A MAV M61-es mozdonyaban egy amerikai General Motors gyartmanyu
ketutemu dieselmotor van, melyet eredetileg a US Navy tengera-
lattjaroi meghajtasara fejlesztettek ki a II. vilaghaboru alatt.
A motorkonstrukcio olyan jol sikerult, hogy meg ma is gyartjak!
Ha emlekeim nem csalnak az M61-eseket 1956-ban szereztek be, 16
darab kerult az orszagba, amikor a "nagy testver" azt mondta,
hogy a MAV-nak jobbak a "szergejek" miutan zajosabbak, nagyobb
a kirugozatlan tomeguk, ugyhogy jobban strapaljak a palyat es
ezaltal tobb palyamunkast lehet alkalmazni.;-)
Az M61-essel azonos gepek vannak a dan, norveg, belga es spanyol
vasutaknal. A Dan Allamvasutak uj beszerzesu mozdonyaiba is meg
mindig az emlitett GM motortipust epitik be. Megprobaltak a motor
teljesitmenyet novelni es 20-hengeresre epiteni, de ez nem volt
nagy siker, mert lengesek keletkeztek a forgattyustengelyben,
amely az elettartam rovasara ment, igy visszatertek a 16-18 hen-
geres valtozathoz. A 20 hengeres motor a dan MZ sorozatu mozdo-
nyokban uzemel, 3900 LE-s es a mozdony Europa legerosebb egymo-
toros Diesel-mozdonya volt forgalombaallitasakor.

Vasarnap reggelenkent lehet latni a Stockholm-expressz 3 kocsijat
valamint 2 helyi kocsit a helsingo~ri vonalon 2 tavkapcsolt 3900
LE-s MZ mozdonnyal vontatva elduborogni - a vonal teljesen sik...
Egy vasutas haverom elmondta, hogy "vonoero-atcsoportositast"
csinalnak, igy egy mozdonyvezeto visz 2 mozdonyt es ha mar ott
van a 2. mozdony "csak huzzon";-)

Motoradatok:
M61-es: 16-567 D tipus 16 hengeres ketutemu V-motor, 1950 LE hengerurtar-
talom 149 liter, furat/loket 216/254 mm 835 ford/perc 7,47 kp/LE
13,1 LE/l.
E motor D3 valtozata visszahutott turbofeltoltovel 2600 LE-t ad
le. 6,25 kp/LE 17,5 LE/l.
M62-es: Kolomna 14 D 40 tipus turbofeltoltott 12 hengeres ketutemu V-motor
2000 LE,150,6 liter, furat/loket 230/300 mm 740 ford/perc 6,25
kp/LE 13,3 LE/l.

udvozlettel: Szekacs Andras

Kedves franciaorszagba szakadt tippelgeto hazafiak!

    Kb. egy hettel ezelotti Tipp-ben felmerult a magyar 
jogositvannyal Trabantot vezetni berlinben tema. Erre irta valaki 
valaszkent, hogy neki Franciaorszagban a magyar ( nemzetkozi ) 
jogositvanya alapjan kiallitottak egy francia jogositvanyt.
    A dolog a kovetkezok miatt erdekel ugy; itt Angliaban magyar 
jogositvannyal egy evig lehet csak vezetni, es utani meg kell 
csinalni az anglus jogsit( vagonnyi koltseg ). Ez a problema 
elkerulheto, ha europai es nem betyarmintas jogositvanyod van. ( 
Mellesleg a nyenyere parti vagy a lengyel jogositvanyt is elfogadjak, 
ha az orszag Belugyminiszteriuma felvette a kapcsolatot az 
angolokkal. )

Valaszokat epedve varok!

sziasztok!

Balazs

Kedves gyermeket varo apa jelolt!
    
    En azt ajanlom neked es a kedves felesegednek, hogy probaljatok 
egymasra talalni a mai modern technika altal rendelkezesre bocsajtott 
kozlekedesi eszkozokkel.
    En meg ilyen hulyeseget nem hallottam, hogy valaki terhesen ne 
repulhetne. ( Mondjuk a sarkanyrepulozest en se ajanlanam! )
    Szerintem pszichesen legalabb olyan karos az hogy otthon ul 
egyedul egy ures szobaban.

    Mondjuk ne stresszelje magat, es idonkent mozgassa meg magat, 
esetleg gumi faslit szoktak javasolni.

  Barati udvozlettel:

            Balazs
            (Dr.Balazs Rekassy)

Kedves TIPPelok!

Baratommal szeretnenk a hetvegen (kihasznalva az unnepet) Londonban
szetnezni. Egy jotet leleknel keresunk ket szemelynyi fedelet pentektol-
hetfoig (esetleg keddig - a baratom kedden Parizsba megy, o mar nem jonne
vissza Sheffield-be).

Szivesen veszuk barmilyen jo TIPPet. Elore is koszonjuk!

Udv, Dani

Kedves Tippelok, a kovetkezo sorokat egy hetvegi hozzaszolas kapcsan
irom; szabadjara engedem a fantaziam - remelve, hogy mosolyt es nem
indulatokat fakasztok.
Ismeroseim kozul ki johetne szamitasba? A Mancika illene korban, csak
nincs modemje, Pirike pedig joval fiatalabb, de neki legalabb van madame-
ja. Ezert ugy gondolom, hogy amig valami hasznos informacioval nem
szolgalhatok, alljon itt ket aprohirdetes az Expressz augusztusi
szamabol:
>Hosszu szamuzetesbol visszatert - 46/157 - no tarsat keresi. "Veszhelyzet
EXP ....." jeligere a szerkesztosegbe."<, es ami meg jobban meggondolkoz-
tatott:
>Csunya, buta, vidam, 36 eves no megismerkedne idosebb, lehetoleg ko-
paszodo, okos ferfival. "Szep par EXP ...." jeligere a szerkesztosegbe."<

Ha mar a hirdeteseknel tartunk, bizonyara ismeritek a HIRDETES cimu
ujsagot. Az Expressz-hez hasonlit, ara borsos ( kb. 50Ft), ellenben
ingyen lehet hirdetni benne. Van benne egy rovat, a 32-es, az Olvasok
Foruma. Lenyegeben egy TIPP-MOKA stb. keverek, sajat torzskozonseggel,
akik "32-eseknek" nevezik magukat. Aki a Tipp olvasasahoz szokott, annak
konnyu felfedezni a hasonlosagot. Szemelyes uzenetektol kezdve, tippek,
viccek, uzenetek sokasaga, ket-harom oldalon keresztul.

(Az utana kovetkezo rovat a 33-as: A.Ur keres holgyet; B. Holgy keres
urat. A C. es D. a fenti ket elem hatramalevo kombinacioja, az E. pedig
a Kellemes Orak cimre hallgat, benne rengeteg zenei szakkifjezessel, pl.
vono, nagybogo, fuvola, oboa stb., amirol arra kovetkeztettem, hogy
foleg zeneszek hirdetnek benne. Humor es misztikum elemeit is fel
lehet fedezni: Bi=dupla esely randevura, vagy "Szelhamosok, pincerek
es felszolgalok ne irjanak!")


Udvozlettel Zsolt

Az oesszes szoekoekut Stockholmban felengedett!
De meg nem inditottak el |ket!
Most van tehat a penzhalaszas optimalis idoeszaka!
Szeretnek jelenteseket a toebbi nagyvarosokbol is!
Tisztelettel: Imre H.

Kedves Stefi (vajh' kit rejt e nev?)!

