. Mindenkeppen kulonleges figyelem illeti
oket.
PG>"Romania sarokbaszorult es igen surgetos [sic] lett neki az alapszerzodes
PG>teto ala hozasa, plane a valasztasi kampany kellos kozepen."
(Megj: surgetos=surgos Forras: Magyar Ertelmezo Keziszotar)
MB>''Plane a valasztasi kampany kozepen'' elkepzelhetetlen lett volna tobb
MB>engedmeny Iliescuektol.
Ki kenyszerit minket arra, hogy Iliescu-val szerzodjunk ? Ez az
ember es a mogotte allo politikai ero a legrosszabb fajta nacionalistava
valt exkommunista, szo sincs itt szocialdemokratava valt partnomenklaturarol.
Jo esellyel nehany honap mulva mar nem lesz hatalmon, miert targyalofel nekunk
Iliescu ?
PG>"A Horn-kormany... cserbenhagyta az erdelyieket. Most megszunt minden
PG>lehetoseg, amivel kenyszeriteni lehetne a romanokat a szerzodes
PG>betertasara."
MB>Gabor, eddig volt valamilyen lehetoseg a "kenyszeritesre"??
Amint irtam, az autonomia egyfajta garancia, de van itt egy
kemenyebb teny is. Romaniaban meg vannak rola gyozodve, barmilyen
megdobbento, hogy Romania es Magyarorszag egyszerre kerulnek majd
be az EU-ba es a NATO-ba. Igazuk van vagy sem, nem erdekes, a lenyeg
az, hogy Magyarorszag abban a helyzetben van, hogy (ugyes kulpolitikaval)
blokkolhatja az igyekezeteiket. Jo pelda erre, hogy magyarkomplexus ide
vagy oda, ok maguk is leirjak, hogy Romania utja Europaba Magyarorszagon
keresztul vezet. Kiszolgaltatott helyzetben vannak, de ezt csak nagyon
ugyes manoverekkel lehet kihasznalni, nehogy mi tunjunk "nacionalistanak".
A Horn-kormany most hibazott, ketszer is. Eloszor, mert hagyta, hogy
a magyar-magyar csucs zaronyilatkozataba bekeruljon az "etnikai autonomia"
kifejezes; az etnikai tisztogatasok ota az "etnikai" szo nem hasznalhato
nyugatiak elott. Masodszor, mert megijedt az ezt koveto nyugati reagalasoktol
es igenytelenul osszecsapta az alapszerzodest, nem torodve az erdelyiekkel.
Nem eppen "sikertortenet". De akkor ne probaljak oriasi sikernek, okos
kompromisszumnak beallitani.
PG>"Ez a kormany vilagossa tette, hogy amit ideologusai korabban leirtak, azt
PG>vegre is hajtja, es lemond a kisebbsegekrol."
MB>Az eg szerelmere, milyen ideologus, mikor, mit irt le??
Nyilvanosan hivatkozhato anyagom csupan egy Nepszabadsagban megjelent
Fuzes Oszkar cikk. Ez nehany honapja jelent meg a Hetvege mellekletben,
a szerzo azt boncolgatja, milyen hatasokra kell Magyarorszagnak fel-
keszulnie az "uj rendben". Ebben irja le azt, hogy fel kell keszulni a
magyarok altal lakott teruletek jelentos zsugorodasara. Fontos lenne
most minden szo, de nincs meg mar a cikk, nem gondoltam, hogy valaha
kell meg.
>... de hallott mar valaki nyugati politikust, aki szamonkerte,
>miert nem autonom tartomany a Csallokoz? Vagy Bretagne, vagy Elzasz, ...
Ez kedvenc peldam, irtam is errol a Szalonba tavaly. Ha Szekelyfold
megkapna mindazokat a jogokat, amiket az "erosen centralizalt
Franciaorszagban" Bretagne elvez, a szekelyek sirnanak az oromtol. Az
1982-es Mitterand-decentralizacio ota Franciaorszag jelentos fuggetlenseggel
biro regiokra oszlik, ezek egyike Bretagne a tortenelmi Bretagne hataraival
(nagy szo ez, mert ott is probalkoztak a megyek hatarainak megvaltoztatasaval).
