Richard Firstman es Jamie Talan: Artatlanok halala
A Hoyt csecsemok varatlan halala -egyike a masik utan- oly titokzatos es
megfejthetetlen volt, hogy az esetet feldolgozo orvosi cikk merfoldko lett a
hirtelencsecsemohalal-szindroma (SIDS) kutatasaban. Tudomanyos intezetek
alakultak, felviragzott egy iparag, emberek szereztek vagyont es
hirnevet -mindent joreszt erre az egyetlen esetre alapozva. Akkoriban
nemigen jutott eszebe senkinek, hogy megkerdojelezze: csakugyan a SIDS
okozta-e a gyerekek halalat. Husz evvel kesobb azutan detektvek,
allamugyeszek es igazsagugyi orvosszakertok egy csapata vegul kideritette az
igazsagot. Az eredmeny meglehetosen hatborzongato.
A New York allambeli Tioga megyeben tejgazdasagok, kis boltok es egyszeru
favazas epuletek valtogatjak egymast, mint folttakaron a mintak.
Otvenharomezer lakoja nelkulozi a modern elet tobb vivmanyat: Tiogaban nincs
korhaz, bevasarlokozpont es mozi. Waneta Nixon a megye eszakkeleti
csucskeben nott fel. Kamaszkoraban, a hatvanas evek legelejen nadszalkarcsu,
dus, fekete gondorhaju teremtes volt. Konnycsepp alaku szemuvege
hangsulyozta komoly, tartaozkodo szemelyiseget, es eltakarta a szemet, mely
mindent beivott, de magarol nem arult el semmit. A felszeg Waneta nemigen
vett reszt Newark Valley iskolajanak oktatason kivuli programjaiban. Az
igazat megvallva, irtozott a tomegtol. Wanetanak vilagos elkepzelese volt
arrol, hogy mit var az elettol. Komolyan vette azt, amire az anyja
tanitotta: az a dolga a vilagon, hogy gyerekeket szuljon, es gyermekei
apjanak jo felesege legyen. A szinten felszeg es szemuveges Tim Hoyt a
Waneta otthonahoz kozeli farmon dolgozott bentlako alkalmazottkent. Szelid
termeszetu fiu leven a batyjai "Abigel"-nek beceztek, holott volt olyan
eros, mint ok. Ugyanazzal az iskolabusszal jart, mint Waneta, es feltunt
neki, hogy a lany mustralgatja. Waneta meg is mondta egyik baratnojenek,
hogy ehhez a fiuhoz megy felesegul. Ugy is lett, miutan a kozepiskolaban
osszeismerkedtek, es egy ideig egyutt jartak. Tim huszonegy eves volt,
Waneta tizenhet. Az ifju par bekoltozott a Hoyt farmon levo haz elulso
szobajaba, s aki az irant erdeklodott, hogyan jonnek ki egymassal a
fiatalok, azt a valaszt kapta: -A turbekolo galambok? Ossze vannak
nove. -Mindig kezen fogva jartak; ha Tim leult, Waneta nyomban az oleben
termett. Az eskuvo utani napokban megfogant elso gyermekuk. Waneta
terhessegenek 38 hete a boldog varakozas es latszolag vegtelen fizikai
stressz megszokott elegyeben telt. Ez 1964. oktober 17-en az egeszseges,
harom kilo tiz dekas szoke fiugyermek megszuletesevel ert veget. Waneta az
Eric nevet adta neki. A gyermekgyogyasz alaposan megvizsgalta a kicsit,
aztan elovett egy kerdoivet, es egyetlen egyenes vonallal athuzta azt a
tizennegy rublikat, amelyen a fejlodesi rendellenessegeket kell feltuntetni.
Waneta rendkivul gondos anya volt, kinos pontossaggal tartotta magat az
etetesi, oltoztetesi eloirasokhoz. Ericnek meg a partedlije is vakitoan
tiszta volt mindig; ha valki arra tevedt es latta, hogy a gyerek kopott
egyet, Waneta nyomban szabadkozni kezdett.Lelkiismeretesen bufiztette,
tisztaba tette -mindezt a maga csondes, egyszeru modjan. A kicsi egeszsegere
eberen orkodott. A babat ket honapos koratol rendszeresen elvitte az
orvoshoz. Odahaza azt mondta, az orvos arra gyanakszik, hogy Ericnek valami
problema van a szivevel. 1965. januar 26.-an Betty Lane, aki a Hoytekkal
szemkozti hazban lakott, epp takaritott, amikor odakintrol sikoltozast
hallott. A bejarati ajtohoz ment, ahol Waneta allt. -Segitseg! Segitsen
valaki! Valami baj van a kicsinyemmel! Betty megindult a nyomaban a hazba.
Egy asztalon elettelenul, ernyedten fekudt Eric. Amikor megerkeztek a
rohammentok, mar csak azt tudtak megallapitani, hogy a haromhonapos,
kilencnapos kisbaba nem el. Timet a batyja, Chuck hozta el a munkahelyerol,
a kovacsmuhelybol, alig 3 kilometerre a korhaztol, ahova a mentok a kicsit
beszallitottak.
-Tim, be kell mennunk a korhazba -Chuck mindossze ennyit birt kinyogni, majd
vegul a korhaz liftjeben mondta meg: -Eric meghalt.
Tim a batyjara nezett, es konnyekben tort ki. Amikor a liftajto kinyilt, Tim
megpillantotta Wanetat. Az asszony remegni kezdett. Azt mondta, nem tudja,
mi tortent, a kicsi egyszer csak elkekult. Waneta azt mondta a halottkemnek,
hogy Eric "furcsan szedte a levegot", aztan teljesen abbahagyta a legzest.