    Az intezmenyes coelibatus, azaz a vilagi papsag koetelezoe 
noetlensege, a romai katolikus egyhaz specialitasa, s gyoekerei egesz a 
keresztenyseg elsoe evszazadaiig nyulnak vissza. Megkueloenboeztetendoe a 
noetlen szerzetesi eletformatol, amely kezdettoel az egesz 
keresztenysegre kiterjedoe jelenseg es egyertelmueen egy aszketikus 
eszmeny megvalositasat tuezte ki celjaul.
    A klerikusi allapot felteteleit es a vele szembeni elvarasokat 
termeszetes, hogy jogilag is szabalyozni igyekeztek a keresztenyek. 
Tenyleges egyhazi toervenyekroel persze csak az elsoe zsinatoktol kezdve 
beszelhetuenk (3.szd.), addig inkabb csak szokasjogrol. A fennmaradt 
dokumentumokbol kideruel, hogy elsoesorban az - akkori koezfelfogas 
szerinti - "szabados" eletmodnak probaltak ezekkel elejet venni, 
egyebkent altalanos gyakorlat volt a diakonusok, papok, soet puespoekoek 
hazassaga.
    A nyugati - tehat a Roma, mint patriarchai szekhely fennhatosaga 
ala tartozo - egyhazban a 4.szd. vegetoel kezd elterjedni a noetlen 
papsag, aminek valoszinueleg egesz egyszerue praktikus okai voltak. 
Ekkor kezdoedoett ugyanis a barbar nepek egyre nagyobb aranyu teritese, 
ami specialis koeruelmenyeket teremtett: oriasi terueleteket kellett 
bejarni a teritoe papoknak, gyakran napokig vandoroltak egyik lakott 
helytoel a masikig, megerkezven pedig meg mindig ki voltak 
szolgaltatva a helybeliek kenye-kedvenek. Sueruen eloefordult pl., hogy 
az erkezoe misszionariust egyzserueen agyonvertek. A tovabbi 
reszleteket a TIPPeloek fantaziajara bizom, de abban talan 
egyetertuenk, hogy ez nem annyira a nagycsaladosoknak kedvezoe eletmod 
lehetett ... Az is termeszetes, hogy ezzel parhuzamosan kezdtek 
megfeleloe ideologiat gyartani, amivel - a nagy elhullasi aranyokat 
ellensulyozando - minel toebb egoe lelkue ifjut igyekeztek megnyerni 
ennek a csoeppet sem veszelytelen vallalkozasnak. Nehany megfeleloeen 
ertelmezett bibliai hely, s mar kesz is volt a papi noetlenseg, mint 
magasabbrendue, a "toekeletesseg fele vezetoe" alternativ eletforma.
    Hangsulyozom, hogy az utobbi eszmeny a szerzetesmozgalomban 
mar reg jelen volt, viszont senkinek se jutott eszebe azt bizonyos 
hivatalok gyakorlasaval oesszekoetni. A keleti (bizanci, szir, kopt, 
oermeny) teologusok soha nem is fogadtak el ezt a gyakorlatot, persze 
oek toebbnyire jol szervezett mediterran varosallamokhoz voltak szokva, 
varosonkent egy puespoekkel es kiterjedt papsaggal, nem pedig az effele 
"szent kalandozashoz". Az 5.szd-tol tehat keletroel allandoan 
kritizaljak a noetlen papsag intezmenyet, kivetel nelkuel minden 
vitairatban szerepel, s pl. 1054-ben, a "nagy egyhazszakadaskent" 
ismeretes koelcsoenoes kikoezoesiteskor is ez a bizanci patriarcha egyik 
foe kifogasa a nyugatiakkal szemben.
    A Nyugat persze presztizskerdest csinalt az uegyboel, es nem 
engedett a maga igazabol, soet fokozatosan egesz kvazi-teologiai, 
spiritualis ervrendszert gyartott a coelibatus alatamasztasara. 
Jellemzoe, hogy ezt a folyamatot leginkabb a birodalmi igennyel 
fellepoe papak (Nagy Szt. Gergely, VII. Gergely etc.) oesztoenoeztek. 
Erdekes, hoyg ennek ellenere kifejezett egyhazi toerveny sokaig nem 
szueletett, csak kisebb horderejue rendeletek sora. 1139-ben a II. 
laterani zsinat 6. kanonjaban mondja ki veguel II. Innocent (Ince) 
papa, hogy "magasabb klerikusok [a szubdiakonustol kezdve], akik 
meghazasodtak vagy agyassagban elnek, veszitsek el hivatalukat es 
javadalmaikat". A fogalmazas jelzi, hogy a - foeleg videki - papsag 
koereben eleg elterjedt lehetett a hazas - vagy "vadhazas" - eletmod, 
s megfeleloe telekommunikacio hijan ez toebbe-kevesbe igy is maradt 
egeszen az ujkorig. Volt ahol a papai rendeletet kihirdetni 
szandekozo puespoek hazat bunkokkal foelszerelt papok vettek koeruel, es 
igy sikeruelt is "jobb" belatasra birniuk ...
    Elegge koezkeletue nezet, hogy az egyhaz sajat birtokainak oeroekles 
utjan valo felaprozodasat probalta igy megakadalyozni. Az eddigiekboel 
talan mar ki is deruelt, hogy ez nem igy van. Erre a celra sokkal 
egyszeruebb lett volna olyan toervenyt hozni - mint ahogy hoztak is!-, 
miszerint az egyhazi javak nem oeroelhetoek. A toervennye szilardulast 
eloesegithette a fenti toerekves, de az egesz coelibatus-sztori olyan 
idoekre nyulik vissza, mikor a nyugati egyhaznak nem, vagy alig-alig 
volt vagyona.   
    A kesoebbi egyhazjog toebb vonalon igyekezett szabalyozni a 
kerdest, ami a jelenleg hatalyos egyhazi toervenykoenyvben [CIC 1983.]
koevetkezoekepp csapodik le: 1. koetelezi a klerikusokat a noetlensegre 
es a tisztasagi (tehat nem "szuezessegi"!) fogadalomra [277.kanon]   
2. a megkoetoett vagy "megkiserelt" hazassag a pappa szenteles akadalya 
[1041/42. kanon] 3. a klerikusi allapot a hazassag ervenytelenitoe 
akadalya [1087.kanon]. A II. vatikani zsinat (1962-65) ota noes 
ferfiak (35 ev felett ...) diakonussa [a "pap"=aldozopap 
alatti klerikusi fokozat] szentelhetoek, viszont a mar korabban 
felszentelt diakonus utolag nem noesuelhet meg, ugyanigy az sem, aki
megoezvegyuelt.
    A katolikus egyhaz allaspontjanak valtozasat valoszinueleg 
nagymertekben megneheziti az, amit Richard Dawkins "Az oenzoe gen" (The 
Selfish Gene) c. koenyve alapjan akar "mem-effektusnak" is 
nevezhetnenk: az egyhazban doenteshozo joggal rendelkezoe szemelyek 
maguk is mind (toebbnyire idoesebb) klerikusok, akik eleg vonakodva 
fognak olyan szellemue intezkedest hozni, mely egy a sajat eletuek
menetet is doentoeen befolyasolo ideologiat megkerdoejelez. Elvben ez 
egyebkent barmikor lehetseges lenne, mert - mint ahogy azt maguk az 
egyhazjogi es teologiai forrasok is mind hangsulyozzak - "tisztan 
fegyelmi", s nem a hitet erintoe kerdesroel van szo.