Bretagne regio az ott beszedett adok bizonyos reszevel maga rendelkezik,
sajat regionalis tanacsa van, a kultura es oktatas nagy reszet onmaga
finanszirozza. Igen sok helyen (kozepuleten is) ott leng a breton zaszlo
(kepzeljuk el a magyar zaszlot a szekelyudvarhelyi varoshazan ...). Nyugat-
Europa igenis erti az autonomiatorekveseket (muszaj neki, a bretonok 10 evig
robbantgattak azert, hogy megertse), csak a mi tajekunkon hivatkoznak meg a
"centralizalt" francia modellre meg a "foderativ" nemetre. Az igazsag az,
hogy a ket modell kozelit egymashoz.
Tehat a cikk elejen feltett harom kerdesre az en valaszaim a kovetkezok.
1. A magyar diplomacia sulyos hibakat kovetett el, majd amikor erre
rajott, nem probalkozott meg valamit megmenteni tobb eves kitarto
munkajabol, hanem felaldozta az autonomiat es meg jonehany egyeb
dolgot. Az rendben van, hogy a NATO nekunk nagyon kell (csak tudnam,
minek ... :-/), de nehany honap alatt el lehetett volna feledtetni
az "etnikai autonomiat" es visszaterni a jobban hangzo "kulturalis
autonomiara", meg lehetett volna varni, hogyan fordul a roman bel-
politikai helyzet, nem Iliescu-t tamogatni az alairassal, hanem
lehetoleg egy normalisabb erot. Ez nem tortent meg, hibas alap-
szerzodest elkapkodva irtak ala es most magyarazgatjak a bizonyitvanyt.
2. A fentiekkel az RMDSZ-t lehetetlen helyzetbe hoztak, anelkul, hogy ezt
veluk megbeszeltek volna. Evekig hitegettek az RMDSZ-t az autonomiaval,
majd amikor egy jelentos koveteleseve tette, egyszeruen pofaraejtettek.
Az RMDSZ nem lehet a szerzodes ellen, mert rasutnek a szelsosegesseg
belyeget es megvadolnak azzal, hogy azt is elutasitja, ami a szerzodesben
benne van. Mellette se lehet, mert sajat igereteivel es politikajaval kell
szembefordulnia a valasztasi kampany kellos kozepen, amikor ugyis fel
attol, hogy szavazotaboranak egy resze "nem etnikai alapon allo erokhoz
partol". A Horn-kormany az alairassal nem az RMDSZ-t tamogatta, hanem
a "banyaszos" Iliescu-t, ez sajnos szegenysegi bizonyitvany. Ugyanilyen
szegenysegi bizonyitvany az RMDSZ Balazs altal is emlitett arrogans
lekezelese.
3. Az SZDSZ ebben a tortenetben mellekszereplo. Foszerepben a Horn-kabinet
all, de az SZDSZ rossz lelkiismerettel tamogatast adott a fentiekhez.
Most megprobalnak elhatarolodni, de amint azt az MSZP-tabor karorvendoen
az orruk ala dorgoli, az ilyen "kint is vagyok, bent is vagyok" maga-
tartassal nem nyernek nepszerusegi pontokat. Tetszik-nem tetszik,
kormanypartkent az SZDSZ a nevet adta mindahhoz, ami a 4 ev alatt
tortenik, es ezt majd szamon is fogjak rajta kerni a valasztason.
Az SZDSZ szemmel lathatolag keptelen befolyasolni a szocialistakat
es a neve allandoan olyan intezkedesekhez kapcsolodik, ami sajat szava-
zotaborat elidegeniti tole. Az SZDSZ-nek el kellene dontenie, mi
fontosabb szamara, a programja, vagy a befolyas, amit kormanyerokent
szerez es amit tagsaga es a parthoz csatlakozo erdekcsoportok gaz-
dasagi erove alakitanak. Ez a gazdasagi ero keveset fog szamitani
a valasztasokon. Az SZDSZ azt mondja, a tobbi politikai ero patolo-
gikusan gyuloli azert kell a szocialistakkal tartania, nos azert
gyuloli, mert kiszolgalja a szocialistakat.
Udv, Gabor
|
