Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 441
Copyright (C) HIX
1998-06-06
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 kauzalitas apropojan (mind)  11 sor     (cikkei)
2 Re: Bene Gyulatol kerdezem (mind)  94 sor     (cikkei)
3 buta metafizika (mind)  63 sor     (cikkei)
4 Oraatallitas (mind)  7 sor     (cikkei)
5 nullponti energia, c (mind)  29 sor     (cikkei)
6 re: Impact faktor, citacios index (mind)  28 sor     (cikkei)
7 polietilen help (mind)  27 sor     (cikkei)
8 heti 20 ora munka (mind)  24 sor     (cikkei)
9 dimenziok #440 (mind)  107 sor     (cikkei)
10 csobehuzga (mind)  35 sor     (cikkei)
11 Re: 20 ora munka (mind)  37 sor     (cikkei)
12 Iceman (mind)  22 sor     (cikkei)

+ - kauzalitas apropojan (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Fizikatorteneti emlekeim szerint az, hogy a fizikusok
es ugy altalaban az un. egzakt termeszettudomanyok
muveloi azert elnek azzal a feltetelezessel, hogy a
vilag logikusan (valamifele logika) szerint mukodik, mert
ellenkezo esetben eleve fel kellene adnunk annak
lehetoseget, hogy barmit is megismerjunk. Szoval a
vilag nem feltetlenul logikus, csak az altalunk logikusan
felepitett elmeleteknek elegge jol megfelel.

