Török Péter irja:
> Lovelocknak, tovabbi vizsgalodasa soran, szoget utott a fejebe, hogy
> hogyan lehetseges, hogy az oxigen legkori koncentracioja nagyon hosszu
> ido ota viszonylag stabilan a 21% kozeleben van. Ehhez tudni kell,
> hogy 25%-os oxigenkoncentracio mellett mar a nedves fak es levelek is
> langra lobbannak, tehat egy villamcsapas nyoman fellepo erdotuz az
> egesz erdot (vagy akar egesz foldreszeket!) kepes lenne elpusztitani.
> Tehat a "megfelelo" sav nem tul tag. [...]

Ezzel szemben a legfrissebb elmelet szerint az oxigenkoncentracio a
multban jelentosen magasabb is lehetett a jelenleginel. Pl. a dinok
fenykoraban a 30-35%-ot is elerhette. (A jura vegen a legkor
oxigentartalma jelentosen csokkent, igy a rekeszizom nelkuli hullok
jelentos hatranyba kerultek az emlosokkel szemben - az elmelet szerint
(nagyreszt) ez okozhatta a dinok kihalasat.)

Kerdesek:
  - Mennyire pontosak a jelenlegi ismeretek a legkor osszetetelenek
    valtozasairol, es mit mondanak ezek az oxigenkoncentraciorol?
  - Van-e valamilyen elmeleti hatar a maximalis oxigenkoncentraciora,
    amely mellett egy bolygon meg lehetseges az elet?

Megjegyzesek:
  - Ugyanakkor pl. az oxigen hianya nem jelenti az elet hianyat. (Ha
    helytalloak a foldi elet kialakulasarol szolo jelenlegi
    ismereteim...)
  - Amennyre tudom az oxigenkoncentracio valtozasrol mar regota
    ismeretesek bizonyos adatok. Korabban ezt a bioszfera
    megvaltozasanak KOVETKEZMENYEkent tartottak szamon. Az emlitett uj
    elmelet szerint az oxigenkoncentracio valtozasa a bioszfera
    megvaltozasanak OKA is lehet. (Ami bizonyos ertelemben ellentmond a
    Gaia hipotezisnek...)

T.

Hali,

> Ket, fenyforrasal ellatott urhajo tavolodik tolunk.
> Mindketto a fenysebesseg 2/3-aval, de egymashoz kepest
> eppen ellentetes iranyban halad.
> A relativ sebesseguk tehat 1.5 fenysebesseg, az allo
> megfigyelo szerint.
> Minden ellentmondas nelkul megmagyarazhato, hogy az
> urhajokban utazok folyamatosan lathatjak egymas
> fenyforrasat.

Tudom, hogy igy kell lennie, de egy kis magyarazatot kaphatnek?
Nem akar raallni az agyam...

Koszi,
--
 NagyAnd
 mailto:             "En mindent elviselek...
 http://www.hal.vein.hu/~nagyand                csak a fajdalmat nem"
 ********************************

Honnan tudod, hogy az egyetlen szunyog? Kiserleteztek vele? :)))
Esetleg az is lehet, hogy tul eberek vagytok es nem hagyjatok jollakni, 
igy tovabb kell probalkoznia.

Pajor Istvan Del-Afrikabol, szerinted mi a helyzet?

Olah Sanyi

<Felado :  [Hungary]
<Temakor: Re: szunyog + Aids ( 10 sor )
<- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
<
<Akkor lent a szecsuniban (Tapiszecson) valamilyen teljesen idegen szunyog
<l, mert minket egy szunyog vgig cspked minden jjel.

 irta:
> tudomasom szerint a neves angol fizikust Hawking-nak hivjak...
Teljesen igazad van! A tegnapi valaszomban en is atsiklottam a
helytelenul irt nev felett. Mit tesz, ha az ember folyton csak
a PgDn billentyut nyomogatja! :)))
--------------------
Toth Zoltan irta:
>Hawking konyvet, Az ido rovid tortenetet mar tobben emlitettek itt a
>listan, de talan nem art megismetelni, mert a felsorolt temakban az
>is "alapmu".
Igy igaz, de bizonyos feltetelezesek azota megdoltek (megdolni lat-
szanak?). Erdemes figyelemmel kiserni a Termeszet Vilaga c. folyo-
iratunkat. (Ha jol tudom, az interneten is elerheto.)
Udv: Karoly

> Felado : Takacs Ferenc

> Amig az elektromos eroterekre kimondtak egy ervenyesegi szabalyt, addig
> a gravitacios terre ez nem tortent meg. E helyett inkabb kitalaltak a
> fekete lyukat. Sajnos azonban, mint ahogyan az elektromos eroternel sem

Amit kitalaltak, az az altrel (altalanos relativitas elmelete), es ennek egyik
alkalmazasa, megoldasa a fekete lyuk, illetve kulonbozo megoldasok, igy
forgo, nem forgo, gyuru...

> tudhatjuk biztosan, hogy mi tortenik kis tavolsagoknal, ugy a
> gravitacios eroternel sincs semmilyen tapasztalat erre az esetre. Mivel

Mindenesetre valoban nem sikerult eddig a kvantummechanikat es az 
altrelt osszeegyeztetni.

> nem jon ki a feny, es amire eddig nem gondoltak, a gravitacio sem. Mivel
> mar ennel a sugarnal is felborul a gravitacios ter ertelmezesenek
> lehetosege, ezert egy az onbezarodasi sugarnal nagyobb sugarat is
> definialni kell; a reakcio sugarat, amely megadja, hogy a tomegre milyen

Alterelben a "gravitacio nem jon ki" jellegu megallapitas egyszeruen
ertelmetlen kijelentes. Terido van, torzult ter van, "kijon/nem jon ki" nincs.
Az altrel megoldasban az esemenyhorizont az a felulet, amelyen belul mar
nincs visszaut, es amelyen belulrol kifele semmi se lephet at. (Hawking 
ota tudjuk, hogy reszecskeparok keletkezhetnek a horizonton, igy megis
sugarozhat, parologhat egy fekete lyuk, igy egy elegendoen kis lyuk meg
is semmisulhet)

Nagyon nagy gravitacios terekre az altrelt eddig nem tudtak kozvetlen 
kiserlettel vagy inkabb megfigyelessel ellenorizni, ahol sikerult, ott nagyon
pontos a modell. A gravitacios hullamok keresese tobbek kozott azert olyan
fontos, mert ez egy olyan elorejelzese az altrelnek, amely ha sikerul
kiserletileg igazolni, nagyon erosen alatamasztana magat az elmeletet, es
igy valoszinusitene az altrel modell joslatait nagyon eros gravitacios terekre 
is.

Fekete lyukat biztosan eddig nem sikerult azonositani, de tobb olyan jelolt
van, amire legtobb fizikus vagy csillagasz nagyon nagy aranyban is fogadna. 

> Mint lathato, a fekete lyuk lete tisztan elmeleti kovetkeztetes -
> raadasul hibas elmeleti kovetkeztetes - eredmenye. Igy nincs is ertelme

Nem sokat vacakoltal a lyukakkal...   :-)
Meglepo az a nyugodt biztonsag, amivel minden ketely nelkul elfogadod
a sajat kovetkeztetesedet.

Nezzuk most egy pillanatra a "gravitacio se jon ki" elmeletet. Mondjuk legyen
egy jo nagy csillag, ami mar majdnem eleg nagy ahhoz, hogy ne "jojjon ki belole
" 
a gravitacio. Akkor, ha ez anyagot nyel (gaz belehullik) egyre csokken a 
gravitacios tere? Hogyan, folyamatosan, tehat minel nagyobb annal kevesbe 
vonz, vagy billenesszeruen? Meg egy atommag, aztan  vege, nincs vonzas, 
korulotte kerengo vagy belespiralozo anyag szalegyenesen tavozik?   :-)

Ha folyamatos a dolog, akkor is megfigyelheto lehetne, pl. kettos csillagok
periodusidejet nem az altrel irna le helyesen, hanem a "nagyobb tomeg, kisebb
gravitacio" modell...

Nincsenek ilyen iranyu megfigyelesek. Minden megfigyeles es kiserlet 
az elerheto pontossagon belul osszhangban van az altrellel. Emiatt jelenleg
a csillagaszok es fizikusok ervenyesnek ismerik el. Elvetesehez kellene
valamilyen megfigyeles, amely ellentmond a modellnek, es lehetoleg egy
jobb elmelet, ami magyarazni tudja azt a bizonyosat is, persze a meglevok
mellett.

Udvozlettel
	Jozsef

T. Tudosok !

Nehany tovabbi kiegeszitest tennek a temaval kapcsolatban, es reagalnek
is az e temaban megjelent cikkek nemelyikere.

Ugylatszik AZSA altal megadott web-cim idokozben megvaltozott, de a
kozeleben a
http://www.ast.cam.ac.uk/HST/gals.html
cimen talaltam szep fotokat, peldaul ezt:
http://www.ast.cam.ac.uk/HST/press/oposite.stsci.edu/pubinfo/pr/1998/22/

Ezek a jelensegek azonban nem jelentenek kozvetlen bizonyitekot a fekete
lyukak letezesere. Torok Peter is leirta, hogyan mukodik a dolog. Ha a
vizsgalt jelensegre nem igazan illik az egyik magyarazat, vagyis a
neutroncsillag, akkor megprobalkozunk egy masik magyarazattal szolgalni.
De ehhez mar egy elore gyartott kesz magyarazatra volt szukseg, amely a
fekete lyuk elmeleteben rendelkezesre allt. Forditva nem mukodott volna
a dolog. Vagyis a jelensegbol soha nem lehetne rajonni, hogy leteznek
fekete lyukak, mivel peldaul az lathatatlan.

Visszaternek nehany szora a terelmeletek magyarazatara. Newtont kovetoen
ugy gondoltak, hogy az eroterek kozvetlen tavolhatast letesitenek ket
test kozott, es a hatas terjedesehez nincs szukseg idore. Vagyis egy
test mozgasa barhol a terben azonnal erzekelheto. Ettol teljesen
fuggetlen titokzatos jelensegnek tartottak a fenyt, amelynek sebesseget
meg tudtak becsulni a Jupiter holdjainak valtozasaibol. Amikor a mult
szazad kozepen kiderult, hogy a feny nem mas, mint az elektromagneses
ter rezgese, akkor elobb-utobb azt is tudomasul kellett venni, hogy az
eroterek valtozasai nem terjedhetnek gyorsabban, mint a feny. Vagyis egy
test pillanatnyi hatasa egy fenysebesseggel tagulo gomb feluleten lesz
erzekelheto a jovoben. Ugyanezt a viszonyt megforditva, egy testre egy
adott pillanatban azok a multbeli testek hatnak, amelyek utvonala
keresztezi az adott test multbeli fenysebesseggel szukulo fenygombjet. A
hatasok alatt az elektromos, es a gravitacios ero hatasokat kell erteni.
Einstein arra is rajott, hogy az ido mulasa, es a merheto tavolsagok nem
abszolut merheto dolgok, hanem mindig csak egy adott megfigyelohoz
kotodnek. Az egymashoz kepest mozgasban levo megfigyelok nem ugyanazokat
a meresi eredmenyeket kapjak. A mozgo ora lassabbnak latszik, a mozgo
rud rovidebbnek. Ennek torvenyeit a specialis relativitas elmelet irja
le. Einstein egy tovabbi dologra is rajott, megpedig arra, hogy ezeket a
mereseket nem csak a mozgasallapotbeli elteres, hanem a gravitacios
eroter erossege is modositja. A nagyobb eroterben levo ora lassabbnak
latszik. Sot a feny sebessege is valtozik, a feny utja pedig nem
egyenes. Ennek torvenyeit az altalanos relativitas elmelete tartalmazza.

A terelmelet a szamitasok jobb kezelhetosege erdekeben nem egyetlen
rendszerkent kezeli a testek egymasra hatasat, hanem ket reszre bontja.
Egy reszrol kiszamolhatjuk, hogy a toltesek, vagy tomegek egy adott
rendszere milyen eroteret hoz letre. Az elektromos eroteret pontonkent
negy szammal szokas leirni, a gravitacios teret pontonkent tizenhat
szammal. Masreszrol kiszamolhatjuk, hogy egy test milyen utvonalat fog
leirni egy adott eroterben. A ket szamitas elkulonulese, es a ket dolog
szoros osszefuggesenek figyelmen hagyasa vezetett a fekete lyuk
elmeletenek megalkotasahoz. A matematikai nehezsegek elvontak a
figyelmet a fizikai ertelmezes fontossagarol.

Ami az elmeletbol kimaradt meg, az az, hogy amig korabban az elektromos,
es gravitacios terekre ugyanolyan jellegu vonzastorvenyeket hasznaltunk,
addig az altalanos relativitas elve csak a gravitacios eroterre lett
kiterjesztve, pusztan azert, mert nem latszottak a tovabbi
kiterjesztesnek kulonosebb indokai. En egyreszt nem tartom jogosnak az
elektromos es gravitacios ter megkulonboztetesenek ezt a modjat,
masreszt ugy gondolom, hogy ha azt feltetelezem, hogy a nagyobb
elektromos eroterben szinten lelassulnak az orak, es szinten elhajlik a
feny, akkor egyszeru magyarazatot nyerhetnek azok a jelensegek,
amelyeket egyebkent a klasszikus eroterek elmeletevel nem lehetett
megmagyarazni. Gondolok itt peldaul a feny elhajlasara racsokon, illetve
szilard testek hatarvonalanal letrehozva az interferencia jelensegeket,
vagy a fenysebesseg csokkenesere atlatszo anyagokban. Az utobbi
allitasom azonban sokkal kevesbe bizonyos, mint a fekete lyukkal
kapcsolatos velemenyem.

Meg egy gondolatot mondanek a elektromos torvenyszerusegek korlatairol,
bar ez szamomra is feher terulet, es mindenki jobban jar, ha inkabb
Landau-Lifsic II. kotetenek 37. es 75. fejezetet olvasgatja. A helyzeti
energia meghatarozasaban az energia vegtelenne valik, ha a toltes
helyehez viszonyitjuk. Ez eleve lehetetlenne teszi, a helyzeti energia
korrekt meghatarozasat.

Udv: Takacs Feri

Kedves tudos tarsasag

A tomoritesrol a velemenyem tomoren ennyi.

Jol osszetomoritettem :-)))).

A vilagegyetem  vegtelensegerol.

Szerintem a vilagegyetem vegtelen, soha nem erunk a vegere, es ezt az
alabbiak szerint indokolom.

Az osrobbanas pillanataban keletkezett az ido, es a ter. az ido es a
ter hordozoja a vakum.  Ebben mozognak az anyagi reszecskek, a vilag
addig terjed, amig a vakumter.  Ha kozelitunk a vegehez a vakum is
egyre ritkabb lesz, ezt furcsa leirni, de mint tudjatok a vakum
energetikai szempontbol tobb nagysagrenddel nagyobb energiat kepvisel,
mint maga az anyag. Nos ha ez az energia egyre ritkabb a vilagegyetem
periferiaja fele haladva, ott a ter, es az ido szerkezete is
megvaltozik, urhajonk kilometeroraja azt mutatja hogy mar regen a
vilag vegen tul kellene lennunk, de hiaba adunk egyre tobb gazt, azt
vesszuk eszre hogy egyre kevesebbet haladunk elore, mert itt a ter
szovete mar sokkal ritkabb, es az ido sem a szokasos modon viselkedik.
Tehat minnel kozelebb erunk a vilag vegehez, annal nehezebben jutunk
elore, sebessegun mondjuk x km/s, es a megtett ut egyre kevesebb,
raadasul az ehhez szukseges ido is egyre no. Mehetunk akar vegtelen
ideig is a vilag vege iranyaba, elerni sohasem fogjuk. Ezert ugyan
veges a vilag, de beutazva vegtelen.  Es most egy meresz kerdes
hozzatok. Ha letezik elso, masodik, n-edik kozmikus sebesseg,
elkepzelheto e hogy letezzen egy olyan sebesseg, amivel kilephetunk a
vilagegyetembol, es ott vegre lelogathatnam a labam a nagy semmibe.

Mas.
Egyre masra ajanlotok egymasnak kulonbozo konyveket, es errol eszembe
jutott egy regen olvasott scifi novella, a cimere mar nem emlekszem. A
lenyeg hogy benne a tudomany teljesen visszajara fordult, a tudosok
egyre melyebbre astak a regi irodalomban, es onnan probaltak uj
eredmenyeket elerni. A dolog odaig fajult hogy mar azt ideztek,
kutattak, aki szinten egy regi konyvre hivatkozott, aki szinetn csak
egy osi konyvbol idezett, ily modon ujra felfedeztek a negy oselemet,
es az alkimia volt a legdivatosabb tudomanyos tema. Felfedeztek hogy
mozog a fold, es kozben az sem zavarta oket, hogy a nyari szabadsagukat
a hold kies tajain, vagy epp a marson toltottek.  Ezt azert irom
nektek, hogy felhivjam a figyelmeteket hogy ami nyomtatasban
megjelenik, es nagy tudos irta, az meg nem szuksegszeruen igaz, sot a
legkivalobb elmek mindig megkerdojelezik a legalapvetobb dolgokat is,
es a legtobb erdemeny igy szuletik. Gyakran elofordul hogy ugy olvasok
egy konyvet hogy keresem hogy mi lenne ha nem lenne igaz ami benne
all.

>Az elektromos, es gravitacios eroterekrol kozismert, hogy a vonzoero a
>tavolsag negyzetevel forditottan aranyos. Ezek voltak az elso torvenyek,
>amelyeket ezekkel az erokkel kapcsolatban felfedeztek.

Ime egy pelda. Miert pont igy kell lennie a dolognak. A fenti
osszefugges csak azert igaz, mert tizes szamrendszerunk van, es a
szamegyenesen a szamok linearisan helyezkednek el. Meg is lehetne
forditani a dolgot, a gravitacios vonzoero a tavolsaggal egyenesen
aranyos, ehhez csak az kell hogy a szamegyenesen a szamok maskepp
helyezkedjenek el. Persze igy nagyon bonyolult matematikahoz jutnank,
szinte kezelhetetlen lenne, de ez ravilagit arra hogy minden
torvenynek, vagy esetleg axiomanak titulalt kijelentes mennyire
onkenyes.  A huszadik szazad tudomanya szerintem korcsosulasnak indult,
olyan celokert kuzdenek a tudosok mint pl citacios rata, minnel tobb
publikacio, a lenyeg meg kozben elsikkad, csak az a fontos hogy minnel
tobbet idezzek, kez kezet mos, o is idez masokat, belterjesse valik az
egesz, akinek pedig uj, es hasznos gondolata van az kiszorul a
publikaciokbol, mert nincs ideje hogy citacios ratajat tartsa karban,
es amikor felfedezeset ertekelik, azt vizsgaljak, hogy eddig hany
helyen publikalt, hanyan ideztek ot, hol publikalt stb.  Remelem
kelloen osszezavartam mindent, es irtok olyan dolgokrol is amit eddig
nem mertetek megirni, mert mindenkiben mukodik az oncenzura, es a
kellemetlen valaszoktol valo retteges.  Szivesen cserelnek eszmet  a
vakumenergiarol, annak tudomanyos oldalarol, nem a parajelensegekrol,
hanem tudomanyos megkozeliteseirol. Erre  hix para nem alkalmas, ott
nem a tudomanyos szempontok uralkodnak. Nem konnyu csevelyre gondoltam,
hanem elenk, sokresztvevos vitara.

Udv
       Gyozo

Sziasztok !
>> Az a feltetelezes - miszerint mindent orok csapdaba ejt,
>> mintha maris megdolt volna, hiszen a Tejutrendszerunkben
>> levo egyik fekete lyuk heves kitoreseit lefenykepeztek,
>> vagy lehet, hogy csak bizonyos fejlodesi szakaszaban viselkedik
>> igy ?

