Udv!

Csak tisztazni akarom magam. Azt irta , hogy:

 wrote:
>>A techno nem versenyez a klasszikus zenevel. 1-2 evtizeden belul teljesen
>>egyeduralkodova valik.

EZT NEM EN IRTAM!!!! Ez a dzsoki szovege, amire en valoban valaszoltam, de a 
fenti szoveg nem az enyem!!!! Utana lehet nezni a KULTURA nem is oly tul regi 
szamai kozott az archivumaiban...

|    |
|_/\_|_/\_  
 /~~\ /~~\  http://homepage.interaccess.com/~lala

Sziasztok!

A HK-i eletkepek sajnos kesnek, de hamarjaban hadd irjak ket filmrol,
amiket most lattam. 

1. Time to Kill - Ez a John Grisham nevu bestseller szerzo elso regenyebol
keszult. Sokaig nem akarta eladni a jogokat, mert felt, hogy elrontjak a
filmet. Aztan teccett neki a Joel Schumacher altal filmre vitt The Client,
igy belement a filmforgatasba, ha a Schumacher rendezi a filmet. Ebben van
is valami, mert a Client tenyleg nem volt olyan nagyon rossz, az
Osszeomlas (hogy volt ez angolul?) pedig kifejezetten jo volt. A sztori
lenyegeben ket dologra osszpontosit: 1. Elhet-e onbiraskodassal egy ember,
akinek ket vadbarom megeroszakolta a kislanyat? 2. Mi van ha ez az ember
veletlenul neger, a ket vadbarom feher volt, a sztori pedig Mississipi
allamban jatszodik? Az alapotlet nem rossz, lehetett volna belole egy jo
filmet csinalni. Mert szerintem nem igazan sikerult. Az egesz film
sablonos lett, a szereplok is sablonosak, a Sandra Bullock szerepe
teljesen felesleges, a regenyben kisebb volt a jelentosege, a sztar
kedveert nagyitottak fel. A film megoldasokat nem kinal (tudom nem is
dolga), a problema gyokeret egyaltalan nem erinti (tomegkulturalatlansag,
oktatasi rendszer stb.), nyilvan a filmet amerikaiak csinaltak, akik nem
tudnak kibujni a sajat borukbol. A film veget egyszeruen nem hiszem el.
Bar ha van a vonalban az amerikai jogrendet ismero egyen, aki szinten
latta a filmet, az megcafol. Meg meg sok dolog van a filmben, amiket nem
hiszek el. Az a gorcsos igyekezet, hogy a foszereplo makulatlan jellemu
amerikai fasza gyerek legyen, aki meg Sandra Bullock 2 centimeteres
kozelsegetol se csabul el egy tulfutott pillanataban a filmnek, en ezt se
hiszem el. Azert is tetszett kevesbe a film, mert pont vele egydoben
dobtak itt HK-ban a TV-ben az A Few Good Men (Egy becsulebeli ugy) c.
filmet, ami ennel merfoldekkel jobb. Mindketto az un. birosagi drama
mufajaba tartozik, ami meg talan a 12 duhos emberrel kezdodott. Nem is
biztos, hogy sikerult azt azota tulszarnyalni. Sok film sorolhato ide.
Nekem hamarjaban a Presumed innocent (Artatlansagra itelve) c. Harrison
Ford film ugrik be, de sokkal tobb van. TV-nel maradva eleg ha a
Petrocellire gondolunk. Szoval az A Few Good Men sokkal jobb volt. Egyszer
mar irtam, hogy szerintem az ilyen filmeknel az aranyerzeken van a
hangsuly. Azaz: persze Happy End kell, de ne nagyon csopogos. Meg kell
mutatni valamit a jo oreg Amerika arnyoldalaibol es problemaibol, de
kozben azt az erzetet kell kelteni, hogy magaval a rendszerrel nincsenek
bajok, apro javitasokra van szukseg. Summasummarum, ugy hazudjunk, hogy a
nezo megbocsassa nekunk cserebe a jo szorakozasert. Ez utobbi film eleg
jol sikerult ilyen szempontbol, talan azert mert a forgatokonyv valami
szindarabbol keszult. A szereplogarda jol mukodik (bar ezzel az
Timetokill-nel sincs baj.). A Tom Cruise nagyon jol jatszik ebben a
filmben. (Ezzel lehet hogy megint vitat provokalok, de szerintem a Rain
Man-ben is jobb volt, mint a Dustin Hoffmann.)

