Kedves Szamoca!

Ugy erzem eljutotunk a teljes meg nem ertesig. Magam reszerol e
temaban ez az utolso levelem, mert vagy nagyon rosszul fogalmazok,
vagy nagyon ellenszenves vagyok Neked es felreertelmezed a szavaimat.

> felveszed a kapcsolatot a két szervezet egyikével

Humornak szantam, bar mas listan figyelmeztettek, hogy eleg
felresikerult a humorom....

> lista "deklaráltan flame szagu", nyilván már a lista meghirdetésekor
> közöltétek, hogy itt szabadon lehet egymást sértegetni, de el is kell
türni
> a sértéseket. Ezt a  Vitát más feltételekkel hirdették meg, amit

Aki akarja, keresse ki a megfelelo Vita cikkemet es a Moderator
szavait. IMHO en egyertelmuen nem a sikerrol beszeltem.

> 3) Egy Ausztráliában élo magyar...

ezt meg mire alapozod? Marmint az en osztonzesemet? Amugy erdemes az
akkori Siker-eket atnezni es azutan velemenyt alkotni. Szerintem Te
sem a kezdetekkel, sem az en szerepemmel nem igazan vagy tisztaban.
Vegig azt a vonalat kovettem, hogy egy maganba elhangzott (ami ugye
nem igazan a teljes halon kozreadott sertes kategoriaja) dolog
kozszemleretetele kicsit sem a sikerre tartozik. Olvass utanna.

> egy összetartó kis csoport jött át (szerintem te is ide tartozol), noha
> korábbi helyükön jól érezték magukat

Igy van. Ott elegge mas hangnemben lehet vitazni. Olvass bele egypar
regebbi szamba. Ha akarsz.

Fogadd utolagos bocsanatkeresemet a felborzolt kedelyedet, nem allt
szandekomban megzavarni a lelki bekedet.

   Ennyi voltam.

--
Best regards,
 Laci                          mailto:

Arpad >>
   > Robert >>
   > * Az en szememben ez a merenylet, es az ilyen tipusu harc, nem a
   > gyavasag, hanem az elkeseredettseg jele.
   > Robert <<
   > Igen? Artatlan vert ontani, gyermekeket gyilkolni
`elkeseredettsegbol'?
   > Te ezt elfogadhatonak tartod? Megall az eszem!
   A "gyava merenylet" helyett "elkeseredettseg szulte merenylet"
   jelzos szerkezetet javasolni nem az elfogadasarol tett nyilatkozat
   egy-egy merenyletrol.
Arpad <<
Hanem minek a jele? Mi az hogy "elkeseredettseg szulte merenylet"?
Olvasd csak Ferencet, milyen jol leirja:

Ferenc >>
   Tehat a terrorista, aki
   artatlan embereket eszkoznek tekint, az erkolcsi skala legalso fokan
   helyezkedik el. ... Ezert minden terroristanak meg kell erteni, hogy
   barmilyen szent celja is legyen eredetileg, azzal, hogy erkolcstelen
   eszkozokhoz nyul - es mi lehet erkolcstelenebb, mint artatlan embereket
   eszkozkent hasznalni - a celt megszentsegtelenitette.
Ferenc <<

Juan >>
   Amikor Jugoszlaviabol kiuztek a nemeteket az ottaniak, partizanok
   voltak vagy terroristak?
Juan <<
Bocs, ez eleg rossz pelda. A partizanok megszallo katonai csapatokat
vertek ki --- a sajat foldjukrol. A palesztinok viszont a polgari
lakossagot
gyilkoljak --- idegen foldon! Mecsoda kulonbseg... !

Robert >>
   * Fogd mar fel vegre, hogy az ISZLAM terrorizmus az nem azonos a
   PALESZTIN terrorizmussal.
Robert <<
Ki mondta hogy azonos? Epp arrol van szo, hogy ez az antihumanus
arrogancia, ami se elore se holtra nincs tekintettel, ez Mohamed
profeta arroganciaja, az egyesz muzulman cvallas arroganciaja.

Robert >>
   Nektek ott Amerikaban, minden palesztin, ami robban??
Robert <<
Es neked ott Izlandon minden jogos, ami robban??

Robert >>
   * Sajnalom, hogy sokak szajaba kell ragni a lenyeget! Van olyan hely
   az USA-ban ahol tenyleg van ervenyben zsido ellenes torveny
Robert <<
Mondjad csak mondjad. Varjuk...! Nagyot egtel Salt Lake City-vel,
kivancsian varjuk, mivel akarod egetni magadat ezuttal?

Robert >>
   >>Szoval sose hallottal meg a 80 -as evek elejenek parizsi
   zsinagoga-robbantasairol?<<
   * De honnan vetted azt, hogy ezeket palesztinok robbantottak fel? En ugy
   tudom, hogy az Kadhafi fele iszlam fundamentalista banda volt az.
Robert <<
Senki nem mondta, hogy a palesztinok. Arrol volt szo, hogy az arabok.
Te allitottad, hogy nem volt arab terrorizmus Franciaorszagban... Idezlek:
Robert >>
   * Az europai iszlam kozpontja Franciaorszag, ahol 3,5 millio arab el.
   Soha nincs robbantas, holott zsido is van boven.
Robert <<
No comment... Ezt hivjak onmagaddal valo ellentmondasnak. Jo lenne,
ha vegre magadba szallnal, es legalabb azzal tisztaban lennel, amit
sajat magad leirsz.
szolt

Sziasztok!

Norbi:

> Talalkoztam mar en is fuvesekkel.
> Vadul allitottak, hogy nincsenek raszokva, de havonta egyet elszivnak.
> Hol kezdodik a raszokas?

