Ferenc,
> Janos:
> > elektromagneses hullamot kelt, ugy a (nyugalmi) tomeg megszunese
> gravitacios
> > hullamot kelt. De a helyzet nincs rendezve a fejemben. Ugyanis ha a ket
> gamma
>
> Itt a hiba, nem csak a nyugalmi tomegnek van gravitacioja.
> Honnan szedtetek ezt?
Mar harmadszor irom meg, hogy eszemben sincs letagadni a foton gravitaciojat, a
z
egy masik levelezo.
Mar csak azert is, mert az annihilaciotol tavol marad a ter ugyanaz, pedig ninc
s
is nyugalmi tomeg.
Mindenesetre nyugalmi tomeg megszunik, ahol errol meg nem ertesulunk, ott marad
a gravitacio, amilyen volt, az annihilaco  kozeleben meg nem tudjuk, de biztos
mas mint volt. A gravitacios hullam meg biztos van, mert ha gravitacios ter mas
mint volt, akkor az pont a gravitacios hullam.
Csak tovabbra sem tiszta helyzet...
Nem is beszelve arrol, hogy neha harom foton keletkezik.
Udv, Janos

Kedves Ferenc!

>Huh... Ha nincs tomeg-megmaradas, akkor nincs energia-
>megmaradas sem, erre maga az annihilacio a pelda. Abban 
>egyetertunk, hogy az anyag megmarad, mar csak azt kell belatnod, 
>hogy a tomeg es energia ekvivalens, es mindketto ugyanaz mint az 
>anyag. Jo uton haladsz, mar te magad emlegetted az anyaghullam 
>kifejezest, szoval nem remenytelen...

Eddig nem láttam még ésszeru indokot arra, hogy a tömeget és az 
energiát egy kalap alá kéne vegyem (ami a te "mániád"). Ezek más 
fogalmak, ami abból is _tudható_, hogy mértékegységeik sem 
egyeznek!

Csak megjegyzem - nem tudom mi a jó út, mert nem vagyok még elég 
jó jós. Ennek ellenére próbálok segíteni: Lássuk a medvét -az 
Univerzumot, mellyel folyton harcban állunk. (Ha hiszed, ha nem - o 
ellenfél számunkra) Elotte még ennyit:
Akár egér-megmaradási tételt is kimondhatnánk - amennyiben 
_támadhatatlanul_  indokolni tudnánk - miféle körülmények közepette 
marad meg oszentsége. (De sajnos ez még nem megy)
Ezzel szemben az energiáról van már annyi összegyult tapasztalatunk, 
hogy feltételezzük róla - megmarad, nem vész el.
S az anyagról is megállapítottuk (pontosabban ugyancsak elodeink), 
hogy nem vész el örökre. Hol nem vesznek el ezek? Válasz: az 
Univerzumban.
Hát a tömegről mi komoly állítható? Ma ez: _ZÁRT rendszerben_ 
megmarad. Figyelted, hogy megmaradása feltételét bizonyos 
_speciális_ körülményhez kötötték elodeink? 
Te viszont azt írtad nemrég, hogy minden körülmények közt megmarad.
Ezzel nem értettem egyet, hisz érvként korábban írtam is, hogy van 
oly rendszer, mely energiáját sugározza, (ami persze megmarad az 
Univerzumban szerény véleményünk szerint) - ám eközben veszti 
tömegét.... 

Az energia- ill. anyagmegmaradás tétele általános érvényű,
világegyetemileg és _statisztikailag_, de a tömeg, csak speciális 
esetben megmaradó mennyiség. Ráadásul csak ideális esetben marad 
meg - nevezetesen zárt rendszerben. (ami egyelore csak idea, modell)

Az elektron-pozitron anihillációról szóló sztori nyílt rendszerrol szólt, 
hisz nem vontam köréjük semmiféle  ideális/nem-ideális tükröt. Így az 
o rendszerük gravitációja simán eltunhetett a helyszínrol.

Az anihilláció következménye lelki szemeim szerint, hogy pl. egy távoli 
csillag fényének spektruma egyszer csak "felfele"  tolódik el a 
frekvenciatartományban - s úgy  is marad - a részecskék semlegessé 
váltának "közelébol" nézve. 
Írom ezt pótlólag, úgymond találgatásként, miközben távolra kerültem 
attól, amivel megkezdett történetem folytatni akartam volna. Utólag 
jöttem rá, hogy nem is nagy baj, hogy megállítottál tervezett (inkább 
megálmodott) történetem elején. Egyrészt rengeteg jó zenét 
hallgattam mérgemben - ami vsz. kimaradt volna az életembol :), 
másrészt a "harc" miatt belelapoztam néhány komoly könyvbe, s 
olyanokat olvastam ki beloluk, hogy plafonig ugrottam az örömtol, ill.  
meglepetéstol. 
Így megállapíthattam, hogy az élet szépsége a meglepetéseibenrejlik -
már ha az ember biztonságban érzi magát ill. mindenkit - még a kicsi 
egereket is. 

Kóta József információit külön köszönöm, nem utolsó sorban, hanem 
elsosorban.  Remélem jól fejtettem meg, hogy az "anti-párhuzamos" 
lézersugarak pályái amiatt mások mint a párhuzamosokéi,  mert amint 
az anti-párhuzamossá  "belott" fotonok elindultak -  attól fogva a saját 
kibocsájtó rendszerük gravitációja  "gyengül"  (a térido "elkezd 
másként görbülni" - gondolom én) - azaz  "menetközben" módosul 
a sugarak haladási iránya. ( attól kezdve, hogy egymás mellé kerültek) 
Nevezetesen - végül "széttartanak". Ugye, hogy ezek sem vonzzák 
egymást? Jól gondolom?  

Zoli

Thus spake HIX TUDOMANY >:

Zoli:

> Egy másik dolog ami viták során jellemzo - de csak ma ébredtem rá-
> hogy bár olykor elore megköszönöm a várva várt információt,de azt
> sose jelzem elore ha vissza akarnék vágni sértodés miatt. Pedig

Nem, csak fenyegetsz, stb... Erdekes vitastilusod van.

> Nemrég tudtam csak meg, hogy a "tömeget" a mérésének módjával
> definiálták hajdanán. Relatíve _nyugvó test_ sajátos tulajdonságát kell
> mérni, hogy tehetetlenségének mértékét megkapjuk. A definíció ma is
> elfogadott, ezért mozgó testre, vagy pl. fotonra nem érvényes.
> (saját értelmezésem szerint írtam )

Ajjaj... Ez megint nagyon gyenge. Ha egy objektum valamilyen tulajdonsaga
nem merheto meg _kozvetlenul_, akkor az a tulajdonsag nem definialhato,
nem letezik? Tehat ha nincs lehetoseged megbontani az aramkort, akkor egy
ellenallason atfolyo aram nem definialhato?

--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Volcano - Mentor Graphics - MES
*** This advertising space is for sale ***

Udv Mindenkinek!

Kedves edesanyam a napokban fejezi be ingyenes termekbemutatos
kezeleseit egy bizonyos Z cegnel. Egy B lampaval kezelik a gerincet.
A kerdesem ezzel a B (nem tudom lehet-e mondani a nevet) lampaval
kapcsolatban lenne.
Olvastam tobb fele velemenyt rola, van akinek jo, van akinek nem.
Utananeztem. A legerdekesebb dolog az volt, hogy eredetileg a lampanak
feher szine volt. Most pedig szep sarga lett, egy szurovel. A lampa
gyogyitoerejet a fenyevel magyarazzak. Ami nekem nem stimmel, hogy
most sarga. Mert ugye az csak sarga. A feher szin, pedig minden szin.
Es van akik allitjak, hogy a regi, feher jobb is volt, a sarga meg
most nem annyira.
Mi ennek a valos magyarazata? Egyaltalan jo ez a lampa gyogyitasra?

Krisztian

>> gamma foton es a radiohullam nem csak az enegiajaban/frekvenciajaban ter
>> el
>> egymastol? ha igen, akkor a terjedesuk ugyanolyan - es igy, mint minden

>Meg abban, hogy az elhajlasi es interferencia jelensegek a hullamhossz
>nagysagrendjebe eso tavolsagok eseten szamottevoek,

tehat ezek frekvenciafuggoek, tenyleg csak szorszalhasogatok, de ugye akkor
ez nem plusz elteres hanem az emlitett elteresbol kovetkezo tulajdonsag

amt nem ertettem es amire a kerdesem is vonatkozott (idezlek)

"Pont ez az, hogy nincs ugras sehol. Akkor lenne ugrasa, ha a fotonnak nem
lenne gravitacioja. A fotonnak van palyaja, ne felejtsuk el, hogy itt
nagy energiaju gamma fotonokrol van szo, nem valami radiohullamrol."

hogy itt mi annak a jelentosege, hogy kiemelted a radiohullam es a
gammafoton kozti kulonbseget - ugye ugras akkor lenne ha a hatarozatlansag 0
lenne, Te amellett ervelsz hogy nincs ugras (nyilvan), ezt azzal tamasztod
ala, hogy a gammanak kozelebb van a nullahoz a hatarozatlansaga mint a
radioe - és ezt nem ertem - ha azt akarod megmutatni, hogy nincs ugras,
akkor erre a radio pont a szemleletesebb pelda lenne, es a gamma a kevesbe
jo megis pont forditva kulonboztetted meg oket - miert?




Nagyjabol ilyen
>pontossaggal ismerjuk a 'palyajat' a fotonnak. Egy zseblampa fenye is
>gombhullam a hullamhossz nagysagrendjeben, makroszkopikusan nem igazan.