Azt is elmondta, hogy az egyik batyjanak is ket honapos koraban halt meg a
gyereke "szivproblemak" miatt . A halottkem a halotti bizonyitvanyon a halal
okakent "veleszuletett szivrendellenesseg"-et tuntetett fel. Jobban
hangzott, mint a "bolcsohalal" vagy az "ismeretlen" megjegyzes. A boncolas
elrendelesere nem talalt okot. Harom nap mulva a csalad osszegyult a
temetesre. Minden szempar az ifju anyara szegezodott, aki a kicsiny koproso
mellett torolgette a szemet. Jottek a rokonok, sorra megoleltek. Waneta
szivere gyogyir volt az egyutterzes. Az elet megy tovabb, mondta kesobb Tim
Wanetanak. Majd lesz masik gyerekunk.
Az Eric halalat koveto nyar vegen alig het honappal a kicsi temetese utan
Waneta megint gyermeket vart. Keszen allt, hogy megprobalkozzon az anyja
altal eleje tuzott cel megvalositasaval. 1966. majus 31.-en Waneta es Tim
masodik gyermekuk, a Jimmy nevre keresztelt kisfiu vilagra jovetelet
unnepeltek. Eletvidam baba volt, szoke, eros alkatu, latszolag
egeszsegesebb, mint a testvere. Az elso harom honap izgalmakkal volt tele,
de ahogy tuljutott az Eric altal megelt koron, Hoytek elete ugy folyt, ahogy
altalaban a fiatal csaladoke. Jimmy elso szuletesnapjat felhotlen oromben,
megkonnyebbulten unnepeltek. Az Eric halala okozta eles fajdalom tompulni
kezdett. Jimmy derus gyerek volt, s koran kezdett beszelni. A csalad egyes
tagjai rendkivul onallonak talaltak, kivalt annak a tenynek ismereteben,
hogy az anyja ejjel-nappal orkodott folotte. Ha egyet tusszentett, Waneta
mar vitte is az orvoshoz. A kisfiu azonban, apja legnagyobb megnyugvasara,
egeszseges volt es eros. Jimmy imadta az apjat, es Tim is rajongott a
kicsiert. Amikor a munkabol hazajott, megkerdezte, mi tortent aznap, a
kisfiu megfogta az apja kezet es megmutatta neki, hogyan fedezett fel csodas
koveket, vagy hogy hol latott kigyot. Ez volt a legszebb idoszak Hoytek
eleteben. Volt egy egeszseges fiugyermekuk, sajat tulajdonu nagymeretu
lakokocsijuk. Tim jo munkat talalt egy epitkezesen. Ugy latszott, mellejuk
szegodott a szerencse. 1968 nyaran, nem sokkal Jimmy masodik szuletesnapja
utan Waneta harmadik terhessege utolso szakaszaban jart. Ket fiu utan
remelte, ezutan kislanya lesz. Kivansaga julius 19.-en
teljesult -megszuletett a harom kilo tiz dekas Julie. Bar a baba normal
sulyu volt es teljesen egeszseges, apro arcaval es finom vonasaival
torekenynek tunt -akar egy gyonyoru jatekbaba. Elbuvolte a rokonokat. Aztan
szeptember 5.-en a szomszed meghallotta, hogy Waneta azt kiabalja, valami
baj van Julie-val. Az alig negyvennyolc napos Julie nem lelegzett. Mire a
rohammento kiert, mar keso volt. Tim Hoyt egy utepitesen dolgozott, amikor
egy kollegaja odament hozza. -Baj van odahaza -mondta. A lakokocsihoz
vagtato Tim megtudta, hogy meghalt a kislanya. Egyenesen Wanetahoz sietett,
es magahoz olelte a feleseget. Keptelen volt felfogni, miert uldozi oket a
balszerencse. Waneta elmondta, hogy cumisuvegbol rizsnyakkal etette Julie-t,
amikor a kislany fuldokolni kezdett, aztan elernyedtek a tagjai. A dobbenet
kellos kozepen a Hoyt csalad egyes tagjai ertetlenkedni kezdtek. Eric halala
tragikus, de ertheto. Az orvos megmondta, baj volt a szivevel. De hogy
cumizas kozben megfulladjon valaki? Ha a rizsnyak eleg hig ahhoz, hogy
kijojjon a cumisuvegbol, akkor hogyan lehet olyan suru, hogy a kicsi
megfulladjon tole? Barmikent velekedett is errol a halottkem, hamar a dolga
vegere jart. Julie Hoyt halala okakent azt irta be: "Fulladas -rizsnyakot
evett." Most sem erezte szukseget a boncolasnak. Ket nap mulva Julie-t a
batyja melle temettek. A temetes alatt Jimmyt Hoytek szomszedainal, Natalie
es At Hilliardnal hagytak. Aggodtak, vajon mikent hat a sok izgalom a
kisfiura. Jelen volt, amikor a huga meghalt, ott ult a kanapen, szepen,
ahogy az anyja meghagyta. -Jo volt, mint egy tunder -mondta Waneta. Harom
hettel ezutan Natalie Hilliard kinezett az ablakon, es olyat latott, amitol
elallt a lelegzete. Ugy erezte, ez nem lehet igaz. Waneta Jimmyvel a
karjaban szaladt az uton. LEHETETLEN! -gondolta Natalie. Az ajtohoz
rohant. -Segitseg! -kialltott Waneta -Jimmy rosszul van. Natalie latta, hogy
a kisfiu eszmeletlen es az arca hamuszurke. Berohantak Hilliardekhoz, Waneta
a kanapera fektette Jimmyt, Natalie pedig remulten a telefonhoz szaladt.
Waneta halkan sirt, kezet tordelve fel- ala jarkalt, es varta a mentoket.
Jimmy nem moccant.
-Mi tortent? -kerdezte Natalie.
-Epp oltoztem. Jimmy odajott hozzam es beleajult a karomba.
Megerkeztek a mentok. Konyorgok, csinaljanak valamit! -esedezett Waneta. Az
egyik mentos kitapintotta a gyerek pulzusat. Nem volt. Azonnal megkezdte a
mesterseges lelegeztetest. Minden erofeszitese hiabavalonak bizonyult. A
kisfiu meghalt. Julie es Jimmy Hoyt huszonegy napon belul bekovetkezett
halala, raadasul Harom es fel evvel Eric halala utan oriasi megdobbenest
keltett Newark Valleyben. Sokan csak a fejuket ingattak ennyi
szerencsetlenseg hallatan. Masokat viszont balsejtelmek gyotortek. Ezuttal a
halottkem nyomban elrendelte a boncolast. Aztan ertesitettek a Newark Valley
reszidos rendorfonoket, aki meg is jelent Hoyteknal. -Ahol egynel tobb
halaleset van a csaladban -mondta Hoyteknak -, merlegelnunk kell a
buncselekmeny lehetoseget.
-Csak nem kepzelik, hogy barmit is elkovettunk a gyerekeink ellen?! -hordult
fel Tim. Waneta is tiltakozott. A rendorseg elvitt nehany targyat: a
rizsnyakot dobozostul, a cumisuveget, a ruhakat, melyeket Jimmy viselt,
amikor meghalt. Hamarosan visszakaptak mindent. A boncolas eredmenye semmit
nem tamasztott ala. Nemelyeknek tovabbra is balsejtelmeik voltak Wanetaval
kapcsolatban, de a boncolas tenye tobbnyire megnyugtatta a kedelyeket. Talan
Ericnek es Julie-nak valami orokletes baja volt. Az emberek azt
felteteleztek, hogy ezek utan Waneta es Tim meggondoljak, mielott ujabb
balsorsra karhoztatott gyermeket segitenek a vilagra, de Waneta hamarosan
megint teherbe esett. 1970. marcius 18.-an megszuletett negyedik gyermekuk,
Molly. Az ujszulott a figyelem kozeppontjaba kerult a korhazban.Mielott
hazaengedtek, dr.Roger Perry, a gyermekorvosuk mellkasrontgent rendelt el,
megvizsgalta a kicsi vesejet, elektrolit- es vercukorszintjet. Tizenhat nap
mulva azonban ujra csak a mentoket hivtak Hoytek otthonahoz. Mollyt kritikus
allapotban, elkekult arccal talaltak. Amikor oxigent adtak neki, a szine
kezdett visszaterni, s latszolag normalisan lelegzett. Ekkor anyat es
csecsemojet beraktak a mentokocsiba. Waneta elmondta dr.Perrynek: epp
megnezte a kicsit a bolcsoben, amikor eszrevette, hogy nem lelegzik, es a
karjaval rangatozo mozdulatokat tesz. Rogton segitseget hivott, de sikerult
helyreallitani a kicsi legzeset, mire a mentok megerkeztek. Perry novekvo
aggodalommal hallgatta. Mollyval egy hettel azelott is hasonlo tortent.
Wanetanak akkor is sikerult normalizalnia a baba legzeset, s ezutan vitte a
kisbabat hozza. Az orvos ujabb vizsgalatokat rendelt el: szivmukodes, teljes
verkep, egyeb laboratoriumi vizsgalatok, vizeletvizsgalat, ujabb
mellkasrontgen. Minden negativ. Perry meg eleteben nem talalkozott ilyen
sorsuldozte emberekkel. Aggodva, ertetlenkedve arra gondolt, nem allhat-e
valaki ezek mogott az esemenyek mogott. megkerte a korhaz szocialis
reszleget, hogy nezzenek utana a dolognak. Az o jelentesuk is negativ volt.
Ekkor tamadt egy otlete. Felhivta a Syracuse-i Orvoskozpontot. Dr Alfred
Steinschneider kutatogyermekorvos a modern orvostudomany egyik megoldatlan
rejtelyevel, a bolcsohalallal foglalkozott, amit ma
hirtelencsecsemohalal-szindroma (SIDS) vagy bolcsohalal neven
emlegetnek.Steinschneider neve addigra ismertte valt a gyerekek atmeneti
legzesmegallasa (alvasi apnoé) vizsgalata kapcsan. Elmelete szerint a
vegetativ idegrendszer mukodesi zavara veszelyesen kihathat a sziv, a tudo
es az errendszer mukodesere. Steinschneider tudatta a kornyezo megyek
gyermekorvosaival: szivesen ismerne meg ujabb eseteket, ezert erdeklodessel
fogadta a Molly Hoytrol szolo beszamolot. Ez a negyhetes csecsemo, akit mar
tobbszor ujraelesztettek, es akinek eddig harom testvere halt meg
csecsemokorban, kivalo esettanulmanynak igerkezett. Hoytek elmentek
Syracuseba, ahol Steinschneider elmondta nekik: azt tervezi, hogy Mollyt
apnoemonitorra teszi, es egy-ket hetig benntartja a klinikan. Megigerte,
mindent elkovet, hogy kideritse, mi a baj a kocsivel. Thelma Schneider
fonover vette el a babat az anyjatol, es biztatoan ramosolygott, ahogy egyik
anya vigasztalniigyekszik a masikat. Waneta neman adta at Mollyt. Az
elkovetkezendo napokban a monitor veszcsengoje tobbszor megszolalt. Am a
kicsi tobbnyire teljesen szabalyosan, meglehet, kisse felszinesen lelegzett.
