Kedves Ivan !

     Az a tortenet, amit elmeseltel velem is megesett. Egy fekete fiu
engem is feljelentett mint szeminarium vezetot rasszizmus vadjaval egy
statisztika kurzuson egy rossz jegy miatt. Ezt a fiut sem buktattuk
meg, pedig megerdemelte volna. A prof megijedt a lehetseges
kovetkezmenyektol. Ennek azonban annyi koze volt az affirmative
actionhoz, mint a francko1rnak a szerelemhez.
     Mindezt nagyon helytelenitettem, es az en igazsagerzetemet is
nagyon bantotta. Pontosan ertem a te felhaborodasodat is. Ugyanabban
az osztalyban volt egy masik fekete fiu is, aki szorgalmasan es jol
tanult, rendszerint rola masolta a vadaskodo fekete fiu a leckeit.
Valoszinuleg o sem ult volna ott az oran, ha elete soran tobbszor mint
feketet nem segitette volna affirmative action. A vadaskodo fiurol is
kiderult, hogy egyaltalan nem buta, a statisztikat ugyan soha nem
fogja megerteni, de a tobbi szociologiai targybol atlagosnal jobban
szerepelt. Kesobb osszebaratkoztunk, meg a szakdolgozatat is
elolvastam, amely az black, urban guerilla warfare-rol szol, es sok
fontosat megtudtam arrol, hogy mikent kell hazilag kezigranatot
kesziteni, mibol all a Molotov-koktel es mikent lehet a haz korul
fellelheto targyakbol lofegyvert eszkabalni.
     Ket dolgot szeretnek csak megemliteni. Nekem sok even at kellett
kerdezobiztoskodnom Detroitban es kornyeken amig megertettem, hogy
halvany fogalmam sincs arrol, hogy tkp. mit is jelent feketenek lenni
Amerikaban. Sokszor megmosolyogjuk az amerikai turistakat, akik
angolszasz jozaneszukkel probalnak eligazodni a Kozep-Kelet-Europahoz
cimzett labirintusban. Mi is ilyen turistak vagyunk Amerikaban. (Nincs
meg egy fejlett orszag a vilagon, ahol ez a fajta nyomor letezne.)
     A masik dolog, hogy vegul is nem az egyes esetek szamitanak,
hanem az osszeredmeny. Szamomra a kerdes nem az, hogy tortennek-e
visszatetszo dologok affirmative action cimen, hanem hogy
vegeredmenyben hany vadaskodo, buta fiu esik hany szorgalmas, okos
fiura. Az osszeredmeny pedig az, hogy kialakult egy fekete
kozeposztaly a minusz nullabol egy generacio alatt. Ez nem semmi. Hol
van a magyar cigany kozeposztaly ?
     En ma is pontosan azt a jegyet adnam vadaskodo baratomnak,
amelyet annak idejen, es nagyon utalnam az ebbol kovetkezo
hercehurcat. Es harcolnek a vegsokig az igazamert. Bukjon meg a
mihaszna! EZ nem affirmative action ! De ha feljelentenek stb., az
nekem csupan kellemetlenseget jelent, amely kiskutyafarka ahhoz a
kellemetlenseghez kepest, amit az jelent, ha az ember feketenek
szuletik. (Meg nem-szegeny feketenek sem szeretnek szuletni.) Es egy
olyan rendszerben, ahol a hatranyos helyzetueket nem segiti hatekonyan
valami, vadaskodo baratom nem szakdolgozni fog a hazilagos kezigranat
keszitesenek targyaban, hanem gyakorlatiasabb sikon fog a kerdessel
foglalkozni.

               Akos

A Beszeloben olvastam, miszerint Csurka 1964-ben azt irta, hogy
megiscsak nagy ember volt Werboczi Istvan, o volt a magyar tor-
tenelemben az utolso, sajat erobol kepes volt leverni egy forra-
dalmat.

1964-ben ez nagyon pikans es zuros kijelentes lehetett.

Hidas Pal

Ahogy a mai SZALON-t nezem, kezdunk egyre melyebben belemenni abba, hogy
milyen visszassagok vannak egyetemi felvetelinel es azutan az affirmative
action korul. Kevesbe piszkaltuk meg azt a temat, hogy vajon miert is van
aszimmetria (gyortsan leirtam helyesen is mielott "vegkepp" elromlana
a helyesirasom, ahogy Radnai Tamas allitja ;-) a kulonbozo diakok felkeszult-
segeben _mire az egyetemre ernek_.

 Ahogy tegnap Szekely Lacinak mar irtam, szerintem a baj gyokere az iskola-
rendszeri kapitalizmusban van. Persze, hogy nevetseges a kotelezo buszoztatas
(az, hogy alkotmanyos-e nem erdekel, nem vagyok akkora demokrata, mint
amekkoranak jeles baratom Szabo Zoli beallitani probal ;-), de nem lenne
szukseg ra, ha ugyanolyan jo lenne a tanarallomany es az eszkozellatottsag
a fekete korzetek iskolaiban, mint a feherekeben. Pontosabban: ha a fekete
korzetekbe az allam meg tobb penzt olne, ellensulyozando a fekete gyerekek
csaladi hatterebol fakado hatranyt, es "veszelyessegi potlekot" fizetne
a baratsagtalan kornyeken allast vallalo tanaroknak.

 Ezt persze az allam csak ugy tudna megtenni, ha felhasznalna a tehetosebbek
adojat erre a celra, ha az iskolarendszer fenntartasa szovetsegi es nem
keruleti adminisztracio gondja lenne. Es vegul talan meg azt se lenne szabad
hagyni, hogy a maganiskolak tamogatasara szant osszeget teljes mertekben
le lehessen irni az adobol, kiveve ha ezeknek a maganiskolaknak bizonyitottan
karitativ, hatranyos helyzetueket segito profilja van.
 Egy amerikai ismerosom meselte, hogy a buszoztatas idejen gombamod szaporodtak
el olyan egyhazi iskolak, amelyekbe "tortenelmileg ugy alakult", hogy csak
feher kozeposztalybeli gyerekek jartak, termeszetesen nem azon az alapon,
hogy ok mind feherek, hanem azon az alapon, hogy ok X kisegyhaz tagjai, amelyet
epp azert hozott letre feherek egy csoportja, hogy valahogy tapintatosan tud-
ja artikulalni elkulonulesi szandekat mas borszinuektol.
 Ugy gondolom, az alkotmanyossagba belefer, hogy ilyen elkulonules vegbeme-
hessen, ha egy csoport ugy kivanja, de ugy gondolom az is belefer, hogy az
ilyen iskolakat mindenki a sajat zsebere, az adobol nem levonhatoan tamogassa.

  Az igazi gond azonban ott van, hogy a feher kozeposztalybeli ebbe nem
menne benne. Tudja mi a fontos, es sokkal konnyebben elviseli, hogy masnak
is legyen _papirja_ ugyanolyan tudasrol mint az o gyereke, minthogy valoban
mas gyereket kelljen tanittatnia. Ezert van a tenyleges megoldasi kiserletek
helyett affirmative action, amely bizonyos szempontbol meg egy rasszistanak
is tokeltes megoldas: hiszen igy a valoban meglevo visszassagokra hivatkozva
azt is ki lehet kezdeni, meg lehet gyanusitani hata mogotti suttogassal,
aki kivetelesen nem a kvota kedveert kerult be egy jo egyetemre.
Elso bostoni ismeroseim egyike egy Harvardon tanulo fekete bolcseszfiu volt.
Amennyire en fel tudtam merni , akcentus nelkul beszelt nemetul es franciaul,
a szakteruletehez (osszehasonlito irodalom) nem ertek. Mindenesetre felszisz-
szentem, amikor egy kozos ismeros elarulta, hogy ez a srac attol
idegbeteg, hogy tudja : neki soha nem fogjak elhinni, hogy azert vettek fel
a Harvardra mert tehetseges, es nem azert, mert javitotta a feketek aranyat.