        UEdv' (minden az ivaros megtermekenyitesnel megrekedt 
        TIPPeloenek is):
                            M$

Kedves Stefi (vajh' kit rejt e nev?)!

    Az intezmenyes coelibatus, azaz a vilagi papsag koetelezoe 
noetlensege, a romai katolikus egyhaz specialitasa, s gyoekerei egesz a 
keresztenyseg elsoe evszazadaiig nyulnak vissza. Megkueloenboeztetendoe a 
noetlen szerzetesi eletformatol, amely kezdettoel az egesz 
keresztenysegre kiterjedoe jelenseg es egyertelmueen egy aszketikus 
eszmeny megvalositasat tuezte ki celjaul.
    A klerikusi allapot felteteleit es a vele szembeni elvarasokat 
termeszetes, hogy jogilag is szabalyozni igyekeztek a keresztenyek. 
Tenyleges egyhazi toervenyekroel persze csak az elsoe zsinatoktol kezdve 
beszelhetuenk (3.szd.), addig inkabb csak szokasjogrol. A fennmaradt 
dokumentumokbol kideruel, hogy elsoesorban az - akkori koezfelfogas 
szerinti - "szabados" eletmodnak probaltak ezekkel elejet venni, 
egyebkent altalanos gyakorlat volt a diakonusok, papok, soet puespoekoek 
hazassaga.
    A nyugati - tehat a Roma, mint patriarchai szekhely fennhatosaga 
ala tartozo - egyhazban a 4.szd. vegetoel kezd elterjedni a noetlen 
papsag, aminek valoszinueleg egesz egyszerue praktikus okai voltak. 
Ekkor kezdoedoett ugyanis a barbar nepek egyre nagyobb aranyu teritese, 
ami specialis koeruelmenyeket teremtett: oriasi terueleteket kellett 
bejarni a teritoe papoknak, gyakran napokig vandoroltak egyik lakott 
helytoel a masikig, megerkezven pedig meg mindig ki voltak 
szolgaltatva a helybeliek kenye-kedvenek. Sueruen eloefordult pl., hogy 
az erkezoe misszionariust egyzserueen agyonvertek. A tovabbi 
reszleteket a TIPPeloek fantaziajara bizom, de abban talan 
egyetertuenk, hogy ez nem annyira a nagycsaladosoknak kedvezoe eletmod 
lehetett ... Az is termeszetes, hogy ezzel parhuzamosan kezdtek 
megfeleloe ideologiat gyartani, amivel - a nagy elhullasi aranyokat 
ellensulyozando - minel toebb egoe lelkue ifjut igyekeztek megnyerni 
ennek a csoeppet sem veszelytelen vallalkozasnak. Nehany megfeleloeen 
ertelmezett bibliai hely, s mar kesz is volt a papi noetlenseg, mint 
magasabbrendue, a "toekeletesseg fele vezetoe" alternativ eletforma.
    Hangsulyozom, hogy az utobbi eszmeny a szerzetesmozgalomban 
mar reg jelen volt, viszont senkinek se jutott eszebe azt bizonyos 
hivatalok gyakorlasaval oesszekoetni. A keleti (bizanci, szir, kopt, 
oermeny) teologusok soha nem is fogadtak el ezt a gyakorlatot, persze 
oek toebbnyire jol szervezett mediterran varosallamokhoz voltak szokva, 
varosonkent egy puespoekkel es kiterjedt papsaggal, nem pedig az effele 
"szent kalandozashoz". Az 5.szd-tol tehat keletroel allandoan 
kritizaljak a noetlen papsag intezmenyet, kivetel nelkuel minden 
vitairatban szerepel, s pl. 1054-ben, a "nagy egyhazszakadaskent" 
ismeretes koelcsoenoes kikoezoesiteskor is ez a bizanci patriarcha egyik 
foe kifogasa a nyugatiakkal szemben.
    A Nyugat persze presztizskerdest csinalt az uegyboel, es nem 
engedett a maga igazabol, soet fokozatosan egesz kvazi-teologiai, 
spiritualis ervrendszert gyartott a coelibatus alatamasztasara. 
Jellemzoe, hogy ezt a folyamatot leginkabb a birodalmi igennyel 
fellepoe papak (Nagy Szt. Gergely, VII. Gergely etc.) oesztoenoeztek. 
Erdekes, hogy ennek ellenere kifejezett egyhazi toerveny sokaig nem 
szueletett, csak kisebb horderejue rendeletek sora. 1139-ben a II. 
laterani zsinat 6. kanonjaban mondja ki veguel II. Innocent (Ince) 
papa, hogy "magasabb klerikusok [a szubdiakonustol kezdve], akik 
meghazasodtak vagy agyassagban elnek, veszitsek el hivatalukat es 
javadalmaikat". A fogalmazas jelzi, hogy a - foeleg videki - papsag 
koereben eleg elterjedt lehetett a hazas - vagy "vadhazas" - eletmod, 
s megfeleloe telekommunikacio hijan ez toebbe-kevesbe igy is maradt 
egeszen az ujkorig. Volt, ahol a papai rendeletet kihirdetni 
szandekozo puespoek hazat bunkokkal foelszerelt papok vettek koeruel, es 
igy sikeruelt is "jobb" belatasra birniuk ...
    Elegge koezkeletue nezet, hogy az egyhaz sajat birtokainak oeroekles 
utjan valo felaprozodasat probalta igy megakadalyozni. Az eddigiekboel 
talan mar ki is deruelt, hogy ez nem igy van. Erre a celra sokkal 
egyszeruebb lett volna olyan toervenyt hozni - mint ahogy hoztak is!-, 
miszerint az egyhazi javak nem oeroelhetoek. A toervennye szilardulast 
eloesegithette a fenti toerekves, de az egesz coelibatus-sztori olyan 
idoekre nyulik vissza, mikor a nyugati egyhaznak nem, vagy alig-alig 
volt vagyona.   
    A kesoebbi egyhazjog toebb vonalon igyekezett szabalyozni a 
kerdest, ami a jelenleg hatalyos egyhazi toervenykoenyvben [CIC 1983.]
koevetkezoekepp csapodik le: 1. koetelezi a klerikusokat a noetlensegre 
es a tisztasagi (tehat nem "szuezessegi"!) fogadalomra [277.kanon]   
2. a megkoetoett vagy "megkiserelt" hazassag a pappa szenteles akadalya 
[1041/42. kanon] 3. a klerikusi allapot a hazassag ervenytelenitoe 
akadalya [1087.kanon]. A II. vatikani zsinat (1962-65) ota noes 
ferfiak (35 ev felett ...) diakonussa [a "pap"=aldozopap 
alatti klerikusi fokozat] szentelhetoek, viszont a mar korabban 
felszentelt diakonus utolag nem noesuelhet meg, ugyanigy az sem, aki
megoezvegyuelt.
    A katolikus egyhaz allaspontjanak valtozasat valoszinueleg 
nagymertekben megneheziti az, amit Richard Dawkins "Az oenzoe gen" (The 
Selfish Gene) c. koenyve alapjan akar "mem-effektusnak" is 
nevezhetnenk: az egyhazban doenteshozo joggal rendelkezoe szemelyek 
maguk is mind (toebbnyire idoesebb) klerikusok, akik eleg vonakodva 
fognak olyan szellemue intezkedest hozni, mely egy a sajat eletuek
menetet is doentoeen befolyasolo ideologiat megkerdoejelez. Elvben ez 
egyebkent barmikor lehetseges lenne, mert - mint ahogy azt maguk az 
egyhazjogi es teologiai forrasok is mind hangsulyozzak - "tisztan 
fegyelmi", s nem a hitet erintoe kerdesroel van szo.

        UEdv' (minden az ivaros megtermekenyitesnel megrekedt 
        TIPPeloenek is):
                            M$

TIPProdo feleim!

Avatashoz kozeli orvostanhallgato vagyok. Azirant erdeklodnek,
hogy Kanadaban, vagy Ausztraliaban milyen jellegu orvosi mun-
kat lehetne vegezni magyar diplomaval. Illetve mik ennek a fel-
tetelei, hogy valaki orvosi munkat vallaljon az adott helyen.
(Esetleg mas angol nyelvteruletrol erkezo hirnek is orulnek.)

Koszonettel:			La'szlo'  Be'ke'si
				

Hello,
Jozsef Hollosi suggested that you might be able to provide me with
some information. I was wondering if you know anything about the school
Tivadar Puskas in Budapest. I work as a telecommunication consultant
in Colorado. I would like to know what kind of school Tivadar Puskas is,
College/University, technical, trade, etc. If you can help, I would
appreciate it.  Thank you.  
Kyra

Koszonom szepen a megoldasokat! Plene azert, mert miutan annyit gondolkodott
s O maga nem jutott a logikus valaszhoz, vette a faradsagot s megrabolta
kimagaslo baratai idejet (termeszetesen beleertve a Ferikeet is), s valaszolt
a fel nem tett kerdes(ek)re.
Ilona
Ps. Az (esetleges) valasznak inkabb a "Moka"n a helye.

Rozgonyi Peter ezzel tesz probara:
>  Legy szives magyarazd el nekem, hogy egy villamos
> eroatvitelu dieselmozdonynak miert van szuksege suritett levegore a
> "rukvercbe" kapcsolashoz. (;-))

Aligha tudom elmagyarazni, mert nyilvan nincs szuksege ra. A rukvercet
azert emlegettem, mert egyes mozdonyok dizelmotorjait - suritett
levegovel meglokve - lehet visszafele hajtani, igy tolatni.
Meg inkabb igaz ez hajokra, ahol a tengelykapcsolasos attetel es a
hajtocsavar harapasa megforditasanak az alternativaja ez. Kivancsi
lennek, mi a helyzet az automobiloknal? Nincs valakinek egy dizel
Mercedese kolcsonbe?

Posfai Janos
(Megint: kontar vagyok, itt-ott hallott dolgokat irok, olyasmit,
amit magam erdekesnek talaltam. A helyreigazitasokat orommel olvasom.)

A kovetkezo problemam van: az Equation Editor nem rajzolja a zarojeleket
es egyeb jeleket, ha matrixokat akarok korbekeriteni.(A masodik sorban a
legbaloldalibb jelsorozat.) Probaltam ujraintallalni a EQ-t, miutan a
nyomtatot HP Laserjet III-ra valtoztattam. Semmi eredmeny, tovabbra is
valami szemetet ir ki. (Bg vagy valami mast.) Ha a Control Panellel proba-
lom installalni a Fences, MTExtra ttf-kat, ugyanez tortenik. Ha kitorlom
ezt a ket ttf-t es ujrainstallalom az EQ-t nincs valtozas. Mar odaig men-
tem, hogy installaltam az egesz Wordot. Semmi. Ha valaki tudna segiteni
vagy legalabb valami otletet adni, azt nagyon megkoszonnem.
Valaszokat a cimemre  irjatok, mert nem hiszem, hogy kozerdeklodes kiserne
a temat.
                                   Koszonettel
                                   Attila

Kedves TIPPelok!

Az egyetemen hazi feladatkent egy, a repuloter forgalmat szimulalo programot
kell irnom. Ugy gondoltam, ha mar csinalok valamit, akkor annak legyen valami
valosag alapja. Ezert kerem, hogy aki pilota, vagy legiforgalmi iranyito, vagy
csak egyszeruen tajekozott ebben a kerdesben, vilagositson fol.

Elsosorban az erdekelne, leszallaskor, illetve felszallaskor egy repulogep pon-
tosan
milyen lepeseket hajt vegre es ezek mennyi ideig tartanak atlagosan. (Pl.: Ho-
malyos elkepzeleseim szerint felszallaskor: utasok beszallnak - x ido,
                                            a pilota engedelyt kap a hajtomuvek
                                            beinditasara - y ido,
                                            a repulo a kifutopalya vegebe megy 
-
                                            z ido,
                                            felszallas - t ido, ...stb.)

Kulonosen erdekelne, hogy egymas utan milyen gyorsan szallhatnak le/fel egy ki-
futon a gepek (Pl.: leszallaskor ha egy gep meg a kifuton gurul, a masik mar
megkezdheti a leszallast, vagy meg kell varnia, amig az elso elhagyja azt.)
Azt is szeretnem tudni, ha tobb gep var le- ill. felszallasi engedelyre, milyen
 elvek szerint mondjak meg, ki lesz a kovetkezo.

Elore is koszonom a hasznos informaciokat!

Szabo Ivan
  (BME)
)

U.i.: Azt is megkoszonnem, ha valaki megmondana, hogy tudnam ezt a problemamat
szelesebb korben nyilvanossagra hozni az Interneten, vagy hol tudnek utananezni
.
Lehetoleg erthetoen, mert nekem egyenlore az is sikerelmeny, ha "nyomtatasban"
latom ezt a levelet! Koszi!

To: Pataki Istvan

Kedves Pataki Istvan! (...es a szinkedvelok-erdeklodok sokasaga. A tobbiek
                       PgDn vagy Del...)

A szinekrol erdeklodtel az egyik Tipp-ben, itt kuldok nehanyat. Egy gyer-
meteg pillanatomban irtam le oket amerikai szines ceruzak oldalarol.
(Sot, meg rajzoltam is melle, hogy tudjam, melyik szinrol van szo.) A for-
ditasra nem vallalkozom, azt a fantaziadra bizom...
Tehat:
    white - cotton white
    yellow - lemon yellow
    sun (mely sarga)
    Arizona topaz
    champagne - natural flesh (sargas rozsaszin, husszin)
    blush pink
    orange - Sarasota orange
    carmine red
    cherry red
    Indian red (voroses barna)
    terra-cotta ( " ,talan egy arnyalatnyit sotetebb)
    potato brown
    chestnut brown
    fudge
    midnight black
    grey - smoke grey
    ultramarine blue
    indigo blue
    navy blue (sotetkek)
    violet - orchid purple
    mauve ( halvany lila)
    sky magenta (vilagos ciklamen)
    jungle - deep chrome green (sotetzold)
    jade - lawn green (vilagoszold)
    emerald green (smaragd)
    French green (a vilagosnal is vilagosabb zold...)

Ezek voltak a ceruza szinei. Hogy egy kicsit erdekesebb (es vadabb) legyen
a dolog, ime nehany ruzs es egyeb noi praktika szine (a szinnevadok felel-
metes lelemenyessegenek tanubizonysagaul):

    rosewood          |  coppermine bronze    |   sandy beige
    clear honey       |  copperglaze          |   tawny beige
    blushing pink     |  bronze               |   sable brown
    evening plum      |  highbeam tan         |   Canton copper
    imperial wine     |        |              |        |
    brandy plum       |    aranybarna,        |    a barna ar-
    shivering purple  |   rezszinu ar-        |     nyalatai
    plum wine         |     nyalatok          |
         |
    a rozsaszin egyre
    sotetedobb arnya-            Oriental red
        latai                    misty blue
                                 sultry blue
                                 green moss
                                 olive green
                                 black onyx
                                 etc.,etc.,...

...es ez csak egy toredeke a szineknek. Tovabbi bogaraszasra ajanlom a
szotarakat vagy akar az illatszerboltok puderes-ruzsos-koromlakkos pol-
cait. Nem lennek meglepve, ha ugyanannak a szinnek ezer mas neve lenne.
(A roviditeseiket sajnos nem tudom.)

                            Erika

Hello Emberek !

Segitseg! Nagyon szivesen vennek minden rovidebb a gepi forditassal 
kapcsolatos angol nyelvu cikket.
Olyan surgos, hogy mar tegnapra kellett volna.
a cimem :    vagy  
Elore is kosz!

:AzegyHosszi: