Kedves HANGosok!

kecsege@...nak: Kedves Andras!
Jellemezted nehany lemezet a Ghymesnek, de azt nem irtad le, hogy eppen     
melyikre gondolsz. Azt szeretnem megtudni, hogy az elozo lemezeik 
milyen iranyban es mertekben ternek el a legutobbi, Rege cimu albumuktol!
En csak a Reget hallottam, de biztosra veszem, hogy ez nagy dobas volt az 
eletukben.
Udv, Gruiz Marton.

Sziasztok.
A kerdesm a kovetkezo , ha egy prg. Digatal Dabli soundban keszult, 
kell e kulon hangkartya hogy tudja kezelni a hangokat, ugy ahogy azt 
megirtak, vagy a sima kartyak is tudjak.
Kell e kulon spec erosito?
Elore is koszi.

Helló!
TECHNICS SL-P300 ... ez az ötödik és egyben eddigi lejobb hangú CD-lejátszóm.
Bátorkodom figyelmedbe ajánlani. "Meleg" hangzású, de a mély és magas hangokat
egyaránt szépen produkálja. Beszerzési helyet nem tudok, mert én is hírdetés
útján találtam. 100 dollár volt 3 évvel ezelőtt.                              
                                                                              
Az eddigi legjobb CD-lejátszó, amit volt szerencsém hallani, egy McIntosh
MCD-7000
Ha sikerül elcsípni (mert ritka, gyüjtők által kedvelt készülék) ,olyan 750 -
1200 dolláros áron én is venni fogok egyet.
Üdv.: Beres57

> Felado : Hajdu Csaba irta:
>Van egy adatsorod, es szabvanyok rogzitik, hogy azt hogy kell feliraskor
>kodolni. Nincs profi es amator kodolas, mi lenne akkor a visszaolvasassal?

Mi lenne? Ha a felirt kevesebb redundans info miatt kevesebb esetben
tudna a gep pontosan helyreallitani a kieso adatot, akkor tobbszor
kellene interpolalni. Es ez hangminosegromlast okozhatna.
Talan nem emlekszel. Egy erosen regebbi szamban filoztam arrol, hogy mi
okozhatja a CDmasolatok gyengebb minoseget. _Feltetelezeseim_ voltak,
hogy vagy az audio CDjatszok tobb hibaval olvassak az irt lemezeket,
mint az eredetieket, vagy pedig az irashoz hasznalt programok nem olyan
alaposak redundans info generalasaban, mint a profik. Mindez csak
feltetelezes volt. Ha tuti, hogy minden CDiro program azonosan kepezi a
hibajavitashoz hasznalhato plusz biteket, akkor ez a feltetelezesem
megdolt. Akkor eggyel kevesebb a gond.

>Pedig eppen arra ment ki a Jozsi bacsi, hogy megmutassa: az adatok hu
>visszaolvasasa nem problema, a megfelelo idozites az, ami igazan szamit...
Ezt termeszetesen nem vitatom. De jo lenne az adatvisszaolvasas
biztossagarol jobban meggyozodni. Mondjuk a szakertobbek csinalhatnanak
egy aramkort, amivel szamszeruen detektalni lehetne a hibajavitasok
szamat. Az osi idokben meg voltak olyan CDjatszok, amin egy LED jelezte
a hibajavito aramkor mukodesbe lepeset. Nem tudom, hogy mennyire
erzekenyen.

>Lehetne persze ezt szo nelkul hagyni, de eppen a hozzaertonek tuno
>szoveg koze bujtatott hulyesegek a legrosszabbak, mert
>azokat vezetik teljesen felre, akik tenyleg nem ertenek hozza.
Ezt elfogadom. Nem is kell szo nelkul hagyni. De ne neheztelj ram, csak
a tovabbi elmergesedest akartam megelozni.

> mindenkihez: Nekem nem tunik fontosnak az ujrairas. Amig egy irhato CD
> 300 Ft, es egy ujrairhato meg 2500. Az SCSI fontos, valaki irta, hogy
> jobb programok szoba sem allnak az IDE irokkal. A Yamahakat tobben
> javasoljak, azokat megbizhatonak, jonak tartjak.

>> Hajdu Csabanak: A lezer altal beolvasott jelet tarolo RAM-nal, a szervo 
>>altal okozott jitter eltunik, csak a beteg orajel hibaja marad meg.
>Nem a kozponti orajel beteg, hanem ami a jitteres adatokbol szarmazik.
>Adott egy kvarc, amit kozvetlenul leosztva egy egesz normalis orajelet
>kapnank, de a jatszo nem azzal mukodik. Forog a lemez, jon le a jel. Ezt a
>jelet hasonlitjuk a kvarcbol osztott jelhez - es attol fuggoen, hogy siet,
>vagy kesik, gyorsitjuk vagy lassitjuk a lemez forgasat. Tehat nem egy
>osztoval, hanem "mechanikus attetellel" all elo az a jel, ami az idozitest
 >hordozza, es amibol kesobb a DAC orajele szarmazik (felteve, hogy
>szerencsetlennek nincs sajatja...).
Egy kicsit azert gondolom a kozponti orajelen is lehet javitani. Ezt
csinalja a Trichord modifikacioja. Es a Dunaudio is feltuningolja
kereskedelmi CDjatszok hangminoseget jobb kvarc es egy-ket egyeb
alkatresz beepitesevel.

> Felado : Szekeres Tamas irta:
>Nemtom a Yamaha-CDirokrol mar sok jo-es rossz dolgot mondtak nekem.
Mi rosszakat?

> Felado :  [Belgium] irta:
>Egyebkent en magam ujra es ujra meglepodom azon, hogy manapsag keszult
>felveteleket is megszegyenito modon  mennyire szepen tudnak szolni ezek az >or
eg LP-k
Hja a regi szep idok. Amikor a mikrofonerositotol a vagoerositoig
mindenutt szepen vilagito csovek voltak. Es mennyivel kevesebb limiter,
ekvalizator, kompresszor, es egyeb gonosz elektronika. Regebbi orosz
lemezek is megdobbentoen tudnak szolni. Nekik sem volt sok hightech
eszkozuk, hogy elrontsak a zenet. Es a csovekhez ertettek, a
felvezetoket alig ismertek.

>Kulonosen a kozelmikrofonozottsaga miatt is szepen szolo 1957-es Rollins
>felvetel fog okozni nem csak zenei de komoly audofil elvezetet is.
A kozelmikrofonozast mi hajendesek kollektiven utaljuk. Az itt egy
nagyon lealazo jelzo. Jo, tudom. Midfin becsapja az embert.

> Felado :  [Hungary] irta:
>Kedves Kovary Peter! Meglepett leveled, miutan azt olvastam ki belole, 
>hogy gyakorlatilag mindent felreertettel!
>Dugoforditos ismerosom: A tortenet termeszetesen igaz, ezt akkor is 
>kiemeltem. Az is nyilvanvalo, hogy minden (halozati!!!) dugoallas mar reg
>be lett nala allitva. Viszont a DAC-jat elotte kolcsonadta nekem, amit 
>a visszavitel utan eloszor talalomra dugta be a konnektorba.
Kolcsonadasrol akkor nem volt szo, ha jol emlexem. Nem kotozkodni
akarok, hanem csak a dugoallasok fontossaganak hangsulyozasara irom:
nalam minden dugon van egy lila nagy petty, ami a fazisba dugando
erintkezot jelzi. Tegnap valaki mar irta, hogy nala egy csepp koromlakk.
Nalam alkoholos filctoll. [Azert nagy fontossagu ez a dugoallas, mert
ugy javit, hogy egy fillerbe sem kerul.]

>Ezt a DAC-ot elfelejtette csatlakoz-
>tatni az erositojehez, ezert a futomuken hasznalt cd-jatszojanak az analog
 >kimenete csatlakozott az erositohoz a DAC helyett. Zenehallgatas
kozben >nem tetszett neki a basszus, es logikusan (logikusan?) a DAC-nak
a halozati >dugoallasat okolta ezert, amit nyomban meg is forditott. O
rogton >tapaszalta, hogy a rossz basszus megjavult, ami termeszetesen
keptelenseg, >miutan a dac nem is volt a lancba bekotve. (Itt az O
valosaga, vagy az en >elmeletem a helyes???) Az igazsag az (amit akkor
is eszrevettem), hogy a >dugo megforditasa utan a lemezen (amit a
pillanatmegallitoval kapcsoltunk >ki), eppen egy olyan resz jott ahol a
basszus eroteljesebb volt. Ez azert >is erdekes, mert az teves volt.
Gondolom azt Te is elismered, hogy >minden valoszinuseg szerint az en
ELMELETEM volt a helyes?

Nem! Nem ismerem el. Sot tagadom.
Minden bekapcsolt digitalis eszkoz nagyon eros zavaro elektromagneses
teret kelt. [Probald a televizio melle tenni a computeredet, valszeg
zavarni fogja minden kabeles kapcsolat nelkul.] Minden alapszintu
hajendes konyv nyomatekosan felhivja a figyelmet arra, hogy
analog jelforras hasznalatakor a digitalis eszkozoket ki kell kapcsolni.
A zavaro elektromagneses ter erossege konnyen fugghet a halozati dugo
polaritasatol, tehat eppenseggel nem meglepo, ha a keszulekekkel ossze
nem kotott DAC dugojanak megforditasa hallhato valtozast okozott a
hangban. De termeszetesen a baratod tevedhetett is, sot meg az is lehet,
hogy nem is jo a fule, csak megjatszotta a nagymenot.
Nem is ez a lenyeg. A lenyeg az, hogy imho a peldad megirasa kisse
tisztessegtelen volt. Mert mit szamit, hogy egyesek csak megjatsszak az
"aranyfulet"? Ebbol egyaltalan nem kovetkezik az, hogy a dugoforditas
nem ront vagy javit a hangon. Es az ehhez hasonlo "felsulesek"
nevetsegesse tetele eppen ezt sugallja latensen, meg ha kifejezetten ezt
nem is irtad. Mit szamit, hogy egyes diplomas mernokok, fizikusok,
egyetemi tanarok orultsegeket hablatyolnak pi vizrol, nullponti
energiarol meg egyeb orokmozgokrol? Ezek nem kisebbitik a kollegak
tekintelyet, legfeljebb csak a maguket. Ezert foglalkozom ezzel ilyen
kimeritoen. No meg azert, mert ez is jol demonstralja, hogy "jozan
esszel" mennyire teves kovetkezteteseket lehet levonni, ha az ember
ismeretei hianyosak. Es melyikunke nem hianyosak?

>Tevesen irtad amikor a Galilei elotti idokben tudomanyrol beszeltel, miutan
>a mai ertelemben nem is letezett akkor tudomany. Mar csak azert sem, mert
>akkor a tudomany, a mitologia, muveszetek stb. nem is valtak meg kulon.
>Meg is csak furcsa, hogy a mai tudosokat/tudomanyt hozod parhuzamba az
>inkvizitorokkal (vagy az akkori "tudosokkal" akik nem voltak azok), holott
>eppen Ok Galilei "leszarmazottjai"!
De konyorgom! Elso mondatomban eppen en is azt irtam, hogy Galileitol
szamitjak a "modern" tudomanyt. De a Galilei elotti idok tudosairol sem
teves beszelni. Pithagorasz, Thales, mindenki elott ismert. A matematika
tudomany. Es elegge fejlett volt a Galilei elotti idokben. De tudosoknak
kell tekinteni az okori filozofusokat is. Meg Arisztoteleszt is. Hogy ne
letezett volna tudomany. Ez itt offtopic, ezert nem reszletezem tovabb.
Eppen elegge ramutattam Galilei jelentosegere, es a tole szamitott
fordulatra.

>A hallucinalos peldam kicsit elvont volt, ez igaz.
Nem az elvontsaga a baja. Egyszeruen nem lehet objektiv valosagnak
tekinteni a hallucinaciokat. Legfeljebb a pszichologiaban,
pszichiatriaban specialis [szubjektiv valosag] jelentessel. En
termeszetesen a targyi, [objektiv] valosagot emlegettem. Ez nem
pszichologiai levlista.

>Arra akartam utalni, hogy Te batran hasznaltal olyan szavakat, mint >"valosag"
, "tapasztalat", holott az altudomanyok is pont azzal operalnak, >hogy ezeket a
 fogalmakat torzitjak, csusztatjak.
Mi az hogy _is_? En is? En is torzitok, csusztatok?
Az altudomannyal operalok soha sem tudnak egy altudomanyos jelenseget
megbizhatoan, ismetelhetoen, ellenorizhetoen demonstralni. Eppen ettol
altudomany. A hifis megmagyarazatlan jelensegeket meg lehet. Sokan sokat
foglalkoztunk mar ezzel. Miota olvasod a Hangot? Egy par sajat korrekt
vak kiserletemrol irtam mar regebben.

>Egy ujabb pelda: Regi tapasztalat: A csillagkepekben a csillagok kozel vannak 
>egymashoz. A "tudomany" kideritette, hogy sokszor tavolabb vannak egymastol, >
mint mi toluk. Itt mi (volt) a valosag?
Miert volna ez regi "tapasztalat"? A gemeskut mellol a patakparti
nyarfa, es a szomszed falu templomtornya nagyon kozel latszik egymashoz.
Meg sincs az a primitiv kondas, aki azt "tapasztalna" ebbol, hogy a
ketto kozel is van egymashoz. Persze a regiek azt _"hittek"_ [nem
tapasztaltak! - hittek!] hogy a csillagok egyforma tavolsagra vannak
tolunk, ezert az egymashoz kozel latszok kozel is vannak egymashoz.
Lehet eveket vitatkozni a valosagrol es a megismerhetosegerol. A
filozofusok ezer evek alatt sem jutottak egyetertesre. De azert had
hasznaljam ezt a kifejezest a szo koznapi ertelmeben. Nem hiszem, hogy
igazan felreertheto lettem volna. De megismetlem kielezettebben. Ha tiz
ember kozul akar csak egy vakon, es ismetelten kulonbseget tud tenni ket
Cdfutomu hangja kozott, akkor azok nem szolnak egyforman. Akkor a
valosag az, hogy nem szolnak egyforman.
Marton! Most eppen ugy alakult, hogy a szobanforgo dolgokrol nagyon mas
a velemenyunk. De kerlek ne tekintsd ezt szemelyed elleni tamadasnak.
Egyszeruen nem irhatok mast, mint a velemenyem.
Udv, Peter.

SaZ irta a multkor, hogy:
>      Ad 1) az emberi ful meddig is hall valojaban
>      Ad 2) az emberi hallas a frekvenciatartomanyban vagy az
>            idotartomanyban, avagy e kettonek valamilyen mixeben
>            erzekel-e.

Egy regi konyvben (nem lehetetlen hogy Termeszethu Hangatvitel volt a
cime, kb. 60-70-es evek) olvastam egy kiserletet:
Fogtak par embert, akik monjuk 12kHz-ig hallottak (ezt szinusz-jellel
kimertek). Fogtak tovabba nemi zenet, amirol levagtak a magasakat, mondjuk
13kHz felett. Vegul a fent emlitett csoportnak megmutattak mind az
eredeti, mind pedig a szurt hanganyagot, akik nemileg meglepo modon (jo
kozelitessel) egyertelmuen meg tudtak kulonboztetni egymastol a ket
valtozatot.
Ebbol az kovetkezne, hogy amit a ful nem erzekel frekvenciatartomany-beli
informaciokent (itt a tiszta szinuszos hang) azt meg erzekelheti
idotartomanybeli-informaciokent (vagyis a magasakat a jel meredeksegebol).
Lehet, hogy a fenti jelenseg a 20kHz feletti tartomanyban is mukodik?
(Egyik HANG-teruleten dolgozo ismerosom allitja, hogy igen, szerinte az
ember 30-35kHz-es komonenseket is erzekel, persze nem a tiszta 30kHz-es
szinuszjelet.)

Persze az is lehet, hogy a hangszinszabalyzo 13kHz alatt is eroteljesen
hangszinszabalyozott, es ezt lehetetlenseg volt nem meghallani.

> Hajdu Csabanak: Ha a lezer utani RAM-bol jon ki a digitalis jel, akkor abban
> hogyan tud benne maradni a szervo jittere, hiszen a RAM-bol valo kiolvasas
> utemet a kozponti orajel diktalja? Ezt nem ertem.

Nem, mert eppen a szinkron tartasa miatt itt mar nem a kozponti orajelet
hasznaljak. Erre a kis RAM-ra igazak azok az korabbi okfejtesek, hogy az
iras es olvasas nem mehet kulonbozo orajelekkel, mert szetcsuszik az
egesz. Erre mondhatnad, hogy de igen, hiszen a ket orajel szinkronizalva
van. De sajnos ez nem valodi szinkron, csak szabalyozas. Persze nyilvan
van akkora RAM, amivel mar a legrosszabb eset is kezelheto, de valamiert
megsem mennek ebben az iranyban a high-end gyartok.

> Egyebkent vigyazni kell, hogy milyen minosegben olvassuk ki a a RAM-bol a jel
et
> , mert hiaba jo az orajel, ha a fel es lefuto elek nem eleg meredekek, akkor
> az egy zajszeru jittert okozhat. Nem?

De. Eppen ezert a tiszta dolog a RAM-ot a DAC ele fixen berakni, aztan
ott el lehet bibelodni az ilyen finomsagokkal, viszont az egesz mar nem
lesz erzekeny a kivulrol jovo jel idozitesi problemaira.

> Jol tudom, hogy ha nincs szuksegem S/PDIF bemenetre, valamint
> nem kell tobbfele mintaveteli frekvenciat konvertalni
> (csak 44.1 MHz), akkor a jelet kozvetlenul - esetleg RAM-on

kHz :)

> keresztul, de erre meg visszaterek - vezethetem a CS4329-re,
> CS8412 nelkul? Az uj panelt a regi helyere, a cd-jatszo dobozaba
> raknam.

A konkret IC-k ismerete nelkul: elvileg igen, gyakorlatilag nem biztos.
Lehet, hogy az a bizonyos IC nem csak sampling rate converter es S/PDIF
dekoder, hanem mondjuk soros/parhuzamos atalakito is. Szoval a kerdes az,
hogy olyan jelet eszik-e a DAC, amit ki tudsz venni a jatszobol, vagy sem.

> Ha szeretnem sajat orajellel ellatni uj DAC-omat - mert allitolag
> az az igazi -, hogyan jarjak el?
> Ha RAM-ot is szeretnek - telhetetlen vagyok mi? -, mit es hogyan
> epitsek be?

Itt nincs "is", ha sajat orajelet akarsz, akkor kell a RAM, mert kulonben
szinkron gondok lesznek. 

> 	Aki segiteni tud es akar, irhat magan emilt is. Adatlapo(ka)t
> barkinek kuldok (pdf formatum). Szivesen veszek barmilyen otletet,
> tanacsot effajta minimal D/A-val kapcsolatban. Lehet, hogy ez
> masokat is erdekelne. Sok cd-jatszo letezik gyatra konverterrel.

Kerdes, hogy mi a minimal... Nyilvan mindenki mas DAC chipre eskuszik.
Szerintem egy RAM-os kapcsolast kene kidolgozni, ami S/PDIF-et eszik, es a
szokvanyos DAC-okhoz illesztheto. Elviekben szivesen segitek - tehat pl.
egy konkret kapcsolast megnezni, hogy stimmel-e.

>      Szerintem ugyanis ha a ful mondjuk 22kHz-nel vag akkor ugyan az
>      uvegtores jelalakja tartalmazhat spektralis komponenseket akar 30
>      kHz-igy mi csak mar a frekiben korlatos spektrumot halljuk meg, a vele
>      jaro jelalak valtozassal egyutt. A ful vegulis egy mechanikus
>      szerkezet.

Mechanikus es nemlinearis, igy ha kulon nem is hallja a 30 kHz-et, esetleg
kulonbseget erezhet a valami es a valami + 30 kHz kozott.

> Lehet, hogy nem tudom olyan ekesszoloan megfogalmazni gondolataimat,
> de: Egy konyvben kiadott muszaki leiras beidezese miert baj? Felteve,
> ha azt gondolom, hogy a. igazat irnak b. nem akarom az ujrafogalmazas
> miatti esetleges felreerteseket.

Nem baj, csak az, ha ebbol az idezetbol olyan kovetkeztetest vonsz le,
amirol valojaban szo sincs. Ez altalaban elkerulheto azzal, ha sajat
szavaiddal probalod a dolgot elmondani, mert akkor elobb utobb kibukik, ha
az idezet nem is igazan arrol szol, amit bizonyitani akarsz.

> > Nem a kozponti orajel beteg, hanem ami a jitteres adatokbol szarmazik.
> > Adott egy kvarc, amit kozvetlenul leosztva egy egesz normalis orajelet
> > kapnank, de a jatszo nem azzal mukodik. Forog a lemez, jon le a jel. Ezt a
> > jelet hasonlitjuk a kvarcbol osztott jelhez - es attol fuggoen, hogy siet,
> > vagy kesik, gyorsitjuk vagy lassitjuk a lemez forgasat. Tehat nem egy
> > osztoval, hanem "mechanikus attetellel" all elo az a jel, ami az idozitest
> > hordozza, es amibol kesobb a DAC orajele szarmazik (felteve, hogy
> > szerencsetlennek nincs sajatja...).
> 
> Ez nem azt jelenti, hogy a CDlemezen tarolt szinkronjelek("az orjel
> regeneralasahoz szukseges informacio" ) hatarozzak meg a CD
> orajelet?

Nem, hiszen ezek csak a CD forgatasa miatt valnak idobeli jelle. Egy allo
CD-n levo jelekbol nem lehet semmilyen idozitest generalni, meg ha tudjuk
is, hogy ez vagy az a reszlet ehhez vagy ahhoz az idohoz tartozik. A
szinkronizalas amugy is a beolvasott bitek szamahoz tortenik, az idokod
(gondolom ezt erted szinkronjel alatt) csak arrol informal, hogy eppen hol
jarsz a CD-n.

> Es itt nem a kvarc oszcillator jelere gondolok, hanem arra az orajelre
> amirol az informaciofeldolgozo egysegek megkapnak.

Igen, es ez a jel, amit a CD-rol idoben egyenletesen, es a szabvanyban
eloirt sebesseggel probalunk leszedni. Az egyenletesseget meg tetszoleges
kulso orajel mellett lehetne biztositani, de az eloirt sebesseget mar csak
akkor, ha egy konkret referenciaerteket hasznalunk, es ezt magarol a
CD-rol sehogy sem tudjuk biztositani.

Hello,

>Ma jo napom van es sok otletem:-) Javasolnam tovabba, hogy a kuszobon
remelem mindenkinek!

>allo 48/96/128 kHz-es uj DVD hangszabvanyoknak is aldozzunk egy rovid
>hajtepest. Mindjart vitainditonak. Elhangzott mar a HANG hasabjain is,
>hogy esetleg epeszu dolog lenne a rogzitett freki savot jocskan 20kHz
nem (altalaban) a savszelesseggel van a gond, hanem a ful rendkivuli
erzekenysegevel a fazisviszonyokat illetoen!
A nagyobb mintaveteli frekiknek koszonhetoen a digitalizacio miatt kotelezo
antialiasing szures hatasat messze az erzekeles fole kivanjak tolni. De
ezekben az uj szabvanyokban nem csak a freki, hanem a felbontas is novekszik
16-rol 20/24 bitre, csokkentve a kvantalasi zajokat. A vegen szinte analog
jel lesz belole, de megmarad a digitalis jel tovabbitasanak es tarolsasnak
elonye. Egy delta konverzioval 100kHz-es mintavetellel es 24 bites
lepcsokkel kivalo, meg analog ertelemben is, hangot lehet atvinni! Erre
probalkozasok vannak. Tehat nem igazan mintakat vesznek, hanem a burkolot
viszik at. A ful vegul is ilyesmit hall...
>fele kitolni mert  a levagott 20 kilo feletti tartomany torzitja a
>jelalakot. Ez mind szep szerintem, de eloszor azt kene tisztazni, hogy
hat ezaz: a va'ga's. szures eseten a jel fazisviszonyai megvaltoznak.

>Ad 1) az emberi ful meddig is hall valojaban
ez megmerheto, marmint az, hogy meddig hallod a szinuszos hangokat. Azt mar
nehezebb, hogy megmerjuk a valojaban erzett hang, ami csak pontos
idojelzeskor szinusz, agyban keletkezo (??) spektrumat, jelalakjat... 20
Hz-et pl nem halljuk, de erezzuk a gyomrunkban, persze van valami merheto
szint a fulben is, de a ketto erzekeles egyutt adja az erzetet. A magas
frekiknel szinten igy van. Amit "hallunk" es amit erzunk, nnna hogy is van
ez?.... 19k-s pilotjelet mar hallgattam, de minek :-))) Neha megis jol szol
a radio, Pl henany elo adasnal. az ugye 15k-nal kaszalva van...

>Ad 2) az emberi hallas a frekvenciatartomanyban vagy az
>  idotartomanyban, avagy e kettonek valamilyen mixeben
>  erzekel-e.
hat a fazis (~ido), mint jellemzo, a tererzekelesben rendkivuli szerepet
kap, nem beszelve az ebbol kovetkezo erzet esetleges frekitartomanybeli
lekepezodesebol az agyban. Eleg homalyos a fogalmazas, de talan
gondolatebresztonek jo (?).

>Szerintem ugyanis ha a ful mondjuk 22kHz-nel vag akkor ugyan az
>uvegtores jelalakja tartalmazhat spektralis komponenseket akar 30
>kHz-igy mi csak mar a frekiben korlatos spektrumot halljuk meg, a vele
>jaro jelalak valtozassal egyutt. A ful vegulis egy mechanikus
>szerkezet.
a ful nem szur, hanem csillapit a klasszikus ertelemben. Ez igy
ertelmetlennek tunik, de a hatas az mas, a szuro matematikailag leirhatoan
felemeszti a szurendo energiat es a reaktiv (emlekezo) elemek idoben, es
ezert fazisban befolyasoljak az atengedett jelet. A csillapitast itt
mechanikailag ertve, egyszeruen nem koveti a jelet (tehetetlenseg, surlodas)
, de a fazisokban nem befolyasolja a maradekot. Persze lehet, hogy boduletes
baromsagokat irok, de az en tudatomban ezek a kepek jelennek meg a temarol.
Javitsatok ki!!!!


NZoli    uin:12420521 mailto:
http://www.geocities.com/SiliconValley/Bay/3467/

Hello Hix,

kedd, 20 október 1998, -kor írt üzenet:

HH> Aki segiteni tud es akar, irhat magan emilt is. Adatlapo(ka)t
HH> barkinek kuldok (pdf formatum). Szivesen veszek barmilyen otletet,
HH> tanacsot effajta minimal D/A-val kapcsolatban. Lehet, hogy ez
HH> masokat is erdekelne. Sok cd-jatszo letezik gyatra konverterrel.

Ha elkeszult a mu, akkor kivancsian varom a hangjarol szolo
beszamolot, ill. az utanepithetoseg lehetosegeinek reszletezeset.
(KIT,NYAK, vagy pl. megvenni toled a felelesztett modult)

> Elhangzott mar a HANG hasabjain is, hogy esetleg epeszu dolog lenne a
> rogzitett freki savot jocskan 20kHz fele kitolni mert a levagott 20 kilo
> feletti tartomany torzitja a jelalakot.

Hacsak nem hasznalsz tulmintavetelezest, mar a 20kHz-et is erosen
torzitva viszi at a rendszer(44kHz-s mintavetelnel), mivel pl. a 20kHz-es szinu
szjelet 1-2
ponton meghatarozva kozel sem kapod meg az eredeti hullamgorbet, hanem
csak egy szogletes vmit.

>      Ad 1) az emberi ful meddig is hall valojaban

Hallani 16-20kHz-ig, de allitolag erzekelni a magasabb frekiket is
tudja.

>      Ad 2) az emberi hallas a frekvenciatartomanyban vagy az
>            idotartomanyban, avagy e kettonek valamilyen mixeben
>            erzekel-e.

Mix-ben erzekel. A ful frekiatvitele nemlinearis. A Frekvencia es a
hangnyomas is befolyasolja, hogy hallod-e. (Felcher-Munson gorbesereg.
Bocsanat, de fejbol nemtudom pontosan idezni a nevulet!:-()Az idoben pedig azer
t,
mivel a bal, es jobb fuledhez erkezo hang(a levego nyomasingadozasa)
idobeli kulonbsege alapjan keletkezeik az iranyerzekeles.( Ha
egyszerre erkezik, akkor kozeprol szol, ha a jobb fuledhez erkezik meg
elobb, akkor jobbrol szol.)
Az elol/hatul iranyerzekeleshez pedig a fulkagylodat
hasznalod.
Olvastam mar olyan kutatasokrol is, miszerint a ful is bocsajt ki
hangokat! Eleg meredek nem? (Pl. Bekotik a szemedet,es a fuledet.
Bevisznek egy terembe, es csak a fuledrol veszik le "nemitas"-t. Nagy
biztonsaggal megtudod mondani, hogy kicsi, vagy nagy a helyseg!
Termeszetesen csend van a helysegben.

Pa:Magic

Sziasztok !

> Felado :  [Hungary]
> Nalam ez most nagyon aktualis, ugyanis ki szeretnem vagni
> a cd-jatszom SAA7350-re es 5532-esekre epulo D/A atalakitojat.

Isten hozott a DAC epitok taboraban !
> A jobbnak tartott multibitesek rendszerint mono tokozasuak es joval
> dragabbak (pl. PCM1702, PCM63, AD1862, stb.). Az alacsony aron
> kivul az is a Crystal IC mellett szol, hogy bele van integralva
> a digitalis szuro. Tudom, ezzel a kesobbi upgrade lehetosegetol
> fosztom meg magam, de ugy tudom, hogy a hasznalni eredemes NPC
> szuroket nehez beszerezni es nemelyik (SM5842) eleg draga.

En PCM1702-t es NPC 5843-at hasznalok. (NPC van meg 3 db).

> (csak 44.1 MHz), akkor a jelet kozvetlenul - esetleg RAM-on
> keresztul, de erre meg visszaterek - vezethetem a CS4329-re,
> CS8412 nelkul? Az uj panelt a regi helyere, a cd-jatszo dobozaba
> raknam.
Meg kene nezni, mi jon ki az SAA-bol. A 8412 sokfele formatumban tudja 
kiadni az adatokat.
> 	Aki segiteni tud es akar, irhat magan emilt is. 

Irok, de valoszinuleg csak a jovo heten. Akkora link gyujtemenyem 
van,mint egy haz :) Rogton talan a legfontosabb :
http://www.clarkson.edu/~stokessd/dac_frame.html

Sok sikert !

> ---------------------------------------------------
> Felado : Török Péter
> Temakor: RE: Nepzene, vilagzene ( 61 sor )

> Egy masik, szerintem feltetlenul emlitesre melto, zenekar a Dresch
> quartett. 

Csatlakozom.

> A 'Zeng a lelek' c. lemezukon Lajko Felix is jatszik, szerintem
> egy-ket kiveteltol  eltekintve  nem igazan talalta meg a helyet, 
> emiatt itt-ott kicsit szetcsusznak a szamok. A Folyondar az egyik 
> kedvencem

Erdekes, en az elobbit CD-t jobban szeretem. A kozos szamokkal 
szerintem az a gond, hogy Lajko is es Dresch is a maga zenejet jatsza, 
es nem igazan akarta egyikojuk sem alarendelni magat a masik zenejenek.
Dresch egyik nyilatkozataban, ha jol emlekszem sikeresnek mondta a 
kozos felvetelt, de kitert a tovabbi kozos munkat firtato kerdesek 
elol.  

Kivancsi lennek, Lajko Felix hova sorolando mufajilag, szerintem 
sehova :) Nagyon szeretem a zenejet, szoloban is, zenekaraval egyut is. 
Talan a legnagyobb elmeny nekem Lorinszky Attilaval kozos koncertje 
volt.
Van egy futyoreszos szama, amit mar tobbszor jatszott raadaskent (pl. 
Zeneakademia, Iparmuveszeti Muzeum), de a harom megjelent CD-je kozul 
egyiken sincs rajta. Nincs valakinek veletlenul egy kalozfelvetele ?


Sziasztok !


> ------------------------------------------------------------------------
7+ Szamitogep Halozati Kft.     1122 Budapest, Biro u. 15
Tel : (06-1) 457-3214           Fax : (06-1)  457-3216
Email   :