2. A masik film: Courage under Fire. (Valaki megirna, hogy pontosan mit
ertenek a cim alatt? Sejtem en, de Orszaghbol tanultam az angolt.) Ettol a
filmtol feltem, mert az Obolhaborurol szol, amirol tudjuk, hogy egy nagy
szinjatek volt. De felelmeim alaptalannak bizonyultak, mert a film nem az
Obolhaborurol szolt, az csak hatter volt. Barmilyen haboruval kapcsolatban
ugyanigy sikerult volna megcsinalni a filmet. Szoval egeszen teccett. A
sztori: van egy katona (Denzel Washington), aki az Obolhaboruban szetlo
egy amerikai tankot tevedesbol. Ezutan szokasos dolog: hosunk nem talalja
a helyet, iszik, lelkiismeretfurdalassal kuszkodik. Ekkor megbizzak, hogy
vizsgalja ki egy katonatiszt-no (Meg Ryan) ugyet, aki maghalt egy bevetes
alkalmaval, hogy megerdemli-e a plecsnit. Hosunk nyomozasba kezd es
lassacskan osszeall a sztori. Nincs semmi kulonos a filmben, de egyreszt
az emlitett aranyerzek itt mukodik, masreszt udito egy olyan amerikai
filmet latni, ahol az amerikai katonak serulekeny, erzekeny emberek, akik
hibaznak, gyavan avagy batran viselkednek stb. Vegkicsenges persze hogy
gadblessz a hosoket, akik teszik a dzsobukat es vedik a kantrit. De elonye
a filmnek, hogy nincsenek benne fekete-feher emberek, szegeny pilotanorol
(eleg alarendelt szerep, szegeny Meg Ryan nem nagyon tudott domboritani,
de a szerep tulajdonkepen csak jelkep volt, az igazi szereploi a filmnek a
tobbiek voltak.) csak a vegen derul ki, hogy akkor most hos volt-e
szerencsetlen. En se arulom el, nezzetek meg.

Udv

Dezso

Megjelent !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary
I.kotet: An Anthology of Hungarian Poetry from the 13th Century to the
Present in English Translation
Makkai Adam szerkeszteseben
Megrendelheto a Corvinanal

Mint mar par szammal ezelott irtam, a techno temahoz nem kivanok 
hozzaszolni, mivel dzsoki elvette a kedvemet ettol. De mivel most a sajat
boromrol van szo, kenytelen vagyok um. "megvedeni" magam.

Azt irja dzsoki a KULTURA #103-ban, hogy:


 wrote:
>>>A techno nem versenyez a klasszikus zenevel. 1-2 evtizeden belul teljesen
>>>egyeduralkodova valik.
>Nem ertek egyet LALA-val.

Hat ez jo! Dzsokikam, a fenti elso idezet a *TIED*, nem az enyem! (Vagyis most
sajat magaddal nem ertettel egyet!?) Valojaban valaki felreidezett engem, mert
nekem a kovetkezo irasom jelent meg a Kultura #96-os szamaban 1996. oktober
10.-en valaszul a te 1996. oktober 8.-an megjelent irasodra a KULTURA #94-ben:

----- idezet a KULTURA #96-bol magamtol -----

  >A techno nem versenyez a klasszikus zenevel. 1-2 evtizeden belul teljesen
  >egyeduralkodova valik.