> Meg tudnad mondani, hol olvastal/hallottal errol?

Kedves Peter !
Most nem tudom. Korabban egy baratomnal jarva belelapoztam
csillagaszati temaju konyveibe. Ugy emlekeztem, hogy ott lattam
errol felvetelt. Utanajartam. Sajnos a lehetseges bizonyitekokat, 
nemreg elajandekozta. Egyetlen konyv maradt nala,
az 1997-es Meteor Csillagaszati evkonyv, melyben egy foto van 
az NGC4261 jelu galaxisban talalhato fekete lyuk ugynevezett 
akkrecios korongjarol. A korabbi evkonyveiben is elofordult
a fekete lyuk tema. Az anyagkitoresrol keszult fotot talan
ott lattam. Most egyelore nem tudok tampontot adni, de biztosan 
lattam, hiszen ez lepett meg jobban. Nyomoznom kell utana.
> -----------------------------------------------------
 
 Korabban a zart, de hatar nelkuli vilagegyetemrol
 abrandoztam, s arrol, hogy az utazo visszajut a kiindulasi
 helyere. Ennek kovetkezmenye lenne az is, hogy a vilagegyetemet
 periodikusan ismetlodo, szabadon atjarhato _cellak_ sorozatakent 
 eszlelne.
 Barmely iranyban indulna el, mindenhol megtalalna ujra a
 megelozo vilagegyetemet, igaz, mindig oregebb allapotban.
 Vegul, ha a nagy RECCS lenne az igaz, akkor az utazasa 
 befejezodne.
 
 Van egy kisse idealista beutesu vilagmodell otletem, amely 
 egyelore inkabb fantaziakep, nincs reszletekbe menoen
 atgondolva, igy aki nem kedveli az ilyesmit, ugorja at.
 
 -----  Vigyazat, agymenes kovetkezik !  --------------
 
 Amikor a 4. dimenzion elgondolkodtam - egy korabbi elvont 
 problemam megoldasa sejlett fel. 
 Ezek szerint a feny terjedesi sebessege amiatt lenne veges, 
 mert a feny valamifele informacio-atadas terbeli mikro-cellak kozott.
 Olyasmire gondolok, mint transzputerben a sejt-processzorok
 kozotti kommunikacio. 
 Az altalunk eloallithato transzputerekben azonban csak kituntetett 
 iranyokban kepes az informacio terjedni, s ez a 3 dimenzios 
 racs-struktura miatt van.
 Ha 4 dimenzios racs-strukturaba rendezett sejtpocesszorokbol 
 lenne a vilagunk, akkor az informacio terjedese a mi 3 dimenzios 
 szemleletunkben barmely terszogben megvalosulhatna, egyenes 
 vonalu terjedessel.
 
 Nehany jelenseg, fizikai tulajdonsag talan egyszerubben 
 magyarazhatova, indokolhatova valna:
 - A feny veges terjedesi sebessege
 - A fenysebesseg elterese vakuumban es kozegekben
 - A feny kulonos hullamtulajdonsagai (LASER)
 - Az anyagi testek tehetetlen tomege.
 Es meg sok egyeb jelenseg uj megvilagitast kaphatna, 
 pl. a feny kettos termeszete, vagy az elektronok es egyeb 
 reszecskek kvantumos energiaja, a nem folytonos, es nem egeszen 
 determinisztikus mozgasok, stb., sot azok az irracionalitasok,
 melyek a fizikaban gondot okoznak, illetve amelyek olykor mar
 a parapszichologia targykorebe tartoznak.
 
 A feny veges terjedesi sebessege a transzputer fix orajel-
 frekvenciaja miatt volna meghatarozott.
 A feny terjedese vakuumban amiatt lenne maximalis, mert 
 gyorsabb a terjedes szamitasa, mint kozegben.
 Az anyagi testek tehetetlen tomege - szamitasi idoigeny 
 miatti kesleltetesi idobol szarmazo kovetkezmeny.
 Nagyobb terfogathoz nagyobb szamitasi ido kell,
 sot ne feledkezzunk meg a testek gravitacios tererol sem.
 Minden _reszecskenek_ az uj cellaba jutasahoz meg kell
 varnia, amig a szamara szukseges hely felszabadul.
 Anyagi test nem erheti el a feny sebesseget, mert a
 grav. terenek folytonos korrekcioja mar meghaladna a
 korlatozott szamitasi kapacitast.
 A mozgo rendszerben lassabban telik az ido, ami
 szinten szamitasi sebesseg-gondok miatt van.
  
 Ha van Teremto, miert is teremtett volna vilagot ?
 Nem egyszerubb szimulalnia ?

                --- agymenes vege -----

                         Udv: -geonauta-

Nehany konyvtippet szeretnek adni:

Fekete lyuk ugyben erdemes Kip S. Thorne-ra rakeresni. A konyv pontos cime
most nem jut eszembe, de angolul vagy nemetul hozzaferheto. A nemet cime
Gekrummter Raum und verborgene(?). Zeit. Nagyon jo, jol olvashato konyv.

A mars terraformalasarol van egy tobbszorosen dijazott (Nebula vagy Hugo)
trilogia Kim Stanley Robinson-tol: Red Mars, Green Mars, Blue Mars. En az
elsot olvastam, a masodik ott var ram a polcon, s mondhatom tobbet
megtudtam a Mars lakhatova tetelerol, mint valaha is almodtam volna :-)).

Ami a Naprendszerbeli eletet illeti: allitolag az Europan rengeteg folyekony
viz van, s homerseklet sem lehet nagyon alacsony. Imho itt kellene keresni.

Udv
BFS

sziasztok!!!

> Felado :  [Austria]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Bocsanat, hogy akadekoskodom:
> > marpedig Hawkinsek mostanaban kiszamoltak, hogy... (Gallo Peter irta)
> Szegeny, mostanaban nem szamolhatta ki, mert elhunyt!
> Persze, kozmologiai mertekkel a "mostanaban" jo nagy idot is jelenthet! :))
> Bocs: Karoly

elnezest a helytelen kifejezesert. inkabb ugy irom;  " nemregiben ".
                                        Gallo Peter

> Felado : Török Péter
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Ez a Hawkins veletlenul nem Stephen G. Hawking akar lenni? Vagy csak en
> keverem a dolgokat?

nem te, hanem en keverem a dolgokat.
termeszetesen o akart lenni, de ezek szerint rosszul emlekeztem a 
nevere.


                                        Galló Péter

Itt egy angol nyelvu cikk volt arrol, hogy lejart a britannica
online ingyenes kiprobalasi periodusa es mostantol $8.50/ho. Ha
valakit erdekel, irjon (egy hetig orzom a cikket, utana kuka).
Udv///Laci (tudomanymoderator)

Hello!

> Lovelock arra jutott, hogy az eletnek a Foldon egyertelmu globalis
> jelei es eredmenyei vannak, amelyek messzirol arulkodnak. Ilyen a legkor
> es a tengerek teljesen abnormalis es valoszinutlen osszetetele.

 Nekem csak egy kerdesem van: honnan tudhatjuk, hogy mi a normalis, es mi a 
valoszinutlen? A Foldet nagyon jol ismerjuk, tudjuk hogy mibol all, milyen 
folyamatok zajlananak le rajta az elet jelenlete nelkul. De mi a helyzet egy 
teljesen ismeretlen bolygoval? Talan mire annyira meg tudjuk erteni a 
felepiteset, hogy gyanus jeleket eszlelunk, addigra mar regen rabukkanunk az 
elet valami egyeb jelere. Nem tudom, hogy egyszerubb problema-e azt eldonteni 
hogy mennyire 'normalisak' a korulmenyek az adott bolygon, mint az 
elolenyeket megtalalni. Mindenesetre erdekes problema lesz ha majd egyszer 
eletre eselyes bolygot talalunk valahol a tavolban, talan hasznalhato lesz 
ez az elmelet bizonyos dolgok eldontesere. Mas lehetosegunk egy darabig 
ugysem lesz.
 Viszlat!
 
       Barna Janos