Lehet, hogy a veszcsengo apnoet eszlelt, de lehet, hogy nem -akkoriban ezek
a szerkezetek meg kezdetlegesek es megbizhatatlanok voltak. Majus elejere
ritkultak az apnoes rohamok s az orvos mar arra gondolt, hogy elbocsajtja a
korhazbol Mollyt. Ekkor kerdezte meg Waneta, hogy nem vihetne-e haza a
csecsemovel egyutt a monitort is. Steinschneider rajott, ha Hoytek pontosan
vezetik a naplot, akkor tovabbra is lehetoseg van a kicsi allapotanak
megfigyelesere. Molly majus 8-an, penteken hazatert. Vasarnapra azonban mar
ismet Steinschneider osztalyan volt. Megfazott, mondta Waneta. A monitor
legalabb husszor jelzett, neha Timnek es Wanetanak ugy kellett rzania
Mollyt, hogy ismet rendesen lelegezzek. Majus 19-en Steinschneider ujfent
hazakuldte Mollyt es a monitort. Masnap mar nala volt a gyerek. Aznap reggel
megszolalt a veszjelzo, mondta Waneta. A kicsi nem lelegzett, es
elkekult. -Razni kezdtem, hogy ismet lelegezzen, de ezuttal tovabb tartott,
mint legutoljara. Aztan egy ora mulva megismetlodott az egesz. Az
szomszedsagban ezenkozben hire ment, hogy a Hoytek negyedik gyereket valami
neves orvos kezeli, aki azon van, hogy megfejtse a csaladot sujto orvosi
rejtelyt. Junius 1-re Molly elete elso hetvenot napjabol negyvennyolcat
korhazban toltott. A legzese szabalyos volt, jol evett, jol aludt, es a
varakozasnak megfeleloen gyarapodott. Steinschneider derulatoan
nyilatkozott. A klinika tobbi dolgozoja kevesbe -meghozza olyan okoknal
fogva, amelyeknek nem sok koze volt a kisleany egeszsegehez.
Thelma Schneider nem volt itelkezo tipus, de mihelyt kapcsolatba kerult
Hoytekkal, szinte az elso percben igen kedvezotlen benyomas alakult ki benne
a kisbaba anyjarol. Waneta Hoyt zavaroan nem kotodott a gyerekhez. Mas anyak
a kicsinyukkel akarnak maradni, etetni akarjak, a korhazban is ellatni az
anyai teendoket. Kezdetben Schneider arra gyanakodott, hogy az anya
bizonyara retteg mindenfele kotodestol, mert attol tart, hogy negyedik
gyereket is elveszitheti. Telt-mult az ido, es a fonover keptelen volt
szabadulni a korai benyomastol. Szoba hozta a dolgot a kolleganoi elott, es
kiderult, ok is hasonlokeppen ereznek. Raadasul tobb het korhazi tartozkodas
soran Mollynak egyszer sem volt komolyabb rohama. Schneider gyanitani
kezdte, hogy a gyereknek semmi baja. Mivel o volt a fonover, ugy hatarozott,
hogy beszel az orvossal. Elmondta Steinschneidernek, hogy velemenye szerint
Mollyval valoban gond van, de annak semmi koze az apnoehoz. -Az anyaval van
baj -mondta. Ha az ember megfog egy csecsemot, magahoz szoritja,
igy...-azzal osszefogott karjat a mellehez emelte. -De o nem. O
karnyujtasnyira tartja a gyereket, iszonyu sutan. Hozzatette: Waneta sosem
oleli magahoz a kicsit, s csak akkor eteti meg, ha a nover javasolja. Azt is
eszrevette, hogy Mrs.Hoyt erdeklodesenek kozeppontjaban nem a csecsemo all,
hanem az apa. -Ma az apa karjaban tartotta a babat, mire az anya odament,
elvette tole a kicsit, es a ferje olebe ult. Aztan messzire tartotta magatol
a kislanyt. Ez nem normalis viselkedes. Mintha azt akarna, hogy a figyelem
csak ra osszpontosuljon. Schneider ugy erezte, a doktor meglehetosen
kozonyosen hallgatja, mint akinek fogalma sincs, mi koze lehet ennek Molly
egeszsegehez. Mintha kizarolag az alvasi apnoe es a bolcsohalal
foglalkoztatna, s Waneta anyai osztonei keves jelentoseggel birnanak
szamara. Az elkovetkezendo hetekben a noverek figyelni kezdtek Wanetat, es
rettenetes gyanu tamadt bennuk. Schneider tudta, hogy az egyik elozo gyerek
joval elmult keteves, amikor meghalt, s tudta azt is, hogy a bolcsohalal a
masodik es harmadik honap kozott a leggyakoribb, aztan elofordulasa
meredeken csokken. Keteves gyerekek koreben szinte peldatlan. Egy napon,
miutan behatoan tanulmanyozta hogyan viselkednek Hoytek a gyerekkel, az
egyik apolono azt mondta Schneidernek, hogy Waneta "egyszer sem fogta meg a
gyereket". Gyanitja, tette hozza, hogy itt valami szornyuseg folyik. Egy
masik nover, Joyce Thomas-Lowe megjegyezte, hogy Waneta soha nem tesz fel
kerdeseket a kicsivel kapcsolatban, meg akkor sem latszik riadtnak, amikor
megszolal a monitor veszcsengoje. Nem akarodzott elhinnie, hogy egy asszony,
aki mar harom gyermeket veszitette el, ilyen kozonyos lehet. -Mast se
csinal -mondta egy nap egy kollegajanak -, csak a ferje oleben ul. A noverek
