Varga Jo'ska wrote:

> 1. Fogj egy almanachot, amelyben felsoroljak a vilag folyoit.
> 2. Ellenorizd, hogy kb. 30 szazalekuknak egyessel kezdodik a hossza.
> 3. Teljesen mindegy, hogy mi a mertekegyseg; kilometer, merfold, lab,
> huvelyk, fenyev, vagy angstrom: az eredmeny ugyanaz.

Es mi ra a magyarazat? En csak odaig jutottam, hogy el tudok kepzelni
egy ilyen eloszlast. 

SB

 wrote:
>De erdekelne abizonyitas (amire emlekszel belole). >
Csak arra emlekszem, hogy egyszeru volt, nem kellett hozza vegzettseg (Es
akkor helyesnek tunt). De 20 eve nem hallottam ilyet, es nektek sem ismeros,
lehet, hogy marhasag.
Talan, esetleg vmi olyasmi alapja volt, hogy egy veges sorozatban tenyleg
tobb az 1-el kezdodo szam.
udv, Sanyi

Sziasztok.

A hir igaz. Most megyek le mely-alfaba, hogy melyik konyvben olvastam a
dologrol. A lenyeg, ha pl. hangyakat szamolsz, eljutsz 1000-ig, ugye a
kezdoszamok egyenletes (egyforma) mennyisegben vannak. De jonnek a 10000-el
kezdodo szamok, es hirtelen az egyessel kezdodo szamok annyian lesznek, mint
az osszes tobbi eddig. Aztan a 20000-nel meg mindig alig javul az arany, de
ha elfogytak a hangyak, akkor ott befagyott az eloszlas. A vegtelenben
persze ez nem igy lenne, de az altalunk megszamlalt mennyisegek vegesek, es
innen ered a dolog.
Ha bovebbet talalok, megirom.

Istvan

 wrote:

> Hello tudosok!
> 20 eve volt egy tortenet, miszerint egy pofa eszrevette, hogy a sokat
> hasznalt fuggvenytabla elso oldalai koszosabbak, mint a hatsok, es ez
> azt jelenti, hogy a termeszetben tobb szam kezdodik 1-el, mint pl. 9-el.
> Ez ugye eleg meredek. Pedig, ha jol emlekszem, volt bizonyitas, olyan,
> hogy en is megertettem. Be tudja vki bizonyitani, vagy csak arrol van
> szo, hogy a konyvet az elejerol szeretjuk lapozni hatrafele?
> udv, Sanyi

Szia!

Tudnal bovebb adatokat adni? Homersekletek, idojarasi viszontagsagok, stb.
Esetleg mintat a nemet kretabol?

Udv

Istvan

 wrote:

> Kedves Tudosok!
>
>   Lam, eleg egy jo temat bedobni es megelenkul a lista forgalma. Remelem
> most is ez lesz, es segitetek nekem megoldani egy problemat.
>   A problema a kovetkezo:
>   Van nehany nagyfeszultsegu berendezes (szakaszolok, megszakitok,
> transzformatorok, gyujtosinek stb...). Ezek villamos csatlakozasai szinte
> kizarolag csavarkotessel vannak kialakitva. Ezek a kotesek idonkent
> meglazulnak (foleg aluminiumnal, ld. hidegfolyas), oxidalodnak, megno az
> atmeneti ellenallas es melegedni kezdenek. Tehat a vilamos csatlakozas
> josagara kovetkeztethetunk annak homersekletebol. Csakhogy ezek
> nagyfeszultseg alatt allnak es nem lehet oket babralni. Tavolrol szinten
> problemas a homersekletet megmerni (am de nem lehetetlen). Minden
> csatlakozasi pontra pedig nem tehetunk homerot, mert egy
> transzformatorhazban tobb 100 ilyen pont is lehet.
>   A megoldas:
>   Hojelzo kreta! Mely a ho hatasara elszinezodik es ugy is marad, igy a
> multban tortent homerseklet emelkedesere "emlekszik".
>   Ujabb problema:
>   Lehet is ilyet kapni, de rohadt draga (nemet termek)! Szerintem mi
> Magyarok is vagyunk olyan okosak, ha nem okosabbak, mint a Nemetek! Tehat
> kerdezem toletek: Ki tud ilyen (vagy esetleg egy mas elvu) olcso
> megoldasrol?
>   En mar gondoltam kulonbozo olvadaspontu zsirkretas jelolesre is.
>
> -_-_-_-_-_-_-_-_-_- Udv: Zsolt -_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-
>   mailto: 
> , )

Sziasztok!

