Szia Buddha!

En is lattam ilyet a jo oreg C64-en.Hat nem is BASIC-ben irtak. Tudom, mert
en is irtam ilyet, es BASIC-ben legfeljebb ugy mehetett volna, ha az
Assembly altal leforditott gepi kodott BASIC-ben betoltom a memoriaba es
elinditom. De ez nem a problema BASIC megoldasa, csak egy BASIC loader a
programohoz.

Gyuri


Tobias Pal írta a következő üzenetben: ...
>> >Nem tudsz olyat sem mondani amit commodore basic-ben nem lehetne
>> >megcsinalni sem pedig olyat amit csak SNOBOL-ban lehet.
>> OK,varom azt a commodore basic-ben irt programot, amivel kiirsz modjuk
>egy
>> 10 karakteres szoveget a _keretre_.
>
>En a regi szep C64-es idokben lattam ilyet egy jatekban. Az pontosabban
>ugy nezett ki, hogy a keret folott futott (jobbrol balra) valamilyen
>szoveg valami szines hatterrel. Ezen nekem is leesett az allam, mert
>addig azt hittem, hogy ilyet keptelenseg csinalni.
>
>Sziasztok:
>Buddha
>UIN 13212243
>

Hello!

>Van itt ti kozottetek egy olyan ember aki jol ert a
>386-os processor programozashoz?
>Mert nekem ilyesmi teruleten lenne egy jo par
>kerdesem, ugyanis kernel irasba vagtam a fejszemet.... :))
>Ha te ertesz ezekhez, akkor legy szives irj egy levelet
>nekem es en megirom a kerdeseimet....

Nos en csak ajanlani tudok. A Pmode-nek szabad volt a forrasa eleg jol volt
kommentezve. A Dos32 jobb volt. De nem elkeseriteni akarlak, de eleg nagy
faba vagtad a fejszedet(gondolom ezt te is tudod). Foleg most amikor mar
van vagy harom kernel es mar nem sok ertelme van irni sajatot. 
En is elegge belemasztam akkoriban a dologba, ha megirod a kerdesid nem
allitom hogy tudok rajuk valaszolni de megprobalok.

>Felado :  [Hungary]

>A push-pop lassusagaval csinjan kell banni! A Pentiumoktol kezdve
>nem is olyan lassu az! Mondjuk nem ez a szegmensregiszter feltoltes
>a jo pelda ra, de vegyuk ezeket:
>
>  xchg bx,cx    ; 3 orajel, nem parhuzamosithato
>
>  push bx
>  push cx
>  pop  bx
>  pop  cx       ; a 4 utasitas egyutt csak 2 orajel!!!
>
>Azert a Pentium orajeleivel nagyon vigyazni kell, van ugy, hogy egy
>program gyorsabb lesz attol, ha megfelelo helyre berak az ember egy
>NOP-ot!!

Ebben igazad van. A pentiumok korszakaban(foleg most a Merced-nel aztan
vegkepp) mar joval masok lettek az orajel dolgok. Igy akar mar a szorzast
is hasznalhatod.
pl a Plt, Delphi is kiegesziti az utasitasaid Nop-al, illetve az adataid is
egesz cimre teszi es egy bitnek is DWord-ot foglal ha beallitod.

>[... LEA EAX,[EAX+2*EAX] ...]
>
>> Ezt en egy szoval sem allitottam hogy van ilyen [ax+2*ax]. Azert is irtam
>
>Bocs, felreertettelek.

Semmi gond. En is teves infokat terjesztettem a LEA-rol. Amig nem kezdtem
el a hulyesegeimet addig tok nyugodt volt a Coder. Nezd meg most. Kaosz
elmelet rulez.

>> A 286-os nem is ismerte a LEA-t.
>
>Jo, most direkt nem ertelek felre: "A 286-os nem is ismeri a
>scaled+indexed cimzesi modot." Ezt akartad fentebb irni, ugye. Mert
>a LEA utasitast termeszetesen ismeri, mar a 8088-as is.