Ahogy Petibatyank is mondta: a havi egy alkalom meg messze van a
raszokastol. Raszokas az, amikor amint elmulik az anyag hatasa, maris
hianyzik. A legtobb drog hatasa 24 oranal rovidebb (a kokaine kb. fel
ora), tehat aki ra van szokva, az min. naponta egyszer benyomja
magat. A fure amugysem szokas raszokni, mivel "csak" psziches
fuggoseget okoz, es az se olyan veszes, mint pl. az anfetaminoknal
vagy a kokainnal, igyhat ezen anyag hianya nem okoz elviselhetetlen
kinokat. A havi egyszeri fuvezes szerintem nem veszelyes. A problema
csak az, hogy az alkalmak konnyen surubbe valnak, es a napi fuvezes
mar okozhat problemakat, foleg hosszu tavon. A masik veszely az, hogy
a fuvezok kozul sokan kiprobaljak a kemeny drogokat, mivel alapvetoen
megvan bennuk a kivancsisag a "foldontuli erzes" irant, es a legtobb
dealer, aki fuvet arul, arul kemeny drogokat is.

Ennek ellenere a fuvezok nagyobb resze nem szokik ra a kemeny
drogokra, csakhat ezt sose lehet elore tudni.

> Hogyan lehetne lebeszelni oket rola?

Hat, ez nehez ugy. Aki drogozni akar, az drogozik. Nagyon keves az az
ember, akit "szep szoval" meg lehet gyozni, hogy ne csinalja. Amig a
hatranyait nem tapasztalta meg, csak az elonyeit, addig szinte
lehetetlen lebeszelni. Ha pedig mar a hatranyait tapasztalja (ami
foleg abbol adodik, hogy kellemetlen a drog nelkuli allapot), akkor
meg mar sokszor keso. Arra szerintem erdemes lenne figyelmeztetni
oket, hogy a kemeny drogoktol (foleg az opiatoktol - mint a heroin,
maktea, morfium, codein, stb.) lehetoleg tartozkodjanak, mert ezektol
nagyon hamar kialakul a fuggoseg, es elviselhetetlenul rossz az
elvonasuk. De lehetoleg a tobbi drogfajtat se probaljak ki, es a
fuvezesek alkalmat se suritsek. Ha megmaradnak a havi egyszeri
fuvezesnel es nem lepnek tovabb, akkor idovel megunjak a dolgot,
rajonnek, hogy mar nem poen, es nagy valoszinuseggel maguktol is
abbahagyjak.

Nora

Sziasztok!

Teddy:

> Amennyiben pedig valaki batorkodik meg tudni, hogy a homokossag
> abnormalis, miert kenyszeritene onmagat felrevezetni, hogy abnormalisan
> erzo es cselekvo ember normalisan erzo es cselekvo lenne?
Jo, _szerinted_ a homokossag abnormalis jelenseg. Elfogadom, hogy te
igy velekedsz. (En is igy velekedek, de megertem, ha mas maskeppen
gondolja.)

> >Es mit tegyen az az ember, aki egyszercsak eszreveszi magan, hogy
> >"ferde hajlambol szarmazo bunos vagyakozast" erez azonosnemu
> >embertarsa irant? Szamodra egyetlen elfogadhato megoldas, ha
> >tartozkodik a szextol es mindenfele testi erintkezestol?
> Ismered valaszomat.
Azt hiszem, ismerem. A valaszod "igen", ugye?

> >Es lelkileg elfogadhato,
> >ha egyszeruen szerelmes lesz valaki egy vele azonosnemube? Vagy ha
> >ilyet erez, akkor tudatosan ki kell irtania magabol az erzeseit? Vagy
> >megis mit tegyen, te mit javasolnal egy ilyen embernek?
> Biztos vagy benne, hogy az elet sem tart tovabb, mint egy fellobbano
> gyufaszal?
Szamomra a szerelem sem csupan fellobbano gyufaszal, hanem annal
sokkal tobb. Igaz, en ezt csak ket, kulonbozo nemu ember eseteben
tudom elkepzelni, de attol meg letezhet homokosok kozott is - ki
tudja...

> Elhiszed, hogy a homokos kisertes nem is igazan szerelemmel lep
> be a serdulo eletebe? Ott csak az dol el volt-e hajlam.
Ezt nem tudom, mivel soha nem tapasztaltam a sajat boromon. Elvileg
szerintem letezhet, hogy ugynugy, ahogy mi voltunk serdulo korunkban
szerelmesek ellenkezo nemube, ugy van, aki ugyanilyet erez azonosnemu
irant. (Bar szamomra is eleg abszurd, ettol meg nem zarom ki.) Es
szerintem te sem tudhatod pontosan, hiszen te se tapasztaltad, igy
csak elkepzeleseid lehetnek.

> Ami igaz mas bunokre is. Az elet elso lopasa sem ugy kovetkezik be,
> hogy annyira szerelmes lett valaki abba a targyba, hogy nem tudott
> ellenallnia. Tobbnyre egy masik gyerek az oka, [...]
A bunok nem azonosak az erzelmekkel. A szerelem - akar ellenkezo
nemu, akar azonosnemu irant - erzelem, nem pedig bun. Termeszetesen
lehet bun is, ha az ember bizonyos "szabalyokat" nem tart be, de
onmagaban az erzelem nem bun (ellentetben a lopassal).

> Ugyanez igaz a hokosokra is. kesobb csak bebeszelik maguknak, mert
> belejuk szugeraltak hogy ok ilyenek voltak.
Honnan tudod ezt ennyire?? Voltal mar homokos, vagy tanulmanyoztad
mar a homokossagot nagyon melyrehatoan (es _eloiteletek nelkul_)?

> Tudataban, hogy a vilagon csak a jo es a gonosz letezik valahova
> sorolnom kell a cselekedeteket.
Ha metroval jarok dolgozni, az jo vagy gonosz cselekedet? Es ha
villamossal? Ha reggelire vajaskiflit eszem, akkor jot vagy gonoszat
cselekszem? (Velemenyem szerint mindegyik eleg semleges, nem
sorolhato egyikbe sem.)

> A jo oldalra meg akkor sem sorolhatnam, ha ostoba megtevesztett
> lennek, hiszen az Oszovetseg egyertelmuen halara itelt bunkent
> emliti.
Ebben igazad van. Ugyanakkor a Bibliaban az is benne van, hogy Isten
minden embert egyforman szeret; Jezus a bunosokert halt meg.
Bizonyara ismered azt a jelenetet (az Ujszovetsegbol), amikor Jezus
elmegy a bunosokkel vacsorazni. Azt pedig feltetelezem, hogy nem adsz
nagyobb hitelt az Oszovetsegnek, mint az Ujszovetsegnek (bar az
Oszovetsegbol is sok helyen kiolvashato, hogy Isten mindenkit
szeret). Az pedig "alaptetel" a Bibliaban, hogy ne itelkezzunk masok
folott.

> De nem olyan nehez a tajekozodas, ha megfigyeljuk az aktust
> gyakorlatban.
A homokosoknak vagy az UFO-knak :) lehet, hogy a heteroszexualis
kozosules a leggusztustalanabb dolog a vilagon. Attol, hogy
szerintunk a homoszexualis aktus igencsak visszataszito, meg
elofordulhat, hogy mas maskepp latja. Ezert nem jo erv, hogy
figyeljuk meg az aktust, mert valtozo, hogy ki szerint visszataszito,
es ki szerint nem az. Lehet, hogy a heterok kozott is vannak, akik
nem tartjak undoritonak a homoszexualis aktust.

Nora

Sziasztok!

Buborek Zoli:

> Ha onmagad ismetled csak, es nem fogod a valaszom, akkor nincs
> mivel, ill. kivel vaitaznom.

Csak a Mikinek irt levelemben ismeteltem onmagam, ezt pedig azert
tettem, hogy a velemenyevel valo egyetertesemet fejezzem ki. (Ugyanis
szerintem azt is le lehet irni, ha valakivel egyetertek, nemcsak azt,
ha mas velemenyen vagyok.) Te viszont nem reagaltal arra, amiket
neked irtam.

Tehat most ujra megkerdezem (onmagamat idezve):

> 1.) Azt azert elismered, ugye, hogy senki (az eddigi hozzaszolok
> kozul) nem akarja bantani oket?

> 2.) Egyaltalan nem ugyanaz, hogy elitelek egy embert, vagy egy ember
> valamely tulajdonsagat nem tartom jonak. Ebben egyetertunk?

> Attol, hogy a homoszexualitast nem tartom egyenrangunak a
> heteroszexualitassal, attol meg a homoszexualis emberkeket
> egyenrangunak tartom a heteroszexualis emberkekkel. Minden embernek
> van sok rossz tulajdonsaga, ettol azonban nem csokken az ember
> erteke; ettol meg ugyanugy megerdemlik a szeretetet.

Erre sem reagaltal. Ez a velemeny szerinted gonosz jellemre utal?

> > Fel nem foghatot, mit is tekintenel igazabol bantonak az
> > erintetekre nezve, hiszen ha ennel is bantobb akarna lenni valaki
> > egy levlistan, az mar bizonyosan kimoderalasra kerulne.
>
> Azt tekintenem bantonak, ha tudatosan elfordulnek toluk, ha nem
> segitenek nekik olyan dolgokban, amikben masoknak segitek, ha
> rendszeresen jeleznem, hogy en kulonb vagyok naluk, ha hirdetnem,
> hogy mennyire utalom oket, ha az utcan lekopnem, kovel dobalnam,
> megvernem oket, stb.

Elismered, hogy ha a fent irtakat megtennem, akkor lennek igazabol
banto es gonosz? Meg mindig az a velemenyed, hogy en kegyetlenul
banok a homoszexualisokkal?

> > Csodalkozom is, hogy te ezt ennyire nem veszed eszre. Vagy ha
> > megis, akkor tudatosan allsz be a kodositok soraba.
>
> Megis miben kodositek? Mi az, ami nem egyertelmu? Vagy szamodra az
> mar kodosites, ha valaki nem kepvisel szelsoseges allaspontot?

Erre mi a valaszod?

Nora

Sziasztok!

Kedves Robert!

Bocs, hogy belepofazok a dolgaidba, de mar tobbszor szemetszurt, hogy
milyen sokszor hivatkozol a vegzettsegeidre. Legutobb ezt irtad:

> En a szamitogephez nem annyira, de a radiozashoz elegge jol ertek,
> ma is aktiv radioamator vagyok HA8LAR hivojellel, es a legmagasabb
                                                       ^^^^^^^^^^^^^
> nemzetkozi vizsgaval.
  ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
Korabban tobbszor irtal a diplomaidrol, amelyeket barki megtekinthet
a frissen meszelt irodad falan, es azelott is tobbizben szot ejtettel
mar a vegzettsegeidrol. En tisztelem a tudasodat (a hangnemedet mar
nem annyira), de allandoan azt emlegetni, hogy mibol milyen papirod
van, az dicsekvesnek tunik. Miert van szukseged erre? Ugy erzed,
anelkul nem vagy eleg hiteles???

Nora

Kedves Petibatyam!