szivbol szantak Mollyt. Igyekeztek betolteni a korulotte tatongo urt. Tobb
figyelmet szenteltek neki, ringattak, olbe vettek, jatszttak vele, beszeltek
hozza. A kedvencuk lett, rengeteget dedelgettek. Junius 4-en, amikor
Steinschneider harmadszor keszult hazakuldeni Mollyt, Schneider meg egyszer
megprobalt beszelni vele. A ferfi vegighallgatta, de nem szolt semmit. A
fonover nem ertette. Hisz ez az ember orvos, es a gyerekek megsegitesenek
szenteli az eletet! Miert nem veszi eszre, hogy valami nincs rendben
Wanetaval? Erezte, hogy Molly elete a tet, de a korhazi szokasrend szerint
csak a doktor tehet valamit annak erdekeben, hogy a nover nyilvanvaloan
megerzesen alapulo gyanuja megcafolodjek, vagy beigazolodjek. Kora reggel
Corrine Dower az ejszakas nover raadta a babara azt a rozsaszinu ruhat,
amelyet egy kolleganoje hozott be a korhazba. Hoytek jottek Mollyert. Tim
elohozta a kocsit, es Thomas-Lowe vitte ki a babat a lifthez, majd neman
setalt le az otodik emeletrol Wanetaval. Amikor visszatert, odament a
noverpultnal allo Dowerhez, es sirva fakadt. -Mindent megtettunk, amit
megtehettunk. -mondta Dower, es atolelte Thomas-Lowe-t. -Mi csak apolonok
vagyunk -tette meg hozza keseruen. -Nem tudunk semmit.
Dower meg egy utolso megjegyzest firkantott Molly korlapjara: "Apnoet nem
tapasztaltunk." Aznap keso este Dowe folnezett a faliorara. -Vajon el-e
meg? -kerdezte elkeseredetten. Masnap reggel a rohamkocsi megint
vegigszirenazott a Newark Valleyn, s egyenesen a jol ismert lakokocsi
bejaratanal landolt. Mollynak nem volt pulzusa, nem lelegzett, es nem
lehetett ot ujraeleszteni. Alig tizenket orat toltott odahaza. Molly
halalhirere feljajdultak az orvoskozpont noverei. -Nem megmondtam, hogy
megoli? -mondta Dower Schneidernek. -Mi folyik itt? -Az orvos csak annyit
felelt, hogy a gyereket meg aznap felboncoljak. A boncolasi jegyzokonyvbol
az derult ki, hogy Molly halalat tudogyulladas okozta. Hogyan kaphatott
tudogyulladast ilyen gyorsan? -kerdezte Schneider. -Mertuk a lazat,
ellenoriztuk a legzeset. -Talan a patalogusok olyasmit fedeztek fel, amit a
noverek nem. Valojaban a patalogusok nem tudtak megallapitani a babanal
semmi rendelleneset, aminek halalos kovetkezmenyei lehetnek. Aztan egy
kollega elemezte a Molly tudejebol vett szovetmintat, es azt mondta, olyan
sejteket fedezett fel, amelyek tudogyulladasra engednek kovetkeztetni, ezert
azt jeloltek meg a halal kozvetlen kivalto okakent. Ket honap mulva Waneta
Hoyt megint teherbe esett.
Noah Hoyt 1971. majus 9-en szuletett. Steinschneider utasitasara azonnal az
o intezetukbe kerult. Addigra Dower novert athelyeztek, de Thelma Schneider
meg ott dolgozott, akarcsak Julia Evans, akinek harom unokaja volt. Hallott
a Hoyt esetrol, de korabban alig allt kapcsolatban a szulokkel. Most o
vezette a csecsemoosztalyt. Neki is feltunt, milyen kulonosen tartja a
kicsinyet Waneta.
-Feltem, hogy a vegen meg elejti -emlekezett vissza kesobb. -Semmi melegseg
nem volt benne. Anyai osztonnek nyoma se latszott. Soha nem olelte magahoz
azt a babat. Es haragudott, amikor a ferfi a karjaba vette a kicsit. Amikor
az apa megfogta a gyereket, odarohant hozza, es simogatni kezdte a ferje
combjat. Schneiderhez hasonloan Evans nover is Steinschneider ele vitte a
problemat. De Molly halala nem kesztette az orvost allaspontja
felulvizsgalatara. Eletenek elso ket honapjat Noah gyakorlatilag korhazban
toltotte. Ezalatt Evans egyszer sem latta, hogy Waneta megpuszilta volna a
kicsit. Korhazi tartozkodasa alatt Noah legzesevel meg annyi gond sem volt,
mint Mollyeval. Sokkal kevesebbszer fordult elo nala apnoe, es meg azok is,
amelyekrol az orvos feljegyzest keszitett a muszerek megbizhatatlansaga
miatt hataresetnek szamitottak. Gail Dristle mindossze nehany honapja
tevekenykedett segedapolonokent, amikor Noah Hoytnak hiret vette. Egy nap
azt latta, hogy Waneta ugy ketmeternyire all Noah bolcsojetol, es a kicsit
bamulja. Dristle-t megrazta az eset, mert az anya arcarol egyertelmu haragot
olvasott le. Kisgyerekkoraban Dristle-t sokat bantalmazta az anyja, s ez
kitorolhetetlen nyomot hagyott a lelkeben. Azokon a napokon, amikor Noah
melle osztottak be, dedelgetni kezdte a gyereket. Es maskor is beugrott
hozza, amikor nem oda volt beosztva. Olyan nyugodtank, gyonyorunek latta a
kisfiut. Noah pedig kezdett felfigyelni, amikor Dristle belepett.
Ramosolygott egszinkek szemevel. Dristle megetette, aztan alatatodalt
dudolva alomba ringatta. Amikor a Hoyt csalad tortenetet megismerte,
Dristle-t komolyan izgatni kezdte a dolog. Miutan megtudta, hogy az egyik
gyerek elmult keteves, amikor meghalt, ugy dontott, nem hagyja tobbe magara
Wanetat a kicsivel. Aztan eszrevette, hogy ezzel a fogadalommal nem all
egyedul. Akarcsak Mollyt, Noah-t is ketszer hazaengedtek, de masnap
visszakerult, mondvan, ujra kellett eleszteni. Amikor Steinschneider
masodjara is hazakuldeni keszult Noah-t, Evans konyorgott az orvosnak, hogy
keressenek mas megoldast.
-Szerintem az asszony csinal valamit a gyerekekkel -mondta az orvosnak.
Eloszor fordult elo, hogy valaki ilyen nyiltan kimondja, amit gondol.
-Nincs ra bizonyitekunk -felelte Steinschneider.
Amikor hire ment a noverek kozott, hogy Noah-t harmadszor is visszahoztak,
mindenkit hatalmaba keritett a szorongato erzes, hogy a gyereknek mar nincs
sok hatra. Egy vasarnap Waneta a csecsemoosztalyon ult, es a kicsit etette.
Noverek vettek korul, akik lelkesen igyekeztek megtanitani, mikent teremtsen
kapcsolatot a babaval. Az egyik osztalyos nover elso izben ekkor latta
Wanetat mosolyogni.
-A figyelem kozeppontjaban erezte magat, es rettenetesen elvezte -emlekszik
vissza Gail Dristle. -Olyan volt, mintha egy oteves gyereket tanitanank,
hogyan tegye tisztaba a babajat, holott ez volt az otodik gyereke!
1971julius 27-en, egy keddi napon nagy volt az aggodalom a noverek kozott.
Noah-t aznap este keszultek harmadizben hazaengedni. Nehany oraval korabban
Evans felrevonta Steinschneidert:
-Szerintem parnaval fojtja meg oket -mondta neki fako hangon. Evans kesobb
felidezte, hogy erre a megjegyzesre az orvos azt felelte: -Barmit gondoljunk
is, nincs ra bizonyitekunk.
Evans kenytelen volt belatni, hogy az orvosnak igaza van. De az
allaspontjabol jottanyit sem engedett. Kesobb ezt vallotta a New York allam
rendorsegenek: -Biztosra vettem, hogy az anya meg fogja olni. Meg fogadtam
is dr Steinschneiderrel, hogy nem latjuk tobbe a kicsit.
Aznap este a korhazi eloirasnak megfeleloen Evans fogta Noah-t, es a szulok
kisereteben levitte a liften az elocsarnokba. Evans vart, amig Tim a kapuhoz
kanyarodott a kocsival, es Waneta beult. Aztan a nover megolelte Noah-t,
gyongeden megpuszilta, es az anyja karjaba tette. -Sok szerencset -mondta
megadoan. Elfordult, es magaban hozzatette: -Vege szegeny kicsikenek!
Masnap reggel Newark Valley halottkeme hivta telefonon
Steinschneidert. -Tudomasom szerint onoknel kezeltek Hoytek csecsemo
kisfiat. A baba ma reggel meghalt. Steinschneider letette a telefont es
folment az osztalyra. Meglatta Evanst es felrevonta. -Noah meghalt -szolt
halkan.
-Nem megmondtam! csattant fel a nover. -Nem megmondtam! Azzal sarkon fordult
es elviharzott. Gail Dristle felindultan ert be a munkahelyere. Olyan
szorongassal ebredt, hogy arra gondolt, talan nem is volna szabad bemennie
dolgozni. Ahogy vegigment a folyoson, meglatta magaban gubbaszto
kolleganojet. Egymasra neztek. A masik nover lassan ingatta a fejet. -Edes
istenem! -kialtott fel Dristle, majd a falnak tantorodva sirva fakadt.
Nehany perc mulva lehorgasztott fejjel osszegyultek a noverek. A tehetetlen
duh es ketsegbeeses fojtogatta oket. -Talan most majd csinalnak
valamit -jegyezte meg Dristle szarazon. Senki sem szolt. Aznap kaban tette a
dolgat mindenki. Ereztek, hogy gyilkossagnak voltak a tanui.
Nyar vegen es egesz osszel Steinschneider az utolso ket Hoyt bebi halalaval
kapcsolatos tenyeken ragodott. Bizonyos kerdesek tisztazatlanok voltak, de
az orvos nem ebben latta a fo problemat. -Az elmeleti resz
foglalkoztatta -hogy az alvasi apnoe es a vegetativ idegrendszer mukodesi
zavara felelos-e a SIDS bekovetkezeseert. Ugy velte, mind Molly, mind pedig
Noah Hoytnal elofordultak azok a csaknem halalos kimenetelu rohamok, amelyek
eredetileg felkeltettek erdeklodeset ezek irant az esetek irant. Egyik
gyerek halalara sem volt orvosi magyarazat. Elhatarozta, hogy kozzeteszi
megfigyeleseit es hipoteziseit, s kollegai szakmai lektoralasa utan cikke
meg is jelent a Pediatrics (Gyermekgyogyaszat) 1972 oktoberi szamaban.
Steinschneider megfigyeleseit elso izben egy Minnesota allamban, Winonaban
praktizalo fiatal orvos kerdojelezte meg. John Hick nem talalta elegsegesnek
a tanulmany erveit: ot ilyen modon bekovetkezett halalesetnek merhetetlenul
kicsi a valoszinusege. Orvoskollegaival ellentetben o igenis kiskoruak
elleni buncselekmenyre, mi tobb, gyilkossagra gyanakodott, mas magyarazatot
nem tartott lehetsegesnek.
Irt a Pediatricsnek. Eszreveteleit kozoltek, de a hangja suttogas volt a
szelben. Helytelen szemleletnek tartottak, hogy SIDS esetekben gyilkossagra
gyanakszik valaki. 1974-re Steinschneider sikert sikerre halmozott, egyik
eloadast tartotta a masik utan, s tobbek kozott annak a ket csecsemonek az
esettanulmanyat is kozrebocsatotta, ekik rovid, apnoejelensegekkel tarkitott
eletuket az o osztalyan eltek, majd meghaltak. Aztan beszamolt azokrol a
csecsemokrol, akik Syracuse-ban monitorra kapcsolva elnek. Megfigyeleseinek
az volt a lenyege, hogy ha monitorra teszik a csecsemoket, akiknel rovid
legzeskihagyasokat tapasztalnak, akkor sok gyermek elete megmentheto.
1975-re a bolcsohalallal kapcsolatos velekedesek kozott vilagszerte
Steinschneider apnoeelmeletet ismertek el a legtobben. Egy ev mulva
Steinschneider attette mukodeset a Baltimore-i Maryland Egyetemre. Utobb
elmelete tovabbfejlesztesere mintegy harommillio dollaros tamogatast kapott
a Gyermek -egeszsegugyi es Fejlodestani Kutatointezettol. 1981-re tobb, mint
2500 csecsemo vett reszt a baltimore-i apnoeprogramban. Heten haltak meg
kozuluk SIDS-ben -ez az arany megfelelt a minta nagysaganak. A rakovetkezo
evben a kormany visszautasitotta Steinschneider ujabb tamogatasra beadott
igenyet. Az ok egyertelmu volt: az apnoeproject tudomanyosan ertektelen, es
a kormany nem szandekozik ujabb hatalmas osszeget aldozni a ketes celra. A
dolog ironiaja, hogy mikozben az elmelet lassan hitelet vesztette, a
monitoruzlet robbanasszeru fejlodesnek indult. Becslesek szerint a
nyolcvanas evek kozepere a monitorra kapcsolt csecsemok szama elerte a
harmincezret. Negy ev mulva a szamuk megketszerezodott, es a vilagszerte
eladott monitorokbol -hatvanot szazalekuk az Egyesult Allamokban kelt
el -tobb mint 40 millio dollar folyt be.
Dr Steinschneider adomanyokbol folytatta kiserleteit egy Georgia allambeli
maganintezmenyben, amit reszben az apnoemonitorok legfobb gyartoja
tamogatott. Steinschneider sok tarsaval egyetemben meg ekkor is vallotta,
hogy meresei es adatai hitelesek. Gomba modra nottek ki a foldbol az
apnoekozpontok, a korhazak, orszagszerte beinditottak sajat programjukat.
Mint az elmelet atyja, Steinschneider fogadta a gyermekorvosok, patalogusok,
jarvanyugyi szakemberek es statisztikusok telefonhivasait. No es a
nyomozoket.
Egy szep napon az orvost Frank Budzielek nyomozo hivta fel Syracuse-bol.
Budzieleknek rejtelyes esete akadt, es azon tunodott, nem kaphatna-e
segitseget Steinschneidertol. Egy olyan csaladrol volt szo, amelyikben harom
gyerek halt meg SIDS-ben. Elofordulhat ilyesmi? Steinschneider azt felelte,
meglehetosen szokatlan a dolog, de akadt mar ra pelda. Budzielek az esettel
eloszor 1977-ben kerult kapcsolatba. Mindharom gyerek akkor halt meg, amikor
kettesben volt az apaval. Az orvosszakertok semmi gyanus korulmenyt nem
talaltak. Budzielek megsem tudta tultenni megat az eseten. Rendkivuli jo
szimattal megaldott nyomozo volt, es az eset mogott gyilkossagot sejtett.
Het evig kitartoan szaglaszott, bizonyitekokat gyujtott. Vegul 1984-ben,
kozvetlenul a nyugallomanyba vonulasa elott az addig osszegyujtott adatokat
atadta Bill Fitzpatricknak, Onondaga megye fiatal allamugyeszenek.
Fitzpatrick, egy New York-i rendor fia, a szive melyen ugyvedborbe bujt
detektiv volt. Vonzottak a megoldatlan esetek. Miutan belenezett Budzielek
dossziejaba, kozolte: -Beszallok.
A rendorseg alaposan dolgozott, s meg is lett az eredmeny: 1985-re a
gyerekek apjat letartoztattak, es a Fitzpatrick vezette bunvadi eljaras
kereteben gyilkossag vadjaval eliteltek. A nyomozas soran a jogaszok Texas
allamban talaltak egy igaszsagugyi orvosszakertot, Linda Nortont, aki a
cikkeiben a kiskoruak elleni "fel nem ismert vagy figyelmen kivul hagyott"
bunesetekkel foglalkozott, tobbek kozott a csecsemok megfojtasaval, ami a
gyermekgyilkossag legegyszerubb, raadasul gyakorlatilag bizonyithatatlan
modja. Fitzpatrick ravette dr.Nortont, hogy tanuskodjon a vad mellett.
Mikozben kidolgoztak a strategiajukat, a doktorno elmondta
Fitzpatricknak: -Elsosorban az apnoeelmeletrol beszelek majd, s arrol, hogy
a SIDS lehet-e csaladi orokseg -mert majd erre probalnak hivatkozni. Az
orvostarsadalom zome elfogadta ezt az elmeletet, holott nincs ra
bizonyitek. -Azzal elhallgatott. -A teoriat megalapozo cikk egy olyan
tobbszoros SIDS esetrol szolt, amely valojaban bunteny volt.
-Varjon csak! Nahat, ez szinte hihetetlen! -kialtott fel hirtelen Linda
Norton. A tanulmanyt iro Steinschneider idevalosi. Konnyen lehet, hogy itt
Syracuse-ban van egy sorozatgyilkosunk. Norton roviden vazolta az ot
halalesetet, mellyel Steinschneider tanulmanya foglalkozott.
-Ot halal egy csaladban? -akadt el Fitzpatrick lelegzete. -Megadta a nevet?
-Nem. Csak a kezdobetuket.
Fitzpatrick a jegyzettombjebe firkantott valamit. Azonnal nem allhatott ra
az esetre, de megjegyezte maganak. Negy evre ra megvalasztottak
allamugyesznek, s miutan 1992-ben elfoglalta hivatalat, hivatta a
nyomozohivatal vezetojet. Steinschneider cikke mindossze annyit arult el,
hogy az N.H. monogramos kisfiut a Syracuse-i Allami Egyetemi Korhazban
boncoltak. A cikk megemlitette a boncolasi jegyzokonyv szamat. Nezzenek
utana, hogy ez alatt a szam alatt valoban ilyen betuvel kezdodo nev
all-e -adta ki a feladatot Fritzpatrick. A nyomozok megeresztettek nehany
telefont a korhazba, es maris megtudtak, hogy a megadott szamon Noah Hoyt
jegyzokonyve talalhato. Kiderult, hogy az akta 253 oldalnyi feljegyzest,
korlapot, esettortenetet tartalmaz, gyakorlatilag orarol orara nyomon koveti
Noah Hoyt elete nyolcvan napjanak tortenetet. A feljegyzesekbol Noah
batyjainak es novereinek neve is kiderult: Eric, Julie, James, Molly.
Amennyiben a gyerekeket valoban megoltek, Fitzpatrick remelte, hogy az a
teruletileg hozza tartozo Onondaga megyeben tortent. Azonban amint Noah
korhazi adatlapjabol kiderult, Hoytek Newark Valleyben, New York allamban
elnek. Perceken belul telefonhoz kerette Bob Simpsont, Tioga megye
fougyeszet. Az otvenhez kozeledo, jovialis Simpson beerte annyival, hogy
felgongyoliti a hellyel-kozzel elofordulo videki buneseteket. Figyelmesen
hallgatta, amint Fitzpatrick kozolte vele: -Gondolom, ez meglep, de gyanum
szerint van egy asszony a megyedben, aki huszonot eve megolte ot gyermeket.
-Hinnye! -mondta Simpson, es varta a tovabbi tenyeket. Fitzpatrick megadott
nehany informaciot es megigerte, hogy atfaxolja a dokumentumokat, koztuk a
Pediatrics cimu folyoiratban megjelent tanulmanyt dr. Alfred
Steinschneidertol. A dokumentumok kozott volt a nyolcvan napot elt csecsemo
boncolasi jegyzokonyve, akinek elozo negy testvere szinten bolcsohalalt
halt. Simpson elolvasta Steinschneider cikket, de az nem gyakorolt ra atuto
hatast: nem vonta le belole azt a kovetkeztetest, hogy az ot gyereket
meggyilkoltak. Ellenpen Fitzpatrick meggyozodese, hogy igaza van, szemernyit
nem valtozott. Az elkovetkezo honapokban Simpson osszegyujtetett minden
dokumentumot, amit a Hoyt gyerekekkel kapcsolatban fellelt -korhazi
jelenteseket, szuletesi es halotti bizonyitvanyokat, boncolasi
jegyzokonyveket -, mindez legalabb otszaz oldalt tett ki. Ekkor szakertore
volt szuksege. Dr.Janice Ophovent, a St. Paul Korhaz igazsagugyi
orvosszakertojet valasztotta, aki a megye elenjaro szaktekintelyenek
szamitott gyerekek serelmere elkovetett bunesetekben. Dr. Ophoven igazolta
Linda Nortont, aki azt allitotta, hogy minden bizonnyal
gyermekgyilkossagokrol van szo. A ket es fel eves James halala volt a
leggyanusabb. Dr Ophoven hozzafuzte, hogy velemenye szerint a tenyek a
Munchhausen-szindromakent ismert rendellenessegre utalnak. Az 1990-es
evekben mar tekintelyes irodalom foglalkozott azzal a -meg
megmagyarazhatatlan- tennyel, hogy egyes gondviselok, elsosorban anyak,
baleset, vagy betegseg latszatat keltve bantalmazzak gyerekeiket, hogy
ezaltal ok maguk keruljenek a figyelem, fokent az orvosok figyelmenek
kozeppontjaba. Ophoven arra gyanakodott, hogy Waneta is az ilyen anyak koze
tartozott. Simpson es csapata ezert tervet keszitett.
> =============================================================
A befejezes holnap kovetkezik
Odette
|
