Sziasztok,
hat no-no az Azsia megint - ideje mar.
Hiromi is ujra velunk van, uj szerepjatek, uj szerep. Mosolygo
kezdet megint, aztan majd csak belejovunk...
Janos

Sziasztok!

Szeretnem felhivni a figyelmeteket egy olyan dologra, amellyel sokat segithette
k magatoknak és masoknak. Ezek pedig a YANTRAK.

Mi a YANTRA?

A yantra egy vedikus szimbolum, tehát az osi Indiabol valo. Regen az emberek il
yen szimbolumokkkal gyogyitottak es ertek el mindenfele celokat. A yantrat egy 
vorosrez lemezbe kell belevesni es be kell aranyozni, utana pedig egy szertarta
s segitsegevel beavatni. Nyakban viselheto talizmankent is elkeszitheto. Sokfel
e yantra letezik. A Yantra Isten kulonbozo energiainak a megtestesulse geometri
ai abrak formajaban, szimbolumban. Minden yantrahoz tartozik egy mantra is, ame
ly a szimbolum hangalakja.

Jomagam gyogyitassal es vedikus asztrologiaval is foglalkozom, igy nap mint nap
 alkalmazom a yantrakat. Vannak olyanok, amelyek sulyos betegsegbol segitenek f
elepulni, vagy gazdagga tesznek, segitenek a karrieredben, ferjjel, feleseggel 
vagy gyerekaldassal latnak el. Vannak olyanok is, amelyek az ellensegektol vede
nek meg, vagy a szellemektol, atkoktol. Masok lelki bolcsesseget es megvilagoso
dast adnak.

A yantra kivalasztasa szemelyre szabott, a horoszkop (es az igenyek) alapjan to
rtenik. Ha felkeltettem az erdeklodeseteket, akkor írjatok egy üzenetet a gaura
 cimre. Mint emlitettem, vedikus (indiai) asztrologiaval is fo
glalkozom, illetve prana-gyogyitassal. Ha barmiben tudok segiteni, akkor csak u
zenjetek!

Szeretettel, Gauranga Das


Gauranga Das       e-mail:
Address: 2092 Budakeszi Erdo u. 108 Hungary
Phone: +36-30-914-08-39

Japanok kreativitasarol

Sokan szenvednek attol, hogy egyfelol az elvarasok intuitiv 
gondolkodasu hallgatokat es professzorokat igenyelnenek, masfelol a 
hierarchizalt, tulhajszolt japan munkatempo nem kedvez az intuitiv 
gondolatok megszuletesenek. Japanok is gyakran hangoztatjak, hogy 
ok nem eleg kreativak, tapasztalatom szerint inkabb az okozhat 
problemat, hogy nem tudnak lazitani, munkahelyi problemaikat az 
alvasi ido csokkentesevel es a munkaido novelesevel probaljak 
megoldani. Nem egyszer lattam almossaggal kuszkodo hallgatokat a 
szamitogep elott szenvedni es (feltetelezhetoen) nagyon alacsony 
hatasfokkal dolgozni. Az alacsony hatasfok miatt viszont kenytelen 
volt ejszaka is dolgozni. 
A japanok az alkotas masodik szakaszaban - amikor az otletet mar 
megvan es megvalositasra var - sem az egyetemen, sem az iparban 
nem ismernek akadalyt. Penzt es a hallgatok energiajat nem 
kimelve, hamar elkeszitik a kiserleti eszkozt. A legzsenialisabb 
hallgato is csak verejtekcseppek es a laborban atvirrasztott 
ejszakak aran juthat diplomahoz es tudomanyos fokozathoz. Tobb 
olyan vendegprofesszortol hallottam, akik a sajat szakmai 
teruletuk legkiemelkedobb szemelyisegei koze tartoznak 
(feltetelezhetoen sajat hazajukban is relativan jo lehetoseggel 
rendelkeztek), hogy azert szeretnek Japanba jarni, mert ott a 
legmereszebb szakmai almaik megvalositasahoz is konnyen kapnak 
penzt es faradhatatlan munkaerot anelkul, hogy barmi kenyszer 
lenne a kozvetlen ipari alkalmazhatosagra a kozeljovoben. 
Ugyanakkor ez az egyetemeken uralkodo szabadsag es az ujat kereso 
gorcsos kenyszer nem ritkan bloff izu, felszines, oncelu kutatasi 
temakat is szul. Azt is ereztem, hogy a japan szellem nem kedvez 
az uj eredmenyeket egyseges elmelette rendezni kivano elmeknek es 
talan azoknak sem, akik egy szuk teruletre koncentralva melyen a 
felszin ala probalnak tekinteni. De valoszinuleg valahol megiscsak 
eredmenyesen mukodik a rendszer es megterulnek a kutatasba es az 
oktatasba pumpalt hatalmas penzek.

Publikacios kenyszer
A publikacios kenyszer a fiatal associate professor-oknal a 
legnagyobb, nekik evente legalabb ket IEEE Transaction szintu 
folyoiratcikkben kell szerepelniuk elso- vagy tarsszerzokent. 
Megjegyzendo, hogy mig a Ph.D. hallgatoknal fontos az, hogy 
cikkeikben az elso szerzok legyenek, addig az oktatoknal ez 
masodlagos szempont. Ez azt sugallja, hogy egy egyetemi oktatonak 
iskolat kell teremtenie, es az noveli az oktato erteket, ha olyan 
hallgatokat tud kinevelni, akik kepesek onalloan is kutatni, 
eredmenyeket elerni es cikket irni a vezetese alatt. Valoszinu 
ezen a teren a leghianyosabb az informaciom, de szuk 
kornyezetemben a kovetkezoket figyeltem meg. Ma mar csak Ph.D. 
fokozattal lehet valakibol egyetemi oktato (a realtudomanyokban 
mar regota ez a gyakorlat, a human tudomanyokban meg mindig vannak 
fokozat nelkuli aktiv professzorok). Gyakorlatilag ketfele 
egyetemi oktatoi beosztas letezik, associate professor es full 
professor. Az oktatok mindig egy full professor szarnyai alatt 
kezdik meg egyetemi palyafutasukat ( az elso nehany evben nem 
oktatoi munkakorben research associate-kent) es az ido 
elorehaladtaval egyre fuggetlenebbek lesznek. A legjobbak mar a 
harmincas eveik elejen, associate professorkent, sajat 
gazdalkodasi kerettel, sajat titkarnovel, sajat kisegito 
szemelyzettel es sajat laboratoriummal rendelkeznek, ahol a 
vezetesuk alatt a posztgardualis hallgatoi tudomanyos kutatasokat 
vegeznek. Vendeglatom es a hozza hasonlo ambiciozus associate 
professorok neve evente kb. 50 publikacion szerepel tobbnyire 
tarsszerzokent kulonbozo szinvonalu szakmai forumokon, ebbol kb. 
4-6 cikk lektoralt folyoiratban jelenik meg. Ilyen nagy mennyisegu 
cikket egy ember egyedul termeszetesen nem tud elkesziteni, foleg 
akkor nem, ha a cikkek tobbsege meresi eredmenyeket is kozol. 
Ehhez sok, jo kepessegu, nagy teherbirasu hallgato ejszakai 
tulorazasa, valamint szeleskoru nemzetkozi kapcsolatrendszer es 
egyuttmukodes szukseges. De csak az tud sok jo hallgatot maga kore 
vonzani, aki kepes a hallgatoit ertelmes feladatokkal ellatni es 
mendzselni is tudja oket. A hallgatok tudjak, hogy a sajat 
erdekuk, hogy minel magasabb mercet allitsanak elejuk, mert az 
ipar is honoralja erofesziteseiket. Egy associate professor 
szamara az elsodleges kovetelmeny ahhoz, hogy full professor-ra 
lephessen elo a Tokio Egyetemen, az hogy legalabb 40 IEEE 
Transaction szintu (itt nem fogadnak el minden lektoralt 
folyoiratot, csak egy egyetemi bizottsag altal osszeallitott 
listan szereploket) folyoiratcikket kell megirnia vagy megiratnia 
hallgatoival. Ez a kovetelmeny rendszer nagyon cikk centrikussa 
teszi a japan oktatokat. Erdekes modon, a publikacios kenyszer a 
muveszeti pl. zenei szakokon is eroteljes. Valtozo, hogy ki milyen 
mertekben jarul hozza a nevehez kapcsolodo cikkek megszuletesehez 
(beleertve az elso otlet kipattanasatol, az elmeleti hatter 
reszletes kidolgozasat, a kiserletek megtervezeset es elvegzeset, 
vegul a szoveg begepeleset es az abrak megrajzolasat, ami mind 
szukseges es idorablo tevekenyseg), de egyertelmuen meghatarozo 
szerepe van a temavezeto oktatonak. Az az elv is elfogadhato, hogy 
az az oktato melto a professzori cimre, aki iskolat tud maga korul 
teremteni. Az iskolateremtes egy fajta ismerve lehet az oktato 
szakmai inspiralasaval elkeszult publikaciok osszessege. El kell 
fogadnunk, hogy a szamunkra irrealisnak tuno publikacios 
kovetelmenyek osszhangban vannak a Tokio Egyetem oktatoinak 
kiveteles kutatasi korulmenyeivel es mersekelt oktatasi 
terhelesevel. 

Ha valakibol mar full professor lett (ezt a negyvenes eveik elejen 
szoktak elerni), akkor mar egy kicsit lazithat. A kulso kenyszerek 
helyett a belso igenyek donthetik el a publikacios lista 
novekedesenek utemet.

 Azt sem hiszem, hogy a megjelent publikacioinkat osszeszamolva 
most tomegevel tort kene ragadnunk, hiszen peldaul, aki elete 
soran megirt egy egyetemi doktori majd egy kandidatusi vegul egy 
nagy doktori disszertaciot, az valoszinuleg nem foglalkozott 
kevesebbet a tudomannyal, mint az, aki pusztan nevet es 
kapcsolatain szerzett penzet adta cikkek sorahoz. Mindettol 
fuggetlenul erosen hiszem, hogy elobb vagy utobb sajat 
teljesitmenyunk mereseben is az egyszeru es konnyen attekintheto 
oraterheles helyett egy kevesbe objektiv, ellentmondasokkal teli 
merce, nevezetesen a publikacios es hivatkozasi lista egyre 
nagyobb szerepet fog jatszani, hiszen ez a merce Amerikatol 
Japanig. Ugy erzem, hogy messze nem hasznaljuk ki a sajat 
hallgatoink alkoto kepessegeit es onalloan megoldando feladatokat 
adva nem vonjuk be oket a tenyleges kutatomunkankba. Ez nem csak 
anyagi kerdes, nemzetkozi konferenciakon tobbszor talalkoztam 
jugoszlav es torok master hallgatokkal is (a Ph.D. hallgatok 
konferencia jelenlete mar nalunk is termeszetes. Termeszetesen a 
publikacios lista nem alkalmas a teljesitmeny pontos meresere, de 
kivulrol csak ez a teljesitmeny latszik, mar most is ezzel a 
mercevel meregetnek minket, ha kilepunk a nemzetkozi szinterre. 
Ketsegtelenul a folyoiratcikkeknek van igazi szakmai erteke, de a 
szemelyes jelenlet a konferenciakon elengedhetetlen ahhoz, hogy a 
kutatok lepest tudjanak tartani a szakma fejlodesevel, kovetni 
tudjak a nemzetkozi trendeket. Esetleg tehetunk kiserletet arra, 
hogy elejet vegyuk az oncelu cikk-szaporitasnak, de alapvetoen nem 
loghatunk ki a sorbol, ha azt akarjuk, hogy tovabbra is elismerjek 
szeretett egyetemunket. Mar eddig is erezheto az ilyen iranyu 
elmozdulas, de inkabb a kovetelmenyek szintjen es nem annyira a 
lehetosegek szintjen. Heti 20 koruli oraszam mellett keves energia 
marad a kutatasra, a tananyag folyamatos megujitasara, az uj 
techikakat bemutato hallgatoi meresek kidolgozasara, vagyis 
szinvonalas oktato munkara. 

Utoszo: 

A szerzo a cikk eredeti megjelenese es az azsiai gazdasagi 
valsag kezdete ota mar ketszer is visszatert Japanba. A japan 
kormany a valsag hirere ketszeresere novelte az egyetemek es a 
kutatasok kozponti tamogatasat, hogy potoljak a valsag miatt 
kiesett ipari forrasokat, mivel a kormany a kutatokra komolyan 
szamit, amikor a kivezeto utat keresi. Feltetelezhetoen ez a 
szemlelet is valamilyen mertekben hozzajarult ahhoz, amit japan 
csodanak neveznek.

Sziasztok !

> Ezaltal allitolag Indonezia lett a harmadik
> legnagyobb demokratikus orszag (gondolom a ruszkik & Kina utan...).
Allitolag a legnagyobb demokracia India...

ShaReRe

Feri,

   Ezt  a  harmincat  milyen  forrasbol  szerezted?   Most  volt az uj
   konzulatuson  valami  vacsora,  en  ugyan  nem  voltam  ott, de egy
   hongkongi  magyar baratom igen... nem mondta, hogy hemzsegtek volna
   ott sem a helyi magyarok.

   Szerintem a bibi ott van, hogy aki Hongkongban dolgozik, es magyar,
   az  orul,  hogy  kapott ott munkat (ugyanis ott a legnehezebb egesz
   Kinaban,  es  oda nem eleg kinaul tudni, oda profi angol nyelvtudas
   is  kell),  es  valoszinuleg  el is latjak munkaval kemenyen. Tehat
   egyreszt  ideje nincs otthon internetezgetni, masreszt ha van is, a
   figyelme inkabb az angolszasz dolgokra terelodik.

   Hongkong  teljesen mas vilag. A nepi Kinanak megvan a maga varazsa,
   a  vacak utakkal, elmaradottsagaval, stb. Ez Hongkongban nincs, ott
   a  britek  europai tipusu rendet probaltak lefektetni a helyieknek,
   akik  ezt  most  tessek-lassek  fenntartjak. Aki Kinaban el, tobbet
   utazgathat  Kinaban  (de csak ott sajnos), nagyobb a szabadsagfoka,
   es  1:1300000000.  Ez  az  arany Hongkongban 1:6000000. Talan ezert
   jobban megtalaljak a masiranyu elfoglaltsagot az ott elo magyarok.

   Szerintem a leginkabb azert nem irnak, mert lekoti oket az ott valo
   eletben  maradashoz  a  kuzdelem.  Tudod  te  is, egy irodaberlet a
   kinainak  (vagy  akar  magyarnak  is) otvenszerese. Ott biza minden
   nap 15 orat kell dolgozni azert, hogy ki birjak fizetni a berletet,
   sot,  meg profitot is termeljenek. A legtobb iroda tkp veszteseges:
   a  nepi kinai operacio hozza a hasznot, abbol tartjak fel presztizs
   okokbol a hongkongi irodat.

   Az  a  par magyar, aki pedig tudna, lenne ideje irni, szerintem meg
   nem  hallott  a  HIX  Azsiarol.  Ne felejtsd, mar itt voltam jo par
   honapja,  es  ha  te  nem  mondod, hogy vna ez a forum, es soha nem
   talaltam volna ki magamtol.. ;-)

Udv,
 Zsolt                            mailto:



=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=
Get Your Own Free Pop or Web Based Email and a
10MB Web Site for FREE at: http://www.nettaxi.com!
=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=

>Temakor: Paar soros iras, talan kinaiul? ( 27 sor )
>http://www.jazzmusic.demon.nl/azsiai_szoveg.tiff


Hello!

Csak sikerult valamit kideriteni, hogy mi is ez az iras. Idezem az
ismerosom levelet:

> Nem regi tipusuak a betuk, csak nem szabalyosak, kisse kezirasos. En
> sem tudom kivenni mindegyiket, raadasul nem teljes mondat, inkabb
> mintha ez valami falfirka lenne.. Mindenesetre ez egy emlek(tabla?)
> iszlam (?) adas (talán TV) kapcsan, megemliti meg Csehszlovakiat.
> Allította valamilyen broadcasting (TV) bizottsag.
> 
> Reszletesen majd otthon holnap.


Udv: Totya
_________________________
Rell Tamas
mailto:

Nebulus irta:

> Ezaltal allitolag Indonezia lett a harmadik
> legnagyobb demokratikus orszag (gondolom a ruszkik & Kina utan...).

Haaat . . . 
USA-ban tobben elnek mint Oroszhonban.
Kina pedig nem demokratikus. Kulonben minden stimmel.
Gondolom Indoneziaban lehetnek ugy 210 millioan.
Ezzel tobben vannak mint Japan, es tobben mint Oroszo.
De nyilvan nem erik el az USA 280 milliojat (pontosan mennyi is?).

No es ki a legnagyobb demokratikus orszag?
Gondolom India.   UDV,

Horvath Pista

Meg mindig a falat kaparom,csak kuldeni, de kapni nem tudok
levelet.
Istenbizony elment a kedvem tole.Keritenem kellene valakit aki
ert hozza es beallitana nelem a levelezot.Ezuttal is ugy
jutottam hozzatok,hogy beugrottam a Hix honlapra es ott bujtam
bele azsiaba,hogy lassam mit irtatok.-Ne haragudjatok,de en
leginkabb annak orultem,hogy ime a kuldesem tenyleg sikerult es
a multokori szamban en is benne voltam!Hu,de klassz erzes volt
latni,hogy eljutott hozzatok a levelem!Biztos ugyanilyen boldog
leszek majd amikor e-mailokat is fogok tudni fogadni.Jo volna
mar,mert arra is kivancsi vagyok.De elfaradtam es egyenlore ugy
hagyom ahogy van.Felek,hogy elrontok valamit es aztan a
honlapokat sem fogom tudni nezni...,akkor mi lesz? Nezegetem
mik vannak ezen a komputeren,haaat ennyi mindent nem
hiszem,hogy megfogok tudni tanulni.

-Koszonom a megszolitasokat.Kedvesek vagytok,de nem hiszem,hogy
megerdemlek ennyi figyelmet.Eddig az azsiabol negy szamot
olvastam,igy nem erzek jogot arra,hogy barmihez is hozza
szoljak.Ti vagytok itt a profik,en pedig azt hiszem legfeljebb
csak bamulhatok.Igazat bevalva kissebbsegi erzesem van amikor
az ittlevoket olvasom.Tokio egyetem,meg USA es mindenki akit
eddig olvastam magas iskolakat vegzett (gondolom) ami az
irasokon kitunik......,igy persze hogy egy kicsit
(kicsit?nagyon!) szegyenlem magamat.De ha mar itt van ez a
komputer a szobamba,es megvan engedve,hogy azt csinaljak rajta
amit akarok,(Egyenlore a konyveimet tartom a tetejen,hogy
valamire azert megis hasznos legyen.) akkor nagy izgalommal
maceralgatom.

-Ferinek:

Te ki vagy,hol vagy,merre vagy,mit csinalsz ott?(Mivel nem
ismerek meg senkit,valakivel el kell kezdeni megis a
haverkodast.....bocs)
A szamitogepes gondom szerintem honapokig fogja meg a hajamat
rangatni.Ha elobb nem segit nekem valaki.
Figyelj...,fogalmam sincs mi az a -hiyohiyo-. Allitolag koze
van a napos csibekhez.Valami -hiyoko- az csibet jelent. (Nem
mondom hatarozottan,mert egy mukkot sem tudok japanul.Meg csak
a hajlongas tanulasanal jarok.)Ugy latszik en elsore csibe
lettem.Gondolom azert kaptam ilyen e-mail nevet,mert nem
egyedul jottem magyarorszagrol.Beata is itt van es egy lakasban
lakunk.Ami annyit jelent,hogy Bea is ezt a komputert hasznalja
(ha majd lesz hozza kedve... egyenlore nincsen... inkabb a
japanokra es a varosra kivancsi.)Szerintem igaza van,mert ahogy
latom mi ugysem illunk igazan az itt leveleket irokhoz.Egy
kicsit szegyenkezve irom le,hogy nekem nincs magas
iskolam.Csupan csak egy egyszeru Dunaujvarosi varrono
vagyok,akinek be nem all a szaja,mert imad dumalni.En nem
egyetemi ertekezeseket szoktam csinalni,hanem igazi bulikba
jarok leginkabb.Olyanba mint a Rudas-furdoben a vizi mozi,vagy
a Pepsi-sziget...egyszoval ahol sok a tomeg es nagy a
darido.Szeretem a vodkat es a vorosbort (mostmar a szaket
is).Dohanyzom es kavezom. Apam kohasz volt mig ki nem
rugtak,anyam pedig depressziosan hajtogatja, "Istenem,mi lesz
velunk,ha mar a villanyszamlat es a lakbert sem fogjuk tudni
kifizetni..."
-De hoppa!Varjal csak. Kezdek elmenni a kerdeseidtol.Szoval a
hiyohiyo mar benne volt ebben a vacak komputerben.Azt
mondtak,hogy nekem nem kell torodnom semmivel,csak nyomjam,hadd
mennyen,amennyit csak akarom. (Nyomnam is,ha betudnam
allitani,....ha mar egyszer ingyen lehet..)Telefonszamlat es
internetet nekem nem kell fizetnem.Kepzeljetek meg
magyarorszagra is (a szuleimhez) minden kovetkezmenyek nelkul
telefonalhatok.A munka erdekes es tetszik.A fizetesem
ketszazezer havonta,amit boritekban kapok itt helyben
kezbe,ezert kulon nyugott vagyok.Pedig azt se tudom,hogy mennyi
a jen es a forint atszamolas.Abban megis biztos vagyok,hogy
tobbet keresek itt,mint otthon.De ha nem tobb,akkor is
mindegy,mert eletemben eloszor utazom ki magyarorszagrol!Es
mindjart eloszor japanba!Hat nem fantasztikus? Mindig ez volt
az egyik almom.Odahaza Kyokushin Karatet csinaltam,persze,hogy
mindig ide vagytam.Latni egy igazi japan karatest. (Eddig
sajnos egyet sem lattam...,de mielobb potolando) <Legyszives
szoljatok ram,amikor mar belolem eleg volt.Jo?Plane,ha vetenek
valamilyen illemnek,vagy ha bant valakit amirol irok.Istenbiz
nem haragszom meg.Nyugodtan mondjatok a szemembe,hogy itt-es
itt hibaztam,vagy stb.Nem vagyok finnyas leany.Anyam mindig
egyenesen mondta a kepembe,hogy hulye vagyok.Igy aztan tenyleg
az is lettem. (Azt hiszem.) 

-Bocs Feri,de nekem is volna kerdesem.
Mi az a "bevallom meghult bennem a ver...." ! Mert bennem is
meghult a ver amikor egy bizonyos Hiromit emlegettel.Gondolom
Hiromi nev lehet vagy egy millio japanban,de egy Hiromit en is
ismerek.Hogy pontos legyek harmat is. A fonokom feleseget is
Hirominak hivjak es egy Midori nevu fiatal holggyel vart ram a
repteren mikor erkeztem.Naritabol pedig egy fantasztikus
vonatttal mentunk Tokioba.Nem a foldon sineken ment a
vonat,hanem olyan magasan a levegoben.Aztan egy Kikari vagy
Mikari (Hikari?) szuper gyors vonattal szaguldoztunk
Sizuokaig.Innen a fonokasszony (Hiromi) autoval vitt a
szallasomig. (Ugy rosteltem,mert meg a csomagjaimat is o
cipelte.Magyarorszagon egy fonokasszony ilyet velem meg nem
tett meg.Nem is lesz benne reszem soha,biztosan.) A szallasom
Numazu nevu helyen van,egy hat emeletes lakotelepi hazban.A
hatodikon kaptunk Beaval egyutt (neki meg az a Midori cipelte a
cuccait,mondtuk is utana egymasnak,hogy ebbol meg baj lesz.A
fonokok cipelik az alkalmazottak borondjeit...ugye.Ebbol csak
baj lehet,nem?Amiert engedtuk.) egy ketszobas pompasan
berendezett lakast.Legkondicios minden helyseg,a falba szerelve
egy megszamolni sem tudtam hany csatornas radio,hifitorony,es
Sony teve (baromi nagy,mint a mozi vaszon olyan hosszukas).Az
ablakbol a tengerre latni.Olyan gyonyoru...!!A Balatonnal
nagyobb vizet en meg nem lattam eddig.Mikor egyedul hagytak
bennunket a hazigazdaink,en azzal kezdtem az elso estet,hogy a
fotelt kihuztam a balkonra,a taskambol elovettem egy igazi
magyar Tokai bort,papirzsebkendot keszitettem magam melle es
ittam es bogtem.(Ozdon es Dunaujvarosban en meg ilyen szepet
nem lattam!) Ezzel eldontottuk,hogy a tengerre nezo szoba az
enyem.Stipi-stopi.Bea szobalyanak ablakabol pedig a FUJI-t
lehet latni.Az se semmi apam! -Nem kellett azonnal (masnap)
dolgozni menni,mert a fonok meg az erkezes estelyen (mikor mar
teljesen elvolt azva a szemem) telefonon felhivott minket,es
azt mondta,hogy harom napot nyugodtan pihenjunk es megadta a
sajat telefonszamat,hogy ha valamivel nem lennenk
megelegedve,csak szoljunk neki nyugodtan. (Istenem!Ilyen
fonoknek orultem volna Dunaujvarsban...)Meg hogy nem vagyunk
megelegedve!Ha tudna,hogy a Tokai amit tulajdonkeppen neki
hoztam,mind en nyeltem le izgalmamban es oromomben! (Beanak nem
adtam,mert kar bele.)A negyedik nap jott Midori es elvitt
minket a gyarba amiben dolgoznunk kell.Ugy 40-50 ember lehet?A
lakasunktol gyalog olyan husz perc.Ott egy olyan csoportba
tettek minket aminek fonoknoje szinten egy Hiromi.Megmutatta
melyik az en gepem es melyik Beae.(Ilyen varrogepeket sem
lattam meg!) Az elso hetet vegig itt dolgoztuk le,reggel
kilenctol,delutan fel hatig.Aztan szabad a nap.(Ulok minden
este a komputer elott.)A masodik het hetfojen reggel hetkor
csongettek az ajtonkon es egy eddig meg nem latott fiatal no
lepett be hozzank.Azt hittem kiugrok a csodalkozastol a
balkonon,egyenest a tengerbe!Kepzeld Feri! Magyarul koszont es
olyan kisse tort magyarsaggal elmondta,hogy a kovetkezo
hetunket a Sizuokai gyarban fogjuk lehuzni. (Mellesleg
megjegyzem,az a Hiromi is kitunoen beszelt magyarul,aki a
repuloteren vart minket.)Szoval ez a Hiromi jott is ertunk
minden reggel egy vallalati autoval.Az ebedszunetben
beszelgettem egy munkas fiuval,akit megint csak Hirominak
hivtak. (Most azt hiszed,hogy megorultem mi?A fiut is Hirominak
hivtak es a noket is Hirominak vivtak!Ez a munkas srac pedig
elnyoszorogte hogy o volt mar Budapesten.Olyan edes,jopofa volt
ahogy kereste a magyar szavakat... -A hetvegek kozul viszont
csak a vasarnap teljesen szabad.Szombatokon mindig egy boltban
kell lennunk Sizuokaban.Magyar himzett bluzocskakban,fodros
szoknyaban,eladonokent kell ott lenni.Persze van igazi elado,mi
inkabb csak acsorgunk es koszonni kell magyarul minden belepo
vasarlonak,amikor tavoznak pedig megkoszonni amiert itt
vasaroltak.A boltban minden aru magyar.Ehez kellunk hat
diszletnek,minden szombaton.Unalmas,de akkor is jo erzes mert
nem kernek mast,minthogy legyunk magyarok.Jatszadozom a rubik
kockakkal es senki se szol,hogy tegyem le vagy valami.

-Hogyan kerultem ide az lehet,hogy erdekes neked.Meg szakmunkas
tanulo voltam (1994) amikor a postaladankban egy japanbol jott
level volt.Magyarul volt irva es arrol szolt a tartalma,hogy
japan diakok keresnek magyar levelezo baratokat.Volt egy cim,es
akit erdekel a dolog az nyugodtan irjon es
baratkozzon,levelezzen.Mindezt magyarul.Fogalmam sincs honnan
szedtek ott japanban a cimemet,de egybol kaptam az
alkalman.Irtam es valaszoltak.94-tol folyamatosan.Azota ez egy
nagy szervezette notte ki magat,ami sok szalon halad a maga
utjan.Ki melyik szalhoz tartozik csak azt ismeri.Nem tudni
semmit sem,hogy egy masik vonalon,kik vannak es mit csinalnak.A
tagok sem ismerik szemelyesen egymast.Bea is ugyanigy csoppent
bele.Elotte nem ismertem ot,csak a nevivel talalkoztam neha a
levelezesekben.Bea Szekesfehervari es legeloszor a  Ferihegyen
talalkoztunk.Utkozben osszebaratkoztunk es elleszunk
szerintem.Ez a japan tarsasag hivott meg bennunket,hogy
dolgozzunk naluk.Egy evet leszunk itt a jo voltukbol.

Zsoltnak:
A tanacsot koszonom.Ezerszer vegig csinaltam,de itt valami mas
bibi van.Nincs kedved idejonni es megmutatni?Egyedul nem
hiszem,hogy valaha rafogok jonni.

-Vannak Numazu kornyeken mas magyarok is?Jo volna egyszer veluk
 bulizni,ha leteznek.

Csocsi