>> Felado : Sarkadi Dezso                                       V3.TXT
>
>> Legyen egy M tomegu testem. Kettevagom, es a ket feldarabot (mivel ero
>> nem hat koztuk, azonos tomeguek leven~ eltavolitom egymastol...
>
>  A gondolatmenet latszolag helyes, de nem ertelmezi a szetvagasi >folyamatat.

De erre nincs is szukseg. A ket tomeget osszekapcsolhatjuk egy vegtelenul
rovid, sulytalan fonallal is, aminek az elvagasahoz tetszolegesen kis
energia kell, tehat ez az energia nem fog szerepelni az energiamerlegben.

> Jon ezutan egy bonyolult tranziens folyamat, a szetvagas. A szetvagas
>vegeredmenye ket azonos m=M/2 tomegu kompakt gomb R1=R2 >sugarakkal.

Nem! A szetvagas vegeredmenye ket egyforma tomegu FELGOMB. Es a felgombnek
mas a gravitacios energiaja, mint a gombnek. (Nagyobb). Ha a felgomb gombe
"omlik ossze", gravitacios energia szabadul fel.

>A szetvagas folyamata R1=R2-tol fuggoen minden esetben energiat igenyel.

Megint csak a fonalas pelda. A szetvagashoz nem kell energia, illetve ha
kell, akkor az masfele energiakka fog alakulni (fureszeleskor peldaul hove
es a kemiai kotesek felszabdalasahoz szukseges energiava). Es miert fuggene
a felvagashoz szukseges energia R1=R2-tol? Maximum R-tol fugghet.

>-  Einsteinnek is csak a fotocellaert mertek Nobel dijat adni.

En ugy tudom, Nobel-dijat az alapito okirat ertelmeben kizarolag kiserleti
eredmenyert adhatnak.

Udvozlettel:    Peter

Kedves Dezso!

>Kettos-csillagok: sajnos nem adnak bizonyitekot sem pro, sem 
> kontra. Hogy egy kettos csillag parjainak tomege mennyire 
> egyenlo, illetve nem egyenlo, ez azert is kerdes, mivel szamos 
> kettos-csillag egyik tagja felteves szerint sotet neutron 
> csillag, vagy fekete lyuk.

Nos szerintem ezzel nem intezted el a dolgot. Ismertetes, hogy tobb
kettos csillag van, mint szimpla. Csak akad koztuk egy, amelyik azonos
tomegu csillagokbol all. CSILLAGASZOK! Kerunk konkret peldat.

>A PARONKENTI GRAVITACIO OSSZEGZES ALTALABAN NEM IGAZ ! ! !

>A fiatal csillagok eseten a tomeguk tobb, mint 99 szazaleka 
> hidrogen, megis van kozottuk gravitacio, hiszen egy 
> kivalasztott hidrogen atomra az osszes tobbi hidrogen atom 
> kozos sulyponti tomege hat.

Nem, mintha fizikus lennek, de szerintem a paronkenti gravitacio
osszegzes a Newtoni gravitacional igaz. Pontosan azt jelenti, amit
irtal, hogy egy testet lehet adott tomegu tomegpontkent kezelni a
sulypontban, vagy ket adott tomegu testkent kezelni ket sulypontban. A
lenyeg, hogy a sulypontok megfeleloen szamolodjanak. Ezt az elvet
szerintem mindenkeppen meg kellene tartani. Tehat ha van ket test, akkor
ugyanannak az eronek kell kijonnie, ha az egyik testet szamolas celjabol
kettonek tekintjuk, ha a sulypontokat megfeleloen szamoltuk. A kerdes,
hogy van-e olyan sulypont szamolasi szabaly, ami megfelel az uj
gravitacios egyenletnek.

Udv: BM

-- 
My home is: http://www.vein.hu/~brendelm/al.htm

TT!

A neuronhalok informaciotartalma nemcsak a strukturaban, hanem - adott
arakterisztikus fuggveny mellett - a sulyok nagysagaban van. A
neuronhalok eredetilag analogok. Nem tudom, hogy az agy eseteben lehet-e
diszkretizalni. 
A sulyok nem a szinapszison atjovo ingert reprezentaljak. A szinapszison
minden vagy semmi elv alapjan jon at az inger. A sulyok a dendrit es a
szoma vezetesi tulajdonsagait reprezentaljak. pl. hosszabb dendrit
kisebb sullyal vesz reszt az akcios potencial kialakulasaban.

-- 
My home is: http://www.vein.hu/~brendelm/al.htm

Steve Huffnagel wrote:
> 
> > De a Fold is ugyanolyan sebesseggel tavolodott tolem, hogy donti el a
> > nagy termeszet, hogy en maradok fiatal, es ok oregszenek ? Van valami
> > abszolut vonatkoztatasi rendszer ?
> 
>   Nincs ezzel semmi problema. Mindket rendszer 'azt fogja latni',
> hogy a masik oregszik lassan. Gondold csak vegig, hogy mit is jelent
> az, hogy valaki gyorsabban oregszik. Fogsz ket embert, es *egyszerre*
> megmered hany evesek (leszamolod rancaikat, mit tudom en), majd varsz
> egy picit, es ujra *egyszerre* megmered, hany evesek. A kulonbseg az,
> amit oregedtek. Az a baj ezzel, hogy a specialis relativitasban nincs
> olyan, hogy egyszerre, csak akkor, ha a ket egyen egymas mellett all.
> 
> > ---------------------------------------------------------------------
> Nem ertem.
> Irod: "Mindket rendszer 'azt fogja latni',
> hogy a masik oregszik lassan."
> Ez eddig szimmetrikus.
> Az utazas vegeztevel (visszateres, egmas melle allas, egyidejuseg
> stb.)mindketten arra emlekeznek, hogy a masik lassabban oregedett, de csak az
> egyik lesz fiatalabb. Akkor mit latott rosszul a masik?
> 
> Udvozol: A jo Huffnagel Steve
> 
> > ---------------------------------------------------------
> Get Your *Web-Based* Free Email at http://www.hotmail.com
> > ---------------------------------------------------------

A valasz nagyon egyszeru. A Specialis Relativitas elmelete azert
specialis mert csak inerciarendszerekre vonatkozik. Ha ketten egy
inerciarendszerben allnak, aztan az egyik felgyorsul, es elmegy, akkor
az mar reg nem inerciarendszer, hanem gyorsulo vonatkoztatasi rendszer.
A gyorsulo rendszerekrol en nem tanultam, de a BME-s Gibber-Solyom
fizikakonyv is foglalkozik a temaval, ott az van, hogy ha az egyik vegig
egy inerciarendszerben maradt, a masik pedig gyorsult, es igy
inerciarendszereket lepett at, a masodik lesz fiatalabb. A magyarazattal
nem foglalkozik a konyv.
Viszont az, hogy az egyik a masikat latja lassabban oregedni az csak
egymashoz kepest mozgo inerciarendszerekre vonatkozik.

Kedves Peter!
  
  (Koszonom, hogy figyelemre meltattad irasomat.)
  "1. Bajnok Janos irta,
  >az Olbers paradoxon feloldasanak tobb lehetosege van, de ezek >egyike sem mo
nd 
  ellent annak, hogy a feny idobeni valtozasa is >lehetseges, >logikailag nem 
  cafolt megoldasa. Igen, de felelsegesen nem feltetelezem ezt a megoldast,
  mivel van masik, uj feltetelezes nelkuli megoldas."
  
  A feny idobeni valtozasat nemcsak az Olbers paradoxonnal kapcsolatban
  lehet felvetni, hanem mint korabban is emlitettem, a voroseltolodas
  ertelmezesehez kapcsolodva is. Egy olyan jelenseg feltetelezesenek
  elhagyasa, amelyet nem tudok jelenleg kiserletileg ellenorizni, konnyen
  felrevezethet, abba hitbe kerulhetek, hogy tevedhetetlen vagyok, es igy
  egy dogma terjesztojeve valhatok.. Ilyenkor allhat elo, hogy azt 100 ev mulva
 
  ujra fel kell fedezni. (Hogy ezt a korantsem uj feltetelezest favorizalom
  annak persze sajatos oka van, anelkul, hogy azt most kifejtenem.)
  
  "nevezetes kiserlet >leirasa: Vegy egy sik feluletu merleget...Feladatod:
  a kiserleti testet abszolut nyugalom allapotaba kell hoznod. >( A halado
  mozgastol mentes allapotot kell rajta erteni! )"  ...
  "Azt akarod mondani, hogy az lesz az abszolut nyugalmi allapot, amikor a
  test "sulyos" tomege a legkisebb, tehat amikor a merleg a legkisebb erot
  jelzi? "
  
  Valoban ez a feladvany megoldasa.
  Ez azt jelenti, hogy az abszolut mozgast nem csak az allocsillagokhoz,
  vagy az eterhez kepest lehet ertelmezni, hanem Newton, Leibniz
  gondolataival egyezoen a testek abszolut sebesseget kisero fizikai
  parametereire vonatkoztatva (a pelda szerinti minimalis sulyos tomegre) is
  ertelmezheto. A tomegvaltozas ertelmezesi tartomanya az abszolut nyugalom
  es a fenysebesseg kozotti tartomanyra vonatkozik. Ha abszolut nyugalom
  helyzetebe hozhatunk egy testet sebessegtol fuggo fizikai parametereinek
  segitsegevel, ehhez kepest megallapithatjuk barmely test abszolut 
  sebesseget.
  Azt kell-e mondanunk, hogy a fizika jelenlegi - csak relativitasra epulo
  - tanitasa ellentmondast tartalmaz? Vagy az E=mc2 egy hibas allitas?
  
  "Mert ez esetben a valaszom az, hogy a testet 8 km/s sebesseggel kell
  mozgatni barmilyen vizszintes iranyban a merleghez kepest. (Ti.: Elso
  kozmikus sebesseg). Ha pedig ennel nagyobb sebesseggel mozgatom, akkor
  mar negativ a "tomege."
  
  ? ? ? ? ? ? ? ? Egy merlegre helyezett dobozba zart vizszintes iranyban
  repkedo foton (Einstein 1928) -sebessege legyen fenysebesseg, tehat
  nagyobb mint az altalad javasolt 8 km/s - felemeli a dobozt es a merleget?
  
  Mar a Michelson kiserletek kapcsan is felmerult, hogy miert  nevezheto a
  kiserlet az inercialisnak, hiszen a Fold kering a Nap korul es forog a
  tengelye korul? Erre  a valasz, hogy a kiserlet alatt az elmozdulas
  "Legyen szo akar a Fold tengely koruli forgasarol, akar a Nap koruli
  keringesrol ... olyan paranyi, hogy "pillanatnyi inerciarendszernek
  tekintheto." ". Vagyis ugy kell vegrehajtani a kiserletet, hogy
  elhanyagolhato nagysagrenduve valjanak illetve korrigalhatoak legyenek az
  egyeb fizikai jelensegek hatasai. A pelda szerinti meres nem kotelezo.
  Mas jelensegekkel is megvizsgalhato, pl. a bolygok 
  periheliumelfordulasanak vizsgalata. Ilyen probalkozasra ugyan sor
  kerult, de csak az akkoriban ismeretes 20 km/sec Naprendszer sebesseg mellett
, 
  ennek eredmenye nem is erte el a Merkur eseteben tapasztalt erteket. Ma
  azonban a meresek szerint ez tobb mint egy nagysagrenddel nagyobb, es ha
  a tomegvaltozas az abszolut sebesseggel aranyos, akkor a 
  periheliumelfordulas magyarazata nem  a ter-ido gorbuletbol adodik. Ehhez egy
 
  lelkes csillagaszra volna szukseg, aki a legujabb meresi eredmenyek
  alapjan a Merkurt koveto bolygok periheliumelfordulasat meg tudna adni.
  Mar a huszas evek vegen felmerult , hogy itt csak tovabbi bolygok adatai 
  bizonyitanak az alt.rel. helyesseget. Az otvenes evekbol szarmazo
  eredmenyek, bar igen tag turessel allnak a rendelkezesre, mindenesetre a
  tendenciaja Einstein elmeletenek helyessege ellen szol. Persze MAS MERESI
  ELJARAST IS LEHET KERESNI, HISZEN most mar a felallitott elvi jelentosegu 
  megallapitasod alapjan (" ABSZOLUT NYUGALMI ALLAPOT, AMIKOR A TEST
  "SULYOS" TOMEGE A LEGKISEBB"), TUDOD MIT KERESEL. (Nem csak a"sulyos"
  tomeg legkisebb ertekenek vizsgalataval lehet kiserletezni, mert a test
  sugarzasi frekvenciaja ugyanitt maximumot er el.) Ezzel a kulccsal egy uj
  vilagba tudsz belepni, ha akarsz, bar lehet, hogy regi szebb szamodra es
  csak ott erzed jol magad. (Egy idezet M. Born 1951-es cikkebol: "Egyre
  vilagosabb azonban, hogy mindezek a matematikai finomitasok nem
  elegendok, hanem sokkal altalanosabb elmeletet kell talalnunk, amelyben
  egy uj konstansnak (abszolut hosszsag - vagy ido, vagy tomeg) kell
  szerepelnie, es ennek kell szamot adnia a termeszetben elofordulo tomegekrol.
")
  
  ">Az alt.rel. elmeleteben posztulaljuk az >osszes inerciarendszer
  egyenertekuseget, igy a forgo rendszerek >egyenertekuseget. A forgo
  rendszer innerciarendszer?"
  
  Egy hosszabb szoveget roviditettem figyelmetlenul, bocsanat! (...osszes
  vonatkoztatasi rendszer egyenertekuseget...)
  
  ">Amikor ezt kijelentjuk posztulatumkent, akkor azt >mondjuk, hogy a
  Foucault-fele kiserlet, vagy a Coriolis ero nem alkalmas >a forgas
  eldontesere, ezen jelensegeket csak praktikus okokbol kapcsoljuk >a
  forgas jelensegehez, hiszen egyebkent nem allithattuk volna fel
  >poszulatumunkat. Valoban az ingakiserlet magyarazatahoz mi allitjuk fel
  azt >a >tetelt, hogy az inga megtartja lengesi sikjat, bar l mas oka is
  >felvehetunk. Ugyanez all fenn a Coriolis erorol.
  Mondanal egy ilyen okot?"
  
  Nem tudok ilyen okot, de akkor a forgas abszolut!  (A forgo von.rend.-k
  akkor egyenertékuek, ha ilyen okok vannak.)
 
 Ket reszletben kuldom el, mert egyszerre nem fogadja el a 'tudomany'.
 A masodik resz holnap lesz olvashato!

 
   *    B a j n o k  J a n o s    E-mail:  *
  
  
 
 
> 
> 
>

Tehat akkor folytatom:
(qgeteddy, csak 'alcim' az igazi a qgecsibi, igy sikerul elkuldenem.

 ..."Ez megint nem vilagos. A pont fogalmaval van problemad? Ezek szerint
a differencial szamitasban sem "hiszel".

A fizikai "tomegkozeppont" matematikai - geometriai pontkent valo ertelmezeset 
meg ugy erzem, hogy ertem. De tovabbra sem ertem mi koze van a
matematikai - geometriai pontnak a fizikahoz, vagyis szamomra tovabbra
sem megfoghato egy kiterjedes nelkuli test, ter "fizikai pont" fizikai
ertelme es igy alkalmazasa sem elvek levezetesere, bizonyitasara. (A 
korabban emlitett lokalis terre gondolok.)

">Peter irta, hogy nem hallott meg arrol, hogy a fenysebessegnel nagyobb
sebesseg >az alt. rel.ben megengedett.... >Ebbol viszont az kovetkezik,
hogy az egitestek naponta megkerulik a Foldet, igy >peldaul egy 15 milliard 
fenyevre eso galaktika, vagy kvazar is.

Nem. Ebbol egyszeruen csak annyi kovetkezne, hogy a csillagokat mindig
egy helyben latnank.Vagy termeszeti torveny az, hogy nekunk mindenkeppen
forgo egboltot kell latnunk, akar allunk, akar forgunk?"

Ha egyutt forgasrol - vagy forgastol mentes allapotrol - van szo bizonyara. 
De jelenleg, amikor felnezek az egre azt latom, hogy a Nap kering (?)
korulottem, es az ember tapasztalasaibol nyeri kerdeseit. A forgas
abszolut? Ha nem, az alt rel. elm. szerint a fenysebesseg korlatlanul
atlepheto! (Ha viszont a forgas abszolut, akkor az alt.rel. elmelet hibas,
es a fenysebesseg nem lepheto at. De ha az alt.rel. hibas, akkor az
pusztan a gravitacio geometriai formaban valo leirasa, atirasa, vadonatuj
kontosben, ahol a tapasztalas targya a test masodlagos, a ter es az ido
elsodleges, annak ellenere , hogy tovabbra is csak a test a tapasztalas
targya. Szamomra ez igen metafizikus egy dolog, barmennyire is probalkoztam 
megbaratkozni vele. Ugy latszik itt csak a "hit" segithet? A fizika
torteneteben nem is olyan regen az eter jatszotta ezt a szerepet. A
szazadfordulo idejen feltettek a kerdest, milyen jogon terjesztettek ki
az eterre a csakis anyagokon tapasztalhato jelensegeket. Es az etert
elvetettek. Most az a helyzet, hogy minden tulajdonsag kozveti
toje a ter-ido, holott ma is csak az anyagot es azon tapasztalt valtozasokat 
ismerjuk. Tehat vissza kell allitani az etert? Vagy mindkettot el kell vetni?)
Egyebkent ha szabadna megkerdeznem: Tudod-e, hogy milyen ellentmondas
kenyszeritette Einsteint erre a geometriai formula felallitasara?
(Vagyis, hogy nincs gravitacio, az nem mas mint latszat.) De ha mar a
fenysebessegrol, mint hatarertekrol van szo tamad meg a kovetkezo ervelest:
Jelenlegi felfogasunk szerint a fenysebesseg egy termeszeti hatarertek,
amelyet a testek csak megkozelithetnek, de soha el nem erhetnek, mert
tomeguk a gyorsitas soran vegtelenne valna. Na mar most mirol ismerheto
fel a test? Arrol, hogy tehetetlen es gravitalo tomeggel rendelkezik. Oke.
es mirol ismerheto meg a foton? Arrol, hogy tehetetlen es gravitalo tomeggel 
rendelkezik. Na de itt meg kell allnunk, hiszen ebbol az kovetkezik, hogy
a foton is anyag. Sot fenysebesseggel mozgo anyag. Akkor valami baj van, 
hiszen azt allitottuk, hogy az anyag nem erheti el a feny sebesseget,
mert tomege vegtelen lenne, ugyanakkor most meg azt allitjuk, hogy a
fenysebessegu foton maga is anyag. Most mit lehet tenni? Ki kell jelentenunk, 
hogy a foton az anyag egy kulonleges allapota. Ezzel rendbe is tettuk az
elvi alapokat. De szabadjon megkerdeznem, hogy ha az anyag megis elerheti
a feny sebesseget, mivel tudjuk bizonyitani, hogy csak ez az egy kulonleges 
allapota lehet, es nem lehetnek tovabbi kulonleges allapotai, amelyek a
feny sebesseget tullepik.


"Az, >hogy Einstein osszefuggesei alapjan kozelebbi erteket kapunk meg
nem >tekintheto elegendo bizonyiteknak, csak most mar ket lehetoseg is
felmerult.

Hat eppen ez az. Az egyik helyes eredmenyt ad, a masik nem. Akkor hogyhogy nem
tudsz valasztani kozuluk?"

A szakirodalom nem tartalmaz ilyen megallapitast, csak a nepszeru
irodalom. A szakmai irasok tovabbra is csak azt mondjak, hogy a kiserleti
eredmenyek megkozelitik az alt.rel joslatait es tovabbi vizsgalatokra
buzditanak. Tehat nem tudom, hogy a Te "helyes" eredmenyeid milyen
altalam nem ismert forrasbol szarmaznak?  

Azt irod " ...A tavolsagok rovidulese nem feltetelezes vagy definicio
kerdese. Itt arrol van szo, hogy ha "egymas melle teszed" a mozgo es az
allo meterrudat, akkor a mozgo rud EFFEKTIVE rovidebbnek adodik az
allonal. Tehat nem definicio, nem valasztas: tapasztalat."

Kivancsi lennek, hol talalom ennek a tapasztalatnak a forrasat, sajnos en
nem ismerem. Amint eddig tudtam, a mozgo meterrud nem rovidul meg, mint
Novobatzky irja a spec. es alt rel. elm. eloszavaban, a meterrudban nem
tortenik semmi valtozas, a rovidules csak a meresi eljaras kovetkezmenye.
Ha ugy lenne, mint ahogy Te irod, akkor azt kellene mondanunk, hogy
Lorentz 1904-ben irt rel.elmelete a helyes, ugyanis azt azert vetettek
el, mert Lorentz azt irta, hogy tenyleges valtozasokrol van szo. (Ez az
ad hoc feltetelezesnek nevezett kontrakcio hipotezis.) Mas kerdes, amit
megiscsak erdemes megfontolni, hogy a meterrud anyagbol all, tomege van,
amely tomeg a sebessegvaltozasaval aranyosan no. Ha pl. tomege 100 X ra
no, miert nem valtozik a hossza, illetve miert rovidul meg mozgasiranyban,
mig arra merolegesen nem tortenik valtozas a ket elmelet szerint? Hova
lesz a sebessegnovelesekor "belepreselt" energia tomege? Mert ilyen
reszletkerdesre ugyanis Einstein elmelete nem ter ki. Megkoszonnem, ha
errol felvilagositanal. (Itt belepne a fekete lyuk? De azt akkor sem
ertem, hogy a fekete lyuk miert nem gombszimmetrikus? En ugy tudtam, hogy
a fekete lyuk kialakulasahoz meglehetosen nagy tomegkontrencaiora van
szukseg, de pl. egy 100 X os elektrontomeg meg nem tekintheto annak ugye?)

 
"Kicsit furcsa az egesz cikked ervelese, es bevallom, nagy reszet nem is
ertem. (Lehet, hogy a hiba az en keszulekemben van, de talan megis jobb
lett volna, ha az allitasaidat peldakkal teszed szemleletesse)."

Sajnalom, ennek oka termeszetesen az en keszulekemben van es a hely
szukeben. A keszulekek kozos hullamhosszra valo hangolasaban csak az
segit, ha rakerdezel a homalyos dolgokra. (Persze fokozza a nehezseget,
hogy ellentetes ismeretekkel felvertezve probaljuk egymast megerteni.)


          * Bajnok Janos  E-mail:  *

Kedves Balazs (Montrealbol),

> En tartanam, de valami konnyebben ellenorizheto kriterium kellene. Mi az
> hogy jobb mint az ember?

        A multkor mar par sorral elotte leirtam, de most precizebb leszek.
Feltetel:
        1. A FIDE engedi a sakkozo gepek versenyeken valo indulasat.
        2. A FIDE hivatalosan nyilvantartja a gep elo-pontszamat.
        Ha e ket feltetel teljesul, akkor all a fogadas. Mivel nem irtam,
hogy 07 eleje vagy vege, hat legyen a kozepe. A ket evbol is elengedek 6
honapot. Vagyis, Balazs nyerte az 5 puttonyos tokajit, ha
        2005 januar 1 es 2007 junius 30 kozott a gep folyamatosan a
vilagranglista elen all.
        Egyeb esetben, ha a feltetelek allnak en nyertem. Usse ko, akkor
is vesztek, ha egy masik gep elozi meg, de ember nem. Az erthetoseg vegett
ujra leirom. Azt varom el, hogy a sakkozo szamitogep, versenyeken szerezze
a pontjait (legalabb 1-2 evig), majd 2005 elott legyen tobb pontja, mint a
legjobb embernek. Utanna 18 honapig meg versenyezzen, es ez alatt vegig
tobb pontja legyen mint a legjobb embernek.
        Akkor is veszitek, ha a folyamatos 18 honap hamarabb bekovetkezik,
mint 2007.

        Kedves Balazs,

All igy a fogadas?
                                                Horvath Pista

Most olvastam Ian Stewart konyveben: az atomfizika szintjen a termeszet
balkezes (az ezt igazolo kiserlet leirasaval ne is probalkozzatok, en
meg rajzon sem ertettem meg, csak tengeribeteg lettem tole). Emiatt a
molekulaszerkezetekben a jobbmenetes es balmenetes molekulak kozott
lehetnek minimalis (1e-17) kulonbsegek, adott esetben a jobbmenetesek
javara. Erdekes gondolat.

A csirke egyebkent jobbmenetes, ezt anno dacumal Nagy Fero par Beatrice
koncerten be is bizonyitotta: illeszkedett a husdaralo spiraljara. (Nem
lattam, csak pletykaltak, hogy volt ilyen.)

/Laci

Welcome TUDOMANY #100! Ezt is megertuk (ha nehezen is...)

> Einsteinnek is csak a fotocellaert mertek Nobel dijat adni.
Ez nem veletlen. Vacillaltak rajta eleget, hogy a harom nagy eredmenye
kozul melyiket dijazzak. Ezt sikerult. (Ki hallott mar olyant, hogy a
fizikai Nobel dijat megosztva harman kapjak, Einstein a spec rel-ert,
Einstein az alt.rel-ert es Einstein a fotoelektromos effektus magya-
razataert?)

> A fiatal csillagok eseten a tomeguk tobb, mint 99 szazaleka hidrogen,
> megis van kozottuk gravitacio, hiszen egy kivalasztott hidrogen atomra
> az osszes tobbi hidrogen atom kozos sulyponti tomege hat.
Ja, tehat errol van szo. Akkor mar majdnem stimmel, ha minden egyes elemi
reszecskere a tobbi ossztomege altal kepzett gravitacios ter hat, akkor
a (tovabbra is hatborzongato) kivonas altal okozott hiba 1e-20 alatt van.
A nagy semmi kozepen lebego ket neutron kozotti gravitacios kolcsonhatast
pedig nehez kimerni, mert a neutronok kozott a gravitacional sokkal izmo-
sabb erok is hatnak. Azert az 1e-20..1e-40 elteresert viszont minek az uj
keplet? Es hogy mertek ki?