Tisztelettel
Csussz
+ - Re: Bene Gyulatol kerdezem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudosok, kedves Pista!
Koszonom, Pista, megtisztelo soraidat. Igyekszem majd a varakozasnak
megfelelni.
1. Az elso kerdesedre ("Mikor valtozik meg az interferencia kep?")
 a valasz: s/c kesleltetessel (ha a fuggoleges karok hosszat
elhanyagoljuk). Magyarazat: abbol a kepbol indulhatunk ki, hogy
a feny a Maxwell-egyenleteket kielegito transzverzalis hullamok
formajaban terjed. A tukrokon es feligatereszto tukrokon a megfelelo
hatarfelteteleket vesszuk figyelembe. Az ernyon aztan az intenzitast
kell kiszamolnunk (energia/felulet/ido), vagyis a Pointing-vektort
(~E X B). Ennek nagysaga (feny eseten) aranyos az elektromos tererosseg
negyzetevel, szoval a hullamok amplitudojanak negyzetevel. Ez adja meg a
lathato interferenciakepet. Marmost a fenyhullamok fenysebesseggel
terjednek, igy az a zavar, amit a megszakito betetele okoz a
hullamterben, szinten fenysebesseggel terjed, es igy csak s/c ido mulva
jut az ernyohoz. Addig az ernyonel a hullamter es igy az intenzitas
eloszlasa (az interferenciakep) is valtozatlan. Gondolom, ebbol az is
kivilaglik, hogy fenysebessegnel gyorsabban miert nem lehet informaciot
atvinni ezzel az elrendezessel.
2. A valasz a masodik kerdesre (a fuggoleges tavolsag novelesekor mi
tortenik az interferenciaval): Igen, kezd elromlani az interferencia.
Mivel most fotononkent 'csopog' a feny, kvantumos leirasra van szukseg.
Marmost az az erdekes, hogy az allapotegyenlet, ami nemrelativisztikus
reszecskekre a Schrodinger-egyenlet, az fotonokra a Maxwell-egyenletek.
Ugyanaz, mint klasszikusan. A kulonbseg az intenzitas ertelmezeseben
van. Most az amplitudo negyzete annak valoszinuseget adja, hogy a foton
ott fog becsapodni. (Nemileg pontositanom kellene a kijelentest, ui.
szigoruan veve a fotonnak csak impulzusterben van hullamfuggvenye, a
koordinataterben a foton a hullamhosszanal jobban nem lokalizalhato - de
talan ne menjunk most ebbe bele. A problema szempontjabol, ahol az
ernyon a hullamhossznal joval nagyobb tavolsagok  az erdekesek, ez
ugysem jatszik szerepet.) Szoval kepzeljuk el, mi tortenik a fotonnal.
NE sikhullamrol legyen szo, ami nemcsak hogy betolti, de egyenletes
suruseggel tolti be a teret (vagyis mindenutt ugyanolyan valoszinuseggel
talalhato). Ez fizikailag megvalosithatatlan, csupan a szamitasok
egyszerusitesere hasznalt absztrakcio. (Ha viszont olyan ertelemben
kozelitoleg letrehoznank, hogy a berendezes meretein belul
ne valtozzon az amplitudo nagysaga, akkor az interferenciat a fuggoleges
iranyu szethuzas egy jo darabig nem befolyasolna. De ez ugyis kijon a
kovetkezo targyalasbol.) A realisztikusabb felteves a hullamcsomag-kep.
Ez egy haranggorbe-burkoloju szinuszhullam, matematikailag
E_0*exp(-(r-ct)^2/4/s^2)*exp(ik(r-ct)). Itt 'k' a hullamszam-vektor,
's' a haranggorbe (Gauss-gorbe) szelessege, 'r' a helyvektor 'c' a
sebessegvektor (ami k iranyaba mutat es nagysaga a fenysebesseg),
'E_0' a polarizacio vektora. Nyugodtan feltehetjuk, hogy s joval kisebb,
mint a berendezes meretei. Ez a mennyiseg lesz a foton koherenciahossza,
(mint latni fogjuk), vagyis az a tavolsag, amin belul (onmagaval)
interferalni kepes. [Megjegyzes: kozonseges fenyre, ugy emlekszem,
a koherenciahossz 10-100 mikron, spektrallampak hasznalata eseten
elerheti a centimeteres nagysagrendet, lezerekre (a terjedes iranyaban
veve, mert ilyenkor eros az anizotropia) 50 meter koruli ertek.]
Tehat mi is tortenik ezzel a hullamcsomaggal, amikor athalad a
berendezesen? A tukrokon siman visszaverodik, a feligatereszto tukrokon
viszont ketteoszlik. A bal also feligatereszto tukron 'kettevalva'
(marmint a hullamcsomag valik kette, a foton, amit a ket hullamcsomag
szuperpozicioja ir le, meg mindig egy, oszthatatlan reszecske) folytatja
utjat. A felfele meno darab ket visszaverodes utan elerkezik a
jobboldali feligatereszto tukorhoz, azon is kettevalik, es az egyik fel
(az eredeti hullamcsomag  kb. negyede) az ernyore jut. A masik darab
kozvetlenul jut a jobboldali feligatereszto tukorre, ott az is
kettevalik, fele jobbra, fele lefele megy tovabb. Az ernyon adott
pontban a becsapodas valoszinuseget a negy darabra oszlott hullamcsomag
abszolutertek-negyzete adja meg. Felteve, hogy a ket lefele meno darab
eleg tavolra jutott s-hez kepest, csak a ket jobbra meno darab oszegevel
kell foglalkoznunk. Az utkulonbseg ezek kozott 2*f, ahol f a fuggoleges
iranyu karok hossza. Ha tehat az egyik hullamcsomagban r szerepel, akkor
a masikba r+2*f irando. Ezt a fenti formulaba beirva (ugyebar ket ilyen
tagunk lesz, es az osszeguknek vesszuk az abszolutertek-negyzetet) a
kovetkezo eredmenyt kapjuk (egy elofaktortol eltekintve):
exp(-(d+f)^2/s^2)+exp(-(d-f)^2/s^2)+ 2*exp(-(d^2+f^2)/s^2)*cos(2*k*f),
ahol d=r-f-ct. Az elso ket tag az egyes hullamcsomag-darabok
abszolutertek-negyzetet adja. (Ha a valoszinusegek adodnanak ossze,
nem is kapnank tobb tagot.) A harmadik tag irja le az interferenciat
(amint ez a koszinuszos tenyezobol sejtheto). Lassuk akkor, mi tortenik,
ha
a, f kicsi s-hez kepest:
Ekkor az exponencialis kifejezesekben f mindenutt elhanyagolhato,
es a kapott kozos exponencialis tenyezo mindharom tagbol kiemelheto:
2*exp(-d^2/s^2)*(1+cos(2*k*f))=4*exp(-d^2/s^2)*cos^2(k*f).
Ez szep, tiszta interferenciakepet jelent, nullaig lemeno minimumokkal.
b, f nagy s-hez kepest:
Ekkor f nem hanyagolhato el. Az ido mulasaval d+f ill. d-f eleri a nulla
erteket (ez felel meg annak, amikor egyik vagy masik hullamcsomag-resz
kozeppontja eppen eleri az ernyot), ilyenkor az elso ket tag felveszi
a maximalis 1 erteket. A harmadik tag azonban meg d=0 eseten is
csak maximum 2*exp(-f^2/s^2) erteku lehet, tehat az interferencia tag
igen kicsive valik. Ilyenkor tehat jo kozelitessel a valoszinusegek
adodnak ossze. Ez tenyleg annak felel meg, hogy a ket hullamcsomag-resz
egymast 'kikeruli'.
  Joggal kerdezhetnetek, mi lesz a hullamcsomagokkal, amikor a foton
az ernyon elnyelodik (mert ugye azt mondtam, hogy a negy resz egyuttveve
a foton). De ez mar egy mas tortenet. Ha erdekel Benneteket,
egyszer majd leirom.
  A legjobbakat, Gyula
+ - buta metafizika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

