Kedves Laszlo!

> Csak annyit kerdeznek: ha a modern tudomany nem
> jol mukodik, akkor megmondanad, hogy hogyan kene?
> Hogyan kutassunk es hogyan dontsuk el az egymilliard
> allitasbol, hogy melyik igaz?

Talan ismered a tortenetet, amikor egy csoport vak ember
korbeall egy elefantat, megtapogatja, majd osszevitatkoznak
azon, hogy hogyan is nez ki az elefant. Az egyik eskudozik,
hogy egy sima fal, a masik ordibal, hogy ez nem igaz, mert
egy vastag oszlom, a harmadik meg kozbevag, hogy
marhasag, mert leginkabb egy gumi tomlore hasonlit.
Nos nekem nem az a bajom a tudosokkal, hogy egy reszet
ismerik csak az elefantnak. S azokkal a ragalmakkal sem
torodom sokat, amikor - felreertve a biralataimat - azt
vetik a szemere, hogy nem hiszek a tudomany
eredmenyeiben. Mert termeszetesen hiszek, es ami
hasznalhato belole, azt mindig is beepitettem a vilagneztembe.
Egyetlen dolog van a tudosok, a tudomany szemleleteben,
amit nem fogadok el, mert ertelmes ember nem fogadhat el:
ez a kizarolagositas. Meg egymassal is kepesek
osszevitatkozni, hogy fal, oszlop vagy tomlo. A kivulallokat
pedig egyszeruen emberszamba sem veszik. Azt hiszik, attol
lesz ertelmes ember valaki, mert papirja van rola, hogy tudos.
S ha nincs, akkor egyertelmu, hogy nem az. Lehet, hogy nagy
hiba, de en nem ezen papirok alapjan itelem meg, hogy
ertelmes-e valaki, s nem is hiszem, hogy valoban az
ertelmesseg lenne manapsag a fo feltetele annak, hogy valaki
ilyen papirost szerezzen. Noha termeszesen a tudosok kozott
is vanna ertelmes emberek, ahogy minden mas csoportban is.
Egyebkent nagy gondban is lennek, ha elhinnem, hogy az
ertelmesseg a fo szempont ahhoz, hogy valaki egy ilyen papirt
megszerezzen, mert abban a pillanatban ketsegbe kellene
vonnom, hogy ezt SziA. is rendelkezik vele. Igy azonban
kesseggel elhiszem neki.
Az informacio meg nem tudas. A konyvtarakban millioszam
porosodnak es porladnak  a kotetek. Hogy van megis, hogy
minden teren a teljes csod fele sodrodunk. Sokan azt hiszik,
a tudas valami sarki prosti, aki par bankoert odaadja magat
minden utszeli fajankanak. Gondoljak, ha eleg soka dorgolik
az ulepukkel az iskolapadot, majd csak belejük settenkedik.
Az ilyentet szorgalomert legfeljebb diplomat meg doktoratust
osztogatnak. A tudas azonban nem azonos azzal az
ismeretaradattal, amivel jobbara nyakon szoktak ontogetni
szerencsetlen, tudasra szomjazokat. A  tortenelem soran
soha szo nem volt, s ha igy haladunk, nem is lesz, intellektualis
demokraciarol. A tarsadalmakat persze barmikor fol lehet
forgatni nepamito eszmekkel es elmeletekkel. A szuletes es
a vagyon arisztokraciajat barmikor el lehet uzni a helyebol,
hogy kulonfele gyanus alakok settenkedjenek a helyukbe.
Megfoszthatjuk nemeseinket szuletesi bizonyitvanyaiktol,
csaladfaiktol es vagyonuktol. Mondhatjuk, hogy
deklasszaltuk oket. Szellemi arisztokraciankkal azonban
tudunk ilyen konnyen elbanni, mert ami oket nemesse teszi,
az nem okiratok vagy szefek melyen lapul, ok azt sajat
lenyukben hordozzak, ezt pedig meg soha nem sikerult
senkinek allamositani, vagy kollektivizalni.
Eleg tapasztalatunk gyult mar ossze arrol, hogy jarunk,
ha a tarsadalmi kirakost fejjel lefele probaljuk meg
osszerakni, mikozben ertekeinket jo melyre assuk, hogy
ne zavarjanak. Meg a vegen itt ujra iranyto szerephez
jutnanak, s kiszelloztetnenek nekunk mindent, amit annyi
faradsaggal sikerult befullesztenunk. Inkabb probalkozzunk
valami korszerubbel, szigoruan a felvilagosodas jegyeben.
A probakozas-, es vacilalas-tecnikak mar egeszen jol
mennek mar parlamentjeinkben is.
Newton meg nemcsak Istenben hitt, de magiaval,
okkultizmussal is foglalkozott, ma meg a legtobb tudos epp
az o neveben probal minden nem-materialista nezetet kiirtani.
Csoda hat, ha regota mar nem toluk varom, hogy a vilagunk
labirintusabol kivezeto Ariadne-fonalat megkapjam, hanem
inkabb olyanoktol, akiktol azt tenyleg meg is kaphatom.
Szot csepelni, fontoskodni, a sorbol kilogokat es az egy
fejjel magasabbakat visszakergetni es mertre szabni,
nos ezek azok a dolgok, amikhez nem ertelem kell, hanem
kizarolag megfelelo befolyas es hatalom. S aztan azon
orulnek, hogy sikerult rendet csinalniuk: megalkottak a
kozepszer demokraciajat. Hogy hogyan: ugy, hogy kozeptol
folfele mindenkit kiirtottak, elzavartak vagy elhallgatattak,
kozeptol lefele pedig hivatalokat osztogattak, hatalmat es
befolyast adtak, hogy a iroasztalok mogott hivalkodo ures
fejekbe aztan kenyelmesen elferhessenek a babozo ujjak.

