Kedes Gabor!

Azt irod, hogy:

>Persze defini'cio' ke'rde'se, mi az o"skommunizmus. Amit Te lei'rta'l, az egy
>szaba'lyos maga'ntulajdonon alapulo' piaci eloszta'si rendszer. Nincs pe'nz,
>de pe'nz amu'gy sem kell a piachoz. Ez szerintem semmilyen defini'cio' szerint
>sem o"skommunizmus, hiszen azt a piaccal szembea'lli'tva definia'lja'k. A
>marxista'k pl. u'gy definia'lja'k, hogy nincs eloszta'st befolya'solo' tulajdon
,
>teha't e'rdektelen, kinek a nyila lo"tte le a zsira'fot.


Ez szerintem olyan mint amikor egy 500 ml.-es poharban 250 ml. bor van es
az optimista azt mondja, hogy: "felig teli".  Az igaz, hogy a marxistak a
piaccal szemben definialtak az oskommunizmust, es igy epp ugy nem ertettek
a tulajdon jog mukodeset mint a klasszikus kozgazdaszok.  A tulajdon jogot
csak ugy lehet erteni hogy egy rendszer ami egy resze a tarsadalomnak, ami
egy nagyobb es komplikaltabb rendszer.  

Elviekben a fogalmakat akarhogy definialhatjuk.  Csakhogy a hasznalat
kozben rogzodnek a jelentesek es a definiciok eleve elmeleti eloiteleteket
tartalmaznak.  Ennek a jelensegnek valoszinuleg informatikai es
psichologiai oka van.   A "Gestalt" psichologusok szoktak jatszani a
kovetkezo fele kiserletekkel.  Rajzoljunk zold szinu ceruzaval egy harom
dimenzios kocka reprezentaciojat egy papirra.  Egyik belso sarkat jeloljuk
meg piros ponttal.  A "subject"-et  kerdezzuk meg, hogy elol vagy hatul van
e a pont?  Aki azt mondja, hogy elol, azt nehez meggyozni az elenkezojerol,
es forditva, pedig a pont sem elol sem hatul, hanem ugyanabban a mezoben
van mint a tobbi sarok.

Az oskommunizmus ilyen definicioja nem hasznos, epp ugy mint az olyan
definicioja a piacnak ami !kungok a rendszeret is befogadna.  Ilyen piac a
bortonokben es internalo taborokban is talalhato, nem is beszelven az
'atkosrol'.  Valoban vannak piac szeru reszletek, de nemcsak penz nincs,
hanem alkudozas sincs, 'ar' kulonbseg sincs, kereslet/kinalat szerinti 'ar'
modusolasok is csak nagyon hosszu tavon tapasztalhatok, es az elosztas
folyamata es vegeredmenye szempontjabol nem egeszen, de majdnem, mindegy,
hogy kie volt a nyil.

>Karcsi ba'csi megi'te'le'se'ben nincs ko~ztu~nk le'nyeges vita.

Ennek orulok.

>Amit arro'l i'rta'l, mi is a tudoma'ny, i'gy szerintem nem igaz. Ezzel Te pl.
>a kvantummechanika't is kiza'rod a tudoma'nybo'l, hiszen me'g azt sem tudja'k
>megjo'solni, hogy hol, mekkora sebesse'ggel halad az a fra'nya elektron.

>[...]

>Erro"l a hibahata'rro'l persze a politikusok gyakran nem tudnak, vagy ha me'gis
,
>akkor viharos sebesse'ggel elfelejtik. De erro"l nem a ta'rsadalomtudoma'nyok
>tehetnek. E's az, hogy mit mondanak, csina'lnak a politikusok, nem me'rce a
>ko~zgazdasa'gtan megi'te'le'seben.

Itt is teljesen eggyet ertunk: 1. minden tudomanynak hatara  van, 2. a
tarsadalom tudomanyok nagyobb elmeleti nehezsegekkel kuzdenek mint a
kiserleti vagy analitikus tudomanyok, 3. a tudosok nem felelosek azert,
hogy milyen felrevezeteseket fejtenek ki egyes politikusok vagy kozonseg
tagjai az elmeleteikbol.  A legnagyobb marhasagokat lehet ilyen teren
olvasni, peldaul Csurka bacsi azzal jott elo a Soros elleni vadai kozott,
hogy Soros valamikor Popper Karoly tanitvanya volt, es igy hisz a
Heisenberg elveibe (sic!).  'Ergo'  - dekadens kozmopolita aki meg az igaz
valosagot is tagadja.  

Megvallom a kvantummechanikat nem ertem teljesen, minthogy azt sem, hogy
Popper bacsi hogyan epit induktcio nelkuli statisztikat, pedig mar ket eve
verem a fejemet a 'Logic of Scientific Discovery'-vel.  Ennek ellenere,
elismerem, hogy a kvantummechanika tudomany, tudja, hogy kb. hol van az
elektron, ha nem kerdezzuk milyen gyorsan es merre halad, vagy tudja hogy
milyen gyorsan halad, ha nem kerdezzuk hol van.  Mitobb megmondja, hogy mit
nem tud, es nem szabja meg, hogy atomot robbantani kotelezo vagy jo.

>To"led me'g csak
>nem is azt fogja'k ke'rdezni, hogy mekkora valo'szi'nu"se'ggel tala'lnak el
>engem, hanem hogy most sikeru~l-e ve'gre eltala'lni azt a rothadt diszno't.
>(Merthogy a ta'rsadalomtudoma'nyokto'l ezt ke'rik.) Ebben pedig mindaz, amit
>elsorolta'l, nagyon keve's segi'tse'get fog adni. Ha ezt nem tudod megjo'solni,
>minden ma's e'rdektelen.

En nem altalanositanek igy a kozgazdaszokkal szemben.  Engem csak akkor
zavarnak, ha 'ex cathedra' kijelentik, hogy a korlat nelkuli szabad
kereskedelem csak a leheto legjobbat hozza mindenkinek, vagy azt, hogy a
kertesz es a 'commodity broker'-nek egyforma dontesi lehetosegei vannak,
vagy hogy az ertek teljesen fuggetlen az eloallitasi koltcsegtol, vagy hogy
a deficit problemat (itt Canadaban) csak ugy lehet megoldani, hogy a munka
nelkuli segely mennyiseget es idotartalmat csokkentjuk mig a jogusulasi
kovetelmenyeket emeljuk, stb.  

Mivel en nem vagyok kozgazdasz, igy sokmindent nem ertek.  Nem ertem azt,
hogy honnan jon a varazsos tervezesi kepesseg a privatizacioval.  Nekem ugy
tunik, hogy a privat es allami tervezes egyarant lehet jo es rossz. 
Peldaul, ha a privat tulajdon valami varazsszeruen fellenditi a gazdasagot,
miert nem lehetett volna minden dolgozonak reszvenyt adni a vallalatba ahol
dolgozott ?  Igy, ugye, egybol minden privatizalodott volna, es a tobbi
rendezkedes elintezodott volna a tozsden ?

>Persze, gazdasa'gtanban, e's a'ltala'ban a ta'rsadalomtudoma'nyokban van
>ideolo'gia. Fo"leg, amikor politikusoknak su'gnak. Ez azonban e'rdektelen.
>Hosszu' ta'von kipotyognak, ha nem to~bbek elo"i'te'letekne'l.

Valaki meg regen a televizioban azt mondta, hogy hosszu tavon ugyis
mindenki megdoglik.  Ahoz viszont, hogy jol ertsed, hogy milyen melyre
hatol be a tudomanyba az ideologia, Mannheim Karcsi bacsi 'Ideology and
Utopia' cimu konyvet ajanlom.  Az angol verzio valamivel bovebb es
szerintem jobb mint az eredeti nemet, de en nem tudok nemetul olvasni es
csak a tartalom jegyzekre meg a kritikakra alapozom a velemenyem.

>Viszont olyan
>gazdasa'gtanra hia'ba va'rsz, ami mindig, minden ta'rsadalomra igaz lesz.
>E'n nem is e'rtem, mie'rt akarsz olyan gazdasa'gtant, ami az o'kori Ro'ma
>gazdasa'ga't ugyanolyan jo'l lei'rja, mint a jo~vo" sza'zade't. A ta'rsadalom
>egy dinamikusan va'ltozo' rendszer, ahol a viselkede'si alapszaba'lyok
>mo'dosulnak. Ma'sok voltak a rabszolgatarto' antik ta'rsadalom gazdasa'gi
>o~sszefu~gge'sei, mint a mu'lt sza'zadi kapitalizmuse', vagy a mostanie'.
>Ez mie'rt baj?

Nem akarok, es nem varok teljesen altalanos gazdasagtant.  Csak anyit
kerek, hogy a kozgazdaszok fogadjak el, hogy a szakmajuk csak egy kis resze
a tarsadalom tudomanyoknak altalaban.  Igy a kijelenteseik szerenyebbek
lesznek, es talan a tobbi tarsadalom tudomanyoktol is tanulnak valamit.

En is ugy latom, hogy a tarsadalom egy dinamikusan valtozo rendszer, azaz,
a tarsadalmak dinamikusan valtozo rendszerek.  De ez nem azt jelenti, hogy
a valtozasok magatol ertodoek es hatarozottak vagy, hogy teljesen
veletlenek.  Igy szeretnem erteni, hogy mikep fejlodott a Romai rabszolga
tarsadalom az elozo tarsadalombol/utan es hogy lett ebbol feudalizmus, es
hogy lett feudalizmusbol kapitalizmus, es hogy lehetne kapitalizmusbol
valami mas, lehetoleg kellemessebb es a vilag tobbi elolenye szepontjabol
kevesbe veszelyes.  Mert annak ellenere, hogy a szabadsag levegojet mar '57
ota szivom, nekem meg nem sok oromet hozott a kapitalizmus.  Az atkosban
viszont biztosan elpusztultam volna, de szegenyebb kapitalista orszagban
is.

Udv.

L.T.B.

Dr. Roboz kollega kifogasolt nehany orvosi szakkifejezest (NEM 
szexualist, hanem elmegyogyaszatit) ennek a tanulmanynak elozo 
(tegnapi) verziojaban, igy hat egy nappal kesobb es az orvosi 
velemenyek nelkul olvashatjak csak!

Kedves Gabor !

	Nem vagyok kozgazdasz, igy csak bonusz kerdesedre valaszolok. Azt
irod, hogy a FIDESZ nepiesedik, az MDF liberalizalodik, mig a nep szocializmust
szeretne. Az, hogy a FIDESZ es MDF gazdasagpolitikaja kozeledni latszik
egymashoz nem erzeki csalodas. Mar-mar megkockaztatnam, hogy igazabol sohasem
tavolodtak el egymastol. Az MDF gazdasagpolitikaja, valojaban mindig is
mentes volt kituno torteneszeinek ideologiajatol. Amig az MDF kultur es
oktataspolitikajat(neha kulpolitikajat) a 2000 eves magyar tortenetiseg,
a nyugati keresztenyseg ezereves vedobastyaja stb. jelszavak jellemeztek,
addig a gazdasagpolitika, kulonosen Kupa alatt, megmaradt a pragmatizmus
keretei kozott. Ha a fobb nyugati gazdasagpolitikai iranyokhoz kellene
hasonlitani, leginkabb az ujliberalis gazdasagpolitikahoz allt (es all)
kozel. Itt elsosorban a nagyaranyu privatizaciot, artamogatasok leepiteset
a munkaeropiac liberalizalasat (alacsony szintu allami beavatkozas), lehetne
jellemzo peldakent megemliteni. Ez a fajta gazdasagpolitika barhol a vilagon
a gyors gazdasagi fejlodes igeretevel kecsegtet, ugyanakkor a tarsadalom gyors
szegregaciojaval jar (azaz a szegenyek meg szegenyebbek, a gazdagok meg
gazdagabbak lesznek. Emlekezzunk csak vissza arra, hogy a gazdasagi
liberalizmus aranykora, a szabadversenyes kapitalizmus, szinte kiprovokalta
a marxizmus megjeleneset. A FIDESZ sohasem igert mast, mint liberalis gazdasag-
politikat es a jelenlegi vezetoreteg, Orbannal az elen, eroteljesen
ujliberalis beallitottsagu. Az egyszeru magyar valasztopolgar ezidaig meg
nem merte fel, hogy a ket polgari part gazdasagpolitikajaban igencsak
kozel all egymashoz. Nem veletlen az sem, hogy a FIDESZ nem akarja
vegkepp becsukni az MDF elott az ajtot. "Termeszetes" szovetsegese, az SZDSZ
korantsem tunik olyan elszant ujliberalisnak, mint az MDF. Egy kis
nepieskedesbe pedig meg senki sem halt bele :-).
Az egyetlen part, amelyik papiron szocialdemokrata alternativat nyujthatna
az ujliberalis gazdasagpolitikaval szemben az MSZP. Az egykori pufajkasok, 
elsotitkarok stb. partjarol azonban ma meg kisse nehez hiszi el a
nep, hogy ez a part hozza el majd egyszer a valodi szocialdemokraciat. 
De nemcsak ok, a Szocialista Internacionale sem sieti el az MSZP
felvetelet, habar felveteli kerelme mar jo negy eve be van adva. Ez a
fajta fenntartas azonban valoszinuleg csak atmeneti, ha Magyarorszagon
meg nehany evig folytatodik az ujliberalis gazdasagpolitika, a nep
valoszinuleg magat a patas satant is hajlando lesz megvalasztani,
csakhogy vegre valaki veget vessen annak. 
  

Szabo Kalman

A regi szep KGST-hianygazdasagokban valasztasok, olimpiak es
partkongresszusok idejen hirtelen aruboseget produkalt a Goszplan.
Ez nem volt kulonosebben nehez mutatvany, es valoszinuleg jelentosen
javitott a valasztasi eredmenyeken, 99.5%-rol 99.7%-ra emelve a
kormany tamogatottsagat.  A boltokban egyszerre csak lehetett kapni
mososzappant, samfat, horgaszbotot, es a GUMban egymast tapostak a
nepek.

Hasonlo huzasok a demokraciakban sem egeszen ismeretlenek, noha egy
piacgazdasagban kicsit nehezebb jol idozitett konjunkturat eloidezni.
Idealis esetben a valasztasok elott 3-6 honappal kellene egy
"mini-boom", latvanyos gazdasagi statisztikak, csokkeno munka-
nelkuliseg, novekvo GNP, javulo exportmerleg.  Ugy kell intezni a
dolgot, hogy az inflacios masnapossag csak a valasztasok utan par
honappal kovetkezzen be.  Ennek egy csomo elofeltetele van: kell hozza
egy kifinomult eszkoz-rendszer, amin keresztul a kamatlabak, hitel-
viszonyok es az adopolitika manipulalhato, es egy fejlett vissza-
csatolasi rendszer, amin keresztul a helyi Volckerek es Greenspanek
kulonfele kepernyokre meredve percre pontosan erzekelik a gazdasag
helyzetet, es ovatosan adagoljak a gozt.

Tegyuk fel, hogy a jelenlegi magyar kormanykoalicio szivesen latna egy
kis gazdasagi fellendulest a valasztasok elott.  Ha a kormanynak effele
tervei lennenek, az elokeszuletek talan mar most jol lathatok a
szakertok szamara.  A kerdesem tisztan technikai jellegu: a mai hibrid,
felig-meddig privatizalt magyar gazdasagban lehetseges egy ilyenfajta
manipulacio?  Van-e a kormanyzatnak eleg tapasztalata-intuicioja a
magyar gazdasag mindennapi mukodeserol?  Leteznek gombok, amiket meg
lehet nyomni, es eloall egy mini-boom, amit fonn lehet tartani 6
honapig?  Es ha leteznek ilyen gombok, vannak a kormanyzatnak kompetens
emberei, akik tudjak, melyik gombot kell megnyomni, es mikor?

Erdekelne, mit gondolnak errol a SZALON kozgazdaszai.

-----
Fencsik Gabor

Kedves SZalon!

Mar egy kicsit lelkiismeret-furdalasom van, ha valamit megkerdezek 
toletek, vagy feldobok, mert utana csakazertis ugy szokott alakulni, hogy
utana 3 hetig elgedetlenul dagadozik a postaladam idohiany miatt, aztan
ilyenkor sajnos a regebbi HIXek banjak eloszor. Ezert csak reagalasra
torekedem. 
3 temaban:

1. Soros es a Kozepeuropa_Egyetem, Gearge Lazar apropojan
2. vilalmosenergia-privatizacio
3. GYES

1. SOROS.  

Ugyan George Lazar Soros-cikke a TIPPen jelent me, de asszem a dolog 
inkabb idevalo. Azt nem tudom, mennyire van Soros-bojkott Europaban, 
es mennyire manipulal Soros a penzevel minket; mindenesetre, egy-ket
tapasztalatom szeretnem veletek megosztani, amit a nyaron a KOzepeuropa-
Egyetem Kornyezettudomanyi Karan tanitva mazsolaztam ossze.

Az elso furcsa botrany, amit a sajto asszem vegul egyaltalan nem is
tudott meg, az Sir Richard Southwood, az Oxfordi Vice Chancellor 
CEU palyafutasa. Sir Richarc Southwood, vilaghiru okologus, emellett
meg mindenfele, pl. a National Radiation Protection Board fomuftija
Angliaban; mar 2 eve kulcsegyeniseg a Kornyezetvedelmi Kar vezetosegeben .

Amugy, meg annal is sokkal regebb ota baratok Sorossal, ez a szemelyes baratsatg
az egyik oka a szeleskoru Oxfordi osztondijprogramjanak; amin tudtommal 
kozuletek is sokan okosodtak. Namarmost, iden ugy volt, hogy Sir Richard
lesz a CEU fomuftija (a pontos cimet sajnos nem tudom, ezekkel mindig zavarban
vagyok); es Magyarorszagra koltozik Ann Lonsdale-lel, asszisztensevel.

Ez szerintem az egesz egyetemnek, sot, valoszinuleg Magyarorszagnak is 
kituno kapcsolatokat eredmenyezett volna; mindenesetre, a KOrnyezettudomanyi
Tanszek szamara egy klasszis volt. Ami meg ennel is tobbet szamit, azok
a kiterjedt szakmai kapcsolathalozata, ugyanis a Kornyezettudomanyi Tanszeken fo
lyo kepzes egyik oszlopos resze egy nyugati reszkepzes, ahol kulcs, hogy 
a delikvensek szakmajuk es erdeklodesuk teruleten a csucs intezetekben
lyukadjanak ki, amihez a kapcsolatai aranyat ertek.

Mar minden egyezmeny megvolt; Dick (mikor a TAk zavartan megkerdeztuk tole,
ugyan hogy is kell ot nevezni, arra azt mondta: barminek, csak ne 
Dickhead-nek:-) es Ann (aki mindket nyari kurzus egyik legelvezetesebb
eloadasait tartotta kornyezeti filozofiakrol)  mar a legutolso lepeseket
tettek Magyarorszagra valo koltozesukhoz (hazvasarlas), amikor egyik naprol
a masikra Dick es Ann szajara rafagyott a kedves mosoly, es a kovetkezo
delutani eloadasuk utan felultek az elso londoni gepre. Ezzel minden kapcsolatuk
megszunt a CEUval es Sorossal. 

Mivel "hivatalos" indokot nem tudok, pletyka-szinten nem akarok magyarazkodni,
mindenesetre a dolog mogott Soros Southwood-dal valo viselkedese van - ennyit
lehetett utolso orakban Sir Richardbol kihuzni.  

A dolgot nem akarom kommentalni; szerintem nagy lehetosegtol uszott el
az orszag - a Kornyezettudomanyi Tanszek biztos; letezese is megkerdojelezodott.
Nem tudom, az Oxfordi program sorsa mi lesz. 
Azota egy masik hasonlo esetrol is hallottam a CEU egy masik tanszeken.

A CEUban a 2 eves tapasztalatom alapjan felelmetes potencial van; remek
anyagi es nyugati kutatasi mezesmadzagaival tenyleg KeletEuropa kremjet
folozi le (mas kerdes, hogy ebbol mennyi jon vissza KeletEuropaba).
De ha ilyen bizonytalansagok tortennek, ha egy teljes tanszek sorsa
csak azon mulik, hogyan ebred fel reggel az alapito (itt mar reg nem csak
Sorosrol van szo, hanem altalaban egy alapitvanyi felsooktatasi formarol),
hogy szerinte epp fontos-e a kornyezetvedelem; egy ilyen bizonytalansagi
es fuggosegi tenyezo rengeteget leronthat az akademiai kredibilitason,
nem? Ide fognak merni jonni a legjobb oktatok? 
Es ha az anyagi es statusz-kockazatot vallaljak is, pl. ti szivesen
tanitanatok egy olyan helyen, ahol az, hogy epp milyen tanszek van es
milyen azok kutatasi profilja, nem csak szakmai megfontolasokon mulik?

Disclaiming vagy miaturo: amit itt leirtam, abbol semmi sem hiuvatalos,
es a szemelyes velemenyem es egyeb CEU-megdobbeneseim ki vannak ollozva.

George Lazar kapcsan meg egy eszrevetel : ha olyan hipotezist kell
tesztelni, ami allitasa szerint a CEU part-orientalt; erre eros
ellenpeldak leteznek, ami a tanari kart es egyeb szemelyzetet illeti:
teljesen vegyes; a leglellentetesebb polusok is kepviselve vannak.

2. VILLAMOS ENERGIA PRIVATIZALAS.

Gabor, nem irnad meg, hogy pontosan mit tudsz? Marmint, melyik angol ceg?
Meg akkor most el vanm dontve, hogy az energiaellatast privatizaljuk? 
Es hany szazalekig? Csak 50%? 

Nezd, Gabor, az szerencsere nem tortenhet meg, ami a cukorral - vegulis
csak nem fogjak Magyarorszagig cipelni a villanyossagot Angliatol...
Amiert en szemely szerint azert kicsit aggodom, az az, hogy milyen
politikat fognak folytatni. nem emlekszem, pl., Paksra volt-e angol
palyazo; mindenesetre lehetseges attol felni, hogy naluk megfojtott
nuklearis energia-fejleszto kapacitasukat akarjak ezuton nalunk kielni,
Persze ez csak egy pelda; de en mindenesetre jobban orultem volna neki, ha pl. 
Dan vagy Sved ceg veszi meg, ha mar muszaj. Nalunk most nagyon fontos, hogy
az energiamegtakaritasban levo hatalmas potencialt aknazzuk ki eloszor:

az egy fore juto energiatermeles Magyarorszagon a nyugateuropaival kvazi 
egyenlo; mig az energiaegysegre eso GDP termelesunk csak harmada. Meg
PPPvel szamolva GDP helyett is jelentos potencial van gazdasagi novekedesre
a jelenlegi energiatermelesi feltetelek mellett: csupan a hatekonysagban
rejlo uszkve ketharmados faktort kell igaba vonni - NAGYON FONTOS, szerintem.

Europaban a Danoknak es nehany skandinav cegnek van ertelmes, megujulo
es hatekonysagon alapulo energiaprogramjuk. Bar tonkepp miert hoznak ide ?

Igazad van, Gabor, en is felek: vegulis ezzel is egykonnyen megtortenhet, 
hogy csak a naluk mar eladhatatlan vagy kornyezetvedelmi normak miatt  
megfojtott, kiaknazatlan energiatechnologiaikat akarjak majd nalunk 
elsozni.

ha mondasz tobbet, megprobalok adatokat szerezni:

Vorsatz Diana]
Energy and Environment Division
Lawrence Berkeley Laboratory
University of California, Berkeley

PS. Ja, meg GYESrol akartam irni; csak alig akartam hinni a szememnek, hogy
meg bovitik; hogy-hogy ebben nem majmoljuk eddig a nyugatot? Ennel istenibb
es fontosabb dolog szerintem keves van; remelem meg nehany evig kitartanak
ebben az oruletben; legalabb amig en is majd felGYESezgettem nehany porontyot...
:-))

Bocs. Gabor, meg valamit.
Az energia privatizalasa az egesz vilagon "husbavago"kerdes.
Van, ahol kitunoen mukodik privatan, es sok helyen doglodik allami kezen
az energia. Itt, Kaliforniaban pl. remekul mennek szinte mindenfele
szempontbol a magankezen levo energia-ellato cegek. 
A Southern California Edison a vilagon pl. elen jar a megujulo energiaforrasok
kiaknazasaban es energiamegtakaritasi modszerek bevezeteseben: pl. egyszer,
ahelyett hogy eromuvet epitettek volna, fogtak magukat es becsongettek
hazakba ingyen hatekony villanykortekkel, stb.
A Pacific Gas and Electric bezart a 80-as evekben egy atomeromuvet 
karrierje derekan, es melle csinos tukor-rendszert telepitett -
(mit mondjak, fura latvanyt nyujtanak igy egyutt a sivatag kozepen)...

Szoval letezik mukodo magan-energiaszektor; de azt en sem hiszem, hogy
Magyarorszagon, ahol a maganenergianak es altalaban a maganszektornak
ennyire kicsi a kulturaja es a tortenelme, ez egy jo otlet.

A masik meg, hogy minden orszag foggal-korommel kuzd, hogy a tobbi orszagtol
valo energia-fuggetlenseget maximalizalja; erre mi onkent es dalolva
az eddig sajat kezunkben levo energiat is "mas" tenyerebol akarjuk enni.

Tehat szerintem meg csak nem is a privatizalas a legnagyobb problema,
hanem egy orszag strategiailag kulcs agaba a kulfoldi bevonas, ilyen
mertekig. Nem sok precedens van erre asszem - talan egyedul Szentpetervar, 
de ott is kisebb mertekig.

Mert ha a TUNGSRAMot elhalasztjak, ciki, de bumm, hogy a cokurarak 
robbannak, hat lefogyunk; de ha az energiaszektorunk leptetik "felre",
az egesz gazdasag kampec. De meg csak egy kis aringadozas, ar-atstrukturalodas,
stb.

Jaj, kellett neked ilyeneket irni. Csak felhuztam magam.
Brrrr.....

Diana

(elnezest, hogy megszaladt a billentyuzetem - epp ma vizsgaztam
energiapolitikabol; remek case-study ez nekem:-))

Kedves Sandor! 

Sajnos szakmai gyakorlatod iranti minden tiszteletem ellenere kenytelen 
vagyok cafolni tegnapi irasodat. 
Arra ma sajnos nem volt idom, hogy a kedvedert ebben az ugyben bemenjek 
a konyvtarba, de azert igy is osszegyujtottem egypar referenciat azok 
kozul, ami a kezem ugyeben volt. Ez angol nyelvu forrasokat jelent, de 
cimedbol ugy latom, Te is az USA -ban vagy, igy gondolom nem lesz nehez 
ezekhez hozzaferned. Angolul a szobanforgo elohivast push-pull exposure 
ill. push-pull processingnek hivjak, biztos vagyok benne, hogy magad is 
konnyen kiegeszitheted ezt a referencia-listat ( konyvekre gondolok, mert 
en most csak egy konyvet idezek, leven ez volt otthon ). Az eljaras 
egyszeruen az elohivasi idovel jatszik, ennel egyszerubb mar igazan nem 
lehetne.

-------------------

[1] Michael Langford: Creative Photography, 194. oldal: 

Color film. 

"You may underexpose a film by uprating it to higher ISO number, or 
overexpose it by downrating it to a lower number when taking pictures 
in very bright light. You must then make adjustments during the processing 
to compensate for this, and produce a normal image. This is done by 
extending the development time for a film that has been underexposed, 
and reducing it for one that has been overexposed." 

[2] Popular Photography, szeptemberi szam, 32. oldal: 
( az ujsag a neve altal esetleg sugallt keppel ellentetben komoly ujsag, 
rendszeresen hoz profi osszehasonlito teszteket lencsekrol, filmekrol, 
gepekrol, stb., a meresi korulmenyeket es a meresi eredmenyt pontosan 
dokumentalva, plusz ahol lehet, fotokkal es nagyitasokkal illusztralva ) 

AZ idezett cikk az uj ISO 400 -as negativ filmekrol irodott, a hivatkozott 
oldalon a Kodak Gold Ultra 400 kepsorozata lathato, ISO 12 -tol ISO 3200 -ig 
tul- illetve alulexponalva. Eleg durva, ugye? Termeszetesen a dolog elohivas 
soran kompenzalva volt, es a sorozat azt mutatja be, hogy hogyan lehet a 
szintelitettseget manipulalni az ISO ertek elallitasaval. Az ISO 50 -nel 
exponalt kockara ezt irja: 

"It's still hard to tell this print from the normal one except for its 
cooler balance and icreasingly higher contrast" 

Abban ugye egyetertunk, hogy a Kodak Gold 400 Ultra _nem profi_ film, 
es nem azt akarjak javasolni, hogy specialis laborban vagy otthon hivd 
elo. Egyebkent azt hiszem, meg ebben is egyetertunk: a szines film 
otthoni elohivasat a fekete-feherrel ellentetben senki nem javasolja, 
mert egyszeruen nem lehet azt a minoseget produkalni, amit egy rendes 
laborban ( barmelyik fotouzletben ). Meg a viszonylag egyszeru es nem 
tul tokeletes E/6 eljarast is csak akkor szoktak ajanlani, ha a kepek 
"erotikus temajuak" amitol itt a fotolaborok meg az FBI pruszkolni 
szokott, es esetleg elkobozzak ( igen, itt, a szabad vilagban, akkor 
is, ha csupan egy felnott ( =nem gyerek ) meztelen mellu no van rajta, 
meg csak nem is porno ). 

Tehat ez az expozicio-elohivas jatek eleg szelesen ismert es hasznalt 
eljaras konvencionalis laborokban is. 

[3] rec.photo FAQ ( a newsgroupok kozul a fotosoknak szolo halozat, 
rajta profikkal ( akik ujsagoknak fotoznak ), ill. muveszekkel, akik 
pont a spec. effektusokban vannak otthon. FAQ= kozerdeku kerdesek, 
leginkabb a kezdok szamara lett osszegyujtve )

"Help! I over/under exposed a roll of film!

	Color print film overexposed by 1 or 2 stops can be processed
	normally. It's somewhat more sensitive to underexposure. Slide
	film is not nearly as easy-going. Films can be push or pull
	processed, to compensate (to some extent) for under or over
	exposure. Prices for this service vary from a couple bucks a
	roll on up. Shop around." 

Itt ugyebar "print film" -rol ( vagyis negativrol ) van szo, 
megpedig az en esetemben "overexposed by 2 stops". A "slide" ( dia ) 
film mar valoban nem ilyen "easy-going" eset.

[4] Ezt is ideirom referencianak, mert vegulis az: a Fotexnel es az 
Ofotertnal mar tobb ilyen tekercsemet megcsinaltak mindenfele problema 
vagy felar nelkul, szivessegbol ( ismeretlenul ), egynapos hataridore 
( egy orara is vallaltak volna a normal egyoras arert, ami persze 
magasabb az egynaposnal ) tokeletesen kompenzalva. Ez cafolja azt, 
amit irtal, hogy ehhez "profi labor" meg "hosszadalmas eljaras" 
kellene. Arrol nem is beszelve, hogy azert otthon sem duhong a munkakedv, 
es ha ez tenyleg olyan maceras lenne, akkor nem csinaltak volna meg 
tobbszor is csak ugy szivessegbol, ismeretlenul. 

[5] ( folyamatban ): eppen ma kaptam egy tippet egy megbizhato laborra 
a kornyeken, mihelyt kesz lesznek a filmjeim, megirom a jo hirt. 

[6] Ha olvasod a rec.photo newsgroupot, ott rendszeresen felbukkano tema, 
es mindenki ( ez alatt most hivatasosokat ertek, akik nem egy es nem is tiz 
tekercs filmet hivattak mar elo ) ugy beszel rola, mint trivialis dologrol, 
amiert, ha nagyon smucigok a laborban, akkor esetleg elkernek egy vagy ket 
dollaros felarat, ha nem, akkor megcsinaljak szivessegbol.

----------------

Remelem, a referenciak meggyoztek arrol, hogy talan megis tisztaban 
vagyok az elohivas mibenletevel, ill. nem az en tudasom hianyossaga 
a problema. Egyebkent nyugodtan nezz utana a konyvtarban, biztos 
vagyok benne, hogy a felsoroltakon kivul annyi referenciat talahatsz 
meg, amennyit akarsz, minden fototechnikai konyvben kell hogy emlitest 
tegyenek a temarol. Udv, 

Andras