Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 41
Copyright (C) HIX
1992-04-23
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Findler Miklosnak (mind)  64 sor     (cikkei)
2 Apro hirek a Magyar Eletbol (mind)  78 sor     (cikkei)
3 Bos es kornyezetvedelem. (mind)  32 sor     (cikkei)
4 Radnai Tamasnak (mind)  104 sor     (cikkei)
5 film (mind)  33 sor     (cikkei)
6 Hidroeszkalacio (mind)  159 sor     (cikkei)
7 Kulturak (mind)  30 sor     (cikkei)
8 ok es ezek (mind)  41 sor     (cikkei)

+ - Findler Miklosnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Identitas es tolerancia

Kedves Findler Miklos!

Legutobbi leveled tanusaga szerint mostansag kerulsz
ismet gepkozelbe, igy talan itt az ideje annak is,
hogy leveledre valaszoljak.

Azt a bizonyos nyelvi oktatofilmet azert emlitettem,
mert maga a teny sokat elmond: itt, Amerikaban semmi
kivetnivalo nincs abban (sot!, az iskolai oktatas
leghetkoznapibb esemenye), ha a zsidokrol, mint saja-
tos karakteru tarsadalmi csoportrol szo esik.

Az a teny, hogy a zsidok altal kotott vegyes hazassagok
szama emelkedik, persze egy kicsit erdekes lehet az ame-
rikaiaknak is. Magyar szemmel nezve sokkal inkabb maga
az a teny okoz ne'mi meglepetest, hogy ilyen adat EGY-
ALTALAN RENDELKEZESRE ALL. Kepzeld el, micsoda vihart
kavarna hasonlo kerdesfolteves Magyarorszagon.

Parbeszedunk vonatkozasaban talan az a legfigyelemre-
meltobb oldala ennek a dolognak, hogy az amerikai zsi-
dosag ondefinicioja es identitasa megkerdojelezhetet-
lenul jelen van, es ebbol nem csinal senki sem titkot.
Ez itt termeszetes, mint ahogy a kulonbozo nepcsoportok
kozotti tolerancia is. (Ez csak neha zavarjak meg affele
New York varosi utcai harcok, mint errol valaki nemregi-
ben emlitest tett.)

Ha most a magyar helyzetet vesszuk szemugyre, az otlik
szemunkbe, hogy a zsido szo puszta kiejtese is gyakran
mar onmagaban is rosszertelmu "zsidozasnak" minosul so-
kak altal. Es ezeknek a vadaknak a hangoztatoi eppenseg-
gel, hogy sok esetben nem vallaljak nyilvanosan zsido
identitasukat. Ez igen konfuz allapot, nem is igen kep-
zelheto el, csak egy olyan diktatura utani vilagban, a-
melyik egyforman rakott lakatot minden allampolgara sza-
jara.

Zsido identitasrol szot ejteni, persze, elsosorban maguk
az erdekeltek jogosultak. Ha itt egyaltalan folvetheto
mas oldalrol valami, az talan csupan csak annyi, hogy
a magyarorszagi zsidosag ondefiniciojanak ujragondolasa,
az identitas ujrateremtese a tarsadalom etnikai osszetete-
lenek attekinthetoseget mindenkeppen javitana. A vilagos
viszonyok mindig ellene hatnak a levegobe beszelo (es a
kimondatlansagokat meglovagolo) politikai szerencselovagok
zavaros akcioinak.

A zsido honpolgarok altal vallalt onazonossag egyuttal a
tarsadalom tolerancia-kulturajat is kedvezoen befolyasol-
na. (Egy tagadhatatlanul heterogen tarsadalmi kozegben a
massag elfogadasa sokkal termeszetesebb.)

Kerdesek, persze, mindig folvetodnek. Amit en fontosnak
erzek, az az, hogy: vegre kerdezzunk.

Hadd zarjam en is egy kerdessel:
Megitelesed szerint hibasan erzekelem a magyarorszagi
zsidosag onazonossaga koruli problemat, vagy itt valo-
jaban is valaszra varo kerdesek sorjaznak?

Udvozlettel:                       Szekely Zoltan
+ - Apro hirek a Magyar Eletbol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves SZALON olvasok!

A Magyar Elet az ausztraliai magyarsag - szerintem - nivos hetilapja. A teg-
napi (aprilis 23.) szam Magyar Hirek rovatabol szeretnek 3 hirt idezni:

Valsztojog?

A Parlament Kulugyi Bizottsaga foglalkozott a Magyarorszag hatarain tul elo
magyarok honi valasztojoganak kerdesevel. A Bizottsagban konszenzus alakult
ki abban, hogy olyan valos, meglehetosen komplex problemarol van szo, amely
az erintett tarcak kozos elemzeset igenyli. Mindenesetre az ulesen tisztazo-
dott az, hogy a kormanypartok nem en bloc a hataron tul elo magyaroknak ki-
vannak honi valasztojogot biztositani.

A javaslattevok abbol indulnak ki, hogy valamilyen formaban kivanatos lenne
megerositeni a hatarokon tul elok "spiritualis" kotodeset Magyarorszaghoz.
Valasztojog azonban csak azt illeti meg, aki magyar allampolgar s ez erinti
a kettos allampolgarsag bonyolult ugyet is.

*************** ???

Uj Honfoglalas!

Az MDF XII. keruleti gyulesen Csurka Istvan annak a velemenyenek adott hangot,
hogy a kormannyal szemben allo erok arra torekszenek, hogy a nyugodt rendszer-
valtozast barmi aron, akar a nemzet karara is megakadalyozzak es a tomegeket
az utcara szolitva anarchiat idezzenek elo. Azonban a nep valasztasa volt a
jelenlegi kormany, s amikor a tomegkommunikacio es a sajto megakadalyozza, hogy
a tomegekhez eljusson a kormany szava, akkor ez nem tesz mast, mint az uj rend-
szer ellen fellepo ellenforradalmat valosit meg. Ezt Csurka Istvan hamis taje-
koztatasnak nevezte, ezen felul a magyar tortenelem legnagyobb csalardsaganak,
amelyet csak Kun Bela-i remuralomhoz tudott hasonlitani. Kifejtette azt is,
hogy csak azok nem akarnak a multtal foglalkozni, akik az elmult idoszakban
megszerzett gazdasagi es tarsadalmi hatalmukat kivanjak atmenteni.

Konya Imre az MDF parlamenti frakciojanak vezetoje a mediakrol szolva kije-
lentette, hogy amikor olyan torvenyek szuletnek az Orszaggyulesben, amelyek
peldaul a mezogazdasagi teruletek 70%-at adjak vissza magankezben, akkor
a televizio es a radio el akarja hitetni az emberekkel, hogy az orszagban
bizonytalansag es regresszio uralkodik. A jelenkori parlament munkajat repre-
zentalo torvenyeket Konya Imre jelkepesen "Uj Honfoglalas"nak nevezte.

Horvath Bela kepviselo az 1994-es valasztasokra a mostani koalicio tobb,
mint ketharmados gyozelmet josolta meg.

************** ??? Van a kormanynak sajat sajtoja, miert nem azon at tajekoz-
tat es szol a tomegekhez? Most pl. a koalicio tagja keszul tomegdemonstracio-
ra a kormany ellen (harag napja), akkor mi van? Hogyan lesz az a 2/3-os tobb-
seg? En sem akarok amulttal foglalkozni, van annal fontosabb dolog is, pedig
a multban szerzett vagyonomat, hatalmamat bizonyara at akarom menteni, azert
dolgozom Ausztraliaban, igaz-e? Mi koze a privatizacionak ahhoz, hogy az
emberek mit ereznek: biztonsagat, labilitast? A bolha a labaval hall! Bizony!

Rettentoen remelem, hogy Horvath Belanak - aki itt azt a kijelentest tette
tavaly, hogy: ... a MEDIAnak a nep tobbseget kepviselo (26%!!!) kormanypartok
szellemiseget KELL tukroznie! ...  nem lesz igaza. Ha't azt a szellemiseget,
amit pl. Csurka kifejtett, egy orult elme, gyerekes vagdalkozasat, ne tukrozze
nekem a MEDIA. Nagyon nem szivesen elnek olyan orszagban, ahol ez a fenyes
trio 2/3-os tobbseg birtokaban uralkodna!

Vegezetul a 3. hir, csak ugy mellekesen:

"Egyike vagyunk azoknak az europai orszagoknak, ahol a varhato eletkor a
legalacsonyabb" jelentette ki dr. Kertai Pal tiszti foorvos a Nepjoleti
Miniszteriumban tartott sajtotajekoztaton. Ugy velte, ennek nem csak a ko-
zepkoru ferfiak magas halalozasi aranyszama az oka, hanem a magas csecsemo
halalozas is. Keseruen szolt arrol, hogy az utobbi evekben otszorosere emel-
kedett a majzsugorodasban meghaltak szama.

************ Az utolso mondatot TIPP-beli partnereimnek ajanlom a figyelmebe,
akikkel a palinkakrol diskuraltunk egy kicsit.

A hirhez hadd tegyem hozza: maganlevelbol ugy ertesultem, hogy hazankban
a ferfiak varhato atlagos eletkora 63 ev. Ezek tukreben nem erzem tulzottan
etikusnak annak a folveteset, hogy a ferfiak nyugdijkorhatarat 65 (+2!!) evre
felemejek!

Tisztelettel:  Cser Ferenc
+ - Bos es kornyezetvedelem. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves SZALON tarsak!

Bos kedvenc es szomoru temam. Szerencsere Nagymarost sikerult rola leakasz-
tani, mert az egy remalom lett volna tudni egy tobb millio kob...m-es
tarozot egy tektonikus repedes folott ativelo gattal 30 km-re Budapesttol
eszakra. Ha kis szerencsenk lett volna, a feltoltesnel roppan meg alatta
a vulkanikusan atgyurt alapkozet es nem a teljes vizkeszletet zuditja
rohano aradat formajaba 3 millio ember nyakaba, csak egy reszet.

A kerdesnek ket fontos oldala van: erdek es kornyezet.

Kezdem a kornyezettel:

Legfontosabb ecologiai ellenerv a Duna eliszaposodasa es algasodasa volt.
Ennel azonban fontosabb ellenerv, hogy a Duna vizsszintje tartosan a dunan-
tuli karsztvizszint fole emelkedett volna es ezzel vegervenyesen elszennyezi
Europa potencialisan legnagyobb tiszta, ivoviz keszletet (amit ugyan az
aluminium banyaszat boven pazarol). Azutan ott van Szigetkoz tonkretetele,
Gyor es a partmenti telepulesek szennyviz kerdese, tartosan megvaltozo talaj-
viz problemaja es igy tovabb. Az ezeket kompenzalo munkak koltsegigenye a
masodik beruhazas merteket eri el (erne, de nem szamolnak vele).

Erdek:

Az erdekek soraban az aramszolgaltatast szoktak emlegetni. Az semmi. A legfon-
tosabb erdek az, hogy ki akartak iktatni azokat az akadalyokat, amelyek mind
kis vizallasnal, mind nagynal akadalyoztak a hajozast. Ezt 1980-ban meg ugy
interpretaltak, hogy a ruszkiknak kell a folytonos katonai hajout nyugatra.
Az igazi ok - es ezert nem bizom az EK magyarbaratsagaban - az, hogy kell
a nyugatiaknak egy olcso, permanens hajout a Balkan fele. Pont.

Tisztelettel:   Cser Ferenc
+ - Radnai Tamasnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Salatabar

Kedves Radnai Tamas!

Termeszetesen igazad van: amikor nagyon sokan
reagalnak egy-egy levelemre, akkor a kovetkezo
levelem szuksegkeppen szerteagazova valik. Re-
melem, nem veszed zokon.

Antall betegsege nem egyszeruen non-Hodgin, ha-
nem non-Hodgin limfoma (ha jol tudom es irom le).
Ez affele nyiroksejtes burjanzas, epp annyit tu-
dok rola, amennyit annak idejen Antall kezeloor-
vosai nyilvanossagra hoztak. Ugyanis - meg fogsz
lepodni - Antall beiktatasa utan nem sokkal rog-
ton napvilagot latott (az osszes ujsag lehozta)
az a kommunike, amelyikben Antall kezeloorvosai
nyilatkoztak a miniszterelnok betegsegerol. Koz-
tudott volt az is, hogy orvosi beavatkozas is
tortent (emlekszunk meg, ugye, legalabbis ha ott-
hon voltunk, Antall "pizsamas riportjara" a taxis-
blokad idejen). Elarulhatom, hogy egy idoben az
egesz orszag kivancsian figyelte, mikor no ki An-
tall haja, ugyanis a kemoterapias kezeles utan
szembeotlo modon parokat viselt tobb honapon at.
Talan ennyi eleg a betegseg sajtojarol.

Ami azt illeti, hogy hajhaszas-e (minek a hajhasza-
sa lenne?) a betegsegre hivatkozni, en azt hiszem,
ez inkabb csak egy dolog. A gyogyithatatlan betegse-
gek igen ritkan KEZELHETETLENek is egyuttal. Nem
hinnem, hogy Antallnak le kene barmikor is mondania
egeszsegugyi problemai miatt. Ami a dolog nem kulono-
sebben kirivo voltat illeti, eleg ha arra hivatkozunk,
hogy Reagan-nek hivatali ideje alatt operaltak meg az
orrat, Tsongas pedig nem azert kenyszerult visszalep-
ni a demokrata elnokjeloltsegtol, mert koztudotta valt
(nem is titkolta senki), hogy raktulelo.

Kulonben igen erdekel az igazi velemenyed is Antallrol,
remelem, valoban lesz egyszer idod leirni.

Fizikai eronletedhez szivbol gratulalok. Termeszetesen
- gondolom - mindenki sejtette, hogy viccelsz, amikor
a munkavegzo kepesseg konvertalhatosaga es az elvegzett
munkaval jaro fizetseg kapcsolatarol beszeltel. Azt sem
gondolhattad nyilvan komolyan, hogy ma odahaza egy
fizikai munkas csak gombokat nyomogat holmi futosza-
lagok mellett. Azert olyan regota meg nem elhetsz Ja-
panban! :-)

Azonban mindenkeppen folmerul itt egy olyan aspektus
is, amirol kulon is beszelni kell. Ma vannak, akik azt
hiszik, hogy a Kadar-rendszerben azert nem fizettek meg
oket ertelmisegikent az illendo mertekben, mert a munkasok
"elhappoltak" eloluk a jo fizeteseket. Ez sulyos tevedes.
A kommunizmus koztudottan a "semmit" osztotta el "egyen-
lo mertekben" (persze, vedd bele, hogy az egyenlok ko-
zott mindig ott voltak a "meg egyenlobbek"!).

Ami latnivalo, az az, hogy a mai magyar munkassag nem
ekvivalens azzal a nyugati modern munkasosztallyal,
amelyet talan Te is olyan jol ismersz Japanban. Mint
a magyar politikai viszonyok tobbsege, a munkassag hely-
zete is korulbelul megfelel a 100 esztendovel ezelotti
allapotoknak.

Ezt azert fontos tudni, mert a helyzet megertese nel-
kul nem valik vilagossa, miert olyan mult szazadiak a
magyar munkassag reflexei. A Horthy-korszakban legalabb
voltak demokratikus onszervezodesei, a Bethlen-Peyer
paktum lehetove tette a szocialdemokrata alapon torteno
politikai akaratformalodast. 48 utan csak egy Marosan
maradt, akinek akaratat persze egeszen mas formalta
meg, mint a munkassag erdekei.

Nagy feluletessegre vall ma elfeledkezni a magyar
munkavallalok nepes tarsadalmi csoportjarol es fi-
gyelmen kivul hagyni jelenlegi atomizalodott allapo-
tat. Persze, nem csak az ertelmisegi feladata ezen val-
toztatni. Majd alakul ez: 100 evvel ezelott is lett be-
lole valami. Akik ma tul koran leirjak a szocialdemok-
raciat, nagyon meg fognak lepodni, mondjuk, 10 ev mulva.
Addigra a torteto-csorteto, a FIDESz-leggomb leghajoja
utan acsingozo ertelmiseg mellett talan kialakul a poli-
tizalo ertelmisegnek az a hagyomanyos tipusa is, aminek
hajdani meglete adja a remenyt arra, hogy jovobeli szere-
pet megelolegezzuk: a szolgalo ertelmiseg, amely a melost
nem manipulalando objektumnak, hanem olyan ontorvenyu tar-
sadalmi entitasnak tekinti, amelynek elobbre jutasat szol-
galni politikai cel lehet.

Ha ma ex-kommunistak hasznaljak ezt a magyar munkassagot
onlegitimizacio gyanant, annak is meg lesz majd a kovet-
kezmenye. Ma meg ugyet sem vet a melos Torgyan kozeledese-
re. De holnap esetleg megunja a mult rendszerbol nyakan
maradt hazudozokat, es akkor sokan sajnalni fogjak, hogy
csak ezt a Torgyant hagytak a kozeleben. Ugyanis, ha min-
denki mast elvertek mellole, akkor csak Torgyan Jozsi
kinyujtott keze marad neki.

Hat ennyi jutott eszembe artatlan trefadrol.

Udvozlettel:                          Szekely Zoltan
+ - film (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Igenis hajlando vagyok elismerni,hogy en nem nezem jol a mozit(pun no inten-
  ded).Jartam filmklubba es addig eljutottam,hogy van olyan,hogy film helyes
  nezese,mintahogy azt kora gyermekkoromban kenytelen voltam felismerni(anyam
  a kommunizmus kellos kozepen kepes volt elvinni a Pittitol ,a Rijksmuseum-ig
  kvazi mindenhova,elolvastatta velem tizenketevesen Vasari-tol a nagy olasz
  mesterek eletet,nem sok hatassal volt ram sajnos) hogy van olyan,hogy mualko-
  tas helyes nezese.
  En kommercialisabb szemmel
  nezem a mozit,de attol meg imadtam Abuladzet,Menzelt es Fellinit. Bergmant
  es Body Gabort annak ellenere,hogy TUDOM roluk,hogy nagyszeruek soha sem
  birtam vegignezni.Az amerikai filmeket,kulonosen az amerikai filmvigjatekokat
  lehetoleg Walter Matthauval,Jack Lemmonnal,Billy Cristallal,Pescivel vagy
  de Vitoval szeretem a legjobban,es imadom Shirley MacLane-t (az occset Warren
  Beaty-t kevesbe) es kulonosen imadom Barbra Streisandot,akinek tenyleg
  kicsit meretesebb orrozata van (a Yentl-t nem biztak volna egy piszere:-)))
  na dehogy kajla lenne ??? Addig a bizonyos osztalyhatalomig a fogyasztoi tar-
  sadalomban a TOMEGEK jutottak el,ma mar nem Lorenzo Medicinek,Gertrude
  Steinnek,vagy vonTaxisnak csinaljak a muveszetet,hanem azoknak a millioknak
  akik megveszik,megvehetik."Allitsatok meg a vilagot ki akarok szallni" szoktak
  erre mondani,en inkabb a kompromisszumok hive vagyok,amig nem kell Schwarze-
  neggert neznem en roppant tolerans tudok lenni a tomegkulturaval.
  Csak a Grand Canyont vagyok hajlando utolso csepp veremig vedeni.(Bar a
  magyar filmkritikusokat Silence of the Lambs es Cape Fear ugyben sem ertem
  egyebkent a Prince of Tidest is lehuztak Pesten)
  Radnai Tamas irt a Teenage Mutant Ninja Turtlesrol(igazi europai kultura:-)
  Leonardo,Donatello,Raffaello es Michelangelo elete szines illusztraciokkal
  bar a lanyom tovabbra sem erti,miert nem szereti Raffaelo az anchovy-t)
  Szerintem senki sem tudja a TMNT-rol,hogy japan,a japanok kenytelenek
  amerikai szemetet gyartani,ha Amerikaban el akarjak adni.Amennyire en latom
  Amerikaban a ba'josabb rajzfilm a divat,nem a patakver.A japanok tokeskent
  sok mindent megvehetnek(Seattle Marinerst,Zicot a brazil sportminisztert
  Michael Jacksont) de ez epp azt jelenti,hogy a japanok (akiknek a vilagon
  utoljara meg van erzekuk a szephez) elso kezbol fognak elamerikanizalodni.
+ - Hidroeszkalacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nagyon erdekes volt Szabo Kalman elmelete az atomerumuvektol felo es csak
a sajat erdekeiket nezo osztrakokrol, de van egy gyenge pontja: ha jol
emlekszem, meg a HVG irta annak-idejen a Dunaszaurusz magyar felerol, hogy az
kis hazank aramfogyasztasanak 1 azaz egy szazalekat fedezne. Ugyanakkor Paks
teljes kapacitassal kb. 50%-ot. Nem ismerem a vonatkozo szlovak parametereket,
de ha csak egy kicsit is hasonloak, akkor nem fognak ok cserebe meg egy otod
atomeromuvet se bezarni. (Figyelembe veendo tovabba, hogy a szlovakok reszben
aramban fizetnek vissza az osztrak kolcsont.)
 Nno ezutan felroppentenem a magam vad kacsajat (kuloniras szandekolt) hogy
azt meg mas lohesse le. Szerintem ugyanarrol van szo, mint amikor a magyar olda-
lon jelent meg az osztrak epitovallalat- gazdasagi fait-accompli teremtesrol.
Ha nem epitjuk meg Nagymarost, akkor az osztrakokat schillingben, azaz
kemenyvalutaban kell kartalanitani- ez mar eddig is igy volt. Mostantol
van eselyunk arra is, hogy ha magyar "szerzodesszegessel" jon letre a letre-nem-
joves, akkor a szlovak egyezmenyert is mi allhatjuk a cehhet. Az osztrakok
mindenkepp jol jarnak, erdekes lenne tudni, hogyan jarnak jobban, azaz hausse-ra
vagy baisse-re jatszanak-e.

		---------Most lapozzatok, amig nem keso!!!!! :-) ------
			

 (En szoltam!)

 Ha mar ugy is Nagymarosrol irok, hadd foglaljam ossze az osszes laikus
es nem laikus ervet, amelyet az idok folyaman hallottam. Ez talan ravilagit
arra, miert is volt ossznemzeti ugy a vizlepcso elleni tiltakozas: egeszen
mas okokbol mindenki ugyanazt akarta. (Pontosabban nem akarta. ;-)

1.) "Nep-nemzeti" aggodalmak (Forras: Eotvos-kollegiumi nepies lakotarsaim)

 A nepiesek elso sorban attol feltek, hogy a hatalmas epitkezeshez, illetve
az eromure alapitott regionalis iparfejlesztes soran egesz Cseh-Szlovakiabol
fognak hozni es letelepiteni munkasokat, felhigitva a Csallokoz magyarsagat,
gyorsitva asszimilaciojukat.

 Reszben nep-nemzeti, reszben kornyezetvedelmi aggodalom, hogy a vizeromu
megemeli a talajvizszintet, ami a foldek elvizesedesehez, a kutak foszfatosoda-
sahoz vezet, csokkentve a foldmuveles lehetosegeit a Duna mindket oldalan.
Ez egyfelol megint azt jelenti, hogy a csallokozi magyar parasztok mas munkat
kenyszerulnek keresni, ahol jobban raszorulnak a cseh es a szlovak megtanulasa-
ra, mint odahaza, masfelol az eddig termekeny Kisalfold Dunahoz kozel eso resze
se lenne tobbe olyan termekeny.

 A "nemzeti szempontu" kifogasok koze tartozik az is, hogy az eredeti szerzodes
szerint is Szlovakiaba menne a Duna fovonala egy rovid szakaszon, ami azt
jelentene, hogy tobbe nem lehet Becsbol Pestre szlovak vamvizsgalat nelkul
utazni, ha a helyzet egyszer ugy alakul. (Persze realisztikusan nezve,
ha egyszer ugy alakul a helyzet, kisebb bajunk is nagyobb lesz annal a 30 km-nyi
szlovak ellenorzesu Dunanal.)

 Gondolom ezekre az aggodalmakra van egy olyan liberalis valasz, hogy ha csak
ez a baj Nagymarossal , akkor ide vele, marcsak pedagogiai celbol is.;-)
 De maris itt jon a kovetkezo problemakor:

2.) Tajvedelem, regeszet

 Eotvos-kollegiumi regesz szobatarsamtol tudom, hogy mivel a Duna kanyar
kornyeke a honfogalalas ota fejedelmi szallasterulet volt, ok most gozerovel
tarjak fel azokat a honfoglalaskori es Arpad-kori sirokat, amelyek viz ala
kerulnek ha a duzzasztas megkezdodik. Igaz, nem egy Asszuan-meretu leletmentesre
van szukseg, de hat Magyarorszag sem Egyiptom regeszeti leletek szempontjabol.

 Sose tudtam kideriteni, hogy a Duna-kanyar-beliek vegulis tamogatjak vagy
ellenzik az epitkezest. Nagybatyam szerint mindenesetre, aki epitesz, es
haztulajdonos Visegradon, az eromu tonkreteszi a tajat, elriasztja a turizmust.
Remlik azonban az is, mintha epp a nagymarosiak a regi rendszerben meg nagyon
eromu-partiak lettek volna, talan az ennek fejeben beigert kozponti tamogatasok
hatasara is.

3.) Kornyezetvedelem, vizvedelem

 Szinten meg Eotvos-kollegista koromban hallottam egy rogtonzott eloadast
egy felenk geologus uriembertol, aki koleszunk nepieseinek unszolasara
adta elo sajat panaszait. (Sajnos az ur nevere nem emlekszem, mindenesetre
egyike volt azon szakertoknek, akiknek a velemenyet a kormany kikerte, es
aki ellenezte az epitkezest. Az ur felenksege sajat bevallasa szerint abbol
fakadt, hogy szemelyesen ismert nehany kollegat, akit tul hangosan eromu-
ellenes volt, aztan autobaleset ert.) Felhivta a figyelmet, hogy Budapest
kornyeken a legtobb ivoviz un. parti szuresu (azaz Duna-parti szuresu) kutakbol
jon, es ezeknek a kutaknak a vizminoseget a vizeromu altal megemelt vizszint
le fogja rontani. Pedig szerinte mar most se tul jo a pesti ivoviz (anekdotaja
szerint a Vizmuvek akkori igazgatoja csak palackozott asvanyvizet ivott),
es a jovoben a varos novekvo ivovizigenyenek kielegitesehez epp abban az irany-
ban kellene a kutakkal terjeszkedni, amerre az eromu epulne. A szlovakokat
ez a kerdes sokkal kevesbe erinti, mivel nekik nincs ketmillios nagyvarosuk
az eromu kozeleben.

4.) Gazdasagossag

 A HVG hosszasan taglalta annakidejen, milyen sokba kerul az orszagnak
Nagymaros, es milyen keves aramot kapunk erte cserebe. (Most mar ha megepulne
is, 25 evig Ausztriaba menne az osszes termelt aram a vonatkozo szerzodes
szerint.)
Persze ez az a pont, ahol minel elorebb haladnak a munkalatok, annal inkabb
jobban meg fogja erni befejezni , mint visszacsinalni az egeszet.
Ezert felemas erteku az a cseh kezdemenyezes, hogy nem tesznek donto lepest,
de folytatjak az epitkezest.

 Vegul, de nem utolsosorban ott van a nagy kerdes

5.) Ki dontott, es kinek kellene dontenie egy ilyen monstre beruhazasrol?

 Bar magat a szerzodest "csak" a 70-es evekben irtak ala, maguk a tervek
az 50-es evekben keszultek, amikor a fenti kerdesek jo reszere senki meg nem
gondolt. Groszek hatalomra jutas idejen a Nagymaros-ugy egyfajta probakoveve
valt a vezetes-tarsadalom viszonynak, ezen mertek le sokan , akiknek fogalmuk
se volt Nagymarosrol, hogy komolyan veheto-e Grosz igerete, mely szerint nagyobb
beleszolast fog engedni a tarsadalomnak a dontesek hozatalaba. Kormanyaink
Nagymaros-uggyel kapcsolatos kormanyhozzaallasanak valtozasa az ellentuntetesek
puszta toleralasatol a szerzodes felmondasanak kilatasba helyezeseig sokak
szamara mintegy szimbolizalta a hazankban vegbe ment demokratizalasi folyamatot.

 Nem vilagos ma sem, helyes lenne egy ilyen "szakmai" kerdesrol nepszavazast
kiirni (melyik szakmaba is vag a kerdes? a vizmernokokebe? a kozgazdaszokeba?
a halbiologusokeba? a regeszekebe? a hivatasos politikusokeba?), mint azt
valaha az epitest ellenzok egy resze kovetelte. Itt jegyeznem meg mindenesetre,
hogy ugyanaz az osztrak Donaukraftwerke ceg, amely a magyar resz epitesi meg-
bizatasat mara elnyerte, Ausztriaban ketszer kenyszerult eromuepitest
felbehagyni, ha jol tudom eppen nepszavazas miatt. (Javitsatok ki, ha
tevedek.) Ez az "elfelejtett" motivum egyebkent talan szinten segithet a mai
osztrak hozzaallas megerteseben. Emlekszem, hogy amikor a HVG lehozott a
Donaukraftwerke igazgatojatol egy olyan nyilatkoztot, melyben az ur elismerte,
hogy Nagymaros egy katasztrofa, es csak azzal "vigasztalt", hogy a dunakiliti
eromuvel a Duna mar ugyis tonkre lett teve, az igazgato olvasoi levelben
tiltakozott, de csak a magyar HVG-nel, es nem a nyilatkozatot szinten kozzetevo
osztrak Kurir-nal is.( Ezt a kellemes kis epizodot ajanlom a kapitalizmus es
demokracia szavak szinonim voltaban hivok szives figyelmebe is. ;-)

 Ma , amikor ugy tunik, hogy tarsadalmi es orszaggyulesi konszenzus van arrol,
hogy nem kivanjuk se Bost, se Nagymarost, a kerdes inkabb ugy vetodik fel:
mekkora nemzetkozi beleszolast kerjunk illetve fogadjunk el a problema
megoldasaba? Haga vagy Brusszel dontson, vagy probaljunk inkabb negyszemkozt
egyezkedni. Valami azt sugja, nem veletlen, hogy Cseh-Szlovakia szivesen meg-
igerne elore, hogy engedelmeskedik a nemzetkozi szakertoknek, Mo meg nem.
Okos dolog-e egy orszagnak a sajat feje utan mennie, az "europai ajanlassal"
szemben is? Tudhatja-e egy orszag jobban , mi jo neki, mint nemzetkozi
tekintelyek, es ha esetleg tortenetesen objektive o tudja jobban, akkor is
szabad-e jobban tudnia? Megeri-e ezen az "aprosagon" tonkremenni hagyni
a biztatoan fejlodo visegradi egyuttmukodest, vagy ha mar a kommunizmust es
Csernobilt tuleltuk, akkor ezt a kis utohatast is el lehet azert viselni
a joszomszedsag kedveert, hisztizes nelkul?

  Bevallom, fogalmam sincs rola, mi a helyes valasz. Szamomra az esztetikai
ellenervek a legsulyosabbak, de tudom, hogy ma eppen ezzel lehet a legkevesbe
foglalkozni. Mindenesetre nagyon nehez szerintem megmondani, hogy ennek
a fejtoronek van-e es mi helyes megoldasa, es meg azt se latom vilagosan
mi a hamisitatlan ugyetlenseg, es mi a lehetosegek korlatozott voltanak
felismeresebol fakado bolcs allamferfiui onmegtartoztatas a mai magyar
diplomacia viselkedeseben.

 Elnezeseteket kerem, amiert ilyen bo lere eresztettem a mondokamat, es
amiert nem cenzuraztam ki az anekdotikus erteku, (szamomra is) ellenorizhetetlen
forrasokat. Reszben azzal a provokativ szandekkal irtam ilyen szemermetlenul
laikus modon, hogy a pontos ismeretekkel rendelkezoket helyreigazitasra es
ezaltal ismeret-atadasra osztonozzem. (Korosi Gabor itt vagy meg, vagy mar
ramuntal ? ;-)


				Udvozlettel: Hetyei Gabor
+ - Kulturak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tamas (Radnai),
     eszemagaban sincs tagadni, hogy leteznek kulturalis
kulonbsegek. Tizenegy eve gyotrom a fejem azzal, hogy Amerika miert
nem Budapest. Es ez meg csak nem is  Japan.
   Az entropiat az altalam javasolt gondolatkiserlet sugallhatta, de en
nem hiszem, hogy a kulturak -- a genekhez nem ertek -- entropikusak
lennenek. A gondolatkiserlet eppen azt mutatja, hogy mivel magatol a
folyamat entropikus lenne, kulturalis distinkciok pedig leteznek, ez
csak ugy magyarazhato, hogy valakik mindig jonnek es meghuzzak a
hatarokat, kulonben mar reg elmaszatolodtak volna. Persze, persze, az
egyes ember szempontjabol ezek a hatarok sokszor igen masszivak.
  A balra-tarts is konvencio, de a kormany mellol nem ugy tunik, mintha
egy hirtelen, egyeni elhatarozassal meglehetne valtoztatni. De
lehet, hogy megsem konvencio. En peldaul megfigyeltem, hogy a patkany, amikor
atszalad egy ures uttesten eloszor mindig jobbra nez. Az is
koztudott, hogy az emberek tobbsege jobbkezes, a jobbkezevel
dolgozik tobbnyire, igy ezt szokta kovetni a szemevel. Tehat neki
is termeszetesebb  a jobbranezes, akarcsak a patkanynak. A jobbrol
jovo auto pedig balra tart, ezert tartanak az autok balra Japanban.
   Nalunk San Diegoban viszont jobbra tartanak az autok.
Megfigyeltem, hogy mivel a balkezunk az ugyetlenebb, azt az
oldalunkat vedjuk eloszor, igy mindig eloszor osztonosen balra
nezunk. Balrol jovo kocsi jobbra tart.....

    A baj logikai. Allatban es emberben KOZOSEN megfigyelheto
AZONOSSAGOKKAL nem lehet emberek vagy ember csoportok kozotti KULONBSEGEKET
magyarazni.

           Szia,
                 Akos
+ - ok es ezek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Pocsi Laszlo irja,hogy a felso tizezernek oriasi hatasa van az amerikai
 politikara.Itt a Big Businesstol es a Big Laborig,a Bar Associationtol
 a Kongregaciokig sok mindennek sokfele hatasa van,olyan csoportnak,mint
 a Nyugdijasszovetseg elkepeszto befolyasa van.Aztan a minority csoportok-
 nak,az anti es pro abortusz mozgalmaknak,a kornyezetvedoknek,a homoszexuali-
 soknak es a gay-bashereknek.
 Sok kulonbozo erdeku mozgalom aranylag
 nyilvanosan fejti ki a befolyasat,nyilvanosan lobbyzik,es ez tisztabb helyze-
 tet teremt.Nem allitom,hogy akarmilyen szornyusegre nem vezethet ez,azt
 inkabb,hogy a Nagytoke (amondjuk a nagy indusztrialis oligarchak) nem tartja
 kezeben az orszagot.Persze van aki szerint megis,es nalam szazszor jobban ert
 az amerikai politikahoz :-((
 De H.Ross.Perot aki maga is eleme
 a Big Businessnek , anit-establishment jelolt ,35 szazalek(tobbsegi elektori)
 pollal Texasban.Itt van ez a Bush-pofi,aki nagyon sok es nagyon fontos kerde-
 sekben szemlatomast megy a sajat feje utan.Persze republikanus,es a republika-
 nus es a libertarianus filozofia a priori kozel all a big money-hoz.De azt
 ketlem,hogy a kornyezetvedelmi regularizaciok,vagy a kvota tetszett volna
 `Big Money-nak.Raadasul itt van ez a Supreme Court,akiket meg sehogy se
 lehet befolyasolni,es nem kicsi a szerepuk abban,hogy mi tortenik,(rendben
  a kihalt birak helyere lehet kedvunk szerinti birot allitani,de Souter
  viselkedese tegnap,nem volt igazan pro-life ve'rno"sze's)
 A harmincas evekben 500 torvenyereju rendelettel szocializaltak a gazdasagot
 ezt 35-ben egy Legfelsobb Birosagi rendelet alkotmanyellenesnek nevezte,de
a Commissionerek a legikozlekedestol,a teherfuvarozasig egeszen a hetvenes eve-
 kig kemenyen korlatoztak a Big Moneyt(azt a Korosi Gabor elmagyarazhatna
 hogy mi a corporative tax jelentosege,a hajdani nagy allami beavatkozase
 mert abbol egy hangot nem ertek,azt semmikeppen nem,miert  jo a
 nagytokenek)Ma nagyon Reagan-centrikusan iteljuk meg Amerikat,a reagani
 forradalom-ellenforradalom kinek mi tetszik tizenketeves es alapjaiban
 valtoztatta meg a viszonyokat,a prereagani Amerikaban az un.felso tizezernek
 sokkal kevesebb dobasa volt,es konnyen lehet,hogy a middle-class forradalom
 (vagy forradalmak,merthat liberalis es konzervativ kozeposztalyi rebellio
  van itt eppen) lenyeges megvaltoztatja a viszonyokat.
 .Amugy jobb ha a business
 nyiltan probalja befolyasolni az allamot,mintha az allam stikaban a businesst
 ami kies hazankban tortenik.Holgyeim es a maradek,hogy egeszen PC legyek,
 Kupa Misi tiz napja kozolte,nem lesz uj koltsegvetes,apro problemak,proble-
 macskak vannak,ehhez kepest tegnap Nagy Zoltan azt mondta,aprilisre kesz is
 lesz az egesz evi koltsegvetesi hiany.Ez az a megjegyzes amit Kupa el akart
 kerulni es ezert fogdosta meg a bankjaink nyakat azokert a felajanlasokert.EG

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS