Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 803
Copyright (C) HIX
1995-01-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Kovacs Adamnak (mind)  63 sor     (cikkei)
2 Inkvizicio, (RK) egyhaz es fejlodes (mind)  47 sor     (cikkei)
3 Bucsu (mind)  12 sor     (cikkei)
4 egyhaz es tudomany (mind)  49 sor     (cikkei)
5 Keresztenyseg, egyhaz, fejlodes, tudomany (fwd) (mind)  52 sor     (cikkei)
6 Diananak valaszolok Soros-ugyben (mind)  23 sor     (cikkei)
7 Tolgyessy/II. resz: A konfliktus (mind)  95 sor     (cikkei)

+ - Kovacs Adamnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Adam!
 Sok mindennel egyetertek az irasodbol, de alapveto gondom vele, hogy
mas szferakrol beszelsz, mint amirol eredetileg szo volt. Nevezetesen
felemelkedsz 'az ember alapveto kerdesere: miert vagyunk?' , holott
a kulonbozo -izmusok ennel sokkal fodhozragadottabb kerdest probalnak
megvalaszolni: hogyan iranyitsuk a tarsadalmat. Es egy szavam sem lenne,
ha csak konyvek lapjain jelennenek meg, de politikai partok szervezodnek
korejuk, valasztasokat nyernek meg vagy veszitenek el, vegul hatalmi po-
zicioba emelkedve ezek szellemeben hoznak donteseket. Es a vilag kozben
egeszen maskepp viselkedik, mint ahogy azt a donteshozok elkepzelik. Ez
a baj!
Volt - mondjuk a II. vilaghaboru ota - egyetlen olyan nagyobb politikai
akcio, amelyik a kiotloik eredeti szandeka szerinti eredmenyre vezetett?
Vagy akik elhataroztak a vietnami beavatkozast - eloszor csak tanacsado-
kat kuldve, majd katonakat -, azok egesz Vietnamot a kommunizmus karjaiba
akartak taszitani? De a masik oldalon - szerintem - a Szovjetunio sorsa,
nevezetesen a bukas, az 1968-as csehszlovakiai beavatkozasnal dolt el.
Utanna mar csak az idot lehetett huzni. Amikor Anglia kivonult Indiabol
- hogy ne csak bevonulassal peldalozzak -, azt kivanta elerni, hogy hinduk es 
muzulmanok egymasnak essenek? De talan az arab-izraeli problema meg szemlele-
tesebb. Napjainkban nem tudnak mit kezdeni a jugoszlaviai valsaggal, az afrikai
problemakkal, szinte semmivel! Jo, Sziriat ugyesen kivertek Kuvaitbol, es
most ott van a mindenutt erosodo arab fundamentalizmus. 
Valaki nemreg irta, hogy Japant '45 utan az amerikai penzugyi tanacsadok
tevekenysege emelte fel gazdasagilag. Lehet. Csakhogy errol Akito Morita
(a Sony elnoke) Made in Japan cimu konyveben (angol cimevel ellentetben
magyar forditas, ISBN-t meg hasonlokat csak otthon tudok)azt irja, hogy
az amerikaiak azert erkeztek, hogy a legyozott Japanra olyan rendet kenyszerit-
senek, hogy az NE VESZELYEZTESSE a gyoztesek erdekeit. Es tessek, megcsinal-
tak a sajat konkurrenciajukat! (Nem kivanok egyik fel melle sem allni, tehat
nem feszegetem, hogy ez 'jo'-e vagy 'rossz', egyszeruen szogesen ellentetes
eredmenyre vezet a szandekhoz kepest).
Transzcendensebb szferakban 'elkepzelhetonek tartom a filozofiai homogenitast.
szamomra pl. a transzcendens mennyorszag ilyen'  - irod. De a lelekvandorlas-
ban hivo 700 millio hindunak nem. Es ez jelenti az inhomogenitast.
Hogy miert lenne jo egy adekvat vilagmodell? Legalabbis tarsadalomiranyitasi
celokra megfelelo? Hat hogy olyan akciokkal lehessen iranyitani, amelyek
legalabb nagyjabol elerik a celjukat.
Nem az inkviziciot hoztam fel elrettento peldakent -ezt talan felreertetted -
hanem ehhez az idoponthoz kotom az egyhaz szembefordulasat a tudomannyal. 
Igy amit a kodexmasolasrol irsz, nem vitatema, ugy van, ahogy irod. Vi-
szont az egyhaz nemcsak 200 evig 'foglalkozott' inkvizicioval, hanem azota
is szembenall mondjuk az evolucio elmelettel. Darwin konyvenek megjelenese
ota! Es nemcsak a valoban antihumanus kiserletek ellen emeli fel a szavat,
hanem az egesz modern biologiai gondolkodast elveti. A fizikabol/csillagaszat-
bol mar kivonult, sot 350 ev utan elismerte Gallilei igazat. Amikor mar minden
altalanos iskolaban azt tanitottak evtizedek ota. Valamelyik konzervativ ameri-
kai allamban napjainkban probaltak olyan torvenyt elfogadtatni, hogy biologia-
bol azonos oraszamban kell az evolucio elmeletet es a teremtesmitoszt tanitani.
Hat ez azert mar ott sem ment.
'Melyikunk nem ert egyet pl. a kommunizmus alapeszmejevel?' - irod. Hat peldaul
en! Ugyanazert amit nemreg Hamvasrol irtam: Ulbricht es Togliatti nagyszeruen
tud 'Communist Word'- ot jatszani Marx 486-osan Windows alatt, de barmilyen
szepek is az eszmek papiron - egyszeruen nem e vilagra valo! Marmint ugy vegy-
tisztan, ahogy Dzsugaszviliek elkepzeltek. Persze vannak olyan gondolatok
benne - mint sok mas -izmusban is - amelyek egy adekvat politikai filozofia-
ban is megjelennenek. Ha lenne ilyen. 
'Nem az -izmusok rosszak' -fejezed be. Persze, nem a bennuk levo pozitiv
tartalmu gondolatok a rosszak, de nem is "az emberek rosszak", ahogy azt
mondani szokas, az a rossz, hogy az egesz egyutt nem all ossze ertelmes
es adekvat rendszerre.
Udvozlettel
Jedlovszky Pal
+ - Inkvizicio, (RK) egyhaz es fejlodes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kovacs Adam irta:

>Aki rendszerszemleletu vilagmodellt
>szeretne latni, annak kicsit pontosabban kene ismernie az
>egyhaztortenelmet... (Banto szandek nelkul.) Sajnalatos, hogy a
>kereszteny egyhazat kivulrol biralok kizarolag az inkviziciot
>hozzak fel elrettento peldakent, noha - csak a katolikus - Egyhaz
>tortenelme 2000 eves, ezen belul az inkvizicio alig 200... 

Ize, az Inkvizicio 1232 es 1820 kozott allott fonn mint hivatalos
egyhazi intezmeny.  Amellett a katolikus egyhazat biralok eppen eleg 
mas kifogast is fol szoktak hozni (pl. fogamzasgatlas, szerep a 2.
vh. soran, szerep a gyarmatositas soran, szerep az italiai politikai
eletben az orszagegyesites elott, szerep az europai vallashaborukban,
szerep a fejlodo orszagokban, nok megitelese).  Az Inkvizicio igy nem 
az egyetlen, hanem az egyik legkirivobb kifogas. 

>Ezen
>felul: teny, hogy letezett inkvizicio, de az is teny, hogy az
>inkvizicio nem kizarolag halado termeszettudosok megegetesevel
>foglalatoskodott.

Ketsegtelenul.  Az Inkvizicio foladata az eretnekuldozes volt, es
ebben a haloban termeszettudosok csak annyiban akadtak fonn 
amennyiben folfedezeseik eretneksegnek minosultek, ami viszont
nem volt tul nehez.  Az is teny, hogy az Inkvizicio nem egette
az eretnekeket fonnallasanak egesz ideje alatt, de eleget megegetett
ahhoz, hogy ezt a felugyeleti szervnek szemere lehessen hanyni.

>Az Egyhaz nem allhat a termeszettudomanyos fejlodes elere, mivel
>nem ez a feladata. De igenis tamogatja azt, mind a mai napig. Nem
>szab korlatokat a megismeres ele, viszont kotelessege az erkolcs
>szempontjanak figyelembe vetele. Vegyunk egy aktualis kerdest.
>Genetika. Vajon megengedi-e a puszta humanum, hogy elo embriokon
>kiserletezzenek? Nem kotelessege-e az emberi elet vedelmet es
>tiszteletet hirdeto Egyhaznak felemelnie szavat ellene? Vajon ezert
>vadolhato fejlodes-ellenesseggel?

Namost, az egyhaz vagy "nem szab korlatokat a megismeres ele", pont, 
vagy folemeli a szavat bizonyos kiserletek ellen, pont.  A ketto
nem osszeegyeztetheto, es a logikai bukfenc tenye teljesen fuggetlen 
barmelyikunk allaspontjatol az adott kerdesben.  Vita, szerintem,
itt csak azon lehet, hogy a katolikus egyhaz altal szabott hatarok
az emberiseg egesze szempontjabol optimalisak-e, vagy akadalyozzak
az emberiseg egeszenek fejlodeset. 

Anto'ny Gyuri
+ - Bucsu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ho"n szeretett Ho~lgyek(?hol vannak?) s Urak!

Ele'rkezett sza'momra a bu'csu' pillanata. Letelt az ido"m. Megyek haza.
Itt az ideje. Persze, lehet otthonro'l is levelezni, e's ne'ha'ny emberrel
biztos fogok is, de a HIX olvasa'sa't (s i'ra'sa't) alighanem abbahagyom.
Mindenkinek tova'bbi jo' ta'rsalga'st, szo'rakoza'st ki'va'nok itt a
szalonban, e's a HIX ege'sze'ben.

Ko~szo~no~m a leheto"se'get, e's ennek megteremte'se'e'rt ve'gzett munka't
Hollo'si Jo'zsinak, e's segito"ta'rsainak, pl. a modera'toroknak.

                            U~dv: Ko"ro~si Ga'bor
+ - egyhaz es tudomany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Anto'ny Gyorgynek es Jedlovszky Palnak:
Az egyhaz es tudomany ugyben itt csak nehany altalanosabb megjegyzest
tennek. A temakor inkabb a VITA-ra valo, az egyebeket oda kuldom be.

 Ujra hangsulyoznam, amit nem tettetek kulon szova es ami a Szalon798
cikkem legfontosabb mondanivaloja, az a kovetkezo:
 Az egyistenhivo vallasok szerint a vilagot torvenyek vezerlik. Ezeknek
tanulmanyozasa nem tiltott, sot javallott.  Ez tette lehetove az
europai tudomany fejlodeset, ezert nem veletlen, hogy pont itt indult
es teljesedett ki a termeszettudomanyok kaprazatos fejlodese.

 A torvenyek kutatasa, rendszerezese a teologusok feladata volt. Az uj
eszmek termeszetesen ellenallasba utkoztek. Azonban az alapelv szerint a
Biblia csalhatatlan ugyan, de a magyarazok tevedhetnek. Ez lehetoseget
adott a vitakra, ha azok nem is lehettek korlatlanul szabadok. Az egyhaz igy
allandoan valtozott, valtozhatott.

 Minden uj gondolat vitak targya lesz, ellenallasba utkozik. A legszornyubb,
ami tortenhet vele, ha elhallgatjak. A perek, igaz, az inkvizicio szandekaval
ellentetben, pont az ellenkezo hatast valtottak ki, mint amit el akartak
erni. Az inkvizicio eljarasa, a tiltott eszmeket meg erdekesebbekke,
izgalmasabbakka tettek. Az egyhaz szellemi elete erlelte, hordta ki az uj
gondolatokat, ezt nem szabad elfelejteni. Mint a muvelodes es kultura
fo hordozoja, betoltotte hivatasat.

 Az uj torvenyek magatol ertetodoen utkoztek a teologiaval, mivel az
utobbit a regi paradigmak alapjan fogalmaztak. Az ujrafogalmazashoz
rengeteg vita, ido es energia szukseges es ez a tudomany es teologia
konfliktusanak ertelmezheto. Pedig csak termeszetes folyamatrol van szo.

 Ahol, ahogy Anto'ny Gyorgy irja, az egyhaz megmerevedett, a tarsadalom
fejlodese is megrekedt. Ebben egyetertunk.

 Az inkviziciorol annyit, hogy az egyhaz nem szokott vele dicsekedni. Nem
tudom, mikent ismerte el vetkeit, de bizonyosra veszem, hogy a beismeres
megtortent. Giordano Bruno ugye azert mas volt, mint a Keplere. Bruno
nem kiserletekre hivatkozott, hanem elmeleti megfontolasokat fejtett ki.
A vilag vegtelensegevel foglalkozva olyan kerdeseket is feszegetett, hogy
masutt is elhetnek emberek, ott is megtestesulhetett Isten (sajnos a forrasra
nem emlekszem, hol olvastam errol). A Szentharomsag
eszmejet igy kerdojelezve Bruno sulyos teologiai vetket kovetett el,
ilyenfele, nem pedig a vilag vegtelenseget vallo nezeteirt kerult
mmaglyara.  Azt sokan masok elotte is vallottak, nyiltan hirdettek es
nem bantotta oket az inkvizicio.

  Az egyhaz es a tudomany konfliktusaiban nem csupan az egyhaz tulzott
merevsege, hanem a masik fel magatartasa is ludas. Errol a VITA-ban
irok, egy peldan keresztul.
    Minden jot kivan Laszlo
+ - Keresztenyseg, egyhaz, fejlodes, tudomany (fwd) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Szalon!

     A konzervatizmus vita egyik mellekszalahoz kapcsolodik az alabbi 
hozzaszolas. Pro es kontra ervek hangzottak el a cimben jelolt temaban; 
bar szamomra ugy tunik, hogy gyakran ket malomban oroltek a hozzaszolok. 
A kerdes nagyjabol ugy szolt, hogy a zsido - kereszteny gondolkodas 
mennyiben segitette elo azt a fejlodest, amin az emberiseg keresztulment. 
Alkerdes ezen belul az, hogy szolgalta-e a tudomanyos fejlodest, avagy 
gatolta. Vegezetul az "egyhaz" es a termeszettudomanyok kapcsolata is 
szoba kerult. (Az idezojelrol kesobb.)
     Azt hiszem, hogy nehezen tagadhato: az amive Europa (es Amerika 
stb.) lett, nem elvalaszthato a zsido - kereszteny kulturkortol. 
Termeszetesen nem feledkezhetunk meg a klasszikus gorogsegrol sem ebben a 
vonatkozasban. A fenti kulturak az alapjai a "feher ember" altal elert 
tarsadalmi, gazdasagi es tudomanyos fejlodesnek. A monoteizmus 
megjelenese (zsidosag) es elterjedese (keresztenyseg) az emberi 
gondolkodas (filozofia) egyik alapveto esemenye volt. A linearis 
tortenelemszemlelet (a ciklikus helyett) Szent Agostonra, s vegso soron a 
zsido profetakra megy vissza. De elsosorban nem errol szeretnek szolni, 
hanem arrol, hogy a tudomanyos fejlodes lehetoseget a tarsadalmi es 
gazdasagi fejlettseg szabja meg. (Oskozossegben nem lehet urkutatassal 
foglalkozni.) Az europai tarsadalomfejlodes ideologiaja pedig mind a 
feudalizmus, mind a kapitalizmus tekinteteben erosen kotodik a 
keresztenyseghez. Torteneszek nalam pontosabban szolhatnak errol. Pl. 
pusztan az az egy dolog, hogy egy europai kiraly "Isten kegyelmebol" 
uralkodott, mint legfobb huberur, minosegi kulonbseg egy japan 
istencsaszarhoz kepest. Kozhely, hogy a polgari forradalmak ideologiaja a 
protestantizmus volt (holland, angol, amerikai). (A kesobbi francia 
forradalom "ideologusai" mar deistak voltak.) A protestantizmus 
felemlitesevel utalok vissza arra, hogy miert tettem iezojelbe az 
egyhazat. Teologiailag bizonyos esetben lehet indokolt egyetlen (kereszteny) 
egyhazrol szolni, azonban nem helyenvalo a keresztenysegrol azonnal a 
katolikus egyhazra asszocialni, mint ezt tobb hozzaszolo is tette. 
Bizonyara nem veletlen, hogy nem Newtont fogtak perbe, hanem Galileit. 
Mindazonaltal a katolikus egyhazrol sem szolnek  olyan sommasan ezugyben, 
mint azt nehanyan tettek. Ket okbol sem. Egyreszt, mert "alaptetelem" 
szerint nem lehet onmagaban szemlelni keresztenyseg es tudomany, egyhaz es 
tudomany kerdeset, hanem azt nezni, hogy mennyire lenyegbe vago a 
tudomanyos feljodest lehetove tevo tarsadalmi - gazdasagi alap 
letrejotteben az egyhaz es a kerestenyseg szerepe; masreszt a kozepkori 
egyhaz jelentos kulturakozvetito is volt. (Antik orokseg megorzese, 
tobbnyomasos gazdalkodas es egyebek.)
     Nem arrol szolok tehat, hogy a keresztenyseg direkt modon inspiralta 
a tudomanyos kutatast. (Esetenkent ez is megesett, de ez mas ugy.) Az 
ordoggel viaskodo Luther vagy a Szervet megegeteset elturo Kalvin a 
kozepkor gyermekei voltak, de a tanaik reven is megindulo pogari fejlodes 
teremtette meg az ipari majd technikai forradalom lehetoseget. Ezek 
lezajlasa utan mar irrelevans, hogy ma pl. a kreacionistak javareszt 
fundamentalista protestansok, mint ahogyan az is, hogy Einstein vagy 
Planck Isten-hivo volt, Dirac pedig ateista.

Orosz Ferenc
+ - Diananak valaszolok Soros-ugyben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Diana,

Arrol szerettem volna bizonyossagot szerezni jo elore, hogy nem igaz az
egyebkent jogos gyanu Soros kapcsan.
Egy pelda: ha a faluban Kovacs Bela az egyik vizvezetekszerelo es arra
torekszik, hogy minel tobb munkat kapjon, akkor ezt minden modon igyekezhet
elerni, de hiaba igyekszik, ha a munkaja nem igazolja es nem reklamozza
magatol. Szoval Sorossal az a baj, hogy nagyon tetszetos figura a sok
penzzel, amit idehoz, csak eppen azt nem bizonyitotta meg, hogy amit
csinal tenyleg jo dolog. Ugyanis nem derul ki, hogy mi erdeke volt ebben
vagy, ha jol belegondol az ember es kisakkozza, hogy nyilvan uzleti
erdekeltsegeket fog szerezni cserebe, ezekrol a terveirol vagy tetteirol
sem derul ki semmi. Akkor mi az, amivel Sorosrol kepet alkothatunk?
Hogyan fogadhatjuk el, amit ad nekunk? Ugy ha nem erdekel minket, mit
ker cserebe. De ha erdekel, akkor utana kell jarnunk. Igaz, az elobbi
esetben ervelhet barki azzal, hogy nem o fizet erte - ez igaz.
 Ettol meg igazad van abban, hogy a CEU jo dolog, de meg nem tudjuk
lemerni, mennyibe is kerult igazan... vagy mar most is lemerheto?
                                                  Olorin
Mi zavar engem, ha meg azt sem tudom, hogy zavar-e valami? A tul nagy huho,
a felhajtas eppen elriaszt, ahelyett, hogy szimpatikus lenne. Jo volna,
ha nem lenne igazam es nem allna forditott aranyban Soros tenykedesenek
hasznossaga a hirek nagyszerusegevel.
+ - Tolgyessy/II. resz: A konfliktus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A kesobbi katasztrofa magja mar ekkor el volt vetve. Egy hazassagot talan
a legjobban az tehet tonkre, ha az elejen elfelejtik tisztazni egymas
alapkerdesekrol valo velekedeset (pl. a hazastarsi huseg kotelezo
jellegerol) es johiszemuen, kolcsonosen mast kepzelnek kozos allaspontnak.
Ugyanez tortent itt is. Kisek szeme elott a 88 vegi, a politikatol
gorcsosen huzodozo, magat erezhetoen a tobbiek koze be nem szamito
Tolgyessy kepe lebegett, es azt hittek, egyertelmu, hogy ez a
frakciovezetes, ez eloszor is azert az ove, mert kellett valaki, masodszor
is, mert jo szakembernek, affele magasabb ertelemben vett hivatalnoknak
tartjak, de szoba se kerulhet, hogy o valamifele kiemelt politikai
donteshozo szerephez jusson ezzel. Csakhogy Tolgyessy mar reg nem volt az a
civil, aki egy evvel, vagy bo fel evvel azelott. Az o szamara meg eppen az
latszott egyertelmunek, hogy ot, az egykori kivulallot tokeletesen
befogadtak, es ot tartjak a legalkalmasabbnak a frakcio vezetesere, tehat
azt varjak tole, hogy vezesse a frakciot. Egyszemelyben. Targyaljon a tobbi
frakciovezetovel, es ez alapjan hatarozza meg, hogy mi legyen az
SZDSZ-frakcio politikaja. Egyaltalan nem erezte mar magat kivulallonak sem,
a szavazotabor feleves megotszorozodeset olyan diadalmenetnek erte meg, ami
szivvel-lelekkel osszeforrasztotta ot a szamizdatosokkal. Neki ez volt
politikailag az elso aktiv idoszaka, es el sem tudta kepzelni, hogy a
tobbieknek milyen kozos elmenyanyag az a korabbi, nekik eppolyan fontos
(sot rajuk meg jobban hato, mert veszelyes) politikailag aktiv idoszakuk,
aminek az orszag eletere alig volt hatasa.
  Kozben tortent meg egy, ezt a felreertest sorsdontoen elmelyito esemeny:
a paktum. Antall Tolgyessyt kereste meg, aki azonnal, mar menet kozben
tajekoztatta Kist es Petot, de Antallal eleinte csak o targyalt. Antall
ugyanis sajat partjaban se akart senkit beavatni. Kisek teljesen
egyetertettek Tolgyessyvel, de ez sem valtoztatott korabbi elkepzelesukon a
part belso eroviszonyairol. Tolgyessyt azonban ez meg jobban megerositette
a maga hiteben, sot meg abban is, hogy a parlamenti munkaban is jellemzo es
elfogadott dolog lesz, hogy partonkent egy-egy vezeto osszesug, aztan
meggyozi a kialakult allaspontjarol a tobbieket.
  (Azt egyebkent sose fogjuk megtudni, ki lett volna a miniszterelnok, ha
az SZDSZ gyoz. Magyar Balint - ha jol emlekszem, a ket fordulo kozott - azt
nyilatkozta, hogy Kis, Peto es Tolgyessy egyarant alkalmas jeloltek, es a
koalicio osszetetele ismereteben fognak csak adott esetben donteni. En ezt
annak idejen elhittem, es ugy forditottam le, hogy ha az MDF-fel alakitunk
gyozteskent kormanyt, akkor Peto lesz, ha a kisgazdakkal, akkor Tolgyessy,
mert o akkor is Petonel fontosabb szempontnak tartotta a koalicios partner
nagysagat a programjanal, "ha kicsi, ugyis iranyithato", celozgatott ra. Az
azota ismertte valt szoros Antall-Tolgyessy viszony ismereteben ma mar akar
az ellenkezojet is el tudom kepzelni, az meg elegge gyanus, hogy Magyar
csak azert hivatkozott a koalicios osszetetelre, mert valamit mondania
kellett. Azt mindenesetre megtudtam, hogy Magyarek akkor meg nem adtak fel
a remenyt, hogy sikerul Kist meggyozniuk a miniszterelnoksegrol, es ezert
napolodott el a dontes. Tolgyessy szerint sikerult is volna Kist
rabeszelni, amit en nem nagyon hiszek. Mindenesetre tenyleg ez a harom
lehetoseg lett volna, es kozuluk Peto se rajongott volna a sajat
jeloleseert.)
  A felreertes mar 1990 juliusara komoly feszultsegeket kavart. Kis emlekei
szerint a legelso, ideiglenes frakciovezetesbol (amely Tolgyessyn kivul
foleg sulytalan emberekbol allt) Buki Dorottya es Laborczi Geza ment
panaszkodni hozza, hogy a Peter semmibe se vonja be oket. Kis ugy dontott,
hogy a kovetkezo frakcioulesre elmegy, es affele jo kiralykent igazsagot
tesz. Tolgyessy, mikor kiderult, hogy teljesen el volt tajolva, nem birt
lemondani a vezeto szereprol. Mar beleelte magat, es vegul is hivatalosan
erre kertek, ez a tobbi partban is azt jelenti, amit o csinalt itt, nem
veszi tudomasul az ellenerzeseket. Nehezen ertem, hogy Magyarorszag
(szerintem) egyik legokosabb embere hogy kovethette el azt a hibat, amit
most fogok leirni: a frakcioules elott az erkezo Kist emlekeztette arrol,
hogy itt az SZDSZ FRAKCIOJA fog ulesezni, vagyis a parlamenti kepviseloi,
mig Kis Janos nem tagja a parlamentnek...
  Gondolom, mar eleve elvileg irtozott attol a helyzettol, hogy valaki, aki
a partban a fonoke, bejon arra az ulesre, ahol viszont o a "fonok" de a
partelnok nem tartozik itt a "beosztottai" koze, es ott a tobbiek elott
kioktassa. Azt mondta nekem, hogy mar mikor ot frakciovezetonek jeloltek,
akkor mondta Kisnek, hogy ebbol nagy bajok lesznek, engedje magat foltenni
a parlamenti listara. Egyebkent akkor korusban az osszes ugyvivo konyorgott
Kisnek, csak mas okokbol.
  Mindez nem mentseg; Kis Janos ebben az eletben nem fogja Tolgyessynek
elfelejteni, hogy az nem akarta beengedni az SZDSZ frakcioulesere, amellett
viszont a vilagon semmi ertelme nem volt ennek, hiszen ahogy barmelyikotok
kitalalhatja, a frakcioules elso perceben Kis egyik hive ugyrendi kerdesben
szot kert, es javasolta, hogy Kis Janos tanacskozasi joggal vehessen reszt
a frakcioulesen, amit a frakcio nem kimondottan szoros eredmennyel
megszavazott. Az ulesen bo teret szenteltek a "frakcio egyszemelyi vezetese
kontra kollektiv frakciovezetosegi vezetes" vitanak, jo tobbseggel az
utobbi mellett foglaltak allast, es egyuttal alapjaban atalakitottak a
frakciovezetest. Tolgyessy melle a korabbi 6 helyett csak 4 tagot kuldtek,
csupa "nehezsulyut": Peto, Magyar, Hack, Tardos.
  A helyzet ettol csak romlott. Tolgyessy ugy erezte, hogy Peto es Magyar
voltakeppen Kist kepviseli, az o befolyasat akarjak gyakorolni olyan
helyen, amirol mar egyszer lemondott, nem jar neki. Kezdett mindket fel
elvi kerdest csinalni a szemelyes kerdesbol. Tolgyessy teljesen johiszemuen
erezte ugy, hogy a sajat szemelyetol fuggetlenul elvileg tartsa
hulyesegnek, hogy mielott egy igent vagy egy nemet mondana peldaul a
hazbizottsagban, mindig idot kerjen negy masik emberrel valo egyeztetesre
(akik kozul ketto majd meg egy tavollevovel is egyeztetni akar). Ugyanigy
Kisek is johiszemuen ugy gondoltak, hogy semmi koze a szemelyes erdekukhoz
annak az allaspontnak, hogy az SZDSZ szellemisege szerint minden fontos
kerdesben kollektiv allaspontot kell kialakitani, es senkinek sem szabad
egyszemelyi dontesi helyzetre torekednie. Sajnos konkret ugyeket, amikkel
kapcsolatban vita volt, nem ismerek, me'g azt se tudom, mennyire lehettek
fontosak.
							     (Folyt. kov.)

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS