Palotas Janos a HVG egyik marciusi szamaban a kovetkezoket nyilatkozta
negy miniszterrol es bankemberrol :

Kupa Mihaly : kettos szerepet tolt be, egyreszt maradektalanul kepviseli
a penzugyi apparatus erdekeit, masreszt irt egy olyan populista gazda-
sagi programot, amirol eleve tudta, hogy senki nem akarja megvalositani.

Suranyi Gyorgy : jo bankszakembernek tartja, kamatpolitikajaval megis
csodbe vitte az orszagot.

Bod Peter Akos : szep csendben vegrehajtotta nagy cegek alprivatizaci-
ojat, amik olyan reszvenytarsasagokka alakultak, amik tobbsegi allami
tulajdonban vannak es a politikai nyilatkozatok szerint 51%-ban abban
is maradnak. Semmi sem karosabb, mint a szukos hazai magantoke elherda-
lasa allami kezben valo dontesek megfinanszirozasara.

Kadar Bela : az o miniszteriumanak elkepzelesei allnak hozza a legkoze-
lebb, de az arfolyampolitikaban, leertekelesekben rendre nem ert vele
egyet.

Udvozlettel  /  Hidas Pal

Szeretne1k ne1ha1ny e1szreve1telt tenni. A megjegyze1sek Szabo1
Zolinak szo1lnak, e1s ma1soknak, akik -- velem ellente1tben -- hajlando1k
elfogadni az `affirmative action' inte1zme1nye1t. (Terme1szetesen e1n
eddig is, e1s ezentu1l is a poziti1v `faji' -- etnikai stb. --
megku2lo2nbo2ztete1sro3l besze1ltem e1s besze1lek.)

Az elso3 megjegyze1s egy nagyon egyszeru3 pragmatikus megfontola1s. Az
itteni sajto1 (e1s otthoni tapasztalatok alapja1n) merem a1lli1tani,
hogy a poziti1v megku2lo2nbo2ztete1s egya1ltala1n nem tesz jo1t az
illeto3 csoportok ne1pszeru3se1ge1nek. Ezt itt egyre to2bben
aggodalommal a1llapi1tja1k meg, de arra is gondolhattok, hogy a
ciga1nyoknak juttatott olcso1 laka1s otthon nem no2veli a ciga1nyok
ne1pszeru3se1ge1t, so3t.

A ma1sodik megjegyze1sem, hogy nem tudom elke1pzelni, hogy `affirmative
action'-re szu2kse1g lenne olyan esetekben, amikor *puszta1n* `etnikai'
ke1rde1sro3l van szo1. (Egye1bke1nt fe1lek, hogy az `etnikai' kifejeze1s
egyszeru3en a rossz hangza1su1 `faji' eufemisztikus megfelelo3je.) A
ciga1nyokna1l maradva: ke1zenfekvo3, hogy a jo1mo1du1 ciga1nyoknak az
a1llam nem juttat olcso1 laka1st, e1s viszont, a szege1ny magyaroknak
igen. Nem la1tom, hogy mie1rt ke1ne ba1rkinek is `etnikai' okokra
hivatkoznia. Egy ismero3so2mnek valamie1rt hollandbo1l kellett
vizsga1znia, e1s olyan feladatokat kapott, hogy kette1a1llt to3le a
fu2le, mert mivel egy pa1r e1ve itt e1l, e1s euro1pai, nem ja1rt neki az
etnikumoknak kija1ro1 poziti1v megku2lo2nbo2ztete1s, az egyszeru3si1tett
nyelvi vizsga (egy egyetemi felve1telihez kellett, teha1t volt te1tje).
A vele egyu2tt vizsga1zo1 szi1nesbo3ru3ek viszont, akik a volt
gyarmatokro1l ko2lto2ztek ide, vi1gan kito2lto2tte1k a ko2nnyi1tett
tesztet, annak ellene1re, hogy (legala1bbis az egyik) anyanyelvu2k a
holland.

A konklu1zio1m az, hogy a poziti1v megku2lo2nbo2ztete1st *valo1s* alapon
lehet csak gyakorolni (anyagi helyzet, anyanyelv); az `etnikum', a
`rassz' stb. *nem valo1s alap*. Nagyon csoda1lkozom, hogy ezt me1g le
lehet i1rni, ane1lku2l, hogy atto1l kellene tartania az embernek, hogy
kifu2tyu2lik, ne  mondjon ilyen maga1to1l e1rteto3do3,
informa1cio1-mentes dolgokat. Pedig pl. meneku2lt-politika1jukban me1g
azok az orsza1gok is e1rve1nyesi1tik ezt, amelyekben van poziti1v
megku2lo2nbo2ztete1s. Nem hiszem, hogy egy magyar ciga1ny ba1rmely
nyugati orsza1gban megkapna1 a meneku2lt-sta1tust csak a sza1rmaza1sa
miatt. Elo3bb be kellene bizonyi1tania, hogy van valo1s alapja is a
menede1k-ke1re1sre.

U2dvo2zlettel -- Ka1lma1n La1szlo1, Amszterdam

Itt az egyetemen az alabbi statisztika van kifuggesztve:

COUNTRY               PERCENT OF GNP SPENT ON EDUCATION

Israel                            10.2 %

US                                 7.5 %

Canada                             7.4 %

Jordan                             7.1 %

SU(!?)                             7.0 %

Ireland                            6.7 %

France                             6.1 %

Hungary                            5.7 %

Scotland (!?)                      5.2 %

Switzerland                        4.8 %

Korea                              4.5 %

Italy                              4.0 %

Taiwan                             3.6 %

Slovenia (!?)                      3.4 %

Spain                              3.2 %


Source: Educational Testing Service

                                   Juhasz Istvan

Findler Miklosnak igaza van, hogy az asszimetriaban az "a" a fosztokepzo,
igy pl. angolul mindenkepp "asymmetrical"-t kell irni.  A magyar viszont
neha fonetikusan ir, es nekem az a sejtesem, hogy Kalman Lacinak igaza van a
ket sz-szel kapcsolatban. Sajnos nincs nalam helyesirasi tanacsado, hogy
ellenorizzem.

 Nota bene, nemcsak az s-szek, de az m-ek szama is elter szerintem.
Ez olyan mint az angol paralel es a magyar/nemet paralell.

				Udv, HG

PS Edesapam mindig mondta, hogy nem szabad dunantuliakra bizni a helyesiras
szabalyozasat, mert nincs nyelverzekuk. ;-)

-----------
A moderator beleszol: Elnezest, de ezt nem birtam szo nelkul megallni.
Mind A magyar helyesiras szambalyai (14. kiadas), mind az Orszagh fele
szotar szerint az aszimmetria igy irando, vagyis rovid sz-szel es
hosszu m-mel. A fenti "fonetikus" erveles oszinten meglep, mert nem emlekszem,
hogy valaha is hallottam volna valakit magyarul hosszu sz-szel vagy rovid m-mel
kimondani az aszimmetria vagy az aszimmetrikus szot.
Weisz Ivan

Kedves holgyek es urak,

nagyon orultem a szamos reakcionak. Kalman Laszlo volt olyan kedves,
hogy elore elkuldte nekem az irasat, igy ha minden igaz ugyanebben a
szamban megjeleno cikkre valaszolok. Csapjunk a lovak koze:

Kalman Laszlo:
> merem a1lli1tani, hogy a poziti1v megku2lo2nbo2ztete1s egya1ltala1n
> nem tesz jo1t az illeto3 csoportok ne1pszeru3se1ge1nek.
Ez nam vitas. Mindazonaltal ebben igen gyakran a politikai demagogia
is ludas. Amerikaban peldaul a szelsojobboldal eloszeretettel
korbacsolja a becsuletes "mainstream" amerikaiak kedelyeit azzal
hogy mennyivel kifizetodobb szinesborunek lenni ma az Egyesult
Allamokban, mint fehernek. Azt ritkabban szoktak emliteni, hogy az
amerikai szinesek milyen hanyada el a hivatalos szegenysegi szint alatt.
Es az is ritkan hangzik el, hogy az ugyanazon az egyetemen vegzett
ferfiak varhato kezdofizetese kb. 40%-kal magasabb, mint a noke.
Tortenelmileg igy alakult...
>fe1lek, hogy az `etnikai' kifejeze1s egyszeru3en a rossz hangza1su1
>`faji' eufemisztikus megfelelo3je.
Nem vitas. Hasonlokeppen, az "African American" a "black"
eufemisztikus megfeleloje es a "black" a "nigger"-e. En az
eufemizmusok nagy baratja vagyok.
>A konklu1zio1m az, hogy a poziti1v megku2lo2nbo2ztete1st *valo1s* alapon
>lehet csak gyakorolni (anyagi helyzet, anyanyelv); az `etnikum', a
>`rassz' stb. *nem valo1s alap*.
A faji eloiteletek korulbelul ugyanolyan kemeny "realitast"
jelentenek, mint a szocialis kulonbsegek. Az az erzesem, hogy
osszekeversz ket dolgot: i.) hogy racionalis/moralisan
helyes/praktikus/jogos etc. egy megkulonboztetes, illetve ii.) hogy
letezik-e (ha ugy tetszik - realis-e). A faji megkulonboztetes nem az
"affirmative action" miatt letezik. A meglevo durva  hatranyos
megkulonboztetesek jogosultsagat ketsegbe lehet vonni moralis alapon,
de ez - mint emlitettem az elozo levelemben - onmagaban nem fogja
kivaltani a negativ diszkriminacio megszuneset.
>Nagyon csoda1lkozom, hogy ezt me1g le
>lehet i1rni, ane1lku2l, hogy atto1l kellene tartania az embernek, hogy
>kifu2tyu2lik, ne  mondjon ilyen maga1to1l e1rteto3do3,
>informa1cio1-mentes dolgokat.
Van erre egy jo duma az angolban: proof by intimidation...

Elek Gabor:
> ...azt mutatja, hogy nekunk sokkal banalisabb problemaink vannak
> kisebbsegugyben mint az affirmative action.
(A harom pont elott  a magyarorszagi szelsojobb nehany politikai
megnyilvanulasanak felsorolasa olvashato.) Tartok tole, hogy ez nem
igazan eros erv. Egyreszt valoszinuleg egy csomo dologgal egyszerre
erdemes foglalkozni. Engem peldaul kifejezetten feludit, ha neha nem
Csurka urrol van szo. Masreszt ha sikerul a magyar ertelmisegnek
elhitetnie magaval, hogy a politikai velemenye mondjuk egy Milton
Friedman fele kemenyvonalas liberalizmus, akkor nagy megrokonyodes
fog elkovetkezni, amikor majd kiderul, hogy ez megsem igy van.
Szerintem jobb lelekben felkeszulni arra, hogy mivel itt
kovetkezetesen liberalis szoveget eddig csak Kalman urtol
olvashattunk, lehet, hogy csak o liberalis a szo megfoghato ertelmeben.
Es nem szabadna elhinnunk, hogy az igazi erdekes kerdes az, hogy mindenki,
akivel szivesen szoba allunk utalja a Romhanyiekat.
>Az affirmative actiont mint szelekcios mechanizmust nem tudom tamogatni
>de nem vagyok hajlando elvetni sem, szukseges rossznak tartom, amit
>szeretnek nem ujabb konfliktusok okozojank latni.
Egyetertunk. En persze meg nem olvastam senkitol olyasmit, ami azt
implikalna, hogy az illeto az "affirmative action"-t "jo"-nak tartana
es nem "szukseges rossznak", igy lehet, hogy az egyetertes nem
tulsagosan meglepo.

Borocz Jozsef:
> Gondolatkiserletet ajanlok: tudna valaki mondani egyetlen tarsadalmi
> tenyt, amely "szimmetrikus" viszonyt tetelez? (A "szabadpiac" e vonat-
> kozasban "nem er", mert az az ideologiai almok mufajaba, s nem pedig
> a tarsadalmi tenyekebe tartozik. :-))
Nem pontosan ertem, mi a feladat. Hamarajaban a hazassag, a
tarsszerzoseg meg a koltsegmegosztasos telefonbeszelgetes jut eszembe,
de lehet, hogy ezek nem szamitanak. Peldaul esetleg azt mondod, hogy
szep-szep, de igazabol ezek is aszimmetrikusak valmilyen kemeny
faktualis ertelemben. En nem vetnem el olyan egyertelmuen bizonyos
idealok realitasat, mint te: a szabadpiac, a torveny elotti
egyenloseg etc. talan nem az ideaologiai almok mufajaba, hanem a
regulativ idealok mufajaba tartozik. Esetleg bizonyos absztrakt entitasok
ugyanannyira realisak mint a te tenyeid. (Kesz. Egy ilyen mondat utan
egyetlen becsuletes, joerzesu, termeszettudos sem fog velem szoba
allni. Remelem, majd a matematikusok megvedenek.)

A legjobbakat,                                       Szabo Zoltan

Korosi Gabor:
Nagyon sok mindennel egyetertek. Egyvalami azonban erthetetlen szamomra.
> A ta'rsadalom elo"nye're va'lt, az o~sszta'rsadalmi hate'konysa'got
> no~velte a segi'te'su~k. Teha't nem csak szocialista, hanem libera'lis
> haszonelvu" szemmelis helyes volt a ta'mogata'suk.
A munkas-szarmazasuak pozitiv megkulonbozteteserol van szo. Roppantul ossze
vagyok kavarva. Eddig azt hittem, hogy az "ossztarsadalmi erdek"-re valo
hivatkozas a liberalizmus szoges ellentete. Azt is ugy tudtam, hogy a liberalis
es a haszonelvu, az borzasztoan nem ugyanaz. A FIDESZ gyakran nyilatkozott
abban a szellemben az elmult evek soran, mintha ennek a ket politikai
alapelvnek lenne valami koze egymashoz, de, hogy ez hogy jon ki, az nekem
teljesen felfoghatatlan. Hogy egy konkret peldat mondjak: a szemelyi szamok
intezmenyenek eltorlese a magyar alkotmany alapjan feltetlenul szukseges volt.
Ugy tunik, hogy ez a liberalis minimum resze. Ugyanakkor az intezkedes
meglehetosen draga es kenyelmetlen. Ez egy apro ugy, de mogotte seregnyi mas
huzodik meg. Amennyire en latom a haszonelvuseg nehezen jon ossze a
liberalis eszmekkel, ezert en peldaul sokkal jobban kedvelnem a FIDESZ-t,
ha kicsit kevesbe probalna osszemosni a kettot.
>egya'ltala'n nem volt mindegy a poziti'v
>diszkrimina'cio' forma'ja sem. A 70-es e'vekben ma'r biztos rossz - alacsony
>hate'konysa'gu', visszatetszo" - volt a felve'teli pontsza'mokna'l alkalmazott
>megku~lo~nbo~ztete's.
OK. Egyetertek azzal, hogy szebb lenne valami nem-adminisztrativ modszer. A
baj azzal van, hogy nem latom, hogyan mukodne. Itt van peldaul a Harvard.
A Harvardon az olyan szulok gyermekei, aki maguk is Harvardosok voltak explicit
elonyt elveznek a felvetelkor. Ez nem szep, de igy van. Az intezmeny felvesz
egy csomo hulyet, mert ilyenek a jatekszabalyok. Ezekutan termeszetesen
iszonyuan kell vigyaznia, hogy a tobbiek egeszen kiemelkedoek legyenek,
kulonben oda a presztizs, es azzal a penz. Ha nem szoritjak oket
kemeny szabalyok a hatranyos helyzetuek felvetelekor, akkor nem fogjak oket
felvenni. Egy ilyen helyzetben nekem anakronisztikusnak tunik azon sirni, hogy
pozitiv diszkriminaciot kenyszeritenek rajuk. Azt ugyanis egy szabad orszagban
nehez lenne veghezvinni, hogy szuntessek meg a Harvard-os szulok
gyerekeinek elonyben reszesiteset. Egyszoval: explicit, egyertelmu, legalis
diszkriminativ intezkedesek szazai vannak ervenyben. Amennyire en latom
ket dolog kozul lehet valasztani. Lehet orulni annak, hogy legalabb az allam
nem diszkriminal (dehogynem...) es szomoruan nezni, ahogy a faji, vallasi,
szocialis etc. megkulonboztetes spontan terebelyesedik vagy legalabbis
konzervalodik. (Nagyjabol ez volt a helyzet az USA-ban a polgarhaboru es
a fekete polgarjogi mozgalom hatarozott szinrelepese kozotti idoben.) Masreszt
lehet arra torekedni, hogy a tarsadalom kenyszerrel (alakotmany,
anti-szegregacios torvenyek etc.), azaz ellenkezo iranyu diszkriminacioval,
probalja mersekelni a kulonbsegeket.

Mindez nem jeleni, hogy mindent szabad. Epp ellenkezoleg: mig egy privat
teniszklub egy nap alatt bejegyeztethet olyan alapszabalyt, amely implicite
megtiltja mondjuk a feketek beiratkozasat, egy ilyen alapszabaly birosagi
megsemmisitese evekig huzodhat. Es ez jol van igy: az elony mindig az
allampolgar oldalan kell, hogy legyen.

A legjobbakat,                                  Szabo Zoltan

Beszelo, 1992, aprilis 4.
Solt: AIDS, avagy mi a demokracia

Sz.-ben, egy nyugat-magayarorszagi nagykozsegben az alapfoku demokracia-
tanfolyam dramai gyakorlati foglalkozasa folyik. A helyi tarsadaom vizsga-
kerdese az, hogy mi tortenjek, ha a nyolcvanfos ovoda egyik neveltjerol
kiderul, hogy HIV-vel, vagyis AIDS virussal fertozott. A gyerek hateves,
semmi baja nincs, a virust kotelezo szurovizsgalat soran talaltak meg a
vereben.

A mi falunk menekultje

Ezen az aprofalvas videken a telepules, a maga 1300 lakosaval
vonzaskozpont, felig-meddig varos. A kornyezo falucskaknak is itt az
iskolaja, ovodaja, szakorvosi ellatasa, itt vannak a munkahelyek,
itt lakik, itt dolgozik a nagyreszt betelepedett ertelmiseg s az oshonos,
tradicionalis parasztcsaladokbol kinott kvalifikalt szakmunkassag, itt
ugykodik nehany mozgekony vallakozo.

Az sz.-i elit a romaniai forradalmat ovezo szeretetkitoresben letesitett
(azota is eleven) kapcsolattot egy erdelyi faluval, igy hozott ide
munkasnak maga melle egy sz.-i vallakozo tavaly nyaron egy hottszegeny
szorgalmas fiatalembert odaatrol. A munkakapcsolat allandosult
kesobb megjott a ferfi hateves kisfia is, majd -- attelepulesi
szandekkal -- a feleseg a masik, csecsemo gyerekkel. Az sz.-iek,
foleg az ertelmiseg, lankadatlan segitokeszseggel egyengette a szereny,
igyekvo jovevenyek utjat. Befogadtak, feloltoztettek, etettek oket, aztan
kerult alberlet, kialakult az onallo haztartas, a kisfiu elkezdett jarni az
ovodaba, ugy latszott, minden biztos kerekvagasba doccent. A csalad
honositasert folyamodott, s ekkor kovetkezett a kotelezo szurovizsgalat.

Aggodalom

Valahogy kitudodott az eredmeny. A gyereket tobbszor is berendeltek a megye
szekhelyre, allitolag maga az apa mondta el munkaadojanak a kenyszeru
utazasok okat. Mindenesetre a faluban elkezdodott a sutyorgas. Nehany
aggodo szulo -- foleg a tajekozottabb pedagogusok kozul -- nem engedte
gyereket az ovodaba.

Az ovoda vezetoje diszkreten megkereste a megyei Kojalt. Ugy gondoltak, az
lesz a legcelszerubb, ha szuloi ertekezletet tartanak, melynek targya a
megyei foorvos felvilagosito eloadasa az AIDS-rol. Hadd nyugodjanak
meg a szulok, akar hallottak mar valamit, akar nem: az AIDS hetkoznapi,
gyerekkozossegi helyzetben nem fertoz. (A fertozott kisgyerek, ahogy
szokas, papirt is kapottaz AIDS-kozpontkent szolgalo fovarosi
korhaztol, ahol gondozasba vettek es megkezdtek a kezeleset:"Nem fertoz,
kozossegbe mehet." Az intezmeny ezt az ovodanak szolo ertesitest bizonyos
elovigyazatossagi ajanlasokkal egeszitette ki. A gyerek verzo sebet
lehetoleg gumikesztyus kezzel lassak el, verszennyezodeseit hypos vizzel
mossak ki.)

Panik

A nyugtalan szulok viszont a felvilagosito eloadas puszta tenyet ugy
ertekeltek, mint az AIDS-fertozes nyilt bevallasat. Effele egyenes kozles
persze nem hangzott el -- az orvost koti a titoktartas, ami AIDS eseteben
is kotelezo -- de nem hallottak az ahitott verdiktet sem: a fertozott
gyereket kitiltjak a gyerekkozossegbol, csakugy, mint a betegseghordozo
tebecest, skarlatost vagy kanyarost.

Az aggodas heves agressziova valtozott. Egy kisgyerekes pedagogusokbol
allo kor, az ismeretterjeszto es AIDS-megelozo propaganadairodalmat
bujva, ugy ertekelte a helyzetet, hogy az egeszsegugyiek, az ovoda es a
helyi onkormanyzat felrevezeti oket. Elindultak a faluban hazrol hazra,
magyaraztak az AIDS halalos veszelyet, mutogattak az osszegyujtott cikke-
ket, ahol pirossal huztak ala: a virus a nyalban is felleheto. Gyujtottek a
tiltakozo alairasokat, s megrettent lakosok sorra irasban nyilatkoztak: nem
jaratjak gyerekuket az ovodaba, amig az AIDS-fertozott kisfiu ott lehet.

Az ovoda vezetoje nem enged a nyomasnak, a kisfiu ott van.

A tiltakozas szervezoi mozgositottak a regionalis sajtot. A megyei privat
bulvarlap oles focimmel jelent meg:"AIDS Sz.-ben." De ez az ujsag nem volt
ilyen diszkret, ott ki volt irva a falu neve. A szalagcim alatti
tudositasban a szerencsetlen kisgyerek fenykepe, neve, lakcime. A riadt,
ketsegbeesett erdelyieknek eszukbe sem jutott, hogy nem kotelesek elturni
a sajto erdeklodeset. A fenti sajtoorganum akkor is a helyszinen volt es
fenykepezett, amikor a szervezkedok nyomasara az osszes ovodast
szurovizsgalatanak vetettek ala. (Mindenki negativ.)

Az ellentabor

A falu ertelmisegenek masik fele, koztuk mas pedagogusok -- egyebkent
jo nehanayan szinten a helybeli ovodaba jaro gyerekek szulei --
tisztessegtelennek, embertelennek es veszelyesnek tartjak a
tiltakozasszervezok mukodeset. Hiszteriat keltenek, hamis
informaciokat terjesztenek, lejaratjak az egeszsegugy tekintelyet.
Mellesleg az ovoda anyagilag is fejre all a tomeges tavolmaradas,
a lemondonyilatkozat ellenere rapszodikusan behordott, majd megint hianyzo
gyerekek miatt.

Ervek

A "kirekesztok" alkotmanyos jokaikra hivatkoznak: mindenkinek joga van
az egeszseges elethez, a biztonsaghoz. Marpedig -- mondjon a tisztiorvos,
amit akar, a Nepjoleti Miniszterium kozlonye, amely eppen a kozeli
napokban ismertette az AIDS-fertozes lehetosegeit es lehetetlensegeit --
ok nagyobb biztonsagban erzik gyerekeiket, ha a virushordozo nincs a
kozelukben. A befogadok a humanitarius szempontokon tul hatalyos torvenyi
kotelezettsegeket citalnak: az ovoda vezetojenek nincs joga megtagadni
az orvosi hatosag altal nem fertozonek nyilvanitott s jogosult gyerek
felvetelet. Mindket csoport a demokracia alapeleveinek felrugasaval
vadolva tamadja folhaborodottan a masikat.

A haborusag enyhe partszinezetet is oltott: a "kirekesztok" kozott
vannak a helybeli MDF alapitoi, a "befogadok" a liberalisok, a
"partallami maradvanyok" -- a tsz ertemisege, az onkormanyzati al-
kalmazottak, az iskolaigazgato -- meg a gyanus szakemberek, az orvosok.
(A szakertelem ocska bolsevista trukk -- mondotta Csurka Istvan.)

A katolikus pap adakozasra szolitja fel hiveit a szerencsetlen gyerek
javara, s maga jar elol jo peldaval, de az igazi konfliktusban nyiltan
nem foglal allast.

"Az az egy fontosabb, mint a masik nyolcvan?" -- kerdezik a "kire-
kesztok". "Mi nyolcvanan vagyunk, o meg egy. Az nem lehet, hogy
nyolcvannak ne legyen igaza eggyel szemben." Nyolcvannak tobb joga
van, mint egynek, nyolcvan rakenyszeritheti az akaratat egyre.
"Mar azt gondoltam, szerzek egy kis AIDS-t, hogy en is fontos legyek" --
fogalmazza meg pregnansan es keseruen tiltakozasat a tobbseguralmi
demokracia eretelmezes talajan egy villanyszerelo-mester, miutan
szenvedelyesen, konnyektol elcsuklo hangon magyarazta, hogy
mindenkinek a gyermeke elete a legfontosabb a vilagon. S ad abszurdum,
de hibatlanul kovetve a tobb-nagyobb igazsag logikajat egy tanitono:
menjen a fiucska a szomszed falu kis ovodajaba -- persze, csak ha az ottani
szulok hozzajarulnak -- mert ott csak nyolc gyerek van, s a nyolc
megis kevesebb, mint a nyolcvan.

Assa mindket tabor a loveszarkokat. A masik: eletunkre, sot gyermekeink
(egy gyermek) eletere toro ellenseg. A "kirekesztok" ugy erzik, igazsagos
kuzdelmuket hatalmi osszeskuves nyomja el, ezert nem gyozhetnek.
Maganovoda szervezesen torik a fejuket: "Csinalunk egy AIDS-mentes ovodat."

Egy mentalitas gyokerei

Nezem a cikkeket, szorolapokat, melyeket az ovodai AIDS-veszely
bizonyitasara gyujtottek ossze a szervezkedok. Csodalkozom, de nagyon.
Mekkora artatlansag, mondhatnam, szuziesseg kell ahhoz, hogy a
tapintatos (prud) szovegeket ovodasok jatszadozasara vonatkoztassa
valaki? Mekkora erovel kell elharitani a szexualitast? S a nagyon
szomoru tortenethez egyaltalan nem illo profan gondolatokat kell
elhessentenem.

Osszefogas?

A heten bizonyos egyezteto targyalasok nyoman faluforumot hiv ossze az
onkormanyzat. A Nepjoleti Miniszterium fotisztviseloje, az Elet es
Tudomany cikkiro szerkesztoje egyarant kesz odamenni, s szemtol szembe
mondani a szuloknek, Sz. lakosainak: nincs mitol felniuk, nincs ok,
amiert arra kenyszerithetnenek egy pottom gyereket, hogy egesz eletet
nyomorultul, kikozositve elje le. Ha a kirekesztok Sz.-ben elerik,
amit akarnak, az nagyon nemkivanatos precedenst teremtene. Legalabb
ebben mind egyetertunk, s ez egyaltalan nem keves.

Kozzetette: Komjath Peter

Me'g valamikor ke't ho'napja a Forumon felmeru~lt, tartsunk ko~zve'leme'ny-
kutata'st az abortusz kapcsa'n. Anno Vizy Be'la meg is fogalmazta a
ke'rde'seket, amikro"l szavazni lehetne. Ez a szavaza's azta'n a Forum
ko~ru~li viharok, Szalon indula'sa, pa'rtszavaza's, stb. su"ru"je'ben elmaradt.
Engem e'rdekelne, mi az olvaso'k ve'leme'nye ez u~gyben. Van ma's is, aki
u'gy gondolja, e'rdemes lenne ez u~gyben szavaza'st tartani?

Ko"ro~si Ga'bor

Nem tudom, milyen e'rzelmeket va'lt majd ki az ala'bbi tettem, hogy bema'soltam
ke't olyan HVG cikket, amit nagyon e'rdekesnek tala'ltam. Ha ellenkeze'st
va'lt ki, to~bbet nem teszem. (Persze ha a modera'tor re'sze'ro"l va'lt ki
ellenkeze'st, akkor most sem.)

Pa'rtunk e's korma'nyunk lenyu"go~zo" ko~vetkezetesse'ggel folytatja
kontraszelekti'v szeme'lyzeti politika'ja't. Ami maga'val a korma'nyne'vsorral
vette kezdete't, de egy-egy kiri'vo' eset ne'ha azo'ta is felho~rdu~le'st okoz.
(Pl. Hungaroton, Nemzeti Szi'nha'z, MNB, vagy az idei terme'sbo"l: amikor
Balsay miniszter u'r a biro'i tana'csok javaslata ellene'ben miniszterta'rsa
ba'tyja't, ke'pviselo"ta'rsa felese'ge't e's hasonlo'kat nevezett ki a megyei
bi'ro'sa'gok elno~ke'nek, vagy amikor Nahlik tv-alelno~k u'r elso"
inte'zkede'se'vel fo"oszta'lyvezeto"nek nevezte ki a Tv kora'bbi ko~zuta'latnak
o~rvendo" szeme'lyzetise't, akit Hankiss csak munkajogi okokbo'l nem tudott
me'g kiru'gni. A vonatkozo' hi'r Farkasha'zyto'l a folyoso'ro'l:
"Te've's bara'tommal tala'lkozom.
- Mondd, kinek drukkoltok? A Hankissnak vagy a Nahliknak?
- Terme'szetesen a Hankissnak.
- Nekem egya'ltala'n nem olyan terme'szetes. Megmagyara'zna'd?
- Nagyon sietek, elmese'lek egy to~rte'netet, ha'tha abbo'l mege'rted. Ne'ha'ny
e've egy kolle'ga'm bokszmeccsre igyekezett, de elke'sett. A sportcsarnok
beja'rata'na'l to~bbezres ko'rus u~temes zu'ga'sa hallatszott ki: Hajra'
Borisz! Hajra' Borisz!
A jegyszedo", la'tva  csoda'lkoza'sa't, magyara'zo'lag hozza'tette: roma'n az
ellenfe'l." Ho'cipo" 92. III. 29.)

Az igazi ka'rt azonban egyre inka'bb a gazdasa'gban okozza ez a politika.
Kolle'ga'im ugyan ma'r egy e've dokumenta'lta'k, mi zajlik, de nem la'tva'nyos,
to~bbnyire nem orsza'gosan ismert embereket e'rint, i'gy sem a sajto' sem az
ellenze'k sza'ma'ra nem igaza'n e'rdekes. Most a Gya'riparosok szo~vetse'ge
u'gy do~nto~tt, szo't emel. Ennek egyik eszko~ze az ala'bbi HVG interju':
(Reme'lem, hogy nem keru~l senki mo~ge'm. Aki olvasta a HVG-t: innento"l csak
az interju' teljes szo~vege ko~vetkezik, e's a ra'ko~vetkezo" cikk is
szo'szerinti a'tve'tel a HVG-bo"l.)

Va'laszol a Gya'riparosok alelno~ke: "A va'laszta'sok ideje'n naivak voltunk"

   Vezeto"csere'kto"l hangos a gazdasa'gi e'let, u'gy tu"nik, mostanra gyu"lt
   o~ssze annyi "nyugodt ero", hogy ke't e'v ke'se'ssel ugyan, de me'giscsak
   beinduljon a bei'ge'rt nagytakari'ta's. A jelense'g me'g az ellenze'ki
   liberalizmussal aligha va'dolhato' Magyar Gya'riparosok Orsza'gos
   Szo~vetse'ge'nek (MGYOSZ) is feltu"nt. Olyannyira, hogy a szo~vetse'g a
   ko~zelmu'ltban elno~kse'gi a'lla'sfoglala'st tartott szu~kse'gesnek
   ko~zze'tenni. Mie'rt az o~sszpontosi'tott ta'mada's, ha - mike'nt az
   emli'tett dokumentum i'rja - "ezen va'llalatok e'lete'ben az elmu'lt
   e'vekben komoly va'ltoza'sok zajlottak le, az elso" sza'mu' vezeto"k
   szeme'lye a'ltala'ban kicsere'lo"do~tt"? Mie'rt a leja'rata'si kampa'nyok,
   ha "a va'lta's jellemzo" mo'don va'laszta'sok u'tja'n to~rte'nt, s a
   vezeto"k kiva'laszta'sa'ban ma'r nem politikai, hanem alkalmassa'gi
   szempontok voltak a do~nto"ek"? - ke'rdeztu~k Vada'sz Pe'tert (46 e'ves),
   a Microsystem Rt. igazgato'tana'csa'nak elno~ke't, a MGYOSZ alelno~ke't.

HVG: Azt hiszem, hogy a'lla'sfoglala'suk nyoma'n me'g az a paradox helyzet is
elo"a'llhat, hogy a magyar gya'riparosokat lekommunista'zza'k. Ve'gu~l is
o~no~k kia'llnak a "pa'rta'llam ideje'n" pozi'cio'ba keru~lt vezeto"k mellett.

V.P. Ezek do~nto" to~bbse'ge ma'r technokrata volt. Az o" esetu~kben az
MSZMP-tagko~nyv legfeljebb annyi szerepet ja'tszott, hogy ott volt a
zsebu~kben - ugyanu'gy, mint a jogosi'tva'ny. Magam ma'r ne'gy-o~t e'vvel
ezelo"tt is nagyon sok olyan a'llami vezeto"vel tala'lkoztam, aki nem a
jellegzetes, pa'rttagsa'ga'val hivalkodo', hozza' nem e'rto", mu"veletlen
alkoholista bunko' volt... Az u'j emberek ma'r gyakran napi tizeno~t o'ra't
dolgoztak e'rtelmesen e's odaado'an a ce'ge'rt.

HVG: Ebbo"l e's testu~leti a'lla'sfoglala'sukbo'l nyilva'nvalo', o~n
vesze'lyesnek i'te'li a mostani fo"no~kcsere'ket. Mie'rt?

V.P. Miuta'n nincs tiszta'zott szaba'ly, kialakult gyakorlat, minden
megto~rte'nhet. E's sajnos minden meg is to~rte'nik...

HVG: Akkor mie'rt va'llalja a frontemberse'get, mie'rt o~n ebben az u~gyben a
MGYOSZ "szo'vivo"je"?

V.P. Ez sikamlo's te'ma. A mai magyar szoka'soknak megfelelo"en, aki ebben
a'lla'st foglal, azt nem aze'rt ta'madja'k majd, amit mond, hanem aze'rt, hogy
kicsoda. Teha't az elno~kse'g fontosnak tartotta, hogy olyan ember besze'ljen
erro"l, akine'l fel sem meru~lhet, hogy hazabesze'l, akinek az objektivita'sa
"tala'n" nehezen ke'rdo"jelezheto" meg. Mi nulla'ro'l - sza'zezer forintos
alapto"ke'bo"l - hoztuk le'tre ta'rsaimmal a Microsystemet, amaly ma
ha'rommillia'rd forint fo~lo~tti forgalmat csina'l e'vente. Nekem te'nyleg
nincs semmilyen pa'rtmu'ltam vagy pa'rtkapcsolatom. Nem fe'lek.

HVG: O~n ma'r to~bb mint ti'z e've va'llalkozo', teha't me'g a re'gi rendszerben
kezdte. Mondhatna'nk, jo' ido"ben felke'szu~lt a rendszerva'lta'sra. Ezt va'rta?

V.P. A va'laszta'sok elo"tt e's uta'n pontosan az volt sza'momra bi'ztato',
hogy ke't, filozo'fia'ja'ban ugyan ku~lo~nbo~zo", de egyara'nt a piacgazdasa'g
elve't vallo' csoport vete'lkedett. Sem a hatalomra jutott korma'nykoali'cio'ra,
sem az ellenze'kke' va'lt ellenla'basaira nem volt ra'foghato', hogy ko'ros
szellemi szege'nyse'gben szenvedne'nek. Ilyen ko~ru~lme'nyek ko~zo~tt - lehet,
hogy naivan - azt va'rtam, hogy ba'rmelyiku~k fut be, a do~nte'sek nem a re'gi
pa'rta'llami uramba'tya'mos, ko~lcso~no~sse'gi "adom-veszemen" alapulnak majd,
hanem pragmatikus, tiszta do~nte'sek szu~letnek, amelyek mind az a'llami, mind
a maga'nto"ke leheto" leghate'konyabb mu"ko~dtete'se't szolga'lja'k. U'gy
gondoltam, eze'rt is to~rte'nt, hogy ko~zvetlenu~l a va'laszta'sok uta'n nem
ero~ltette'k az a'ltala'nos nagytakari'ta'st a gazdasa'gban. De mostana'ban
populista hangok egyre sikeresebben ko~vetelik ezt. Ege'szen biztos, hogy vannak
va'llalatok, ahol a mai napig is re'gen kinevezett, oda nem illo" emberek a
vezeto"k. De ezeket nem aze'rt kell elta'voli'tani, mert valaha pa'rttagok
voltak vagy hu'sz e'vvel ezelo"tt pa'rtkarrierke'nt lettek va'llalati
igazgato'k, hanem aze'rt, mert nem e'rtenek ahhoz, amit csina'lnak.

HVG: De ha't ezzel aligha vagyunk elo"bbre, hiszen o~n ugyanazt mondja, mint a
korma'ny. Legfeljebb ma'sokra mutogat, esetleg kisebb le'tsza'mra gondol...
A le'nyeg a hogyanon van. Pe'lda'ul azon, hogy ki do~ntso~n a leva'lta'sro'l.

V.P. Mint egy re'szve'nyta'rsasa'g elno~ke e's fo" tulajdonosa, evidencia'nak
tekintem, hogy a tulajdonos do~ntso~n. Ha a tulajdonos sza'ma'ra egye'rtelmu"ve'
va'lik, hogy a vezete's, az igazgato', a veze'rigazgato' nem megfelelo"en
mu"ko~dteti a ce'ge't, nem termel ele'g profitot, to~nkreteszi a va'llalatot,
akkor a leheto" leggyorsabban avatkozzon be, va'ltsa le a vezete'st. Ebbe nem
lehet beleszo'lni. Ahol teha't az a'llam to~bbse'gi tulajdonos, ezt meg is
teheti. Csak ha't bizony az a'llam, az egy e'rdekes tulajdonos. Nem a saja't
pe'nze't haszna'lja, ko~lti el vagy to~bbszo~ro~zi meg, hanem az o~ne't vagy az
enye'met. Teha't az ilyen "fejcsere's ta'mada'sok" csak szigoru' kontroll
mellett folyhatnak. Sza'momra nevettse'ges - vagy me'g inka'bb felha'bori'to' -
hogy az orsza'g egyik legnagyobb kereskedelmi va'llalata e'le're odatesznek egy
embert, akiro"l a szakma'ban senki sem tudja, hogy kicsoda, ra'ada'sul me'g
o~nmaga is megpro'ba'lja titokban tartani, hogy mi volt azelo"tt. Ezen tu'l
pedig semmilyen e'rdemleges bizonyi'te'kot nem tud felmutatni a tekintetben,
hogy egya'ltala'n ke'pes-e vezetni egy nagy kereskedelmi va'llalatot. U'gy is
mondhatna'm: ennek nagyon rossz az optika'ja. Ilyenkor az ember u'gy e'rzi,
hogy a va'lta's mo~go~tt nem gazdasa'gi e'rdek van, hanem egye'rtelmu"en
politikai vagy bara'tsa'gi o~sszefono'da's, esetleg valamilyen ko~lcso~no~s
szivesse'gro"l van szo'. Persze - e's ezt Miksza'th o'ta valamennyien tudjuk -,
Magyarorsza'gon ennek megvannak a hagyoma'nyai.

HVG: O~n szo~vetse'gi pozicio'ja'bo'l fakado'an sok ilyen u~gyro"l tud?
Egya'ltala'n, ma milyen szeme'lycsere'k a jellemzo"ek?

V.P. Ke'tfe'le dologro'l van szo'. Vagy politikai indokkal va'ltanak le egy
szakmailag egye'bke'nt jo' vezeto"t, vagy egy valo'ban nem megfelelo"
szeme'lyto"l va'lnak meg, de aka'r i'gy, aka'r u'gy, helyettu~k nem szakmailag
jobb, hanem politikailag megbi'zhato'bb embert tesznek oda. Borso'dzik a ha'tam,
ha olyat hallok - e's mostana'ban sajnos ma'r ilyesmi is elo"fordul -, hogy
hiszte'rikus hangulatban nyilatkozo' helyi pa'rtszervezetek harcot indi'tanak
aze'rt - e's el is e'rik -, hogy leva'ltsanak vagy e'ppen kinevezzenek valakit.
Ez a pa'r e'vvel ezelo"tti sti'lusra emle'keztet engem, amikor a helyi
pa'rtszervezet semmihez sem e'rto", de anna'l szemtelenebb instruktora
ugra'ltatta a veze'rigazgato'kat. A veze'rigazgato'k pedig ugra'ltak, hiszen
tudta'k, hogy az instruktorokto'l fu~gg a sorsuk... Irto'zattal to~lt el,
amikor ma egy gya'r szakemberei a va'ros korma'nypa'rti pa'rtszervezeteivel
azon vitatkoznak, hogy ki legyen az igazgato'.

HVG: Egy kicsit keve'sbe' "elvizve": itt is konkre't esetre gondol?

V.P. Persze, a Tiszai Vegyi Kombina'tro'l van szo'. Teljesen abszurd, ha
egy helyi MDF-szervezet kap arra jogosi'tva'nyt, hogy kiru'gathassa vagy
megtarthassa a veze'rigazgato't.

HVG: Hogyan la'tja, a'ltala'nos tendencia'ro'l, vagy csupa'n ne'ha'ny tucat
"kiri'vo'" esetro"l van szo'?

V.P. Akkor kell szo'lni, amikor me'g csak ne'ha'ny tucat u~gy van. Ennek a
dolognak ugyanis ke't rendki'vu~l nagy vesze'lye't la'tom. Az egyik: ha a nagy
e'rte'ket ke'pviselo" va'llalatok rossz kezekbe keru~lnek, e'rte'ket, vagyont
veszi'thetnek. Erre sajnos la'tva'nyos pe'lda'k vannak, pe'lda'ul a Videoton
egy e'vvel ezelo"tti esete. A ma'sik: ha egy ko~vetkezo" va'laszta'son ma's
pa'rtcsoportosula's gyo"z, akkor ma'r most prognosztiza'lhatjuk a
vezeto"va'lta'sok u'jabb sorozata't. Joggal, hiszen, ha X vagy Y pa'rthu"se'ge
miatt keru~lt oda, ahol van, "megbi'zhatatlan" lesz az u'j hatalom sza'ma'ra.
Azt pedig, azt hiszem, nem kell senkinek elmagyara'zni, mit jelent egy
va'llalat e'lete'ben, ha politikai okok miatt - ra'ada'sul rendszeresen -
va'ltozik a vezete'se: u'jra to~ro~kvila'g ko~szo~ntene Magyarorsza'gra! Egy
u'j vezete's egy komolyabb va'llalatna'l egy e'v uta'n tud igaza'n produka'lni
- ha hozza'e'rto". A ma'sik varia'cio'ro'l ne is besze'lju~nk.

HVG: De ha't e'ppen o~n mondta az elo"bb, hogy az a'llamnak joga van to~bbse'gi
tulajdonoske'nt ba'rkit kiru'gni vagy kinevezni. Azt nem is tartja
elke'pzelheto"nek, hogy az a'llam, mint tulajdonos aze'rt megalapozott
do~nte'seket is hozhat?

V.P. Sajnos, a ku~lo~nbo~zo" ira'nyi'to' szervekne'l is elke'peszto"
kontraszelekcio't la'tok, mint a pa'rta'llami ido"kben. Csakhogy ez ma e'ppen
a rendszerva'ltoza'ssal kapcsolatos illu'zio'k miatt szu'r szemet. E's amie'rt
borzaszto' ideges leszek, ezek az eufe'misztikus panaszok, hogy egyesek "milyen
alacsony fizete'se'rt va'llalnak egy ilyen beoszta'st", amivel kva'zi "mekkora
a'ldozatot hoznak". Hadd vila'gosi'tsam fel, aki ezt nem tudna': ezek az urak
ilyenkor elfelejtenek arro'l is besze'lni, hogy rendszerint benne vannak me'g
ne'gy-o~t a'llami va'llalat igazgato'tana'csa'ban, ahol szere'ny fo"hato'sa'gi
fizete'su~k ha'romszorosa'val ege'szi'tik ki a jo~vedelmu~ket. Ez - ma'rmint a
panaszkoda's - to~bb mint izle'stelen. Ugyanu'gy, mint amikor a koali'cio's
ke'pviselo"k szere'ny orsza'gha'zi keresetu~ket emlegetik. Ko~zben pedig ki van
osztva: te itt, e'n ott. Ka'r, hogy erro"l nem kell nyilva'nosan besza'molniuk.

HVG: Hogyan lehetne ma'ske'nt csina'lni? O~n to~bbszo~r e's hosszabb ido"t is
to~lto~tt Anglia'ban e's Ne'metorsza'gban. Ott mennyivel tiszta'bb a to"ke, a
va'llalkoza'sok egyu~ttmu"ko~de'se a politika'val?

V.P. Ott a ke'plet nagyja'bo'l egyszeru": a to"ke azokat a pa'rtokat ta'mogatja,
amelyek az o" ce'ljaikat maguke'va' teszik. Magyara'n, azt a pa'rtot, amelyik
va'llalkoza'sbara't ko~rnyezetet teremt, u'gy alaki'tja az ado'kat, a terheket,
hogy ha kell, felfu"tse'k, ha kell lehu"tse'k a gazdasa'got. Magyarorsza'gon a
hazai to"ke ma me'g ero"tlen e's megosztott. I'gy azuta'n egy-egy pa'rt
sza'ma'ra praktikusabb a megle'vo" a'llami va'llalatok ko~re'ben befolya'st
szerezni, e's azokon keresztu~l megteremteni az anyagi alapokat a ko~vetkezo"
va'laszta'sokhoz. Csak gratula'lni tudok egy olyan u~gyes hu'za'shoz, amikor
egy pa'rt a leggazdagabb, legto~bb profitot elo"a'lli'to' a'llami ce'gbe - ami
ma'r a neve'ben is szerencse't hoz - beu~lteti egyik vezeto" tana'csado'ja't,
amito"l pe'lda'ul saja't lapjainak hirdete'si beve'telei egy pillanat alatt a
sokszorosa'ra no"nek, arro'l nem is szo'lva, hogy i'gy egye'b pa'rtszinezetu"
alapi'tva'nyaiba milyen o'ria'si pe'nzek a'ramolhatnak. U~gyes, jogilag
ta'madhatatlan hu'za's az ilyen, hiszen felte'telezem, semmi to~rve'nytelense'g
nem to~rte'nik. Hadd mondjam ki: a va'laszta's ideje'n naivak voltunk, amikor
azt hittu~k, hogy a rendszerva'ltoza's a gazdasa'gban lovagias, tiszta,
kifinomult eszko~zo~kkel megy majd ve'gbe.

(Weyer Be'la, HVG, 92. III. 28.)

Ide'zte: Ko"ro~si Ga'bor

E'des e'vek, hol vagytok ma ma'r? - ezzel nyitotta szombaton este Zora'n a
Metro' egyu~ttes bu'csu'hangversenye't. S a Sportcsarnokra ku~lo~no~s hangulat
telepedett. Hirtelen minden egyszeru"ve' e's terme'szetesse' va'lt. Hogy ott
vagyunk mi, tucatna'l is to~bb ezren, negyven-o~tven e'ves e'rtelmise'giek, e's
jo'l e'rezzu~k magunkat. Nem is va'gytunk to~bbre. A Metro' nem volt soha az
LGT vagy az Ille's. Soha nem jelentett o~nmaga'na'l to~bbet. Soha nem ki'va'nt
vila'got megva'ltani, soha nem to~rekedett katarzisra. Az volt, ami. Zene'je
kellemes, e'lvezheto", e'rzelmes, ba'jos. Emiatt annak ideje'n egy kicsit meg
is vetettem o"ket, mert ebben az ege'sz metro's attitu"dben apolo'gia't
e'reztem.

1992 ma'rciusa'ban isme't o~sszea'llt a Metro' egyu~ttes. A sza'mokat kisse'
a'thangszerelte'k, a fu'vo'sokat e's a voka'lt kisse' megero"si'tette'k, de a
le'nyeg nem va'ltozott: Zora'n tova'bbra sem te'vesztett szerepet. A laza'n
boho'ckodo' Frenreisszel egyu~tt i'zle'ssel e's me'rte'ktarta'ssal, helyenke'nt
ne'mi o~niro'nia'val bu'csu'ztak a mu'ltto'l. Valo'szi'nu"leg tudta'k, de
legala'bbis reme'lte'k: genera'cio'juk kivonul az eseme'nyre. I'gy is to~rte'nt.
O"szu~lo" eszte'ta'k, pocakos u'jsa'gi'ro'k, megereszkedett rockszta'rok,
sokszoros milliomos maga'nzo'k csa'poltak a grandio'zus ha'zibulin. A budapesti
e'rtelmise'gnek volt egy jo' pillanata.

Mostansa'g, a pitia'ner, ke'pmutato', fasisztoid ideolo'gia'k hatalmilag
menedzselt kurzusa'nak tobbzo'da'sa, a tegnap is tehettse'gtelenek u'gynevezett
forradalma'nak ko~zepette megdo~bbento" felismere's a sportcsarnokbeli e'lme'ny:
ma'r atto'l is boldogok vagyunk, ha nem akarnak to"lu~nk ma'st, csak amit mi
magunk is szeretne'nk. Viszek magammal zsebkendo"t - mondta bara'tno"m, bi'zva
egy jo' kis nosztalgia'za'sban. Nem volt szu~kse'g zsebkendo"re. Ez jo'i'zu"
bu'csu' volt a mu'ltto'l. Atto'l a mu'ltto'l, amely ennek a genera'cio'nak
ve'tett a legto~bbet. Ezt a genera'cio't tartotta ma'r-ma'r ve'gzetes
ko~vetkezme'nyekkel ja'ro' provincializmusban, ezt a genera'cio't fosztotta
meg elemi szabadsa'gjogaito'l, ennek a genera'cio'nak az autono'mia'ja't
korla'tozta tala'n leginka'bb. S ez a genera'cio' szombaton a Sportcsarnokban
elva'llalta a mu'ltat: a 20 forintos zsebpe'nzt, a te've'ne'ze'st a
szomsze'dokna'l, a ko'cos kis mezitla'bas o~rdo~go~ket, akik sza'rnyak ne'lku~l
ugyan, de me'gis felemelkedtek. S akiknek a mu'lt me'g jelent valamit. A
reme'nyt, hogy lesz ez me'g jobb is. A tuda'st, hogy hogyan lehetne jobb.
S akiknek a jelen: csalo'da's. Mert nem az to~rte'nt e's nem u'gy to~rte'nt.
S akiknek a jelenben ma'r az is boldogi'to' e'lme'ny, ha egy kicsit
be'ke'nhagyja'k o"ket. Ha a szi'npadro'l csupa'n egyszeru", kellemes e's
jo'i'zu" zene szo'l a mu'ltbo'l. Amit annak ideje'n apolo'gia'nak e'reztem,
ma a tu'le'le's tala'n egyetlen ese'lye.

Szombaton a Sportcsarnokban nem a mu'lt leplezo"do~tt le. Annak ugyanis ma'r
ve'ge.

(HVG, 92. III. 28.)

Ide'zte: Ko"ro~si Ga'bor