-------ProMail-Boundary-07081998-
Content-type: text/plain; charset=ISO-8859-1
Content-transfer-encoding: Quoted-printable



  HANGoljunk!

 Kedves Attila,

 Tovabbra is koszonom, hogy vitaban maradtunk.

>> Mit tartasz az LT1010-rol=3D3F En ui. inkabb azzal kokettalok mint a 
BUF-al.
>Egy szoval : rossz

:-( Hat akkor marad a BUF. Eppen ma jott meg a csomag. Legfeljebb elso-
zom a szomszed altal forszirozott video jelelosztoba.

>titkot is elarulok nem mindegy melyik gyarto IC-jet teszteled. (azonos
>tipusszamu)

:--)) Az igazi titok persze az, hogy Szerintetek ki a befuto.

>A baj ott kezdodik, hogy az IC gyartok nem foglalkoznak a termekeik

>A baj ott kezdodik, hogy az IC gyartok nem foglalkoznak a termekeik

Itt felreertettel. A vegkeszulekek gyartoirol beszeltem. Egyebkent az
isteni BB henceg azzal, hogy a x134-es szeriat ful alapjan is terveztek.
A DiFet csaladrol is ezt allitottak. Es mit ad a Teremto, ezek egyike sem
affele 1500V/us-os nehezfegyver.

>De felelossegem teljes tudataban kijelentem a teflon szigetelo az egyik
>legrosszabb anyag amit audiocelra hasznalnak. Nyilvan nagyon jol tudom ki 
es

 Gondolom alsosorban a jo nagyfrekis es hotulajdonsagai miatt kerult a cucc 
a
gorcso ala. Kerdes pl., hogy mennyire polaros a PTFE. Ugy tudom semennyire.

>Tehat igenis vissza lehet vinni a szubjektiv teszt eredmenyeit 
muszaki-fizikai 
>alapokra.

Persze, ha van kimutathato kulonbseg akkor ennek vannak materialis okai.
En is ezt vallom.

> De ehhez az anyagtudomanyok alkalmazasara van szukseg amelybol 

 Szerintem itt meg enyhe tulzas mindjart a kristalyszerkezetekkel elojonni.
Paran. a fizikaban nalam joval nagyobb kvalitasok ;-) is mar harcban allnak
Veled, Arttila. Bar en sajna Prof. Dr. Simonyi utan (sajna) megaltam az 
atomi
fizika muvelesevel azert a "felsokozep regiszter kisse szoros hangzasa"-bol
pl.  a forrazstoon osszetetelere DIREKT tudomanyos kovetkezteteseket 
levonni..
Es raadasol kvazi probalgatva...Hogyismondjam divatosan.... kenkoszagu.

>Az alt. fejl. koncepcioban eppen az van megfogalmazva, hogy megkerestuk 
>az alkatreszek es felepito anyagaik korrelaciojat a hallottakhoz. 

  Nyilvanvalo lehet minden dolog kozt statisztikai korrelaciot keresni es
talalni. Meg a cipom szine es az aznapi villamcsapasok szama kozt is. 
Kerdes,
hogy ez visz-e kozelebb. Bar val.szam.-bol rem gyenge vagyok mert az egyin
egy ritka nagy marha tartotta az eloadast.


 Peternek (Kovary):

 Szerinted mennyi az idealis ekvivalens tutomeg es mi ma legmenosebb 
tuprofil=3F


SaZ



-------ProMail-Boundary-07081998---

Sziasztok!

Uj olvasoja vagyok ennek a listanak, ugyhogy nem tudom, ide valo-e, de
azert megkerdezem, hogy tudnatok-e segiteni nekem abban, hogy talaljak
leirast Yamaha AX-440 -es erositorol. Ha valaki tud ilyet, vagy tudja,
hogy honnan lehetne szerezni, megkoszonnem.

Elore is koszi: Vectra

Hello Mindenki!

> Felado :  [Germany]
>   A BUF634-et most keszulok probalni bar megmondom oszinten az
> eddigi tapasztalataim szerint es a sok helyen hangoztatott vezer-
> velemeny ellenere nem lelkesedem a video fokozatokbol atoltozte-
> tett hangerositokert.
Erdekel a proba eredmenye! Add kozre legyszives a HANG-on!
Mi bajod a video celra (is) szant erositokkel? A - legtobbszor
video teruleten alkalmazott - komplementer szimmetria, szerintem
audio aramkorokben is erezteti jo hatasat.

> Vegulis a x134 szeria papirparameterkben nem igazan kulonbozik a
> 627-tol.
Azert ezt nem mondanam...
Hogy a - szerintem is durva - ardiferencia miert van, azt nem
tudom. Valoszinuleg a fet-bemenetu erositoknel nehezebb
megoldani az alacsony zaju mukodest kis ferekvenciakon (<100Hz),
valamint a preciz DC jellemzok (input offset feszultseg) elerese
sem lehet konnyu. Ezt persze csak talalgatom.

> Felado :  [Hungary]
> femfolias.  MKT, MKS nem hifibe valo imho.
Tobbszor kerult mar hozzam baratok, ismerosok hifi keszuleke,
olyan keresel, hogy javitsam fel a kutyu hangjat. Ez legtobbszor
alkatreszek cserejet jelenti. Tehat adott nyakba ujabb - es
lehetoleg jobb - minosegu alkatreszek beultetese, a regiek
helyere. Az elso ilyen esetben nekilattam polopropilen
kondenzatorok keresesenek. Hamar ra kellett jonnom, hogy
naivitas a reszemrol 1uF, 2.2uF vagy eppen 4.7uF-os poliprop
kondit talalni 5mm-es!!! labtavolsaggal. Na ilyenek csak
polieszter dielektrikummal leteznek - szerintem. A 2.2 es a
4.7uF-os beszerzese igy is eleg zuros volt (ertsd: draga).
Viszont az eredmeny - marmint az atalakitas eredmenye -
legtobbszor igencsak meggyozo (pl. Orion SM-1025 esete).
Nalam, tehat a legnagyobb erv - a fenti esetekben - a meret volt
a polieszter kondi mellett.
Uj aramkorhoz - konkretan nehany RIAA korrektor - hasznaltam
mar Philips MKT470-es poliesztereket (Udc=400V). Maguk az
aramkorok is egyszeruek voltak, olcso, de elfogadhato minosegu
kondikat kerestem. Ezek impulzus atvitel tekinteteben eleg jok
(dU/dt=800V/us, Uac max (20 kHz)=30V). Hat ilyen korulmenyek
kozott nalam bevaltak ezek az MKT-k.

> a poliesztert, polikarbonatot orokre elfelejtheted. Az adatlapok azert
> valamit gyakran elarulnak. Legtobbszor azt, hogy valami muszakilag nem
> jo. Akkor azert nagy a valoszinusege, hogy hangzasilag sem. Vannak
Az MKT470-re eppen a jo muszaki adatai, kis merete miatt esett a
valasztasom. Kesobb az is kiderult, hogy az ara is "jo".

Az erositom Wima MKS-4 (1uF/250V) kondival "kezdodik". Azzal is
igen jol szol! Gondoltam kiprobalom a polipropilent. Nekem
van pp kondenzatorom, de csak 27.5mm-es labtavolsaggal, a 15mm
helyett. Elkezdtem kutatni, melyik gyartonak vannak olcso pp
kondijai ilyen parameterekkel. Hat nehez ugy! Roederstein,
Nichicon, Philips, Siemens kiesett. A Wimanak nincsenek
tisztesseges adatlapjai a Neten, csak osszehanyt HTML tablazatok
(a Wimatol nem ezt vartam!!!). A mult het vegen az Evox Rifa
honlapjain jartam. Van egy uj szeriajuk a PHE426. Eddig ezt az
egy kondenzatort talaltam, melynek a fent emlitett parameterei
megfelelnek szamomra. Ha nem tul draga, megprobalok beszerezni
1-2 parat. Tudja valaki Kozuletek, hogy Magyarorszagon melyik
ceg foglalkozik a Rifa termekeinek forgalmazasaval?

Udv: Maci

Hello Mindenki!

> Felado :  [Hungary]

Kedves Attila!

> titkot is elarulok nem mindegy melyik gyarto IC-jet teszteled. (azonos
> tipusszamu)
Legyszives, oszd meg velunk tapasztalataidat! Ha tudnank melyik
gyarto termekeit erdemes vasarolni, sok csalodastol es
penzkidobastol kimelnel meg minket.
Nehany IC, melyet tobben is gyartanak: OP27, OP37, LM833,
NE5532. Az utobbi kettorol mar ismerem a velemenyed, az elobbiek
mit tudnak? Gyartok?
Nehany gyartospecifikus modell:
LT1124, LT1126, LT1358 - Linear Technology
OPA(2)134, OPA(2)604 - Burr Brown
OP285 (precizebb OP275), OP176, AD811, AD846 - Analog Devices
Ezek mit mutattak vizsgalataitok soran? Melyiket, hol erdemes
hasznalni? Erdemes...?
Nem igerem, hogy mindent, amit irsz ketelkedes nelkul elfogadom.
Szeretek magam meggyozodni dolgokrol. Iranyadonak viszont
mindekeppen hasznos lenne.

Udv: Maci

Haliho!

> A nap csillapito hatasat a kozelterben nem tudjuk a mai muszerekkel kimerni,
> viszont ha nagy tavolsagban (tobb kilometeres nagysagrendben) van egymastol
> a hangforras az eszleles helyetol, akkor a nappali es az esti
> intenzitaskulonbseg mar jol merheto muszerekkel.

Ezt hogyan mertek? (Ez meres dolog becsipodott nekem ;-)
Szoval arra gondolok, hogy az nem lehetseges, hogy nappal sokkal nagyobb
a kornyezeti zaj (autok, gyarak, emberek), es szerintem ezt egzakt modon
nem lehet kiszurni szabdteren.

> A fulunk azonban nem a hangerokulonbseget erzekeli a szobaban, hanem a hangmi
noseget. Ezt a
> jelenseget a beszedhang segitsegevel is bizonyithatjuk: este javul a beszed
> erthetosege. Meg kell azonban jegyeznunk, hogy kiserletunkre csak olyan
> szoba alkalmas, amely nemcsak este, hanem napkozben is csendes, mert az
> eredmenyt meghamisitja a valtozo zajszint.

Hm. Ez nem lehetseges, hogy attol az egyszeru tenytol, hogy a fulunknek
van egy erdekes tulajdonsaga: a dinamikus hallaskuszob. Mivel az
AUDIOKULTURA I.-ben emlitett erzekenyseggel rendelkezik a fulunk, a
napkozbeni zajok, miatt megemelkedik a hallaskuszob, es este - szerintem
tobb nagysagrendel - kissebb a kornyezet zaja, ezert a hallaskuszob is
csokken, tehat a beszederthetoseg no, mivel erzekenyebbe valik a fulunk.

> Ilyen es mas, sokszor rejtelyesnek tuno jelensegek megitelese meg a
> szakemberek szamara sem konnyu feladat. Nemegyszer tapasztalhatjuk,  hogy
> egyszeruen nem  vesznek tudomast rola, vagy eppen mereven elutasitjak azt.
> Teszik ezt leginkabb azok, akik csak a muszeres meresekkel bizonyithato,
> racionalisan ertelmezheto magyarazatokban hisznek.

Egy mernok attol "mernok", hogy mindent kiszamol, megmer.
Amit pedig nem tud megmerni, es kozvetett bizonyitekok alapjan esetleg
kiszamolni az nincs is.

Pa:Magic.

> Felado :  [Hungary]

irta, nem is akarmilyen cimmel: 

> AUDIOKULTURA II.

> Talan On is elgondolkozott mar azon, hogy este mindig jobban szol a
> keszuleke, mint nappal.

Nemcsak hogy elgondolkodtunk, hanem jot vitatkoztunk is rajta. Voltak
is kulonbozo, esszerunek latszo magyarazatok (pl: a kevesbe terhelt
230-as halozatbol eredo tisztabb feszely, vagy a nappali hatterzajok,
rezgesek hianya, stb), de ami itt kovetkezik, az meg az Egely-fele
tudomanyon is tultesz:

> Ennek egyszeru fizikai magyarazata van:
> a napfeny csillapito hatassal van a hanghullamokra, amit termeszetesen
> modosithat a legkori nyomas valtozasa, a levego szennyezettsege, a
> homerseklet,- bar ezek csak masodlagos hatassal rendelkeznek.

Sajna, a magyarazat erosen hibadzik. A hangzasbeli kulonbseg ugyanis 
jo par kilometer vastag felhoreteg, szakado eso, ho- es homokvihar 
eseten is jelentkezik, amikor a napfenynek egyaltalan  nem all 
modjaban csillapitani... Arrol mar nem is beszelve, hogy verofenyes 
juliusi delutanon, arnyekban, vagy behuzott sotetitofuggony mellett -
vagy akar egy toksotet pinceben - ugyancsak kulonbseg adodik,
es a napfeny ugyebar ebben az esetben sem tud szamottevoen
csillapitani....A jelenseget tehat korantsem lehet a legkori 
nyomassal hazasitott, levegoszennyezettsegtol fuggo 
napfeny-csillapitassal,  "egyszeruen" magyarazni...

A folytatas  a csusztatasnak olyan remek peldaja, hogy barmely 
kormanypart megirigyelhetne:

> A nap csillapito hatasat a kozelterben nem tudjuk a mai muszerekkel kimerni,
> viszont ha nagy tavolsagban (tobb kilometeres nagysagrendben) van egymastol
> a hangforras az eszleles helyetol, akkor a nappali es az esti intenzitaskulon
bseg
> mar jol merheto muszerekkel.

A fenti megallapitas tobbe-kevesbe igaz ugyan, csak eppen a 
_tavkozlesre_ vonatkozik,  azaz : a radiora, televiziora, 
radiotelefonra, stb. Na persze ott sem csak a fenti "egyszeru"  
csillapito hatas dominal, hanem tobbek kozott az idonkenti  
Napkitores is, ami valtozo hatassal van a radiohullamok terjedesere 
is tisztasagara. Ennek viszont semmi koze nincs a nappali es az 
ejszakai zenehallgatas eltero minosegehez, felteve persze, hogy nem 
radiot hallgatunk....   Mert tessek mondani, mas esetben ki hallgat 
ugy zenet, hogy a "hangforras nagy tavolsagban (tobb kilometeres 
nagysagrendben) van az eszleles helyetol??" 
(Na jo, Woodstockban akadt par szaz meternyi tavolsag, de ott sem a 
napfeny csillapito hatasa modositotta a hangzast, hanem egeszen 
mas, hetkoznapi tenyezok...)

Kedves Bese Attila, ez az iras feltehetoleg valamelyik magyar Hi-Fi
ujsag szamara keszult (remlik is, mintha ott olvastam volna...), ahol
eleg jol el lehet sutni az ilyen - bocsass meg! - suletlensegeket, az
"Igazi digitalis hangzas!"  tipusu hirdetesek mellett. Itt olvasva 
azonban feler egy becsuletsertessel:  a HANG-csapatot nem illik egy 
kalap ala venni egy kozepes szinvonalu sajtotermek mindenevo 
(es mindenthivo) olvasoival. Kicsit sarkosabban: nem szep Toled 
ennyire ovodasnak nezni minket. 

Kedves Attila, van ne'mi hired a szakmaban, nyilvan nem alaptalanul. 
Sokszor hivatkozol eddig meg ki nem fejtett sajatos filozofiatokra, 
amelyet termekeitekben is ervenyre juttattok. Hat a filozofia az
ketsegtelenul sajatos. Nem ismerem a termekeiteket, de remelem, hogy  
azokban nem egeszen ez ervenyesul....

Udvozlettel: Zozo

> Felado :  [Hungary]

> > Felado :  [Hungary]
> 
> >Viszont hajlamos vagyok levonni kovetkezteteseket, mint peldaul: ha 10
> >polipropilen tapszuro kondenzator kozul 10 rosszabbul szol, mint egy
> >otvenes evekbeli MM elko, akkor valoszinu, hogy a polipropilen
> >kondenzator nem valo a tapba. Es nem azert, mert ily vagy olyan
> >eljarassal csinaltak, hanem mert az anyag nem megfelelo arra a helyre. Az
> >eljarassal maximum +-20%-ot lehet varialni, az eddigi tapasztalatok
> >szerint. Uszkve, ha egy elko 100%-al jobb egy adott helyen, mint egy
> >poliprop kondi, akkor semmilyen piloprop kondit nem teszek oda tobbe.
> 
> Hajlamos vagyok levonni azt a kovetkeztetest ebbol, hogy mivel egeszen
> elteroen ertekelunk azonos dolgokat, kovetkezeskeppen nagyon mas hangot
> itelunk elethunek. En poliprop kondenzatorok kozott egyebkent tobbezer
> szazalekos kulonbseget hallok, nem pedig + -20at. 

Ha az olajpapir es a poliprop kozotti kulonbseget 100%-nak veszed, akkor a
poliprop max+-20% !!! Errol ne is vitatkozz, maximum, ha mar kiprobaltad.
Persze ez sem mukodik minden ponton. (!!!)

> Es a menobb
> erositogyartok sem azert a plusz neheny szazalekert keszitenek,
> keszittetnek sajat konderokat, arrol nem is beszelve, hogy poliprop
> szurokonderokat hasznalnak. Szinte mar jelszo lett az elko nelkuli
> erosito. Es bizony gyartanak 1500 Voltos darabokat a SE melegeknek.

En jol elvagyok a sajat kis kondijaimmal, az ezeknel jobbak mar
megfizethetetlenek. Szoval jo magasrol nezek ala a poliprop kondikra, de
ha nem hiszed, nyugodtan hasznald csak oket.

> >A cel az, hogy a serpenyokben levo tomegek kiegyenlitsek egymast.
> >Ha mindig csak az egyik serpenyobe pakolsz, akkor felborul az egesz...
> >Olyan serpenyo meg nincs, ami pont kozepen van...
> 
> Vegy Te meg nem talaltal ilyent. Ha az ide-oda rakosgatassal az
> ellentetes hibak kiegyenlito szerepere celzol, akkor meg biztos a csod.

NEM az ellentetes hibak kiegyenliteserol van szo, hanem arrol, hogy egy
adott jellegu hibat ne gyartsunk tobb fokozatban egymas utan, mert az
eros szinezettseghez vezet. Tenyleg Kovary mester, mivel foglalkozol te
egyebkent? 

> Felado :  [Hungary]

> Nem egeszen arra gondoltam amirol irtal. Altalanossagban a jo kimenok
> tervezese kenyes feladat, hatha meg a hangzasi szempontokat is figyelembe
> vesszuk. Egyebkent nalunk nagyon nagy kulonbsegeket lehet hallani az
> illesztes modjatol fuggoen.

Teny hogy kenyes, viszont vigasztal az alabbi eset. 2A3 SE vegfok,
eredetileg TAMURA kimenokkel szerelve, kimeneti teljesitmeny 4.5W.
A hangja kifejezetten idegesito, torz.
Atkotottuk a sajat keszitesu kimenoinket, kimeneti teljesitmeny 3W, a
hangzas egy klasszissal jobb a tamuranal (most mar kisbetuvel) (!!!).

> > Uj fejlesztesu alkatreszeket is kiprobalok, de nem jut el hozzam minden.
> 
> Mi mar eljutottunk odaig, hogy a passziv alkatreszeket majdnem teljes
> egeszeben mi csinaljuk.

Hat igen a lehetosegek...
> 
> > A koncepciodbol kitunik, hogy a kutatasi eredmenyt ti alkalmazzatok az
> > egyeb fokozatokban is.
> 
> Igen, mindenhol alkalmazzuk. Ezert irtam neked korabban a fazisforditonkrol
> azt az ominozus kijelentest. A kapcsolasbol ugyanis ez nem tunik ki.

Es biztos, hogy mindenhol ugyanugy mukodik a dolog? Tapasztalataim szerint
meg veletlenul sem.

 Udv: 
     JLM

> Felado :  [Hungary] irta:
>De a PP-k kozott is oriasi hangzasbeli kulonbsegek vannak amiket mar nem
>lehet osszhangba hozni a villamos jellemzoikkel.(ennyit a makrofizikai
>parameterek elegtelensegerol)

Imho nem biztos, hogy nem elegek a makrofizikai parameterek. Esetleg 
csak nem ismerjuk a megfeleloket. Pl. hogyan merik a kondenzatorok
mikrofoniajat? Es a kontaktalasra alkalmazott femszort anyag minoseget?
Es a kontaktalas atmeneti tulajdonsagait? Ezek makrofizikai parameterek,
csak nem szoktak vele torodni. Van egy csomo ismeretlen tulajdonsag. De
nem biztos, hogy mindennek mikrofizikai okai vannak. Persze konnyu rajuk
fogni, mint amikor az orvosok nem talalnak egyeb okot, es "idegi
alapokra" fogjak a tunetek okait. Vagy igazuk van, vagy nincs. Masok
ezoterikus dolgokra fogjak ezeket. Mas dolog, ha bizonyithatoan
mikrofizikai okok vannak.

>Kezdjuk egy onmagaban is meghokkento adattal: A leggyongebb es a fajdalom
>kuszobot elero legerosebben erzekelheto hang intenzitas aranya 10 13.

Csodalatosak az erzekszerveink is, mint ahogy szinte minden mas reszunk.
Az
erzekszervek altalaban [durvan] logaritmikusan mukodnek, a szem egyetlen
foton energiajat is kepes eszlelni, es a nyari napfenyben is
megbizhatoan mukodik. De az mar emberibb ertek, hogy hany kulonfele
hangossagerteket tudunk megkulonboztetni ezen 10^13 tartomanyban. Had ne
nezzek utana, talan parezret.

>Az elektromagneses sugarzasnak ezen teruletei ugyanugy a
>mikrostrukturak fizikajaval irhatoak le, mint az elektronok mozgasa es
>energiaszintje barmilyen kozegben. Miert ne lenne elkepzelheto akkor, hogy a
>ful az akusztikai hullamok olyan informacio- tartalmat is kepes erzekelni,
>amely jelenlegi muszereinkkel nem detektalhato.

Majdnem minden elkepzelheto. Kerdes mi a valosag. Az altalad korabban
emlitett hidrogenatomatmero tortreszeinek megfelelo elmozdulast a mai
muszerekkel azert tudjuk merni. De az csak a hallaskuszob koruli
tartomanyokban lenne erdekes. A zeneben meg azert nem ez a jellemzo. Nem
suketszobaban hallgatunk, hanem jo zajos :-( lakoszobaban.
Nem a szelsoertekek a lenyegesek. Pl. nem 1-10000000000000 kozotti 10^13
kulonfele hangeroerteket tudunk erzekelni, csupan [direkt utananeztem]
1500-at. Mecsoda kulonbseg! A fulbol az agyba kb. 4000 idegszal vezet
csupan. Ezek emberkozeli nagysagrendek.
Nem tudomanyos modszer [elnezesedet kerem, nem cikizni akarlak, de
tenyleg Egely is allandoan ilyent csinal], tehat nem tudomanyos modszer
eloallni egy [egyebkent valos] meghokkento adattal, majd az ezzel
csodalkozasba ejtett laikusoknak feltenni a kerdest: "Miert ne lenne
elkepzelheto akkor ezmegaz?" Egyaltalan nem erdekes, hogy mi az
elkepzelheto. Azzal foglalkozzanak az irok, koltok! Az az erdekes
szamunkra, hogy mi _van_.

>Az eddigiekbol is kitunik, hogy a meromuszerek sok esetben meg se kozelitik
>a human erzekeles kepessegeit,

Na mar le is van vonva, ki is van jelentve, be is van bizonyitva az
_igy_ imho felrevezeto informacio. [Persze sok esetben az igaz, peldaul
a lepkek szaglokepessege a jelen muszereink szamara elerhetetlen] De
gondoljuk csak olyan muszereinkre, amelyek messze felulmuljak az
erzekszerveinket. Peldul ultrahangot milyen jol tudunk merni. Meg
infrahangot, hogy csak a hallasnal maradjunk. Es muszereink sok
nagysagranddel tobb, mint 1500 kulonfele hangossagerteket tudnak
megkulonboztetni, es messze tobb frekvenciaerteket, mint a fulunk. Es
tokeletesen tudnak "emlekezni". Nem is beszelek az
elektromos, magneses jelensegekrol, PHrol, radiohullamokrol, infravoros,
ultraibolya, rontgen, alfa, beta, gammasugarzas, es egyeb elemi
reszecskeket erzekelo muszereinkrol, amelyeknek eszlelesere mi
egyszeruen keptelenek vagyunk. Nagyon megteveszto ez a modszer. Persze
azt irtad, hogy "sok esetben". Imho nem sok esetben. Inkabb egyes
esetekben. Es ami a legfontosabb hogy szamunkra, akik elektroakusztikai
eszkozok minosegkulonbsegen filozunk, eleve csak az az akusztikai
informacio erdekes, amit egyszer valahol, valaki mikrofonnal rogzitett.
Ami rajta van a lemezeken. Amit egy kis nagyitasu optikai mikroszkoppal
akar latni is lehet a barazdakon. Emiatt szamunkra misztikus
nagysagrendekkel sugalmazni a muszereink altalanos elegtelenseget
tevedes es megteveszto.

>Az ismertetok atbongeszesenel mindenek elott arra kell
>figyelni, hogy milyen fejlesztesi koncepcio alapjan tervez a gyarto. ...

Foleg abban az esetben, ha fejlesztesi koncepciot akarunk vasarolni.
Akkor valoban a fejlesztesi koncepciora kell leginkabb figyelni.

>A vasarlasi dontes meghozasaban fontos, hogy az illeto bizzon sajat 
>iteleteben es izleseben.
>Bizonyara sokan megeltek mar, hogy masok velemenyere hagyatkozva
>vasaroltak meg egy keszuleket, amely kesobb keseru csalodast okozott.

Es ugyanugy arra is van ezernyi pelda, hogy valamit a sajat fulere
hallgatva megvett, aztan par nap alatt otthon masokkal osszehasonlitva,
vagy fel ev mulva, mindegy, rajott, hogy bizony donthetet volna sokkal
jobban is.

>Azt javasoljuk tehat mindenkinek, hogy legyen batorsaga a "sajat fulere"
>hallgatni es onalloan velemenyt alkotni.

En meg inkabb azt, hogy egyreszt tudatos figyelessel, jo szakkonyvek
olvasasaval fejlessze az auditiv itelokepesseget, es vasarlas elotti
meghallgatasokra vigyen magaval egy tapasztaltabb, "oreg" hifistat,
lehetoleg olyant, akinel szuper jo hangot hallott, es bizony vegye
figyelembe annak iteleteit. Sokkal inkabb az o velemenyet, mint az elado
szoveget, vagy a fejlesztesi koncepciokat. Es emellett dontson a sajat
fule szerint, mert megiscsak o fogja otthon hallgatni, es o fizeti ki.
De egy nalanal tapasztaltabb ful sok mindent eszrevesz, maskent itel,
mint o. Es jo esetben meg bizonyitani is tudja azt a hibat,
tulajdonsagot amit o eszre sem vesz egyszeruen azzal, hogy felhivja ra a
figyelmet.

>Arra is torekedni kell, hogy a rendszer minden tagja azonos hangzaskepessegu l
egyen,
>mert csak ekkor alakul ki egyensuly.
>Nincs fontossagi sorrend a lanc egyes tagjai kozott.

Az egyensuly fontosabb, mint a jobb hang?
Miert ne lehetne egy midfinel alig jobb lancba pl. egy kituno
lemezjatszot tenni? Tiefenbrunn ezerszer demonstralta, hogy adott
kereskedo boltjaban a kozepkategorias lanc a Linn lemezjatszoval sokkal
szebben zenel, mint az adott bolt legdragabb lancai mas lemezjatszoval.
Ezzel csinalt karriert. Minden kereskedo rendelt tole. Es ugyan miert ne
lehetne egy kozepkategorias lanchoz kituno hangdobozokat valasztani? Ez
gyakran praktikus akkor, ha egyszerre nincs meg a penz a vegig jo
minosegu lanchoz. En gyakran ezt ajanlom. Egyreszt mert a hangladak
egyebkent is a leggyengebbek a lancban,
[Te is irtad] masreszt akkor a jovobeli vasarlasoknal mar jobban,
megbizhatobban lehet valogatni vele a szobajoheto erositokbol,
lemezjatszokbol. A HiFi Magazin is irta: "Mondtam ember! Eloszor jo
hangszorot vegyel!"
Nagyon teves a "leggyengebb lancszem hatarozza meg a lanc erejet"
hasonlat. Hifiben abszolut nem igy van. Evtizedekkel ezelott az akkori
erosen midfi lancomat ugy feldobta egy jobb hangszedo, hogy minden
lemezemet ujra kellett hallgatnom. En minden baratomnak azt szoktam
javasolni, hogy pl. a negyszazezer forintjabol vegyen 250ert egy par
jobb hangladat, es a tobbit ossza szet okosan a tobbi eszkoz kozott.
Imho igy eleve jobb hangot hallgat, mintha egyenletesen osztotta volna
szet az osszeget, raadasul a
legkozelebbi vasarlasaikor nem kell a hangladacserevel torodnie.

>Az osszevalogatasban segithetnek a kereskedok ajanlasai, ha nem reszre hajloak
>valamilyen okbol egy gyarto ceg termekeivel szemben.

Akkor igen. Mondjuk egy amerikai jo highend kereskedo tanacsai aranyat
ernek. Akinek a boltjaban ott sorakoznak szinte az osszes gyartott
highend keszulekek. De meg akkor is, ha nem. Mert ott pusztan a
tulajdonos izlese hatarozza meg, hogy mit tart. De nalunk, ahol nagy
versenyfutas volt a rendszervaltas utan a hifi cegek kepviseloi,
importori jogainak lefoglalasaert? Nalunk nem. A Penna tuti Audio
Researchot tartja a legjobbnak, a Merlin meg az Audio Note-ot. Sot! Jo
magyar szokas szerint minden mast pocseknak tartanak. Egyszer mondtam a
Szabo Zolinak, mikor a Van den Hul Revelationt a vilag kiemelkedoen
legjobb hangszorokabelenek nevezte, hogy "milyen szerencse, hogy Te
eppen a vilag legjobb hangszorokabeleit arulhatod!"

Fenti eszmefuttatasom csupan a nezeteimet irjak le. Nem
vitaprovokacionak szantam. Talan jobb lett volna, ha nem idezetekre
reagalva, hanem onalloan irom meg, de hat ketsegtelen, hogy Attila irasa
okozta, hogy en is irtam errol a temarol. Nem szukseges eldonteni, hogy
kinek van igaza. Nem biztos, hogy egyaltalan van itt igazsag. Csak
kiegeszitesnek szantam. Mas megkozelitesnek.

Udv, Peter.

Hello !

Jagos Andras kerdezett a Disco Ladyvel kapcsolatban. Ha emlekeim nem
csalnak, akkor ez egy ket dobozos keszulek, az egyik komplett
radioerosito+hangdoboz, a  masik meg egy hangdoboz.

Ha ez az, akkor a leveled masodik resze lep ervenybe, vagyis ez ugy
sz@&#, ahogy van. TBA810-el szerelt erosito van benne es csakis kristaly
PU-t fogad. Egy elonye van, az URH resze folyamatos hangolasu 66 MHz-tol
108 MHz-ig, vagyis a ket URH sav kozotti reszen tenyleg tucskot-bogarat
lehet vele fogni.

Ha nem ez az, akkor se sok jot lehet mondani az akkori Videoton
technikakrol, ennek ellenere nem adom az Orion SE1025-omet.

Udv.

Kadlec Istvan

Hajdu Csaba
>Igen am, de a gond eppen az, hogy a DAC-nak nem sajat oraja van, hanem
>regeneralt orajelet hasznal! Nyilvan a regeneralt jel minosege fugg a
>referenciajel minosegetol is, de ez csak tuneti kezeles. Inkabb magat a
>regeneralast kene elkerulni!

VXCO, kristaly pontossag, de annyi kell belole ahany bemeneti formatum van +
meg kell oldani az atkapcsolast + az intermodulaciot, mert itt mar MHz-ek
vannak.

 irta:
>Ujra szobakerult a dac ele helyezett ram, mint lehetseges megoldas.
>Egyszeruen nem ertem mi itt a problema

A problema fentebb olvashato, ha a buffert az egesz dac ale rakod, akkor
ugyanugy ott a PLL a dac bemenetenel, meg egy halom kapu a DAC chip elott,
ami keveri a dolgot mint Piszkos Fred a malnaszort. Persze valamit fog
javitani, de az arat [IMHO] nem fogja behozni, hacsak nem csapnivalo
futomuved van.

Ciao

Gabor

Hallo hallo !
Multkori reagalasaim valahogy fustbe mentek. Itt vannak a maival egyutt:
Attilla irta:
>Az altalad felsorolt cegek egyike sem tett semmit annak erdekeben,
>hogy utana nezzenek vajon biztos igazuk van-e abban, hogy kritikatlanul
>elfogadhassak ezt a muszakilag valoban paratlan tulajdonsagu anyagot.
Nem mernek ilyet leirni. Ha utananeztel annak, hogy nem neztek
utana, akkor minden tiszteletem a tied. Volt egy rokonunk, aki
sokat sumerolt. O szokott igy dobaodzni az ezerevekkel es a kulonbozo
nepek vandorlasainak utvonalaival. Nem kotoszkodni akarok, de egy
IMHO elfert volna a fenti mondatban.

A nappali zenehallgatas valahogy tenleg nem okoz olyan oromet mint
az esti. Nem ez is a fenyviszonyokkal van osszefuggesben ? Amikor
Peternel hallgattuk a hangot, masnap visszamentem meg egy DAT-
tal is picit haallgatozni. A nappali fennyel teli ablakkal szemben ulve
figyeltuk a zenet. A kis DAT  DAC-ra fogtuk a tegnaphoz kepesti
minosegromlast. Lehet, hogy a fenyviszonyok is belejatszottak.
Napkozben az ember hangulata vagy hozzaallasa is mas.
Zenehallgataskori fenyviszonyokrol jut meg eszembe, hogy 
probalt e valaki kulonbozo szinu fenyeket alkalmazni ?

A lezertus lemezjatszo szerintem mas mint a lemezszkenneles otlete.
A szkenneles egyaltalan nem biztos, hogy barazdairanyu spiralis
palyan kellene hogy tortenjen. A muholdas felvetelek felbontasat
ismerve talan megoldhato lenne a mai szkennelesi technikaval is.
A szkenneles mindenkepp megelozne a lejatszast, mert ugy sokkal
jobb esellyel lehet barmilyen hibat kijavitani. Gndoljunk a pattanasok
kikuszobolesere, amely megoldhato idozsugoritassal, vagy a
hibas resz elotti vagy utani resszel valo potlasaval. A lecsapott
barazdabeli hullamcsucsok regeneracioja a megmaradt tovuk
kiindulasi szogeibol is idot vesz igenybe. Igy az azonnali lejatszas
szerintem problematikus lenne. A mai grafikus lehetosegeket ismerve
az reszletkerdes, hogy a barazdak kepet legutitjuk e az X tengelyre,
vagy a lejatszo progi hullamfelismero rutinjat raengedjuk e a spiralis
barazdat tartalmazo  kepre. Lenyeg, hogy szerintem ugy erheto el
jo eredmeny, ha a szkenneles es a lejatszas kozott lenne egy javitasi
algoritmus is.  A szkenneles viszont valoban kezdodhetne igenyes
mosassal.

S.O.S.
Van nekem egy hatvanas evekbol szarmazo feszszabalyzom. Felirata:
Transistored AC voltage stabilizer 220V 50 C/S 640VA
TYPE:RT9266  EMG TYPE:2883-2 
Az vele a problema, hogy bekapcsolaskor a kimenofesz felszalad egy
masodpercre 300V-ra, majd szepen visszaszabalyoz. Igy nem hasznal-
hatom, pedig pont nekem talaltak ki a miatt, hogy nem kapcsolouzemu.
Talaltam egy embert, aki annakidejen javitott ilyesmit, de ot is
elkapta a gepszij. Nincs ideje. Azt mondja, hogy ennek a gepnek a
lelke valami TESLA gyartmanyu wolfram vakumdioda  CSO.
Noval foglalatu, a tipusa Z betuvel kezdodik es 9 labu. Belul a
wolfram szalat egy anodcso hatarolja. Tud e valaki ilyesminek a
beszerezhetosegerol ? Regi muszertechnikai roncsok bontoja
vagy ilyesmi helyek erdekelnenek.

Egyuttal elkoszonok, mert aprilis 5-ig svajcban leszek. A gepet
viszem, tehat otnaponta azert veszem az adast, hacsak a vincsim
ki nem purcan. Apropo! Van e otlete valakinek 2.5 colos SCSI
vincsi beszerezhetosegerol ? Minimum  160 megas kellene. A
mostani remiszto hangokat ad. Olyan, mintha flex-el cirogatnak
a gerincemet. Ha nem tudok masikat szerezni, lehet, hogy at kell
ternem PCre. Uj op.rendszer, uj gep, sok-sok ido.

Udv, Agoston

Bartha Agoston CIFRA ensemble
POST:   1118 Budapest.Menesi ut 59b HUNGARY
TEL:    0036 20 9392397(NONSTOP-EURO-RADIO-NATEL)
TEL+FAX:0036 1 3853644(Budapesst)H   or,
TEL+FAX:0041 21 6527120(Lausanne)CH proviso(air/risch)
http:   //w3.datanet.hu/~cifra   E-mail: 

Sziasztok HANGoskodok!

Igertem a melyhutott-nem melyhutott CD tesztjet, de sajnos csaladi okok
miatt a baratom nem tudott jonni,
igy a teszt elmaradt. Majd potoljuk!

UDV!

     Korpas Zoli.................

Sziasztok HANGosok!

ZoZo irta:

>Egyebkent nekem az a velemenyem, hogy az  _igazi_
>zenehallgatashoz meg kell talalni a megfelelo fenyviszonyokat is.

Nos hasonlokeppen vagyok magam is. Nekem este, amikor csak kislampa eg,
mindig szebben (?)
szol a zene. Ez inkabb pszihoakusztikai dolog. Az ember ilyenkor nyugodtabb,
kenyelmes 
ruhaban van (ahogy Kovari Peti is irta, o" egy szal gatyaban :-)))  ), tehat
jobb a komforterzesed es
ez kihat a zenere is. Persze nem kovezvetlenul,  csak kozvetve. A
fenyviszonyok is a komforterzesedre
vannak hatassal.
Gondoljatok csak bele, milyen erzes lenne zenet hallgatni vakito fenyben,
szoros nyakkendoben,
oltonyben... Brrrr... :-((
En ha jarnek komolyzenei koncertkre, legszivesebben szabadidoruhaban mennek,
de ugy nem illik.
Bar koncertekre meg nem jarok, de az eroteljes konnyuzenei beallitottsagom
mar kezd valtozni, 
ugyanis egyre gyakrabban hallgatok komolyzenet. Persze most meg csak a
nepszerubb muveket
(Vivaldi:Negy evszak, Bach:Air, Strauss keringok, Chopin etudok,
Smetana:Moldva stb.) Bartok meg azert messze all tolem, nekem meg eleg
nehezen emesztheto. De ugy latszik oregszem.

Kovary Peti irta, hogy o" nem huzza be a fuggonyoket, mert ront a zenen. Itt
viszont mar kemenyen
akusztikarol van szo. A behuzott fuggony megvaltoztataja a
hangvisszaverodesi viszonyokat.
Mivel nappal en is felhomanyban szeretek zenet hallgatni,(mint Zozo) nem a
fuggonyt huzom be, ha -
nem leeresztem a redonyt. Az nem szol bele a zenebe. Bar lehet, hogy
Peternek nincs redonye, amit lehuzhatna. :-)Bocs, ez csak vicc volt. De
komolyra forditva a szot: mindenki olyan fenyviszonyok kozt hallgat zenet,
ami neki teszik es bevalik.

En a felhomanyt kedvelem.

UDV!

           Korpas Zoli................

Hello,

>Hozzajutottam egy elfekvo VIDEOTON Disco Lady nevu radio-erositohoz, amit
>egy baratomnak szeretnek ajandekozni, akinek csak lemezjatszoja es
>hangdoboza van, erositoje nincs.
nekem is van egy ilyenem. A kapcsi rajzon van ugyan egy korrektor rajz, de
nincs beepitve. Kis kezimunkaval potolhato. Enelkul a PU bemenet egy sima
nagyszintu DIN. DE. Az emlitett NAD-ot sokan(?) HighEnd lancban hasznaljak,
es a TCA940 vegfokIC, meg a tobbi sallang messze nem az. Komolyabb cuccot is
megerdemelne.
A jo kis VIDI tolopotikrol, meg a fix loudnessrol ne is beszeljunk.


NZoli
mailto:

Hello,

a het vegen megneztem, mit is tud egy Yahama :) kozel 70 rugoert. Semmit.
A hang:
egy Pioneerrel (laza'n) osszeeresztve ket teljesen kulonbozo hang. A Y.
sokkal melyebb es a magasai mintha tisztabbak lennenek, mig a P. magasba
huzo, talan forszirozott. Total ket kulonbozo hang: egy Mike Oldfield szamon
(Tubulars Bell III, masolt CD) a hatter gyerekzsivaly a Y.-n fel sem tunt,
viszont a masik kitette az ablakba.

A belseje: mereven lecsavarozott walkmanmechanika, egy nagy IC, meg par TTL
ill. muverosito IC. A kondik a legmenobb zold :-) elko tipusuak. Ajaj,
mennyi munka van meg hatra ... Semmi MKx kondi meg arany. Ez mar csak a
dragabbakban lesz :-( A quartz (ma me'g) ket labon all. Majd V. Pista
helyreteszi. A hangja ennek ellenere hallgathato, nem tunik szorosnek, mint
vartam. Na majd egy masik tesztgep, egy Marantz 63SE ...

amiert viszont "tollat" ragadtam:
>Mar regen is zavart a cd-jatszok kijelzoje, de amiota olyan keszulekem
>van amin kikapcsolhato, mar egy-ket masodpercig sem tudom elviselni
a Yamahan mar van display OFF, de a hata'sa meg el van fedve valami massal.
Ugye a toronyHIFI.... :-))

NZoli
mailto:

AUDIOKULTURA III.

A tudomany fejlodese elkepzelhetetlen anelkul, hogy megismernenk annak
hatarait es korlatait. A szakembernek tul kell lepnie sajat tudomanyan s
olyan feladatok megoldasat is keresnie kell, amelyek messze tulnyulnak azon.
Ugyanakkor arra is fel kell keszulnie, hogy a misztikus kodbe burkolt
altudomanyos nezeteket indulatok nelkul szakmai ervekkel tudjon megcafolni.
Ennek a szakmai-emberi felkeszultsegnek csak egy interdiszciplinaris
gondolkodasmod  lehet az alapja, amely  harmonikus modon otvozi az induktiv
es deduktiv megismeresi modszereket.  A tudomany csak akkor lehet
progressziv, ha sajat hatarait  folyamatosan kitagitja es igy egyre bovulobb
korben lesz ervenyes. Korunk kedvez ennek, meg nem is: hiszen a jelen nagy
informacioaradata zavarja a tisztanlatast, masreszrol viszont felgyorsitja a
tudomanyos eredmenyek kialakulasat.

Az elektronika soha nem latott csucsokra jutott el az elmult evtizedekben.
Megis a technologia szedito fejlodese ez esetben nem aranyos az elert
eredmenyekkel, raadasul azt a hitet kelti az emberekben, hogy a
csillogo-villogo, futurisztikus kullemu keszulekek hangzasminosege
csucsteljesitmeny. Szerencsere azonban egyre tobb " tisztan lato,"
stilusosan kifejezve, "tisztan hallo" van, akit nem teveszt meg bombasztikus
kulso es a reklam.

Az audiokultura,- a hangok altalanos emberi hasznalata-, hatalmas teruletet
olel fel, amely a beszedtol a zeneig terjed, de beletartozik a zene muvelese
es hallgatasa, a zeneesztetika, a fizikai akusztika tudomanya, sot tagabb
ertelmezesben, a mesterseges zajok keltette kornyezeti problemak is.

Maga az akusztika, mint a hangok tudomanya, nem szoritkozik kizarolag a
fullel erzekelheto hangok tanulmanyozasara. Kutatasai a foldrenges hullamok
tartomanyatol az ultrahangokon at a horezgesek jelensegeig terjed. A
hallhato hangok tartomanyaval az akusztika kovetkezo diszciplinai
foglalkoznak: pszichoakusztika; epiteszeti akusztika; elektroakusztika.
Az atlagos hallgato e teruletek muszaki alkalmazasaval talalkozik
(epitmenyek, keszulekek) Cikkunkben az audiokultura azon, a mai kort idezo
fejezetevel foglalkozunk, amikor mar altalanossa valt a tomeges meretu
beszed es zenehallgatas a mesterseges reprodukcios eszkozokon keresztul.
Kevesen tagadhatjak, hogy ez az onmagaban nagyon pozitiv fejlemeny komoly
problemakat is rejt magaban. A hatterzene hallgatasanak altalanos szokasa, a
beszedhangositas a jarmuveken, altalaban a zenehangositas es a hetkoznapi
elet mesterseges "hangterhei" (a telefontol a csopogo csapig) egyarant
meghatarozoi lehetnek az altalanos audiokulturanak. Jegyezzuk itt meg, mert
sosem lehet ezt elegge hangsulyozni, hogy lehetoseg szerint a
kornyezetunkben levo legszerenyebb hangforras se legyen pszihikailag terhelo
hangzasu. Nemcsak a zene, barmilyen prozai  mufaj hallgatasanal jelentos
informacios veszteseget okoz az elegtelen musorforras, ami nemcsak a szoveg
"elsodleges" jelentesere vonatkozik, hanem annak megjelenesi modjara,
mogottes tartamara is, hangsulyra, hanglejtesre es egyeb nuanszokra. Korunk
embere mar sokszor eszre sem veszi, hogy a kornyezeti artalom szintjet
jelentik az ot korulvevo rossz minosegu, torz hangforrasok. Az igenytelen,
rossz minosegu beszed vagy zenehallgatas altalaban is belso igenytelenseget
szul. Sokakban nem  alakul ki  helyes ertekorientacio, ami teljesen
elbizonytalanitja az itelokepesseget. Ez meg nehezebbe teszi az amugy sem
konnyu feladatot, hogy a sok esetben latvanyos  parameterekkel szemben meg
tudja becsulni a kifejezetten zenehallgatasra szant nagy hanghusegu
berendezesek minoseget. Ez meg a tapasztalt, igenyes zenehallgato szamara
sem egyszeru. Ennek a kovetkezo okai lehetnek:
 1, Az elektroakusztikai rendszer informacioelfedo tulajdonsaga. A
berendezes torzitasai, jel-zaj viszonya, sugarzasi parameterei, valamint az
a bizonyos, egyelore kozvetlenul nem merheto rejtett parameter - melyet mi
akusztikai informacio ateresztokepesseggel jellemzunk- okozhatnak informacio
elfedest. Ez utobbinak termeszetesen nincs meroszama, legfeljebb szubjektiv
tesztelesi moddal lehet a relativ kulonbseget rogziteni.
 2, A lehallgato helyseg akusztikaja.
A tokeletes felvetel technologiai megvalosithatatlansagan tul a nem eredeti
"lejatszo ter" meghiusitja a reprodukcio eredeti akusztikai terenek a
megjeleniteset. Elegseges kompromisszumot jelenthet, ha a hangsugarzok korul
es mogott a visszaverodeseket megszuntetjuk. Ily  modon egy atlagos
lakoszobaban mar jol hallhatoak a felvetelek akusztikai korulmenyei. Ezzel
szemben a rossz akusztikaju lehallgato helysegben csak durva kulonbsegeket
erzekelhetunk a reprodukcio barmilyen jellegu minosegebol.
 3, A hallas tanulasi folyamataban inadekvat modon rogzult hangkepek. Az
egyen a hallastanulasa soran a hangok legkulonfelebb forrasaval talalkozik.
Termeszetes (kozvetlen, mechanikai forrasbol) es mesterseges (kozvetett,
elektromechanikai atalakitobol) indulo hangelmenyek erik. Erdekessegkent
jegyezzuk meg, hogy ebben az ertelmezesben a gepek hangjat is a termeszetes
hangok koze soroljuk. Visszaterve az elozo gondolathoz: a termeszetes es
mesterseges eredetu hangok megkulonboztetese azert is rendkivul fontos, mert
a hallas bizonyos agyi folyamatai nem zartak. Az egyen elete vegeig
automatikus hallastanulasi folyamatokat vegez, melyben rendkivul sok
hangkepet memorizal. Ebbol kovetkezik, hogy a mesterseges uton reprodukalt
hangot elvileg csak az tudja helyesen minositeni, aki az eredeti hangzast
jol megtanulta. Ez nemcsak a szokasos kornyezeti hangkep rogzuleset jelenti,
hanem a szelsoseges korulmenyek adta valtozasokat is tartalmazza. Nehany
pelda: Egy jo fulu autoszerelo barhonnan, kozelrol-tavolrol, akar a
motorhazteto zart allasaban is tud kovetkeztetni ugyanarra a hibara. Az
igenyes karmester a terem minden pontjarol meghallgatja a zenekarat, hiszen
a terem akusztikaja befolyasolhatja az egyes hangszer csoportok vagy a korus
celszeru elhelyezeset stb. A zeneszek bizonyos fokig kepesek alkalmazkodni a
terem adottsagaihoz, igy peldaul az eloadas tempojat hozzaigazithatjak az
utozengeshez, korrigalva mintegy a teremakusztikai sajatossagokat. A ter
kulonbozo pontjainak hangzaskulonbseget a hallgatok is erzekelik, de egyeni
izlesuk is szerepet jatszik abban, hogy honnan szeretik hallgatni a zenet.
 Befejezesul meg annyit jegyzunk meg, sok esetben az is szerepet jatszik,
hogy "hogyan" szeretne hallani a zenet, vagyis, hogy a hangzaskep  mennyire
felel meg elozetes elvarasainak. A szubjektiv vagyak termeszetrajzaba
belejatszik a rejtett parameterek hatasa, bar fiziologiai
 szempontbol -leszamitva az egyeni sajatossagokat- altalaban mindenki
egyforman hall. Mindebbol az kovetkezik, hogy a hangzas minositeset a
hallottak ertelmezese teszi szubjektivva.

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: audiokultura ( 18 sor )
> Idopont: Mon Mar 15 08:07:22 EST 1999 HANG #372
>
Kedves PA!

> > az erzekelo idegeket fedo hartya, a hidrogen atomatmero  ezredreszenek
> > megfelelo elmozdulasat is kepes erzekelni.
>
> Ezt hogyan mertek meg? Eleg fantasztukusan hangzo adat!
Az un. Mo:ssbauer-effektuson alapulo Mossbauer spektroszkoppal lehet ilyen
elkepesztoen finom felbontassal merni.

> Ha ilyen erzekeny a fulunk, akkor esetleg magyarazatot adhat arra, hogy
> a CD-t miert nem kedvelik az "audiofulek".
> A CD technikabol adodik, hogy minnel kissebb a kivezerlese, annal
> nagyobb a torzitasa. Arra gondolok, hogy hiaba mukodik az "elfedes"
> hatasa a ful megis kepes lenne erzekelni ezeket a torzitasokat.

Ez a ful erzekenyseg nem ad elegendo magyarazatot mert a kozepes jelszintek
torzitasmerese egyertelmuen azt mutatja tizedszazalekosnal kisebb torzitas
nem hallhato.Tehat a jelamplitudotol fuggetlenul erezhetjuk rossznak a
hangzast. Ha adott esetben megsem ezt tapasztaljuk akkor az egy mas
problema. Az elfedesi jelenseg mely es magas hangok egyideju jelenletekor
lep fel.

Udvozlettel Bese Attila

http://www.digitel2002.hu/aliscaorange