En egyaltalan nem ertek a fizikahoz, de azert beleutom az orrom mindenbe
:))

> VAti visszamegy a multba. Ezuttal nem bant senkit,
> viszont egyszerre letezik sajat multbeli enjevel. Ezzel viszont
> megserti az energia- es  a tomegmegmaradast, mivel o maga a sajat
> multbeli felbukkanasa elott meg csak egy peldanyban volt jelen, utana
> viszont mar ket peldanyban. A vilag teljes energiaja ill. tomege
> tehat egy embernyi mennyiseggel megnott. Szoval a kauzalitas serulese
> maga utan vonna az energia- es a tomegmegmaradas seruleset is.

Mit jelent az, hogy a vilag teljes energiaja es tomege? Nem kotozkodom,
hanem komolyan erdekelne, hogy beszelhetunk-e ilyenrol. Ha igen, akkor
mit ertunk ez alatt?

> Kb. olyan a helyzet, mint amikor jon a vonat, es en azt mondom:
> - Ne lepj a sinre, VAti.
> - Miert? - kerdezi VAti.
> - Azert, mert elgazol.
> - Latatlanban megtiltanad azt a lehetoseget,
> hogy a sinre lepek, de a vonat megsem gazol el, es en sertetlen maradok?
> - Nem tiltanam meg, de olyan roppant valoszinutlennek tartom,
> hogy akkor, ha a sinre lepsz, egy lyukas garast se adnek az eletedert.
> Nos, ugyanigy egy lyukas garast se adnek egy kauzalitasserto elmeletert
> - es nemcsak en, hanem a fizikusok tulnyomo tobbsege sem.

Ilyen hozzaallassal a relativitas-elmelet sem szuletett volna meg
soha...

> > Az persze hasznos, ha a vilagrol alkotott absztrakt modellunk a formalis
> > logika talajan all - ismerve ennek korlatait is.
>
> De meg milyen hasznos! Ennek a korlatai kb. olyanok, mint a kozepkori
> elkepzelesekben a vilag pereme, ahonnet az ember
> lelogathatja a labat a semmibe. Mas szoval, szerintem
> semmifele korlat nem letezik a VAti altal vazolt ertelemben.

Lenne egy idevonatkozo kerdesem (biztos ki fogtok nevetni): ertelmes-e
vegtelenrol beszelni? van-e annak ertelme, hogy vmi vegtelen? (Ez
tenyleg egy kerdes hozzatok, mert lehet, hogy tevedesben vagyok, amikor
azt gondolom, hogy igen.) En - feltetelezve, hogy igen - valahogy ugy
kepzelem el a dolgot, hogy ha a vilagot vegtelennek gondoljuk, akkor az
nem csak vegtelen teridot jelent, de vegtelen lehetosegeket, vegtelen
szamu variaciot, minden aspektusban vegtelent, igy nem igazan lehet
elkepzelni egysegesen meghatarozo alapelveket. Tehat ertelmet veszti
mindenfele tudomany, ami az emberen tulmutato dolgokat probal
boncolgatni.

(Van egy baratom, aki azt szokta mondani, hogy nincs olyan tudomany,
hogy fizika, csak olyan van, hogy pszichologia. Azt mondja, hogy a
kauzalitas csak az emberi gondolkodas sajatossaga, az emberi elme
"strukturajabol" adodik, mint ahogy minden egyeb, amivel a fizika
operal. OK erre mondani, hogy emberek vagyunk es nyilvan vhogy meg kell
fogalmazni a dolgokat, de az objektivitas kizarva... kepzeljunk csak el
egy talalkozast egy idegen civilizacioval.)

--
Szabó Mikolaj
UTI Rt. - Engineering
tel: 06 23 504 213
fax: 06 23 430 989
+ - Oraatallitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi!

Meg tudna mondani valaki, hogy mikor van
a tavaszi meg az oszi oraatallitas?

Kosz.
Vili
+ - nullponti energia, c (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>> A lenyeg az, hogy ha a hullamot rakenyszeritik hogy atmenjen ezen az
>> akadalyon (mely a transzverzalis amplitudojanal kisebb)
Ezzel nagyon nincs rendben valami. Egy elektromagneses hullam amplitudoja
nem geometriai mennyiseg (mint mondjuk a mechanikai hullamok amplitudoja).
Ezert a fenti mondatnak abszolut semmi ertelme nincs.

>> csillapitas melett a sebessege tullepi c-t!!! Ez szerintem OK! (hisz csak
>> a hullam eloreterjedesi sebessege c, es az alagutban MEGNYULIK A HULLAM,
>> es igy megno a sebessege!) A csillapitast peddig a belepesnel elveszo
>> hullamok okozzak.
kovetkezeskepp ezeknek sem.


  >Es elgondolkodtam a fizikaoraimon tanultakrol.
En is, ezert latom keptelensegnek a fenti magyarazatot.


>Tehat a feny sebessege nem allando ?
De. Ha valamiben bizhatunk, akkor ez az.


>Az lenne a kerdesem, hogy ezek a kutatasok, hogyan allnak ma
>Magyarorszagon?
Szeduletes a fejlodes. Csak meg senki sem tudja megmondani, hogy mi is
ez a egesz tulajdonkeppen.

Vaskalap.
(Janos)
+ - re: Impact faktor, citacios index (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Laci > kerdezi:
>
>Meg tudna pontosan mondani Valaki, hogy mi a citacios index es
>az impakt faktor, az utobbinak mikent tortenik a meghatarozasa?
>Laci

A citacios index az a szam, ami megmondja, hogy egy adott cikkre (vagy egy
adott szerzo osszes cikkere) hany masik publikacioban hivatkoztak.
De lehet, hogy a Science Citation Indexre gondolsz, arra az adatbazisra,
amiben ezt az adatot minden szerzo minden cikkere lebontva megtalalod.
Erdekes olvasmany, foleg ha on line tudsz benne keresgelni.
Az impakt faktor azt mondja meg, hogy egy folyoirat "atlagos cikkenek"
mennyi a citacios indexe. Azaz veszik mondjuk a Science egy evfolyamat, van
benne mondjuk 1000 tudomanyos cikk, megnezik, hogy hany hivatkozas tortent
ezekre a cikkekre, mondjuk kb 20,000 akkor egy cikkre atlag 20,000/1000=20
hivatkozas jut, a Science impakt faktora 20.
Nemregiben egy konferencian az ISI (a ceg, amelyik ezeket a faktorokat
szamolja, nyilvantartja) kepviselojetol megkerdeztem az egyetlen pomntot,
ami nekem homalyos ebben az ugyben: Mondjuk a Science 1996-es evfolyamanak
cikkeire valo hivatkozasokat melyik idointervallumban osszegezik?
Valoszinunek tartom, hogy egy ev? De melyik egy ev?
Nem tudta a valaszt sem az adott kepviselo, sem egyetlen jelenlevo
kollegaja sem.
Viszont nagyon finom zabpelyhes-mazsolas sutemenyt adtak... :-)
Igertek, majd megkerdezik es megirjak. Ha egyszer majd megirjak, megosztom
Veletek, de lehet, hogy e tudos tarsasagban van valaki mar tudja?
udv
tamas
+ - polietilen help (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziokak!

A segitseget szeretnem kerni muanyagos szakambereknek. Az alabbi,
polietileneknel
hasznalt tulajdonsagok pontos magyar nevere lenne szuksegem, illetve arra,
hogy pontosan
mit takarnak ezek a parameterek es esetleg a vizsgalat modszere. Elore is
koszi. Jozsi.

A parameterek:

1. Brittleness point
2. Vicat Softening point
3. Tensile strength at yeld
4. Tensile strength at break
5. Elongation at break
6. Secant modulus 1 %
7. Tear resistance (Elemendorf)
8. Impact resistance (dart drop test)
9. Coefficient of friction (COF)
10. Hardness (shore D)
11. Clarity

ha lehet maganban.

Elore is koszi
Jozsi
+ - heti 20 ora munka (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mihaly Zoltan:

>(_heti_ 20 ora, de gondolom ezt csak elirtad)
Sajnos :-(((.

>de elfelejted, hogy oseink kozossegben eltek, ahol munkamegosztas volt.
>Ja, es lehet hogy "kicsit" gyakorlottabbak voltak ezekben a
>munkakban mint mi.

Gondoltam erre, de arra spekulaltam, hogy a mi fejlettebb technologiank
az ugyesseg hianyat kb. kompenzalja. Pl. egy acelbalta joval
hatekonyabb egy ko, de talan egy bronzbaltanal is, egy modern satrat
sokkal konyebb felhuzni, mint egy kunyhot epiteni, konyebb egy
konzervet felbontani, mint egy nyulat megfogni stb :-)).

Ami a munkamegosztast illeti, bizonyos dolgok kb. aranyosan nonek az
erintettek szamaval pl. a vizhordas, fagyujtes stb.
A masik ami meg erdekes lehet, az a munka definicioja.

A heti (HETI !) 20 ora munka, azaz napi atlag kb. 3 ora igy is teljesen
valoszinutlen IMHO.

Udv
BFS
+ - dimenziok #440 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> =======================================================
> Felado :  [Germany]
> Temakor: re: Naiv kerdes kvantumfizikarol ( 90 sor )
> Idopont: Thu Jun  4 09:43:55 EDT 1998 TUDOMANY #440
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Kedves Tudosok!

Kedves Nalam Joval Okosabb Emberek!Kedves Jbene!

Van par dolog ami, ha elfogadjuk a feltetelezest, javaban modositja az idoutaza
s
szulte paradoxonokat. ezen paradoxonok egyike (Es talan a legnagyobb) a mult
modositasaval kapcsolatos. Most olyat mondok ami miatt lehet, hogy sokan
megkoveznek, de szerintem van ertelme. Tehat szerintem az idoutazas az emberek
tobbsege altal elkepzelt formaban nem lehetseges, ugyains ekkor nem a sajat
multunkba megyunk vissza. Ennek bizonyitasara a legjobb (szerintem legjobb)
modszer, ha megvizsgaljuk a korulottunk levo dimenziokat. Lepjunk egy dimenziov
al
lejjebb, mivel a sikot meg mindenki el tudja kepzelni. A sikot ugye parhuzamos
egyenesek allkotjak, amelyek száma végtelen. A teret pedig parhuzamos sikok
alkotjak, szinten vegtelen szamban. Ket egymas mellett levo parhuzamos sik kozo
tt
nagyon kicsi a kulombseg, mivel ez a diferencia a tavolsaggal aranyosan csokken
 .
(talan ez nem nehez elkepzelni)
Feltetelezve (hangsulyozom FELTETELEZVE), hogy ez a kontinuitas fennmarad a tob
bi
dimenzioban is, a negyedik dimenzio vegtelen szamu parhuzamos terbol all.
Idoutazas eseten a harmadik dimenzora meroleges vektorral akarcsak egy kicsit i
s
gyorsitva atlephetunk a kovetkezo parhuzamos 3D-be. Ez a vektor egyebkent a mi
altalunk igen jol belakott 3D mindharom alapvektorara meroleges, magysaga pedig
akar nagyon kicsi is lehet.
Mivel a parhuzamos 3D-k szama vegtelen ezert az osszes variacio megtalalhato be
nne,
tehat van olyan parhuzamos 3D sik ahhol a mi multunk jatszodik eppen le. Itt
nyugodt szivvel modosithatunk barmit ugyanis az a mi dimaenzionkra vajhmi keves
kihatassal lesz.
Ezzel kapcsolatban (marmint az idoutazassal kapcsolatban) ezek szerint ket prob
lema
merulhet fel:
a, Hogyan generalhatunk a mi harom dimenzionkra meroleges erovektort,
    (Erdemes lenne uatananezni az ilyen jellegu kutatasoknak pld: Nicola Tesla
kutatasainak)
b, Ha mar elmentunk, hogyan terjunk vissza, mivel a most ismert abrazolasi modo
n
nem tudjuk pontosan meghatarozni, hogy hol volt a kiindulo pont. (egyszeruen ni
ncs
ra megfelelo szamunk).

Korulbelul es vazlatosna ennyi!
Bocsi mindenkitol akinek ez nem volt uj.
Udv!
Kao

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: re: Riport a többszörös fenysebesseg sikeres kiserletei ( 45 sor )
> Idopont: Thu Jun  4 15:07:54 EDT 1998 TUDOMANY #440
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>     Szervusztok!
>
>   Olvastam a "Riport a többszörös fenysebesseg sikeres kiserleteirol"
> a HIXben. Es ezt az egyik lehetseges magyarazatott olvastam.
>
> > El.magnesesen nagyon egyszeru az egesz; a hullamot egy teglalap
> > keresztmetszetu kb. 1m-es csovon keresztulment, melynek a kozepen egy
> > kb. 10 cm-es kisebb keresztm.-u (kb. 2x3 cm-es) szakasza volt.
>
> > A lenyeg az, hogy ha a hullamot rakenyszeritik hogy atmenjen ezen az
> > akadalyon (mely a transzverzalis amplitudojanal kisebb) akkor nagymerteku
> > csillapitas melett a sebessege tullepi c-t!!! Ez szerintem OK! (hisz csak
> > a hullam eloreterjedesi sebessege c, es az alagutban MEGNYULIK A HULLAM,
> > es igy megno a sebessege!) A csillapitast peddig a belepesnel elveszo
> > hullamok okozzak.
>
>   Es elgondolkodtam a fizikaoraimon tanultakrol.
>
>   LAIKUS szemmel ezt en ugy tudom elkepzelni, mintha egy folyadekot
> atpreselnek egy szuk keresztmetszetu csovon. Tehat logikus, hogy
> gyorsulni fog a folyadek.
>
>   Hallottam, hogy a fotonok  peldaul szupernovaknal, feketelyukaknal
> elhajlik. Az indoklas az volt, mert  tomeguk van a fotonoknak. Tehat
> akkor lassulhatnak is.
>
> Tehat a feny sebessege nem allando ?
> Akkor a "c" milyen szamot ad ?
> Es mi lesz belole, ha lassul a feny  ?
>
> Kalmar Robert
>
> U.I. Bocs, ha nagy butasagot kerdeztem!

Szerintem nem butasag, hogy mi lessz akkor, ha lelassul a feny.Godolatebreszto
kerdes.
Sot megtoldom egy masikkal: honnan veszi az energiat? Mivel ha van tomege a
fotonnak mozgasahoz mindig energiapotlasra van szuksege (mar amikor nem
sulytalansagben es tokeletes vakuumban halad), hogy megtartsa eredeti sebessege
t.

Udv mindenkinek!
Kao!


+ - csobehuzga (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A csoben aramlo folyadek (korabban gaz) problemaja jott ujfent elo,
legujabban Kalmar Robert kerdeseben. Robert azt mondja, hogy a cso szuk
keresztmetszetu szakaszan a folyadek persze, hogy felgyorsul.

Nade mihez kepest? Ne felejtsuk el sohasem, hogy a csonek van eleje es
vege, ahol halozat fityeg, taplalasi es fogyasztasi oldallal.  Tehat
amikor lazan megemlitunk egy csovet, egy kulonben absztrakt csovet,
akkor emlitsuk meg, legalabb absztrakcio szintjen, hogy ki csucsul a
cso elejibe es vegibe.

Robert azt mondja, hogy persze, hogy felgyorsul a folyadek a szuk
szakaszon. Nos, a szuk szakaszon gyorsabban halad at a lotty, mint a
vastag szakaszon (ha nem lukas a cso es nincsen benne forras se, es nem
osszenyomhato a folyadek, akkor ezt hivjak hurkatolto elvnek, hogy ami
be megy, az ki is jon. Pontosabben asszem ugy van, hogy hurkatolto,
mint aramlasi vektor ter divergenciaja nulla, ha a vizsgalt ter-reszben
se forras, se nyelo nincsen.) Az "ami be-az ki" -nel tobbet nem
mondhatunk, hacsak nem allitunk valamit a cso vegein uralkodo
korulmenyekrol is.

Tipikusan, ha ket aramlasi szituaciot ossze akarunk hasonlitani, akkor
meg kell mondjuk, hogy peldaul az osszehasonlitando esetben a
csoszakaszra azonos nyomast helyeztem-e (analog egy villamos
feszultseg- generatorral), vagy azonos tomegaramot biztositottam
(analog egy villamos aram-generatorral). A ketto nem ugyanaz, es a ket
szituacio nem keverheto.

Egy szo mint szaz, csoben zatlo esemenyekrol csak akkor beszeljunk, ha
a ket vegen vonatkozo peremfeltetelekrol is nyilatkozunk. Valamint, a
csoben zajlo kulonfele folyamatok osszehasonlitasahoz hozza se fogjunk,
amig a peremfeltetelek korul nincs rend.
                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O
+ - Re: 20 ora munka (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Tudomany

A The Times Atlas of World History 3. kiadasaban a ma is
vadaszo-gyujtogeto eletmodot folytato del-afrikai busmanokrol azt
allitjak, hogy ujabb kutatasok szerint, amelyek ellentmondanak a
korabban kialakult kepnek, a busmanok eletmodjanak fenntartasahoz
elegendo heti 2-3 nap munkavegzes a felnottek reszerol.

Ez eleg kozel esik a heti 20 orahoz, ha ugy akarjuk.
Kerdes az, hogy mit ertunk munka alatt. Peldaul ha egy no egy gyereket
a koszerszam pattintasara oktat az munkanak szamit-e?
Vagy a nyilazas gyakorlasa munka-e vagy szorakozas?

Kisse eltavolodva az embertol, pl. az oroszlanok is csak napi nehany
orat vadasznak.

Lattam egy termeszetfilmet amelyben csimpanzok kovel torik fel a
diohejat. Egyet feltornek megeszik a belet azutan feltorik a
kovetkezot. Ebbol a tevekenysegbol mit nevezhetunk munkanak?
Szoval, elobb abban kellene egyetertenunk, hogy mit tartunk munkanak,
azutan lehetne eldonteni realis-e a heti 20 ora.

Ezen az idotartamon lehetne vitatkozni, de mint elerendo cel, nekem
nagyon vonzonak tunik.

Gondolatkiserlet: napi munkaido utazassal 10-12 ora vagy meg tobb.
                jovedelem 25%-a lakberre megy el (3 ora)
                jovedelem 25%-a ado (3 ora)
                jovedelem 25%-a kaja (3 ora)
                jovedelem maradek resze ruha, loverseny, pia, oktatas,
fogorvos stb. (3 ora)
Ma sem dolgozunk sokkal tobbet a letfenntartasunkert csak a tarsadalmi
terhek joval nagyobbak. A  kokorszaki szaki nem fizetett lakbert es
adot viszont nem repulhetett Kretara nyaralni.

Udvozlettel,
Barocsi Janos, Tokyobol
+ - Iceman (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Pár hete tettem fel egy kérdést az Alpokban talált mumifikálódott
tetem-ről...
Nos, azóta kotorásztam a hálón, s találtam is infót bőven. Íme a legjobb
címek:
    http://dm2.uibk.ac.at/c/c5/c504/iceman_en.html
    http://www.altea.it/AltoAdige/senales/otzi/
    http://www.provincia.bz.it/lpa/special_e.htm
    http://www.geo.de/magazin/reportagen/oetzi/

Kicsit összefoglalva:
1991-ben egy turista házaspár foto-ján láttak meg az Ötzi alpokban - ez egy
dokumentumfilmben hallott részlet - egy hóból kinyúló kezet, amit hatósági
orvosszakértővel egy mentőbrigád elment felderíteni. Kiderült a hóból
történő kiásás közben hogy egy igen régi tetemet leltek. Igen hosszú - és
szerintem szomorú - kálváriája volt az ~5200 éve meghalt szegény vadásznak -
pedig Jézus még meg sem született, mikor Ő meghalt -, mert az olasz és
osztrák tudós koponyák is igényt tartottak rá!
A címeken találhattok sok-sok alapos infót...

Remélem lesz, akinek érdekesnek tűnik :-)

    BeR

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS