Tisztelt Hangosok!

Motto: " Ami szokatlan, azt a legtobb ember meg sem hallgatja." Teller Ede

Mivel a hangdoboz epitoanyagaira vonatkozo szakmai vita
teljesen rossz iranyba ment, egyreszt mert olyan elmeleti fejtegetesekbe
torkollott ami felehetoen nem ilyen ujsagba valo, masreszt nem a targyrol
szol.
Kenytelen vagyok a figyelmeteket folhivni arra, hogy a
szerkezeti anyagok dinamikai tulajdonsagaival es meresevel a muszaki
akusztika foglalkozik. (Pl.: a muanyagok statikus viselkedesevel a reologia
foglalkozik, az akusztikai fononok lelkivilagaval a kvantumakusztika.) Ez az
eset is jo pelda arra, hogy elgondolkoztasson benneteket, hogy az audio
temakore sokkal szelesebb koru ismereteket igenyel, mint az elso
kozelitesben latszik. Sajnos nap mint nap tapasztalom, beszelgetesek soran
ha hifirol esik szo milyen szuk szakmai szemlelettel kozelitenek a
problemakhoz.
 A mai elektroakusztika berendezesek szinvonala hangzasi szempontbol enyhen
szolva tragikus. Ennek az uzleti okokon kivul eppen a nagy cegekre jellemzo
fejlesztesi modszer az oka amely teljesen specifikus, csak egy szuk
teruletre korlatozodik. A lejatszo rendszer minden eleme mashol keszul,
tehat meg esely sincs arra, hogy fontos informaciok ataramoljanak a rokon
teruletekre. Termeszetesen ugyanez a jellemzo a felveteli rendszerre. Nem
veletlen, hogy a legjobb hangzasu keszulekeket ma a kis cegek keszitik. Vagy
ime egy testkozeli eredmeny Viletel Pista kabeleirol szolo beszamolo.
(HANG#273)

Mas: bar a kabelekhez kapcsolodik. A hullamimpedanciara valo illesztest mar
vagy 20 evvel elott
megprobaltak, sot gyartottak is 8 ohmos hangszoro kabelt. De nem illuzorikus
a dolog ha a doboz komplex es  enyhen szolva hullamzo impedanciajara nezunk?
Gyartottak-e valaha linearis fazismenetu es nulla csoportfutasi ideju
hangvaltot?

Mas: Kovacs Karolynak 3.pont
A regi felvetelek jobb hangzasa nem veletlen. Az a regi csoves
studiotechnika a joval nagyobb torzitasaval es lenyegesen rosszabb jel-zaj
viszonyaval megis jobb hangzasu mint amit ma produkalnak. Tisztelet a
kivetelnek.
Üdvözlettel Bese Attila

> Valoban a tudomany mai allasa szerint villamos szempontbol egyertelmuen
> determinalhato a digitalis jel es ez ugyanugy igaz az analog jelekre is. De

Igen, de a kerdes itt a reprodukcio, illetve az osszehasonlitas. Ket
analog jelre hiaba mondod, hogy azonosak, mindig johet valaki, aki azt
mondja, hogy o hallja a 827. felharmonikusban a kulonbseget, amit a
muszered mar nem lat. Ket digitalis jelsorozatrol viszont egyertelmuen
eldontheto, hogy azonosak-e, az idozites pedig modosithato. Vagyis elvileg
pontosan vissza lehet allitani a jelet, mig ez analognal meg elvileg sem
mondhato el.

> csaka villamos szempontokat vettek figyelembe a digitalis jelrogzites
> fejlesztesekor. Vedd figyelembe, hogy meg a nagybetus TUDOMANY ervenyessegi
> kore is veges. Ismeretelmeleti problemakra gondolok es itt meg csak nem is
> errol van szo.

Veges, persze, de eddig ugy tudtam, hogy a digitalis elektronika
alapkerdeseiben azert eleg jol allunk...

>  Igenis tudomanyos elmelettel megmagyarazhatoak az allitasim sot a
> gyakorlatban bizonyitani is tudom. Ezekrol a dolgokrol bovebben, bar
> leegyszerusitve olvashatoak irasok az interneten.

Ezt most sajnos nem erem el, de meg fogom nezni. Azert azt elore kerdezem,
hogy a nem egyszerusitett verzio hol van?

Ha a mokolás alatt a modifikálást érted...
Általában a beépített áramköri elemek cseréjével érik el. Pl. kimenti fokozatba
n lévo muveleti erosíto cseréje jobbra, belso kábelek cseréje. Elofordul még fe
lesleges alkatrészek kiiktatása. Szokás még a digitális rész órajel generátorát
 is pontosabbra cserélni. 
A lényege kb ez.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: bigcache.gts.hu)

Kedves HANGosok!

Bese Attila irta:
> Valoban a tudomany mai allasa szerint villamos szempontbol egyertelmuen
> determinalhato a digitalis jel es ez ugyanugy igaz az analog jelekre is. 

Mar megbocsass, de az analog es a digitalis jel alapvetoen mas. Ha mind a 
kettot azonos szempontok szerin akarjuk javitani, akkor zsakutcaba jutunk.  
Mi az, hogy "tudomany allasa szerint"? Ez divatos szolas manapsag, de en 
kicsit szerenyebben inkabb azt mondom, hogy az en, vagy a mi tudasunk
 szerint. A digitalis jelnel viszont meg tovabb kell menni. A digitalis jel fog
alma
 definicio kerdese, es ezen nem valtoztat a "tudomany allasa".  Ha en azt 
mondom, hogy az egy voltnal nagyobb feszultseget egynek nevezem, a 
fel voltnal kisebbet nullanak, akkor ez igaz marad a "tudomanytol" 
fuggetlenul!
Az analog jel mas, mert ott _minden_ hatas kicsit modosit rajta, es meg ha 
leheletnyit is, de mas lesz az utana kovetkezo jel. 
Persze a digitalis jelet is tekinthetem analognak (mondjuk egy negyszogjelnek),
 es a kulso behatasokra nyilvan ez is folytonosan valtozhat.
De ha en szerkesztek egy "gepet", ami a jelet feldolgozza, akkor ujra en 
mondom meg, hogy nekem mi fog informacotartalommal birni, a tobbirol
nem veszek tudomast. Terszmeszetesen elofordulhat, hogy a "gepem" 
technikailag tokeletlen, es egyebb hatasok is befolyasoljak a mukodeset.  
Ebben az esetben nem azon kell filozni, hogy a digitalis jel esetleg 
megsem digitali jel, mert ez ertelmetlen. 
Ha jo a D/A konverterem, akkor definico szerint _csak_ az idozites, es a 
bit-ek befolyasoljak a mukodeset, tehat ezeket kell javitani.
   
>De
> csaka villamos szempontokat vettek figyelembe a digitalis jelrogzites
> fejlesztesekor. Vedd figyelembe, hogy meg a nagybetus TUDOMANY ervenyessegi
> kore is veges. 

Sokkal inkabb az egyes emberek ismerete veges, mint a mai tudomany. 
Tobb evi tanulas engem elsosorban szerenysegre, es alazatra tanitott meg 
a "tudomannyal" szemben. A felhalmozott elmeleti es tapasztalati tudas olyan 
hatalmas, hogy egy kicsi szeletet is csak egyes kiveteles emberek tudjak atlatn
i (plane tudni). Amikor a "tudomany hataraiba" utkozunk, akkor valojaban
 sajat korlatainkat eszleljuk. Az audio technika eppen azert olyan nehez, 
mert nagyon osszetett es nincs (nem is lehet) olyan ember, aki az osszes 
kapcsolodo teruletet megfelelo melysegik elsajatitotta.
Es hiaba vagyunk a tudas birtokaban, azt meg adaptalni is kell az audio 
teruletere. Jo pelda erre a kulonfele meresek. Ma mar minden letezo
dolgot, barmely gyakorlati szuksegessegnel sokszorta pontosabban tudunk
 merni. De mit merjunk?
A hallasfiziologiat nem tudja egy szilardtestfizikus es viszont, es meg
 sorolhatnam. Ezek az igazi athaghatatlan akadalyok.
Marad az egyes ember szamara a kiserletezes es a "sotetben tapogatozas".

> kikovetkeztetheto. A HOOKE- torveny idealisan rugalmas testre, tehat homogen
> es izotrop  testre vonatkozik statikus terhelesnel. A hangdobozoknal

Ahogyan tegnap irtam, a Hooke-torveny lenyege a linearis kozelites. 
Ha a legaltalanosabban szemleljuk, akkor a Hook-torvenyben 
21 fuggetlen rugalmas allando van. Minnel egyszerubb az anyag, annal jobban
csokken ezeknek a szama. A legegyszerubbnel (homogen es izotrop
testek) mar csak ketto marad. 
A "statikus terheles" helyett inkabb kvazistatikust mondanek. 
Tegnap errol nem irtam. Az idealis rugalmas testeknel a deformacio hatasara  be
lso feszultsegek keletkeznek es azonnal beall az egyensuly. Utana idoben
nem valtozik semmi. A valosagban persze mas is lehet a helyzet.
Elkepzelheto, hogy egy gyors deformacio hatasara hirtelen nagy feszultsegek
keletkeznek, majd ezek bizonyos ido alatt csokkennek, mig vegul beall az 
idotol fuggetlen egyensuly. Ilyen esetben peldaul megtortenhet, hogy nagyobb 
frekvenciara (gyorsabb deformacio) az anyag ugy viselkedik mintha
 kemenyebb lenne. Ennek az egyensuly "beallasnak" van egy karakterisztikus
 ideje, ha ez sokkal kissebb mint a rezges karakterisztikus ideje, akkor 
kvazistatikusnak tekintheto, magyarul olyan mintha idealis lenne, tehat 
ott nincs frekvenciafugges. Ezek is mind egyedileg fuggnek az adott anyagtol,
de gyanitom, hogy a hangdobozoknal idealis kozelitesben szamolhatunk. 
Annal is inkabb, mert ha kelloen merev a doboz, akkor az amplitudo biztosan 
kicsi lesz.

Udv, Gruiz Marton.

> Felado :  [Hungary] irta:

>> A kulonbozo anyagok rugalmassagi modulusa egyenlo az anyagban
>> keletkezett [mechanikai] feszultseg, es az ezen feszultseg hatasara
>> letrejott fajlagos nyulas hanyadosaval. Igy merik.
>> [Feszultseg=ero/anyagkeresztmetszet], [fajlagos
>> nyulas=hosszvaltozas/teljes hossz]

>Kozepiskolaban elmegy ez, de a valosag ennel azert egy kicsit bonyulultabb.

Nem akartam a listat bonyolultabb leirassal terhelni. Most is az a
velemenyem, hogy ez igy elegseges volt. A lenyegre ramutat. Ugyan miert
ne egyszerusithetnem a dolgot egyszeru huzasta, ha [amint jeleztem is] a
tobbi igenybevetelre is hasonlo az osszefugges.

>A rugalmas testek kinematikai es dinamikai leirasa elsosorban nagyon
>kicsi es nagyon lassu deformaciokra szoritkozik, miutan ez kezelheto
>konnyen elmeleti alapon. Nagyobb deformacioknal minden anyag esetleges,
>csak ra jellemzo tulajdonsagokat mutathat.

Ervenyes ez a leiras nagyobb deformaciokra is. Mindaddig, amig a test
_rugalmasan_ viselkedik. Ismetelem: pont addig rugalmas az alakvaltozas,
ameddig a fenti leiras szerint viselkedik. Mondhatnank a Hooke torveny a
_teljes_ rugalmassagi tartomanyban helyesen irja le a viszonyokat. Ha az
mar nem ervenyes az adott igenybevetelre, akkor a deformacio mar nem
rugalmas. Eleg tekintelyes rugalmas deformaciok is fellephetnek. Gondolj
a "rugokra", jobb muszaki gumikra, vagy egy ijra.

>Kozepiskolaban ennek a leirasa kimerul a "gatyamadzag" nyujtasi, kiserleti
>vizsgalataban.

Masodszor hivatkozol a kozepiskolara. En is ugyanarra az egyetemre
jartam, mint ahol most Te is koptatod a padokat. De a lenyeghez imho
eleg volt az egytengelyu feszultsegallapot leirasa. Az euklideszi
[kozepiskolas] geometria, es a Newtoni [kozepiskolas] mechanika is eleg
jol hasznaljato a hangdobozepiteshez. Jo hogy Einsteinhez nem kapkodunk.

>Altalanosabb ertelemben _minden_  rugalmas testben a feszultsegeket
>egy 3x3 tenzor jellemzi egy adott pontban (bocsanat azoktol akik ezt nem
>ertik!, tenzor kb.=martix).

Gondolod, hogy a matrixot tobben ertik? 8-)))

>A deformaciot is egy ilyen tenzorral lehet egy adott
>pontban leirni. Minden anyagnal, a feszultsegtenzor egyertelmu fuggvenye a def
o
>rmaciotenzornak, idaig ez teljesen altalanos. Hogy kezelni tudjuk
>matematikailag, sorbafejtjuk ezt a fuggvenyt, es feltetelezzuk, hogy a
>deformacio olyan kicsi, hogy a linearisnal magasabb rendu tagok
>elhanyagolhatoak.  Ebben az esetben a feszultsegtenzor es a
>deformaciotenzor kozott linearis a kapcsolat, meghozza egy negyindexes
>konstansokat tartamazo tenzoron keresztul. Ezt az osszefuggest
>hivjuk Hooke torvenynek, a konstansokat rugalmassagi modulusnak.

>Abban teljesen igazad van, hogy ha szigoruan ezt a linearizalt osszefugges
>allandoit hivjuk "rugalmassagi modulusnak", akkor ezek mindig
>konstansok (definicio szerint), viszont csak egy hatarig ervenyes.

Na itt a _lenyeg_. Errol beszeltem, csak egy kicsit egyszerubben.
Persze, hogy csak egy hatarig ervenyes. A rugalmassagi hatarig.

>A rugalmas tulajdonsagok (mondjuk inkabb ezt a
>rugalmassagi modulus helyett), ha a nemlinearis deformacio tortenik,
>fugghetnek a frekitol.

Ha nemlinearis deformacio tortenik, akkor a tulajdonsagok nem
rugalmasak.
Fugghetnek a frekitol? Hol szerepel ezekben a tenzorokban az ido????

>Biztosan fuggnek viszont az amplitudotol, hiszen
>ha nagyobb az amplitudo, akkor nagyobb a deformacio, ez viszont donto
>a nemlinearis esetekben. Hogy hol van ez a hatar, az egyedileg fugg az
>adott anyagtol.

Az amplitudotol nem fuggenek, hiszen epp az amplitudo [alakvaltozas] es
a feszultseg kozotti kapcsolatot irja le. Nem????

En azert eleg regen koptattam ott a padokat, elkepzelheto, hogy a
vegeselem modszer forradalmi elterjedesevel megvaltozott a szemlelet
arrafele. Koncentraljunk egyetlen dologra! Mert itt lehet a kutya
elasva. Az en idomben meg ugy definialtak a rugalmas viselkedest, hogy
az alakvaltozast a linearitasi hatarig tekintettek rugalmasnak. Talan
mostanaban mar a
nemlinearis fajlagos alakvaltozast is rugalmasnak tekintik? Akkor
manapsag hogyan definialjak a rugalmassagot????


Bese Attila irta:

>> Tok mindegy, hogy
>> milyen frekvenciaval, sebesseggel gyotrod az anyagot, az vagy rugalmasan
>> viselkedik, vagy nem. Ha nem, akkor nincs ertelme beszelni rugalmassagi
>> modulusrol, ha meg igen, akkor eppen azert nevezzuk ezt rugalmas
>> viselkedesnek, mert a viselkedese megfelel a fenti Hook torvenynek, es
>> annak nincs koze a frekvenciahoz, sebesseghez, idohoz. Es ezen alapszik
>> az egesz rugalmassagtan.
>
>> Lehet, hogy kimertek valami frekvenciafuggo dolgot, de hogy az nem a
>> rugalmassagi modulus volt, az tobb. mint valoszinu.

>Elnezest kerek, hogy az elnevezesben egy kicsit pongyola voltam, de te sem
>voltal teljesen preciz a valaszodban. Nekem komplex rugalmassagi modulust
>kellett volna irnom, bar ha frekvencia fuggesrol beszelek talan ez
>kikovetkeztetheto.

_Komplex_ rugalmassagi modulusrol meg csak nem is hallottam.
Irnal rola? Akiket nem erdekel, az majd atlapozza.

>A HOOKE- torveny idealisan rugalmas testre, tehat homogen
>es izotrop  testre vonatkozik statikus terhelesnel.

Igen. Ezt irtam en is. Amire a rugalmassagi modulusz is vonatkozik.

>A hangdobozoknal
>nyilvanvaloan a dinamikus viselkedes az erdekes a felhasznalt anyagok
>nemidealis viselkedese miatt.

A fa, forgacslap, MDF, nyilvan nem idealis. Ha megterhelsz egy fapolcot,
nagyon hosszu ido alatt maradando alakvaltozast szenved. De ugye nem
hajtod annyira a hangdobozokat, hogy idovel "kihasasodjanak"? Egyaltalan
egy melyhangszoro membranjanak szokasos elmozdulasa a zart hanglada
terfogataban nem okoz akkora nyomasvaltozast, hogy attol az
igenybeveteltol az anyag nemidealis viselkedeset figyelembe kelljen
venni. Egy hifi hangladanal ugyan sok esetben erezheto kezzel a doboz
remegese [alakvaltozasa], de ha ez
a nehany tized millimetert meghaladja, hat akkor az a doboz azert mar
messze nem hifi. Es ekkora deformacioknal az anyag nemlinearis
viselkedeset figyelembe venni... hat bar csak mar ott tartanank, hogy ez
szamit! Mert a hangladak ennel sok nagysagranddel [pontosan ertelmezem a
nagysagrendet, tehat ezerszer-szazezerszer] nagyobb egyeb hibakkal
birnak.

>Tehat azok az akusztikai meresek melyeket
>nekem elvegeztek alapveto fontossaguak

Sokkal tisztabb lenne a kep, ha nem csak altalanosan emlitened meg
ezeket, es eredmenyeiket, hanem reszletesen ismertetned mit is mertek,
es hogyan? Akkor nem lehetne felreerteni. Mert tovabbra is azt allitom,
hogy a rugalmassagi modulus frekifuggese szamomra ertelmezhetetlen,
leven ezek a modulusok definicio szerint mind statikus ertekek.

Tovabb megyek. Dinamikus rendszerben, mondjuk egyszeru rezgo rendszerben
hogyan hataroztak meg a rugalmassagi modulusz meresehez szukseges
feszultsegeket. Erre en egyetlen modszert ismerek, a deformaciobol valo
visszaszamitast. Ahhoz meg eppen a rugalmassagi moduluszra van szukseg.
Tehat annak meghatarozasara ez nem hasznalhato. Raadasul rezgo test
eseten a tehetetlensegi erok, az alakvaltozasi munka, de meg a
legellenallas szamitasa is imho sokkal nagyobb hibat eredmenyez a
meresben, mint amit az
anyag adott [hangdobozoknal igen kicsi] deformacioknal fellepo
nonlinearitasa jelent.

Valahogy ugy tunik nekem ez, mintha a szokasos autokozlekedesi
sebessegeknel a relativisztikus ido, es meretdilataciokat vennek
figyelembe.
Kerlek gyujts vilagossagot!

Udv, Peter.

Hallo hallo !
 Az utobbi evekben tanchazi zeneszeink szakmailag oriasi
fejlodesen mentek keresztul. Sokat segitettek ebben az
intezmenyesen es spontan keletkezo iskolak, taborok,
tanfolyamok. Letezik sok jo zenekar, Eroteljesen megnott
a zenei kinalat, megis az egyre nagyobb rendezvenyeken
nehezebben talalunk onmagunkra a nagy ricsaj, lotás-futas
miatt. Gyakran erzem, hogy “nem a lenyeg a fontos.˛  Mi a 
lenyeg tehat? A lenyeg nekem, mint zenesznek az, hogy a
zene UZENETE eljusson  “az en kis kozonsegemhez˛. Ezt
egyaltalan nem konnyu megvalositani.  Ott kezdem, hogy
nem mindig van uzenet. Gyakran beesunk egy produkcioba,
amihez semmi kozunk,    vagy az elkepzelesunket nem tudtuk
megvalositani, megis muszaj valamit csinalni,    vagy epp csak a
penzert jatszunk x percet. A masik leggyakoribb eset, hogy uzenet
lenne, es a produkcii is jo, de nem juthat el a kozonseghez,
mert nem teszik lehetove a korulmenyek, jelesen a szervezesi
hibak, a zenekar es a kozonseg koze betett hang es fenytechnika,
vegul a dragalatos kozonseg erdektelensege is gyakori. Ezeket
figyelembeveve az elmult tizenhet evben koncerten jatszo tanchazzeneszkent bizo
ny nem tudtam sokszor eljuttatni az
“UZENETET˛. A legtobb zenekar mindenaron koncertezni akar. 
Ez a tomegtermeles lehetetlenne teszi a valodi zenesz - hallgato
viszony kialakulasat. Az ember pofajaba iranyitott baromi eros
reflektorok, a tullhajtott, rosszul beallitott hangtechnika is
megteszi a magaet. Nem csoda, ha csak a musor vegen jelentkezo
kedves penztaroslannyal valthatunk nehany szemelyes szot.
A tomegkommunikacioban valo megjelenesrol es ervenyesulesrol
megvan a velemenyem. Ott megint egesz mas lenyeg a fontos.
Mas a helyzet, ha utcazeneszkent nyilatkozom meg. A pozitiv
visszajelzesek, gyakoriak, oszintek,  a zenekar kozvetlen
kozeleben bonyolodnak szemtol szembe, es jol is merhetoek.
Elvezetes a spontan kialakulok korenek gyurujeben jatszani. 
Lattunk sirni 56-os magyarokat, valamelyik regi notara,
konnyeit torolgeto roman nenit a Pacsirtara. Am ez meg mindig
nem a legjobb zenei kozeg, mert az emberek sietnek, a hely-
szin is hervaszto neha. Legjobb az “asztalba˛. Eskuvon, balban,
vagy magyar heteken fordul elo, hogy asztali muzsikat kell
szolgaltatni. Tudom en, hogy itt nem az evszazadok altal
csiszolodott nepizenet igenylik, de ha jol jatszunk, egyutt
repulhetunk. Erdekunk, hogy kulturankat bemutassuk a maga
sokszinusegevel szukebb es tagabb kornyezetunknek. Orizzuk
meg zenenket elo formajaban ugy, hogy a lakossag minel szele-
sebb retege megismerhesse es elhessen vele. Igy tehetjuk
szinesebbe es erdekesebbe az emberiseg kulturkincset, a nagy
egeszet IS(masodsorban).     "Mi vegre vagyunk ezen a  vilagon ?
Hogy valahol otthon erezzuk benne magunkat."





Itt a veege gondolj veele.





Bosc a szoszaporitasert. Talan volt akit erdekelt.  Udv, Agoston

Tisztelt HANGosok,

Az elozo reszben adtam egy modszert a hangfalkabel 
elkeszitesere. Aki egy kicsit eltoprengett,vajon mi 
tartott ezen 3 evig, hamar rajohetett,hogy a leiras 
mogott sok kinlodas es tevut rejtezhetett.Volt is.

Egy kicsit jobban megvilagitom ezt.A kabel strukturaja
nyilvanvaloan ertheto.A hullamellenallas kepletenek 
szamlalojaban levo soros induktivitas alacsony erteket 
a parhuzamosan kotott szalak biztositjak,mig a nevezo-
ben levo parhuzamos kapacitast a parhuzamosan futo szal-
kotegek hozzak letre.Erezheto es ertheto,hogy a szalak 
szama illetve a fonas strukturaja dominansan befolya-
solja ezen parametereket.
A cel az lenne,hogy minel kisebb kapacitas mellett erjuk
el a hozzatartozo induktivitast. Es itt a leglenyegesebb
a FONAS STRUKTURAJA. Az otthoni megvalosithatosag. Mert 
hat vegul nem iparszeru termelesrol van szo (nalam).
Nos,azt hiszem meg van mit fejlodnom,mivel 1 nF/m ala
nem tudtam lemenni. (Osszehasonlitasi alapkent a villany-
drot kb 250 pF/m, igaz nem is 8 ohmos,hanem valahol
150 - 280 ohm korul van).

Miert eroltetem,hogy ezt a parhuzamos kapacitast minima-
lisra szoritsuk le?
Mindaddig,amig a hangfal OHMOS terhelest biztosit - mar
megint jon a maniam,hogy egy hangfal MERVE IS LEGYEN JO,  
ne csak jol szoljon - nos addig a kabel ezen parametere
"nem rug labda" Miert?

HA EGY TAPVONALAT (itt a hangfalkabel) A HULLAMELLEN-
ALLASAVAL (itt a hangfal) ZARUNK LE, AZAZ AZ ILLESZTETT 
LEZARAS ESETE FOROG FENN, NEM KELETKEZIK REFLEXIO ES A 
MAXMALIS TELJESITMENY MEGY AT.
De hat ezt akarjuk,ez a hangfalkabel celja ! 

Ha a hangfal nem tisztan ohmos,es a vizsgalt savban ( e-
legendo a 500 Hz- 20 kHz savot vizsgalni) szamottevo 
reaktiv komponense is van,mar nem beszelhetunk illesztett
lezarasrol es MEGJELENIK a KABEL KAPACITASA !
Ez viszont az erosito kimenoellenallasaval - mert az sem
idealisan zerus,hanem kicsiny,de letezo erteku - egy 
alulatereszto szurot alkot.
Eredmeny: magashangvesztes,fazistolasok! Brrr!

Vegul hogy szol a ilyen kabel jo hangfalon?
SEHOGY ! Mintha ott sem lenne. De nem is kell,hogy ottle-
gyen.Milyen a hangkep?
Tiszta,rendkivul jo terbeli felbontassal,a hangok  kohe-
rensek, SZINPAD VAN, a hangszerek MERETET erezhetjuk.
A felvevo studio mereteit is erzi az ember,ha utolag 
vettek  fel az eneket,erzed,hogy az enekes egy fulkeben 
allt! (Neha illuziorombolo is)

Ennyit a hangfalkabelrol.

Koszonom turelmeteket, 
udvozlettel,

Istvan (30 9503 668)