Nem akarok vihart  kavarni a biliben, de ha a szakertok
betonba dongoltek a magat amatornek vallo Jurecz Lacit
a dolgai miatt, kenytelen vagyok az ezt kivalto jelenseget
szova tenni a masik - az ugynevezett "szakertoi" - oldalrol.....

Valaki kiprobalt, olcso hangzas-javito  trukkoket kert,  en irtam 
nehanyat, Bese Attila a szakertoi oldalrol pedig igy reagalt:

> Nehany kiprobalt trukk alkalmazasarol szeretnelek teged es 
> masokat is lebeszelni. Az egyik a halozati kabelre huzott ferrit.

Amire en:

> > Hm.... Azert probaltam ki, mert valaki (akinek adok a velemenyere),
> > elmagyarazta, miert _lehet_ jo. Ha te elmagyarazod,  miert _nem
> > lehet jo_,  esetleg hagyom magam lebeszelni....

Es vartam a szakszeru  valaszt, marcsak azert is, mert az a bizonyos 
valaki (akinek adok a velemenyere), szakszeru magyarazatot is adott.
Kivancsi voltam az "ellen-szakvelemenyre", ehelyett ez jott:

> A ferritgyuru valoban csokkenti a zavarokat.

(Remek, ellen-szakvelemeny nincs.  De akkor miert akarsz  lebeszelni 
rola engem es masokat?)

> de ebben a formaban nagyon csekely hatasfokkal.

(Na es? Az is tobb, mint a semmi, tehat a lebeszeles helybol nem 
indokolt.)

> Ahol szukseg van erre pl CD jatszokban ott sem
> feltetlenul azert alkalmazzak, hogy ne jusson be halozati zavar, hanem
> forditva a keszulekbol ne jusson ki zavarjel a halozatra.

(...Arra a halozatra, amelyik egyebkent az erositot is taplalja, 
ugyebar....meg mindig sehol egy elfogadhato ellenerv.)

> A csoves erositok szinte immunisak a halozati zavarokra.

(Vagyis a csoveseknel legjobb esetben is felesleges. Csakhogy nekem 
-meg nehanyunknak-  felvezetos erolkodoje van, ami viszont a fenti 
logika szerint ugyebar nem immunis, tehat  akkor talan megiscsak?...)

>  Egyebkent is ha szukseg van zavarszuresre akkor a keszuleken belul ezt megol
djak.

(Vagy megoldjak, vagy nem. Vagy csak eppenhogy.)

>  Minden plusz herkentyu ami a halozati kabelre kerul folosleges,
>  sot rontja a hangzast.

(A formalis logika gyongyszeme. Igy lehet eljutni szinte 
eszrevetlenul a "hasznos"-tol a "karos"-ig.)

Ennyit a szakszeru, logikus es kozertheto valaszrol. Azt hiszem, 
Jurecz Laci joggal forog az erositoje korul.....

Az alabbi kitero sem eppen a szakertoi hozzaallas gyongyszeme:

> Mindig mosolygok azon ha meglatok egy arnyekolt halozati kabelt. Mi a
> fenenek kell arnyekolni azt az egy meternyit ha a szobaban otven meter
> kereng.

Hogy a stilusnal maradjunk:  mi a fenenek arul az Alisca Orange 
ketfele speci halozati kabelt is, ha egyszer a szobaban otven meter 
mezei drot kering?.... Az a bizonyos mosoly egyebkent sem 
helyenvalo: ha  valaki mas modszerrel  probalkozik, a vigyor nem 
kifejezetten meggyozo szakmai ellenerv.

Ami a marvanylapot illeti, a valasz-sorozat mar csak hab a tortan:

> > A  keszulekek ala helyezendo uveg vagy marvanylap szerintunk
> > teljesen alkalmatlan audio celra,

(Durr! Lebunkozva, szitava love, felszantva, besozva, bar 
magyarazat egy szo se..)

> > > bar a nagy marvanylapok a tekintelyes tomeguk miatt
> > > bizonyos esetekben hasznosak lehetnek.

(Nocsak! Hat megis van remeny: eledezik a halott!)

> Az a bizonyos eset (amikor bevalt) arra vonatkozik, mit
> helyettesitettel marvanylappal.

(Tokeletes feltamadas, ahogy az meg vagyon irva  - elnezest a 
vallasos erzuletuektol!  Egyebkent semmi rendkivulit nem 
helyettesitettem: se vizet, se tuzet, se homokot, se drothalot, 
csak  egy egyszeru, 15 mm-es butorlapot...)

Osszefoglalva: a marvany teljesen alkalmatlan, de azert bizonyos 
esetekben megis jo, es kulonben is, attol fugg, mit helyettesitek 
vele...

Valami ehhez hasonlo "kovetkezetesseg" miatt (is) lett Jurecz 
Laci jo melyen beledongolve a betonba. A fentiekhez hasonlo, 
ellentmondo, logikatlan  es nagykepu kinyilatkoztatasok  - kulonosen 
egy "hivatasostol!" - bizony nem erositik a szakma tekintelyet, es
hogy Kovary Petit idezzem: nagyon kenkoszaguak....

Es vegul, kedves Attila:

> Ha egyeb magyarazatra is kivancsi vagy kerdezz maganban.

Egyeb magyarazat is van?  Ujat, foleg, ami meggyozne, ezek utan 
aligha tudnal irni. Egyebkent is: ha egy vitat itt nyitunk meg, azt 
itt is illik kifejteni es lezarni.

Udv: Zozo

Ha az EL34-bol es 6550-bol is lehet vilagbajnok erolkodot
csinalni, akkor en rakerdeznek, hogy pl. a 300B csovek mivel jobbak?
Ma a legdragabb csoves cuccok mar 300B-vel mennek alt. PSE uzemmodban.
Nyilvan az arert kell valamit szolgaltatniuk. Egy itteni, erolkodoket  keszito 
baratom azt mondja, hogy ugyan a 300B-vel 1% folotti torzitast lehet csak elern
i
85dB koruli zajjal (S/N) PSE-ben, de meg igy is a legszebb, neutralis, 
termeszetes hangzasu cso jelenleg.
 Az Audio Note forgalamaz mar 300B kittet 800 fontert, igaz, hogy csak 8-9 W-ot
ad le.


  Hangszedo tema: a Grado ceg un. "mozgo-vas" rendszeru hangszedoket
keszit, szoval nem mozgo-magnesest. Leirom roviden a kulonbseget:
  Itt a hangszedo tekercs vasmagjanak csak egy kisebb darabja mozog, igy
sokkal kisebb az effektiv mozgo tomeg, ami elvileg javitja a kovetesi
kepesseget. Persze alt. a "moving-iron" rendszeru szedoket is az MM
kategoriaba soroljak. Meglehetosen nagy jelet ad le (5mV).
 Kerdesem az volna, hogy vajon lehetseges-e megkozeliteni ilyen
rendszeru szedokkel a jobb MC-k felbontokepesseget? Vegul is a hangsuly
ott is a minel kisebb mozgo effektiv tomegen van, amit a cantiliver
tomegenek csokkentesevel lehet elerni. A Grado daragbb tipusainal 
(Platinum, Reference stb.) is a cantiliver tomeget csokkentettek jelentosen.
  A Grado magyar forgalmazoja (l'auditeur) teljesen el van ajulva ezektol
a szedoktol, olyannyira, hogy azt allitjak, hogy felveszi a versenyt
a hasonlo aru MC-kkel.



  Udv. Durbints Sogor



/

Részleteket lásd a Hifi-Piac honlapján. http://www.webservice.hu/hifipiac/ Vagy
 nálam. Nyeremény kategóriánként egy-egy TINA PRO licenszel, és egy-egy év előf
izetés a HP-re.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www.sony.co.uk)

**************************************************************************
 tovabbiakban nem hajlando tapasztalatait
megosztani a melyen tisztelt HIX gyulekezettel, vegulis en vagyok a hulye,
mindenki tanulja meg a sajat karan, amit en is elmondhattam volna neki.
Mostantol szukszavu es targyilagos reagalasokat olvashattok tolem,
tanacsokat csak magan emailben adok, nem hianyzik hogy kivalo elmeleti
szakemberek kontrazzanak az empirista megallapitasaimmal szemben.
**************************************************************************
Mindenesetre:
             sertodjon meg aki akar, en ezen maximum bosszankodni tudok.
Udvozlettel:
             Jurecz Laszlo Miklos

> Jurecz Lacinak:
> 
> >Atlagos teljesitmenynek eleg a 2-3Watt. Az mas lapra tartozik, hogy
> >impulzusszeruen tobb szaz watt jon ki belole.
> 
> A 2-3 W _atlag_teljesitmeny tenyleg eleg a legtobb hangfalhoz.
> De mutass egy 10 W-os erositot amelyik impulzusszeruen tobb szaz wattot
> tud leadni...

Egyes csoves erositok kepesek ra, nem mondom, mely tipusok.
 
> Hol hallottal gumihangu Nautilust? Milyen cuccokkal hajtottak meg?
> Esetleg SE csovekkel? :-))))

Ha jol emlekszem PP Audio Researchok voltak, lent a Hyatt pincejeben.
Gumihang alatt en a nagy tomegu impregnalt membran jellegzetes huhogasat
ertem, jellemzo peldaul a Roksan Ojan-ra is. Nem biztos hogy rossz, de
nekem nem tetszik.

> (Bocs, nem tudtam kihagyni... Bar a Nautilus azokkal is jol szolna)

Megtisztelo szamomra.

Udv:
    Laci (black sheep??? no!) 

> Felado :  [Hungary]

> Tegnap beszeltem hazank egyik legosebb "csovesevel".
> Az edesapja aki nyitotta a boltjukat a Philips-nel kezd-
> te inaskent a huszas evekben;templomokba csinaltak erositot.
> Hat o is azt mondta,hogy a hasonlo parameteru csovek kozul az
> EL34-nek a leggyengebb a hangja leginkabb zenekari erositobe
> valo,es lehet ,hogy ez a hatas kulonosen SE erosito eseteben
> dramai PP-ben meg elmegy.Ahogy hallottam mostanaban Denes Peter
> sem hasznal EL34-et.

Szereny, es szakemberek szerint megkerdojelezheto velemenyem egybecseng az
'os-csoves' allitasaivan. Az EL34 mellett egyedul jo hatasfokat, es nagy
teljesitmenyet tudom felhozni. Tobb tipust hallgattam, a Mullardtol a
Tesla-ig.

> Szinten javasolta meg a fojto tekercset a tapegysegbe ahogy
> azt Jurecz Laci szinten propagalta.Erre szerinte jol megfelel
> egy fenycso fojto is. Probaljato ki nem agy draga MOD!

A fojtotekercs valoban tobb orto javulast hoz, csak az allithatja az
ellenkezojet, aki soha nem is probalta, csak loki a suketet.

A fojtok helyes meretezese nem egyszeru dolog, fontos, hogy a megfelelo
legrest meresekkel allitsuk be.

Udv:
    JLM

> Felado :  [Hungary]

> Nem szerencses ebben a mufajban szakmai tekintelyre hivatkozni.

Dehogynem.

> Egy olyan elektroncsovet nevezz meg amelyik valodi pentoda es
> hasonlit az EL34-hez. Kulonosen ha E34L-rol van szo amelyrol
> en ugy tudom csak egyetlen ceg csinalja. Meg valami- nem veletlen,
> hogy mind a mai napig a legendasan jo hangu  csoves Marshall,
> Laney, stb. zenekari erositok EL34 -el mukodnek... mert semmi
> massal nem tudtak oket felvaltani. 

Sot a legendas hangu Ongaku is EL34-el megy, mi?
Az altalad felsorolt keszulekekben nem a hangzas, hanem a jo hatasfok es a
nagy teljesitmeny volt a szempont. Amugy nem igazan ertem, hogy a te
koncepciodba miert kizarolag a valodi pentodak illenek bele, de ez talan
nem is fontos.

> Az a sok hires rockzenesz aki
> valaha hasznalta vagy ma is hasznalja mind suket lenne???

Nem suket, mindossze az igenyei nem erik el a jobb hangu csovek szintjet.
Aki tranzisztorhoz szokott, valoszinuleg nagy orommel all at akar egy
'klasszikus' EL34 PP-re is.

> Egy alkatresz hangzasa nem kotodik ahhoz milyen celu erositesre
> alkalmazzak csak tudni kell vele banni.

Egy alkatresz hangzasa igen jelentosen kotodik a felepitesehez, a
felhasznalt anyagokhoz, szoval meg a gyarban eldol, hogy hogyan is fog
szolni az a bizonyos elektroncso. Annyit biztosan allithatok, nincs az a
varazslat, amivel egy EL34 jobba teheto peldaul egy 6L6-nal, de akar egy
EL84-nel. Lehet ideologiakat hozni, hogy miert jo az EL34, de amit nyersz
a reven elveszited a vamon. Empirizmus mindenek elott.

Valaki felvetette a multkor, hogy a nagy amerikai cegek orosz csoveket
hasznalnak. Egy elektroncso kereskedonek felvetettem a kerdest, aki
csipobol valaszolt ra, halljatok hat:
Elektroncso gyartas ma gyakorlatilag csak Kinaban es Oroszorszagban van.
Az USA gyartasu csovek csak kis szeriaban keszulnek, es igen dragak, 4-5
szorose az orosz valtozatnak. A kinai tipusok nagyon hasonlitanak az
oroszra, gyakran orosz licencuek, de nem megbizhatoak, tehat kizarasos
alapon marad az orosz. A kis szeriaban keszulo amerikai csovek altalaban
jobbak az orosznal, de csak kulonleges minosegu (peldaul a Jurecz Laci
fele :-) ) erositokben hasznaljak, tehat a kis AR-ektol ne varjunk el
ilyeneket. A dragabbakban igenis GE vagy Sylvania 6550-et, 7581-et
hasznalnak.
Aki nem hiszi, kerdezze meg Darvas Laszlot, aki sajat AR-jebe is GE
6L6GTB-ket vasarolt.

 Udvozlettel:
             JLM

Kovary nagymester irta:

****************************************************************
 irasai valaszt nem erdemelnek!

****************************************************************

Ez az a demagogia, amit elorejeleztem jopar levellel ezelott, akkor meg
csak a sorok kozott lehetett latni, de most mar nyilvanvalova valt.
Felvetodik a kerdes, hogy akkor most ki volt a bunko...
Ha nem tudsz ra mit valaszolni, akkor azt irdd, ne azt, hogy nem erdemes.

 Udv:
     JLM

Azt hiszem hogy en egy kakukktojas vagyok a listan.
A CD-k minosegevel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a digitalis
technikaban nem ismerek en olyan kifejezest, hogy jobb minoseg, vagy
rosszabb minoseg. A CD-n numerikus ertekek sorozata van. Ha az egyik
CD-rol ugyanazt a szamsort olvasom vissza az elejetol fogva, mint a
masikrol, akkor az jo, ha nem, akkor az rossz. Ha leolvasasonkent
valtozik a leolvasott szamsor, akkor az rossz.

A szamitastechnikaban is ugyanezt a CD-t hasznaljak a programok, es
adatok tarolasara, es egy programnal mar egy byte, azaz a 8 bit
egyikenek a megvaltozasa is megengedhetelen.

1 bites, 14 bites, 16, 18 bites atalakitok?
En a hangtechnikahoz nem ertek. En csak egy-ket merokartyatipushoz
irtam tobb mero es vezerlo programot. Ha pl. egy 16 bites felbontasu
merokartyat hasznalok, akkor:
     A kiadhato ertek digitalisan: -32768 tol +32767 -ig terjed.
     Ha a kartya pl -5V tol +5V tartomanyban dolgozik akkor
     -32768-nak megfelel -5V a kimeneten
     0-nak megfelel 0V a kimeneten
     +32768-nak megfelel +5V a kimeneten.
     +1-nek megfelel  0,152587890625 mV, es a kimeneten ilyen
lepesekben tudom novelni a feszultseget. Masik kerdes persze a D/A
atalakito stabilitasa es  linearitasa. Ez bevihet torzitasokat.
16 bites adatokat csak ugy kuldetek ki 14 bites atalakitora, hogy az
also, kis helyierteku biteket eldobom, ezzel a felbontast rontom le.
Az 1 egy bites atalakito azt jelentheti, hogy a bitek sorban, az
atalakito egy laban mennek be, es mikor beer a 16 bit az atalakito
akkor adja ki az analog jelet. Ha egy 18 bites atalakitora kuldok ki
egy 16 bites adatot, akkor az csak azt jelenti, hogy nem hasznalom ki
a konverter teljes mukodesi tartomanyat.
Hogy a konverter utan az erosito es az egyebb dolgok meg mennyi zajt
vagy torzitast visznek be, az mar egy masik dolog. Nem ertek hozza.

A multkor kerdeztem a CD-leolvasarol szamitogepen. Most megprobaltam
az ADVANTECH EasyCD writer programjat. Az ezzel beolvasott adatoknak
a hossz pontosan akkora lett WAV formatumban mint ahogy egy korabban
irt levelemben is irtam. Haromszor is beolvastam ugyanazt a szamot.
Azt tapasztaltam, hogy az elejen es a vegen levo nulla ertekek hossza
mas es mas. Ha ezeket egy magam altal irt programmal levagtam, es a
file-kat osszehasonlitottam paronkent, akkor azt talatam, hogy
csak 90-100 minta nem egyezik. Ez nem nagy szam, ha azt veszem
hogy a szam 2x95 millio mintabol allt. Persze ez szamitastechnikai
szempontbol rossz, mert mindnek azonosnak kellett volna lenni.
Grafikusan is kirajzoltam a hiba kornyezetet, es azt lattam, hugy az
az adott hullamban nem okozott akkora valtozast a hiba.
Egy ket dolgot meg megneztem, csatornankent:
      Mintak atlagerteket, ez alig 0,001 el tert el a nullatol
      Maximalis erteket, ez a binarisan abrazolhato maximum volt.
      Minimalis erteket, ez a binarisan abrazolhato minimum volt.
      Pozitiv ertekek atlagat    5315.509  es 5375.671
      Negativ ertekek atlagat. -5385.402 es -5445.421

Utana kazettarol bedigitalizaltam egy-ket szamot. A hasznalhaato
intervallumot nem toltotte ko a szam. A mintak atlaga sem a 0
ertekhez volt kozel, A pozitiv es negativ ertekek atlaga is eltert
egymastol. Ugy nez ki szerintem, mintha a jelen egy egyenaramu
osszetevo ulne.

Valaki probalkozott mar ilyennel, es van valami tapasztalata?

Udv. Stampel Janos

+============================================+
| Stampel Janos tanszeki mernok              |
| Godolloi Agrartudomanyi Egyetem            |
| Gepuzemeltetes es Rendszertechnika Tanszek |
| H-2100 Godollo Pater Karoly u. 1           |
| Tel. (28) 310-975,  (28) 310-100/1401      |
+============================================+

Tisztelt Hangosok!

A remelem mindekit erdeklo rezgescsillapitasrol szeretnek leirni nehany
dolgot.
A rezgescsillapítás alapkerdés: nagyon fontos, de igen nehez feladat.
Ebben az irásban elsosorban a testhangok csillapitasaval foglalkozom, mivel
a keszlekek sajat rezgesenek és kenyszeritett, kulso hatasra torteno
rezgesenek csokkentese a cel.
A sajat rezgeseket a transzformatorok és hangszorok keltik. Kulso hatas a
hangszorobol es az epuletrezgesekbol eri a keszuleket. Az egyik legfontosabb
szempont a keszulekek szilard elhelyezkedése az allvanyon (asztalon) és a
padlon. Ez két okbol is fontos. Egyreszt azert, hogy a hangforras mozgasat
akadalyozzuk a terben, ill. hogy az un. mikrofoniat gatoljuk a keszulekek
belsejeben. Az alatamasztas annal hatekonyabb minel jobb a keszulekdoboz
szerkezeti es anyagi felepitese ill. az  alatamasztás vagy lab.  A
keszulekek alatamasztasa akkor megfelelo, ha a stabil mechanikus helyzetbe
allitasan kivul biztositja a keszulek akusztikai csillapitasat oly modon,
hogy a nem kivant rezgeseket valamilyen erre a celra szant csillapito
kozegbe atvezeti. Megis a keszuleklabak felepitesere forditanak a
legkevesebb figyelmet. Altalában muanyag vagy muanyag-filc kombinációt
alkalmaznak - rugalmas folfuggesztes eseten gumi vagy acelrugo betettel.
 A gyatra minosegu keszuleklabak arra osztonoztek egyes gyartokat, hogy
szamtalan kivitelezésu, formáju rezgescsillapíto labat hozzanak forgalomba
kiegeszitokent. Ketfele tipussal talalkozhatunk : rugalmas és a merev
alatamasztasos elvuvel. A rugalmas alatamasztas elvileg csak az
epuletrezgeseket kepes tavol tartani. Ennek a modszernek van egy tovabbi
hatranya: minden rugora fuggesztett rendszernek van egy olyan
rezonanciafrekvenciaja, (felharmonikusaival együtt), ahol nem kepes
csillapitani. Ezt ugyan lehet javitani a rugó un. josagi tenyezojenek
csokkentesevel, de szinte lehetetlen egyenletes frekvencia fuggetlen
csillapitast elerni.
 Manapsag legszivesebben különfele, erre a celra szant  asztalkakra,
allvanyokra helyezik az elemeket. A rugalmas felfuggesztésu keszulekek nem
tudjak jol kihasznalni a jo alatamasztas elonyeit.  A merev felfüggesztés
test hangvezetessel jar, ezert nagyon fontos az,  milyen kozegbe vezetjuk at
a rezgeseket. Ha az alatamaszto felulet  jo csillapito kepessegu, akkor
optimalis lehet a modszer. Mind a sajat, mind a kenyszeritett rezgeseket
kepes ez a rendszer csillapítani.
Minden geometriai alakzat, mely nem rendelkezik vegtelen merevséggel és
vegtelen belso csillapitassal, mechanikai vagy leghangos gerjesztés hatasara
a hangfrekvencias savban rezonanciat mutat. Ebbol fakadoan  mereseink
szerint az ismert rezgescsillapito alatamasztasok atmerojuket lenyegesen
meghalado hosszuk kovetkezteben a terheles elofeszito hatasara fokozottan
rezonans elemekkent viselkednek. Ennek a problemanak a megoldására az olyan
geometriai alakzat alkalmas, amely a hosszát joval meghalado atmerovel
rendelkezik. Ha az alakzat belso surlodasos elven rezgescsillapitassal is
rendelkezik, akkor nagyon lenyeges, hogy az frekvencia fuggetlen is legyen.
Eppen ezert a muanyagok nem alkalmasak erre a feladatra. Az egynemu femekbol
keszult tompaszögu kupok kozelitik meg leginkabb a feladat megoldásat.
Tovabbi lehetoseget olombetetes szerkezet adhat.
Üdvözlettel Bese Attila

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: valaszok ( 193 sor )
> Idopont: Sun Jan 24 19:50:18 EST 1999 HANG #322

> De a leghatasosabb mindketto. 8-) Sokszor egymas utan.
> keszulek-"gumi"lab-uveg-tuske-allvany-tuske-MDF-tuske-allvany-tusk
> e-MDF-tuske-allvany-tuske.... Lasd: Linn MANAn.

A rezgescsiilapatas egy olyan terület amelyet az akusztika meglehetosen
jol feltart. Megis az elekroakusztikai keszulekekhez ajanlott, gyartott
eszkozok mintha nem vennenk tudomast errol. Itt most konkretan a
gumira gondolok. Minden tapasztalat itt egybeesik azzal az elvi
megfontolassal, hogy a gumi a legrosszabb anyagok koze tartozik
ha audo keszulek rezgescsillapitasarol van szo. Mindig az vad er
nem indoklom meg az allitasaimat. Ezert  kulon irok errol.
>
> Haragrol azert szo nincs. Mindnyajan alulinformaltak vagyunk. Legalabb
> is ahhoz kepest, amennyire informaltak szeretnenk lenni. Es errol
> leginkabb az tehet, aki informalhatna minket, de nem teszi. 8-) Raadasul
> monopolusok ugyeben az egesz tudomanyos kozosseg is elegge
> "alulinformalt". 8-)) Te gyakran minosited masok "informaltsagat",
> tenyszeru vita, helyett, es mellett. Csak az a baj, hogy nem tudom,
> mirol beszelsz. Vagy Te nem tudod. 8-)

Azert itt nem errol van szo. Mindenkinek a zsebeben ott van a marsalbot.
Akarki veheti a faradsagot, hogy utana nezzen ezeknek a dolgoknak.
Hatalmas szakirodalma van amibol nehany morzsat elkuldtem neked.
Itt inkabb az erdekes mennyire lehet az ilyen dolgokat hasznositani az
audio teruleten.
>
> Mert amit en itt irtam, es Te beidezted fennebb, az teny es valo.
> Keresre hivatkozasokat kuldok. Kizarolag akkor lehetnek _ezugyben_
> alulinformalt, ha a kozelmultban talaltak volna monopolusokat, es errol
> nem tudnek, ami persze nem kizart. Raszantam par percet, es rakerestem a
> neten a magneses monopolusra. Nos ott is csak arra talaltam utalasokat,
> hogy eddig nem sikerult talalniuk. Csak a szokasos teoriakat. Ha Te
> tudsz rola, hogy valahol megtalaltak volna oket, ne kimelj a forras
> kozlesevel! Vagy ha Te mutattad ki oket, akkor legyszi hivjal meg a
> Nobel-dij atadasodra. 8-) Ne ertsd felre. Nyilvan sokkal tobbet tudsz a
> monopolusokrol, mint en, hiszen Te ezek szerint alaposabban foglalkoztal
> vele. Pusztan azt kifogasolom, hogy a fenti szovegembol nem lehet
> alulinformaltsagra kovatkeztetni.
>
De igen, amirol majd magad is meggyozodhetsz. Csak egy peldat mondok
Ehrenhaft aki nem volt egy akarmilyen fizikus /Teller nala tanult/ nagyon
sok kiserletet dolgozott ki monopolusok kimutatasra. Egyebkent  onallo
monopolusok a termeszetben nincsenek csak eloallitani lehet oket.
Engem egyaltalan nem motival a monopolusok eloallitasa kizarolag
elmeleti okbol erdekel.

> >Azt hiszem meddo probalkozas lenne olyan fizikai elvekkel ervelni
> >amelyek egyelore hipotetikusnak szamitanak bar nagyon sok kiserleti
> >bizonyitek van rajuk.
>
> Ezt nem igazan ertem. Ha sok kiserleti bizonyitek van rajuk, akkor miert
> csak hipotetikusak egyelore? A tudomanyban eddig a sok kiserleti
> bizonyitek a hipotetikus fizikai elveket termeszeti torvennye szokta
> emelni.
A dolog sajnos nem ilyen egyszeru. Nagyon sok esetben elofordult mar,
hogy nem fogadnak el eredmenyeket csak azert mert nem illik bele az
eddigi fizikai vilagkepbe csak joval kesobb kerul elfogadasra. Soha nem
volt ez fo kutatasi irany, az elmeleti es gyakorlati reszek valamiert nem
voltak szinkronban.

> >Azt pedig kulon sajnalom, hogy nem erezted meg mennyire egyseges
> >altalanoselv szerint keszitjuk a dolgainkat.
> >Hogy nem ereztem meg, azt mibol lattad?
> De hat jobb lenne ezt a fontos dolgot nem egyesek "megerzesere" bizni.
> Nyugodtan megirhatnad mi ez az egyseges altalanos elv?

Meg fogom tenni.
>
> >Mar regen nem a veletlen vagy a tapasztalas alapjan keszulnek a dolgaink,
> >tehat ha a CD ratet jo akkor a tobbi termek sem lehet rossz.
> Ennek a kovetkeztetesnek a helyessegerol nem vagyok meggyozodve.
> Nem a hifirol beszelek, nem a konkluzionak mondok ellent.
> Pusztan logikailag a konkluzio nem kovetkezik a premisszabol.
> A "tehat"-tal van bajom. Vasarlo ezt nem fogadhatja el.

 A" tehat" az egyseges altalanos elv alkalmazasaval egyutt ertendo.
Egymas utan kovetkeztek az erre utalo mondatok.
>
> A bemutatotermedben lehet-e vinillemezt hallgatni?
> Ha igen, Kb. hany fo a befogadokepessege?
> Megoldhato-e a kedvunkert valamikor tavasszal egy alkalommal kicsit
> hosszabb nyitvatartas, hogy az esedekes sorozes elott, a nyolc-tiz
> varhato resztvevo kollektiv latogatast tegyen ott? Ez tobbet erne minden
> altalanos elvnel, es mikrostrukturalis kutasi jelentesnel.

Nagyon orulnenk egy kollektiv latogatasnak. Szukosen ugyan de befernek.
Soha nem szerettem a CD -t, van den Hultol kapott MC hangszedovel koptatom
a lemezeimet egy modifikalt Elite Rockban.
Mivel sohasem hallottam nekem tetszo High-End Cd jatszot egy oreg
16 bitesbol epitettunk egy hallgathato darabot. Az uj "modern" keszulekek
elbujhatnak mellette.

Üdvözlettel Bese Attila

Hello Hix,

vasárnap, 24 január 1999, -kor írt üzenet:
HH> A Kocsiban jobban jott a Classis (93.5Mhz) es jon a Fix-es (98.0Mhz)
HH> mint otthon a Low-Fin (Sony Receiver :))) igaz nincs antennam csak
HH> amit adtak drotot (feher ;))
HH> Most az autoradiok obbak mint a szoba Mid-Fik?????

Az a Mid-Fi-tol is fugg, de pl. az autoradiokban van kulso antenna
(akarmilyen gagyi is), es nincs learnyekolva, mint pl. a szobad.

> Miert kell ez Neked? Csak nem
> akarsz ilyent csinalni? Ha igen, fontos hogy az erek "egyiranyban"
> fussanak. Es sajnos fontos az erszigeteles anyaga is.

Nem. :) Csak kivancsi voltam arra, hogy letezik e valami tutti
osszetetel. Koszi a valaszokat.

Pa:Magic

> A CD ratetre vonatkozoan: kepes eselyt adni tobb adat kiolvasara
> hiszen csokkenti a rezgeseket ami onmagaban nem nagy kunszt,
> a kulonlegessege az hogy ettol fuggetlenul kepes javitani a hangzast.
> Tehat ha a kiolvasas tokeletes akkor is van pozitiv hatasa ami azert
> meghokkento mert hihetetlennek tuno dolog az, hogy a digitalisan
> kodolt hangokra hatassal lehet. Hiszen ez az effektus muszerekkel
> merhetetlen.  Es itt kezdodhetne egy olyan hosszadalmas magyarazat
> ami megis megvilagitja a jelenseget. Ez azonban nem szukitheto le a
> ratet mukodesere ezert kerlek ezt most nezd el nekem.

Nem a kiolvasott bitsorozat valtozik meg, hanem az egyes bitek idozitese.
Ha ezt azt idozitest nem hasznalnak fel ( vagyis uj, fuggetlen orajellel
menne a DAC ), akkor nem lehetne kulonbseg. Igy viszont lehet, mindenfele
misztifikacio nelkul is.