Tisztelt HANGososk,

>Felado :  [Hungary]

>>Ott pengett a bogo hurja a szemem elott!

>Az nem nagy kunszt.
>Az mar sokkal nehezebb, hogy ott pengjen elotted a szinpadon, toled 8
>meterre.

Igy igaz,az a kunszt,hogy adott tavolsagra pengjen.

>>hogy a hang virtualisan egy pontban kepzodjon a hangfal elolapjan (azaz
>>pontsugarzot hozunk letre) s igy a ket hangfal szinte holografikusan
>>lekepzi a teret.

>A "holografikus" jelzot az ezt emlitok tobbsege teljesen tevesen
>hasznalja.
>Nem tudom, hogy Te hogyan erted, nem rolad beszelek, hanem az altalanos
>szohasznalatrol. Gyakran a pin point, azaz tuhegynyi pontossagu
>szelessegbeli hangszerelhelyezest ertik alatta, ami tevedes. A
>holografikus pontosan azt jelenti, hogy melysegbelileg is pontosan
>kepezi le a hangteret. Mint a holografikus kep a latvanyt. Tehat a
>tavolabbi hangszerek tavolabbrol szolnak, vilagosan erzekelheto pl. hogy
>a rezek hatrebb vannak a hegedukarnal, az utos meg leghatulrol szol.

Akkor viszont megnyugodtam,mert eszerint korrekt modon hasznalom a 
"holografikus" kifejezest. Nalam termeszetesen melysegbeli felbontas 
(is) letezik,azaz szinpad van, nem pedig fenykep. Sot, meg a 
hangfalakon kivulrol - oldalrol - is megjenik hang. Nem reflexio! 
Persze csak akkor,ha oda kepeztek le oket a felvetelkor.
Ahogy valaki egyszer megfogalmazta,a hangfalak nalam  "a szobaban
elhelyezett erthetetlen funkcioju tereptargyakka degradalodtak,
amiket allandoan csak kerulgetni kell".

>>Masszoval: eloszor meg kell oldani a hang frekvencia es fazishu 
>>viszszaalitasat

>Persze erre kell torekedni a hangszorotervezesnel. De ez is csaloka
>dolog. Foleg, ha tuldimenzionaljak. Mert csak az audiofil speci lemezek
>egy reszenel [Pl. Opus3] keszulnek a felvetelek egy mikrofonparral. Ezek
>kivetelek, demonak jok, de ritkan talalkozni ertekes eloadokkal ezeknel
>a kis specialcegeknel.

Imho az nem tuldimenzionalas,ha a hangfal a maximumra kepes a fazishuvi-
szaallitas szempontjabol (is). Mert lehet,hogy csak kisszamu esetben van
lehetosege a maximumat hozni,de akkor viszont ugy,de ugy produkal ....
Ugy velem,ha valamibol a maximumot ki lehet hozni,akkor a tervezes,el-
keszites soran ezt a lehetoseget biztositani kell. 
Lehet,hogy rossz peldaval elek,de ha egy auto kepes 200 km/oraval menni, 
ez nem azt jelenti,hogy allandoan ennyivel is megyunk. De a lehetoseg ott 
van benne,es ha az utviszonyok,szabalyok megengedik akkor ki lehet 
hasznalni.

Best of Listening,Istvan

Kovary Peter irta:

> Emlitettelek tobbekkel egyutt, hogy ne hagyjatok abba. De talan eppen
> azert, mert utkoztunk, nem art kihangsulyozni. Tobben talan tevesen ugy
> gondoljak, hogy "haragszom rad".

En egy percig sem gondoltam ezt. ;)
 
> >Nagyon erdekel a kortars (kb. 1950 utani) zene. De talan a Ligeti-
> >lemezismertetombol ez is kiderult.
> 
> Csupa kevesbe "divatos" dolog. Annal jobb. Ma akadt a kezembe a
> lemezboltban egy "Macso" :-) lemez. Kituno EMI felvetel, vadonat uj.