Igen. Ez van ha csak felig valaszolok a dolgokra. Igy van ismerte de a
fenti dolgot nem tudta megvalositani.

>Egyebkent a LEA szinten olyan utasitas, amire Pentiumnal figyelni
>kell, ha az orajeleket szamoljuk: Mivel cimszamitas van benne,
>ezert ha a regisztert az utasitas elott modositjuk:
>
>  inc eax
>  lea eax,[eax+4*eax]
>
>akkor a processzor egy varakozo orajelet (Address Generation
>Interlock) iktat kozbe. Ugyanezen AGI miatt az alabbi ket
>utasitasparos kozul a masodik a _gyorsabb_ :

Erdekes en amikor jatekban hasznaltam es teszteltem akkor a Lea gyorsabb
volt. Ami erdekes 8-al valo szorzas Lea-val gyorsabb volt mit SHL-el.
Illetve bizonyos osszeadasok is.

A tesztrol en I100pentium-on csinaltam. Egyszeruen ciklusban egymillioszor
vegrehajtottam az utasitast. Lekertem a System Timer-t elotte utanna es a
kulonbozetet kiirtam. Ja Dos alatt vegeztem mindezt. Ne kavarjon nekem a
Win95 mindenfele gumitaskokkal.

>Felado :  [United States]
>ps. nezzunk szembe az igazsaggal ha valami suxx akkor az ASM
>biztos hogy igen, mert mit nyujt? lekot egy platform mellett,
>rettenetesen obskurus meg egy egyszeru rutin is, (szeretnek
>egyszer egy quiksort-ot asm-ben latni 

Nekem van, sot van binaris keresom is. HUF tomoritom. Nem bonyolultabb mint
mas nyelveken. Jo a Stack kezeles kicsit mas de...

>es azt is ahogy egy
>"so called" assembler magus ebbe belenyul), zero programozasi
>gyakorlatod lesz utana, eppen mivel bonyolult dolgokat nem tudsz
>csinalni, tiz ev ASM utan se tudod mi az hogy simple linked list.

Listat is nagyon jol lehet kezelni ASM-ban is. Akar a tomboket hol itt a gond.
Azt hozzateszem nem vagyok ASM fanatikus. Jelenleg sem abban dolgozom mar
vagy egy eve.

>az ASM leket kapott szenes gozos am a sok matroz fel urhajosnak
>menni... Nos, ohajt valaki kiszallni?

De ez volt az alap. Es ha belegondolsz az iskolaban meg mindig tanitjak a
gozmozdony, gozhajo feltalalojat na de az urhajoet nem igazan. En
legalabbis nem tanultam.
Lasd Neumann es Gates. :)
De belatom fejlodni kell es nem lehet leragadni az oskovuletnel. 

>Felado :  [Hungary]
 irta:
>>lea eax, font
>>lea eax, [eax+ebx*8]
>Szerintem ez ugyanaz mint: lea eax,font[ebx*8]

Jogos! Nem magyarazkodom ugy is felesleges lenne.

>ps.: Azert sem szallok be a pascal-C-ASM vitaba!
>(Pedig neha nagyon vissza kell fogni magam)

En meg kiszallok ez volt az utolso nyelvvel is foglalkozo levelem.

Udv,
		Moonlight.

Hi

Van ket ddsurface-m (a szokasos felallas), van egy menum meg van egy
dialogboxom. Mindez watcomc 10.5 alatt, mfc nelkul. Az egeszben csak az a
szar, hogy amikor en megjelenitem a dialogboxot (DialogBox), es mozgatom ezt
a dialogboxot (a titlejere raklikkelve) a kepernyon, akkor teljesen
osszeganyolja (nem allitja vissza) a ddsurfacera renderelt anyagot.

Egyebkent FlipToGDISurface-val atvaltok mielott hivnam a DialogBox-ot. A
WM_SIZE eventre raraktam egy rutint, ami ujbol kirendereli a ddsurfacera az
anyagot, hogy erre keruljon ra a megvaltozott helyzetu dialogbox. Viszont ez
nem megy. Hogy a picsba lehet ezt megcsinalni?

Az erdekes az, hogy ha a menuben jarkalok, akkor siman visszaallitja a win32
az ablak tartalmat, miert nem teszi ugyanezt a dialogbox eseten is?

MAS. Hogyan tudok olyan dialogboxot csinalni, aminek van titleje de nem
mozgathato? :)

MAS: Futas kozben hogyan tudok egy pushbuttont disablere allitani? Minden
mas allitgatas megy (style), de ez az egy nem. No mfc.

Koszi, csao, SB

Mar egy paran megvalaszoltak ugyan, de en is hozzaszolnek a temahoz.

>>Mas: 8085 utan kisse zuros ez a 8086 szegmens-buvoles nekem. Meg tudnatok
>>mondani, hogy mi a kulonbseg az alabbi MASM "progi" 2 sora kozott?
>>
>>	  .data
>>string  db	    "blabla"
>>	  .code
>>	  lea	    dx,string
>>	  mov	    dx,offset string
 ...
>beirni esetleg advenced programozok macro-kent, include-kent. A 286-os nem
>is ismerte a LEA-t.

Bocs, Moonlight, de ez egyszeruen nem igaz. Mar az XT is ismeri a LEA-t.
Szolgaljon erre egy dokumentacioreszlet:

LEA - Load Effective Address

	Usage:	LEA	dest,src
	Modifies flags: None

	Transfers offset address of "src" to the destination register.

				 Clocks 		Size
	Operands	 808x  286   386   486		Bytes

	reg,mem 	 2+EA	3     2     1		 2-4

	- the MOV instruction can often save clock cycles when used in
	  place of LEA on 8088 processors

Tehat a kerdesre a valasz:
  lea	dx,string
  mov	dx,offset string
utasitasok kozott 808x es 80286 proci eseten semmi kulonbseg nincs.

Mondhatnad, hogy jo-jo, de ugyanaz a gepi kod lesz belole, tehat nem egy
ujabb utasaitas. Ilyen elgondolas alapjan viszont nincs JE, JNBE, JNLE
stb. sem, csak JZ, JA es JG (meg me'g egy nehany felteteles ugro utasitas).

Persze ki ir mar manapsag 286-ra kodot (rajtam kivul :) ) ?

  Pisti

Egy baratom keres haromdimenzios grafika kepernyore valo lekepezesehez
kepleteket. Tudtok ilyeneket?


La'ng Attila D.  >  (latom az ekezeteket)

>Ismetelten nem akarok senkit megserteni, de ami itt megy, az immaron tullo
>minden hataron.... Keptelen vagyok kovetni, ki irta ezeket, de azert
>hozzaszolok:
>
>>>  Ja, meg egy mukk arrol, hogy miert nem szeretem a Pascalt. Mert nem
>>> letezik. Mar senki sem hasznalja...

  En irtam, es termeszetesen tulzas volt. De nem ugy ertettem, hogy senki
sem inditja el a TP.EXE-t, hanem hogy akik Pascalban programoznak, azok nem
hasznaljak (ertsd: egyre kevesebbet hasznaljak) a Pascal utasitasait,
helyette assembly koddal toltik ki Pascal-programjaik jelentos hanyadat
(nem ritkan teljes terjedelmet). (Tiz evvel ezelott alig lattam assembly
kodot az elem kerulo Pascal forrasokban, pedig a TP 6.0 mar akkor is tudta
az inline assemblyt. Par ev ota pedig halomszamra latok olyan
Pascal-listakat, amik tele vannak assemblyvel.)
  Vegeredmenyben az csakugyan furcsa, hogy egy nyelvben meg a szovegkiiro
utasitast (printf, writeln, PRINT) is eloszeretettel helyettesitik egy
masik nyelvbol vett modszerrel, mert az eredeti lassu. Hat hogyhogy lassu?
A Borland nem tudott egy rendes szovegkiiro eljarast irni? Egy ilyen komoly
nyelvben? Ez bizony meglepo.
  A Pascal-programokat dugig tolto assembly kodok szamomra ket problemat
jelentenek: az egyik, hogy a szivem verzik a Pascalert, mert jo nyelv
(elvegre valamikor szerettuk egymast, illetve o nem nagyon szeretett engem,
de o tetszett nekem), es most egyre inkabb valami fejlett assemblerre
degradalodik; a masik pedig, hogy _nem ertem_ a Pascal-forrasokat, mert
assemblyul vannak! Latok egy jopofa rutint, amit szeretnek felhasznalni egy
programomban, de mondjuk nem egy az egyben emelnem at. Ha Pascalban lenne,
meg is ertenem, de hat assemblyben...
  Tudom, tanuljam meg.

*

>Ezzel tokeletesen egyetertek! Hasznalja mindenki azt, amiben a 
>legotthonosabban erzi magat, mert abban lesz a legproduktivabb.
>
>Legyen ez akar Pascal, akar C, akar ASM, akar ... akarmi.

  Melyen egyetertek az Akarmi-hivok neveben is. A hitvitanak semmi ertelme.
Vannak dolgok, amiknek ertelmet latom. Peldaul az, hogy _egy adott
feladatra_ melyik nyelv a legalkalmasabb, azon nagyon is van ertelme
vitatkozni. Vagy eltrecselgethetunk rajta, hogy kinek melyik nyelvben a
legszimpatikusabb a FOR ciklus szintaxisa -- de csakis akkor, ha nem
akarjuk a masikat mindenaron ravenni, hogy terjen at a mi kedvenc nyelvunkre.

La'ng Attila D.  >  (latom az ekezeteket)

Sziasztok!

Ezennel szeretnem megkoszonni mindenkinek a mov vs. lea felvilagositast.

marky

On 18 Jun 98 at 11:11,  > wrote:

> /* az fread EOF-ra 0-t ad vissza */
> while(fread(&c,sizeof(char),1,fp)==1){
> printf("%c",c);
> }
 .. stb.

A leveled ezen reszevel tokeletesen egyetertek, teljesen eddig:

> mas,

Nem akarom idezni, mert ... minek. Azert nem maganlevelben
valaszoltam, mert nem akartam, hogy ilyen nyilvanos felremagyarazasok
szotlanul maradjanak.

Az ASM programozas NEM arrol szol (vagy legalabbis nem csak arrol 
szol), hogy szupergyors putpixelt csinaljon _szorakozasbol_ valaki. 
Komoly munkaeszkoz. Vannak olyan dolgok, amiket nem lehet ertelmesen, 
hatekonyan, stb. megoldani e nelkul, es az sem elhanyagolando dolog, 
hogy a proceszor mukodesenek ismerete nelkul nem tudsz akar C-ben sem 
sok mindent megerteni! Ezert velemenyem szerint _mindenkinek_ meg 
kell tanulnia egy kicsit ASM-ben progamozni is.

Es hidd el, aki jol tud asm-ben proramozni, az tudja, mi az a linkelt
lista, sot, meg akar a binaris fat is ismeri :) Arrol nem is
beszelve, hogy ilyeneket asm-ben is ugyanolyan konnyeden (vagy
megkockaztatom: meg konyebben) lehet kezelni, mint pl. C-ben.

Azt, hogy bonyolult dolgokat nem lehetne ASM-ben csinalni, az ellen
elo ellenpelda pl. a Recognita program, ami azt hiszem, kielegiti az
"elegendoen bonyolult" algoritmus fogalmat :)

Meg egyszer elnezest kerek azoktol, akik mar unjak ezt a flame war-t. 
Eddig sem akartam belefolyni, ez utan foleg kiszallok belole.

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --

On 18 Jun 98 at 11:22,  > wrote:

> while (!feof(adatok)){
> fread(&output,sizeof(char),1,adatok);
> printf("%c",output);
> }

Attol, hogy a hatultesztelo ciklusbol eloltesztelot csinalsz, az 
adott esetben (!) nem sok valtozik. (Ugyanez vonatkozik VAti levelere 
is!) A "baj" nem a ciklus szervezesevel, hanem a feof()-fal van. Az 
fread() altal visszaadott meret 0-tol kulonbozo voltat kell a 
while-lal figyelni, mint ahogy tegnap irtam.

István

--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --

On 18 Jun 98 at 5:02,  > wrote:

> Megpedig: lea [reg], [vmi]
>  ...ekkor, DS:[reg]-be kerul a megadott [vmi] memoriabeli seg:ofs cime.
> 
> UI: Huuuu, ezt aztan jol kezdem...
> ::))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

:)) Bocs, szerintem roszul kezdted :))

Ilyen utasitas ugyanis nincs. A lea-val regiszterbe lehet egy 
akarmilyen bonyolult (vagy egyszeru) cimzesi modu cimet kiszamitani, 
memoriaba nem. Foleg nem kerul DS-be a memoriacim szegmens resze!!

Isván
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --

Hi!

Hogyan lehet megcsinalni azt, hogy nehany k-ba olyan mozgokepet rak az 
ember, ami szerintem bedigitalizalva nehany megat minimum elfoglalna?
Mikor voltak ilyen file-jaim, nem volt disassemblerem (sr rulez ) es vice 
versa...
Mellesleg hol lehet ilyeneket letolteni?

  NGabor

           UNIX
             & Linux rulez!!!!!

Hi !

> > Ez valahol az a fajta ertelem keveredes mint a "Veletlen (!!!) eleresu
> > memoria" A hatam borsozik amikor ilyet mondanak. Miert nem tudjak
> > megnezni a masodik szotari alakot, hogy Kozvetlen Eleresu Memoria ami
> 
> Ha mar szoba hoztad:
> A "random" se nem "veletlen", se nem "kozvetlen"!
> 
> A szotar szerint azt jelenti, hogy "talalomra, vaktaban". :-) Szo

Hirtelenfelindulasbol megneztem a korulottem talalhato szotarakat, es
tenyleg nem talaltam amit mondtam !?!?  :-((
Pedig teljesen holt ziher hogy egy szotarban igy olvastam masodik
alakkent hogy "kozvetlen". De mostmeg nem tudom hogy ez milyen szotar
volt.
Most azutan kereshetem, hogy ez milyen uj kiadasu szotar volt. Biztos
hogy nem az a 3 ami itt hirtelen korulottem elofordul. (Orszagh fele
szotarak)
Most ezutan teljesen el vagyok bizonytalanodva. Vagy nem ? :-)

De azt hiszem nem is olyan fontos ez, a teny hogy a "veletlen eleres"
hulyeseg, attol meg teny marad.

"Koszonom a szemlelet kiigazitast, az informaciot asszimilaltam !" (A
pusztito)

Csiszar L.

> Hi all!

szia
> 
>  wroted:
> >A 286-os nem is ismerte a LEA-t.
> Dehogynem!!
> Ahogy eszrevettem, mindenki ir mindent, csak a lenyeget nem, ami egy
> esetleges kezdo olvasonak hasznara valhat.
> 
> Megpedig: lea [reg], [vmi]
>  ...ekkor, DS:[reg]-be kerul a megadott [vmi] memoriabeli seg:ofs cime.

asszem az lds-re gondoltal az teszi a fentebb leirt dolgot. a lea mint mar
tobben irtak csak a reg-be tolt (jool.:)) szorzas osszeadas eltolas,
raadasul 486-tol egy ciklus). egyebkent metanyelvben a <>
koze szoktak (asm-ben assem kell, kisbetus reg felirat eleg)
irni a szimbolikus kifejezeseket. mivel asm-ben nagy szerepe van a []
jeleknek szerintem ez itt nagyon zavaro.

udv, kov

ui: bocs, ha kotexem, de ha mar a kezdoknek szol.

>Felado : Tobias Pal
>> >Nem tudsz olyat sem mondani amit commodore basic-ben nem lehetne
>> >megcsinalni sem pedig olyat amit csak SNOBOL-ban lehet.
>> OK,varom azt a commodore basic-ben irt programot, amivel kiirsz
>> modjuk egy 10 karakteres szoveget a _keretre_.
>
>En a regi szep C64-es idokben lattam ilyet egy jatekban. Az pontosabban
>ugy nezett ki, hogy a keret folott futott (jobbrol balra) valamilyen
>szoveg valami szines hatterrel. Ezen nekem is leesett az allam, mert
>addig azt hittem, hogy ilyet keptelenseg csinalni.

Sziasztok!

Pedig lehetett. Valami fura modon a 24 es 25 soros uzemmodot kellett
valtogatni (csak ASM-ben es megszakitasban...) - arra nem volt eleg az
akkori tudasom (kozepiskola), hogy megertsem, de hasznalni tudtam
(kilestuk egy programbol). Egyebkent csak sprite-okat lehetett kitolni
a keretre, de az tenyleg hatasos volt. En megszakitasba rakott orat
tettem ki alulra nagy szamokkal es nagyon buszke voltam...

---
Megvalami: ne essunk tulzasokba! Ez nagyfoku hozza nem ertes (az
ASM-tudas ellenere):

Fiery wrote:
>szuksegem! Me'g akkor sem, amikor konkretan lancolt listaval kellett
>volna megvalositani egy programozasi feladatot. Akkor is meg tudtam
>oldani anelkul

>A tobbiek bezzeg szivtak a fogukat, allandoan fagyott a lancolt listas
>szupi stuffjuk, habar ... neha mondjuk elindult ... es csak a felenel
>szallt el "Memory allocation error" es hasonlo uzenetekkel :(

A lancolt lista nagyon hatekony tud lenni. Ma mar template class-ok
allnak rendelkezesre a kulonfele C++ eszkozokben, amikkel (nyelvi
szempontbol) szepen, erthetoen lehet dolgozni.

Egyebkent a "single" azt szokta jelenteni, hogy csak elore lehet
gyalogolni benne, de van, amikor oda-vissza szukseges a lancolas.
--
Tibor

>> OK,varom azt a commodore basic-ben irt programot, amivel kiirsz modjuk
egy
>> 10 karakteres szoveget a _keretre_.

>En a regi szep C64-es idokben lattam ilyet egy jatekban. Az pontosabban
>ugy nezett ki, hogy a keret folott futott (jobbrol balra) valamilyen
>szoveg valami szines hatterrel. Ezen nekem is leesett az allam, mert
>addig azt hittem, hogy ilyet keptelenseg csinalni.
Konnyu megcsinalni csak _nem_basicban_.
Az egeszben a trukk az, hogy beprogramozod a videochipet, hogy adjon
megszakitast, amikor az elektronsugar a megfelelo helyre er, es akkor
kiraksz egy par magfeleloen felprogramozott sprite-ot.
_A_basic_pedig_nem_eleg_gyors_ahhoz,_hogy_valaszoljon_a_kovetkezo_interrupt
_elott,_es_kesz_a_keveredes!

Ezert is irtam, hogy igenis vannak olyan idokritikus dolgok amit nem lehat
megirni akarhogy, mert osszeomlasztja a rendszert.

A'kos