Udvozlettel:

Zoli >
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

i:

> p=p0 + c/sqrt(n)
> 
> az az enekkel ellentben azt allitja hogy minnel jobban
> meg akarjuk merni annal kevesbe talajuk meg. Ha
> igaz, ha nem, szamomra csupan azt jelenti, hogy a
> fazisteretek parametereit osszefuggestelenul es
> ertelmetlenul gyurtatok ossze.
> 
> Ezek szerint felesleges hosszas kiserleteket vegzni,
> eleg ha egyszer meritek me, sze a hatas akkor a
> legnagyobb.

Jaj haver, te csak itt vakon vagdalkozol, csipobol tuzelsz, mikozben nem
ertesz semmit az egeszbol.

Egyprobas kiserletet termeszetesen nincs ertelme vegezni, mert abbol nem
lehet kiszamitani a talalataranyt. Hiszen a talalatarany: p=(sikeres
probak szama)/(osszes probak szama).

Az sem igaz, hogy nem erdemes hosszas kiserleteket vegezni. Ha sok
emberrel vegzunk egy tobb honapig tarto kiserletsorozatot, abban nagyon
sok proba tortenik, de ezeket nem kell osszeadni! Az n nem az osszes
kiserletben vegzett probak szamanak az osszege, hanem kizarolag az egy
emberrel, egyetlen ulesben (session-ban) vegzett probak szama. Namost egy
emberrel egy ulesben nyilvan nem fogsz tobb ezer probat csinalni, ugyhogy
az n nem is novelheto tetszolegesen nagyra (bar ez a proba tipusatol is
fugg).

Ugyhogy egy sorozatban kell csinalni legalabb mondjuk 30 probat ahhoz,
hogy hasznalhato eredmenyt kapjunk, de nehany szaznal tobbet mar nem
erdemes es altalaban nem is lehet. Vagyis az n erteke 30 es nehany szaz
kozott mozog altalaban.

Tovabba. Te itt hiaba jossz mindenfele elvi kifogasokkal, ugyanis a
bemutatott keplet helyesseget tapasztalati uton, eleg nagy
megbizhatosaggal kimertek. Ez nem egy agyszulemeny, nem egy elmeleti
takolmany, hanem tapasztalati osszefugges. A tapasztalatot pedig semmilyen
elvi megfontolas nem cafolhat.

> Ebbol latszik, hogy mennyire keveset ertesz a dologhoz.
> Bar valoban van olyan folyoirat amely megtitja a szerzonek a cikke
> nyilvanossa tetelet ez kivetelnek szamit es nem szabalynak.
> 
> Hogy mutassak is ilyen helyet, ime peldaul a draga nejem majd
> minden megjelent cikke itt elerheto (kulonben minden magara valamit
> ado tudos megjelenes utan ingyenesen elerhetove teszi a cikkeit)

Oriasi, oriasi tevedes! Lehet, hogy a te szukebb szakteruleteden ez igy
van es ez a bevett szokas; en is tudom, hogy a fizikaban vannak preprint
szerverek meg ilyesmik. 

De ha egy kicsit neha kidugnad az orrod mas tudomanyteruletek fele is,
akkor latnad, hogy a teruletek tobbsegen egeszen mas a helyzet. Jomagam a
Szegedi Biologiai Kozpont egyik intezeteben dolgozom, az SZBK-ban tobb
szaz kutato dolgozik, akik mondjuk az utobbi tiz evben tobb ezer cikket
publikaltak. Nem tudok egyetlenegyrol sem, amelyik fenn lenne az
interneten! Nekem is jelent mar meg nehany kozlemenyem, egyik sincs az
interneten. A sajat szukebb szakteruletemen is csak nagyon ritkan es
elvetve talalkozom ingyenesen az interneten hozzaferheto cikkekkel. Az mas
kerdes, hogy ha a szerzotol kerek masolatot, akkor minden szerzo
keszseggel kuld. Es mindez nemcsak az elettudomanyokban van igy, hanem a
legtobb tudomanyagban. Szoval te teljesen el vagy tajolva.

Mar csak azert is igy van ez, mert az elettudomanyokban dolgozo kutatok
nagy resze nem ert annyira a www-hez, hogy fol tudja rakni a sajat cikket,
tovabba a legtobb folyoirat ezt nem is engedelyezi (az a kivetel, amelyik
igen). A web egyebkent is csak par eves dolog, a tudomany meg joval
regebbi, ugye nem gondolod, hogy majd mindenki nekiall a regi cikkeit
beszkennelni es felrakosgatni?

Es ez nem is baj, mert a cikkekhez igy is konnyu hozzaferni. Ha nekem kell
egy cikk, felirom a hivatkozast, atballagok a konyvtarba, odanyomom a
konyvtarosnak, es legkesobb par nap mulva kezemben a masolat.

Az persze igaz lehet, hogy a parapszichologianak jot tenne, ha minden cikk
fenn lenne az Interneten, de hat nem ez a helyzet. Talan a
parapszichologusok se ertenek elegge a szamitogepekhez, vagy fontos nekik
az eladott folyoiratokbol szarmazo bevetel (nincsenek tul jol eleresztve
anyagilag), vagy mit tudom en.

> Es ilyen marpedig nincs.

Hat pedig van, nezz utana, es aztan beszelj.

> Azok amit te szakcikknek nevezel es idelinkeltel azok kizarolag
> interpretaciokent hasznalhatok es nem bizonyitekkent. Jo
> volna ha figyelnel.

Akkor keressel a konyvtarban olyat, amilyenre gondolsz.

> Tudod, az nem zavar tulzottan ha valaki szemelyeskedik (ha talalo
> akkor meg nevetek is rajta), az sem ha valaki felszolit, hogy ne
> csinaljam (kerese jogos, az nem vitas) de amikor valaki mint te,
> egyszer  onmaganak bokol aztan meg csinalja, apam, az nagyon
> visszatetszo, ahhoz biztos parasnak kell lenni, hogy megertsem.

Miert, ha egyszer te szemelyeskedsz, akkor en miert ne tehetnem? Csak
neked szabad? Ha te szemelyeskedsz, en is. Ha te nem, en se.

> Amde megfogadom a tanacsodat a  Journal of Parapsychology jar a
> konyvtarunkba. Amint idom engedi bongeszni fogom.

Na vegre. Hat ide eljuthattal volna mar joval korabban is, megsporolva
nekem egy csomo szocseplest.

SziA

TGyul:
> Es egyebkent: mi a helyzet a masik kezdemenyezessel, ahol az asztrologus 
> feladata a szul. ido pontositasa lenne? 
> Kalla?? Varga Joska??

Tobb mint ket hete hiaba varom a kitoltendo kerdoivet. 
Mar az is megfordult a fejemben, hogy igaz lehet, amit altalanos iskolaban
tanultunk, hogy tudniillik az asztrologia egy nagy humbug, es a csillagjosok
partfogoi nem tudjak mit beszelnek?

SziA:
> Nomarmost, a clairvoyance kiserlet azzal kezdodik, hogy a szamitogep
> veletlenszeruen kisorsol egy 5-os kepcsoportot, majd a kepcsoporton belul
> szinten veletlenszeruen egy kepet. Ezt a kepet (a tovabbiakban celkep) nem
> mutatja meg, nem jelzi ki a szamat sem, tehat senki nem tudhatja, hogy
> melyik kep van kisorsolva, mindossze a szamitogep memoriajaban van valahol
> a sorszama feljegyezve. 
> 
> Ezutan jon az impresszios szakasz. A kiserletvezeto (a tovabbiakban kv)
> megkeri a kiserleti szemelyt (a tovabbiakban ksz), hogy uljon le, lazuljon
> el es hagyja csapongani a kepzeletet...

[csapongas nyissz]
 ...
> Ha elkeszultek a rangsorolassal, akkor megnyomnak egy
> gombot, es akkor a szamitogep megmutatja, hogy melyik volt az 5 kep kozul
> a valodi celkep. A kiserletvezeto feljegyzi, hogy a celkep hanyadik helyre
> kerult a rangsorolasban.

Akarhogy cifrazod, az eljaras lenyege, hogy egy entitas "gondol" egy szamot
1-tol 5-ig, ti pedig megprobaljatok kitalalni. Hogy a szamokat kepekhez,
szagokhoz, vagy a szomszed macskak nyavogasahoz rendelitek hozza, az a
kutyat nem erdekli. (Na jo, lehet, hogy a _szomszed_ kutyajat igen, de a
kulvilagot nem). 

> Nos, most lehet probalkozni hibat talalni ebben a kiserleti
> osszeallitasban. Nekem eddig meg nem sikerult...

A rossz hir, hogy ki tudja, milyen kutyauto algoritmust hasznal a gep?
(Tudom, utolag ellenorzitek, veletlenszeruek-e a szamok. Sajnos ez roppant
keves. Elvileg ettol meg egy intelligens kv akarva-akaratlanul kitanulhatja
a program latszolag veletlen szokasait). Tovabba, akarmilyen
--kriptologiailag esetleg biztonsagos-- (pszeudo-) veletlen generatort
hasznaltok is, attol meg mindig a tietek a gep, nektek enekel, mi nem latunk
bele. Ez pedig a "kecskere kaposztat" esete. Probaljuk meg kulonvalasztani a
funkciokat. Egy helyesen ellenorzott pszi kiserletben mindenki azt vegzi,
ami az o dolga: szkeptikus kontrollal, paratudos kapraztat. Ehhez az is
hozza tartozik, hogy az elobbi szabja meg a kitalalando (cel-) szamokat,
megpedig ugy, ahogy neki jol esik. Ezeket akar hetekkel elore boritekolhatja
is, ha szukseges, igy ti nyugodtan keszulodhettek, amig "eppen meroleges az
irany a galaxis iranyara" (vagy miazordog), magyarul: ameddig nektek jol
esik. 

A jo hir, hogy egy ilyen protokoll akar az interneten keresztul is
kivitelezheto, (meghozza nyilvanosan), titkosito programok segitsegevel. Ha
jol emlekszem, ezt a modszert epp te ajanlottad, amikor valaki lottoszamokat
kezdett itt josolgatni, ezert gondolom, hogy nem lehet ellene kifogasod. 

Ekkor is van anomalia? Vagy a kutya a szamitogepben van elasva? 
Ha erdekel, kiprobalhatjuk, csak aztan nehogy inatokba szalljon a
prekognicio, amikor egy igazi szkeptikus kontrollalja a kiserleteket. ;)


Udv, 

Varga Joska

Hi !

>Temakor: Re : Asztrologia tobblete (Kalla)
>Idopont: Tue Aug 24 06:56:15 EDT 1999 PARA #545
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>>Ha az asztrologus csak egy szuletesi idot es helyet kap (ha ez pontos,
>>masra nincs is szuksege), akkor csak a tarsadalmi ismeretet hozhatja
>>magaval, a tobbi az asztrologia tobblete.
>>
>>Kalla
>
>Es ebbol mit hozol ki ?
>Ugy ertem, mit tartalmaz a horoszkop ?
>Esetleg, ha konkret dolgok is vannak benne, csinaljunk egy tesztet.
>Mondjuk vallalkozom ra pl. en is.
>Itt a listan. Egyebkent soha nem volt horoszkopom.
>Megadom a fenti adataim, es pl. 2000-ig keszitessz horoszkopot beloluk.
>Kozben en leirom a fontosabb esemenyeket, amelyek az utobbi 20 evben 
>tortentek velem, pgp-s email-ban, 
>(kb. 10-15 sor), es a kulcsot a horoszkop elkeszulte utan kozlom.
>Nos ?
 ........stb.

Ezeket en kovettem el a fenti szamu PARA-ban.
Bevallom oszinten, kifogasokra ill. kioktatasokra szamitottam. ;)
De meg reakcio sem volt....
Szoval igy jartam en az asztrologiaval... :(
Akarom mondani, igy jartunk... ;)

Udv:
Toma 		

(Remelem, nem ezek utan kapok majd "pedig most akartam..." kezdetu 
@mail-eket. :)  )

Hello!

SziA:
> Nos, megprobalom roviden elmondani, hogyan folynak azok a kiserletek,
> amelyek eppen most zajlanak Budapesten.
 ...
> Nevezetesen azt vettek eszre, hogy amikor a Fold ugy
> all, hogy a kiserlet helyen fuggolegesen folfele nezve eppen a galaxisunk
> kozepe fele nezunk, akkor nem mukodnek az ESP-kepessegek.

Bocs, ezt pontositsd egy kicsit, legyszi, mert ez igy igen erdekes, de
biztos nem igaz. Budapesten a galaxis kozepe soha nincs a zenitben.

Udv:
Jano

Sziasztok.

Ertem ezalatt azt, hogy mikozben a lesujto velemenyet irja a modern 
tudomanyrol, pont a 
modern tudomany egyik eredmenyet hasznalja fel erre a celra. En ugy latom, ha
 igaz lenne
amit a tudomanyrol irt, akkor nem olvashattuk volna a levelet, mert nem tudta
 volna elkuldeni.
kedves Buborek,
Az a modszer pedig, hogy a nagy egeszbol kiragadsz negativ pedakat (amelyek 
raadasul 
nem is alljak meg a helyuket legtobbszor) nem tisztesseges eljaras. Gondolj 
bele, meg lehet
ugy itelni valakit, hogy csak a rossz tulajdonsagait soroljuk fel? Itt a 
modszeredet kritizaltam,
amugy a felhozott peldaid sem sokat ernek. Nem magyarazom meg miert, tegnap 
megtette 
mar mas, alkalmazkodom egy kicsit a Te modszeredhez.:-)

egy listat szeretnek meg kerni toled, postafordultaval kuldd el legy szives:

Azoknak az ezoterikusoknak a nevei, akik a tudomany szemeit felnyitottak, 
ravilagitottak
annak tevedeseire: ...............

Ha a pontozott vonalra nem tudsz irni semmit, minden amit mostanaban irtal 
belul ures marad.
Mint egy buborek.

Udv,
Zoli

Szevasztok!

*** Jelentektelen kis aprosag SziA tegnapi irasahoz:

>Ha megvolt az impresszios szakasz, akkor a kv es a ksz egyutt odamennek a
>szamitogephez. Egy gombnyomasra a szamitogep megjeleniti azt az 5 kepet,
>amelyek kozul a celkep ki lett sorsolva, de meg nem mutatja meg, hogy
>kozuluk melyik a celkep. A ksz-nek most az a feladata, hogy az 5 kepet
>rangsorolja abbol a szempontbol, hogy mennyire hasonlitanak az o vizualis
>benyomasaira, amelyeket az impresszios szakaszban szerzett.
Ez jelenleg mar nem pont igy megy. Az impresszios szakasz utan a kiserleti
szemely (ksz) kimegy, es a kiserletvezeto (kv) az, aki rangsorolja a
kepeket. A ksz csak azt az egy kepet latja a vegen, amire ra kellett volna
ereznie.


*** Konyvajanlat

Vassy Zoltan egyik konyve (Racionalitason innen es tul - SziA-tol 10 pontot
kapott) olvashato a WEB-en: http://www.ps.elte.hu/~aion/racio/raci.htm

Graff Zotyo'

Szia!
kosz a valaszt. Kritika:

1) Milyen veletlenszamgeneratort hasznaltok? Ugyanis szamitogepen csupan 
alveletlenszamgeenrator van.
2) "A rangsorolasban a kv is segedkezik. " Ezt nem volna szabad.
3) Mukodik ugyanez a kiserlet akkor, ha a kiserleti alany nem rajzol? Ugyanis
 a rajzolas eredmenyet vegulis nem vizsgaljatok, hanem csak a rangsorolast.
4) Mukodik ugyanez a kiserlet, ha csupan szamot kell eltalalni, es kep nincs 
is? Miert nem? :)))

"Nos, az eddig elvegzett ilyen es ehhez hasonlo kiserletek egyontetuen azt az
 eredmenyt adtak, hogy az atlagos helyezesi szam szignifikansan kisebb 3-nal,
 es meglehetosen nagy szignifikanciaszintek erhetoek el. "
Milyen atlag jott ki? Hany kiserlet? Az osszes elvegzett kiserlet benne van? 
Nincsen valogatas? Nincs olyan, hogy a rossz sorozatokat, vagy az elejen a 
sorozatokat eldobtatok?

"Nevezetesen azt vettek eszre, hogy amikor a Fold ugy
all, hogy a kiserlet helyen fuggolegesen folfele nezve eppen a galaxisunk 
kozepe fele nezunk, akkor nem mukodnek az ESP-kepessegek. Eleg fura, igaz? "
Ugye, hogy rogton jonnek elo a materialista hipotezisre utalo reszletek?:)

"Nos, most lehet probalkozni hibat talalni ebben a kiserleti
osszeallitasban. Nekem eddig meg nem sikerult..."
Hat ket kis aprosag volt, ami akar jelentos is lehet, de mindenesetre 
erdekes. Nagyon erdekelne engem eloben is.

"A keplet matematikailag levezetheto, abbol kiindulva, hogy az ESP-vel nyert 
informacio elosztott modon kerul felhasznalasra. "
Ez hogy is van? Nem ertem teljesen.

Kvantummechanikai oksag elv: utana kell neznem sajat konyveimnek. Az olyan 
konyvek nem jok, amiket Te ajanlasz, ugyanis azt tudom, hogy ugy is 
interpretaljak, hogy serul az oksag elv. Azokat a konyveket kell megneznem, 
amelyekrol ugy gondolom, hogy nem ezt mondjak.

"Ebben sem lennek olyan biztos. Ha mikroszinten serulhet az oksag, akkor 
makroszinten is serulhet, ugyanis a kvantummechanikai jelensegek, hatasok 
megfelelo helyzetben es kornyezetben felerosodhetnek makroszkopikus 
hatasokka."
Nagy valoszinuseggel, es az ilyen esetekben a nagy valoszinusegek mindig 
oriasi szamok. A veletlenszerusegek kiegyenlitik egymast. Gondold meg, ez 
ekvivalens azzal az esettel, hogy elvileg at lehet menni a falon.
Mindenkeppen kerdes, hogy mi az a folyamat, ami felerositi a kauzalitas 
serteset. 

BTW: tegyuj fel, hogy a kvantummechanika alapjan a mikroszinten az anyag 
serti a kauzalitast. Ez azt jelenti, hogy vannak valodi veletlenszerusegek. 
DE! Tovabbra is azt jelenti, hogy egy adott pillanatbeli valoszinusegi 
eloszlasokat a mult meghatarozza, es a jovo nincs ra befolyassal. tehat 
jovobol nem eri hatas a multat. Tehat ez a kauzalitas sertes meg mindig 
ellentmond a jovobelatasnak.

"A valosag mindig elsodleges az
elmeleteinkkel szemben, nem mondhatjuk meg a vilagnak, hogy hogyan mukodjon."
Ez igy van. Amint mindenkit meg lehet gyozni arrol, hogy a valo vilag 
PARAjelensegeket produkal, mar csak ezeknek megismerese a kerdes.

Emiatt szivesen veszem a PARAJFALOs meghivast.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)

Zoli!

Nekem magyarazod az agyat es a matematikai problemakat?:) Amit mondani 
akartam, hogy ha az agy nem bir valamit erzekelni, akkor azt feldolgozni sem 
fogja, es semilyen bonyolult gondolkodassal sem fog arrol semilyen eredmenyt 
sem adni. Ahhoz tehat, hogy azt feltetelezd, hogy az agy tud 
PARAjelensegeket, az elso dolog, hogy hogy erzekeli az arra vonatkozo 
informaciokat?

"A Fold anyaga eredendoen optimalizalt.
Az olvadt magma szilardulasa kozben a kilepo fotonok a
leheto legrovidebb utat - azaz az OPTIMALIS utat 
valasztjak, s ez  - mily veletlen - olyan strukturat 
hoz letre az anyagban, mely azonnal kepes filozofalni:"
Ez edeskeves. Nem igazan ertem, mire gondolsz. Hogy emlekezik? Hogy tanul? 
Hogy csinal lekepzeseseket?

"Fel kell ismernie az illetektelen  betolakodot. Ez bizonyos rezgesek 
azonositasa utjan lehetseges."
Tevedes. A Membran feherjekbol ioncsatornakat kepez, amelyek kemiai vagy 
fizikai (ertsd terbeli) tulajdonsagok reven ismeri fel a vegyuleteket. A 
membran maga atengedi a zsiroldekony vegyuleteket, es taszitja a 
zsirtaszitokat. Szo sincs itt rezgesekrol.

"Az elektromos szempontbol aktiv, polaros anyagu sejtfal
molekulai a dominoelvhez hasonlo modon, egeszen gyenge
jeleket - az azonositasukhoz szukseges megfelelo
intenzitasuakka erositheti. "
Hogy menne ez a dominoelv? A sejtmembranon letrejovo elektromos jelek 
maguktol pillanat alatt elhalnak, emaitt szukseges a neuronok akcios 
potencialkepzodese, valamint az axonok mielinezese. Kulonosen igy van ez egy 
tavolrol erkezo iszonyu gyenge jelnel. Az kerlek eszrevetlen marad.
Barmi efel e dolgot az alapveto neuronmeresekben eszrevettek volna.

"A sejtmembranok altal felerositett impulzussorozatokat
a tudatalatti csocsalgatja, majd bekattan neki, hogy
szisztematikus rendszeruk van"
1)Allj! Nincs szisztematikus rendszeruk. Egy tavoli elektromos jel az osszes 
sejtre ugyanugy hat. Vagy nem a jelerosseg hordozza az informaciot?
2) Ha letezne erosito, tanulo mechanizmus, akkor ez minden neuronra hatna, 
igy bezavarna a normalis erzekelest es feldolgozast. Nem birnank gondolkodni,
 mert minden sejtunkben zugna valami messzi hulyeseg.:)

"Ha az informaciozuhatagbol kepes volt adatszuressel, 
kulonfele rutineljarasokkal valamilyen tomorebb, 
egyszeru esszel kezelheto csomagot kepezni, akkor azt 
atadja a racionalis egysegnek szakertesre. "
Csak varazsszavakat hasznalsz. Ez nem hipotezis.:) Egyebkent a racionalis 
resz ugyanugy erzekeli azt a franya jelet.

"Ha a hatasokkal szembeni _ellenallas_ tenyleg alapelv 
a termeszetben, akkor ez a mechanizmus melyebb gyokeru 
is lehet, mint ahogy azt mi eddig megismerhettuk.
A Fold is a valtozas ellen dolgozik, a maga modjan.
Ha athaghatnam a hatarozatlansagi relaciot, akkor
hajlando lennek elmerulni a reszletekbe. De igy ??"
Zavaros.... Egyebkent a hatas elleni ellenhatas elve sok rendszerre jellemzo,
 mas rendszerekre nem. Vannegativ es pozitiv visszacsatolas. Nincs ebben 
rejtely.

"Ez, es a noi szervezet biologiai ciklusa is a Hold jarasaval fugg ossze."
Ez minden bizonnyal igaz, es erl kivetelesennem tudok semmit.:)

"Pedighat az arapaly-hatas rendkivul gyenge kolcsonhatas 
kovetkezmenye."
De nagy viztomeggel. Es ahhoz kepest az a par meter kicsi hatas.:)

"A legkori ionizaciot muszeresen nem lehet kimutatni
egykonnyen, es megis hat az idegrendszerre."
Lehet, de inkabb osszevissza, es inkabb zavaro modon. Mivel nincsenek 
specifikus erzekelok, ezert zavar, es nem tud az agy belole informaciot 
kiszurni.

Szoval specifikus erzekeles kell, mert ami csak ugy altalanossagban hat, az 
legfeljebb zavarhat.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)

"Az orokosen zajlo vitak azok, amelyek gyanussa teszik az 
evolucionistak es a kreacionistak allaspontjat egyarant,
mert arra utal a vita, hogy keves a kolcsonosen
hitelesnek elfogadhato adat."
Nem. Arra utal, hogy a kerdes izgato az embereknek,e s erzelmi szalak 
fuzodnek hozza, valamint arra is, hogy a kreacionistaknak tudomanyos 
muveltsege es felfogokepessege kicsi. Olyan dolgokbol csinalnak problemakat, 
amit csak egyszeruen nem birnak atlatni.

Kerdeseidre Neked is ajalnom John MAynard Smith es Szathmary Eors: Az 
evolucio nagy lepesei c. konyvet. Ha ezt megerted, akkor latni fogod, hogy 
vannak kerdesek, de ez a kerdes nem az evolucio.

math


math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)

Bubi!
 Van egy jo kis peldad. Van meg? Merthogy eros dolgokat mondtal.:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)

Bubi!

Szalka meg gerenda. nezz magadba es a vallasodba! ott keresd a gerendat!

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)