> Ha ezt mindenaron tudatositani szeretned minden
> magyarok kobakjaban akkor ajanlom vegyel ki egy
> egeszoldalas hirdetest a Nepszabiban mondjuk az
> elkovetkezendo felevre. Akkor talan elered, hogy
> maskepp hasznaljak a kifejezest

Velemenyem szerint tevedesben vagy.
Vallalom ugyan, hogy az en dolgom, am meggyzodesem,
hogy nem csak az enyem. Annyi a dolgom ezugyben,
mint barki masnak, aki hozzam hasonloan ismeri a
tenyallast, es kelloen nagyra tartja Platon ahhoz, hogy
fontosnak erezze helyre tenni azt a a katolikus egyhaz
altal meghamisitott kepet, ami ma el a koztudatban
(nem kizarolag a platoi szerelem kerdeseben), hogy
barmikor szoba kerul, tudassa a tevedovel, hogyan is
all a dolog.

> Egyebkent abban sem vagyok biztos, hogy jol tudod
> a dolgot, mivel

Mindenesetre - Veled ellentetben - nem feltetelezem,
hogy a legismertebb magyar szellemi vetelkedo
jatekvetezo: Vago Istvan a magyar teve legnezettebb
talkshow-jaban: a Fabry show-ban pusztan tudatlansagat
kivanta volna fitogtatnia nezok elott ezzel a kijelentessevel.

Udvozlettel:

Zoli >
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

>szamomra kiderult, hogy nemhogy 28 millio, de annal joval
>tobb e-mailt is el tudnak fogni egyidejuleg.

  Teljesen mindegy, ki tud mit elfogni, ha nem tudja elolvasni. Es mivel
mar
masok is emlitettek, hogy irto egyszeru titkositast hasznalni, amit nehez
vagy
lehetetlen feltorni, az elfogas mindjart feleslegesse valik. Nem beszelve
hogy
meg automatakat is hasznalva, a vegen akkor is egy embernek is el kell
olvasnia
a gyanus leveleket, es egy szervezetnek sincs akkora "manpower"-je hogy ezt
vegre tudja hajtani.

  Az Osama Bin Laden meg kepekbe szokta tenni az informaciot es feltoltik
porno
oldalakra, azt se tudjak elolvasni, szoval ez az egesz level elolvasasdi
csak a
gyalogtalpas bunozok ellen jo.

He Gaborom, nezd csak az en listamat. Sajnos egy resze kulfoldon jelent
meg,
de esetleg egyet-kettot te is be tudsz szerezni:

Aczél József, Szittya-Görög eredetünk (Budapest, 1926), Szatmári, Garfield,
NJ,
1975.
Badiny, F. J., Káldeától Istergamig, I (1971) - II (1981), Buenos Aires.
Badiny, F. J., The Sumerian Wonder, School for Oriental Studies, University
of
Salvador, Buenos Aires, 1974.
Badiny, F. J., Mah-Gar a Magyar, Buenos Aires, 1976.
Badiny, F. J., Az Istergami oroszlánok titka, Buenos Aires, 1979.
Badiny, F. J., A magyar nemzet történetének kis tükre, Buenos Aires, 1984.
Badiny, F. J., Az Istenes honfoglalók, Ösi Gyökér, Buenos Aires, 1986.
Bakos Ibolya, Öseink nyomdokain Közép Ázsiában, Bern, 1983.
Baráth Tibor, Tájékoztató az újabb magyar östörténeti kutatásokról,
Montreal,
1973.
Baráth Tibor, The Early Hungarians, Montreal, 1983.
Baráth Tibor, A magyar népek östörténete, Montreal, 1988.
Baráth Tibor, Östörténetünk orientalista szemléletben, Montreal, 1988.
Baráthosi Balogh Benedek, Elpusztult hunos véreink, Magyar Kultúra Kiadása,
Buenos Aires, 1976.
Baráthosi Balogh Benedek, Szumírok, Szittyák, Östuránok, Hidfö, San
Francisco.
Bartha Antal, Magyar östörténeti tanulmányok, Akadémiai Kiadó, Budapest,
1977.
Biró József, A Szabirok östörténete, Buenos Aires, 1986.
Biró József, Szabir-Magyar történet ösi gyökerei, Buenos Aires, 1986.
Blaskovics József, A Magyarok története, II. Nagy Szittya Történelmi
Világkongresszus, Cleveland, 1988.
Bobula Ida, Kétezer magyar név sumir eredete, Montreal, 1970.
Bobula Ida, A sumir-magyar rokonság kérdése, Buenos Aires, 1982.
Bobula Ida, Origin of the Hungarian Nation, Danubian Press, Astor, Fla.,
1982.
Bóna István, Az Avarok Kincsei, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1986.
Bóna István, A hunok és nagykirályaik, Corvina, Budapest, 1993.
Childe G. V., The Danube in Prehistory, Oxford U. P., London, 1929.
Csobánczi Elemér, Östuránok, Sydney, 1963.
Csomor Lajos, Magyarország szent koronája, Vay Ádám Múzeum Baráti Köre,
Vaja,
1988.
Dienes István, A honfoglaló magyarok, Corvina, Budapest, 1978.
Dúcz László, A közöttünk élö Turulmadár, Antológia Kiadó, Lakitelek, 1993.
Dümmerth Dezsö, Az Árpádok nyomában, Panoráma, Budapest, 1977.
Endrey Antal, The Origin of Hungarians, Hawthorn Press, Melbourne, 1975.
Endrey Antal, A Magyarság eredete, Magyar Intézet, Melbourne, 1982.
Endrey Antal, Magyar történelem, Boldogasszony Kiadó, Hódmezövásárhely,
1992.
Érdy Miklós, A Sumír, Ural-Altaji, Magyar rokonság kutatásának története,
Gilgamesh, New York, 1974.
Érdy Miklós, Belsö-ázsiai utam az Ujgurok hazájába, New York, 1983.
Érdy Miklós, Az Ordos-pusztai Magyarok: valóság vagy legenda?, Árpád
Könyvkiadó
Vállalat, Cleveland, 1990.
Erdélyi István, Ázsiai lovas nomádok, Gondolat, Budapest, 1982.
Fehér M. J., Nagy G., Szkítak és Magyarok, Magyar Kultúra Kiadása, Buenos
Aires, 1976.
Fehérné Walter Anna, Az ékírástól a rovásírásig, Magyar Öskutatás, Buenos
Aires, 1975.
Fekete Zsigmond, Hol volt hol nem volt Pribina országa, Ösi Gyökér, Buenos
Aires, 1978.
Fettich Nándor, A Zöldhalompusztai szkíta lelet, Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest, 1928.
Fischer Károly Antal, A magyar östörténetírás hanyatlása, Budapest, 1904.
Forrai Sándor, Az Ösi Magyar Rovásírás, Antológia Kiadó, Lakitelek, 1994.
Foyta István, Honnan származtunk, Buenos Aires, 1961.
Galgóczy János, A sumír kérdés, Gilgamesh, New York, 1968.
Gosztony Kálmán, Összehasonlitó szumér nyelvtan, Duna Könyvkiadó Vállalat,
Fahrwangen, 1977.
Götz László, Keleten kél a nap, Püski, Budapest, 1994.
Györffy György, ed., Honfoglalás és régészet, Balassi Kiadó, Budapest,
1994.
Haraszti Endre, The Ethnic History of Transylvania, Danubian Press, Astor,
Fla., 1971.
Harsányi Fedor, Elödeink, Magyar Öskutatás, Buenos Aires, 1975.
Hóman B., Szekfü Gy., Magyar történet, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1990.
Katona Sándor, Östelepes népünk - kettös népnevünk, Somogyi Zoltán Kiadása,
1993.
Kiszely István, Honnan jöttünk?, Hatodik Síp Alapítvány, 1992.
Kolozsvári G. Endre, Aranykincsek hulltak a Hargitára, Népszava, Budapest,
1990.
Kolozsvári G. Endre, A Magyarok Istenének elrablása, Titokfejtö, Budapest,
1993.
Köhalmi Katalin, A steppék nomádja, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.
Köpeczi Béla, ed., Erdély rövid története, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.
Kramer S. N., The Sumerians, University of Chicago Press, 1963.
Kristó Gyula, Az augsburgi csata, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985.
László Gyula, A nagyszentmiklósi kincs, Corvina, Budapest, 1977.
László Gyula, Östörténetünk, Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.
László Gyula, 50 rajz a honfoglalókról, Móra, Budapest, 1982.
Ligeti Lajos, ed., A magyarság östörténete, Akadémiai Kiadó, Budapest,
1986.
MaCartney C.A., The Magyars in the Ninth Century, Cambridge U. P., London,
1930.
Magyar Adorján, Elméletem ösmüveltségünkröl, Duna Könyvkiadó Vállalat,
Fahrwangen, 1978.
Magyar Adorján, A magyar nyelv, Budapest, 1992.
Makkay János, A tiszaszölösi kincs, Gondolat, Budapest, 1985.
Nagy Sándor, A magyar nép kialakulásának története, Hidfö, San Francisco,
1987.
Nemeskürty István, Hunok és Magyarok, Szabad Tér Kiadó, Budapest, 1993.
Németh Gyula, ed., Attila és Hunjai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986.
Novotny Elemér, Sumer=Magyar, Duna Könyvkiadó Vállalat, Fahrwangen, 1977.
Novotny Elemér, Sumir nyelv - magyar nyelv, Ösi Gyökér, Buenos Aires, 1978.
Oláh Béla, Édes magyar nyelvünk szumír eredete, Ösi Gyökér, Buenos Aires,
1980.
Oláh Imre, A Nimrud hagyomány, Ösi Gyökér, Buenos Aires, 1985.
Orbán Árpád, Nimrud király népe - a Magyarok östörténete, Csíkszereda,
1942.
Orbán Árpád, Déli magyar öshaza, Szatmári, Garfield, NJ, 1976.
Országh József, Magyar hit vagy szellemi nyomor, Ösi Gyökér, Buenos Aires,
1977.
Padányi Viktor, Vérbulcsu, 1955.
Padányi Viktor, Dentumagyaria, Editorial Transsylvania, Buenos Aires, 1963.
Paliga S., "Thracian terms for 'township' and 'fortress', and related
place-names",
in World Archeology, Vol. 19, No. 1, 1986.
Páll János, A magyar vallás, A Kanadai Magyar Egyház Kiadása, 1992.
Pesti József, Két rádió-beszéde, Ösi Gyökér, Buenos Aires, 1980.
Pesti József, Mit akartok az östörténettel ?, Ösi Gyökér, Buenos Aires,
1982.
Püspöki Nagy Péter, A tények erejével, Püski, New York, 1985.
Radics Géza, Eredetünk és öshazánk, 1993.
Sára Peter, A Magyar Nyelv Eredetéröl Másképpen, Arculat Bt., Budapest,
1994.
Simon Zoltán, Dicsöség a sasnak és az égnek, Vancouver, 1978.
Somogyi Ede, Szumirok és Magyarok, Gilgamesh, New York, 1968.
Szelényi Imre, Szumér-magyar rokonság, Hidfö, München, 1961.
Szilvay Gyula, A magyar és testvér népek östörténete, Hidfö, San Francisco,
1984.
Szöcs István, Antiszumir álláspontok kritikája, Szatmári, Garfield, NJ,
1984.
Szülejmenov Olzsasz, Sumér és Ázsia, Szatmári, Garfield, NJ, 1977.
Thúry József, A Magyarok eredete, öshazája és vándorlása, Hidfö, San
Francisco,
1988.
Tolsztov Sz. P., Az ösi Chorezm, Szatmári, Garfield, NJ, 1986.
Tóth-Kurucz Mária, Aranyfonal, Cleveland, 1990.
Tökei Ferenc, ed., Nomád társadalmak és államalakulatok, Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1983.
Trugly Sándor, Griffek és Oroszlánok Népe, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony,
1994.
Varga Géza, Székely rovásjelek Hun tárgyakon, Írástörténeti Kutató Intézet,
Budapest, 1996.
Varga Zsigmond, Az ösmagyar mitológia szumír és ural-altáji öröksége,
Hidfö,
San Francisco, 1956.
Vágó Pál, A Vérszerzödés ereje, Ösi Gyökér, Buenos Aires, 1976.
Zajti Ferenc, Magyar évezredek, Budapest, 1939.
Zakar András, A sumer hitvilág és a biblia, Szatmári, Garfield, NJ, 1972.
Zakar András, A sumér nyelvröl, Duna Könyvkiadó Vállalat, Fahrwangen, 1975.
Zakar András, Elhallgatott fejezetek a magyar történelemböl, Duna
Könyvkiadó
Vállalat, Fahrwangen, 1976.
Zakar András, A sumér és akkád ékjelekröl, Szatmári, Garfield, NJ, 1976.
Zakar András, Fordulópontok történelmünkböl, Szatmári, Garfield, NJ, 1987.
Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, Az 1. (Benidormi) Magyar Östörténeti
Találkozó Elöadásai és Iratai, Zürich, 1991.
Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, Magyarok östörténete, Zürich, 1992.
Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, Az Elsö (Szegedi) Iskola Elöadásai és
Iratai, Zürich, 1993.
Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, A 2. (Zürichi) Magyar Östörténeti
Találkozó Elöadásai és Iratai, Zürich, 1993.

Sziasztok,

Robert:
>* Sajnalom, hogy sokak szajaba kell ragni a lenyeget! Van olyan hely az
>USA-ban ahol tenyleg van ervenyben zsido ellenes torveny, peldaul Passaic
>Parkban
Azt hittem, hogy a VITA 1807-ben mar sikerult cafolnom, hogy nem mehet
zsido a Passaic parkba. Igaz, most ovatosabban fogalmazol, mint akkor,
mar nem ezt mondod, hogy nem mehet, hanem azt, hogy zsido ellenes
torveny van eletben. Meselnel errol a torvenyrol? Mirol szol?
(Probaltam utananezni, de nem talaltam semmi hasznalhato infot)

Egyebkent el tudom kepzelni, hogy van ilyen torveny. Az USA-ban
tenyleg idonkent nagyon idiota torvenyeket tudnak hozni. Mint ahogy
nehany allamban elmeletileg lecsukhatnak ha oralis szexet uz valaki.
Az mar mas kerdes, hogy senki nem foglalkozik ezzel a torvennyel,
ezert erdekelne tobb errol a Passaic Park-i zsidoellenes torvenyrol,
mert teljesen lenyegtelen, ha van ilyen torveny es senki nem veszi
figyelembe. Mindenesetre nem tunik valami nagy torvenynek, ha van
mellette zsinagoga, koser bolt es vallasi iskola :)

Sziasztok,
Juan

Sziasztok!

Kedves Buborek, nagyok jok a Veores idezetek amiket beirsz, de ugy latom
gondos
abban kene olvasnod oket, mert mintha Te nem ertenel semmit abbol amit ir.
Ha e
rtened, nem irnal ilyeneket:

"Sanjallak, hogy nem ertesz (a te szinteden nem is
erthetsz) semmit Weores Sandorbol. A felrebeszeles
azonban - amit valaszkent folytatsz - meg nem vita,
igy neked sincs mit felelnem."

Szoval azt javaslom, nyalazd szepen megegyszer at a "Teljesseg fele"-t es
ha ve
geztel, gondold at meg egyszer a fenti velemenyedet.

Zoli

Kedves Juan es Zsolt !

>>Termeszetesen. De oriasi kulonbseg van egy radiallomas detektalasa es egy
folyo beszelgetes lehallgatasa kozott. Az elso gepesithet, a masodik
(egyelore) nem nagyon. Az, hogy az orosz SZU-27 beszelgeteset lehallgattak,
azon nem csodalkozom, a katonai celpontok mindig is nagyobb prioritassal
szerepeltek mint a polgariak.<<

* Alapveto tevedesben vagy Juan, ha azt hiszed, hogy egy radioadast
konnyebb lehallgatni, mint egy Internetes impulzust. Eloszor is, egy
radioforrasrol te nem tudod, es senki sem tudja elore eldonteni, hogy
katonai, vagy polgari az adas forrasa, legfeljebb csak a musorszoro adokrol
( bar rzok hordozoi alatt is lehet burkolt katonai adas!). Csak kepzeld el,
hogy a vilagon jelenleg 6,5 millio radioamator van, es a CB-sek szamat meg
becsulni sem lehet. Az amatorok es CB-sek szinten hasznalnak kodolt es
torzitott adasokat, sot SSTV, es RTTY adasokat, de rovid es ultrarovid
hullamu, sot meg mikrohullamu digitalis atvitelt is. A katonai adok pedig
nagyon szeretnek elbujni, a polgari adasok kozott, meg akkor is, ha van
nekik kijelolt hasznalati hullamtartomanyuk. Ok ezt nemigen veszik
figyelembe. Vagyis eredmenyes lehallgatashoz, mindent es mindenkor
rogziteni kell, egyszerre. Vedd figyelembe azt is, hogy egy amator adasnak
- de masfelenek is - magan az adason kivul 6-8 felharmonikusa is veheto
erzekeny keszulekkel, tehat az adasok szamat, meg ennyivel meg kell
szorozni, hiszen a forrasrol nem tudni elore, hogy a foadas, vagy annak
felharmonikusa.
* Ahhoz, hogy a SZU-27-eseket beszelgeteset lejatszhato allapotba
osszehozzak, gigantikus kapacitasra van szukseg. Nem tudom, hogy tudod-e,
hogy mi jelent a katonai hirkozlesben az ugrofrekvencia szo? Ez azt
jelenti, hogy a SZU-27-es radioja egy megadott napi kod szerint 2-3
masodpercenkent frekvenciat valt, meghozza meglehetosen nagy
hullamsavtartomany kozott. Az egyik masodpercben mondjuk 435,155 Mhz-n
szol, mig a kovetkezoben valahol 28.522 Mhz-n, es igy tovabb az adas
vegeig, gyakorlatilag vegtelen savon. Ezt csakis egy modon lehet
lehallgatni, es kesobb osszerakni, ha az osszes lehetseges savot egyszerre
figyelik, es kesobb kiertekelik, majd egy beszelgetesse osszerakjak. Ehhez
azonban gigantikus kapacitas kell, hiszen egy ilyen ado savszelessege
maximum 5-6 Khz FM uzemmodban es 2-3 Khz SSB uzemmodban. Szamold ki a
variacios lehetosegeket. Tovabbi bonyodalmat okoz, hogy a ket gep adoja, es
vevoje eltolt frekvencian dolgozik, tehat az adas nem ott tortenik, ahol
vetel, es annyiszor lehet ezt varialni ahany VFO be van epitve a radioba.
Ez persze csak akkor fontos, ha ket gep beszelget egymassal. Sot meg az is
lehetseges, hogy nem is kozvetlenul beszel a ket gep, hanem egy harmadik
gep atjatszojan keresztul, - esetleg meg egy-ket foldi rele is be van
iktatva, szinten fuggetlen ugrokoddal, amelyik meg egyszer-ketszer
eljatszza ugyanezt. Ez melle szamitsd meg, hogy ma mar digitalis
beszed-modulacioval ( beszedtitkosito) mukodik a radio, tehat meg azt is le
kell forditani ertheto beszedre, es gondolhatod, hogy annak sem nyilvanos a
kodja. Meg egyszer meg kell hatvanyoznod a dolgot azzal, hogy meg az sem
biztos, hogy az ugraskor ugyanabban a modban sugaroz az ado. Lehet, hogy
eppen akkor FM-rol, SSB-re valt, es meg az SSB-n belul is ket modifikacio
van ( LSB-USB). Az adas - amit fullel lehet hallani - tehat nem egy elo
beszed, hanem egy szamitogepes digitalis adatcsomag. A variacioja vegtelen.
Tedd meg hozza a legkori zavarokat ( QRN), a mas adok altal kelteni
zavarokat ( QRM ), a doppler-jelenseget, a fading-jelenseget (QSM), es
konnyen kiszamithatod, hogy a variaciok lehetosege sokkal tobb, mint egy
szamitogepes szovegtovabbitas eseteben. A felsorolt jelensegek egy resze
termeszeti-fizikai jelenseg, tehat ember azt elore kalkulalni, vagy utolag
megfejteni, potolni, montirozni, javitani, equalizalni nem tudja. Egy ilyen
adasbol egy egyszeru vevokeszulekkel mindossze egy halk ket-harom
masodperces surranast, szisszenest hallasz, amire sokszor meg a profi
radios sem figyel fel. Na most ha a szamitasokkal megvagy, akkor meg
egyszer emeld az egeszet negyzetre, mert az is lehet, hogy nem ugrik, hanem
vandorol a frekvencia, meghozza folyamatosan.  A  CIA altal bemutatott
felvetel viszont tokeletes volt.

>>Az APEH kapacitasa olyan (volt par eve), hogy a maganembereket atlagosan
100 evente tudtak ellenorizni, azaz ha ellenoriztek, akkor atlagosan 100 ev
mulva volt varhato a kovetkezo ellenorzes.<<

* Juan ! Ez nem a szamitogep-kapacitasukbol, hanem a revizorok keves
szamabol kovetkezett. A szamitogepes ellenorzest azt minden evben
megkapjuk, csak a helyszini ellenorzes ketseges ( szerencsere!)  Rossz a
pelda.

>> Az operacos rendszerek kozott van a Linux, ami eleg elterjedt az
internet szerverek kozott.<<

* Persze ! De minden koztes szerverben az van? Honnan tudod?

>>Vannak is spyware-kereso es irto programok.<<

* Juan ! Egy mukodesben levo szamitogepet meg egy amator is le tud
hallgatni pusztan a radiofrekvencias kisugarzasai alapjan 2-300 meterrol.
Mindossze megfelelo vevokeszulek kell hozza, megfelelo parabola-antennaval,
mondjuk egy Rhode-Schwartz 2000/M-6- szuper vevokeszulek szamitogeppel,
vagy az eppen erre a celra keszulo SUGIYAMA S-1110-es. Minden komolyabb
amator boltban megveheted 15,550 USD-ert. A MILITARY MAGAZINE 1999 junius
6-i szamaban azt olvashatod, hogy ugyanezt a viccet a titkosszolgalatok 2-3
kilometerrol is meg tudjak tenni. A keszulek fotoja a cikk alatt talalhato.
Cseszheted a vedoprogramodat, ha azok radmennek radiofrekvencias
letapogatassal. Ujabban ezert igyekeznek a bankok es kormanyhivatalok
ablakait aranyfusttel bevonni, persze nem sokat er.

>>A Microsoft egyelore nem mert ilyen dolgot csinalni az oprendszereben.<<

* Aha....es ezert meg is mered harapni az ujjadat?? Hat en nem.....!

>>Marpedig aki titkos infokat akar tovabbitani, annak legyen annyi esze,
hogy szepen kodolja a levelet.<<

* Az Appalache hegysegben egy egesz szamitogepes hadosztaly dekodolja
azokat. A vilag legjobb szamitogepes koponyait szedik ossze oda, meg tolunk
is. Bizonyara emlekszel arra a 14 eves horvat hacker sracra, aki sikeresen
feltorte a Pentagon szamitogepeit. Egyszeruen leszallt harom darab C-131-es
Zagrabban, osszecsomagoltak a sracot szuleivel egyutt, a butorokat, ruhakat
de meg a disznot es a csirkeket is, es irany az USA. Ma mar mas
szemelyiseggel amerikai allampolgarok, es valoszinuleg ott dolgozik o is.

>>A VITA "szinvonalanak" fenntartasa erdekeben javaslom, hogy
hozzaszolasokat lehetoleg csak azokban a temakban fejtsuk ki, amikben
valamennyire jartasak vagyunk, ellenkezo esetben tegyuk hozza, hogy az csak
a sajat elkepzelesunk.<<

* Kedves Zsolt ez nem egy szaklap! Ha en mindig csak Egyiptomrol beszelnek,
te pedig a szamitogepet fujnad, akkor fujhatnank a vitat, mindenki
elbeszelne egymas mellett, es baromi unalmas lenne. Sok lap megprobalta mar
a szakositast, es bele is bukott. ( A BME Nimrud lapoknak 13 szaklapja van
egyik sem megy! Van, amelyik mar fel eve nem jelent meg. Csak az altalanos
lap a siker-digest mukodik!) A szaklapok egyik atka, hogy a temak egy ido
utan kimerulnek.

>>A cimzett kapja meg a csomagot es nem mas. Ez az Internet protokol (IP)
lenyege.<<

* Ezt polgari gyakorlatbol cafolom! Eddig 15 ev alatt, amiota ismerem az
Internetet, szamtalanszor kaptam nem nekem cimzett levelet. Nem rafinaltan
cimzett csoportlevet, hanem olyat, ami egyertelmuen masnak volt cimezve, es
csak egy cimre volt iranyitva, de az nem en voltam. Egy alkalommal egy
nemzetkozi ceg egesz berlistajat kaptam meg veletlenul, es meg csak nem is
hasonlitott a cimunk, de meg a cimzett orszag is fold masik reszen volt.


>>Melyik operacios rendszerre illetve melyik levelezorendszerre, bongeszore
gondolsz?<<

* A Microsoft gyartmanyuakra gondolok, elsosorban.

>>Ez sem igaz. Az Internet tobb korabbi, mar meglevo egyetemi, katonai
stb.halozat (BITNET, ARPANET stb.) osszekapcsolasaval alakult ki. <<

* Zsolt! Tavol alljon tolem, hogy szamitogepes tudasodat ketsegbe vonjam,
de te viszonozd ezt azzal, hogy a szakteruletemet, - amihez hozza tartozik
a titkosszolgalatok tortenete, es mukodese is- , te se vondd ketsegbe.
* Hidd el nekem, hogy ha valamilyen talalmany vagy ujdonsag a polgari
alkalmazasba kerul, azt mar regen hasznalja a titkosszolgalat, es vele
parhuzamosan a katonasag is. Rendszerint akkor kerul ki a polgari eletbe,
ha annak a bizonyos talalmanynak mar az utodja is letezik. Amit a
koztudatba bele akarnak verni, azt hibatlanul felmondtad, es Juan is, de
valosag az masutt van, valamelyik Langley-i pancelszekrenyben.
* Amikor egy talalmany a vilag barmelyik orszagaban bejelentesre kerul, a
Szabadalmi Hivatalok minden esetben eloszor a titkosszolgalatok direkt erre
a cellal felallitott osztalyahoz tovabbitjak. Addig sehova sem kuldik, es
nem is velemenyezik. Angliaban ez az MI-2, Magyarorszagon a NBH-16-os
osztalya, Amerikaban pedig CIA Strategic Human M-12-es osztalya. Ha ez az
osztaly engedi tovabb a talalmanyt, akkor mehet a polgari eletbe, ha nem,
akkor eloszor katonai alkalmazasra kerul. Ez ellen meg Bill Gates sem tehet
semmit. Legfeljebb melyen hallgathat rola meg ma is. Minden talalmanyrol
beszeltem, meg a gumicukorrol, es a zenelos kotonrol is, nemhogy a
sofware-rol.
* Az egyetemi kutatas eseteben sem mas a helyzet. Sot - jo ha tudod -, hogy
a nagy egyetemeken, meg titkosszolgalati osszekoto is van. Peldaul a
Harvardon, vagy a California High Tech-en. De volt ilyen a kimondottan
human targyakra szakosodott Sorbonne-on is. Ott is eleg gyakran lattuk a
francia "2-eme Bureau" emberet, akinek irodaja is volt az egyetemen.
Gyanitom nincs ez maskeppen sehol sem a vilagon.


 Tisztelettel: Robert.
 http://mondak.ini.hu