  Uff... ez egy kisse elhamarkodott kijelentesnek tunik. Eloszor is bajom 

----- idezet vege -----

Gyengebbek kedveert: a fenti irasomban a nagyobb egyenlo (">") jellel 
kezdodo sorokat toled ideztem, dzsoki... Csak hogy lasd, hogy nem a levegobe
beszelek, ime itt van az eredeti szoveged a KULTURA #94-bol kiollozva:

----- idezet a KULTURA #94-bol -----

> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: JO AKKOR LEGYEN A KULTURABAN! ( 70 sor )
> Idopont: Tue Oct  8 11:34:27 EDT 1996 KULTURA #94
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

 reakciojara reagalva matol megegy hix forumot szinesitek
:)

>>Felado : 
>>Temakor: techno ( 16 sor )
>>Idopont: Mon Oct  7 11:18:26 EDT 1996 VITA #599
>

>>
>>>A technotol meg
>>>az olcso, igenytelen popzenetol nem lehet eljutni Bachig vagy Bartokig,
>
>>Nem is ez a celja.
>>A techno mar tobb mint divat. Onallo, egyre bovulo iranyzat, ami az
>>emberiseg jovojevel van a legszorosabb osszefuggesben, nem Bach-al, vagy
>>Bartokkal.
> ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>Ezt fejtsd ki reszletesen, kerlek...!

Nos.
A techno nem versenyez a klasszikus zenevel. 1-2 evtizeden belul teljesen
egyeduralkodova valik. (Es itt most a hangzas, a hangszerek adjak a techno szo
jelenteset, nem a megszolalas hangmagassaga vagy szekvenciaja, ez akar egy
klasszikus nagyzenekari mu zsenialitasaval is vetekedhet -ma meg nem nagyon
vetekszik-)

----- idezet vege -----

A tobbiektol elnezest kerek, hogy ilyen "kulturalatlan" temaval
kell foglalkoznom a KULTURA nemes hasabjain, de mivel publikus
helyen (a KULTURAn) megjelent irasokrol van szo, kenytelen vagyok magamat
publikusan tisztazni.

Csak megismetelni tudom, amit korabban irtam:

A butasag es a hulyeseg kozott az a kulonbseg, hogy a butasagon lehet 
javitani...
_____________________________________________________________________________
LaLa (Imre Olajos, Jr.)      _/ean /\/\ichel _/arre  and  -=\/=- angelis  fan
WWW : http://homepage.interaccess.com/~lala                       |    |
Home:  (USA, Chicago suburbs -> GO BULLS!)    |_/\_|_/\_
~~ []/\() ~~~~~~~~~~~ "Music should be free." /Vangelis/ ~~~~~~~~  /~~\ /~~\

>Felado : Szokoly Gyula P.
>E-mail :  [United States]
>Temakor: Komoly/konnyu -- mirol is van szo? ( 26 sor )
>Idopont: Mon Oct 14 08:31:58 EDT 1996 KULTURA #100
>  Gyorgy Urral szeretnek egy kicsit vitatkozni. Levelebol nem egeszen
>ertettem meg, hogy mit is ert konnyu zenen. Ha igenytelen popularis zenerol
>beszelt volna, akkor maximalisan egyet ertenek vele. Nem nehez, mert az
>igenytelen, popularis zene az tenyleg igenytelen es popularis. 

Elsosorban erre gondoltam.

>                                                               Ha viszont
>altalaban beszelt a konnyuzenerol, akkor abszolute nem ertek egyet vele.

Masodsorban gondoltam erre is, bar itt valoban lehet egy-ket ertekes 
dolog is, de ezt ugyanugy az ido fogja eldonteni, es nem lehet jobb az 
arany, mint pl. a kortars zeneben.

>Egyaltalan mi a konnyuzene? Hangszereles? Akkor most a Sysyphus (PF) az
>nem konnyuzene? 

Szerintem az a konnyuzene, ami zeneileg igenytelen. Tonika, szubdominans, 
dominans, tonikara programozott, ezen akkordok hangjaira hatalmas triadat 
jatszo szintetizator, ugyanazt a egy-ket utemnyi ritmus negy percen keresz-
tul ismetlo dob, ket-harom hangon eneklo enekes.
A konnyzene komolyabb agat en neha felkomolyzenenek hivom. Ezt, szerintem 
az kulonbozteti meg a konnyu konnyuzenetol, hogy zeneileg megprobal igenyes 
lenni. Ez nem mindig sikerul, de probalkozni nem bun, sot. (Ilyen ertelemben 
vett sikertelen probalkozas van boven az un. komolyzeneben.) A "megprobal 
igenyes lenni", azt jelenti, hogy tanult zenet, zeneszerzest. (Esetleg lehet 
ostehetseg, de ez meg a komolyzenere is csak a nagy zsenik eseteben fordult 
elo.) Valamennyit mindegyiknek kell tanulni. (Meg a nagy Bach is tanulta (is) 
pl. az ellenpontot.) Elsosorban osszhangzattant.

>                Egyebkent is, a komolyzeneben is akkora forradalmak
>voltak hangzasban, hogy csak na. Gondoljunk csak arra, amikor az
>elso noi enekhang megjelent! Ha az nem forradalom volt, akkor mi?

Igy igaz, de kiegeszites:
A hangzasbeli forradalmak egeszen mas terulet, mint az, hogy valami komoly-
zene vagy konnyuzene. Vegulis az is forradalom, hogy a hangszerek fejlodtek.
Pl. csembalo (cimbalom) --> fortepiano --> zongora (becsi,angol angol mecha-
nika, orgona: mechanikus --> pneumatikus --> elektromos (ez a trakturara 
vonatkozik, azaz a szelepek nyitasara-zarasara, mind a harom esetben valodi 
sipok szolnak. Ezenkivul meg nem egy hangszert fejlodeset lehetne felsorolni, 
ami szintem forradalmi valtozast hozott (klarinet megjelenese kb. Mozart 
koraban), de ezekrol nem tudok irni, mert viszonylag kevesse ismerem.

>  Velemenyem szerint a konnyuzene az egy *eszkoz*. 

Ha a itt a konnyuzenen a konnyzenei hangszerelest erted (szintetiztor, 
elktormos gitar, basszusgitar, dob, etc.), akkor a tovabbiakkal alapvetoen 
egyet ertek.

>                                                   Mint ilyen, nem ertem,
>hogyan lehet kijelenteni, hogy ertektelen vagy alacsonyabb rendu mint
>a komolyzene. En csak azt mernem kijelenteni, hogy azok a konnyuzenei
>zeneszerzok, akiket ite smeresz, azok sokkal gyengebbek mint az altalad
>ismert komolyzenei zeneszerzok. Ez nem azonos azzal a kijelentessel,
>hogy a konnyuzene, mint mint olyan keptelen muveszi alkotas letrehozasara.

Igy igaz, van nehany ertekesebb is. Hogy mennyire, azt mi meg nem vagyunk 
hivatottak eldonteni.

>Tessek odafigyelni a Yoghurtra, mert O elvegezte a konnyuzenei mufaj
>kivalogatasat (csakugy, mint a komolyzenenel az evszazadok). Gondolj
>csak arra, hogy Neked mennyi segitseg kellett ahhoz, hogy a komolyzenet
>megszeressed. Az igazi konnyuzene megrtesehez ugyanakkora erofeszites kell,
>tovabba ki kell tudni valogatni a buzat az ocsu kozul.

Ez is kb. igaz. Bar azt meg kell jegyeznem, hogy aki a komolyzenet megsze-
rette, es nem sznob, annak mar nem jelent kulonosebb erofeszitest az ige-
nyes konyyuzenevel (felkomolyzenevel) valo megbaratkozas. Ebben az esetben 
azert farasztobb a buzat megtalalni, mert lenyegesen tobb az ocsu.

Remelem kivilaglik, hogy nem nagyon ter el a valemenynk, csak egy kicsit 
mas iranybol kozelitunk. Megutkozesedet az okozta, hogy nem a tealtald 
emlitett szempontbol kozelitettem meg a temat. Azzal az irasommal mas volt 
a celom.

>
>Szokoly Gyula
>
>P.S.: Marha kivancsi lennek, Bach hogyan 'jam'-elt volna...
Mit csinalt volna???








dzsokinak:


>>Ez magasabb, mint a sziv nyugalmi utesszama, es
>>a nagy hangero reven felporgeti a hallgatojat
>
>
>>Ez tiszta agymosas.
>
>BRAVO!!!
>Utananeztel?   :)))
>

Ennek nem nagyon kellett utananezni, rajottem magamtol is, bar valoban a 
pontos reszleteknek utananeztem.

>>Tehat a techno es tarsai nem a tudatalattira hatnak, hanem az utesszammal
>>es a hangerovel a fiziologiasan felporgetnek.
>
>De nem elegge  :(

Miert? Mi kell meg hozza?

>>
>>>Igazabol eleg lenne csak a dob,
>>>de ennyire bovlit azert nem lehet az emberekre rasozni.
>
>Ezt vissza kellene vonni. Olyan ertelmes dolgokat irtal le a techno vitaban Te
>eloszor, hogy elnezem ezt a kis Bachlovest.  :)

Miert lenne ez Bachloves? A dob (a BPM) a lenyeg, a tobbi csak a csomagolas.

>>Miert pont a techno lenne a jovo egyeduralkodo zeneje??? Hidd el, hogy
>>semmivel sem jobb, mint az elozo konnyuzenei stilusok, csak mas a hangszere-
>>les es primitivebb a zene. Csak akkor lehet egyeduralkodo zene, ha az ember
>>visszamaszik a fara.
>
>Ugy emlekszem, erre sokan torekszenek.
>
>>Bizom benne,hogy meg lesznek rajtam kivul jonehanyan, akik nem fejlodunk
>>visszza.
>
>Sajnos kisebbseg.

Nem feltetlenul a tobbsegnek van igaza.

>>Ezek hatasara 16-17 eves korom ota nem hallgatok konnyuzenet, es 19-20 eves
>>korom ota a kortars zenet is orommel hallgatom.
>
>En mar nem mondok semmit...   :))

Ezt a megjegyzesedet nem ertem.

>Tobben panaszkodtak, hogy felidegesitettem oket a technoval.
>Remelem nem TEHETETLEN a duh.

En is.


Tisztelettel:

Gyorgy Ur

Udv!

>=======================================================
>Felado :  [Hong Kong]

>Masodszor: bosszankodva olvastam, hogy a Sorgyari Capriccio-t lenyomattak
>otthon a TV-ben. Ha ezt elore tudom, hazatelefonalok, hogy vegyek fel.
>Kedves hazaszakadtak!

Dezso!

Semmi baj, en felvettem. Ket peldanyban. ;-) Ha hazajossz, megnezheted.
 (+iszunk egy sort es eszunk hozza disznotorost ;-) 

Tobbiek!

Nincs valakinek olyan anyaga, amit beepithetnek az altalam egyelore meg csak
felvazolt Bohumil Hrabal Home Page-re? (http://www.vein.hu/~oliver/boho.htm).

Bye
Oliver

 [Hungary]:
>   Felreertesek elkerulese vegett: nem hiszem azt, hogy csak a komolyzene
> lehet maradando. Sot! (Persze az is egy kerdes, hogy mit tekintunk igazabol
> komolyzenenek). Vannak a "konnyuzenenek" olyan reszei, amik lazan (es meltan)
> versenyezhetnek a komolyzenei darabok barmelyikevel,

Ugye a "reszek" itt nem mufaji megkulonboztetes?... hanem szerzo-, ill.
eloadofuggo?... :)

Mufajok kozott nem nagyon hiszek a versengesben... zeneileg talan minden let-
rejott es -jovendo mufaj hordoz tobb-kevesebb erteket (a "lakodalmas" terme-
szetesen mindig kivetel... :)
De az oly sokak altal atkozott rap is, ha masban nem is mutatnak fel tobbletet
az altala erlelt zenei csemegek, hat a legjobbak ritmikailag bizony eleg
szinesek es nem a legegyszerubb, buta frazisokat ismetelgetik gepiesen.

A techno (nem a HipHopBojsz-kategoriarol beszelek), az elektronikus zene is
hozott es hoz ujat a Nap ala. Kraftwerk, Tangerine Dream, Vangelis, Jarre,
Schulze (csak a legismertebbek)... kevesbe szemetesebb, vagy kevesbe szinesebb
lenne-e nelkuluk ma a zenei vilag?...

A kizarolagos akusztikus hangzas rabjainak:
Egy zene valoszinuleg a sajat kornyezeteben, eszkozkeszleteben a legertekesebb.
Bach zeneje nem kapraztat nagyobb gyonyoruseggel elektronikus hangszereken
eloadva, mint a szerzo altal megalmodott modon. Mas nem tudhatja jobban, mit
akart kifejezni, es mi modon, mint O maga...
Es ez forditva is igaz. Az elektronikus zenek ertekei valoszinuleg kevesbe
generalhatok, kifejezhetok akusztikus hangszerekkel.
Pl. a Kraftwerk... szamomra nevetseges es folosleges probalkozas volt a
Balanescu-fele erolkodes-torekves, hogy a Kraftwerk immar klasszikussa valt
"slagereinek" eddigi erteket egy vonosnegyes tolmacsolasa emelje magasabb
szintre (annak ellenere, hogy ezek a szamok pedig tartalmaznak jo nehany olyan 
szolamot, amely "fekszik" egy vonos hangszernek, de ugyanakkor nem nelkuloz-
hetnek olyan szolamokat, amelyek viszont csak nyogve-megeroszakolva
csiholhatok ki szerencsetlen huros hangszerekbol).
Balanescu-nak vannak megdobbentoen jo, sajat szerzemenyei, Ok megis evvel a
"kurriozummal" jarjak a vilagot es aratjak a baberokat...

Ezzel csak azt akartam mondani, hogy csupan a komoly-, klasszikus zenevel
szegenyebbek lennenk, megpedig annyival, amennyivel az egyeb, "konnyebb"
mufajok megorvendeztettek eddig mar bennunket.
A kihaltnak hitt mufajok pedig korantsem olyan konnyen elnemithatok (pl. a
konnyumufajban a Beatles ota a legjelentosebb valtozast hozo new-wave), 
max. csak a korejuk telepedo divatkorites merul a feledes homalyaba, az izet
atveszik az utod-, tarsiranyzatok es tovabb el azokban.

> de a vizsgalodas es a
> tapasztalat azt mutatja (legalabbis szamomra, de nagyon sok ilyen velemenyt
> hallottam mar), hogy az emberek donto tobbsege a zenenek csak nagyon kis
> skalajat hallgatja, illetve egyaltalan ismeri. Ezt ugyanugy vonatkoztatom a
> komolyzene rajongoira, mint a diszkosokra. Szerintem ezen kellene (ha
> egyaltalan lehet) valahogy valtoztatni.

Nem lehet valoszinuleg... :)
Ha belegondolsz, hogy tobb szazezer uj lemez jelenhet meg evente a vilagon,
(valoszinu, hogy jelentos ertektobbletet csak ennek halovany toredeke hordoz)
akkor hogy is lehetne ennek meg csak a toredeket is megemeszteni es
kimazsolazgatni a lelkunkkel leginkabb harmonizalo hangzoanyagokat?...
(Errol a problemarol egyebkent szo volt az "Ezredvegi beszelgetesek"
Hortobagyi Laszloval keszitett musoraban.)
A hanglemezgyartas is a nagy "bizniszek" koze tartozik, es ezert uralja mar
ezt a teruletet is a penz... ezert a sok selejt, ezert zudult a nyakunkba
tobbek kozt a HipHopBojsz es nyugati edestestverei... (persze, selejt nemcsak
a 90'-es evekre, a lemezcegek altal tudatosan generalt techno-divat berkeiben
erlelodott).

> : Egyebkent ugy gondolom, ha egy fiatal otthon tisztesseges zenei nevelest
> : kap, nem fogja megkedvelni ezt a zajt. Es nem lesz szukseg a porontyok
> : lakasbol kidobasara :-)).
> 
>   Nem feltetlenul kell a nevelest otthon kapnia, boven eleg, ha talalkozik
> olyan, masfajta hatasokkal, amik alternativat mutatnak neki. A diszkosok
> tobbsege sajnos, ugy latszik, mereven elutasit minden mast, egyszeruen nem
> erdekli, es nalam ez egyertelmuen az intelligenciajuk hianyanak a
> kovetkezmenye. 

A diszkot erre talaltak ki, az nem audiofil hanglemezklub.
Nem kotelezo odamenni... (en sem tettem me'g eletemben... es nem is fogom. :)

- y -;)

Olcso CD-k: lehetne a KULTURA-t arra is hasznalni,
hogy *konkret* tippeket adjunk egymasnak: milyen
olcso CD-t erdemes es milyen nem megvenni ?
A Sz. Gyula altal ismertetettt problemak
ellenere lehet, hogy becsuszik nehany meghallga-
tasra erdemes CD is, nem ?

Feri

Ahogy Szokoly Gy helyesen mutatott ra, nyomban egy definicios
problemaba utkozunk: mitol konnyuzene a konnyuzene ?
Attol-e, hogy "konnyu", azaz csekely szellemi erofeszites
kell a befogadasahoz, illetve bavallott celja a szorakoztatas;
vagy attol, hogy nem a Hyperion, hanem a Chrysalys adja ki
a munkat, illetve tobb elektromos gitar van-e benne, mint
hegedu ? Ossze lehet-e vetni a King Crimson "Starless and
Bible Black" cimu muve't (!) egy reneszansz tanczenevel ?

A zenetortenet evszazadain vegigpillantva ra kell dobbenjunk,
hogy ez a kettosseg csak egy viszonylag uj fejlemeny.
Konnyu- es komolyzene mindig is volt, es mindig is
letezett a megkulonboztetesuk. A liturgikus zene pl.
komoly volt; szandekosan volt az, a hangszereket
eppen a vilagi - profan, pogany - zenetol valo elkulonites
miatt szamuztek a kozepkorban. Konnyu zene volt viszont
a tancra vagy a szorakoztatasra szant - enekes vagy hangszeres
 - vilagi muzsika (tancdalok, madrigalok, villanelle-k).
Volt persze a kozepkorban vilagi zenenek egy "elvont",
"igenyes", "progressziv" aga, a muveltebb kozonsegnek
szant Musica Reservata. Na de mi a legfontosabb: a
komoly es konnyu zene kozt folyamatos es szerves kapcsolat
volt ! Ugyanazok a szerzok irtak mindket "mufajban",
a "hangszereles" is kozelebb allt egymastol, es ami
talan a legfontosabb: reszben kozos dallamvilagbol
taplalkoztak. Ismert az un. "parodiamise": ez azt
jelentette, hogy ismert vilagi dallamokat dolgoztak
fel a miseben. Forditott iranyu mozgas is volt. Fontos
meg hangsulyozni (Ny-Europarol van most szo...)
a nepzene szerepet: a nepi dallamok a lehet legtermeszetesebb
modon *szivodtak fel* a magas kultura zenejebe. (Eur.
kozepso es keleti felen egesz mashogy alakult. Ismert
tortenelmi okok miatt nem alakult ki olyan magas kulturaju
zene (jo, mondjuk igy: muzene) es a nepdallal valo talalkozas
a ro,antika koraban revelacioszeru, racsodalkozas jellegu volt.)