A tozsde es a reszvenyek mar reg nem az, aminek indult. Per pillanat a
Yuppi-fiuk nagy lottojateka, csak az a baj, hogy nem a sajat penzukkel
jatszanak, hanem a kuncsafteval.
A reszvenyarfolyamoknak semmi koze a cegek tenyleges
teljesitokepessegehez, hanem valami egesz mashoz. (Lasd a valasztasok
utani tozsdezuhanast).
Az egesz dolgot az mozgatja, hogy a "befekteto" azt gondolja, hogy kesobb
lesz egy meg nagyobb balek (magyarul meg remenykedobb befekteto) aki meg
tobbet ad egy papirert mint o, mert azt gondolja hogy kesobb o is
dragabban adhatja el. Ezt ugy hivjak hogy hossz. Erre valaki egyszercsak
azt mondja, hogy kell a fenenek ennyiert. Erre bepanikol a tozsde, es
mindenki eladni akar. Ez a bessz.
Nem veletlen, hogy a tozsdevel kapcsolatban mar inkabb pszichologiai
tudomanyokat tanitanak.
1. Pelda:
A Richter 1.000 Ft-os reszvenyei, a Nagy Pukk elott 27.000 Ft-ot e'rtek.
Szerintetek fizetett a Richter 27-szeres osztalekot a papirok utan? Mert
nem. Az osztalek a nevertekre szol, es altalaban 8-10% korul van, azaz
fele mint egy szimpla bankbetetnek.:((( Szerintetek 27-szeres szavazati
jogot biztositottak a papirok? Egy fraszt.
Ez az egesz atalakult egy ossznepi "Gazdalkodj Okosan" jatekka, csak itt
bukni is lehet.
2. Pelda:
Osszeomlott a moszkvai tozsde. Erre mi tortenik? Az egyik magyar
asvanyvizgyar reszvenyei is zuhannak. Belfoldre termel a ceg, oroszokkal
kapcsolata sincs. Forgalma fix, nyeresege szinten. Mitol lett most
olcsobb?
Szoval az egesz atment egy nagy szemfenyvesztesbe, a vesztes pedig a
mindig kisember volt/van/lesz.

Ugyhogy jo tozsdezest.

Istvan

> Hogy az ordogbe is van ez a tozsdevel? Mindig csak azt hallani, hogy a
> reszvenyek ara mozog, veszik, eladjak, de nem latom, mi koze van ennek
> a ceg tenyleges tevekenysegehez. Az tunik szamomra logikusnak, hogy a
> reszvenyek utan osztalekot fizetnek, de errol sohasem hallani. Most
> akkor van osztalek, vagy nincs? Es ha van, akkor kit erdekel, hogy
> mennyi a reszveny ara, ha egyszer jol megy a ceg, es rendesen fizeti
> az osztalekot? (ergo nem kellene eladni a reszvenyt, meg ha zuhannak
> is az arak) Amikor a TVK papirjai melyponton voltak, az igazgatojuk
> ezt mondta: "semmi gond, ennek semmi koze a TVK teljesitmenyehez". Ha
> meg semmi koze hozza, akkor mi az ordognek van tozsde? Nem ertem.
>
> Udv.: SB

Varga Jo'ska  'jo'-szte't.edu irta:
 
> 1. Fogj egy almanachot, amelyben felsoroljak a vilag folyoit.
> 2. Ellenorizd, hogy kb. 30 szazalekuknak egyessel kezdodik a hossza.
> 3. Teljesen mindegy, hogy mi a mertekegyseg; kilometer, merfold, lab,
> huvelyk, fenyev, vagy angstrom: az eredmeny ugyanaz.

No, ezt kapasbol cafolni tudom, almanach sem kell hozza.
Ha fenyevben mered, akkor tuti, hogy 100 %-uknak nullaval kezdodik. :)

Sailor

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

1. Fogj egy almanachot, amelyben felsoroljak a vilag folyoit. 
2. Ellenorizd, hogy kb. 30 szazalekuknak egyessel kezdodik a hossza. 
3. Teljesen mindegy, hogy mi a mertekegyseg; kilometer, merfold, lab, 
huvelyk, fenyev, vagy angstrom: az eredmeny ugyanaz.

Az emlitett eljarast azert kezdtek meg kifejleszteni, mert az
atomeromuvek kiegett uzemanyag elemei -elsosorban a bennük
felszaporodott Pu miatt- igen hosszu ideig veszelyesek az elo
szervezetekre. Az elsodleges cel tehat a kulonbozo Pu izotopok
megsemmisitese volt.
 A modszer lenyege, hogy az egyes atommagok neutronelnyelesi
kepessege fugg a neutronok sebessegetol. Altalaban igaz, hogy az
atommagok neutronokra vonatkoztatott hataskeresztmetszete -azaz
kepletesen az atommagok merete a neutron szamara- no, ha a neutron
lassul. Az atommagok a lassu neutronokat gyakrabban "eszik meg". Ha
egy diagram fuggoleges tengelyere a befogas valoszinuseget -vagy a
hataskeresztmetszetet- vesszuk fel, a masik, vizszintes tengelyere a
neutron energiajat, egy korulbelul 1/x jellegu gorben helyezkednek el
a mert ertekek. Ennek magyarazata az, hogy minnel tobb idot tud egy
neutron egy atommag veges kozelsegeben tolteni, azaz minnel kisebb a
sebessege, annal valoszinubb, hogy a befogas letrejon. 
Ezen az 1/x jellegu gorben azonban eles, hegyes, viszonylag magas
csucsok is talalhatok. A meresek szerint az egyes atommagok a rajuk
jellemzo energiaszintnel rezonanciaba kerulnek a mellettuk elhalado
neutronnal, es a befogas valoszinusege ezen szuk energiaszinten
ugrasszeruen megno. A jelenseget ugy lehetne szemleltetni, mintha az
atommagot jelento hullamcsomag es a mellette elhalado neutron nevu
hullamcsomag rezonalna egymassal, es igy megno annak a valoszinusege,
hogy a neutron energiaja bekerul a magba. Marpedig aminek nagy a
valoszinusege, az gyakran tortenik meg.
Miutan a Pu egyes izotopjainak ismert a rezonanciabefogasi energiai,
ugy a feladat az, hogy csupa ilyen energiaju neutronnal kell bombazni
a kiegett futoelemet, es a besugarzo neutronok donto hanyadat a
celzott plutonium atommagok fogjak elnyelni. A befogas utan az
atommag gerjesztette valik, es rovid felezesi idovel elbomlik egy
masik, artalmatlanabb magga. Ekozben persze energia is szabadul fel,
amit egy megfelelo berendezessel kinyerhetunk, ez csak technologia
kerdese.
Az eljarassal tetszoleges, ismert rezonanciabefogasi tulajdonsaggal
rendelkezo atommagok atalakithatok masik atommagga, azaz kello
ugyesseggel a kiegett futoelemben levo hosszu felezesi ideju izotopok
atalakithatok rovid felezesi idejuekke. A tervek szerint egy 5 evet
pihent kazettat mar kezeles ala lehetne vonni, az eljaras soran a
radioaktivitasa ugrasszeruen megnone, de ujabb kb, 5 ev pihentetes
utan a kazetta sokkal kevesbe volna radioaktiv, mint egy kezeletlen
10 eves futoelem. Az elhasznalt futoelemeket igy kb. 50 ev tarolas
utan fel lehetne dolgozni a hagyomanyostol csak kisse eltero ipari
modszerekkel, es ki lehetne nyerni beloluk a sok ertekes, ritka
elemet. Ez azt jelenti, hogy az elhasznalt futoelem tobbe nem egy
orokre megsemmisitendo szemet lesz, hanem egy 50 ev mulva ertekesse
valo strategiai nyersanyag.
Az elektromagneses modszerol semmit sem tudok, de szkeptikusan allok
a temahoz. Tudtommal az egyetlen elektromagneses hatas ami egy
atommagot bolygatni tud, az egy gamma foton. Nehezen hiszem, hogy
barmely berendezesunkkel egy makroszkopikus terreszben olyan
viszonyokat tudnank eloallitani, mint ami egy olyan atommag kozeleben
van, ahol egy gamma foton halad el.

Vida Zoltán
Safety Assessment Specialist
NPP Paks

Elorebocsatom, hogy NEM vagyok kozgazdasz, azaz kontarkodom.

> Hogy az ordogbe is van ez a tozsdevel? Mindig csak azt hallani, hogy a
> reszvenyek ara mozog, veszik, eladjak, de nem latom, mi koze van ennek
> a ceg tenyleges tevekenysegehez. Az tunik szamomra logikusnak, hogy a
> reszvenyek utan osztalekot fizetnek, de errol sohasem hallani. Most
> akkor van osztalek, vagy nincs? Es ha van, akkor kit erdekel, hogy
> mennyi a reszveny ara, ha egyszer jol megy a ceg, es rendesen fizeti
> az osztalekot? 

  Egyes cegek fizetnek osztalekot, de altalaban ez nem lenyeges. Microsoft
peldaul tudtommal nem fizet, megis megy egbe a papirok ara.
  En rengeteg kozgazdaszt kerdeztem, hogy pontosan mi is koti egy ceg
reszvenyenek arat barmihez. Nem tudtak ra valaszt adni. Igazabol nem
is erdekli oket :-(
  Bennem az a kep alakult ki, hogy a tozsdezes lenyegeben olyan, mint
a belyeggyujtes. Azert veszel reszvenyt, mert remenykedsz, hogy tobbert
tudod eladni. Azert az egesz nem fuggetlen a gazdasag egeszetol.
  Egyes embereknek 'tul sok feles penzuk van'. Egyik opcio, hogy berakjak
a bankba, es kamatoztatjak (iletve ennek verzioi: kotvenyek, es ehhez
hasonlok). Ezzel az a baj, hogy egy bank megbecsli, hogy a penz *legalabb*
mennyit fog fiallani, abbol meg levesz valamit, es annyit fizet az embernek.
Ez meg bonyolitva van azzal, hogy bizonyos mertekig kiszamithatatlan az
inflacio. Bank amikor beteti kamatot allapit meg, akkor a leheto legoptimistabb
inflaciora alapoz, mig amikor kolcsont ad, akkor a leheto legpesszimistabb
inflaciot telezi fel. Na meg egy picit rarak haszonnak. A ketto kozotti
kulonbseg (azaz az inflacio kiszamithatatlansaga) noveli a bank hasznat.
  Ez a nagyfoku konzervatizmus bizonyos ertelemben hatrany, mert a 'feles'
penz nem jut el teljes egeszeben a potencialis befektetokhoz, akik tudnanak
mit csinalni a penzzel. A tozsde bizonyos szempontbol a bankokon keresztuli
befektetes alternativaja. Emberek folos penzukert reszvenyeket vesznek,
ami kozvetve eljut befektetokhoz. Azok befektetok a penzt, hasznot termelnek,
ami valamilyen modon ismet megjelenik ujra a tozsde piacon (peldaul ugy,
hogy a cegnel dolgozok jol meg vannak fizetve, es feles penzuk keletkezik).
  Az egesz tozsdet lehet szerintem az ultra konzervativ bankpiac
ellenpontjanak, egy befektetesi anarchianak. Abszolut nincs garancia semmire.
Viszont kozvetve csatolva van a valos gazdasaghoz. Na nem egyes cegekhez, 
hanem a gazdasag egeszehez. Minden egyes pillanatban vannak emberek akiknek
feles penze van, illetve masok, akiknek penzre van szuksege. A tozsde
megprobalja a kettot egyensulyba hozni.
  A fo problemam az, hogy vannak egyeb hatasok is, amik nagyon meg tudnak
mindent kavarni. Greenspan riogat mindenkit azzal, hogy a tozsde nemsokara
teljesen ossze fog omlani. Arra utal, hogy volt amerikaban egy demografiai
robbanas a haboru utan. Jelenleg ez a populacio dolgozik, fizetesileg
majdnem a csucson van, es sporol a nyugdijara. Foleg a tozsden kersztul.
Ettol persze megy az egbe az osszes arfolyam. Nemsokara viszont elmennek 
nyugdijba, es elkezdik kivenni a penzuket. Ettol elindul a beka segge ala
a tozsde, mert *valahonnan* kell jonnie a valos penznek (azaz tekinthetem
a tozsdet egy fekete doboznak, amibe ugyanannyi valos penz megy be, mint
amennyi kijon). Ettol emberek megijednek, es elkezdik atcsoportositani
a penzuket megbizhatobb helyekre. Valahol siklikus az egesz. A generaciok
valtakozva hol imadjak a tozsdet, hol rettegnek tole.
  Abszurd az egesz, es szerintem aki azt allitja hogy *erti* hogy hogyan
mukodik, az hazudik. Vannak empirikus szabalyok, amik neha mukodnek, de
semmi tobb. Alapvetoen ketallapotu a rendszer, de hogy pontosan mikor
es miert csap at egyik vegletbol a masikba, nem hiszem hogy meg lehet mondani.
  Az is kerdes, hogy a nagy befektetesi cegek mennyire hatarozzak meg a piacot.
Soros mondta egyszer, hogy valamit csinalni kene, hogy a tozsdepiac ne 
legyen kiszolgaltatva az olyanoknak mint O.

> is az arak) Amikor a TVK papirjai melyponton voltak, az igazgatojuk
> ezt mondta: "semmi gond, ennek semmi koze a TVK teljesitmenyehez". Ha
> meg semmi koze hozza, akkor mi az ordognek van tozsde? Nem ertem. 

  Hasonloan meg lehet kerdezni, hogy peldaul az amazon.com reszvenyei miert
vannak az egben, amikor eddig csak penzt nyelt el az egesz, hasznot nem 
termelt. Tekintve hogy a nagy konyvcegek felebredtek (borders, barns & nobble,
etc.) korant sem biztos, hogy valaha fog penzt termelni (foleg ha agyonvagjak
AFA-val, aminek jelentos eselye van). Az emberek megis veszik mint cukrot
amitol megy fel az arfolyam, amitol megnyugodnak a birkak, hogy jo befektetes
volt.
  
> alakit aramma? Lehet, hogy le vagyok maradva egy brossuraval, de
> szeretnem, ha valaki felhomalyositana a "gravitacios hullam" fizikai
> alapjairol is, mert ketelkedem letezeseben.

  Ne legyel, nagyon valoszinu, hogy vannak gravitacios hullamok. Gyakorlatilag
az ar-apaly bizonyitja, hogy letezik. Vilag tomegeloszlasa megvaltozik,
es ezt megerezzuk a foldon. Akarmi is okozza ezt, hivhatjuk gravitacios
hullamnak. Amin lehet vitatkozni, hogy ennek a hullamnak mik a tulajdonsagai.
Altalanos Relativitasbol 'kigyun' hogy mi ez, es hogyan terjed. Azon
lehet vitatkozni, hogy az elmelet igaz-e. Azon nem nagyon, hogy vannak-e
gravitacios hullamok. 
  Arra viszont marha kivancsi lennek, honnan akarnak energiat nyerni
az egeszbol. Ar-apaly eromuvet lehet epiteni, ami gravitacios hullamokat
csapol meg, de a kert vegi dezsaban nem lesz akkora dagaly, amibol
a hutogepet el tudnam latni villannyal. 
  Mindenkinek szive joga feltenni, hogy van valamilyen gravitacios hatter
sugarzas, amit eddig nem detektaltunk (mikrohullamu hatteret se talaltuk
meg sokaig). Ha viszont valaki ilyet talalt, akkor sokkal jobban jarna,
ha bekaszirozna erte a Nobel csontot, majd elfogadna az igazgatoi allast
az uj intezetben, ami az uj felfedezes kiaknazasara jonne letre.

Gyula

Sziasztok!

Akit komolyabban erdekel az itt felvetett problema, az 
megtalalhatja ezt egy magyar nyelvu matematika konyvben, 
melynek cime: Valoszinusegszamitasi Paradoxonok.
Ebben rengeteg hasonlo paradoxon van leirva, a megoldasaikkal 
bizonyitasaikkal egyutt. Eleg erthetoen, peldakkal, inkabb 
ismeretterjeszto szinvonalon. (A szerzore sajnos mar nem 
emlekszem, es most valahol videken van a konyv.)

udv - E. Laszlo

> Hogy az ordogbe is van ez a tozsdevel? Mindig csak azt hallani, 
> hogy a reszvenyek ara mozog, veszik, eladjak, de nem latom, 
> mi koze van ennek a ceg tenyleges tevekenysegehez.

A dolog lenyege, hogy tozsdere alapvetoen azert mennek vallalatok,
hogy ott toket szerezzenek. Magyaran reszvenyeket bocsatanak
ki, amit az emberek, mas vallalatok, befektetesi alapok, stb 
megvesznek, es ezaltal egyreszt tulajdont szereznek a reszvenyt
kibocsato vallalatban, masreszt viszont azt a penzt veglegesen (!!)
a kibocsato vallalat rendelkezesere bocsatjak. Aztan persze a
tozsdei kereskedes soran a reszvenyeket es ezzel a tulajdonreszt
adjak-veszik, de ez a kibocsatot mar valoban nem igazan izgatja.
Ami miatt megis erdekelheti a kibocsatot, hogy mennyi az arfolyam,
az az, hogy ettol fugg, hogy egy ujabb reszvenykibocsatas eseten
milyen sikerre szamithat. Ha szarnyal a tozsde es ezzel egyutt a
vallalat reszvenyeinek arfolyama az eget verdesi, akkor erdemes
ujabb reszvenykibocsatasba fogni, mert ekkor a nevertek (ami a
tulajdonhanyadot meghatarozza) tobbszoroset lehet beszedni.
Mig, ha a ceg reszvenyeit bagoert adjak, az azt jelzi, hogy a
tozsderol nem, vagy csak rossz feltetelekkel tud toket szerezni.
A budapesti tozsden egy kicsit bajos, hogy magas a kulfoldi
tulajdonos erdekeit kepviselo, kimondottan spekulativ uzletkotesek
aranya, akik par nap alatt relative sok penzt szoktak kivonni
vagy bevinni, igy a spekulacios elvarasok erosebben befolyasoljak
a reszvenyt kibocsato vallalatok megiteleset, mint a tenyleges
gazdasagi folyamatok. Masreszt viszont a tozsdei kereskedeshez
sok-sok penz kell, ami nekik van, masoknak meg nincs.

Tisztelettel

Csussz

u.i.: ha nagy az erdeklodes, szivesen irok a temaban, de szerintem
a termeszettudomanyok sokkal izgalmasabbak

Akit erdekel a tema a Science marcius 6. szamaban egy kulon resz
foglalkozik a mitokondriummal es benne a mtDNS-sel torteno biologiai
kormeghatarozas pontossagaval es buktatoival.

Eva

Zsolt kerdezte:
> Lehet, hogy le vagyok maradva egy brossuraval, de
> szeretnem, ha valaki felhomalyositana a "gravitacios hullam" fizikai
> alapjairol is, mert ketelkedem letezeseben.

Ne ketelkedj benne. Az 1993-as fizikai Nobel-dijat eppen ezugyben adtak
R. A. Hulse-nak es J. H. Taylornak.
Alapja: 1916 korul Einstein ramutatott, hogy az altalanos
relativitaselmelet  teregyenleteinek letezik hullammegoldasa. Kozvetlen
kimutatasukra sok probalkozas tortent, de rendkivul nehez a
detektalasuk. Aranylag eros gravitacios hullamok kibocsatasa nagy
tomegu, egymas korul nagy sebesseggel keringo testektol varhato, ilyenek
a kettoscsillagok. 1975-tol Hulse es Taylor a PSR 1913+16 jelu pulzart
figyeltek. Ez egy kettos rendszer, kb. 1,4 Naptomegnyi csillagokkal,
feltehetoen mindketto neutroncsillag (igen kis meretuek) A keringesi ido
14 ev alatti valtozasa jo osszhangban van a grav. hullamok kisugarzasa
miatti energiacsokkenesbol szamithatoval.
Erdekessegkeppen: a kettoscsillagok eseten a gravitacios hullamok
teljesitmenye 10^18, 10^24 watt. A Fold Nap koruli keringesebol szarmazo
grav. hullamoke kb. 200 watt, a Jupitere kb. 5400. Ez igen csekely
ahhoz, hogy a tobbi perturbacios hatas mellett a bolygok palyaiban 
eszreveheto modosulast okozzon.

Arrol viszont sejtelmem sincs, hogy a hires svajci ceg hogyan gyart
ebbol villamosenergiat...

Jano
----------------------------------
Piriti Janos - Nagykanizsa

 írta a következő üzenetben: ...
 wrote:
>
>> tobb mint negymillio frankot fektettek a cegbe, vegre szeretnenek
>> valamit viszontlatni...
>
>Hogy az ordogbe is van ez a tozsdevel? Mindig csak azt hallani, hogy a
>reszvenyek ara mozog, veszik, eladjak, de nem latom, mi koze van ennek
>a ceg tenyleges tevekenysegehez. Az tunik szamomra logikusnak, hogy a
>reszvenyek utan osztalekot fizetnek, de errol sohasem hallani.
Itt ket kulonbozo dologrol van szo.
Az viszonylag nagyon ritka, - bar elvileg a magyar torvenyek nem zarjak ki,
hogy egy alakulo tarsasag nyilvanos felhivassal gyujtson reszvenyeseket.
Altalaban a tarsasagot letrehozza valamilyen tokevel rendelkezo csoport,
ellatja a sajat penzebol (esetleg hitelbol) valamilyen indulo tokevel, es a
tarsasag mukodik egy darabig. Ezutan ket alapeset van. Vagy a tarsasag jol
megy es ezert olyan tobblet tokemennyisegre van szuksege, amelyet az eredeti
tulajdonosok mar nem tudnak finanszirozni, es ezrt keresnek  ujabb
befektetoket a tokeemeleshez. Ekkor az ujabb reszevenyeket vagy neverteken,
vagy meghatarozott arfolyamon lejegyzik az uj tulajdonosok, es a penzbol
bovul a tevekenyseg. Ebben az esetben a tozsde csak az ujonnan kibocsatott
reszvenyeket eretekeli. Ettol fuggoen elofordulhat, hogy a tarsasag altal
kibocsatott 100 000 dollaros reszvenypakettert a tarsasaghoz folyik be 300
000 dollar. Itt a korabbi tulajdonosok haszna kozvetett, hiszen a tokeemeles
altal, a jobb termelo kapacitason keresztul az o reszvenyeik is
felertekelodnek (mondjuk 400 lesz az arfolyamuk a beruhazas befejezesekor)
Van egy masik lehetoseg, hogy a tulajdonosok a jo termeles es hozam ellenere
ugy latjak, most mar szukseguk van a penzukre, vagy mart mashova akarjak
fektetni, vagy egyszeruen fel akarjak elni. Ekkor mennek a tozsdere a
reszvenyeikkel, es itt realizalhato az un. alapitoi nyereseg. Eredetileg
betett a nevertekkel megegyezoen 100 dollart, most az arfolyam 300, a
nyeresege 200 dollar.
Ha en helyesen ertelmezem az eredeti felvetest, akkor errol van szo.
Egy csoport belerakott korabban 4 milliardot a cegbe, de a termeles az
eredeti profillal csak nem akar elindulni. A reszvenyek ezert csokkeno
arfolyamuak. Mit tehet a tulajdonos. Keres egy uj termeket, amelyik remenye
szerint nagy hozamot biztosit, megkezdi ennek a termeleset, es bejelenti az
uj nagy profitaot. Ennek a hirnek a hatasara a tozsden emelkedik a
reszvenyek ara, es amikor eleri azt a szintet, hogy megerei az eredeti
tulajdonosnak kiszallni, akkor piacra dobja a csomagot. Ezzel az egesz
problemat a szonyeg ala sopri, kinlodjanak vele az uj tulajdonosok.
Ami viszont a TVK armozgasat illeti, az tenyleg kozvetlenul nem hat ki a
termelesre. (csak kozvetett hatasa lehet, ha a TVK uj toket akar bevonni,
akkor azt alacsonyabb arfolyamon teheti, azaz ugyanolyan befekteteshez
nagyobb  mennyisegu reszvenyt kell kibocsatania (ha lejegyzik), tehat
kevesenn  reszben marad az eredeti tulajdonosoke.
Az osztalekfizetesrol - mivel az a tulajdonosok maganugye, termeszetesen
kevesebbet szoktak a sajtoban irni, de ha figyelsz, idonkent kozgyulsei
hatarozatokban tlalkozhatsz az osztalek mertekevel is. Ez egyebkent az
arfolyam meghatarozasanak fontos, de nem kizarolagos tenyezoje.
Remelem sikerult vlamit megertetnem belole.
szittner karoly

> Hogy az ordogbe is van ez a tozsdevel? Mindig csak azt hallani, hogy a
> reszvenyek ara mozog, veszik, eladjak, de nem latom, mi koze van ennek
> a ceg tenyleges tevekenysegehez. Az tunik szamomra logikusnak, hogy a
> reszvenyek utan osztalekot fizetnek, de errol sohasem hallani.

Azert neha hallani az osztalekrol, de csak evente egyszer, majus tajan;
a tavaly majus pedig mar jo reg volt biztos azert ejtetted el fel.

A kozgazdak szerint:

1. A reszveny birtoklasaval ketfele jovedelemre tehetsz szert:
   osztalekra es arfolyamnyeresegre. Az utobbi sokkal jelentosebb.

2. A reszvenyek arfolyamat a ceg jovobeni kilatasai hatarozzak meg.

Szerintem: a reszvenyek arfolyamat a kereslet-kinalat hatarozza meg;
a ceg jovobeni kilatasainak csak annyi koze van hozza, hogy ha egy
cegrol rossz hireket kozol az ujsag, akkor a befektetesi tanacsadok
nem javasoljak a reszveny vasarlasat es igy a csokkeno kereslet miatt
leesik az arfolyam. Tehat az ok-okozat pont forditott, mint amit a
kozgazdak sugallanak.

[Amikor ilyeneket mondok, a kozgazdak huledeznek es lecsurkaznak -
nem is Csurkat mondanak, hanem Kortent, de az nem olyan kozismert.
Erre en a karpotlasi jegyet szoktam felhozni mint arfolyammal biro
vecepapirt, erre kifordul a szemuk es az allam jovoben szuksegesse
valo sterilizalasi kotelezettsegerol zagyvalnak, marmint hogy koteles
az osszes, forgalomban levo karpotlasi jegyet elobb-utobb valodi
reszvenyre cserelni. Erre en: hiszem ha latom. Ilyenkor szoktunk
temat valtani.]

Udv///Laci

P.S: Egy reszvenytarsasag nem feltetlenul szerepel a tozsden; az RQM
peldaul nem (nyilvan fel a tozsdetol mint ordog a tomjenfusttol, mert
akkor fuggetlen auditornak kellene atvizsgalni a ceg konyveleset). A
reszvenyesek azert kaptak be a horgot, mert azt hittek, hogy ha majd
bejon az orokmozgo-biznisz, a reszvenyeik ara ezerszeresre ugrik fel.

ez csak egy elozetes, a szamok eloszlasa tenyleg nem egyenletes,
persze nem pusztan a szamok eloszlasa, hanem a sorszamok elofordulasi
gyakorisaga. Errol van valahol egy angol nyelvu levelem, ha megtalaltam,
leirom
Laci