Hi!

Edvard keresere irok egy kicsit bovebben a Blade Runnerrol, mivel ez nekem
is nagy kedvencem. 
A kerdes az, hogy mi a kulonbseg az eredeti es a Director's Cut (DC) 
kozott. (Egyebkent en inkabb ez utobbit neveznem eredetinek.)
Az ugy volt, hogy ugye holivudban vannak probavetitesek, ahol lemerik a
nezok reakcioit, meg persze a mindenfele progyuszerek meg penzemberek
(akik adjak ra a manit) is megnezik a filmet. Az eredeti DC versionrol ugy
talaltak hogy tulsagosan pesszimista, nem lesz sikere, nem termel hasznot
stb., ezert megvagattak Scottal a filmet. Igy a kovetkezo dolgokban
kulonbozik a ket valtozat:

1. A DC valtozatban nincs narratorszoveg. Ugye az ujban a Harrison Ford
mondja a magaet, mikozben peregnek a kepek. A managerek ugy gondoltak,
hogy legyen narracio, mert egyebkent nem lehet megerteni a filmet. (Ebben
van valami, enram azert tett akkora hatast, mert elozoleg olvastam a
konyvet, ugyanakkor sok baratom panaszkodott, hogy nem erti.) Ezen lehet
vitatkozni, ha valaki megnezi mindkettot, lathatja, hogy igazabol nem sok
mindent tesz hozza a narracio a filmhez, ugyanakkor duma nelkul az ember
jobban tudja elvezni a kepeket. (Nagyon szeretem a film nemileg
szurrealista latvanyvilagat.)

2. Az alomjelenet. A film kozepe tajan Deckard elalszik es egy
unikornisrol (egyszarvurol) almodik. Egy nagyon rovid jelenet, de
kulcsfontossagu. Ezt kivagattak a filmbol. Miert fontos ez? Azert, mert

3. a DC valtozat egesz mashogy er veget. Latszolag annyi a kulonbseg, hogy
hianyzik a nyalas befejezes, amikor a csaj meg a fejvadasz zold dombok
folott repulnek a boldogsag fele. Kurvara nem illik egyebkent se ez a
befejezes a filmhez (lasd Schindler). Ebbol is latszik, hogy nem a
filmkeszitok (muveszek) hibaja sokszor az ami filmek minosithetetlen
befejezese, hanem penzugypolitikai kerdes. 
Na szoval, a DC ugy er veget, hogy HF eszreveszi a zsernyak altal
hajtogatott kis papirfigurat a padlon. Ami egy egyszarvu. Ebbol rajon,
hogy a zsaru csak ugy tudhatott az o almarol, ha o is replikans. Ezert
bologat, osszegyuri a figurat, belepnek a liftbe, ajto bezarul es ende.
Oriasi csavar a film vegere, amit kihereltek a filmbol.
Szoval aki teheti, nezze meg a DC valtozatot, egyebkent most az jott ki
musoros videokazettan.

Nehany szo a konyvrol. A regeny se rossz, de sokkal tobb minden van benne,
mint a filmben. Van benne egy vallas, amit a filmbol elhagytak, szerintem
jol tettek. Nem hangsulyoztak viszont ki a filmben az allatok szerepet,
bar nehanyszor elokerult a dolog (mubagoly, mukigyo, a piacon latott
allatok, pl. strucc, az Voight-Kampff tesztben feltett kerdes allatok
megoleserol stb.). No emogott az van, hogy ugye a vilag nuklearisan
szennyezett, aki teheti, elkoltozik a kulso gyarmatokra (a filmben
uszkalnak az egen azok nagy szines kutyuk es hirdetik a kulso vilagokat).
Viszont genetikusan deformalt embereknek tilos elhagyniuk a Foldet (ld.
J. F. Sebastian). Az allatok tobbsege kipusztult, muallatokkal potoljak
oket, egy-egy valodi peldanynak felbecsulhetetlen erteke van. A konyvben
kozponti tema ez a dolog, hogy ugy lehet megkulonboztetni az embert a
robottol, hogy elobbi "szereti" az allatokat (az elet tiszteletenek egy
allegoriaja), mashogy reagal egy ilyen dologra, mint a robot
(pupillareflex). A regenyben mindenki tart muallatot, es ez egyfajta
statusszimbolumnak szamit, aki gazdagabb, nagyobb allatot szeretne.
Deckard elektronikus baranyrol almodozik. Innen az eredeti cim. Almodnak-e
az androidok elektronikus baranyokrol? Mert a film arrol szol, hogy mitol
ember az ember. Az egyik legszebb jelenet a vegen, mikor meghal a
replikansok vezere, kegyelmet gyakorol Deckard felett, elereszti a
galambot... A narratorszovegben elhangzik, hogy "talan a halala
pillanataban jobban szerette az eletet, mint barmikor". Mert az androidok
a filmben szerintem egyfajta "modelljei" az embernek. Az orok eletet
keresik, a Teremto szine ele akarnak jarulni stb. Nagyon jo a
Frankenstein-jelenet is, mikor a Teremtmeny elpusztitja a Keszitojet. Az
embernel nem ez tortent? 

Nehany szo a zenerol. Szerintem Vangelis piszkosul elkapta a film
hangulatat. Nagyon jo soundtrack. Mostanaban kijott egy egyoras valtozat,
amihez meg Vangelis hozzairt par dallamot, meg vannak parbeszedek a
filmbol (pl. Tears in Rain, mikor Roy Blatty meghal), de nekem az eredeti
album jobban izlik.

Meg valami. Esetleg ha valaki perfect angolbol es vegig erti a One More
Kiss Dear c. szam szoveget, leirhatna nekem. Nagyon halas lennek.

Kosz a figyelmet, sziasztok

Dezso

Udv,

Vonyi irt az Ordog vigye c. filmrol. Pajer Robert csinalta, par evvel az
elott keszitette a Mami blu-t. (Dijat nyert vele Veszpremben) Az nekem
jobban tetszett egy kicsivel. Nekem az volt a bajom az Ordog vigyevel, hogy
mar egy kicsit 'kaptafa' jellege volt.

A 'strukturalt agy' kifejezes nekem tetszik. De vajon kell-e, hogy
mindenkinek pontosan ugyanazt jelentse? Egyaltalan kell-e ragni ezt a
csontot? Nem is tudom mar, ki vezette be itt, de tegyuk fel, hogy abban a
kontextusban lehetett volna mas kifejezest hasznalni. Es? Gazdagitsuk a
nyelvet! Vagy: legyen HIX-zsargon!

Boda Dezso reagalt a 'masszara'. (mar jo regen irtam...)
Amit irtal az igaz, persze, az altalanos muveltseg kihat az en gyerekeimre
is. De legfokeppen (remelem) EN hatok rajuk. (Gyakorlo szakember vagyok a
temaban.) Nekem kell elernem azt, hogy eselyuk legyen egy strukturalt
agyhasznalatra. En egyszeruen realista vagyok, amikor masszarol beszelek. Az
iskolai oktatas szinvonalat nem tudom befolyasolni, ami az atlagos muveltseg
szinvonalat hivatott meghatarozni, es a gazdasagi tenyezoket sem, amik pedig
a paletta gazdagsagat nem, de a sulypontjait biztosan meghatarozzak. Es
miert van eltero szinten a massza? Mert a tobbseg a tarsadalomban nem alkoto
tevekenyseget folytat, hanem kivitelezoit, magyaran a mindennapos kihivas
nem letezik a szamara. (Ez most itt kifejezetten rasszista szinezetu,
visszavonulok errol a palyarol...) A 'kulturat' igenylok tabora mindig egy
szuk reteg marad. Ez nem jo, de igy van.

Fischer Istvan (remelem jol emlexem a nevedre) irt a Goldhagen-fele vitarol.
A konyvet nem olvastam, ellenben lattam (talan a ZDF-en) egy vitamusort,
ahol Goldhagent szembeultettek torteneszekkel es egyebekkel, akik ot
tamadtak. De nekem ugy tunt, G. visszavonult a kiindulo allaspontjahoz
kepest valamennyire, akik pedig ot cafolni igyekeztek, harmatgyengek voltak.
Tehat G.vel kapcsolatos ismereteim erre korlatozodnak. Azert valamit meg
kell jegyezzek (G. melle allva): miert pont a nemeteknel mukodik olyan
felelmetesen jol az idegengyulolet? Masutt nem gyujtogatnak olyan
rendszeresseggel. Nem tudom latta-e valaki a Rostocki gyujtogatasrol leadott
kepeket. Az egy dolog, hogy ilyen akciot vegrehajtani nyilvan egy elenyeszo
kisebbseg kepes. Az egy masik dolog, hogy a rendorseg es tuzoltosag orakkal
kesobb ment csak ki (Hogy pont itt, arra nem emlekszem, de volt ilyen is;
bar tudjuk, ha a forendor hulye, a kozrendor nem lep[het]). A fodolog ebben
az volt, hogy volt nezokozonseg, akik a gyujtogatoknak tapsoltak!!! Ez pedig
pontosan rimel G. elmeletere, ugyanis ezek nem SS-legenyek voltak, hanem a
varos lakoi.
Meg egy dolog. Van egy jo par nemet baratom, es igenis tapasztalom a
'kollektiv buntudatukat'. Tobben egyszeruen tagadjak a nemzetekre jellemzo
mentalitast. Es mi ez, ha nem ennek a buntudatnak a kovetkezmenye? A dolog
masik oldala, hogy  nem elek ott, pontosan nem lat(hat)om a helyzetet. De
megis ez a benyomasom.
Nem tom kitol szarmazik, hogy a nemeteket vilagszerte becsulik, de senki nem
szereti oket.

Meg valami a filmekrol: jok ezek a listak, az embernek sok minden eszebe
jut. Ha valakinek meg fejtegetni van kedve, az meg jobb.

Meg mindig nem tudjatok Az en kis falumat [Menzel] honnan szerezzem meg nemetul
?

Udvozlettel
Nonn Vilmos )

Udv!

Ez itt a tegnapelott visszadobott maratoni levelem 3. resze, amely Fischer
Istvannak (is) szol. Talan nem erdektelen, ami benne all. Eredetileg
Erdosrol is irtam benne par sort, de kivagtam, mert immaron targytalan.
Remelem, elfer a Blade Runner melle, ez a k. Pine nem mutatja a sorszamot.

%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%% 

Kedves Istvan!

Koszonom soraid, nagyon tanulsagos, amit irsz. Hiaba a Zsoter Andrasnak
igaza volt, amikor aszonta, hogy nem a Nepszabadsagbol kell tajekozodni
a vilag dolgairol, hanem HIX-rol, nyuzgruppokbol normalis emberek
irasait olvasva. 

Legeloszor a kovetkezo jutott eszembe soraidat olvasvan: "Buggyantak 
ezek a nemetek, ha Goldhagen nevu amerikai torteneszek konyveitol 
hagyjak magukat zavartatni!" :-))))

Az NDK-s spionaktakrol meg az jutott eszembe, ugyan mi lenne, ha
Magyarorszagon is nyilvanossagra hoznak oket. Sokan kovetelik, de nem is
olyan biztos, hogy az olyan nagyon jo lenne. (Velemenyek, KULT-tarsak?)

Az is erdekes szempont, hogy nem merik egyforma mercevel a naci es a
kommunista rendszer bunoseit-buneit. Teljesen ertheto, hogy ez sok
embernek (nemcsak a bunosoknek) maceralja az igazsagerzeket. Ez valahogy
rimel arra, amit a Schindlerrol irtam. Vajon azonos sullyal
foglalkozik-e a vilag a zsido es egyeb Holocaustokkal? 
Ez eleg kenyes tema, tovabbra se vagyok biztos benne, hogy ide valo.
Eppen amiatt, amit az itteni hangvetelrol irsz. Ha marad a tema, felo
hogy esetleg eldurvul, mivel ehhez egy csomo olyan ember is hozzaszolna,
aki egyebkent nem ir a KULTURA-ba. (Vajon miert?)

Ezert inkabb el kene vinni a dolgot olyan iranyba, hogy mindez milyen
hatassal van a nemet kulturara. En csak 3 honapot voltam Nemetorszagban,
nemigen tudok megnyilvanulni. Nemet filmet se sokat lat az ember (most
igy hirtelen a Berlin, par Fassbinder meg a Gotrabigo ugrik be. Meg a
boot. Meg a Stalingrad. No, azert akad.) Te kozelebb vagy, tudnal errol
valamit irni?

A hamu es gyemant valoban jo film, talan eletkori sajatossag, hogy
mashogy allok hozza. 

Udvozlettel

Dezso

Sziasztok!

Utanaszamoltam, meg benne vagyok a 200 sorban. Hadd reagaljak roviden par
dologra a mai szambol. (Ha sok vagyok, szoljatok!)

1. Akartam beirni egy zenei listat, de LN levelenek hatasara meggondoltam
magam. Igaza van, a "csupasz cimlistak" nem sokat ernek. Tan a Blade
Runneres cikk elnyeri a tetszeset. 
Egy gond van. Ily modon (legalabbis en) csak olyan filmekrol-konyvekrol
tudok irni, amelyeket vagy mostanaban, vagy sokszor lattam-olvastam.
(Esetleg ha marha nagy hatast tett ram, de akkor is csak benyomasokra
emlekszek, reszletekre nem.) 
Ugyanis ketsegbeejtoen szar a memoriam. A Little Big Man-t
meg ruszukoromban lattam a TV-ben, EMLEKSZEM, hogy piszkosul tetszett, de
reszletekre nem emlekszem. 

2. Meg nehany matematikus, Szokefalvi-Nagy, Neumann, Tandori, Kalmar. Ide
lehetne irni a Leindlert is, de van aki szerint nem merheto a fentebb
felsoroltakhoz, kulonben is leszopatott.

3. Marta, elobb utobb csak zoldagra vergodunk ezzel a stu.. strut..., a
francba, strukturalt aggyal. Talan a tegnapi levelem utan tisztabb, mit
gondolok. Azert meg nehany megjegyzes. Az OK, amit irsz az "okos" es a
"muvelt" szavakrol, de a ... a hetszazat, nevezzuk ezentul IZE-nek ...,
szoval az IZE valami mas. En a "bolcsesseg" kategoriat erzem legkozelebb
hozza. Igy hogy tetszik a dolog?
Ami meg Sulyok Tamas levelet illeti, az egy nagyon markans velemenyt
tukroz, de nem minden esetben igaz. Nekem is sokszor vannak hasonlo
erzeseim, mint amiket megfogalmaz. Azt irja:
"Irodalom es film azert van, hogy az olvaso/nezo beleelje magat,
azonosuljon, kathartaljon - es nem is kell ehhez remekmu."
OK. Csak azt szeretnem kerdezni: Mihez kell a remekmu?

Na megszunok
Szasztok
Dezso

"Bocsanat, hogy elek. Tobbet nem fordul elo."

Koszonetem mindenkinek, aki reagalt az Erdos Pal meggyaszolasaval kapcsolatos
kerdesemre. Egyetmast igy legalabb megtudtam errol a szamomra hatborzongatoan
rejtelyes alien-vilagrol... Genetikusan antimatematikus alkat leven, fel sem
tunt nekem eddig, hogy pl. Nobel-dij matematikaert nincsen. 
Magyar sajtot csak az Internetben olvasok, ezert nem lattam a
megemlekezeseket.
Bolyairol azert csak tudok valamit, mert Kolozsvaron naponta negyszer mentem
el valamikor az emlektablaja elott. Wignerrol meg Neumannrol is hallottam -
persze a Manhattan-Project kapcsan. Azonfelul emlekszem, hogy Karinthy leirta
valahol a hetedik vegtelent, mint kavehazat, ahova a parhuzamos vonalak
bejonnek, szepen leadjak a kalapjukat a ruhatarba es leulnek egymassal egy
feketekavera meg dumara. Ez az Erdos bacsi is biztosan ott kavezik most,
pedig, ahogy a Spiegel irta a nekrologban, o az Istent valamilyen matematikai
torvenyek (primszamok?) miatt "legfobb fasisztanak" nevezte...
Mindenesetre betettem a kulonbejaratu magyar  Pantheonba a tobbi melle...
Megegyszer koszonet mindenkinek,
Fischer Istvan

Jol fellendult a Kultura a ' Tizes listatol' . Olvasgatva rajottem,


























:q

(Elnezest az elobbiert, probaltam elkapni az olembol leeso ujsagot
es kozben kicsit megnyomtam ezt-azt.)

Szoval, olvasgatva a listaitokat, rajottem, en is mennnyi filmet
kihagytam. Nagyon orulok, ha valaki ir a filmekrol es nemcsak azt
jegyzi meg, hogy jo volt. A Little big man meg fogom nezni.
Kezembe akadt egy majusi 168 ora, benne Bolcs Istvan cannes-i 'jelentesevel'.

"Bekrampacsolom" az elejet.
Cim: Vilagbajnokok es helyi erdekessegek

1958-ban a brusszeli vilagkiallitas alkalmabol megszavaztattak
a kritikusokat: melyik a vilag 12 legjobb filmje. Azota eltelt egy bo
nemzedeknyi ido, a mozi megunneplte szazgyertyas szuletesnapjat.
Ideje szamba venni: mi hat a hozadek. BOLCS ISTVAN jelenti.

Az Europai Film es Televizio Akademia felkerte 300 tagjat: nevezzek meg
a filmmuveszet elso evszazadanak klasszikusait. 22 orszagbol 684 szavazat
erkezett, 282 alkotas kerult a halhatatlanok listajara.
Az osszesites szerint: minden idok elso szamu filmje az Aranypolgar
(orson Welles,1941). Tovabbi sorrend: Szerelmek varosa  (Marcel Carne,1943,
Franciao.) Aranylaz (Chaplin,1925), Patyomkin pancelos (1925), Nyolc es fel
(Fellini,1963)Jeanne d'Arc (Carl Dreier)
(1928, Franciaorszag), Jatekszabaly ( Jean Renoir,1939), Andrej Rubljov
(1967,Tarkovszkij), Atlanta (1934, Jean Vigo, Franciao.) Orszaguton
(1954,Fellini), Nagyvarosi fenyek (Chaplin,1931) Modern idok (1936,Chaplin)
Talan nem meglepo, hogy a mezonyben eros az amrikai foleny.A 282 orok
dicsosegre javasolt film kozul 102 made in USA. Ezustermes Franciaorszag
(39 muvel) bronzermes Olaszo. (35 cimmel), a negyedik Japan (17 alkotassal)
azotodik Oroszorszag-Szovjetunio (12 filmmel) ahatodik Svedorszag (11
javaslattal).
Nev szerint a legtobb voksot Fellini es Kuroszava (7-7 jelolessel), a 
masodik hely - ugyancsak megosztva - Chapline es Bergmane ( 6-6 filmmel).
A legtobb remekmuvet az 1959-es esztendo hozta, az Uj Hullam eve: tizet.
(KOztuk a Kifulladasig, a Szerelmem,Hirosima es a Negyszaz csapas)
Egyforman termekeny volt (8-8 klasszikus-kandidatussal) az elso bekeev,
1945, valamint az 1954-es es az 1960-as (Fellini,Antonioni,Kuroszava,
Cassavettes,Visconti,Pasolini alkotasai reven)
Az 282 orokbecsu kozott magyar filmet nme emlitettek. "

Eddig a BOlcs Istvan-fele cikk eleje. A tovabbiakban gondolatokat
futatt miertekre probalvan valaszolni, majd emlitest tesz egy-ket
Cannes-ben szereplo filmrol. 

Gondoltam, erdekes lesz olvasni a mi listaink utan.
sziasztok, Eva (Omaha, NE)

Csodalatosnak tartom, hogy Vonyinak, akinek gondolom tetszenek Csocso es a
sajat halhatatlan ketsorosai (reklam helye:MOKA), tetszik a "Rosenzweig es
Guildenstern halott", amit egy hete lattam es az utolso evtizedek legszarabb
filmjenek tartok. Lehet, hogy magyarul jobb volt, mint angolul. Ilyenre volt
mar pelda: 'Egy komisz kolyok naploja' Karinthy forditasaban nagyszeru, az
eredeti pedig elvezhetetlen erkolcspredikalo baromsag.
Egyebkert Martia felreertett: en nem mondtam, hogy ami sikeres, az nem jo,
hanem azt mondtam, hogy nem minden jo, ami sikertelen.
Sulyok Tamas

Kedves KULTURAltak

Szeretnem osszegyujteni, es az Internetre feltenni a kedvenc MAGYAR
szineszeink kepet. Elkezdtem a sajat Web Lapomon -ami eleg szukos erre-,
de ugy nez ki, hogy talaltam helyet sokkal tobb kep elhelyezesere is.
Ezt a ktle.hu gepen Osvart Kornelnak koszonhetjuk.
Jelenleg ott csak egy "lap" van, a Cserhalmi-e:
http://www.lib.klte.hu/~kosvart/movie/cserhalmi.html
Az en kis mini szineszmuzeumomban egyenlore 15 kep van, de allandoan
bovul.
http://home.sprynet.com/sprynet/svaradi
Tenyleg nincs a "hivatalos" magyar Szinesz Muzeumnak Web lapja???

Az lenne a keresem, hogy akinek van birtokaban MAGYAR szinesz(no)rol
kep, kudje el nekem, hogy feltehessuk az URL cimet az Internet Movie
Database-be. 
http://uk.imdb.com   (http://us.imdb.com) 
Itt szeretnem felkerni a Kultura olvasoit, hogy aki teheti, egeszitse ki
az IMDb adatbazisat egy-egy fimmel (vagy akar 500+ -al, mint en tettem),
hogy nepszerusitsuk a magyar filmeket. Mar magyarul is lehet keresni az
adatbazisban /Basic Search Interfaces/ 

Koszi:
Pista (Los Angeles)
> ============================================
Steve I. Varadi		
			
URL  http://home.sprynet.com/sprynet/svaradi
	"Kiralyok receptje, receptek kiralya"
> ============================================

Egy e-mail-lel nem rendelkezo baratom uzenetet tovabbitom:

   Helo evriba'di!
   Anyam mindig azt mondta ocsemnek es nekem:
   -Gyerekek, ne veszekedjetek!
   Az okvetetlenkedesre meg azt:
   -Nem erdekel ki kezdte! Most azonnal hagyjatok abba!

   Fogadjatok el egy jo tanacsot:
   -Gyerekek, ne cimkezzetek! 
   Nem erdekel, ki kezdte! Most azonnal hagyjatok abba!
   Itt egy pelda:
   Amikor ok nelkul leszoljatok az amerikaiakat, vagy csupan azon okbol, 
   hogy sok penzt tesznek bele egy filmbe, az igazsagtalansag es rosszul
esik. 
   Serti a szivem amerikai fele't. Van bennu(n)k eppen eleg jogosan
kifogasolhato.
   Pe'ce'zze'tek ki a hibakat es kritizaljatok, ne belyegeket osztogassatok!
   Indoknak, minositesnek hasznaljatok mas jelzot is, ne csak az
"amerikai"-t.
   Ha valakire azt mondjak, hogy "nagy fasz", akkor is minimum elvarhato egy
magyarazat, hogy jo vagy rossz ertelemben az.
   KG
Egyetertek. A jo ertelemben. LN

Hogyan is kerultem en kapcsolatba a filmmel annak idejen?  Meg kozepiskolas
koromban kezdodott a dolog a 80-as evek legelejen, amikor az egyik szunetben
az iskolai konyvtarban veletlenul leemeltem a polcrol a Filmkultura
legfrissebb szamat. Hat igen, annak idejen a Filmkultura nem ritkan 100
oldalas volt, igaz csak kethavonta jelent meg. Moziba persze azelott is jartam
(altalanos iskolas koromban leginkabb vigjatekokat neztunk a baratommal, de
azt heti rendszeresseggel (Chaplin, Pierre Richard, etc.)), de igazi filmbarat
ekkor lettem. A dolog szerencsesen kezdodott, mert nem egyszeruen filmnezo, de
szinte azonnal filkeszito is lettem. A dologban nagy szerepe volt az akkori
magyar tanarunknak is, akinek az az otlete tamadt, hogy az osztaly keszitsen
egy filmet sajat magarol. A film honapokig lazban tartott bennunket, es mind a
mai napig az osztalytalalkozok fenypontja. Szamomra meghatarozo volt ez film,
es szinte azonnal belefogtam egy sajat (es egyben utolso) film elkeszitesebe,
mely tobb mint egy evet vett igenybe. Ez a rovid amatorfilmes mult sok
mindenre jo volt, de a filmnezes szempontjabol az egyik legfontosabb tanulsag
az volt, hogy soha nem az eszkoz, a csomagolas (neves szinesz, stb...)  donti
el egy film erteket, hanem az, hogy a filmvasznon a kozonseg kepes-e meglatni
az embert, aki a kamera mogott allt. Lattam olyan filmet amatorfilmes
fesztivalon, amit egy 8 altalanost vegzett segedmunkas keszitett egy
krasznogorszk 8mm-es rugomotoros (!!)  kameraval. A (profi filmesekbol allo)
szakmai zsuri el volt ragadtatva, s mi is ugy ereztuk, ez 'A' mozi.

Az egyik ilyen nagy film-elmenyem a Radvanyi Geza rendezte Valahol Europaban
c. film, amelyet kozvetlenul a haboru utan keszitettek (1945), mondhatni
amator korulmenyek kozott, hiszen a bombazasok a filmstudiokat is
tonkretettek. A film egyik legszebb jelenete, amikor a vilagtol elhuzodott
karmester (Somlai Artur) a Marseillaise-t jatsza zongoran a csavargo
gyerekeknek, s kozben a zene erejerol beszel nekik. Egy masik nagyon
emlekezetes jelenet, amikor a zsido lany ugy probalja megmenteni csaladjat,
hogy felkinalkozik a razziat vezeto nemet tisztnek. A nemet tiszt csak mint
arnyek jelenik meg az egesz jelenetben (kepileg remekul megoldott
jelenet. Soha nem erezzuk, hogy mesterkelt, eroszakos az arnyjatek, megis
sikerul szemelytelenul megjeleniteni a nemet katonat). Az aktus vegen a lany
radobben, hogy kozben a masik szobabol az egesz csaladot elvittek, s a nemet
tisztet a sajat pisztolyaval lelovi (ismet remek kepsorok, ahogy a kigombolt
ing alol elobukkannak a lany mellei, s kozben kezeben lovesre emeli a
pisztolyt).

Radvanyinak ez az utolso magyar filme, s utana a szemelyi kultusz nem is
igazan kedvez a filmkeszitesnek. De azert keszul nehany remekmu!  Elsosorban
Fabri Zoltan Korhinta c. filmet kell megemliteni. A filmkopia tortenete is
eleg kalandos. Szamomra mindig is hajmereszto volt, ahogy Magyarorszagon (NEM)
vigyaznak a filmekre. Itt van pl. Sara Sandor foiskolai vizsgafilmje, a
Palyamunkasok. Ez egy 5-10 perces kis filmetud, remek vagas es operatori
munka. Hat aki ezt a filmet nem latta, az mar sajnos nem is nezheti meg,
ugyanis jo 10-15 eve bizony az utolso kopia is tonkrement a filmarchivumban!
Visszaterve a Korhintahoz, ezt a filmet 3-4 eve sikerult megmenteni a vegleges
megsemmisulestol(!!). Ha valaki ma megnezi a filmet, lehet is latni a
lakodalmi tancjelenetnel, hogy nehany kocka hianyzik (az ugrasokat finom
atmenettel enyhitettek a restauratorok). Elvileg az a szabaly, hogy egy master
kopiat erintetlenul kell hagyni, de ezzel mit sem torodtek az archivumban,
vigan vetitgettek az (egyetlen) master-kopiat, amig ronggya nem ment. Vegul
tobb kopiabol, egyes reszeket kulonleges eljarassal (viz alatt) masoltak
at. Szoval epphogy sikerult megmenteni. Pedig micsoda remekmu! Illes Gyorgy az
operator (lehet, hogy tevedek?), aki azutan a foiskolan a kovetkezo
operator-generaciot oktatta kivaloan. Ebbol a filmbol nagyon nehez barmit is
kiemelni. Az ember az elejetol a vegeig erzi azt a bizsergeto erzest, ami a jo
filmek csalhatatlan jele. Es bizony nehol levegot is nehez venni. Megis talan
az egyik csucsjelent a lakodalmi tancjelenet (Soos Imre, Torocsik
Mari). Valami csodalatos, ahogy a jelenet dramaisagat a kepek
megfogalmazzak. Semmi szoveg, semmi szineszi jatek (sot a Torocsik Mari
szerintem kifejezetten nagyon rossz ebben a jelenetben. Olyan arcot vag, mint
aki egy eros hasmenest probal meg visszatartani:-)). A kepek es a vagas
tokeletesen elegendoek a drama erzekeltetesehez. Fabrinak egyebkent van meg
nehany igen jo filme, megis ha egyet (es csak egyet) kellene valasztanom,
akkor ez lenne az.

Fabri legdramaibb filmeinek forgatokonyviroja Sarkadi Imre, akit mint
dramairot is erdemes megemliteni. Egyik felejthetetlen muvuk Az otodik
pecset. A film feszul a dramatol, es az operatori munka szinten kivalo, a
szineszekrol nem is beszelve. Az elso fel oraban tulajdonkeppen nem tortenik
semmi, 5 ember ul egy kocsmaban es beszelgetnek. Hat ezt bizony eleg nehez jol
fenykepezni. Megis vegig ebren tudja tartani a nezoben az erdeklodest, es nem
valik a dolog egy TV-s studiobeszelgetesse. No persze nem akarmirol van ott
szo! Minek jobb lenni?  Tiszta lelkunek, de a mindennapokban nyomorult
rabszolganak; vagy tudatlanul gonosznak, de a mindennapokban gazdagnak. Te
melyiket valasztanad?

Meg ket filmet emelnek ki Fabritol: Fabian Balint talalkozasa Istennel es
Magyarok. A 80-as evekben keszitett Fabri egy, az eletmubol kicsit kilogo
filmet, egy Orkeny novellabol, cime Requiem, operator Koltai Lajos (O is
Amerikaban keszit ezota filmeket :-(). Nehez ugy, hiszen maga a tema valosag
es emlekkepek keveredese. Megis ennek a nagyon lirai filmnek sikerul ebbol
valamit visszaadnia (Frajt Edit, Galffy Laszlo). Kezdi Kovacs Zsoltnak ugyanez
nem sikerul. O Hernadi Gyula Kialtas es kialtas c. kisregenyebol probal filmet
kesziteni. Szerintem a film nagyon rossz, kulonosen a kisregeny utan, amely
tele van kolteszettel. Ebbol a film semmit nem kepes visszaadni. Ez meg
obmagaban nem lenne baj, hiszen nem varhato el egy filmtol, hogy az alapmu
'kepregeny' valtozata legyen, de igazabol semmit nem tud nyujtani
helyette. Marad a csupasz tortenet kolteszet nelkul. Visszaterve Fabrihoz
(csak van meg a tarsolyban:-)): Ket felido a pokolban. Remek film, egy
koncentracios taborban jatszodik, ahol valakinek eszebe jut, hogy a Fuhrer
szuletesnapjat egy focimeccsel kell megunnepelni egy nemet katonakbol valamint
a foglyokbol osszeallitott csapattal. Ugye lattatok ugyanezt a tortenetet
amerikai valtozatban Silvester Stalloneval? Stallone filmek viszonylataban meg
egeszen jo, na de a Fabrihoz kepest... Vegul meg egy Fabri film jutott
eszembe: Ornagy ur kerem. Orkeny Tothek cimu dramajabol keszult, azt hiszem
mindenki ismeri a tortenetet.

-----------------------------
Folyt. kov., ha van igeny.

Kato Zoltan

Eszembe jutott egy Christian Morgenstern vers, a valtozatossag 
kedveert leirom.
Tiszta pihent, nem kell hozza strukturalt agy sem:

          A le'g
          
A le'g haldoklott valaha:
Segits, o, Mennyei Papa - kialtott,
s elborult szeme - hulyulok es hizok,
de te partolhatsz, mint mindenki mast,
ajanlj furdot vagy utazast,
vagy adj aludttejet konyorgok,
s ha nem, jojjon az ordog.
Az Isten nem akart blama'zst,
s feltalata a hangmasszazst.
Azota u:vo:lt a vilag,
s a le'g virul, mint egy virag.

Eddig a vers.
+egy mondas:
"Embereknek van a legnagyobb sulya az eletedben, embereknek, akiket 
ismertel. A konyvek, a zene az megint egeszen mas. Barmivel 
gazdagitsanak is, csupan eszkozok, hogy eljuss az emberekhez."
/Semprun/

Hi! VarPeti

Hevasztok!

Ismeri/megvan/odaadja tuszert valaki nekem a Spaceballs elso szinkron-verziojat
 
(a wuki-parodia neve "Bo:f", o egy emtya, a sajat legjobb baratja), a 2. 
szinkron eleg bargyu.
Kinek mi a hozzaszolasa az oktoberi Rejto-filmhez? Remelem, sikerult dolog, 
akkor felfigyelnenek ra.
A Crow - Hollo - rol mit velemenytek? Egy nagy klip az egesz, de erzeseket kelt
.

Susson a nap ratok!
-- 
Mail me exactly like this : pontosan ide kuldd a leveleD
       "Piskator Miklos" >
    Or send to  vagy kuldd idE
     In the subject with MIKI legyen a subjectbeN
                  Thank you ! kosZ

Talan egy honapja lattam videon a Kereru mez-t. Tetszett a film,
ajanlom megnezesre. Van benne valami oriasi kerdojel a kezdetetol fogva,
ami nem hagyja nyugodni az embert. A tortenetet nem irom le, nem szeretem
elore ismerni a filmek tortenetet, gondolom tobbek is igy vannak ezzel. 
    Most eppen azon tunodom, hogy hogy voltam kepes tegnap megnezni a
Bergyilkosok (Stallone,Banderas) filmet (video), hiszen alalpjaban veve
megvetem a hasonlo "standard tortenet" filmeket: ket szuperjo bergyilkos,
beleszeret a celpontba az egyik, a vegen leszamolas, nagy lo've' es love. 
Az ilyen filmek tartalmaert nem kar, ugyis egyfroma mindegyik.  
    Elotte a Striptease-t neztem. Nagyot csalodtam a filmben, de csakis
azert, mert nem gondolkodtam elore, mi is van a film mogott. Egy film, egy
ismert es egy felfuto szinesszel raadasnak,(a neger kidobo - Marcellus
Vallas a Pulp Fictionbol, mi is a neve?), valamint Burt Reynolds a kisse
tuljatszott kepviseloi szerepben. Demi erzi hogy oregszik, vagy csak meg
nem volt meg ilyen film a tarsolyaban, vagy csak a penzehseget akarta
csillapitani? Mi tagadas fantasztikusan nez ki a filmben (habar nem az
esetem), de az alakitasa nem egy nagy tudomany, a film pedig egyaltalan
nem az.  Sajnalom, hogy nem az Undergroundot neztem meg helyette, pedig
mar iszonyu regen kineztem.  Szeretem Kusturica filmjeit, a fanyar,
abszurd humor miatt, ami athatja oket.
    Sok olyan film van amit szivesen megneznek meg egy parszor. Ilyen
szamomra orok filmek pl a
Keresztapa, Volt egyszer egy amerika, Casino, 
Mad Max, A parbaj, The Driver, Osszeomlas (cim?,MDouglas)
Volt egyszer egy vadnyugat, Egy marek dollarert, A jo a rossz es a csuf,   
A szakasz, Hid a Kwai folyon
Grease, Dirty Dancing (eszement szentimentalis vagyok)

Eleg nehez egy listat osszeallitani, sok filmet megneznek meg egyszer.
Viszont garantaltan csak eros unszolasra vagyok hajlando Fandamm-ekson
filmet nezni. Ettol meg a Rambo is jobb.    

    Latta valaki a Kek barsony-t? 


Akos

Dezso, az Elethelalharcot lattam, tetszett is nagyon, csak nem jutott
eszembe a cime (ez tartozik abba a kategoriaba, hogy: >Meg vannak meg
regebbi - es tobb - filmjei
>is, most hirtelen ezek jutottak az eszembe.>). Pla'ne jo benne Jean Reno -
mint mindig! 
Egyebkent nekem az "Obi-oba, avagy a civilizacio ve'ge" c. lengyel filmet
juttatta az eszembe (sajna nem tudom ki rendezte), hasonlo helyzetben
jatszodik, bar a mondanivaloja elte'ro  (es kicsit joval szereplo van benne)...
.

Vonyo, Rosencrantz es Guildenstern halott. Lattam a filmet kb. 8-szor. Az
egyik kedvencem (Tom Stoppard dramajabol keszult, olvastam is angolul, nem
tudom, hogy magyarra leforditotta-e vki?.) Jo a felvetese az objektiv v.
szubjektiv vilagrol, hogy vajon ami tortenik az velunk tortenik-e, es
valoban ugy latjuk a dolgokat ahogy tortennek, mennyi a kepzelet es a
valosag abban amit mege'lunk, van e a tortenetnek masik oldala is (fej v.
iras) stb. Szoval meg kell nezni es mindenkinek csak ajanlhatom, annak
ellenere, hogy egyelore kicsit zagyva amit irtam rola.
Hozzafuznem meg, hogy lattam (2-szer) a szindarabot is (a Kamra'ban), es
eloszor teljesen megdobbentett, mert bar a szoveg ugyanaz volt, a rendezo
abszolut maira vette a figurakat es a szituaciot is. Az osszes szereplo mai
ruhat, oltonyt, egyeb XX. szazadi cuccot, stb. viselt (valoszinuleg nemcsak
koltsegmegtakaritasi celokbol) a kiraly pont ugy nezett ki (es viselkedett),
mint egy mai politikus, a tobbiekrol nem is beszelve. Eleg sokkolo volt az
elso feloraban ezt nezni, mert mar annyira belemivodott a film, ami ugye
abszolut kosztumos tipikus Hamlet jelmezekkel (nagyon jok!). Azert is neztem
meg me'g a darabot legalabb egyszer, hogy ne legyen annyira meg a film
hatasa. A rendezes szuper, nehany jelenetbe a nezoket is bevonjak, (nem
mondom el elore!), es jol kihasznalja a kicsi szinhaz adottsagait. Az
erdekes az, hogy en lattam mind a ketto feldolgozast (film+szinhaz), de
eddig akik vagy egyiket v. masikat lattak, mind mashogy nyilatkoztak - de a
2 az igy teljes. Egyelore ennyit errol, szerintem erdemes megnezni, most nem
tudom jatsszak-e.

Ennek kapcsan meg erdemes lenne par szot ejteni az eredeti mu"vek (drama, v.
regeny) es a megfilmesitett valtozatok kozti kapcsolatrol. Neha hiaba
olvastuk a regenyt, a filmet nezve (ami belole keszult) nem hiszunk a sajat
szemunknek/fulunknek, a forgatokonyvirok annyira atirtak az egeszet, persze
a sajat szajizuk szerint, ill. kiemelve a mondanivalot - mar amit ok
fontosnak tartanak. Ezt neha kifejezetten elszu'rjak. De az egyik kedvenc
ellenpe'lda'm a Mada'rka (Birdy), ahol fantasztikus a regeny is (William
Wharton) nomeg a film is (r.?) ami a maga eszkozeivel adja vissza a regeny
mondanivalojat. 

Vonyonak megint, Keseru mez. Az utobbi ev egyik legnagyobb filmelmenye
szamomra. A legjobban az tetszett benne, hogy a kezdet es amilyen veghez
eljutnak abszolut kontraszt. Masik legjobb pedig, hogy a vege olyan sokkolo
(a ket novel kapcsolatos temara gondolok), hogy az ember nem szamit ra
egyaltalan.   
Ha tetszett ez a film, akkor hogy tetszett a Kyeslowski trirolgia (Harom
szin: feher/piros/kek)?

A Trainspottingot latta mar vki? Allitolag nagy robbanas.

Mara ennyit.

Aniko

>Polgardi Peter: Ha a Vegjatek forditasa rossz, milyen lehet az eredeti?
>Boda (!) Dezso: en azt irtam, hogy a cim lett felreforditva. A forditas
	Akkor felreertettelek. Egyebkent nekem a cimmel sincs bajom.
>nem volt olyan rossz. A Galaktika sorozatban meg adtak a szinvonalra. A
>Valhalla-paholy forditoinak viszont innen uzenem, hogy lofasz a
>seggukbe.
	Egyetertek. Viszont nem csak ez idegesit, hanem az is, hogy egyre tobb
konyvet nyomnak vecepapirra. Raadasul hemzsegnek a sajto- es helyesirasi
hibaktol. Egy oldalra tiz sort nyomnak, mindegyikben harom szo, igy
persze konnyen kijon negyszaz oldal ezerharomszaz magyar forintert. A
Vegjatek folytatasara kivancsi vagyok, de nem vagyok hajlando tragya
konyvet a kezembe venni. Na. Most jol megmondtam.

Peter

Udv a Kulturalodoknak!

Mivel nincsenek keznel az elmult napok KULTURA-i, neveket nem tudok
irni, csak temakoroket:
Valaki emlitette Arthur C. Clarke-ot es az O" novellai kozul a Randevu a
Ramaval cimut. Hazajottem, megneztem, 210 oldal. Novellanak kicsit
hosszu, de mindegy. Viszont tenyleg nagyon jo. Amiert eszembe jutott:
Ma megjott a PC-X cimu magazin, benne a par honapja szokasos CD-vel.
Ezen van egy "jatek" (en inkabb ismeretterjeszto munek neveznem),
amelynek fo "sztorija" az emlitett kisregeny, narratora pedig maga A.
C. Clarke. Varhato megjelenes: ez ev novembere, kiado a Sierra.
Mindenkinek ajanlom figyelmebe, erdekesnek igerkezik. DOS es Win'95
valtozatban lesz kaphato.
Megjegyzem en Clarke-ot nem tartom a szo "klasszikus" ertelmeben Sci-Fi
ironak. Inkabb tudomanyos ismeretterjesztonek. Ha jol belegondolunk,
minden muveben olyan "esemenyeket" ir le, amelyek akar a mai (illetve
az iras idejeben letezet) technologiaval megvalosithatoak lennenek.
Talan a Tavoli Fold dalai (The Songs of Distance Earth) az egyik
kivetel, bar ha jol belegondolok, olyan nagyon elrugaszkodott fikcio
abban sincs. A konyvei inkabb az ember(i)segrol, es a tudomanyrol szolnak.
Nem olyan "kalandosak", mint a mufajban leginkabb megszokott muvek (bar
az "igazi klasszikusokrol" azt hiszem mindez elmondhato, ertem ezek
alatt pl: Bradbury, Asimov, Lem, ....). A Tavoli Fold dalai igazan
akkor valt kedvencemme, amikor vegighallgattam Mike Oldfield azonos
cimu CD-jet (ihletoje a konyv), amely szerintem Oldfield legjobb CD-je.
Szorosan osszetartozik a ketto (ezen lehetne jokat vitazni is).

Mas: valaki uzent a Valhalla forditoinak egy nem tul szepet. Szivembol
szoltal. Bar a forditas egy erdekes mufaj. En elobb olvastam pl
Tolkien-tol a Gyuruk ura-t, mint a Babo-t. Mivel a konyveket mas
forditotta, szamomra rendkivul zavaro volt az ertelmezesi elteres.
Nekem a Gyuruk ura tunik jobb forditasnak, mert a neveket, es a
"nepneveket" nem forditotta le, a Babo szohasznalatat kisse
eroltetettnek erzem. Ettol meg a forditas lehet kivalo, de engem kicsit
zavar. Valoszinuleg, ha forditott sorrendben olvasom oket, akkor a
masik lenne furcsa. A Vegjatek cime viszont nem is olyan rossz.
Felfoghato egy szojateknak is, hisz az eredeti: Ender's Game. Nekem az
az erzesem, hogy illik a konyvhoz (a temehoz) a Vegjatek is.

Amugy a Valhalla hibaibol en inkabb a tordeles (most mar javulo)
trehanysagat karhoztatom. meg a helyesiras ellenorzes teljes hianyat.
Azert egy "konyvkiadonal" nem artana, ha valaki olvasni is tudna egy
kicsit, talan kevesebb lenne a hiba. Sajnos a mostanaban "felfutott"
hazai kiadok majd mindegyikerol elmondhato, hogy egyaltalan nem
torodnek a magyar nyelv alapszabalyaival. A csicsas boritoval probaljak
mindezt potolni. En az Olcso Konyvtar 2, majd 4 forintba kerult
konyvein nottem fel, ott igenyesek voltak a pontossagra, ma ez szinte
sehol nincs. Ha megis, akkor a konyv majdnem megfizethetetlen (a masik
is).

Na mara ennyi

Sziasztok                                 SaGa

>Az emlitett Galaktikat tobbszor is elolvastam annak idejen. Nagy
>varazslo Philip K. Dick. Viszont konkretan nem emlekszem, melyik ez a
>Dadus. Csapnivalo memoriam van. Reszletezned kicsit? 

 Nekem az tetszett meg a Dadusban, hogy mindenkinek, egyeni erdeklodes,
beallitottsag alapjan mas es mast jelent. Mas az, amivel azonositja a
novella szereploit, a Dadusokat, mas szemszogbol latja az egyes szereploket.
A tortenet eleg egyszeru: a gyermekekre a jovoben un. Dadusok vigyaznak,
felugyelo robotok. Ezeket a robotokat a kulonbozo gyarto cegek viszont
egymas elleni programmal latjak el es allandoan tokeletesitik: nagyobbak
lesznek, erosebbek, gyorsabbak, jobban felszereltek. Es persze a szulok
gyermekeiknek megveszik az ujabb, harciasabb peldanyokat es igy megy ez az
idok - avagy a rothado civilizacio- vegeig. Ami miatt ram most hatalmas
hatast tett, eppen az volt, hogy ezt az esznelkuli - a gyartok altal
hajszolt - fejlesztesi lazat a PC piacon (es altalaban a fogyasztasi cikkek
piacan) dulo haboruval azonositottam magamban. Hogy havonta jonnek uj
alaplapok, processzorok, szoftverek, a gyartok pedig egymassal versengve
fejlesztik sajat termekeiket, s ocsaroljak, gyengitik, semmisitek meg,
kebelezik be (konkret neveket szandekosan nem irok) ellenfeleiket - akik
persze ugyanigy cselekednenek veluk, ha ok lennenek felul...

 Hat Ph. K. Dick soha nem volt valami vidam olvasmany. Szeret radobbenteni
bennunket, milyen kevesek vagyunk, amikor olyan sokra tartjuk magunkat...

 Errol jut eszembe: hallottam, hogy keszul a Blade Runner 2. !!! Az biztos,
hogy csak rosszabb lehet - de vajon csak rossz lehet? Hollywoodot ismerve
felek, hogy igen...

        Bobe

 ... A Semmi lehult es kitagult. 
    Igy lett belole Valami.
    Reszei egymast kezdtek keresni...

Helo! 

Vonyi kerdezte:

>"Rosencrantz es Guildenstein halott" (a spelling majdnem biztos, hogy 
>rossz,
>bocs) angol Hamlet feldolgozas, fergeteges tragikomedia.
>
>"Keseru mez" francia tragedia, erosen hatborzongato vegkifejlettel es
>a pornografia hatarat surolo kepekkel.

Mindekttot lattam es mindketto jo. Bizonyos szemszogbol 
muveszinek tekintheto, de inkabb ugy mondanam, hogy sajatos 
szemszogbol vizsgal egy bizonyos esemenyt,a mit a nagy atlag maskepp 
ismert eddig. Az elso film a Hamlet cselekmenyet dolgozza fel, de nem 
a kiralyfi felol szemlelve-es nem idegen tole a hiteles angol abszurd 
humor sem- (a lenyeg:itt is azok szenvednek vegul, akik a rossz hirt 
meghozzak...)-, a masik a szerelm temajat- megint csak atlagon kivul 
eso szferaban.Abban azert nem ertek egyet, hogy a pornot surolna.
Inakbb csak sejtet,de azt nagyon hatasosan. A ferfi foszereplo 
eszmeletlenul jo...
Nagyon remek film, akartam is kerdezni a Kultura kozonseget, hogy-
hogy lemaradt a tavalyi evnel a kedvenc filmeknel?
Az Underground, vagy a Keseru mez egyszer sem hangzott el (hogy 
kedvere tegyek a filomeket europai-amcsi kategoriaba soeroloknak is)

Az Underground megnezeset is melegen ajanlom mindenkinek...

Kicsit zavaros? Talan nem baj...

Kellemes mozinezest kvian: Cini