wrote:

> >nasm?
>         Az micsoda? (Gondolom valami Asm csodabogar...)
>         De engem minden erdekel, ugyhogy leirnad egy
>         kicsit reszletesebben, hogy ez mit tud?
>                 Koszonom!
Netwide ASeMbler
en is csak annyit tudok rola, hogy sokfele kodot tud csinalni.
tud dosos .obj-ot is, linuxra is lehet vele progot irni, a tobbit nem
tudom.
az ftp.szif.hu-n biztos megtalalod a dos-os verziot, a tobbit sajnos nem tudom

Bye,
	Panther

Szsztok Coderek

Olyan konyvet vagy homepaget kersek, ami rendesen _magyarul_ leirja, hogyan kel
l a modemet programozni.

Valaszokat varom maganban is.
Minden koszi:
Kovacs 'Spaceman' Zsolt
mail: ----------

On 23 Jun 98 at 22:24,  > wrote:

> atya isten, ebbol legalabb 30 leveles thread lesz :)

Maris itt az egyik a 30-bol :))

Nagyon tetszett, amiket irtal, csak egy apro dolgot neztel felre:

> > Mi van ha protected modeban a CS-be pl. 0-t irok?
> altalaban ezt a descriptort fel szoktak venni a pmode managerek, es nem
> torteni semmi, csak ha olvasni/irni/futtatni akarsz rola.

A CS-rol van szo, tehat kapasbol futtatni akar vele a proci, tehat 
kapasbol exception lesz belole.

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --

On 24 Jun 98 at 7:19,  > wrote:

> Hi!

Szia

> >> Mi tortenik akkor, ha nem protected mode-ban egy olyan
> >> cimet cimeznek meg mely mar kivul esne a fizikalis memoria
> >> teruleten?
>  ...
> >Ez nem fugg a protected modtol egyebkent, protected modban sem lesz
> >belole exception vagy NMI vagy hasonlo. (Legalabbis tudtommal.)
> Nem ebbol lesz a page fault?

Nem. Az abbol lesz, ha egy lap eppen nincs bent a memoriaban.

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --

On 24 Jun 98 at 6:55, Antal Kovacs > wrote:

> Hogyan lehet az ABS fuggvenyt kioptimalizalni
> (ne legyen benne ugroutasitas)???

Eloszor egy kicsit mast irok: ket elojeltelen (!) szamot kivonsz, es 
annak veszed az abs-at:

; pl. abs(ax - var)

  sub ax,var  ; cy ha kisebb, nc egyebkent
  sbb bx,bx   ; ffff          0000
  xor ax,bx   ; == not        == nop
  sub ax,bx   ; == inc        == nop

A negalas ugyanis ugyanaz, mint az 1-es komplemens inkrementalasa

Ha nem most vonod ki egymasbol a ket elojeltelen szamot, hanem egy 
elojelesnek kell az abs-at venni, akkor kicsit bonyolultabb:

; pl. abs(bx) [ax-ot most nem lehet kozvetlenul]

  test bx,bx
  sahf       ; sign bitbol hexa 8000 lesz
  sar  ax,16 ; abbol meg ffff (vagy 0, ha sign=0)
; innentol mar ugyanaz
  xor bx,ax   ; == not         == nop
  sub bx,ax   ; == inc         == nop

(Itt egyebkent eleg 16 helyett csak 15-szor shiftelni, de a 16 sokkal
szebb szam :))

Pentiumon egyebkent ezek nem olyan gyors dolgok, ugyhogy ha elore
lathato, hogy tipikusan (>90%) kell negalni, vagy tipikusan nem kell
negalni, akkor gyorsabb lehet az ugras.

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --

On 23 Jun 98 at 20:03,  > wrote:

> >nasm?
> 	Az micsoda? (Gondolom valami Asm csodabogar...)
> 	De engem minden erdekel, ugyhogy leirnad egy
> 	kicsit reszletesebben, hogy ez mit tud?

Netwide Assembler. Nagyjabol GNU GPL-es licenszu (tehat OpenSource)
asm, javaban fejlesztik (kicsit en is), a 0.97-es verzional tart.
Infot rola a http://www.cryogen.com/Nasm/ helyen talalsz. 

A fejlesztesenek a fo celja az, hogy legyen egy intel (nem pedig
AT&T) szintaxisu, modularis felepitesu, nagyon sokfele platformon futo
(Linux, DOS, VMS, stb :) altalanos celu assembler, ami sokfele object
formatumot is kepes kiadni magabol (jelenleg DOS alatt .COM (ez nem is
obj, hanem vegrehajthato), 16 bit .OBJ, Win32-hoz az MS fele COFF,
OS/2-hoz az IBM-s OBJ, Linux/Unixokhoz a.out, COFF, ELF, as86, es meg
van egy sajat formatum is.)

A szintaxisa mint emlitettem intel fajta, legkozelebb talan a TASM
ideal modjahoz all, nem pedig a MASM-hoz. Tud makrokat is. Ez volt a
legelso assembler, ami tudta a Pentium, Pentium-MMX stb. uj
utasitasait.

> Szoval, most AZ IRJON AKI TUD VALAKIT VAGY VALAMI INTERNET
> CIMET AMIN/AKIN KERESZTUL HOZZAJUTHATNEK EZEKHEZ AZ
> INFORMACIOKHOZ...

Legyszives, ne kiabalj.

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --

En irtam az elobb:

> Netwide Assembler. Nagyjabol GNU GPL-es licenszu (tehat OpenSource)
> asm, javaban fejlesztik (kicsit en is), a 0.97-es verzional tart.

Most utolag elolvasva jottem ra, hogy felreertheto a dolog az 
ekezetek hianya miatt :)))

Szoval nem Jávában (Ja'va'ban), hanem javában (java'ban) fejlesztik, 
es "termeszetesen" C-ben :)))

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --

Udv Coderek!

Ugy nehany honapja tobben is irtak nekem
az ismerosok, hogy repuloszimulator van
az Off97 Excelben, meg hogy ettol nagy es
lassu.
Mivel en meg soha nem irtam ilyesmit, itt
kerdezem meg:
Megis mekkora lehet ez a kodreszlet az
Excelben? Szerintem nem szamottevo.
Annal is inkabb mert szimulatornak eleg
kezdetleges lenne, copyright-nak viszont
nem rossz.

Az en programjaimban is elojon alt-T -re egy
"repulo ablak" amiben szoveget scroll-oz, de
nem irnam azt magamrol, hogy TV-t vagy
Videot irtam a programomba. Raadasul par
szaz bajt az egesz es az 1C-n csucsul, de
a programok (Clipper) teljes terjedelmehez
kepes messze elhanyagolhato.

Koszi.

/-/o

Haha, visszamegyunk a C64-es korszakba! Akar indulhat HIX C64FAN ujsag is.

|  Oszinten szolva sokkal tobbet vartam volna egy CODER lev.listatol, de
|>hat ha mindenki csak a kulonbozo programnyelveket tudja SUXolni, hat csak
|tegye. (Tisztelet a kivetelnek!) Szerintem ertelmetlen ezekrol *ennyit*

Pont rosszkor kezdted olvasni a listat. Szokott itt ertelmes dolog is
tortenni :)

|A gepi kodu program lenyege pedig az, hogy a VIC (C64 video-proci) az
|utolso karaktersor utan bekapcsolja a keretet. Pontosabban, ha mar felirta
|mind a 25 (vagy 24) sort, es a kovetkezo rasztersorban a $D011 es $D012
|also 3 bitje megegyezik, _akkor_ kapcsolja be a keretet.

Lenyeg az, hogy C64-en az osszes programozasi trukkok nagy reszet a VIC
(video IC) rengeteg hibajat kihasznalva lehet elohozni. Ezek egyike csak a
keret kinyitasa.

|($D011 0-2 bitek : fuggoleges eltolas; $D012 : rasztersor szamlalo)
|Ha az utolso karaktersor felirasa kozben eltoljuk a kepernyot felfele
|akkor ez a feltetel mar nem fog fenn allni, kovetkezeskepp, a keret
|bekapcsolasa elmarad. Viszont vissza kell allitani a fuggoleges eltolast,

Hihi, na ez nagyon melle ment. A video IC ket fuggoleges kepernyomeretet
ismer; a 24 es 25 sorosat. Mindkettohoz tartozik egy-egy fix ertek, hogy
mely rasztersorban kell ki es bekapcsolni a keretet.
A keret kinyitasahoz a kepernyot 25 sorosra allitjuk, amihez a nagyobb keret
raszter sorszam tartozik. Mikor a video felepites epp az utolso
rasztersorban jar ($f9) akkor atvaltunk 24 soros kepernyore, amelynek a
keretehez kisebb szam tartozik, vagyis egy olyan ertek, amit a VIC
kepfelepitese mar lekesett. Ezutan mar nem eri el ezt az erteket, igy
elfelejti bekapcsolni a keretet. Az utolso sor (25) utan a VIC
karakterszamlaloja leall, vagyis nem olvassa tovabb a poziciohoz tartozo
memoriarekesz tartalmat, kovetkezeskepp alul es felul a keretbe nem irhato
szoveg. A szamlalo tartalma $1fff-en all meg, amihez jobbara a memora $3fff
memoriacimen talalt 8 bites mintaja tartozik. Szegeny VIC ezt a mintat
ismetli egeszen a kovetkezo kepfelepites kezdeteig. Kozben valahol erdemes
visszaallitani a 25 sort, hogy allandoan kibontott legyen a keret.

|Azt is meg lehet csinalni, hogy amikor a $D011 eredeti erteket
|visszairjuk, lekapcsoljuk a kepernyot. Elvileg a kepernyo ki van
|kapcsolva, noha a sprite-k latszanak az egesz kepernyon! De nincs
|rovidsor, sem mas grafikai adat. (Max. a $3FFF-es cim tartalma, ami
|altalaban 40 db bitminta csik fuggolegesen.)

Kicsit gyorsul a proci, mert a VIC nem hasznalja a buszt. Sajna a
sprite-okon kivul semmit ertelmeset nem lehet megjeleniteni. Egyebkent a
sprite megjelenitese az adott pozicioban szinten rovidsort produkal.

|Az oldalso keret lebontast mar lehet szo szerint lebontasnak venni,
|ugyanis azt rasztersorrol rasztersorra kell kiloni a keretet. A lenyege
|hasonlo az elobbihez, de itt vizszintes eltolassal ($D016) kell
|szorakozni. (Ki gondolta volna? :) Ennel a jateknal mar nagyon fontos az
|idozites! Ha mar egy orajelell is elter, ugrott az egesz frame!

Igen, ugyanugy muxik, mint a $D011 effekt. A VIC ket kepernyoszelesseget
ismer, a 79 es 80 oszloposat. Ugyanugy kell eljarni, mint elobb, es a VIC
elfelejt egy pixel magasan oldalkeretet rajzolni. Sajna rasztersoronkent
ismetelni kell a muveletet, es pont adott fazisban! Ezt ugy lehet elerni,
hogy mivel a 6510 minden utasitasanak feldolgozasi hossza fix, elore ki kell
szamolni, hogy hol tart majd a kepfelepites miutan az utasitasok
vegrehajtodtak. A legrovidebb utasitas 2, a leghosszabb talan 6 orajel. Ha
az utasitas 8-bites lapcim hataron van, akkor a vegrehajtasi ido dupla.

|Van azonban egy rakas jopofa VIC-es effekt, amit mar nem olyan sokan
|ismernek. (Na meg ugyan kit erdekel 1998-ban? :)
|Pl. FLI, FPP es ezek klonjai...

Meg hogy nem sokan?? ;)

|Az FLI-nek az a lenyege, hogy amikor a $D011-es regiszterbe irunk
|(megfelelo idozitessel), akkor rovidsort idezhetunk elo. (Persze ehhez meg
|a megfelelo ertek is kell, espedig a $D012 also 3 bitje.)
|*Rovidsor*: az a rasztersor, ahol a VIC elhozza a memoriabol a
|karaktersor felepitesehez szukseges informaciokat. Ezido alatt a CPU le
|van tiltva (DMA miatt).  Kevesebb orajel jut a CPU-nak, ezert rovid a
|rovidsor.) A rovidsor miatt a $D018-ban beallitott memorialapot fogja
|latni a VIC, ezert akar minden karaktersorban mas-mas szinmemoria lapokat
|lehet beallitani. Eredmenye: sokkal tobb szint lehet hasznlani, akar mind
|a 16-ot. ;-/ De ha egy kis interlace-t is hasznalunk (egy pixellel

Vegulis ez (FLI) azt a problemat hivatott +oldani, hogy a pixelek szinei
szabadon valaszthatok legyenek a 16 fix kozul, barmely pontjan a
kepernyonek. A C64 tobbszinu (multicolor) uzemmodja 160x200 pixel, de 4x8
cellan belul csak 3 fele szinu pixel lehet + a hatter szin. A FLI azt oldja
meg, hogy egy 1x4 pixeles cellan belul ugyanez hasznalhato legyen. Ara
oriasi: egy kep a teljes memora 1/4-et fogja le. Ha interlace, akkor 2x
ennyit. A FLI hasznalhato az egyszinu video uzemmodban is (hi-res) ekkor
nagyon jo amiga-szeru felbontast kapunk, de igazabol ez nem hasznalhato
kepmegjelenitesre (ui. itt 1x8 cellan belul 2 szint hasznalhatunk max).

Egy dolog azer meg van: ezekben az extrem uzemmodokban a kepernyo bal
oldalan 3 karakteroszlop nem hasznalhato megjelenitesre. Sajna a VIC ujabb
hibaja. Ugyanis itt nem olvassa ki a memoriabol a pozicionak megfelelo
szinkodokat, hanem a 6510 elozo buszciklusabol az adatbuszon maradt 8-bites
hulladekot ertelmezi szinkodkent :)) Ha pl az utolso utasitas a VIC
leallitas utan pl. nop, (kodja $ea) akkor elso szinkod $e masodik $a a
harmadik asszem az jol kiolvasodik.

|elmosodik egy picit, es a szinek osszekeverednek. Szines TV-n igy eloall a
|120 szin.

Kis kepernyosok elonyben. Ja es elojon az amigas vibralas is.

|Az FPP pedig annyiban kulonbozik az FLI-tol, hogy 2 orajellel rovidebb a
|kod, hamarabb irjuk a $D011-et, emiatt a VIC elfelejti novelni a
|karaktersoron beluli rasztersor szamlalo regiszteret. Ez azert jo, mert
|elvileg 8*16=128 kulonbozo rasztersor-mintat abba a rasztersorba tesszuk,

Ez nekem magas. Valoszinu ez vmi ujabb trick.
Leirtad a VIC legujabb trukkjeit, de egy csomo egyszerut kihagytal: pl. azt,
hogy sprite-ok igen nagy szamban megjelenithetok a 8 helyett akar 112 is,
megfelelo rasztermegszakitassal. Itt azzal kell jatszani, hogy a sprite-ok y
koordinatajat idonkent ugy kell beallitani, hogy a VIC ujra meg ujra
megjelenitse. Igy egyszeruen lehet pl. 1 sprite-bol akar egy 8 sprite magas
oszlopot epiteni. Termeszetesen kozben tetszolegesen atdefinialhato mind a
sprite szine, x-pozicioja, alakzatja, szal nagyon sokminden. Ezt a trukkot
multiplexernek hivjak.
De egyszeru effekt pl. a colorbar is, mikor raszterenkent uj szint irunk a
hatterszinnek, vagy akar tobbszinuzemmodban karakterszinnek es cool
vizszintes szincsikokat lehet gyartani.
Ki lehet hasznalni, hogy a sprite-ok 2x-esre nagyithatok mind x mind y
iranyban. Ha adott idoben ujra nagyitod, y iranyban vegtelen nagyra (akar
egesz kepernyore) lehet szethuzni egyetlen sprite-ot.

A rengeteg VIC trukkot mi sem prezentalja jobban, mint az a tobbtonna demo,
amit az elmult kb. 10-15 evben keszitettek a c64 koderek.

|u.i: Ha valaki akar valamit a cikkre valaszolni, csak tegye nyugodtan, en
|szeptemeber 7-e elott semmikepp sem tudok ra valaszolni. De azert biztos
|lesz valaki mas, aki valaszolni fog.

;)

Bye,
          _______________________________________________________

              O ."""                   mailto:
          ."".O"O"" "". ."""..""". http://www.earthcorp.com/dface
          O   O O o"""O O    O""""               icq_uin: 5242066
          "ooo"oO "ooo"o"ooo""ooo"
          ______O________________________________________________

             "If this van is rockin' don't come and knockin'."

Hali.
Ha valaki _BARMIT_ tud a 16 millio szinu megjelenitesrol,
es esetlegesen megtenne hogy veletlenul irkafirkant egy
levelet , nagyon megkoszonnem . Elore is koszi ... :)

Zoli

/   Lusthaus Zoltan  Hacker WildDucks  /

Szia, Zsolt!

Nehany kerdesedre talan tudok valaszolni:

>A gep reset utan a ROM BIOS CHIPbol kiolvassa a BIOSt es
>az indul el eloszor. Nos, van valami mod arra, hogy a
>ROM BIOS CHIPet kiolvassam?


Persze. Egyszeruen kiolvashatod, ugyanugy, mint barmelyik masik
memoriateruletet. (Most az egyszeruseg kedveert nem Protected Mode-rol
beszelve.) Olvasd ki az F000:0000-FFFF teruletet.


>Hogyan kell a 8259A-t programozni? <- Leiras kellene!


Latogass el az Intel honlapjara, ott megvan minden info az interrupt
controller programozasarol.

>Tenyleg, a Win95-hoz olyan sok a device driver!
>Mindenfele printert, meg monitort, meg modemet eszrevesz!
>Termeszetesen ezeket a DRV-ket eloszor vkinek. meg kellett
>irnia! A kerdesem az, hogy Bill Gates hogyan jutott
>ezekhez a reszletes informaciokhoz hozza????


A drivereket nagyreszt maguk a hardware gyartok irjak, legfeljebb sajat jol
felfogott erdekukben atadjak azt a Microsoftnak, hogy beletegye a
legfrissebb operacios rendszerebe.

Szia, Gyuri

> Felado :  [Hungary]

>>Egyebkent kozuletek akarki csinalt mar valaha egy ASM compilert ?

>En igen. De meg Z80-ra. Az akkori gyari forditoknal tobb mint tizszer
>gyorsabb volt. Aki nem hiszi kerdezze meg egy Enterprise 128K programozotol
>mi a velemenye a FENAS-rol vagy a sokaig jateklista vezeto SWAP jatekrol.
>
>Udv,
>		Moonlight.

A FENASS tenyleg gyorsabb volt es remekul lehetett vele orokelesiteni a
jatekokat :). Azok voltak am a szep idok...
		Udv : Luke

> Hogyan kell a 8259A-t programozni? <- Leiras kellene.

http://www.cubic.org/source/archive/hardware/

(amit egyebkent A'rpi lapjan talaltam)

Belenyomatod eax-be azt, amit abs-olni akarsz, es:

cdq
xor eax,edx
sub eax,edx

az eax-ban van az eredmeny...



[GrK]/BackLash

>A Microsoft akkortajt nagy orommel
>jelentette be, hogy "talalt meg 64kB teruletet, amit a Windows tud
>hasznalni". :)

  Pedig 640 kilobyte-nak mindenre elegnek kell lennie...

La'ng Attila D.  >  (latom az ekezeteket)

>10 SYS 49152 : REM :-)

  No, mit szoltok? Scorpy remelhetoleg szeptember hetedike utan elolvassa
ezt az emailt es megtudja (amit eddig is tudott), hogy ez nem BASIC. Ez
elvileg BASIC es gepi kod. De csak elvileg, mert nem irta meg a gepi kodu
reszt!

  Irtam egy remek rajzoloprogramot, leforditva tiz mega, itt kozlom a
forraskodjat.
uses Rajzolo;
begin app.Init; app.Run; app.Close end.
  Hat ez ugye igy nem program...

>Van azonban egy rakas jopofa VIC-es effekt, amit mar nem olyan sokan
>ismernek. (Na meg ugyan kit erdekel 1998-ban? :)
  Szerintem sokakat. De vajon olvassak-e azok a Codert?...

>lehet beallitani. Eredmenye: sokkal tobb szint lehet hasznlani, akar mind
>a 16-ot. ;-/
  Igen, ezzel a modszerrel biztosan. De azert ha szinekre vagysz, szerintem
a PRINT utasitassal is ki lehet irni mind a 16 szin vezerlokodjait.

>Szines TV-n igy eloall a 120 szin. 
  Juhe... ez mar csak eggyel kevesebb annal, ami nekem volt PLUS/4-esen!


La'ng Attila D.  >  (latom az ekezeteket)

Hi Coders !


DES:
Sajnos nem talaltak konnyen sebezheto pontot a DES-ben a sok erofeszites
ellenere sem. A nyilvanvalo modszer a brute-force, mely a teljes key 
space-t lefedi; ez korulbelul 2^55 lepes atlagosan. Korabban azt hittek,
hogy egy gazdag es tehetos ellenseg :) kepes epiteni egy csodamasinat mely
kepes belathato idon belul az elobbi modszerrel feltorni a DES-t. 

Kesobb Hellman nevu emberke bemutatott egy memoria-ido optimalizalast amely 
elonyoket mutatott a brute-forse-szal szemben ha a megfelelo mennyisegu 
memoria allt rendelkezesre. 
Az otlet bizonyos ketsegeket ebresztett a DES-sel kapcsolatban. Persze
volt olyan feltetelezes is, hogy az NSA szandekosan becsmerelte a DES-t.
A gyanusitgatasok ellenere aznoban nincs mas alkalmas modszer a feltoresre
csak a _minden lehetoseg kiprobalasa_. A specialis szamitogep erteke ami
vegre tudja ezt hajtani (kb. 3.5 ora alatt atlagosan ) Wiener becslese 
szerint 1 millio dollarba kerulne.

Az elso tamadas amit a DES ellen vegeztek es jobb mint az un. kimerito
kereses Biham es Shamir publikalta. Egy uj technikat alkalamoztt amit 
'differrential crytoanalysis'-nek hivott. Ez a fajta tamadas 2^47-en kodolt
szoveget igenyel, melyet a tamado valszt ki. Bar elmeletileg ez egy jo otlet,
gyakorlatilag nem hasznalhato. 

Nem olyan regen Matsui is kifejlesztett egy masfajta tamadasi modszert, ami
'liner cryptoanalysys' neven valt ismertte. A DES kulcs megszerezheto 2^43
ismert kodolatlan szovag alapjan. Az elso sikeres tamadas amit a DES ellen
inteztek 50 napot vett igenybe egy 12 HP 9735-os munkaallomason.
Nyilvanvalo tehet, hogy ennek a modszernek sincs gyakorlati jelentosege.

A kovetkeztetes tehet az, hogy ha a DES-t helyesen hasznaljak akkro az meg
mindig elegendoen nagy biztnsagot nyujt nem beszelve a 'triple DES'-rol.

A fetni informaciot a Net-en talaltam !


A DES kodolas algoritmusat ismerve szerintem meg lehet irni a feltorest
elokeszito rutinokat, bar a fentiek alapjan lehet, hogy nem sok ertelme van.
Amennyiben igenyeled magan levelben kuldhetek meg informaciokat, de szerintem
nehany oras kereses utan a Net-en annyi talalsz, hogy nem gyozod olvasni oket.

Akinek ellenvelemenye vagy ujabb ismeretei vagy esetleg hatasos modszere
van en is szivesen meghallgatom !


Bye 
Dmc

>Egyebkent kozuletek akarki csinalt mar valaha egy ASM compilert ?

Igen!
http://members.tripod.com/~Putyi/MCS51/MCS51_AL.ARJ

Tomasz

Sziasztok!
Van egy kis 286-os gepem cga/att kijelzovel meg 5.0-as dos-szal. Olyat
szeretnek, hogy mikozben bootol egy kepet mutasson (mint a win95 es tsa).
Elso otletem, hogy irok egy device drivert, ami bekapcsolja a grafikus
kepet, aztan egy masik prg az autoexec.bat-ban meg kikapcsolja. A gondjaim:
-tasm/tlink parositassal, hogy lehet ilyen device drivert irni? (Pascalban
tudok, de az biztos tul nagy lenne, memorim meg nincs sok).
-Ha vegzett a driver, akkor hogy lehet eltavolitani a memoriabol? (Bar ha
kicsire meg tudom irni, akkor ez nem szukseges.
-Mikozben a gep bootol, mindenfele szutykot irkalnak ki. Gondolom, hogy ez
kelloeen belebarmolna a grafikus keppbe. Ezt hogy lehet letiltani?
Most mas nyugom nincs!
Koszi!
(c)LACA