> 
> >                                               Ez a kovetelmany
> > persze csakis az axiomaktol lefele teljesitheto. Epp a bizonyitas.....

> 
>         Szerintem ez az "axioma" rendszer nem egyeb mint PARTFEGYELEM!
> (akarmelyik partra gondolhatsz) Mifele "axiomara" gondolsz? Ennek az
> "axioma" gondolatnak a lenyege, hogy majd en mondok Neked bizonyos
> kijelenteseket s Te azt NEM KERDOJELEZHETED meg, azt el kell fogadnod.
> Sajnos en ilyen rendszert nem tudok elfogadni amelyben vannak
> kijelentesek amelyekre nem szabad rakerdeznem... Ahhoz tul liberalis
> vagyok! Szeretek szabadon gondolkodni s megkerdojelezni MINDENT!
> S szerintem CSAK igy lehet elkerulni azt, hogy felrevezessenek,
> szerintem ez volt az alkalmazott-kommunizmus egyik legnagyobb hazugsaga,
> hogy az embereknek bebeszeltek, hogy "vannak dolgok amikre nem
> LEHET rakerdezni!" ...ilyen dolgok nincsenek!

Tudtommal minden filozofia axiomakra epul. En tortenetesen a vilag elvi 
megismerhetosegere illetve Isten letere gondoltam, mint a materializmus 
illetve mint az egyik fajta idealizmus egy-egy axiomajara.

Axiomak vitatasa: minden kozepiskolas tudja, hogy 0-val nem lehet osztani.
De nem azert mert "tilos" vagy mert "egyest" kap a dolgozatara az ember.
Ha megengedjuk a 0-val valo osztast, az aritmetika alapveto szabalyai
serulnek, vegso soron az egesz osszedol. Ezert egyszerubb ezt a muveletet
kizarni, mint a tobbi szabalyt modositani. Tehat az axiomakat lehet
vitatni, csak akkor kockaztatjuk, hogy at kell lepnunk egy uj logikai
rendszerbe. 

Vagyis a filozofiai rendszerek kozti vita az epp a masik axiomainak el-nem-
fogadasanbol indul ki. Megitelesem szerint mi most ezt muveljuk eppen.

> 
> > Tehat van ez a kijelentes: "A vilag egy resze a racionalis esz szamara
> > nem elerheto." Ez egy idalistanak megdonthetetlen allitas, egy
> > materialistanak pedig bizonyithatatlan. Valojaban megdonthetetlen ES
> > bizonyithatatlan. Ebbol kovetkezik, hogy mindket logika verhetetlen a
> > SAJAT terepen.
> 
>         Dehogy!
>         Mutatsd meg, hogy MINDENT meg lehet magyarazni, s mar meg is
> dontotted! Erre B.Pascal mondta, hogy mondjanak 3 olyan logikai egyenletet
> es 9 megcafolhatatlan kerdest amely szerint nekem ezt a not el kell vennem
> felesegul... megsem fogom elvenni! Mert az emberi, a legfontosabb
> donteseink nem egy racionalis dontes eredmenye  - hanem aracionalis -!
>         Ehhez meg azt szeretnem hozzatenni, hogy: 1.) az altalad idezett
> kijelentesbol NEM kovetkezik az, hogy "mindket logika verhetetlen".
> 2.) a racionalIZMUSnak az EGYIK problemaja -logikai-, hogy egy
> altalanos merteket hasznal [universal quantifier] (ld.: MINDEN
> megmagyarazhato stb) s igy logikailag eleg konnyu belekotni...

Elkerulte a figyelmed, hogy pont erre a bizonyitasra nem akartam
vallalkozni az elozo hozzaszolasomban. Ebben a "Tudod-e, hogy mit nem
tudsz?" paradoxon van elrejtve. Ezert verhetetlen a ket erveles "hazai
palyan", mert a materialista anyagi bizonyitekot var el az idealistatol a
vilag megismerhetetlensegere, amit az a dolog termeszetebol fakadoan nem
tud felmutatni. (Nem tudja, hogy mit nem-tud.)

Mindoszze annyit tudok, hogy sok olyan jelenseg magyarazatat talaltak
meg, amit regebben "isteni csodanak" tartottak. Persze kozben ujabb 
megmagyarazhatatlan jelensegekre derult feny. Szoval a kerdes nyitott, a 
bizonyitas hianya nem jelent cafolatot es a cafolat hianya nem jelent 
bizonyitast. De ha te veletlenul tudsz bozonyitasrol vagy cafolatrol 
barmelyik fel reszerol, akkor szivesen tanulnek belole.

Pascal peldaja nem mervado, mert egy masik szinten racionalisan 
megmagyarazhato: Azt akarja, hogy neki legyen igaza, ezert barmilyen 
ervet elutasit. Masreszt, az emberi dontes persze alapulhat aracionalis 
erveken, de nem kell okvetlenul helyesnek lennie. Mondjuk, ha van Isten 
es te aracionalisan eldontod, hogy nincs, akkor ezt megteheted, de 
tevedsz. (Hibas dontest hozol.) De forditva is all a pelda: Ha 
tortenetesen nincs Isten, akkor te hiaba dontessz ugy, hogy van, attol 
meg valojaban nincs.

A "MINDEN" altalanos mertek az idealizmusba is bele van epitve, pl: 
"Isten MINDENhato".

> 
> > A "hit" egy aracionalis axionara epulo racionalis vilagkep megalkotasanak
> > eszkoze, logikai hid racionalis es aracionalis kozt. (Csak tenymegallapitas,
> > nem minosites.)
> 
> Igy se jo, mert:
>         1.) nincs az aracionalis es a racional kozott szakadek (!), hogy a
> hitnek hidnak kellene lennie...
>         2.) az "axiomak" elfogadasa min alapszik ha nem aracionalison?
> 

Hat nem eppen te mondtad, hogy a racionalis es az aracionalis ket 
teljesen kulon dimenzio? Nemhogy szakadek van koztuk, de nem is merhetok 
egymassal.


	Udv.,	Cserzo Miklos.

PS: Kulonben en is ketelkedni szeretek a legjobban. ( Talan ...(?))

1. Eloszor george Lazar kerdesere: ... hogyan kerult Zsirinovszkij
   Magyarorszagra?
   Maganemberkent. A Ferihegyen belepteto Kovacs XXIII Janos hataror
   kiskatona nem volt egeszen tisztaban az orosz belpolitikai viszo-
   nyokkal. Talan hallott valami Zsabotyinszkijrol, de az sulyemelo
   volt, no de Zsirinovszkij ???
   Nem is vette volne senki eszre, ha nincs nala pisztoly. Azzal
   ugyanis maganemberkent is nehez tavozni.
2. Marx felelossege. (Szekely Z Szalon 583, Elek Gabi most)
   Szerintem barmiert csak olyan ember teheto felelosse (erkolcsi-
   leg es jogilag is), akinek az adott helyzetben dontesi joga/lehe-
   tosege/kotelezettsege van. Es csak a dontesi lehetosegeinek merte-
   keig.
   Ha ezt elfogadjuk, akkor Marx semmikeppen sem felelos a halala utan
   tortentekert, mint ahogy senki sem. Plane a halala utan sok evvel 
   tortentekert. (Mondjuk, ha egy kamikaze pilota a becsapodas elott
   egy masodperccel az ijedtsegtol szivszelhudesben szornyethal, ak-
   kor hajlando vagyok meg a felelosseget elismerni)
   Ha ezt az elvet nem fogadjuk el, akkor ugyanilyen alapon
     Jezus is felelosse teheto az inkvizicioert,
     Mohamed profeta a Lockerby robbantasert,
     Kovacs Janos Don-kanyarba kivezenyelt tizedes az egesz masodik
     vilaghaboruert (... dontesi lehetosegeinek merteke...)
3. Mi 'jott be ' Marxnak?
   A marxizmus szerintem harom dolog majdnem szetvalaszthatatlan keve
   reke:
   a/ a kapitalista gazdasag mukodesenek -es foleg ellentmondasainak 
     elemzese (diagnosztika)
   b/ az ellentmondasok kikuszobolesenek programja (terapia)
   c/ sajat apologetikaja.
   A c/ ponthoz nem tudok mast hozzaszolni, minthogy nem szeretem. 
   Sem a marxizmusnal, sem mas ideologiaknal.
   A b/ pont volt az, ami 'nem jott be'. A baj csak az, hogy ezert
   az a/ pontot szeretik mostanaban elvetni. Mert zavarja a jelenlegi
   rend apologetikajat!
   Hasonlattal: egy fekelyes labra (diagnozis) azt mondjak, le kell
   vagni! (terapia) Mivel lab nelkul nem lett jobb az elet, most
   maganak a fekelynek a tenyet kerdojelezik meg.
Az igazi baj az, hogy a fekely ott van! Es ha az emberiseg nem tanulja 
meg gyogyitani, vagy legalabbis elviselhetove tenni, akkor a jelen kor
ellentmondasai fognak teljesen varatlan es kezelhetetlen katasztrofak-
hoz vezetni (L. sivatagi haboru, felgyujtott olajkutakkal, Bosznia,
del-mexikoi indian lazadas, stb. Vagy egy fekete boru ferfi - valoban
jogtalan - megverese miert robbantott ki 22 varosban zavargasokat?)
Az emberisegnek ma mar a jelen viszonyok realis es kritikus 
elemzesevel kellene a jovore keszulnie, es nem a multat ostorozni.     
    


dr Pal Jedlovszky
Techn. Univ. Budapest
Hungary
Tel    :  (361)-181-33-79
Fax    :  (361)-166-68-08
E-mail :  
          

A dolog valahogy ugy esett, hogy az illeto kis kozep-europai korutjanak
reszekent ejtette utba kies hazankat (miutan, hogy, hogy nem, kiutasitottak
Szloveniabol). Termeszetesen mint turista jart errefele, eltekintve nehany,
kevesse joindulatunak es privatnak tekintheto megjegyzesetol, miszerint
Magyarorszag szegeny orszag marad, mint a templom egere, es ha nem kapnak
eszbe, orulhetnek majd a magyar katonak, ha az orosz tisztek csizmajat
pucolhatjak stb. Itt vettek el tole azt a bizonyos pisztolyt beutazasakor,
a hatalyos jogszabalyok rendelkezese alapjan. Majd miutan Moszkvaba ert, es
ott a Malev tisztviseloje nem neki adta vissza a pisztolyt, elobb felelossegre
vonta ot, majd miutan az tavozni akart, rarontott es - noha testore igyekezett
vissza- es lefogni, - tettleg bantalmazta (nem emlekszem, ez milyen foku
seruleseket eredmenyezett). 

                              Bye, Peter

A kerdes nem az, hogy "tud-e letezni huzamosan egy theologiai es egy
eltero archeologiai nezet az emberek tudataban konfliktus nelkul?"
hanem hogy szuksegem van-e arra, hogy pl. az oszovetsegi tortenetko~r-
nek archeologiai bizonyitekai legyenek? Jopar evvel ezelott lelkesen
vetettem magam az elso ilyen temaju (biblikus archeologiai)
konyveimre, atlaszokat bujtam, terkepet rajzoltam, es jegyzeteltem
Flavius Josephust.  Idovel eszrevettem, hogy tulajdonkepp erdektelen a
targyi es gondolati vilag (lassuk be, szuksegszeru) ellentmondasa;
legkevesbe sem lenyeges, hogy mit es hogyan askaltak elo valamelyik
domb alol (hirtelen nem jut eszembe az ilyen kupacok szakszeru neve,
talan "tell" vagy mi az ordog), es semmi kozom hozza, hogy az
a'sadekot P%-os valoszinuseggel Kirjat Arbakent azonositjak-e, es az
sem izgat, hogy a semita nyelvek csak torzsi szinten leteztek-e, es
hogy Abraham szot erthetett-e Faraoval, vagy Mozes Jethroval. Mert nem
errol szol a dolog. Igy aztan regeszet es ko"zettan helyett tovabbra,
s egyre inkabb a Jozsefet, meg a Torvenyt tartom magamnal.
Csodalatosak, mert melysegesen emberiek, es merhetetlenul szemelyesek.
Vajon en is vagyok-e picit a Holdva'ndor? Mi vagyunk Jozsef vagy
Laban, Mozes vagy Dothan: ki-ki es mikor melyik, szemelyisegunk
allapotja es merteke szerint.  Ugy hiszem, az iras igy szol: rolunk,
es nem pedig valamely hit targyarol, mibenleterol, megkevesbe
liturgiajarol. Szamomra erdektelen, mint hitlelektani referecia vagy
teologiai manual; viszont szinte minden, amit magunkrol gondolni es
tudni erdemes.  (Na, persze, ehhez lelekvezetokent Thomas Mann
szuksegeltetik.)  Ekepp ha valamit tennunk kell az Irassal, ha epp
utunkba akad, akkor elkepzelni magunk a tortenetben, behelyettesulni
minden szereplojekent a biblikus ido kontinuumaba es erezni, ahogy az
ido, nehany generaciot osszemosva, megrekedve korulfolyja az embert
(v.o. meg "a tunekenyen megallo pillanat" von dem Zaubenberg). Mert
kulonbenis, egyszer majd sajat magunkat kell ugyanugy elgondolni,
ahogy Abraham tette; ezt nemigen lehet meguszni. Mind ekozben
jegyezgetni a kis privat Jakob torteneteinket, amiket eletunkkent
meselunk el, mert ezek vagyunk es leszunk mi: a torteneteink, ki-ki
annyira gazdag elettel, amennyire ezt tortenetbe, tortenetekbe
foglalni kepes. Ehhez persze nem kell szaztiz esztendeig elni, persze
nem art minel tovabb, de mindenkepp sokat kell beszelgetni befele
("Pszt, Jakob tortenetein tunodik", mondta'k ilyenkor a tuznel)...

Elkalandoztam. Egy szo mint szaz, szamomra ez egy nagyon nehezen
artikulalhato, (talan nem tunik fennhejazonak) bensoseges, kovek es
terkepek nelkuli intim kapcsolat az Irassal (illetve annak apropjan
valami annal sokkal tagabbhoz: mindenfele irashoz). Ketsegtelen mas
jellegu, mint az ugymond hivo"k viszonyulasa, s remelhetoleg nem is
bantottam most meg vele senkit. Csak azert mereszkedtem itt szoba
hozni, merhogy a dolog szoba kerult es mert bizonyara sokakkal
osztozom ez erzesekben.
                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 ___gabor___O / O

Nekem talan az a gondolat a legfontosabb, illetve leginkabb megelheto, amit 
Jozsef mondott feddoleg a magarol tobbe nem tudo Potifarnenak, de ami az 
egeszet  atszovi: hogy gondolj bele, hogy egy tortenetben vagy, amely onmagat 
meseli; es vigyazz jol, hogy milyen szerepet jatszol ebben a tortenetben, 
illetve hogyan jatszod azt: ha szereped szerint nem is vagy aldas hordozoja, 
nem elsz oromidot, azert szereped meltosagat, tisztesseget orizd meg.
Andras

> De -- I beg to appeal to you -- vannak masok is, akik megengedhetoen maskep
> gondolkodnak.
Kire gondolsz itt pontosan?
> En, Mint abszolut amato"r (a szo mindket ertelmeben), ugy gondo-
> lom (es ez persze nem egy erv), hogy, amit a csimpanzok csinaltak a mondatszer-
> kesztes, a kerdesek feltevese es megvalaszolasa, az utasitasok vegre(nem)haj-
> tasa es sok mas komplex fogalom osszetetele tere'n, az pokolian emlekeztett a
> (primitiv) nyelvtan spontan hasznalatara. (Egy 1-2 eves ember alulmaradna egy
> nagy reszeben...)
Nem, bocs, de nem emlekeztet "pokolian". Sot, egyaltalan nem
emlekeztet. Meg egy "1-2 eves ember" sem maradna alul egyebkent, de ez
nem is szamit, mert az osszehasonlitas egy kicsit eroltetett: a
csecsemoknek egesz mast tanitunk, mint ezeknek a majmoknak... A
lenyeg, hogy pl. Washoe, az egyik "csucs-csimpanz" a tortenelemben,
aki tobb mint 150 ASL-jelet tanult meg, igazabol egyaltalan nem volt
kepes osszetett jeleket hasznalni. Ket jelbol allo kozleseiben az
egyik jel majdnem mindig termeszetes gesztus volt. A tobbi kiserlet is
hasonloan kudarcnak tekintheto. Errol nemreg hallottam egy eloadast
Miklosi Adamtol (ELTE TTK Etologia tanszek, 2132 God, Javorka S. u. 14).
Az eloadasbol az derult ki, hogy ez eleg altalanosan elfogadott
allaspont.

Udv -- Kalman L.

Kedves Miki,

az valo1ban u1gy van hogy egy-ke1t e1ves korukig a csimpa1nz- e1s az
ember-pala1nta1k hasonlo1an fejlo3dnek, so3t to2bb szempontbo1l a
csimpa1nzok meg is elo3zik az embereket. De van egy pont (hogy hol,
annak a preci1z behata1rola1sa1ban a csimpa1nzkise1rletek sokat
segi1tettek) kb. ke1t-ha1rom e1ves korban, amikor az emberek elkezdik
az egyedi szimbo1lumokat struktu1ra1ba a1lli1tani, a majmok meg nem.
A gyerekrajzban ez pl. a "pont, pont, vesszo3cske, ke1szen van a
fejecske": aka1rmilyen zsenia1lisan is fest Bo2be, ERRE nem ke1pes,
e1s soha egyetlen majom sem volt ke1pes ra1. A szintaxisban is
ugyanerro3l, az egyedi szimbo1lumok struktu1ra1ba rendeze1se1nek
ke1pesse1ge1ro3l (ill. annak hia1nya1ro1l) van szo1: mi1vel se nekem
se (a szerenyse1ge ellene1re a ke1rde1shez igencsak jo1l e1rto3) Jane
Hillnek nem hiszed el eze1rt e1n itt a vita1t feladom, e1s az
Einstein-kritika1ra mint nyilva1nvalo1 "red herring"-re engedelmeddel
nem is reaga1lok e1rdemben.

Kornai Andra1s

U.I. A pace az o1-olaszul van (mint a latin pax to3 ablati1vusza
keru2lt be az angol tudoma1nyos nyelvbe sza1mos egye1b latinizmussal
egyu2tt) e1s ke1t e1rtelemben haszna1lja1k. "Pace X F" (a) "minden
tiszteletem X-e1, de ebben az u2gyben e1n me1gis azt gondolom hogy F"
illetve (b) "X-szel ku2lo2nben nem e1rtek egyet, de abban aze1rt
egyet fogunk e1rteni hogy F". Normati1ve csak az (a) jelente1s lenne
jogosult, de (b) is elterjedt, u1gyhogy itt abba is hagyom mielo3tt
Ka1lma1n e1s ma1s ko3keme1ny deszkriptivista1k jo1l leszedik ro1lam
a keresztvizet (pla1ne hogy e1n (b) e1rtelemben haszna1ltam, e1s ezzel
a ko3keme1ny normativista1knak is ta1mada1si felu2letet adtam).

Tisztelt SZALONtarsak !


     A helyzet Boszniaban egyre remenytelenebb.  A nepirtas
a harmadik eveben jar, es most mar vilagos, hogy a nyugat
strategiaja egyszeruen az, hogy meg kell akadalyozni a
konfliktus tovabb terjedjen.  Ezert, ha kell, hajlandoak
felaldozni minden egyes bosnyak ferfit, not es gyermeket.
Ezt Milosevics is pontosan tudja.  Ezert nincs haboru --
egyelore -- Koszovoban es Macedoniaban.
     Mivel ez a cinikus allaspont nyilvanosan onmagaban nem
kepviselheto, a nyugat kenytelen humanitarius segitseget
nyujtani.  Ez ket reszbol all: egyszer elelmet es gyogyszert
szallitanak Boszniaba, masodszor minimalis fegyveres
biztositast adnak, elsosorban az ugynevezett biztonsagi
ovezetekben, ahol az altaluk lefegyverzett bosnyakokra
vigyaznak.
     Az elso gyakorlati eredmenye az, hogy a harcolo felek
teli hassal tudnak tovabb lodozni egymasra, azaz prolongalja
a haborut. (Olyan ez, mint amikor Mike Tyson aldozatat a
ringbe beszalado sportorvos eletre kelti, hogy Tyson tovabb
pufolhesse, mert CBS nem fizet milliokat egy masfel perces
bokszmeccsert).  Ez a politika azon az abszurd feltevesen
alapszik, hogy jobb meghalni, mint ehezni, vagy betegnek
lenni.
     A masodik gyakorlati eredmenye az, hogy egy csomo
hulla- es tuszjelolt rohangaszik ENSZ egyenruhaban, akik oda
vannak kotozve a fegyvertelen bosnyakokhoz, mert ha egy
pillanatra is ott hagyjak oket, a szerbek halomra lovik a
fegyvertelen civileket.

     A magam reszerol nagyon el vagyok keseredve, es a
nyugati -- kulonosen az europai -- hatalmak magatartasat
szengyeletesnek tartom.  En negy olyan dolgot latok, amelyet
mar regota meg kellett es meg lehetett volna tenni:

1.  A kis Jugoszlavia elleni embargo komolytalan mindaddig,
amig a macedon-jugoszlav hataron gyakorlatilag barmit be
lehet vinni Szerbiaba.  Skopje keptelen hatekony hatarzarat
fenntartani, de fel is Szerbiatol.  Nehany szaz ENSZ vagy
NATO katona elegendo lenne ahhoz, hogy a csempeszetet
megakadalyozza.
2.  Horvatorszag reszlegesen felelos boszniai
atrocitasokert, ezert ellene is szankciokat kellene
foganatositani.  Ezek lehetnek enyhebbek, mint amit
Milosevicsek kaptak, de valami Tudjmannak is kijar.
3.  A fegyverembargot Boszniaval szemben meg kell szuntetni.
A fegyverembargo fenntartasa mellett az az erv szolt, hogy
igy lassan kifogynak a fiuk a municiobol, es kenytelenek
lesznek leulni targyalni.  A helyzet azonban az, hogy ennek
semmi jele.  A jelenlegi embargo egyetlen kovetkezmenye az,
hogy a bosnyakok nehezebben jutnak fegyverhez mint a szerbek
vagy a horvatok.
4.  A vonatkozo ENSZ hatarozatoknak megfeleloen a NATOnak
legitamadast kellene inteznie a Szarajevot korulvevo
hegyeken levo szerb tuzersegi allasok ellen, le kellene
bombazni a Drna-hidat, amelyen keresztul Belgrad kuldi az
utanpotlast, es meg kellene semmisiteni nagyobb
fegyverraktarat.
     Nyilvanvalo, hogy egy feltucat legitamadassal nem lehet
legyozni a szerb es horvat nacionalistakat, es a haboru
vegso soron a szarazfoldon fog eldolni.  Ezt a csatat a
bosnyak hadseregnek kell megvivnia.  A bosnyak hadsereg az
elmult honapokban jelentosen megerosodott, es meg
hatekonyabb lenne, ha nem sujtana az embargo.

     En sokaig abban biztam, hogy egy -- reszben a kis
Jugoszlavia elleni gazdasagi blokad altal kikenyszeritett --
politikai fordulat Belgradban ad a legjobb eselyt a boszniai
nepirtas megallitasara, es kavehazi konradoknak tartottam
azokat, akik katonai beavatkozast javasoltak.  De most mar
latni kell, Belgradban nem lesz politikai fordulat.  Vuk
Draskovics -- az ellenzek vezere -- eppen olyan veres szaju
nacionalista kampanyt folytatott mint Arkan vagy Seselj.  A
gyoztes Milosevics kifejezetten mersekeltnek tunik a
belgradi politikai palettan.  Ezt az illuziot, tehat fel
kell adni.

     Mi mit tehetunk?
     Nem sokat.  Most, hogy a Feher Hazban is van e-mail,
irhatunk Billnek.  Bill ugyan nem fogja olvasni, de vannak
erre titkarok, akiknek a feladata az, hogy osszeszamoljak,
hanyan, milyen ugyben irtak, es ez osszesitett formaban
eljut az elnokhoz.
     Clinton cime:

     

     Ezen felul persze irhatunk kongresszusi
kepviseloinknek, vagy hivhatjuk oket telefonon.  Akit ez
erdekel, es ezen felul is szeretne valamit tenni, az irjon
angolul (vagy spanyolul) kollegamnak Juan Dieznek



vagy nekem




                    Rona-Tas Akos

Tisztelt SZALON!

Igen, kezdek felni. Olvasom a HIRMONDO-ban, hogy a parlamentben eloterjesztet-
tek egy javaslatot, hogy a nemzetgyalazas buntetheto legyen. Mi az a nemzet-
gyalazas? Majd az, amit a NEMZET fo ideologusai annak nyilvanitanak. Hogy mit
pl? Ugyancsak a HIRMONDOban olvashato a hatarinkon kivuli pap Ur velemenye:
pl. a liberalis gondolkozast, vagy akarmit, ami nem felel meg a kurrens ideo-
logianak.

Szep vilagot akarnak egyesek bevezetni! Ez meg Rakosieknak sem ment: buntet-
ni torvenyileg azt, aki nem kovette az ideologiat. Un. nepelenesseget buntet-
tek. De nem ugy, hogy az torvenybe volt iktatva. Most ugyanezt akarjak egyesek,
de ugy, hogy erre adja a torvenyhaz, a parlament az aldasat. Szekely Zoli:
most is ugy erzed, hogy akkora idetlenseg volt masfel eve, Csurka: A Het
uzenetei utan azon filozofalnom Balogh Mariaval vitatkozva, hogy hamarosan,
ha ez az ideologia a hatalomhoz kerul, szamithatunk a koncentracos taborokra,
ahova a maskent gondolkozok kerulnek? Az igenyt a parlamentben Csurka hivok
es kovetok mar megfogalmaztak! A MIEP maris feljelenti azt, aki ezen kiakad-
va nem kello tisztelettel szolt a gondolatrol! Marpedig, ha komolyan veszik
az igenyt, akkor nem egy-ketszaz embert kell bebortonozniuk, hanem szazezret
is talan. A cc tabort pedig erre talaltak ki a radikalis elodok!

Felek! Az orulet terjed.

Udvozlettel:  Cser Ferenc