LP volt vagy CD?

> Volt rajta sok apro, egyszeru dal, ballada, stb. Belehallgattam. Mit
> mondjak? Hat nem vettem meg. Inkabb egy Alarcosbalba fektettem a
> penzemet. De ez nyilvan engem minosit. Talan majd a Notre Dame-i Miset,
> ha egyszer a kezembe akad.

Egyaltalan nem minosit, elvegre nem varhato el, hogy mindenkinek 
tessek. De meg kell mondanom, hogy az ilyen regi zene eseteben az 
eloado meg sokkal, de sokkal fontosabb tenyezo, mint a 18--19. 
szazadi zeneben. Ez a stilus egyfajta lelki elokeszuletet, 
alapallast, hangszinbeallitast (bizony!) igenyel, amire ma meg csak 
nagyon kevesen kepesek. En csak azokert a felvetelekert vallalok 
garanciat, amelyeket en ajanlok. ;)

----
Varga Gyorgy

Nincs abban semmi kulonos, ha egy zeneszerzo ket stiluskorszak 
hataran el, eletenek egyik felet ebben, a masikat meg amabban tolti. 
Az sem teljesen szokatlan, hogy valaki maradandot alkosson a regiben 
is meg az ujban is -- bar az utokor altalaban vagy a regihez 
tobbnyire mereven ragaszkodo, azt mintegy beteljesito konzervativkent, 
vagy az ujba mereszen fejest ugro forradalmarkent konyveli el el az 
ilyent, es egyaltalan nem alaptalanul. Az azonban, hogy egy 
zeneszerzo megalkossa a letunofelben levo korszak reprezentans 
mufajanak vegso es tokeletes osszefoglalasat, majd nehany ev mulva az 
uj stilus maig meghatarozo -- de akkor meg alig tizeves multra 
visszatekinto! -- mufajaban is letegye nevjegyet egy halhatatatlan 
mualkotassal, evszazadokra  megszabva ezzel a mercet minden eljovendo 
generacio szamara, nos, ez teljesseggel pelda nelkul valo -- 
gondolhatnank.

Azert ne hamarkodjuk el, mert bizony volt egy ilyen komponista: 
Claudio Monteverdi.

Monteverdi nagysagat ma mar szerencsere nem kell bizonygatni. Az 
utobbi harminc evben, elsosorban a barokk hangszereket hasznalo es a 
korabeli eloadoi praxist feltamaszto, un. historikus eloadoi 
iranyzatnak koszonhetoen, operai (L'Orfeo, Il ritorno d'Ulisse in 
patria, L'incoronazione di Poppea) es Vesproja elfoglaltak az oket 
megilleto helyet a repertoarban, es e muvek lemezfelvetelei is 
elegendo valasztekban allnak a kozonseg rendelkezesere ahhoz, hogy 
aki akar, megbizonyosodhasson arrol: szerzojuknek ott van a helye 
minden idok legnagyobb komponistai kozott.

A fenti muvek jelentoseget egyaltalan nem kivanom kisebbitenei -- 
elvegre nekem is kedvenceim --, mindazonaltal meg kell mondanom, hogy 
szerintem Monteverdi geniusza a maga teljessegeben megis 
madrigaljaiban mutatkozik meg: ez az a muhely, amelyben zsenialis 
otleteit kiprobalhatta, korbejarhatta, csiszolhatta es fejleszthette 
egeszen a tokeletessegig -- es gyakran meg azon is tul --; a 
madrigalban, mely a 16. szazadi komponistak szamara valodi kiserleti 
muhelykent szolgalt, ahol kidolgoztak a tokeletes szoveginterpretalo 
zenet. 

A madrigal 16. szazadi tortenete nem mas, mint szoveg es zene 
viszonyanak tortenete; ha belekukkantunk, azt kiserhetjuk 
figyelemmel, hogyan valt ez a viszony egyre intenzivebbe. A mufaj a 
szazad elso feleben indult hodito utjara; az elso gyujtemenyt, mely a 
"madrigal" feliratot viseli a cimlapjan, 1530-ban adtak ki (letezett 
egy azonos nevu mufaj a Trecentoban, azaz a 14. szazadi Italiaban, de 
annak semmi koze sem volt ket evszazaddal fiatalabb nevrokonahoz). A 
mufaj gyokerei az italiai frottolakban es villanellakban keresendok, 
es akarcsak ezek, kezdetben a madrigal is egyszeru strofikus dalforma 
volt. Am amint tehetseges italiai es nemetalfoldi szerzok, a 
madrigalistak elso nemzedeke (Festa, Verdelot, Arcadelt) a kezebe 
vette, maris megvaltozott. Ezek a komponistak elkezdtek 
vegigkomponalni a szoveget, mind nagyobb es nagyobb figyelmet 
szentelve a koltemenyek hangulatanak, amit igyekeztek 
visszatukrozni zenejukben.

Az igazi attores azonban egy ugyancsak eszakrol jott mester nevehez 
fuzodik: Cipriano de Rore volt az, aki a szazad hatvanas eveiben 
megadta a vegso lokest a mozgalomnak; o volt az, aki a madrigalt 
szenvedelyes es szemelyes mufajja formalta, mely a szoveg minden 
arnyalatat kepes kifejezni; az o kezeben valt -- a tortenelemben 
eloszor -- a zene olyan nyelvve, amivel gondolatok es erzelmek teljes 
skalajat lehet kozolni.

A kovetkezo generacio beteljesitette ezt a folyamatot. Giaches de 
Wert, Marenzio es Gesualdo darabjaiban a szo szoros ertelmeben minden 
-- korabban letezo es vadonatuj -- kompozicios technika a kifejezest 
szogalja. Olyan uj eszkozok feszitik szet a hagyomanyos polifon 
madrigal kereteit, mint a hangfestes, a kromatika, a soha nem hallott 
disszonanciak; es ami mar elorevetiti a mufaj halalat: a tobbszolamu 
szovet teljes szettordelese. Szertelen es extravagans ez a zene, ahol 
gyakorlatilag minden megengedett; a madrigalmufaj keretei recsegnek-
ropognak, es mindenki -- a mai hallgato is -- erzi, hogy ezen az uton 
nem lehet tovabbmenni. Maganak a mufajnak kellett megvaltoznia, le 
kellett vetnie a kifejezes utolso akadalyat, a polifon szovet terhet 
-- es valoban, a 17. szazad hajnalan ez meg is tortent: megszuletett, 
mintegy a barokk vilagra jottet hirul adando, a continuo-kiseretes 
szolomadrigal.

Mielott azonban ez bekovetkezhetett volna, Monteverdinek is volt meg 
nehany szava hozza.

Monteverdi eleteben nyolc, halala utan pedig meg egy kilencedik, 
poszthumusz madrigalkotettel ajandekozta meg kortarsait es az 
utokort. Erdekes modon a ket stiluskorszak hatarat jelzo 
valasztovonal nem ket opusz kozott, hanem az 1605-ben kiadott otodik 
madrigalkotet belsejeben huzodik; e gyujtemeny elso tizenharom 
darabja -- legalabbis formailag -- hagyomanyos, polifon reneszansz 
madrigal, mig az utolso hat barokk szolomadrigal. Mielott azonban 
Monteverdi belevagott volna a nagy kalandba, es az uj mozgalom elere 
allva halhatatlant alkotott volna az ekkor szuleto mufajok, a 
szolomadrigal es az opera teruleten is, 1603-ban megjelentette 
negyedik madrigalkotetet, mely bizvast tekintheto egy korszak, a 
reneszansz lezarasanak es vegso osszegzesenek, legalabbis ami a 
madrigalt illeti.

Monteverdi a negyedik kotet madrigaljaiban nem a tekintetben multa 
felul kollegait, hogy meg naluk is tovabb feszitette volna a hurt. 
Bar radikalizmusert o sem ment a szomszedba: nem veletlen, hogy az o 
darabjai valtottak ki a korabeli konzervativ elmeletirok -- pl. 
Artusi -- legduhodtebb tamadasait. Monteverdi muveszete a zseni 
kezjegyet viseli magan: o nemcsak ismeri az emberi lelek 
szelsosegeit, hanem tokeletes meggyozo erovel kepes is azokat 
megjeleniteni; nemcsak szinleli vagy stilizalja a vegleteket, hanem 
ellenallhatatlanul rank zuditja: zeneje gyonyoru es megis 
pillanatonkent felkavaro zene, mely egyik pillanatban a pokol melyere 
taszit, majd rogton utana a mennyorszagba emel. Szepseg es dramaisag 
egyedulallo, az egesz zenetortenetben paratlan kevereke ez; a lelek 
vegso es gyakran orokre elzart melysegeiben kutakodo, napjaink 
vilagaban szokatlan oszinteseggel kitarulkozo muzsika.

Az olasz enekegyuttes, a Concerto Italiano a 90-es evek elejen 
robbant be a zenei koztudatba, es azonnal oriasi vihart kavart. Nem 
szeretem azt a kifejezest, hogy "forradalmasitottak a 
madrigaleneklest", de el kell ismernem, hogy van benne valami. Ok 
ugyanis nemcsak elmondjak a darabok szoveget, meg csak nem is atelik, 
hanem megelik; nem enekelnek sohajokrol, sikolyokrol, duhrol, 
panaszrol, konnyekrol es nevetesrol, hanem sohajtoznak, sikoltoznak, 
duhongenek es panaszkodnak, sirnak es nevetnek -- es mindezt ugy 
teszik, hogy semmifele zenen kivuli eszkozt nem vesznek igenybe. 
Intonaciojuk peldatlanul tiszta, a hangok mind egyenisegek 
(szolistakent is kivaloak mindannyian), szinesek, es mind mas szinu; 
a hangkep plasztikus, mondhatni terhatasu: finoman, szinte 
eszrevetlenul, megis rendkivul hatarozottan egyes szolamok hol 
elorelepnek, hol a hatterbe huzodnak, ahogy a darabokbol arado 
erzelmek es hangulatok logikaja megkivanja. Dinamikai tartomanyuk 
hatartalan: alig hallhato suttogasok valtakoznak zabolatlan extatikus 
kitoresekkel, es kozben egy percre sem veszitik el a kontrollt a 
kifejezes felett. Szovegmondasuk peldas, tiszta, vilagosan ertheto, 
ami ebben a mufajban, ahol "a szoveg nem szolgaloja a zenenek, hanem 
gazdaja", felbecsulhetetlen ertek.

Monteverdi 1643-ban halt meg, es a madrigal sem sokkal elte tul 
legnagyobb mesteret. Noha a szazadfordulon atalakult, hogy lepest 
tarthasson a viharos valtozasokkal, uj formajaban sem bizonyult 
tartosan eletkepesnek: kiszoritottak az uj enekes mufajok, az opera, 
az oratorium es a kantata. Vele egyutt -- lassabban ugyan, de 
biztosan -- letunt az a kompozicios es esztetikai iranyzat, mely a 
szoveg pillantonkenti minel hivebb megjeleniteset tuzte ki celjaul. 
Ugy tunik, a madrigal, miutan beteljesitette tortenelmi kuldeteset, a 
hagyomanyos formak szetfesziteset, megtette a kotelesseget, es 
mehetett. Kar erte, nagy kar. Habar... amikor ezt a lemezt hallgatom, 
megvigasztalodom. Uj viragot ez az ag mar nem fog hajtani, de 
megismerni es meltokepp feldolgozni magunkban a meglevot, ez is egy 
elet munkaja -- magas rendu es megis milyen kellemes idotoltes. 
Lassunk hat hozza!

      Monteverdi: Quarto Libro dei Madrigali
      Concerto Italiano
      Opus 111

-----
Varga Gyorgy

PS A Talleros sort en is jobban szeretem, mint az Amstelt.

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: fazisrul ( 133 sor )
> Idopont: Wed Aug  4 19:51:10 EDT 1999 HANG #507

Kedves Peter!

> ...tavolsagra. Haraposan, erdesen, goromban. De koncerten, erto kezekben
> mar ket meterrol is selymes, sima, lagy hangjuk van. Meg a
> szolohegedunek is. Sokkal lagyabb, mint amit _jo_ hifin megszoktunk. Az
> az igazi. Probaljatok ki.

Nagyon jol foglaltad ossze a fazisproblemakat. Meglehetosen sok
hangfelvetelt keszitunk, keszitettunk. Megerositve a velemenyedet bizton
allithatom, hogy egyetlen akusztikus hangszernek, legyen az barmilyen
egzotikus, sincs banto tonusa.

> Felado : Bartha Agoston
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: 3.Hangbuli augusztus 14 ( 20 sor )

Kedves Agoston!

Jelentem, hogy elokerultem. (szabadsagon voltam) Megprobalok elmenni az
osszejovetelre. Igy utolag sem szivesen ajanlok fol keszuleket, mert nem
celszeru egy-egy darabot betenni egy ismeretlen lancba. Viszont folajanlom a
tarsasagnak, hogy jojjenek el hallgatozni hozzank is.  Meg van nehany darab
AARON erosito a keszletbol, aztan az egyszer volt Budan kutyavasar esete
forog fenn.

Udvozlettel Bese Attila

http://www.tele-data.hu/aliscaorange

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: valaszok ( 97 sor )
> Idopont: Tue Aug  3 19:54:02 EDT 1999 HANG #506

Kedves Peter!

> ZoZo. Ez rosszul hangzik _nekem_. Ha a basszust erositi, akkor jo eselye
> van annak, hogy elszinezi az egesz kozep es felsotartomanyt. Nem
> allitom, hogy igy van, nem hallottam, de 100 eset kozul 99 es fel
> esetben igy szokott lenni.

> En a Van den Hulokat nagyon nem szeretem. Altalaban melyben szineznek,
> azaz minden kozephangra rakennek valami melyebb szint.

Ket latszolag ossze nem illo idezet toled. Az ok amiert teszem az, hogy ne
felj annyira ettol a fajta "szinezodestol". Egyalaltalan nem biztos, hogy
minden esetben hatranyos. Ezt most "abszolut" ertekben mondom. Kulonosen a
kabeleknel eles az az ellentet ami itt jelentkezik. Ugyanis meg is lehet
forditani a dolgot - eppen az ezust kabel ami melyhang hianyos - mondjak
sokan.
Ezzel megintcsak eljutottunk oda, vajon kinek lehet igaza? Ezt sokkal
nehezebb megvalaszolni, mint azt, hogy a komolyzeneben mi a valodi ertek.
Ezugyben a te partodon vagyok.

Udvozlettel Bese Attila

> Felado :  [Hungary] irta:

>nem vettem eszre, hogy az erositon a sok ide-oda pakolas kozben benyomodott
>a loudness gomb.... Az vesse ram az elso flasztert, aki meg nem kovetett
>el hasonlo bakit....

ZoZo! Eskuszom nem teged cikizlek. Kizarolag az audiofil izles
bemutatasa erdekeben irom.

Ha nalam "veletlenul benyomodna" a loudness gomb, akkor en orditanek,
hogy milyen  szol most a cuccom. Komolyan mondom. A napokban
eppen kisebb vagyont koltok uj interconnectekre, mert a jelenlegi AN
ezust _kisse_ loudneszesse teszi a hangot. Legfeljebb szazadannyira,
mint egy loudness gomb. Es ez engem nagyon zavar.

>A tuske nekem is eszembe jutott - beteheto a guriga
>helyere - de mivel az egesz igy mar cca harmincvalahany kilo,
>mit szolna hozza a padloszonyegem,

Azert probald ki! A szonyeg nem nagyon zavartatja magat, atmegy rajta,
mint egy tu.

>meg az alattam lako...

Nem kell olyan hosszu tuske, hogy kijojjon az alattad lako plafonjan.
:-)))

>Agoston baratunk ismet nagylelku, hogy egesz napra felajanlja otthonat
>es tuzrevalojat egy ebedre is: ha Kovary Peti vallalja, hogy hajnali
>negykor nekiall az egyebkent szenzacios gulyasanak...

Mikor Agoston megkerdezte megyek-e?
En humorosan azt valaszoltam, hogy nem vagyok mazochista. :-))))
Tavolmaradasom igazi oka, hogy aznapra regen lekotott halaszthatatlan
programom van, es mi tagadas az nekem fontosabb. Gulyas ugyben meg
elhataroztam, hogy tobbe nem fozok szabadtuzon gulyast. Nem az
idoigenyessege miatt, hanem azert, mert volt benne egy kis kesernyes iz
az ot ora alatt belekerult fust miatt. Az elozo napi foproban kuktaban
keszitett gulyas meg jobb volt. [Kellett a foproba, mert szemre merem ki
a belevalokat, es akkora mennyisegnel ez mar nem megy. Ezert lemertem
merlegen mindent, amit beletettem, es szoroztam hattal masnapra.]

> Felado :  [Hungary] irta:

>Kerdesem, mitol fugg a katarzis, attol, hogy mit hallgatunk, vagy attol, 
hogy min.
>Persze nyilvan mendketto fuggvenye, de kicsit rosszmajuan azt is irhatnam, 
hogy
>az igenyesebbek eseteben elektroncsovek okozzak:-))

Es mitol fugg a katarzis, attol, hogy Ashkenazy zongorazik, vagy Kocsis?
Attol, hogy a Zeneakademian van a koncert, vagy a Vigadoban?  A harmadik
sorban ulsz kozepen, vagy a harmincnegyedikben a szelen? Nem
rosszmajusag a csoveket is okozni. Akinek mindegy a hangminoseg, az vagy
suket, vagy "Pernye". :-)))))

Udv, Peter.

Halogatom, de mar le kell irni mielott elfelejtem. Egy baratommal
elmentunk Ravennaba megnezni Mozart hires operajat. A penztar elott
nyuzsgok mondtak: nem adnak tobb mint 20 allohelyet a kakasullore. Mi 23
es 23-iknak erkeztunk - tenyleg hoppon maradtunk. Elkezdtem fuzni a
kaszirnot, semmi eredmeny - aztan kijelenti, van meg 20 allohely a
Galleriaba, 100 ezer Liraert koponyankint. (10 ezer FT).
Micsoda??? kerdik a tagok; Orulet; ugyanannyiert mint az ulohely? Igen,
ez igy van, volt a valasz. Ami nemigen batoritotta a pasasokat, mentek
jobra-balra remelve egy visszaadott jegyen.
En mondom a havernak: Te idefigyelj, majd meglatod mikor kozeledik az
eloadas akkor rabuknak erre a meregdraga jegyekre is. Nem hitte az oreg
de nekem volt igazam. Eloszor felenken kezdtek vasarolni - a vegen
kapkodtak ki egymas kezebol az utolsokat. Hat igen, aki novel jott az
nem mehet el opera nelkul, ugy jarna mint en akkoriban  a Lorinc
Klarival. Se no, se opera!
Tiz perc a kezdetig, jelezi tarsam, hogy talalt 40 ezer liraert egy
ulohelyet a kakasulon. Proponalja, hogy nezzem meg az elso felvonast o
meg a masodikat. Szo se lehet rola, en nem tagitok, ittmaradok lesen az
utolso pillanatig. Tudod mit? Maximum megvacsorazok es a vegen erted
jovok. Elmegy Angelo en meg varok egy ramenos bolognai holgy
tarsasagaban. Megorul, mondja, ha nem tud bemenni mert ez a kedvenc
operaja. Az jo, mondom es elkezdek errol dumalni. Kiderul: nemsok
felvetelt ismer, a legjobb IMHO Don Huanrol, Mario Petri-rol nem is
hallott, de a Ghiaurov is uj neki ebben a szerepben. Siepi videosa
ismeretlen. Kepzelhetitek, nyajas olvasok mit tudott Busch felvetelerol!
Kozben a no inzisztal es mikor - kozben megjon a szakszervezetek titkara
is - mar szol a nyitany akkor nagylelkuen megengedik, hogy megvasaroljuk
az allohelyet, meg mindig 40 ezer liraert. Pedig  kedvezmeny jarna ha
nem hallom az egesz operat. Ami nem volt egy kulonleges elmeny. De megis
igazam volt, jol elorelattam mi lesz a vege .
_____________________________________________________________________
Don Huan=Carlos Alvarez, egy idos, kielegult embernek adja az izet,
legfokepen hianyzik az a magnetikus sugarzas amivel ezernel tobb not
meghoditott. Ahogyan ez enekelt egy no se dult volna be. Technikailag jo
de nem meggyozo, szaraz, akademikus interpretacio. Erdekes modon a
vegen, a kormanyzoval alakitja legjobban a szerepet.
Donna Anna=Mariella Devia jol enekel ambar az elejen...
Donna Elvira=Anna Caterina Antonacci, o is megfelelo de nem
orjongozteto.
Don Ottavio=Michael Schade, egyetlen  mi megfelel igazaban a
kovetelmenyeknek. Nem a szokasos verszegeny felenk protagonista hanem
ellenerteku ellenfele Don Huannak. Igen jo hang, a mozgas meg ki fog
csiszolodni. Figyelemmel kovetni.
Leporello=Ildebrando D'Angelo, ha nem nezem meg a suftiben felvett
videomat akkor mar azt se tudom ki volt. Lattatok mar Bryn Terfelt? Az
igen!!!
Zerlina=Angelika Kirschschlager (te Isten, micsoda nev) egyike a
legjobbaknak, szenszualis, alkataban is megfelelo, megadja a konnyen
"beleeso" parasztlany figurajat.
Masetto=Lorenzo Ragazzo, jol szembeszall a hoditoval. A szerep nem ad
tobbet.
Direktor=Riccardo Muti
Wiener Philharmoniker, stb, stb

Kijonni Ravennabol az egy muveszet. A jo Eg tudja hanyszor
visszakerulunk ugyanoda. Belso iranytum Ferrara iranyaba, eszak fele
vonzana - termeszetesen ha megakarunk szabadulni akkor elobb del fele,
utana keletre, majd Velence iranyaba kell rohanni a sotetsegben. Mikor
mar minden remeny felhagyva akkor jelenik meg egy jelzes: jo iranyba
vagyunk Argenta kozseg fele. Ketlelem, hogy megegyszer Ravennaba megyek
operat nezni.

Penteken, 1999 julius 9-en

N.B. A videot atmasolom az olcso VHS-re, ugyse komplet, lemaradt az
eleje es a vege.
Dr. Plivelic Ivan

Olvasom, hogy harom olasz megteremtette a <www.vitaminic.it> virtualis
honlapot melyrol ezernyi Mp3 zenei reszket lehet levenni. Megadja a
lehetoseget a kezdo rock-enekeseknek, hogy megismertethessek magukat.
Newsletter, chat, sotware, stb.

Plivelic Ivan

Udvozlet !

A fenti progival kapcsolatban kernek felvilagositast, vagy - lehetoleg -
magyar nyelvu URL.

En nem tudtam vele lejatszani, kezelin... Kell hozza midi? SB AWE 64
kartyahoz volt.

Halo