 Valoban a kisebbsegek sem mentesek a rasszizmustol: a feketek kozt sok az
antiszemita, a hispanicok es a feketek ill. a feketek es a haszidikus
zsidok utcai harcokat szoktak vivni egymassal New Yorkban. Amennyiben
ezek a kisebsegek sokkal szegenyebbek es muveletlenebek az atlagnal, ertheto
ha akar rasszistabbak is az atlag fehernel. Ez azonban nem menti fel azokat,
akiknek megvannnak az eszkozeik es az informacioik a problema kezelesere, s
megis almegoldasokat dobnak csak be. Es nem ment fel minket sem, ha csak az
almegoldas kritikajaig jutunk el, anelkul, hogy ugyanolyan hevvel kovetelnenk a
valodi megoldasokat is.

 					Tisztelettel: Hetyei Gabor

PS Amikor huzom az orromat a "women's studies" es a PC egyeb nokkel kapcsolatos
nevetseges egyetemi megnyilvanulasai kapcsan, liberalis barataim gyakran
figyelmeztetnek ra, hogy igen, az egyetemi vilaggal kapcsolatban lehet, hogy
igazam van, vegyem viszont eszre, hogy nagyjabol az elet osszes tobbi teruleten
mennyire mas viszont a nok helyzete.
 Talan ha affirmative action-rol van szo, akkor sem art sajat egyetemi
bekaperspektivankbol kiszabadulni.

Kedves holgyek es urak,

nem lettem nyelvmuvelo, csak vicceltem a cimadaskor. Tobben is hozzaszoltak
most az affirmative action kerdesehez. A levelek altalaban peldakat
tartalmaznak, amelyek azt mutatjak, hogy az affirmalo akciok milyen rosszul
veszik ki magukat itt az USA-ban.

Sokfele kovetkeztetest lehet ezekbol levonni (bizonyos egyeb premisszak
felhasznalasaval). Pl. (i) a tarsadalmi egyenloseg karos illuzio, az erre
valo torekves onos erdekek leplezesenek eszkoze, (ii) a tarsadalmi egyenloseg
eszmejevel nincs baj, de remenytelen barmit is tenni erte, (iii) erdemes
valamit tenni a tarsadalmilag hatranyos helyzetben levo csoportokert, de
hiaba letezik faji, vallasi, etnikai diszkriminacio a tarsadalomban, mivel
az ilyesfajta megkulonboztetes torvenyellenes, nem szabad a tamogatast ezen
az alapon intezni, (iv) szukseg van affirmative action-re, de a konkret
intezkedesek egy jo resze nem az, amit meg kene hozni. Gyakran nem tudom, hogy
a peldak melyik kovetkeztetest vannak hivatva alatamasztani.

Szekely Laszlo:
> Mielott osszemosnak Duke-kal, bejelentem, hogy voltak fekete, kinai
> es perzsa tarsszerzoim. Azt is bevallom, hogy az affirmative action-
> rol sokkal pozitivabb elkepzelesem volt, mielott mukodni lattam.
Ket dolog. Egyreszt valoban az en hibam, hogy kizarolag Duke nevet emlitettem
barataid nezeteinek kapcsan. Vannak kevesbe szelsoseges politikusok is az
USA-ban (pl. Buchanan), akik kimondjak neha, hogy az orszag az affirmative
action-be fog belerokkanni. A megjegyzesem tehat nem volt pontos (sot, talan
felrevezeto volt), amiert elnezest kerek. A masik dolog termeszetesen az,
hogy a velemenyem tovabbra is az, hogy ez a velemeny teves.
> a kulonbozo kisebbsegi csoportok n e m egy egyenloseg
> fogalmaval leirhato tarsadalom fele torekszenek, hanem a   s a j a t
> pozicioikon kivannak javitani,  nemegyszer mas kisebbsegi csoportok
> rovasara.
Az allitas kisse kategorikus (lasd Kalman Laszlo szokasos megjegyzeseit
Szekely Zoltan altalanositasairol). A fontosabb problema persze az, hogy
nem latom miert relevans. Szerintem az affirmative action nem karacsoni
ajandek, amit a jol viselkedo tarsadalmi csoportok kapnak akkor, ha
tagjainak egy/jo/nagy resze igy-meg-ugy velekedik errol-meg-arrol.
> a hispanic ertelmiseg letezo egyenlotlensegekre
> hivatkozva szeles nepi elegedetlenseget kelt; mikozben a politikai
> jatszma celja bizonyos allasok es poziciok megszerzese. Deja vu.
Nehezen ertem, hogy mi a baj ezzel. Ugy erted, hogy a hispanic ertelmiseg,
ha mar megszerezte azokat a bizonyos allasokat, akkor nem fog torodni azzal,
hogy mi tortenik mondjuk a munkanelkuli hispanicok seregevel? Tegyuk fel, hogy
ez igy van. Ugy kell ezt itt erteni, mint egy utalast arra, hogy a te
velemenyed (hozzavetolegesen) az, amit fontebb (i)-vel jeloltem?

Weisz Ivan - ha jol ertem - kb. azon az allasponton van, mint Korosi Gabor,
azaz az egyetemnek azzal a gyakorlataval egyetert, hogy kozvetve segitsek a
kisebbsegi diakok bekeruleset azzal, hogy ok a tutori orakat ingyen vehetik
igenybe. Errol az a velemenyem, hogy ha ez elegseges ahhoz, hogy a jelenlegi
aranyokat relative gyorsan megvaltoztassa, akkor nagyszeru. Attol tartok
azonban, hogy ezek a lepesek nem fognak eredmenyt hozni. Puha affirmative
action tudomasom szerint tan a mult szazd kozepe ota volt New England-ben.
Meg is volt az eredmenye: lenyegesen magasabb volt itt a szinesboruek aranya
az egyetemeken, mint mas allamokban. Ettol meg verlazitoan alacsony maradt
az arany szaz even at. Ha maradt volna a pusztan a regi metodus, most is ott
tartananak, mint Magyarorszag a ciganysag egyetemi reszaranyaval.
Tagadhatatlan, hogy rengeteg a gond az affirmative action-nel. Azzal viszont
nem tudok egyeterteni, hogy elegendo lenne egy lenyegesen lassubb modszer.

Radnai Tamas:
>  Gy.I. azt javasolta (aff.
>  action-kent ?), hogy vezessuk be a tarsadalmi hasznossag meresere (es igy a
>  jovedelem alapjaul) az un. konvertalhato tudast. Ti. hogy az adott csoport-
>  ba tartozo egyen mennyi ido alatt kepes elsajatitani a masik tudasat.
Nekem ez nagyon tetszik. Van nemi komplikacio, persze. Peldanak okaert egy
fejszamolo, egy artista, vagy egy manoken tarsadalmi hasznossaga minden
ertelmisegi hasznossaganak tobbszorose. En peldaul meg hatvan ev alatt sem
vallalkoznek arra, hogy "elsajatitsam azt a tudast", ami ahhoz kell, hogy
olyan alakom es olyan arcvonasaim legyenek, hogy en legyek a divatlapok
cimlapjan. A koteltanc se menne. Ezzel szemben a reszvenyvagdosas szerintem
meg a futoszalagnal is konnyebb. Nem is szolva arrol, hogy egyeseket azert
fizetnek, mert mondjuk a Hannover-i csaldba szulettek bele es nem a Kovacs
csaladba. A kiralyi fizetesek melyen a munkanelkuli segely ala esnenek.
Persze lehet, hogy felreertem az egesz problemat. Peldaul ki vallalkozna arra,
hogy elsajatitsa azt a tudasomat, hogy kez es egyeb segedeszkozok nelkul tudom
mozgatni az alulirott szemly bal fulet?

A legjobbakat,
                                                        Szabo Zoltan

Esetleg megmagyarara'zhatna'd, persze csak ha ra'e'rsz, mie'rt i'rsz olyat, hogy
> a SZALON ... altalaban veve is igyekszik a FORUM-ra ...
> az antiszemitizmus belyeget rautni.
E'n Szalon nevu" ho~lgyto"l/u'rto'l me'g egy sort sem olvastam. Te igen?
Vagy azt gondolod, a SZALON egy o~sszeesku~ve's? E's egya'ltala'n, e'n itt a
Szalonban egyetlen olyan cikkre sem emle'kszem, amelyik a Forumra az
antiszemitizmus be'lyege't akarna' ra'u~tni. Felide'zne'd, mire gondolsz?
Valo'szi'nu"leg rossz a memo'ria'm. Vagy esetleg csu'sztata'sro'l van szo'?

E'n persze nem tudhatom, mire gondolt Va'ndor A'gnes, amikor azt az a'ltalad
kifoga'solt mondatot i'rta. E'rdekesnek tartottam azt, hogy sorra rendezik a
nosztalgia-koncerteket (Metro', LGT, kora'bban Ille'se'k e's az ebbo"l
sza'rmazo'k). E's e'rdekesnek tartottam azt is, ennek kapcsa'n mi jut esze'be
egy pesti e'rtelmise'ginek. To~bbek ko~zt az is, amit kifoga'solsz. Azt azonban
meg tudom mondani, mire gondoltam e'n, amikor olvastam, e's amikor bege'peltem.
E's ezt e'ppen le is i'rhatom. Igyekeztem dokumenta'lni is. Mindenkito"l
elne'ze'st ke'rek, hogy ma'r megint ilyen hosszu't i'rtam.

Ellenze'ki e'rtelmise'gieknek ma'rcius 15 mindig jelento"s da'tum volt:
to~bbnyire rendo"rse'gi elo"a'lli'ta'st, vere'st, futa'st hozott maga'val.
Ide'n ha'rom olyannak u'jra futnia kellett a vere's elo"l, aki re'gebben is
futott: Eo~rsi Istva'nnak, Konra'd Gyo~rgynek e's Ko"szeg Ferencnek, az SZDSZ
orsza'gos tana'csa ha'rom tagja'nak meneku~lnie kellett a Szabadsa'g te'ren.
Nem a rendo"rse'g, hanem a bo"rfeju"ek elo"l. Akik nem csak politikusokat
inzulta'ltak. (Azt gondolom, az i'ro'k politikai szerepu~ke'rt va'ltak a szo'
szoros e'rtelme'ben u~ldo~zo~ttekke', teha't itt most politikusok.)
"Valo'szi'leg ezek a kereszte'ny, nemzeti alapon szervezo"do~tt, primiti'v
nacionalizmusto'l veze'relt, fajve'do", nemzetmento" ideolo'gia'kat vallo'
skinheadek egyik csoportja volt ott ma'rcius 15-e'n a Szabadsa'g te'ren. O"k
te'pte'k le a ciga'ny Phralipe mozgalom egyik vezeto"je'nek, Sztojka Katalinnak
a melle'ro"l a nemzetiszi'nu" koka'rda't e's azt kiaba'lta'k: hogyan
mere'szelitek ezt fo~lvenni?" Mondja Horva'th Alada'r SZDSZ-es ke'pviselo",
aki - s ez itt most releva'ns - maga is ciga'ny, tudatosan felva'llalja a
parlamentben a ciga'ny e'rdekke'pviselet u~gye't.

Ezek az attrocita'sok, ez az uszi'ta's persze rendo"rse'gi u~gyek lenne'nek.
"A Nemzetbiztonsa'gi Hivatal pontosan tudja, hol mu"ko~dnek, kik a vezeto"ik,
stb. Me'gsem to~rte'nnek hathato's inte'zkede'sek, amelyek megfe'kezne'k,
korda'ba szori'tana'k ezeket a mozgalmakat. Meg kell emli'tenem az
Alkotma'nybi'ro'sa'g felelo"sse'ge't is, amelyto"l egy e've va'rjuk, hogy
a'lla'st foglaljon abban a ke'rde'sben - ... -, hogy alkotma'nyellenes-e a
ko~zo~sse'g megse'rte'se, ha szo'la'sszabadsa'g e's ve'leme'nyszabadsa'g van
Magyarorsza'gon. Nagyon fontos lenne, hogy az Alkotma'nybi'ro'sa'g ebben
a'lla'st foglajon, hiszen az u~gye'szse'gek erre hivatkozva dobja'k vissza
azokat a feljelente'seket, amelyeket a kisebbse'gve'delmi szervezetek, a
Phralipe Fu~ggetlen Ciga'ny Szervezet vagy a Roma parlament ezekben az
u~gyekben megtett. Magyara'n: felfu~ggeszto"dik ennek az alkotma'nyjogi e's
bu~nteto"jogi passzusnak a hata'lyossa'ga mindaddig, ami'g az
Alkotma'nybi'ro'sa'g nem do~nt. E'n ezzel nem e'rtek egyet, mert etto"l me'g
lehet elja'ra'st folytatni. A skinheadek viszont i'gy ve'dve vannak, mert az
u~gye'szse'geknek megvan a leheto"se'gu~k arra, hogy jegelje'k ezeket az
u~gyeket." (Horva'th Alada'r)

A bo"rfeju"ek persze nem eleve bu"no~zo"k, belesodro'dnak, belehergelik o"ket
e's egyma'st, azt hiszik, ez csak hecc, rossz esetben elhiszik, hogy ez hazafias
ko~telesse'gu~k. Tulajdonke'pp saja'tos mo'don valahol me'g egyet is e'rtene'k
azzal a TIB kispesti 56-os tagozati megbi'zottal, aki az ala'bbiakat felelte:
"- Milyen legyen a TIB?
- A to~rte'nelmi igazsa'gte'telt ke'pviselje, ke'rem sze'pen, e's va'llaljon fel
olyan dolgokat, amiket mink fo~l fogunk va'llalni Kispesten, a most nyi'lo'
iroda'nkban. Az e'rdekve'delme't annak a sok szerencse'tlen 56-osnak,
azonki'vu~l azt is, ami most nagyon sok embernek nem tetszo" dolog, de ez a
lelkem e's a szi'vem va'gya: szeretne'nk ott, Kispesten fo~lva'llalni ezeknek
az u'gynevezett skinheadeknek, ezeknek a bo"rfeju" magyar gyerekeknek az
e'rdekve'delme't. Ezt me'g nemigen va'llalta fo~l senki, de mink nagyon-nagyon
szeretne'nk, mert ezek mind magyar e'desanya'k gyerekei, e's itt csak rosszat
lehet ro'luk hallani, holott ez egya'ltala'n nem i'gy van. La'ttam, hogy nem is
tudom, melyik te'ren, az Alma'ssy te'ren vagy hol, hogy o~sszeszedte'k ezek a
bo"rfeju" gyerekek az o~sszeto~rt so~ro~su~vegeket, amiket nem a bo"rfeju"ek
to~rtek o~ssze, de o"k o~sszeszedte'k, hogy a kis magyar gyerekek el ne va'gja'k
a kezu~ket, la'bukat.
- Egyete'rt velu~k abban, amit o"k politikailag vallanak?
- Igen, nagyja'bo'l egyete'rtek velu~k, ke'rem sze'pen, de eze'rt alakulunk meg
mink ott Kispesten, hogy mink a saja't politiza'la'sunkat be tudjuk vinni a
TIB-nek, a nagy To~rte'nelmi Igazsa'gte'tel Bizottsa'gnak az e'lete'be."
(Porubszky Istva'n Ja'nos)

Mondom, valahol me'g egyet is tudne'k e'rteni vele, ha nem ve'deni e's
felva'llalni akarna' o"ket, hanem segi'tve nevelni. Mert az, hogy egy
sze'lso"se'ges, fasisztoid csoportocska'ba keverednek, sza'mukra is
katasztro'fa. Azt gondolom, ha to~ro"dne'nek, foglalkozna'nak a felno"ttek
ezekkel a fiatalokkal, jo' re'szu~ket meg lehet menteni. Csak nem u'gy, hogy
kiviszik o"ket ma'rcius 15-e'n randali'rozni a Szabadsa'g te'rre. Mert ez az
56-os szekcio' vitte ki o"ket, a korma'ny politika'ja'nak ta'mogata'sa'ra.

Annak a tu~ntete'snek az volt a ce'lja, hogy ta'mogassa'k az egyik korma'nypa'rt
elno~ke'nek a felhi'va'sa't arra, hogy a MTV e's MR elno~kei mondjanak le. Mert
annak a tu~ntete'snek az volt a ce'lja, hogy ta'mogassa egy ma'sik korma'nypa'rt
elno~kse'gi tagja'nak felhi'va'sa't arra, hogy so~pru"zze'k ki a libera'lbol-
sevikokat vagy kiket a fenti ke't inte'zme'nybo"l. Igen, arra az elno~kse'gi
tagra gondolok, akit egy pa'rtta'rsa megro'tt kirekeszto" nemzettudata'e'rt.
Ez a kirekeszto" nemzettudat grassza'lt a Szabadsa'g te'ren bo"rnaciba
o~lto~zve, inzulta'lva egyeseket aze'rt mert zsido'nak, ciga'nynak, libera'l-
bolseviknek, vagy u'jsa'gi'ro'nak tudta'k. E's amikor a korma'nypa'rtok vezeto"
politikusai politikai ce'llal uszi'tanak, igenis fasisztoid ideolo'gia't
menedzselnek hatalmilag.

Amivel nem azt mondom, hogy o"k azt akarta'k, ami to~rte'nt. E'n egyetlen
korma'nypa'rti politikusro'l sem te'telezem fel, hogy randali'rozo'
huliga'nokkal akarna' elinte'ztetni politikai ellenfeleit, me'g akkor sem,
ha ro~vidla'to' politika'juknak lehet ilyen hata'sa is. Azok, akik ma'rcius
15-e'n azzal fenyegeto"ztek, hogy fegyvert szereznek, e's u'gy sza'molnak le
az ellense'ggel, aka'rki is legyen az, ezzel elso"sorban is a demokra'cia't
ta'madta'k. Ma'sodsorban a korma'nyt. E's csak harmadsorban ba'rki ma'st.
Eze'rt is e'rthetetlen sza'momra, hogy sem a korma'nyfo", sem ba'rmely
minisztere nem tala'lt me'g szavakat arra, hogy eli'te'lje ezeket. Pedig amu'gy
sok korma'nypa'rti is me'lyen elgondolkodott azon, ami to~rte'nt/to~rte'nik.
Dr. Luka'cs Tama's, a Kereszte'nydemokrata Ne'ppa'rt ke'pviselo"je, az emberi
jogi bizottsa'g alelno~ke va'laszol:
"-Tud-e o~n olyan esetekro"l, amikor politikai szervezetek a skinheadekkel
felvette'k a kapcsolatot?
- Igen. Nagyon sajna'latos, mert ezek a gyerekek valo'ja'ban a'ldozatok,
hiszen kiszolga'ltatott helyzetu~ket igyekeznek kihaszna'lni, felhaszna'lni
olyan politikai ce'lokra, amelyek a demokra'cia'to'l e's a demokratikus
gondolkoza'sto'l igen messze esnek. Konkre't eset volt - amelyet magam is
ke'nytelen voltam a'te'lni -, amikor az egri skinheadeknek e'ttermet
be'reltek. Erre nekik nyilva'n soha nem lett volna pe'nzu~k. Pro'ba'lta'k
megalaki'tani a Kereszte'ny Nemzeti U'nio' ifju'sa'gi csoportja't. Ha'l'
istennek, ez csak pro'ba'lkoza's maradt. De az ilyen jelense'gekre jo'
odafigyelni kello" ido"ben.
- A Kereszte'ny Nemzeti U'nio' hova tartozik, kikhez ko~to"dik?
- Pontos informa'cio'im erro"l nincsenek, hiszen ez rendki'vu~l zavaros
dolog. Az elo"zo" he'ten ugyanezek a gyerekek a Nemzeti Mozgalom plaka'tjait
ragasztotta'k. Egyiku~kto"l megke'rdeztem: mondd, ki i'rta a Himnuszt?
Zavara'ban azt va'laszolta, o" csak megbi'za'sbo'l ragaszt plaka'tot.
Meggyo"zo"de'sem, hogy a bejegyzett politikai pa'rtoknak, mozgalmaknak nincs
tu'l sok ko~zu~k azokhoz az e'rte'kkatego'ria'khoz, amelyeket az ilyen
szervezo"de'sek hirdetnek. Teha't nem tudni, hogy milyen nemzeti e's milyen
kereszte'ny e'rte'keket mutatnak fel. U'gy hiszem, valo'ja'ban igen ta'vol
a'llnak ezekto"l. De ha't a politika'ban azt is meg kell szokni, hogy
effajta jelszavakat ko~nnyen felhaszna'lnak.
- Mibo"l gondolja, hogy a Kereszte'ny Nemzeti U'nio' szervezte ezt a
vacsora't?
- Amikor lesza'lltam a buszro'l, la'ttam, hogy ciga'nygyerekeket kergetnek
ezek az o~nmagukat skinheadeknek nevezo" vagy ilyen ku~lso" forma'ju' fiatalok.
Megke'rdeztem to"lu~k, mit csina'lnak. Azt mondta'k: pa'rtot szervezu~nk.
- Ha't azt hogy csina'lja'tok? - ke'rdeztem tova'bb. Azt mondta'k, itt van egy
e'tterem, ma'r ki van be'relve. Bementem az e'tteremvezeto"ho~z e's
megke'rdeztem, ki foglalta le az e'ttermet. Az illeto" Budapestro"l jo~tt,
lefoglalta ezeknek a gyerekeknek a Domus A'ru'ha'z alatti e'ttermet, s ott
vende'gu~l la'tta o"ket. Ez volt a pa'rtszerveze's. Ke'rde's, hogy
megengedheto"k-e ilyen mo'dszerek. U'gy e'rzem, ilyen esetekben ku~lo~no~sen
szu~kse'ges volna a pe'nzu~gyi ke'rde'sek vizsga'lata. ... Felveto"dik persze a
ke'rde's, hogy milyen forra'sokbo'l ta'pla'lkoznak az ilyen szervezetek."

Forra's: Minden szo'szerinti ide'zet a 168 o'ra 1992. III. 31-i sza'ma'bo'l,
Borenich Pe'ter riportjaibo'l sza'rmazik.

Mellesleg, de ez ma'r csak ko~zvetve tartozik ide: a TIB e'lete'be sikeru~lt
bevinni a saja't politiza'la'sukat. (A'mba'r a TIB (kora'bbi?) budapesti e's
pest megyei alelno~ke, Dunavo~lgyi Istva'n ezt nemes egyszeru"se'ggel MDF-es
puccsnak nevezte. Hegedu"s B. Andra's, a TIB volt alelno~ke szerint "...itt a
korma'nypa'rthoz tartozo' ko~ro~k e's a korma'nyto'l jobbra a'llo' ko~ro~k
minden ilyen ta'rsadalmi szervezetet be akarnak terelni az 56-os Forradalmi
Nemzeti Szo~vetse'gbe, ahol majd - o"k u'gy mondja'k - a Romha'nyie'kkal is
elba'nnak." forra's: uo.) Ennek ko~vetkezte'ben a TIB-et illegalita'sban
megalaki'to' 40 fo"bo"l 25-en tiltakozo' kile'po" nyilatkozatot tett. Amie'rt
egyiku~ket: Gyenes Juditot, Male'ter Pa'l o~zvegye't az a'lla'sa'bo'l tette'k
ki. Honnan is? Az Orvosto~rte'neti Ko~nyvta'rbo'l, ahova egy bizonyos Antall
Jo'zsef vitte be segi'to" sza'nde'kkal, me'g 1983-ban. Csak azt felejtette
megmondani neki, hogy ala'i'rni tilos. Igaz, azo'ta nyilva'nosan megmondta
ma'snak, u'gyhogy Male'ter o~zvegye csak a saja't nehe'z felfoga'sa't
a'tkozhatja.  (Forra's: 168 o'ra, 1992. a'prilis 7.)

Ko"ro~si Ga'bor