A dolog talan a polgari tarsadalnak, a kapitalizmus letrejottevel
kezdett elromlani. A zene ugyan meg resze volt az alapmuveltsegnek,
de mar nem annyira szerves modon, mint pl. a reneszanszban. Vegerve-
nyesen kezdett szetvalni zeneszrzo, eloado es kozonseg. A polgarsag
kialakulasaval pedig a nepzenevel valo kapcsolat is lazult. Hasonlat-
tal elve: a gyarakban kialakult munkamegosztas a zeneben is
ereztette hatasat. Es kialakult - immar *fuggetlen* forrasokbol -
a szandekoltan es bevallottan konnyu zene, *fuggetlen* zeneszer-
zokkel, eloadokkal, hangszerekkel, infrastruykturaval es reszben (!)
kozonseggel. Az egykori szerves kapcsolatbol mely szakadek lett.
Kozben a komolyzene mind inkabb elvesztette kozonseget: ugayn ki jar
ma kortarszenei koncertekre (egy reszben erto, reszben sznob kisebbseg).

Hidepitok viszont mindig is voltak mindket oldalon
es hiszem, hogy mindig is lesznek. A 60-as evek vegen a
pop-zeneben egyre-masra jelentek meg a nagyobb formatumu,
a haromperces I love you you love me notakon tullepo
kompoziciok (Beatles, Moody Blmues), majd kialakult
a popzene Musica Reservata-ja, a progressziv rock;
itt a komolyzenei hatas sokszor bevallott es direkt
(hangszerelesben is !), maskor joval attelesebb. A masik
oldalon is akadtak partnerek: a London Szimf; Zkr. gyakran
dolgozott egyutt rockzeneszekkel, David Bedford kortars
zeneszerzo Mike Oldfielddel es sorolhatnank a peldakat.
(...) (tudnek meg oldalakat irni; de lassu a vonal)

***

En azt hiszem, a dolog vegervenyesen el van rontva, a szakadek
mindig meglesz, de egyre tobb hid epul rajta. Vilagzene ?
En nem hiszek benne. Nem is szeretem ezt a *szot*. Szeretem
a magyar nepzenet, es erdekel nek mas nepek zenei is.
Helyes, hogy a nepzenet beemelik akar a konnyu-, akar a
komolyzenebe. De hogy ebbol egy ilyen minden nep zenejet
magaba olvaszto, "mindenhol otthon levo" zene legyen ? Ugyan.

***

En szerencsere egyszerre, parhuzamosan ismerkedtem meg
mind a komoly, mind a konnyuzenevel es ugy erzem,
mindketto nelkul szegenyebb lennek. Szinten szerencsere
sikerult a "konnyu" mufajban a progresszivebb,
igenyes mufajok fele fordulnom, s mig 13 eves koromban
en is ABBA-t es Boney M-et hallgattam, aztan jott az
elektronikus korszak (Jarre, Kraftwerk, Vangelis), majd
ugy 17-18 eves koromtol egyre tobb progressziv zenet
hallgattam. Azelso termeszetesen a Pink Floyd volt,
meg joval korabban, majd jottek a tobbiek: Jethro Tull,
Genesis, ELP es az elso szamu kedvenc (ma is): a King
Crimson. Kesobb ismerkedtem meg a nepzenevel es a jazz-
szel. Ma talan tobb komolyzenet hallgatok, Varga Gyorgy
jovoltabol egyre tobb regizenet, de az emlitett muveszeket
is ertekesnek ismerem el es hallgatom is.

***

Vegul egy kerdes Gyorgy Urhoz a KOTEKEDES LEGKISEBB
SZANDEKA nelkul: Kedves Gyorgy Ur ! Milyen konnyuzene volt az,
aminek Te hatat forditottal 17 eves korodban ?

Feri

Meg nehany forgacs: Bach igenis jam-melt, de sajnos (szerencsere ?)
nem maradt utana hangfelvetel... ---- Kezdem dzsokit erteni,
de elfogadni - azt hiszem - soha nem fogom...

UI elnezest az approbb targyi tevedesekert, de a megfelelo
konyveim otthon vannak; a gepelesi hubakat is bocssasatok
neg.

Elobb olvasd el a tipp-ben megjelent tortenetemet, nehogy a Katedrahoz jelenkez
z!
Kulonben ugyjarhatsz, mint en.	
Udvaros Endre

Szombat (96.10.19.) este, Duna TV (az idopontot fejbol nem tudom).

Polgardi Peter