Magyar Narancs, X. evf. 2. szam, 1998. januar 15.-interju- 

***A tettes szemszogebol (Wim Wenders filmrendezo)*** 

-egy het- 
***Politikai*** es ***kulturalis*** hirek 

-nagyitas- 
Agresszio: Konyvvel konnyebb 
Fiuk a kuzdoterrol (Dr. Vekerdy Tamas pszichologus) 

POLITIKA 

-magyar globusz- 
Petak Istvan menesztese: Leleptetes 
***Radio utcai romak: A koz velemenye*** 
Kepviseloi penzek: Berkep 

-vilagfalu- 
Kurd menekultek: Europanik 
Kenya: Arap Moi hosszu futasa 

ELET + MOD 

-embersport- 
Etetes: Ebihal 

-gep + narancs- 
***Haloragok vs. Matav: Tavol Amerikatol*** 

KULTURA 

-kritika- 
Film: A dolgok jelenlegi allasa (Wim Wenders: Az eroszak vege) 
Lemez: Wimzene 
Film: Csak hus es ver megint (Paul Verhoeven: Csillagkozi
invazio) 
Sport/lap: Aperitif ellassuzott versenyben (Magyar Turf) 
Konyv: Titok! (Paul Valery: Fuzetek) 

-interju- 
"Nem vagyok egy hobologus" (Foldes Laszlo zenesz) 

-megnyito- 
Kiallitas: Technika es fantazia (Kovats Borbala fenymasolatai) 

-visszhang- 
Nyolc kis kritika 

PUBLICISZTIKA 

-egotrip- 
Keresztury Tibor: Keleti kilatasok (Majdnem jo volt) 
***Eorsi Istvan: OptiPista (Nemet mondok)*** 
Seres Laszlo: Dekoder 

-publicisztika- 
***Dobrovits Mihaly: Atokfoldje, Algeria*** 

-a szerk.- 
***Zefirusz bagyadtan lengedez*** 
***Eletunket es klonunkat*** 

-olvasoi levelek-

Wim Wenders filmrendezo 

Megjelenesunk napjan mutatjak be a budapesti mozik Wim Wenders
amerikai produkcioban forgatott filmjet, Az eroszak veget. A
mester maskor is jart mar Amerikaban, ott forgatta a Parizs,
Texast, de a munkakorulmenyek (szakszervezetek stb.)
megnehezitettek, sot megakadalyoztak a mukodeset. Visszatert
Europaba, itt folytatta palyafutasat. Mara Amerika is
megvaltozott, a moziipar nem csak studiofilmeket jelent, a
fuggetleneknek is szamos lehetoseg kinalkozik. Wenders tehat
ujbol atkelt a tengeren szerencset probalni, es egy viszonylag
kis koltsegvetesu filmet keszitett, olyat, amilyet csak o tud.
Maganyos hosokrol szol, ferfiakrol, akik identitasukat keresik,
akik uton vannak, akar a vilag vegeig, maskor meg az egbol
szallnak ala a foldre. Olyan filmet, aminek elso latasra ertjuk
a szandekat. Az eroszak vege ujrakezdes, es sok ev ota az
elso Wenders, ami szelesebb kozonsegnek szol. 

Magyar Narancs: Miert forgatott filmet az eroszakrol? 

Wim Wenders: Los Angeles, a varos adta az otletet. Ha az ember
odakerul, es valameddig ott el, akkor megfertozi az eroszak. Az
allando felelem es paranoia szinhelye a varos. Az emberek vadul
igyekeznek megvedeni magukat, errol szol az elet. Los Angeles fo
exportcikke az eroszak. A varos ismeri az eroszak minden fajtajat:
a rasszista megmozdulasokat, az utcai lovoldozeseket, es kijutott
neki a termeszet agressziojabol is, foldrengesbol,
tuzveszbol, szamottevobb csotoresbol. 

MN: Sajat boren is tapasztalt mar eroszakot? 

WW: Amig ott forgattunk, nem tortent semmi, noha olyan kornyeken
dolgoztunk, amely tavolrol sem mondhato veszelytelennek, de a
stabon belul senkinek semmi baja nem esett. Am amikor a filmet
vittuk Cannes-ba, a filmfesztivalra, megtamadtak bennunket. Hah,
micsoda ironia! Megerkezik az ember a Rivierara Az eroszak vege
cimu filmmel, es ket alarcos tor ra vasbottal. 

MN: A filmnek eloszor a karaktereit talaltak ki, csak azutan
irtak meg a cselekmenyt. Hogyan is megy az ilyesmi? 

WW: Eloszor is, s ez nalam nem ritkasag, megvolt a tema.
Kifejezetten az eroszakrol akartunk filmet kesziteni. Feltetlenul
kozponti szerepet szantunk e targynak. Persze ez igy eleg
absztrakt. Megvolt a szinhely is, meg szep, Los Angeles. Cselekmeny
nem volt, meg annyi sem, hogy a fiu talalkozik egy lannyal.
Meglehet, valoban kulonos eljaras ez. A forgatokonyviroval,
Nicholas Kleinnal elgondoltuk, hogy ha mar ilyen furcsan kezdtuk,
akar folytathatnank is igy. Mindketten kitoltottunk egy
katalogust olyan szemelyekkel, akik targyunkkal kapcsolatban
erdekelhetnek bennunket. Mindegyikunk visszavonult nehany napra,
es csak azutan ultunk ossze ismet. Bemutattam Nicholasnak a
hoseimet, es o megmutatta nekem az oveit. A kozos karaktereket,
vagy akirol ugy gondoltuk, azonosak lehetnek, megtartottuk.
Mindketten elkepzeltunk egy filmproducert meg a feleseget, sot
nyomozot is. Ray, a tudosunk, ket kulon otletbol szuletett.
Nekem eszembe jutott egy stuntgirl, Nicholas viszont egy szinesznot
irt meg. Ebbol lett Cat, aki eloszor kaszkador, majd szineszno
lesz. Aztan kidolgoztuk a szereplok eletrajzat. Kiotlottuk,
milyen lehetne az eletuk. Igy alakult ki idovel a sztori is. 

MN: Utolso filmjeben, a Lisszaboni tortenetben a fohos kamerakat
helyez el, amelyek vakon veszik fel, ami elejuk kerul. Ezt az
otletet fejlesztette tovabb most itt. Ugyancsak vakon dolgoznak a
gepek, mindent megfigyelnek. Am itt a cel eszkozei. Sot a kepek
nemcsak az eroszakot mutatjak meg, hanem hatalmat is gyakorolnak.
Hatalmuk lathatova valik, felelmet kelt a nezoben. 

WW: Az eroszak vege sokkal tovabb ment Lisszabonnal. A kepekrol
itt mar egesz mas kozegben beszelunk. A biztonsagi kamerak,
sot a muholdas kepek is egy olyan rendszer reszei, amely az
igazsagkeresest es egyben az eroszak kontrolljat es
megakadalyozasat szolgalja. Am paradox hatasuk is van, hiszen
ujabb eroszakot szulhetnek. Csakhogy Az eroszak vege piszkosul nem
a kepekrol es a hatasukrol szol, hanem arrol, hogy az eroszak
konnyen megvaltoztathat egy eletet, es arrol, ahogyan
reflexszeruen, csipobol viszonyulunk az eroszakhoz. Vajon magunk
felelosek vagyunk-e a minket ert eroszakert? Remelem, a nezok,
ha beleszaladnak a hosok dolgaiba, legalabbis elgondolkodnak. Ott
van, mondjuk, a sikeres filmproducer. Van egy rakas penze, hatalmas
birtoka, csinos felesege, isteni karrierje, de megtamadjak, kis
hijan meggyilkoljak. Eleteben eloszor szembenez egy
megtoltott puskaval. Ez az elmeny megvaltoztatja az eletet. Meg
tudjuk-e ezt erteni? Meg lehet-e ezt erteni? Vagy talan hulyenek
nezzuk azert, mert lemond mindenrol, amije volt? Mindezt nem
mutatjuk, nem is akartuk megmutatni. Megismerjuk ezt az embert,
megismerjuk birtokostul, hatalmastul. Megismerjuk a feleseget is,
aki koszoni, nem ker ebbol az eletmodbol. Es akkor bumm. Majd
ra negy hettel folytatjuk. Meglatunk valakit, aki teljesen mas. 

MN: Hogy az eroszak az emberlet resze, ugye, az teljesen
termeszetes dolog? Biztos? 

WW: Termeszetesen, mar a barlangfestmenyek is eroszakot mutatnak.
Nyilvanvaloan ez az egyik legemberibb tema. Normalis tehat, ha a
filmszakma szimbiozisba lep vele. Nehany kedvenc filmem igencsak
eroszakos. Most kerult ismet a mozikba Scorsese Taxisoforje. Az a
film meg ma is sokkolo. Az eroszaknak ott a helye a mozikban, hisz
olyan tema, amihez kozunk van. Meg akarjuk erteni. Tudni akarjuk,
honnan ered, hogyan szuletik es milyen kovetkezmenyekkel jar. De
az utobbi idoben az eroszak mint tema egyre inkabb marginalis,
inkabb csak korites. Tejszinhab a sutemenyen. Akkor is ott van,
amikor semmi keresnivaloja, amikor nem is resze a tortenetnek.
Hihetetlen fenomen, tulajdonkeppen nyomaszto. Az eroszak tenyleg
konzumcikk lett. 

MN: Cat megkerdezi a nyomozot, hogyan jellemzi az eroszakot. Az ugy
valaszol: "Felelem, a szeretet hianya, erzelmi bosszu." 

WW: Sajat szemszogebol valaszol a kerdesre. Szandekosan
keszitettuk igy a filmet. Eloiteletek nelkul es
elfogulatlanul, tobb kulonbozo szempontbol akartuk
megvilagitani a temat. Ez a nyomozo allaspontja. Hisz megtudunk
valamit az eletrajzabol is, orvoslast es pszichologiat tanult,
hat a valasza teljesen kovetkezetes. 

MN: Az eletebol kovetkezik? 

WW: Talan, egy kicsit. Az eroszak mindig ketarcu. Egeszen mas a
tettes szemszogebol es az aldozat szemszogebol. 

MN: Maga hogyan kezeli az eroszakot? Peldaul mit erzett, mikor
megtamadtak? Felduhodott? 

WW: Ugy van. Ez a cannes-i tortenet bebizonyitotta, hogy tenyleg
nem ugy reagal az ember, mint ahogy a moziban latta. Nincs olyan
filmelmeny, olyan mozgokepes tapasztalat, amely felkesziti az
embert erre. Nincs ennel rondabb, butabb, gyorsabb es
latvanyosabb. En a leheto legbutabban viselkedtem. Vedekeztem. Ez
annyira meglepte a ket urget, hogy elhuztak a francba. Aztan ott
alltam remego terddel: mi lett volna, ha nem menekulnek el? Ugy
gondolom, egy fizikai fenyegetesre jobb nem hoskodve reagalni. En
sem valami hosi hevuletbol csinaltam, csak bekattant, hogy ezek
most a felesegem fontos dolgait lopjak el. Tudniillik megalltunk a
haz elott, es vartuk, hogy kinyiljon a garazs, amikor ket
alarcos ferfi kirantotta a hatso ajtokat, vasbotokkal behajoltak
es orditottak. Hatul ult a ket no, en elol a kormanynal,
mellettem a baratom. A ket no nagyon megijedt, es vedekezesbol
felkaptak a kezuket. A ferfiak aztan felmarkoltak, amit tudtak. De
nem voltak kezitaskak. Ezert odafordultak a csomagtartohoz, hisz
ha be van kapcsolva a motor, akkor azt konnyu kinyitni. En meg: jaj
istenem, a fontos cucc! Olyan gyorsan tortent minden, fel sem fogtuk
igazan. Kiugrottam a kocsibol. Ez annyira zavarba hozta oket, hogy
felpattantak motorjukra es elhuztak. Ami aztan a vegen a legjobban
felboszitett, hogy beintettek nekem. Ez tenyleg egeszen
irracionalisan duhitett. Baromi merges lettem. 

MN: A tarsadalom altal gyakorolt eroszak is jelen van a filmben.
Allando elerhetoseg, mindent a munkaert. Es pont Samuel Fuller
alakitja azt a karaktert, aki ebbol teljesen kivonja magat. Vicces.
(Az interju S. F. halala elott ket nappal keszult - a szerk.) 

WW: Hmm. Ez tenyleg eleg ironikus. Hisz o egyike azoknak a
rendezoknek, akik egy egesz nemzedekre -koztuk ram - hatassal
voltak, nem utolso-sorban azzal, ahogyan filmjei az eroszakrol
szolnak. Az oregur hagyja a francba a szamitogepet, a telefont,
ez tenyleg ironikus. Ugyanakkor azt jatssza, ami valoban volt, nagy
mesemondo, aki a kozvetlen kommunikaciot akarja, amig a fia, Ray
csak kozvetve kommunikal. Amugy, nem tudom, eszrevette-e, hogy a
filmben a mexikoi csalad nagyapja egy olyan szinesz, aki minden
italowesternben jatszott: Henry Silver vagy ezer westernben
szineszkedett. Ezt el kell mondanom. Azt sem tudtam, hogy meg el.
Epp e csaladhoz kerestuk a mexikoi szineszeket. Bill Pullman
ismert ket szineszt, akivel egyszer szinhazban dolgozott egyutt,
bemutatott nekik. Masnap besetalt a szereposzto irodaba egy
oregur, es el sem lehetett zavarni. Hogy o beszelni akar velem.
Kezeben volt a forgatokonyv, o ezt egy barattol kapta, marmint a
ket mexikoi kozul az egyiktol. Mondta nekem, o tudja, hogy nincs
szamara szerep ebben a filmben, de megis reszt akar venni benne.
Raneztem es megdobbentem: hat ez nem lehet igaz! Ez a ficko meg
el! O volt Henry Silver, es azt kerte, hogy sziveskedjunk
szerepet irni szamara a forgatokonyvbe. Hat hogyne! Ahogy tetszik
parancsolni! Spagettit hozassak? 

MN: Mondja, nem oli meg magat a technika? Tud dolgozni handy es
laptop nelkul? 

WW: Bill Pullman az en szemelyes felszerelesemmel dolgozik a
filmben. Amikor ott ul a kezdo jelenetben, az ott az en laptopom es
az en organizerom. A titkarno, eloben a kepernyon, az persze
trukk. Az Internet meg nem tart ott. Megy, de nem ilyen minosegben.
Megvan bennem a technologia iranti veszekedett erdeklodes.
Igyekszem mindenben reszt venni. Tudni akarom, hogy mi hogyan
mukodik, es mire valo. De epp mivel hasznalom es kiismerem, azt
is tudom, hogy mennyire idorablo. Nem all rendelkezesunkre dupla
annyi ido. 

MN: Eloszor forgatott szelesvasznon, es egy ismeretlen
operatorrel. Meresz. 

WW: Ugy dontottem: minden uj lesz. Csak olyan szineszt
valasztottam, akit meg nem ismertem. A stabbal ugyszinten. Olyan
operatorrel akartam egyutt dolgozni, aki eddig nem forgatott
jatekfilmet. Pascal Rabaud-t egy-ket videoklipjebol ismertem.
Keszitettunk egy reklamfilmet. Felismertem benne a tehetseget, de
o felt a filmvilagtol, hisz evek ota csak reklam- es
videoklipet keszitett. Roppant gatlasos fiu, minden ajanlatot
visszautasitott eddig. Pedig olyan baromi jo, hogy elete vegeig
mindennap forgathatna egy reklamfilmet. Aztan jottem en,
kerdeztem, mi van, mert sajnaltam, hogy egy ekkora tehetseg hever a
parlagon. Veled vallalom, mondta, es azota mar ket masik filmet
is leforgatott. Bizonyara felfigyeltek ra, mert hihetetlen
gyorsasaggal csinalta meg ezt a filmet. Ot het kellett csak hozza,
megsem ugy fest, mintha ledaraltak volna. 

MN: Cannes utan ujravagta a filmet. Mi valtozott? 

WW: Eleg sok minden. Termeszetesen semmit nem forgattunk ujra. Meg
mindig ugyanaz a film, ugyanazok a jelenetek. Van, amit kihagytam,
mast meg beleraktam. Van olyan jelenet, ami rovidebb lett, van, ami
hosszabb. Leginkabb athelyeztem a jeleneteket. Nyolc szemelyrol
szol a tortenet, amolyan puzzle. Lassan rakodik ossze egy keppe,
es inkabb csak a vege fele ertjuk meg, hogyan fugg ossze egyik
a masikkal. Elso nekifutasra tul bonyolult volt a puzzle, nem is
volt eleg idom. Marcius kozepeig be kellett fejezni a vagast.
Addig nem is raktuk ossze az egeszet. Manapsag a hang nagy figyelmet
igenyel, tobb idobe telik, mint a kepvagas. A kovetkezo ket
honap soran mar lattam, hogy kozel sem keszultunk el. Az
osszerakosdi tul zavaros lett. Mar amikor Cannes-ba utaztam,
tudtam, hogy meg fogom valtoztatni. De csak amikor ujbol a
vagoasztalnal ultem, akkor tudtam, mennyire fog megvaltozni
minden. Szetszedtem a hazat, es korol kore ujbol osszeraktam.
Most mar konnyebb atmenni egyik szobabol a masikba. 

MN: Ry Cooder keszitette a zenet. Azt irta a lemez
kiseroszovegeben, hogy zeneje olyan, mint egy masodik kamera. 

WW: Ry Cooderrel keszitettem a Paris, Texast. Nem ismerek meg egyet,
aki igy keszit filmzenet. Nem komponal, mint a tobbiek, hanem
kiall gitarjaval a vaszon ele. Es jatszik, elolrol es ujra
meg ujra elolrol kezdi. Lassan, igen lassan kivonja a kepekbol a
zenet, kicsikarja a kepekbol a zenet. Ezert mondtam azt, hogy mint
egy masodik kamera, ugy veszi fel meg egyszer a filmet. 

MN: Vicces, hogy Udo Kier egy magyar nevu rendezot alakit. 

WW: Vele keszitettem egy egyetemista filmet, a Skladanowsky
testvereket, meg reg. Udo most pont Budapestrol erkezett Los
Angelesbe. O is jol szorakozott azon, hogy Zoltan lett a neve.
Nicholas Klein adta neki ezt a nevet, fontos volt szamara, mert
Erdelyi szarmazasu, es azt hiszem, a nagyapjat hivtak igy. 

MN: Hol tart a Billion Dollar Hotel? 

WW: Remelem, hogy tavasszal nekikezdhetunk. Meg nincs teto alatt.
Nagyon bonyolult az egesz, csupa specialis effektus. Sci-fit
csinalni mindig sokkal dragabb es bonyolultabb. 

Nagy Elisabeth 

(Berlin) 

(A filmrol, illetve a zenejerol szolo kritikakat lasd a 28-29.
oldalon.)

A Marketing Centrum 1997. december 5-10. kozott a
Belugyminiszterium megbizasabol vegezte el azt a felmerest,
amely az ugynevezett szekesfehervari "gettougy" tarsadalmi
megiteleset vizsgalta. Mint kiderult, a Radio utcaiak
kalvariaja igen nagy visszhangot keltett. Igaz, e fokozott
erdeklodest - a Marketing Centrum elemzese szerint - elsosorban a
ciganyokkal kapcsolatos negativ attitudok motivaljak. 

A kozvelemenyt elenken foglalkoztatjak a romak es az
onkormanyzatok kozotti konfliktusok. (Szeptember elejen peldaul
a megkerdezettek 77 szazaleka hallott valamit a satoraljaujhelyi
onkormanyzat eseterol a ricsei romakkal.) A konfliktusrol -
arrol, hogy a szekesfehervari onkormanyzat 25 negyzetmeteres,
kozmuvesites nelkuli aluminium lako-kontenerbe akart
kilakoltatni 13 roma csaladot (37 kiskoru gyermekkel) egy bontasra
itelt hazbol, a Radio utca 11.-bol - a megkerdezettek 90
szazaleka (!) ertesult. Arrol is igen sokan tudtak, hogy az
onkormanyzat dontese ellen tuntettek az erintett csaladok, a
Gettoellenes Bizottsag (GeB) es mas jogvedo szervezetek. Azt
viszont, hogy a kontenereket a varoson kivul, egy kutyamenhely
melle telepitenek, mar csak a valaszadok fele hallotta. 

Mintavetel 

A valaszadok eletkora, lakohelyenek merete, jovedelmi helyzete
es politika iranti erdeklodese befolyasolja a tajekozottsag
merteket, ugyanakkor ez nem fugg a kerdezettek iskolai
vegzettsegetol. A legtajekozottabbaknak a 30-59 evesek, a
kisvarosokban, illetve kozsegekben elok, a politika irant
legalabb kozepesen erdeklodok es az atlagos jovedelmuek
mutatkoztak. A partallas szerint viszont azt talaltuk, hogy a
Fidesz hiveinek koreben a tobbi part taboraehoz kepest meg
akkor is alacsonyabb a tajekozottsagi mutato, ha kiszurjuk az
eletkor hatasat. Szekesfehervarnak mar ket ciklus ota fideszes
polgarmestere van, es a varos pozitiv peldakent szokott
szerepelni a fiatal polgari demokratak propagandajaban, ezert is
haritjak a part hivei az onnan erkezo rossz hireket. 

Akar voltak elozetes ismeretei valakinek, akar nem, munkatarsaink
roviden ismertettek az onkormanyzat, illetve a GeB erveleset,
majd megkerdeztek az embereket, hogy melyik allaspont all
kozelebb az ovekhez. A velemenynyilvanitas elol meglehetosen
sokan kitertek (23 szazalek), viszont az onkormanyzat erveleset
ketszer annyian fogadtak el, mint a Gettoellenes Bizottsaget (39,
illetve 19 szazalek). E mogott mindenekelott a tarsadalom
ciganyellenessege huzodik meg, de az is, hogy a kivulallok es
a reszleteket nem ismerok szamara a szekesfehervari
onkormanyzat (tervezett) intezkedese nem nyilvanvaloan
diszkriminativ. 

Magyarorszagon nem konnyu felmerni a ciganyokkal kapcsolatos
erzelmeket. Mivel mar a szocializmus evei alatt is politikailag
inkorrektnek szamitott a nyilt ciganyellenesseg, az emberek
reszben elfogadtak, reszben pedig jol megtanultak a nyilvanosan
is vallalhato velemenyeket. Munkatarsaink ezert megkertek a
mintaba kerult polgarokat: mondjak meg, mennyire ertenek egyet
harom allitassal. A tobbseg egyedul azt az allitast fogadta
el fenntartasok nelkul, hogy az etnikumok kozotti konfliktusok
kialakulasaert elsosorban maguk a ciganyok a felelosek. Ez az
allitas ma mar nyilvanosan is vallalhato, hiszen maga a
miniszterelnok rendre hasonlokat mond minden, romakat erinto
nyilatkozataban: a ciganyoknak el kellene hatarolodniuk a
korukbol kikerulo bunozoktol stb. Raadasul a relativ
tobbseg (43 szazalek) szerint igenis van ciganykerdes. Ok
teljesen elvetik azt az allitast, hogy csak szegenykerdes van. A
tobbsegi tarsadalom felelossegere utalo allitas megitelese
viszont nagyon megosztja a kozvelemenyt. 

Tipologia 

A harom kerdesre adott valaszok egyuttes elemzese alapjan harom
csoportba sorolhatok a valaszadok. Az elso csoport tagjai nyiltan
ciganyellenesek, szerintuk igenis van ciganykerdes, es az
etnikumkozi konfliktusokert egyertelmuen a ciganyok a felelosek.
Ugyanakkor a csoportba tartozok egy resze valamennyire egyetert
azzal az allitassal is, hogy a leszakado kisebbseg hosszabb tavon
a demokraciat es a szabadsagot is veszelyezteti. A csoportba
nagyjabol a megkerdezettek 45 szazaleka sorolhato be. 

A masodik csoport tagjait elsosorban az kulonbozteti meg az
elozotol, hogy szerintuk nem cigany-, hanem csak szegenykerdes
van. Ugyanakkor a csoport tagjainak tobbsege teljesen egyetert
azzal, hogy a konfliktusokert a ciganyok felelosek. Ok tehat
szinten negativan viszonyulnak a romakhoz, am ezt nem
(feltetlenul) etnikai alapon teszik. A megkerdezettek 31
szazalekat lehet ide sorolni. 

Vegul a harmadik csoportba azok kerultek, akik szerint van ugyan
ciganykerdes, de a konfliktusokert nem (vagy legalabbis nem csak)
a ciganyok felelosek, es a tobbsegnek segitenie kene a
leszakado kisebbsegeket. Ebbe a csoportba a megkerdezettek pontosan
otode tartozik. (A hianyzo 4 szazalek nem valaszolt
kerdeseinkre.) 

A szekesfehervari onkormanyzat ervelesevel az 1. csoport tagjai
ertenek egyet a legnagyobb valoszinuseggel, a 3. csoport tagjai
pedig altalaban a Gettoellenes Bizottsag allaspontjat
tamogatjak. A 2. csoport velemenymegoszlasa inkabb az 1.
csoportehoz hasonlit, am ezek az osszefuggesek korantsem
automatikusak. Mindez viszont azt jelzi, hogy az eset megitelese nem
pusztan attitudok kerdese. 

A tarsadalom valamennyi szegmenseben jelen vannak mindharom csoport
tagjai, de az aranyok lakohely, eletkor es iskolai vegzettseg
szerint elteroek. Budapesten az atlagosnal kevesebb a nyiltan
ciganyellenesek aranya, mig a kozsegekben elok koreben ok
alkotjak az abszolut tobbseget (52 szazalek). A fovarosban a 45
evnel fiatalabbak koreben, illetve az erettsegizettek es a
diplomasok kozott a 3. csoportba tartozok aranya 7-9 szazalekkal
magasabb az atlagosnal, mig a 60 ev folottiek koreben a 2.
csoportba tartozok aranya a kiugroan magas (41 szazalek). Azaz a
legidosebbek koreben el a leginkabb az a hagyomany, hogy leplezni
illik a romakkal szembeni ellenerzeseket. A 18-29 evesek kozott a
ciganyellenesek aranya atlagos, a 3. csoportba tartozoke viszont
magasabb az atlagosnal. Ez viszont azt jelenti, hogy az etnikai
kerdesek megitelese eppen a legfiatalabbakat osztja meg a
leginkabb. 

Szerepek 

Ami a szekesfehervari konfliktust illeti, annak kielezodeseben
minden erintettnek eleg nagy szerepet tulajdonit a kozvelemeny,
am a legnagyobbat az erintett csaladoknak es a cigany
szervezeteknek. Adatainkbol ezenkivul az is megallapithato, hogy
a szervezetek szerepenek megitelesere joval tobben
vallalkoztak, mint a szemelyek szerepenek ertekelesere. 

A valaszok egyuttes elemzese azt mutatja, hogy a fejekben jol
elkulonulnek az egy korbe tartozo szereplok, es a
megkerdezettek negy csoportba sorolhatok. A legnepesebb csoport
tagjai mind az onkormanyzatnak, mind a romaknak, mind a
Belugyminiszteriumnak (kozel egyforman) nagy szerepet
tulajdonitanak a konfliktus kielezodeseben. A polgarok 41
szazaleka jellemezheto igy. A megkerdezettek 27 szazaleka
szerint viszont csak a romak felelosek a tortentekert, mig 11
szazalekuk szerint csak az onkormanyzat. Vegul a kerdezettek
otode nem vallalkozott arra, hogy legalabb ket szereplo
felelossegerol iteletet alkosson. 

Arrol, hogy Kuncze Gabor felkerte a szekesfehervari
polgarmestert: halasszak el a kilakoltatast, es a varos keressen
mas megoldast a kontenerek helyett, a megkerdezettek 65 szazaleka
ertesult. Magarol a fellepesrol megoszlanak a velemenyek. A
relativ tobbseg szerint ez nem volt kotelessege a
belugyminiszternek, de joga volt hozza. A kerdezettek otode
viszont ugy velekedik, hogy a felkeres sertette a
szekesfehervari onkormanyzat fuggetlenseget. Igaz, pontosan
ennyien vannak azok is, akik szerint Kuncze Gabornak kotelessege
volt fellepni a bekes rendezes erdekeben, vagyis a nagy tobbseg
legalabbis nem iteli el a beavatkozast. Persze az adatok
ertelmezesenel figyelembe kell venni, hogy viszonylag magas (23
szazalek) azok aranya, akik nem akartak vagy nem tudtak allast
foglalni a kerdesben. Kuncze Gabor fellepesenek megiteleset
befolyasolja a valaszadok viszonya a ciganyokhoz, es
termeszetesen a beavatkozas azok szerint serti az onkormanyzatok
fuggetlenseget, akik ellensegesek a romakkal. A partallas is
befolyasolja a velemenyeket: a belugyminiszter fellepeset az
SZDSZ hivei tamogatjak a legnagyobb valoszinuseggel, mig
leginkabb az MDF, illetve a KDNP tamogatoi szerint csorbult az
onkormanyzat fuggetlensege. 

Vegul is kompromisszumos megoldas szuletett az ugyben. Az
onkormanyzat ragaszkodott a kilakoltatashoz es a
balesetveszelyesse valt epulet lebontasahoz, de a kontenerek
helyett a varoson belul kerestek ideiglenes elhelyezesi
lehetoseget, es forrast biztositanak a vegleges megoldashoz. A
kozvelemenyt ez igen-igen megosztja: a megkerdezettek 35
szazaleka szerint ragaszkodni kellett volna az eredeti hatarozathoz,
azaz a kutyamenhely melle telepitett kontenergettohoz. 

Munkatarsaink azt is megkerdeztek, hogy a konfliktus megoldasaban
milyen szerepet tulajdonitanak az ugy egyes szereploinek a
valaszadok. Az onkormanyzat megitelese volt a legkedvezobb, a
romake a legkedvezotlenebb, ugyanakkor valamennyi felnek
meglehetosen nagy jelentoseget tulajdonitott a kozvelemeny. Ez
azt jelzi, hogy a polgarok ertekelik a kompromisszumkeszseget. 

Az emberek elsosorban "onkormanyzat kontra romak"-ugykent
kezeltek a tortenteket, igy a miniszter, illetve a miniszterium
csak mellekszereplo. A konfliktus kielezodeseben es
megoldasaban jatszott szerepek megitelese termeszetesen
osszefugg egymassal, de korantsem ellentmondasmentesen. Foleg
azert nem, mert nagyon sokan vannak azok, akik mind a
kielezodesben, mind a megoldasban kiemelt szerepet tulajdonitanak
mindegyik felnek. Mindazonaltal a Belugyminiszterium es Kuncze
Gabor is magasabb pontszamot kapott a bekes megoldasban jatszott
szerepere, mint a konfliktus kielezodeseben jatszottra. 

Marian Bela 

Mennyire ert egyet a kovetkezo allitasokkal? 

\ teljesen \ nagyobb \ kisebb \ nem \ egyaltalan 

\ \ reszben \ reszben \ valaszolt \ nem 

Az etnikumok kozotti konfliktusok kialakulasaert maguk a ciganyok
a felelosek \ 53 \ 22 \ 13 \ 6 \ 6 

Ha a tobbseg nem segiti a leszakadokisebbsegek felemelkedeset,
akkor ez hosszabb tavon a demokraciat es a szabadsagot is
veszelyezteti \ 26 \ 26 \ 20 \ 14 \ 14 

Magyarorszagon nincs cigany- 

kerdes, csak szegenykerdes van \ 18 \ 15 \ 17 \ 6 \ 43 

A konfliktus kielezodeseben mekkora szerepe volt a kovetkezo
szervezeteknek, illetve szemelyeknek? 

\ nagy \ kozepes \ egy kicsi \ nem tudja \ semekkora 

\ \ \ \ nem valaszolt \ 

az erintett roma csaladok \ 48 \ 16 \ 8 \ 23 \ 4 

szekesfehervari cigany kisebbsegi onkormanyzat \ 46 \ 18 \ 8 \
25 \ 4 

Gettoellenes Bizottsag \ 46 \ 16 \ 6 \ 30 \ 2 

Horvath Aladar, a Gettoellenes Bizottsag vezetoje \ 42 \ 13 \ 6 \
37 \ 2 

Szekesfehervar polgarmestere \ 35 \ 19 \ 13 \ 25 \ 8 

szekesfehervari onkormanyzati kozgyules \ 33 \ 20 \ 13 \ 27 \ 7 

Kuncze Gabor belugyminiszter \ 23 \ 15 \ 13 \ 34 \ 15 

Belugyminiszterium \ 20 \ 16 \ 15 \ 34 \ 15 

Mozs Jozsef, a szekesfehervari onkormanyzat megbizottja \ 18 \
19 \ 11 \ 48 \ 4

A bontakozo halozati kulturaert aggodo Internet-felhasznalok
mult szerdan nyilt levelben fordultak Straub Elekhez: szerintuk a
Matav sorozatos aremelesei hatraltatjak Magyarorszagnak a
fejlett vilag informacios tarsadalmaba valo bekapcsolodasat,
es a hangtelefonia es a modemes Internet-eleres
tarifarendszerenek megkulonboztetesere kertek a
monopolhelyzetben levo telefontarsasag elso emberet. A Matav
szinte azonnal uj ejszakai tarifakedvezmenyt jelentett be,
latvanyos, de csekely gyakorlati erteku gesztussal forditva a
maga javara a szituaciot. 

A Matav szokatlanul gyorsan reagalt: a nyilt level eppen csak
eljutott ahhoz az osszesen mintegy negyvenezer internetezohoz, akik
a HIX, a HVG Online Forum, az iNteRNeTTo-hirlevel es a
Narancs-lista olvasoikent vagy rendszeres levelezoikent elsosorban
erdekeltek a kerdesben, mikor ejjel haromnegyed tizenegykor mar
meg is erkezett a valasz, e-mailben szemelyesen Straubtol
). A Matav vezerigazgatoja nyitott kapuk
dongeteserol beszelt: "Februar 1-jetol olyan kedvezmenyt
vezetunk be, ami gyakorlatilag kiiktatja azt az akadalyt, amit a
telefontarifa kepezhet az on-line szolgaltatasok terjedese
utjaban. A Matav szolgaltatasi teruleten az ejszakai
idozonaban egy helyi hivas maximum ara netto 100 Ft lesz,
fuggetlenul a hivas hosszatol." Masnap reggel a Matav hivatalos
sajtokozlemenyben erositette meg a hirt, ugyanakkor illetekesei
tobb forumon tagadtak, hogy a nyilt level hatasara dontottek
volna a kedvezmeny bevezetese mellett. Allitasuk ket okbol sem
hiheto: az ejszakai tarifa januar elsejevel 46 szazalekkal
emelkedett, marketingszempontbol teljesen illogikus, hogy csak azert,
hogy egy honap elteltevel jol csokkenteni lehessen. A masik
bizonyitek a kedvezmenyt bejelento sajtokozlemenynek a nyilt
levelbol lenyult szovegezese. Az igazsaghoz legkozelebb talan
Hollosi Jozsef, a HIX alapitoja jar, aki igy fogalmazott: "Meg
ha valoban volt is erre egy elozetes Matav-terv, ez a nyilvanossag
szukseges volt ahhoz, hogy biztosan be is legyen vezetve, es meg is
legyen tartva, nem ugy, mint a korabban beharangozott, es nem vagy
csak felig megvalosult egyeb Matav-tervek." 

A kedvezmeny bevezetesenek kovetkezmenyeiben leginkabb erintett
Internet-szolgaltatok az iNteRNeTTo korkerdesere valaszolva nem
tartottak jelentosnek az elert eredmenyt. Koka Janos (Elender
Computer) ramutatott, hogy a Matav az internetszam bevezetesekor
annak tarifalasaval egyertelmuve tette, hogy nem kivanja a
szolgaltatas elterjedeset egy orszagosan kihasznalhato
infrastruktura felkinalasaval tamogatni. Nyilvanvalo ugyanis,
hogy az internetszam hasznalatabol a szolgaltatora harulo
dijfizetesi kotelezettseg elofizetonkent sok esetben egy
nagysagrenddel meghaladna a szolgaltato altal az erintett
elofizetotol beszedett havi dij merteket. "Magyarorszagon a
Matavon kivul egyik szolgaltato sem kepes mind az 52 primer
korzetben helyi dijert Internet-behivast fogadni. A szomszedos
primerek lakoinak azonban eddig lehetoseguk volt a helyi dij kb.
duplajaert hivni a szolgaltatot. A dijovatsorolas
kovetkezmenyekent ezentul ilyenkor a helyi dij mintegy
otszoroset kell mostantol fizetniuk. Ha tehat a szomszedos
primerek kozti (peldaul megyen beluli) hivasok gyakorisagaval
sulyozzuk az aremeleseket, akkor az alkalmazott dijemelesi kulcs
mertekevel kapcsolatban is erdekes adatokhoz juthatunk:
becslesunk szerint a tenyleges (a Matav altal az elofizetoktol
beszedett) dijnovekmeny meghaladja a 30 szazalekot. A fentiekhez
kepest az ejszakai dijemelesek altal az elofizetokre rakodo
tobbletterhek serelme vagy az 52 percen tuli ejszakai hivasokra
vonatkozo kedvezmenyek jelentosege eltorpul" - nyilatkozta Koka. 

Graur Tamas (Datanet) hasonlo velemenyen van: "Az igazi attorest
az Internet-kultura fejlodeseben csak a Monortel-fele tarifalas
hozhatja meg. Ez az uj Matav-arazas a nagy felhasznalok szamat
es kedvet noveli, de tartok tole, hogy uj, nagyobb tomeget nem
vonz be a cyberterbe." Az MTT (Monor Telefon Tarsasag) illetekesei
ugyanis ugy alakitottak ki tarifaikat, hogy az Internetre valo
csatlakozas ara idoszaktol fuggetlenul 1,60 Ft + afa. Ennek
eredmenyekeppen a Monor kornyeki koncesszios teruleten az
Internet-elofizetesek szama az orszagost jocskan meghalado
utemben novekszik. 

Jambrik Mihaly, a Matav gazdasagi foigazgatoja megkeresesunkre
elmondta, hogy 1994 ota a telefondijakat miniszteri rendelet
szabalyozza, ami lehetove teszi, hogy a helyi, korzeten beluli es
budapesti agglomeracios hivasokat az atlagnal jobban emelje a
telefontarsasag. "Feltehetoen azert szabalyoz igy a KHVM, hogy a
verseny bevezetesenek idejere biztositsa, hogy az egyes
szolgaltatasok jovedelmezosege kiegyenlitodjon, kulonben a
verseny csak a nyereseges szolgaltatasok piacan alakulna ki, a
jelenleg vesztesegeseket vagy alacsony jovedelmezosegueket meg
majd nem akarna nyujtani senki. A tavkozlesben minden orszagban a
monopolium idejen az volt a jellemzo, hogy a nagy tavolsagu
hivasok jovedelmezobbek voltak, mint a helyiek. Az utobbi masfel
evtizedben figyelheto az meg, hogy a tavolsag szerepe egyre
csokken a dijazasban, es az ido szerepe (mikor es mennyit) egyre
no." Koka szamitasaval nem ert egyet, ugyanakkor elismeri: "A
szabalyozasban tavaly meg az ugynevezett II. tavolsagi dijzona
jelentette a szomszedos korzetek kozotti beszelgetes dijat.
Mivel a Matav tavaly a reszere biztositott lehetosegeken belul
egyformava tette a szomszedos es a nem szomszedos korzetek
kozotti telefonalas dijat, a szabalyozas ezt a dijzonat meg
is szuntette, igy iden mind a szomszedos, mind a nem szomszedos
korzetek kozotti beszelgetesek az ugynevezett belfoldi III.
dijzonaba tartoznak." 

Straub Elek a Narancs kerdesere valaszolva elmondta, kizartnak
tartja, hogy a Matavnal is szetvalasszak a hangtelefonia es az
Internet-eleres tarifarendszeret, szerinte ez muszaki es jogi
szempontbol is kivitelezhetetlen. A most bejelentett kedvezmeny csak
iden ervenyes, jovo evtol a nagy felhasznaloknak nyujtott
kedvezmenyes tarifacsomagokkal kivanja tamogatni az
internetezoket. Straub elsosorban szorakoztato eszkoznek tekinti
az Internetet, amely a kedvezmenynek koszonhetoen februartol
mindenkinek sok ejszakai oran keresztul olcson elerheto. A
nyilt level alairoi szerint tarsadalmi hatasukat tekintve joval
nagyobb jelentoseguek azok a lehetosegek, melyeket az internetes
tavmunkavegzes, tavoktatas, tavonkormanyzas, elektronikus
kereskedelem es tavugyintezes nyitna meg, ha ezt a Matav a
nappali orakban is lehetove tenne. Az ugy nem elhanyagolando
tanulsaga az is, hogy a "posztgutenbergianus" magyar ertelmiseg uj
toresvonalak menten rendezodik. A Matav egyelore gyerekcipoben
jaro mediatervei - televizios, kabeltelevizios es online
tartalomszolgaltatasrol van szo - maris egy jelentos
mediabirodalom kialakulasat sejtetik. Bar szimpatizal a
kezdemenyezessel, de nem irta ala a nyilt levelet Nagy Miklos, a
Nemzeti Informatikai Infrastruktura Program, Gyorgy Peter, az ELTE
Mediaszak es Peternak Miklos, a Soros C3 Kulturalis es
Kommunikacios Kozpont vezetoje: az o munkajuk tul sok szalon
kotodik a Matavhoz, nem engedhetik meg maguknak, hogy nyilvanosan
kritizaljak a telefontarsasagot. A (meg, valamennyire)
fuggetlenek kozott pedig felmerul az aggodalom, hogy egyre
nehezebben juthat nyilvanossaghoz az, aki a Matavval kapcsolatban
kritikus allaspontot fogalmazna meg: orszagos lapok, teve- es
radiomusorok szerkesztoi gyakran hivatkoznak arra, hogy nem
kivanjak kockaztatni a Matavval fennallo uzleti kapcsolataikat,
es az Interneten tevekenykedo, a Matavnak teljes mertekben
kiszolgaltatott vallalkozok sem szivesen nyilatkoznak negativ
tapasztalataikrol. Nemi optimizmusra ad okot ugyanakkor Straub
Eleknek az ugyben tanusitott meglepoen rugalmas magatartasa es az
a teny, hogy az AT&T egyeduralmat drasztikusan, a telefontarsasag
feldarabolasaval megszunteto Egyesult Allamok hatarain kivul
talan most eloszor fordult elo olyan - remeljuk:
precendenserteku - eset, hogy Internet-felhasznalok civil
kezdemenyezese tarifakedvezmenyt csikart ki egy monopolhelyzetben
levo telefontarsasagtol. 

- bodoky - 

Alternativ szolgaltatasok 

Az Europai Unioban tizeves elokeszites utan iden januar
1-jetol hivatalosan is liberalizaltak a tavkozlesi piacot. Ez
elmeletileg azt jelenti, hogy a tagorszagok torvenykezese
eselyegyenloseget biztosit a tavkozlesi piac szereploinek az
osszes szolgaltatasi teruleten, vagyis meg a kozcelu
telefoniaban is. A gyakorlatban azonban csak Dania, Nagy-Britannia
es Svedorszag teljesitette maradektalanul az osszes unios
eloirast. Leginkabb Gorogorszag, Irorszag, Portugalia es
Spanyolorszag maradt le a liberalizacios folyamatban, ezek az
orszagok vegul 2-5 ev haladekot kaptak az uniotol. Magyarorszag
tavkozlese ez utobbi, haladekot kapott orszagokehoz hasonlit:
az adatatvitel piaca mar most is szabad, azonban a kozcelu,
vezetekes telefonszolgaltatas piacan csak negy ev mulva lesz
verseny. 

Az otthoni internetezesnek azonban eppen ez a legnagyobb akadalya,
hiszen az egyebkent liberalizalt Internet-szolgaltatast legtobben
csak valamelyik koncesszios telefontarsasagon keresztul tudjak
elerni. A kerdes az, hogy a telefonon kivul meg milyen olcso,
sokak szamara hozzaferheto alternativ megoldassal
kapcsolodhatunk az Internetre. Egyelore a legigeretesebb
alternativat a kabeltelevizios halozatok jelentik.
Nyiregyhazae volt az uttoro szerep, az ottani
kabeltelevizio-halozaton mar 1996 ota hozzaferheto az
Internet. Nem sokkal kesobb a fovaros V. keruleteben es tobb
videki varosban is indult ilyen szolgaltatas. Meglepo modon
rohamosabb terjedesenek az akadalya nem jogi termeszetu: egyreszt
a korabbi telepitesu kabelhalozatok nem alkalmasak a
ketiranyu kommunikaciora, masreszt a vilag nagy
kabelmodem-gyartoinak eddig nem sikerult megallapodniuk kozos
szabvanyban. A kabelhalozatok korszerusitese valoszinuleg
elobb-utobb megoldodik - nemcsak azert, mert ez lakasonkent
mindossze 3-5 ezer forintos koltseg, de mert erre torveny is
kotelezi a szolgaltatokat. Az olcso, egyseges kabelmodem hianya
azonban nagyobb akadaly - bar szakertok szerint biztato jel, hogy
Bill Gates tavaly juniusban egymilliard dollart fektetett a
Comcastba, a negyedik legnagyobb amerikai kabelteve-halozatba. 

Karacsony elott meg ket igeretes jovobeni valasztasi
lehetoseg szuletett: egyik az MKM-Tel neven futo tavkozlesi
halozat, masik az Antenna-Hungaria es a DataNet altal kiserleti
jelleggel inditott aszimmetrikus Internet-szolgaltatas. Egyelore
azonban mindketto csak igeret. A MAV kommunikacios halozatat
hasznalo, haromevi huzavona utan megalakult MKM-Tel ugyan kiemelt
uzletaganak tekinti az Internetet, de az elso nehany evben ez
aligha erintheti az otthoni internetezoket. Bar az AH-DataNet
aszimmetrikus Internet-szolgaltatasa mar aprilisban hozzaferheto
lesz, ez csak az AM-micro antennaval es a PC-kartya
megvasarlasahoz szukseges 100 000 forinttal rendelkezo
budapestieknek jelenthet majd felmegoldast. 

Turi Laszlo

***Xenia: maffiakapcsolatok?*** Csintalan Sandor (kepunkon)
szocialista parti politikus es a Xenia Laz Egyesulet egyarant
tiltakozott, amiert a Nepszabadsag szombati szama azt allitotta:
a Xenia Laz Egyesuletnek kapcsolata van a magyar alvilaggal, es a
szocialista part politikusai is tamogatjak az egyesuletet.
Csintalan, bar a cikk nem nevezi meg erintettkent, "megvadolt
elvtarsai es baratai" vedelmeben "kotelessegenek erezte"
leszogezni, hogy az Urgammak cimu sorozatot gyarto cegnek nincs
koze Lakatos Csabahoz es Prisztas Jozsefhez, de hozzatette: az
MSZP sohasem titkolta a Xeniahoz fuzodo kapcsolatait. Az
egyesulet vezetoi szinten tiltakoztak, kijelentve, hogy nehany
partpolitikus altal is kozvetitett valotlan allitasok a Xenia
Laz munkajat kivanjak neheziteni. Az egyesulet tovabbra is a
tanulok fejlodeset tuzi maga ele celkent, jelentettek ki. A
Nepszabadsag cikkeben foglalkozik tobbek kozt a Xenia es az
Uttoroszovetseg osszeolvadasaval, az Urgammakat keszito
Felix Film Kft. egyik vezetojevel, a cikk szerint
maffiakapcsolatokat apolo Czege Zsuzsaval, Schmuck Andorral, a
Xenia Laz Egyesulet vezetojevel (korabban az MSZP-baratsagat
nyiltan vallalo BIT egyik vezetojevel), valamint az egyesulet
uzleti ugyeivel. A Fidelitas (a Fidesz ifjusagi partnerszervezete)
hetparti parlamenti vizsgalobizottsag felallitasat keri az
ugyben. 

***Algeria: tovabbra is terror*** Az eszak-afrikai orszagban
lefolyt ujabb het vegi meszarlasok celja immar elsosorban a
nemzetkozi sajto figyelmenek felkeltese,allitjak megfigyelok.
Egyes hirek szerint szemtanuk a biztonsagi erok tagjait is
felismertek a gyilkos kommandokban. Az algeriai kormany az ujabb
es ujabb verengzesek ellenere tovabbra sem hajlando nemzetkozi
segitseget igenybe venni, holott az Egyesult Allamok utan mar az
ENSZ emberi jogi fobiztosa es az EU is nemzetkozi tenyfeltaro
biztottsag kuldeset kovetelte Algeriaba. Algeria volt elnoke,
a Parizsban elo Ben Bella szerint akkor normalizalodhat a helyzet,
ha a kormany es a betiltott Iszlam Udvfront kozott parbeszed
kezdodik. (Lasd meg: 38-39. oldal.) 

***Bos-targyalasok: eromu Pilismarotnal?*** Nem a hagai
itelet szellemeben folynak a magyar es a szlovak fel kozti
targyalasok, ami mind okologiailag, mind anyagilag hatranyosan
erintheti az orszagot - jelentette ki a Duna Charta reszerol
Karatson Gabor a zold mozgalmak es a partok kepviseloinek
reszvetelevel megrendezett szombati tanacskozason. A partok
kepviseloi azon a velemenyen voltak, hogy a valasztasok elott ne
szulessen meg a megallapodas. Hetfon kerult sor a szlovak es a
magyar kuldottseg ujabb targyalasara. A magyar fel nem terjeszt
elo uj javaslatot, a szlovak delegacio valaszat varjak a
korabbi magyar felvetesekre. Arra az esetre, ha a szlovak
kuldottseg egyetlen javaslatot sem tart elfogadhatonak, mar
kidolgoztak egy ujabb javaslatot, amely szerint egy gat epulne
Pilismarot kozeleben. Jelenleg a koalicios partok kozott sincs
egyetertes a terv tamogatasat illetoen. (Lasd meg: 36-37.
oldal.) 

***Kisebbsegi kepviselet: alkotmanyossagi aggalyok?*** Ha a
kisebbsegek parlamenti kepviseletet pozitiv megkulonboztetessel
probaljuk megoldani, akkor alkotmanyossagi aggalyok merulhetnek
fel, hiszen a valasztasoknak kozvetlennek, titkosnak es egyenlonek
kell lenniuk - jelentette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnoki Hivatal
kisebbsegi ugyekben felelos politikai allamtitkara annak kapcsan,
hogy Horn Gyula miniszterelnok (kepunkon) a nemet kisebbsegi
onkormanyzati kepviselok elott egy forumon kijelentette: a
kormany februarban targyalja a kisebbsegek parlamenti
kepviseletehez szukseges torvenymodositasokat. Igy esely van
arra, hogy az Orszaggyules elfogadja a modositasokat, es hogy a
kovetkezo ciklusra az e szerint megvalasztott kisebbsegi
kepviselok is a parlamentbe jussanak. Tabajdi utalt arra: a kormany
ele kerulo egyik javaslat szerint - anonim modon - fel kellene
merni a magyarorszagi kisebbsegek letszamat. (A jelenlegi
parlamenti megallapodas szerint a kisebbsegi kepviseloknek
elegendo lenne otezer szavazat a bejutashoz; a valasztok harom -
teruleti, part- es kisebbsegi - listara szavaznanak,
fuggetlenul az etnikai hovatartozastol; ehhez azonban
torvenymodositasok kellenek.) 

***Romania: felbomlik a koalicio?*** Victor Ciorbea roman
kormanyfo (kepunkon) a reformok felgyorsitasat igerte
hetfoi rendkivuli sajtotajekoztatojan azutan, hogy a
demokrata parti Traian Basescu kijelentette: partja kilep a
koaliciobol, ha a reformok nem a kivant utemben valosulnak meg.
A szakszervezetek is surgettek a reformok gyorsitasat. A Demokrata
Part nem bizik a tovabbi targyalasok sikereben, a part csak
azzal a feltetellel tamogatna a kormanyt - mondta Basescu, a volt
kozlekedesi miniszter -, ha azt nem Victor Ciorbea vezetne. Basescu
szerint a kormanyfoi tisztsegre a Parasztpart fotitkara, Radu
Vasile lenne a legalkalmasabb. A Parasztpart tamogatasarol
biztositotta a jelenlegi kormanyfot. Takacs Csaba, az RMDSZ
ugyvezeto elnoke is kilatasba helyezte partja kilepeset a
koaliciobol abban az esetben, ha az oktatasi torveny
modositasat a jelenlegi formaban fogadjak el a roman
torvenyhozas kepviselohazaban is. Constantinescu allamfo
egyelore nem fontolgatja a kormanyfo felmenteset. 

***Funk ismet gyogyit*** A jovoben nem adhat szintetikus heroint
betegeinek, de ismet munkaba allhat osztalyan dr. Funk Sandor, a
Nyiro Gyula Korhaz addiktologusa, akit, mint arrol a Narancs is
beszamolt, kabitoszerrel valo visszaeles gyanujaval
tartoztattak le munkahelyen honapokkal ezelott. A rendorseg azt
feltetelezte, hogy Funk penzert arul szintetikus kabitoszert
opiatfuggo betegeinek. Egy napilapnak nyilatkozo orvos, aki
tovabbra is ad betegeinek Depridol nevu szert, kijelentette: a
rendorsegi beavatkozas utan sok kezelt es orvos is
elbizonytalanodott; tobbek nem jarnak mar kezelesre. A Funk-ugyben
folytatott rendorsegi vizsgalat lapertesulesek szerint rovidesen
lezarul. 

***Crna Gora: hatalomvaltas, feszultsegek*** Tobb tizezres
tuntetest tartottak a het elejen az elnokvalasztason vereseget
szenvedett Momir Bulatovic hivei: a valasztasokon gyoztes
Djukanovic szerint a lekoszonni kenytelen elnok tobb szazezer
embert szeretne toborozni, akik rendbontasokat provokalnanak
orszagszerte, es emiatt a szovetsegi kormany rendkivuli
allapotot hirdetne Crna Goraban: ha ugyanis ez lepne eletbe,
elmaradna az elnokcsere. A hetfoi tuntetesen a karhatalmi erok
tobb szaz fegyvert gyujtottek be a resztvevoktol, igy
rendzavarasra nem kerult sor. Belgrad a tuntetes napjaig nem
reagalt tamogatolag Bulatovic kezdemenyezesere, holott szerb
politikusok korabban tobbszor is tamogatasukrol biztositottak
ot. Washington figyelmeztette a lekoszono elnokot: ot terheli a
politikai felelosseg, ha a hatalomvaltas nem bekes keretek
kozott zajlana. 

***Fejer megye: nem rasszistak?*** Tiltakozik a ciganyellenesseg
vadja ellen otvenot Fejer megyei polgarmester: Kossa Lajos abai
polgarmester vezetesevel arra hivjak fel az orszag figyelmet,
hogy utasitsak el a rasszizmus minden formajat, es tiltakoznak "a
falusi lakossag lejaratasa" ellen. Kossa ellen szabalysertesi
eljarast folytat a Fejer megyei rendorkapitanysag, amiert
tamogatta azokat a belsobarandi lakosokat, akik elolanccal
akadalyoztak meg, hogy az egyik Radio utcai csalad a faluba
koltozzon, a szamukra a fehervari onkormanyzat altal
megvasarolt hazba. Emlekezetes, hogy Belsobarandon kivul mas
falvakban is megakadalyoztak volt Radio utcai lakosok
bekoltozeset kulonbozo Fejer megyei telepulesek lakoi. A
mult het elejen szuletett dontes arrol, hogy a volt Radio
utcai csaladok kozul tizenegy Szekesfehervaron maradhat a
falvakban oket fogado ellenseges hangulat miatt. (A Marketing
Centrum kozvelemeny-kutatast vegzett a szekesfehervari Radio
utcaiak kalvariajanak megiteleserol; errol lasd a 20-21.
oldalon.) 

***Izrael: elorehozott valasztasok?*** Benjamin Netanjahu, Izrael
miniszterelnoke bizik benne, hogy kormanya hivatali ideje vegeig,
2000-ig helyen marad. Az izraeli politikusok tobbsege szerint
azonban elkerulhetetlen az elorehozott valasztasok megtartasa, s
egy kozvelemeny-kutatas adatai szerint a polgarok nagyobb resze
azt szeretne, ha a Netanjahu-kabinetet meg 2000 elott
levalthatnak. Tobb miniszter is biralta a kormanyfot, amiert
politikaja miatt David Levi kulugyminiszter tavozott a
kormanybol. Netanjahu a meguresedett kulugyi tarca vezetesevel
Simon Peresz volt munkaparti kormanyfot kivanja megbizni. Mult
het kedden megkezdte kozel-keleti utjat Dennis Ross amerikai
kozvetito, aki elobb Netanjahuval, majd Arafattal talalkozik.
Targyalasain a ket politikus amerikai utjat kesziti elo: azt
szeretne elerni, hogy Izrael konkret csapatkivonasi tervekkel
erkezzen, a palesztin vezeto pedig a biztonsagi egyuttmukodes
terveit dolgozza ki az amerikai ut elott. 

***Keszultsegben az indonez hadsereg*** Indoneziat a mult
csutortokon erte el a Delkelet-Azsiaban kirobbant gazdasagi
valsag; az orszagban felvasarlasi laz tort ki. A Jakarta Post
cimu, angol nyelvu indonez napilap lemondasra szolitotta fel az
1965-os allamcsiny ota hatalmon levo, diktatorikus modszerekkel
uralkodo Szuharto elnokot. Penteken kisebb diaktuntetesen is
koveteltek a 76 eves elnok tavozasat. A hadsereg szovivoje,
Wahab Mokodongan kijelentette: a katonasagnal a legenyhebb,
harmadfoku keszultseget rendeltek el, de zavargasok esetere
erelyes fellepest helyezett kilatasba. Bill Clinton amerikai
elnok Szuhartot hibaztatja a gazdasagi valsag kialakulasaert,
mivel az indonez elnok nem tartotta be az IMF-fel mult ev
oktobereben kotott megallapodas felteteleit. Az indonez rupia
75 szazalekos ertekvesztesenek es az indonez tozsde
arzuhanasanak a hatasara a vilag tozsdein csokkentek az
arfolyamok. 

***Morze*** 

***Nem lesz sztrajk*** a Volan-vallalatoknal, miutan
megallapodas szuletett a munkaadok es a szakszervezetek kozott a
beremeles mertekerol. 

***Karteritest fizet*** Nemetorszag a naci holocaust
kelet-europai tuleloinek - jelentettek be, miutan hosszas
egyeztetes utan megallapodast kotott a Jewish Claims Conference
es a bonni kormany. Az egyezseg ertelmeben 1999-tol Bonn evi 20
millio markat kulonit el azok szamara, akik eddig nem kaptak
karteritest; korulbelul 18 ezer fore szamitanak. Egy-egy
szemely 250 markat kaphat havonta. 

***Tobb mint otvenen*** haltak meg Kinaban a mult het vegen
tortent foldrengesek kovetkezteben: a Richter-skala szerinti
6,2-es erossegu foldmozgasok soran mintegy 11 ezer ember
sebesult meg es 120 millio dollaros kar keletkezett. 

***Bagdad*** ismet biralta az ENSZ ellenoreit, akiket az iraki
leszereles felugyeletevel bizott meg a vilagszervezet: bagdadi
vezetok szerint nem megfelelo az amerikai szakember altal
iranyitott csoport osszetetele, amely "aranytalansagokat
tukroz" a leszerelest felugyelo bizottsagban reszt vevo
orszagokeval osszevetve. 

***Kelet-Pakisztanban*** egy temetoben imadkozo siita hivek
csoportjat tamadtak meg fegyveresek: 22 embert megoltek. A helyi
biztonsagi erok egy szelsoseges szunnita csoportnak
tulajdonitjak a verengzest. 

***Elkepzelheto,*** hogy attores kovetkezik be Iran es az
Egyesult Allamok kapcsolataban, miutan az irani elnok a CNN
hirtelevizionak nyilatkozva "szozatot intezett az amerikai
nephez". Az USA evek ota folytatja a "kettos feken tartas"
politikajat, amellyel mind Irakot, mind Irant igyekszik
elszigetelni. Egyik torekves sem latszik sikeresnek, es az europai
hatalmaknak sem megfelelo mar ez a politika; az esetleges nyitas
szamos europai es kozel-keleti orszag erdekeit erinti. 

***A kubai*** ***valasztasok*** soran a 601 jelolt kozul a
kubaiak megvalasztottak a parlament 601 tagjat. Fidel Castro, Kuba
elnoke a valasztast a demokracia peldajakent emlitette.
Idokozben lehallgatokeszuleket fedeztek fel abban a
lakosztalyban, amelyben a papa kozelgo kubai latogatasan
megszall majd. A Vatikan szemet hunyt az eset felett, nem akarvan
terhelni Kubaval oldodofelben levo kapcsolatait.

***Balint Endre montazsai*** "Tobb mint hat eve nem festek, es a
montazs lett primer kifejezesi formam - irta 1982 szeptembereben,
negy evvel halala elott Balint Endre, az Europai Iskola egyik
alapito tagja, akinek abban az idoszakban keletkezett munkaibol
rendezett kiallitast a budapesti Vintage Galeria (V. ker., Magyar
u. 26.). - A kiexponalt fekete-feher kontraszthatasa es a csonkolt
figuraciok nem nyujthatnak valami nagy vigaszt a szemlelonek, de
nyugodtan kerdezhetem, hogy a >>vilagunk kepe>kepi
vilagomnak***Fotoszobrok*** Anne-Marie von Sarosdy "fotoszobraibol"
nyilt kiallitas a Mai Mano Fotogaleriaban. A magyar szulok
gyermekekent 1957-ben Kolnben szuletett, Nemetorszagban es
Amerikaban tanult muvesz elsosorban divatfotok keszitesebol
el, februar 11-ig Budapesten megtekintheto sorozatat azonban nem a
szepsegipar, hanem az emberi test szepsege inspiralta. (A galeria
a Nagymezo u. 20., illetve a www.c3.hu/~fotomuz cim alatt
talalhato.) 

***Strehler utca? Nem*** Lugano varosi tanacsanak tobbsege,
Giorgio Giudici polgarmester velemenyevel tartva, elutasitotta azt
a szocialdemokrata javaslatot, hogy nevezzenek el egy utcat vagy
teret Giorgio Strehlerrol, aki ottani hazaban hunyt el
karacsonykor. A javaslat elveteset azzal indokoltak, hogy noha az
olasz szinhazi rendezo az utobbi evekben ide menekult az ot ert
milanoi tamadasok elol, nem volt a svajci varos allando lakosa
- rossz nyelvek szerint azonban Strehler baloldalisaga legalabb
ekkora szerepet jatszott az elutasito dontesben. 

***Perpatvar Schiele korul*** Nagy erdeklodes kiserte, majd
osztrak-amerikai viszaly kovette az osztrak Leopold-gyujtemeny
New York-i kiallitasat: a Museum of Modern Arts januar 4-en
zarult tarlatanak anyagabol ket - osszesen 95 millio schilling
erteku - Schiele-festmenyt visszatartottak az amerikai hatosagok,
mert ket osztrak szarmazasu, Amerikaban elo zsido csalad pert
inditott miattuk. Azt allitjak, a kepeket 1939-ben nemetek
raboltak el rokonaiktol. A festmenyeket - melyek egy osztrak
maganalapitvany tulajdonaban es az ugy rendezodeseig amerikai
letetben (= fogsagban) vannak - 1954-ben vasarolta Rudolf Leopold
mugyujto a Belvedere keptartol, melynek kepviseloje azt
allitja, az allami keptar torvenyes uton jutott hozzajuk. A
Leopold-gyujtemenyt februarban Barcelonaban, juniusban Tullnban,
Schiele szulovarosaban allitjak ki.***Uj Szinhaz: ket/het
jelolt*** Varhatoan januar 14-en, a lapunk megjelenese elotti
napon dont a fovarosi onkormanyzat kulturalis bizottsaga arrol,
hogy az eddigi igazgatot, Szekely Gabort vagy Marta Istvan
zeneszerzot nevezi-e ki az Uj Szinhaz elere. A megismetelt
palyazatra jelentkezo het jelolt kozul kettojuket javasolta a
bizottsagnak - kozuluk is elso helyen Szekelyt - a palyazati
anyagokat elbiralo szakmai kuratorium. A masik ot jelentkezo
(Alfoldi Robert, Gorgey Gabor, Kalmar Tibor, Kozak Andras es
Pecsi Ildiko) nyilt levelet intezett a bizottsaghoz, hogy az
valamennyiuket hallgassa meg, mielott dontest hozna. 

***Chruchill, a festo*** Nagy-Britannia egykori miniszterelnoke,
Winston Churchill festmenyeinek eddigi legnagyobb kiallitasa nyilt
meg Londonban. Vilaghaborus ellenfelevel, Hitlerrel szemben, aki
festoi kudarcok utan fordult a politikahoz, Churchill negyveneves
koraban, kikapcsolodast keresve vett ecsetet a kezebe. Kepei ma
200 ezer dollar folotti aron cserelnek gazdat. A politikust, aki
irodalmi munkassagaert 1953-ban Nobel-dijat kapott, s aki Painting
as Pastime (Festeszet mint idotoltes) cimmel egy esszet is irt,
epp otven eve valasztotta tiszteletbeli tagjava a brit Kiralyi
Akademia. 

***A legkelendobb fuggetlenek*** 1997 bomba ev volt a Creation
Records szamara: a ceg sztarzenekara, az Oasis (kepunkon) uralta
a mezonyt. Ime 1997 legkelendobb, fuggetlen kiadasu albumai
Nagy-Britanniaban, a New Musical Express alapjan: 

1. Oasis: Be Here Now 

2. Skunk Anansie: Stoosh 

3. Charlatans: Tellin' Stories 

4. Backstreet Boys: Backstreet's Back 

5. Oasis: (What's The Story) Morning Glory? 

6. Suede: Coming Up 

7. Space: Spiders 

8. Placebo: Placebo 

9. Primal Scream: Vanishing Point 

10: Oasis: Definitely Maybe 

***Page & Plant: pesti start*** Lapzartakor meg nincs cime Jimmy
Page es Robert Plant marcius-aprilis korul varhato uj
albumanak (producer: Steve Albini), az viszont biztos, hogy nyari
amerikai turnejuk elott, februar 23-an Budapesten kezdik a
bemelegitest, majd Praga, Varso, Bukarest, Szofia es Isztambul
kovetkezik. 

***Rongyos konyvek 2.*** Tobb mint ket evvel ezelott egy
korulbelul 240 muvet tartalmazo listat allitottak ossze es
ajanlottak fel megvetelre a kiadoknak a Fovarosi Szabo Ervin
Konyvtar (FSZEK) munkatarsai, hogy a naluk leggyakrabban keresett,
rongyosra olvasott - es a kereskedelemben nem kaphato - konyvekre
felhivjak a figyelmet. Azota, reszben a konyvtarosok
kezdemenyezesenek koszonhetoen, a felsoroltak kozul mintegy 80
mu meg is jelent ujra vagy megjelenes alatt all. Az elso listat
fokent a tarsadalomtudomanyok hianykonyvei alkottak; az FSZEK
most ezeken tulmenoen, alapveto szepirodalmi es gyermekkonyvek
hianyaval szeretne szembesiteni a kiadokat, ezert ujabb,
hasonlo meretu listat allitottak ossze, s januar 14-re
beszelgetesre hivtak kepviseloiket, hatha megint lesz foganatja. 

***Gyasz*** 62 eves koraban, sibaleset kovetkezteben elhunyt
Sonny Bono: 30-40 kilometeres sebesseggel egy fanak rohant, es
szornyethalt. A szegeny sziciliai bevandorlo csaladban szuletett
Salvatore Bono a 60-as evekben akkori felesegevel, Cherrel az
oldalan szamos slagert adott elo (legismertebb talan az I Got You
Babe es a The Beat Goes On), a 70-es evekben kozos teveshow-juk
volt, s filmekben is szerepelt. Sikeres etterem-tulajdonoskent lett
Palm Springs polgarmestere, majd 1994-ben a Kongresszus republikanus
parti tagja. 

74 eves koraban elhunyt Ewart G. Abner Jr., a Motown Records egykori
elnoke, aki - a ceget alapito Berry Gordy Jr. oldalan - 1967-tol
olyan sztarok karrierjet iranyitotta, mint Marvin Gaye, Diana Ross,
a Temptations, Smokey Robinson, a Four Tops, Stevie Wonder es a
Jackson 5. 1978-ban egyike volt az amerikai Fekete Zene Szovetseg
alapitoinak. 

82 eves koraban elhunyt Georgij Szviridov orosz komponista.
Korusmuveit es szimfonikus darabjait klasszikus orosz irodalmi
alkotasok nyoman irta, egyik temajat eveken at a Vremja
focimzenejekent hallgatta nap mint nap a Szovjetunio nepe - ma is
ez szol a televizios hirmusor elejen. Mestere, Sosztakovics "az
orosz zene buszkesegenek" nevezte. 

***Oscar-verseny: diszkvalifikacio*** Ket kulfoldi filmet
diszkvalifikaltak az Oscar-dijert folyo versenybol, mert
forgalmazoik megsertettek az Amerikai Filmakademia 27 oldalnyi
szabalygyujtemenyenek azt a pontjat, hogy Los Angeles-i
mozipremierjuk elott nem szabad a filmeket televizioban bemutatni.
A Shall We Dance? (Tancolunk?) cimu japan es a Marcello
Mastroianni: I Remember, Yes I Remember (MM: emlekszem, igen,
emlekszem) cimu francia filmet mar amerikai vetitese elott
sugaroztak a gyarto orszagok televizioiban. Egyik alkotas sem a
legjobb kulfoldi film kategoriajaban versengett volna. 

***Dylan-konferencia*** Januar 17-en egesz napos konferenciat
rendeznek a Stanford Egyetemen Bob Dylan munkassagarol. Eloadasok
hangzanak majd el Dylan kolteszeterol, eletmuve politikai es
vallasi vonatkozasairol. A konferencia egyik szervezoje, Tino
Markworth doktorandusz szerint az Amerikaban elso ilyennek szamito
esemeny celja, hogy Bob Dylant eppugy elfogadtassa tudomanyos
korokben, ahogy a beatnemzedek nagyjaival, Ginsberggel, Kerouackal
is megtortent. Maga Bob Dylan - aki legujabb albuma, a Time Out Of
Mind reven harom Grammy-jelolest kapott - nem lesz ott a
konferencian, aznap New Yorkban koncertezik eppen Van Morrisonnal. 

***Grammy-jeloltek*** Kilencvenhat kategoriaban 460 Grammy-jeloltet
neveztek meg a National Academy of Recording Arts & Sciences (NARAS)
szavazati joggal rendelkezo tagjai az 1996. oktober 1-1997.
szeptember 30. kozotti idoszak lemeztermesebol. A legtobb
jelolessel Babyface (Kenneth Edmonds) buszkelkedhet: a zeneszerzo,
producer es eloado nyolc kategoriaban varhatja, hogy februar
25-en a New York-i Radio City Music Hallban az o nevevel folytassak
a The winner is... kezdetu mondatot. Het jelolest kapott Paula Cole
es Puff Daddy (Sean Combs). Az ev albuma kategoriaban a
kovetkezok nyerhetnek: Bob Dylan: Time Out of Mind, Paul McCartney:
Flaming Pie, Babyface: The Day, Paula Cole: This Fire, Radiohead: OK
Computer, az ev Grammy-dijas alternativ albuma pedig ezek kozul
kerulhet ki: David Bowie: Earthling, Chemical Brothers: Dig Your Own
Hole, Bjork: Homogenic, Prodigy: The Fat of the Land es megint
Radiohead: OK Computer. 

***Cyberia*** 

***100 Ft egy ejszaka*** Februar 1-jetol a Matav szolgaltatasi
teruleten az ejszakai idozonaban egy helyi hivas maximum ara
netto 100 Ft lesz, fuggetlenul a hivas hosszatol - jelentette be
Straub Elek vezerigazgato valaszul az iNteRNeTTo, a Magyar Narancs,
a HIX, a Magyar Elektronikus Konyvtar, a Uniworld Virtualis Egyetem,
a Nemzeti Kulturalis Alap, a Neumann Janos Digitalis Konyvtar es
a HVG Online kepviseloinek az iNteRNeTTo kulonkiadasaban is
kozolt nyilt levelere, melyben az kertek, a ceg kulonboztesse
meg a hangtelefonia es a modemes Internet-eleres tarifarendszeret.
(Lasd meg: 26-27. oldal.) 

***Francia tamogatas kisvallalatoknak*** Christian Pierret ipari
miniszter bejelentette: Franciaorszag iden 50 millio frankkal
kivanja tamogatni a kis es kozepes cegeket abban, hogy
fokozottabb mertekben hasznaljak ki az Internet nyujtotta
lehetosegeket, mert jelenleg e teren jocskan le vannak maradva a
hasonlo meretu brit es nemet cegek mogott. 

***Az AOL perel es terjeszkedik*** Miutan a birosag az America
Online (AOL) szamara kedvezo dontest hozott az Over the Air
Equipment Inc. ellen, amely kenytelen volt felhagyni azzal, hogy nagy
mennyisegu spammel (keretlen elektronikus reklamlevelek
tomkelegevel) arassza el az AOL elofizetoit, a vilag legnagyobb
online szolgaltatoja hasonlo pert inditott harom masik, szinten
spammel foglalkozo ceg (az IMS, a Gulf Coast Marketing es a TSF
Marketing and TSF Industries) ellen. 

Az AOL es a nemet mediaorias, a Bertelsmann kozos europai
online szolgaltato cege jelentos halozatfejlesztest tervez
iden: el akarjak erni, hogy Nemetorszag teruleten barhol a
helyi telefonhivas araert lehessen rakapcsolodni a vonalra. Az
AOL Bertelsmann jelenleg 400 ezer elofizetovel rendelkezik
Nemetorszagban es ugyanennyivel Europa tobbi reszen. 

***Bunbocsanat online*** Desmond Tutu del-afrikai ersek
Igazsagteteli es Megbekelesi Bizottsaga letrehozott egy
weblapot (http://www.truth.org.za), melyen del-afrikai feherek teszik
kozze az apartheid-idokre visszatekinto vallomasaikat, es kernek
bocsanatot akkori banasmodjuk miatt fekete szolgaloiktol - adta
hirul a brit Guardian nyoman az Edupage informaciotechnologiai
hirosszefoglalo. 

***Kinai kontroll*** Hongkongra nem vonatkoznak azok a decemberben
hozott, iden hatalyba lepett kinai szabalyok, amelyek huszonot
cikkelyben rogzitik, mi mindent nem szabad a kinai
Internet-hasznaloknak - nyugtatta meg a hongkongiakat Anthony Wong, a
terulet telekommunikacios szolgalatanak vezetoje. Mostantol
kezdve Kinaban pontosan meg nem hatarozott buntetojogi
felelossegre vonas es akar 15 ezer juanig (1800 dollarig)
terjedo penzbirsag fenyegeti azt, aki a halozaton olyasmire
vetemedik, mint "az orszag megosztasa" (ertelemszeruen a tibeti
vagy a Xinjiang tartomanyban eleven muzulman szeparatizmus
tamogatasa altal), allamtitkok kiszivarogtatasa, Kina szamara
"artalmas" informaciok, illetve pornograf es eroszakos anyagok
terjesztese, valamint kulonbozo szamitogepes buncselekmenyek
("betores", virusterjesztes). Egy tavaly oktoberi adat szerint
kozel 50 ezer kozuleti es 250 ezer magantulajdonban levo
szamitogep csatlakozik Kinaban az Internethez.

Nemet mondok 

Januar 10-en a Duna Kor a Gellert Szalloba hivta a parlamenti
partok kepviseloit, hogy a kulonfele velemenyek es
allasfoglalasok meghallgatasa utan hatarozatban itelje el a
magyar kormany targyalasi strategiajat, es kulonoskeppen
keszseget egy, ket vagy tobb uj duzzasztomu megepitesere. A
szabad demokratakat a kulugyi allamtitkar kepviselte, nev
szerint Eorsi Matyas, aki tortenetesen az unokaocsem, amely
tenyhez ebben az esetben azt a nyomatekos kommentart fuzom, hogy
az ember genallomanya nem tartalmaz politikai allasfoglalasokat.
Abbol a helyes tetelbol indult ki, miszerint a hagai birosag
iteleteben foglaltaknak eleget kell tennunk. Ez uj helyzetet
teremt a korabbihoz kepest, amikor NAGYMAROS meg VIZLEPCSO a
magyarok szemeben a politikai szabadsag, a szlovakok szamara pedig
a nemzette valas szimboluma volt. Most praktikus feladatta valt,
mellyel a legjozanabbul kell szembeneznunk. De a jozansag -
irgalom atyja, ne hagyj el! - allamtitkari szemszogbol nem a
mindket fel szamara elfogadhato megoldas kereseset jelenti,
hanem annak csudabolcs kinyilvanitasat, hogy egyetlen megoldast
sem zarhatunk ki eleve, a duzzasztomuvek epiteset sem. 

A beszedet gyer futtyszavakkal tarkitott fagyos hallgatas
kovette. A tanacskozas soran csak az MSZP szonokanak, Hegyi
Gyulanak sikerult elernie majdnem ekkora utalkozast. Masfel
evtizedes demokratikus, kornyezetvedelmi es gazdasagi csatarozas
utan egy magas rangu kormanytisztviselo e harc szamos aktiv
resztvevojenek neveben is bejelenti, megpedig e csatarozas
legelkotelezettebb onkentesei elott, hogy oktalansag volt
szivoskodnunk egesz ido alatt. Hiszen annyit ertunk mindossze
el, hogy a nagymarosi vizeromu helyett esetleg egy masik epul
fel, igaz, harom kilometerrel odebb, Pilismaroton. Nem ahitja, de
maris meltanyolja ezt a lehetoseget, noha itelet nem kotelez
bennunket eromuepitesre, es a mervado okologiai es
gazdasagi szakertok tulnyomo tobbsege katasztrofanak tartana
egy ilyen beruhazast. 

Amikor a magyar targyalokuldottseg elozetes hatasvizsgalatok
es szamitasok nelkul, csak ugy ukmukfukk bevette elso harom
javaslata koze az eromuvek epiteset, akkor Horn Gyulanak es
kornyezetenek nem is olyan titkos vagyait fuvolazta vilagga. Aki
egy targyalast olyan pontrol indit, ahova a masik fel hosszu,
pankracios vitak vegen, osszes erejenek osszpontositasaval
szeretne szoritani, az vagy agyalagyult, vagy sajat ugyenek
elszant ellensege. Nemcsokkal ellentetben Horn szerintem ez utobbi
fajta diszpeldanya. 1989-ben mint kulugyi allamtitkar a
nagymarosi epitkezes felgyorsitasan buzgolkodott; 1998-ban mint
miniszterelnok le akarja szuretelni faradozasanak poshadt
gyumolcseit. Noha a birosag nem szabott hataridot a
targyalasoknak, hiszterikusan ugy tesz, mintha fel ev alatt -
tehat a jelenlegi kormanyzati ciklusban - egyezsegre kellene jutni.
De a vak is latja, hogy gyors megallapodast csak az altala amugy
is ahitott eromuepites biztosithat. Ennek az a politikai
kulon-hozadeka, hogy belekompromittalhatja ebbe a szornyusegbe a
szabad demokratakat, ily modon mutatva meg, hogy a koalicio minden
ellenkezo hireszteles ellenere kiterjed a multjukra is. Mas
teruleten eddig nem kerithetett sort ilyen bizonyitasi eljarasra.
A forradalom evforduloin peldaul nem a szabad demokratak maradtak
otthon, hanem multjat es egesz lenyet megcsufolva o ment el
szegyenszemre koszoruzni. Most viszont ugy erzi, megvalosithatja,
amit nem is remelt allamtitkar koraban: uj eromuvek altal
duzzasztott vizbe tunkolhat hagyomanyosan eromuellenes buksikat.
Es ekkor megszolal a jelenlegi kulugyi allamtitkar, es tudatja a
kornyezetvedokkel es az orszag kozvelemenyevel: a szabad
demokratak meg csak meg sem varjak, hogy az ellenfel bemasszon a
ringbe, maris bedobjak a torulkozot. 

Ketsegbeesesemben kicsortettem a szonoki emelvenyre, es kello
partszeruseggel megprobaltam menteni a menthetot. Elmondtam, hogy
a targyalokuldottsegnek nem a kormany adott utasitast, hanem a
miniszterelnok, aki a szabad demokrata minisztereket kesz tenyek
ele allitotta. Most is bajos szokasahoz folyamodott: ha
szamolnia kell a koalicios partner ellenallasaval, kitalal
maganak egy allamtitkart, akit nem a kormany, hanem a
miniszterelnokseg ala rendel. Ezt a ferfiut aztan elkuldi a
Vatikanba vagy Pozsonyba, a szabad demokratak pedig fintorogva
szaglaszhatjak a targyalasok vegtermeket. Ezutan azonban,
kozbekialtasok hatasara, mar kevesbe partszeruen elismertem
azt is, hogy a szabad demokratak vezetoi kurta brummogas utan
behuztak hangszalagjaikat, "hiven regi rossz szokasukhoz, mely
szerint elhallgatnak, ha ugy erzik, hogy Horn Gyula erosebb,
szerintuk ugyanis a vereseg csak rossz vert szulhet". 

Ez a beszamolo azert keszul, hogy nagyobb nyilvanossag elott is
nemet mondjak erre a kormanyzati es valasztasi taktikara. A szabad
demokrataknak csak akkor van letjogosultsaguk, ha meg tudjak
gyozni a demokracia hiveit, hogy a honi jobboldalnak nem a jo
etvaggyal privatizalodott partallami szellemiseg az egyetlen
alternativaja. Legertekesebb szavazoikat is csak igy tarthatjak
meg. A Gellert Szallo jeges csondjeben minden idegemmel ereztem,
mikent fordulnak el ettol a parttol regi baratai. Hogyan
felejthettek el probalt szabad demokratak, hogy szamos olyan
konfliktus adodik, melyben Horn Gyulaval szemkozt kisebbsegben
maradni: becsulet es dicsoseg dolga? Kulonoskeppen igy van ez
a Tocsik-ugy ota, mert ennek folyomanyakeppen kepzelheti a
miniszterelnok, hogy a ket kormanyzo part es ezek vezetoi
erkolcsileg azonos szintre kerultek. Noha a szabad demokrataknak
ehhez meg mindig sokat kellene fejlodniuk, Horn ugy veli, egynemu
kozegben mozog, tehat vallara veheti a koalicios kormanyzas
teljes terhet. Alig utkozik ellenallasba. Azt hittem, elsullyedek
szegyenemben, amiert a szabad demokratak egyetlen testulete sem
itelte el a miniszterelnok romaellenes valasztasi
tuzolto-mutatvanyat, melynek soran olajat locsogott a felizzo
parazsra. Vatikani csinytevesere felmordult ugyan a parlamenti
frakcio, de roppantul ugyelt arra, hogy minel kevesebben halljak
meg. Amikor pedig Horn, ugy is mint Robert bacsi, ingyenjegyeket
osztogatott mas zsebebol az elemedetteknek (nekem is, koszonom
szepen), a koalicios partner hangfogosan hummogott, hiszen ha
mar a fonoke a teljes haszon, legalabb ne beosztottja fizesse a
koltsegeket. Es most itt ez a Bos-Pilismarot: nehany szabad
demokrata mar elore bologat, masok hallgatnak vagy elhallgatnak,
megint masok ellenvelemennyel hozakodnak elo, majd ketsegbe
esnek. 

Tudom, hogy egy part csak akkor szamithat jo valasztasi
eredmenyre, ha meg tudja mutatni, hogy kesz a kormanyzasra,
erdemes ra szavazni. Es megis azt tanacsolnam, keretlenul, a
szabad demokrata vezetoknek, hogy mikozben lelkuk kormanyzasra
keszul, a fenekuk ne tartsa olyan fontosnak a kenyelmes ulest.
Valositsuk meg a lelek es a fenek osszhangjat: vagyis legyunk
teljes emberek! Semmilyen taktikai elony nem indokolja, hogy tartosan
osszevesszunk a lelkiismeretunkkel. A donteshozoknak tudniuk
kell, hogy erre nem is mindenki hajlando vagy kepes. Egyebirant a
feladatok minden idoben megtalaljak a maguk hoseit. Erre en a
forradalom leverese utan jottem ra, amikor a hoherokat humanista
polgarok azzal mentegettek, hogy kenyszer hatasa alatt
cselekszenek. Arra gondoltam akkor, hogy a feladatot valakinek el kell
vegeznie, de aki tortenetesen elvegzi, az eggye valik vele. Igy
van ez vertelenebb idokben is. A vizlepcsoepites peldaul
olyan magasztos ugy, mely kifejezetten es kizarolag Horn-fele
heroszokat kivan.

Nem lehet most jo Schmuck Andornak lenni, bar epelmeju ember eddig
is ritkan riadt fel almabol fojtogato kenyszerrel, hogy mielobb
Schmuck Andorra kell operaltatnia magat. Ugyanakkor nehez
feltetelezni, hogy Schmuck Andor nem vette eszre a pillanatot, amikor
a partja meretet vett rola es kilovesre erettnek talalta. A
nagy mu toredeke elkeszult, lehetett a visszavonulasra keszulni
lassan: belepni uttoronek, egy szavazattal birni a kozgyulesen,
felszamolni, de veszni nem hagyni a lelkes tabort, a fogyasztasi es
egyeb szokasaiban, partpreferenciaiban szamon tartott tomeget. 

Valasztasi evet elunk, aldozatok kollenek. Ezt meg Schmuck is
belassa. Annal is inkabb, mert a nagy maflast nem o, hanem a
jelentos buntarsnak tuno, szeduletes karrierjet allitolag
bunozok stromanjakent befuto Czege Zsuzsa kapta. Mondjuk, az
mar szombaton, a Nepszabadsag-cikk olvasasa kozben kerdeskent
merulhetett fel, hogy hol voltak ekkor a tobbiek. Hol volt a part, a
mindig eber miniszterelnok (aki a Horn Gyula betusort alkalmazva
szokja a jelenleti iveket szignalni), hol teblaboltak elvtarsai?
A valasz szinte magatol fogalmazodott meg a naivabb olvasoszeru
papucsallatkaban: nem voltak messze, es ha tortenetesen bizonyos
zartkoru klubban koltottek el estebedjuket, akkor elso
kezbol ertesulhettek mindenrol. 

Szerencsere Csintalan Sandor mar hetfon cafolta, hogy a
szocialista politikusoknak barmilyen kapcsolatuk lenne az alvilaggal.
Egy orszag lelegzett fel. Ha nincs, hat nincs, jobb ez igy
mindenkinek; az meg kulon orom, hogy Csintalan hu elofizetokent
erezte kotelessegenek, hogy megszolaljon es cafoljon,
csurkazzon es fenyegessen (azt, hogy a cikk megjelentetese
"tobbmillios reklambevetel-kiesest ert meg" a lapnak, eleg
nehez mashogy erteni). 

Am az csak az egyik kerdes, hogy miert epp most ment neki a
Nepszabadsag Schmuck Andornak es Czege Zsuzsanak (akiknek
lenduletes Xenia-oruletehez egy idoben cserealapon
reklamfeluletet is biztositott). A masik az: lesz-e folytatas?
Hogy az Andor csak kalkulalt veszteseg-e, akinek a dossziejat a
part dobta oda koncul, kivetve latszolag soraibol az oda nem
valokat? Mert Schmuck es Czege inkabb latszanak Stannak es
Pannak, mint Bonnie es Clyde-nak: Baja Ferenc mellett ok csak
igyekvo kisdobosok. Ferenc tud valamit. Nem csak azt, hogy szereti a
Gyula, es azt, hogyan kell 247 millio 662 ezer forintot keresni egy
ugyleten - ez a hulyenek is menne, ha hagynak -, Ferenc tudasa
abban rendkivuli, hogy mindent kepes meguszni. Rola aztan barmi
kiderulhet, dus es apolatlan hajzuhataganak egyetlen szala sem
serul. Tamogathat vodkahamisito uzemet, hirbe hozhatjak a
Nyirfa-dosszieval, a Magyar Nemzet leirhatja rola - szinten a
Nyirfara hivatkozva -, hogy a Zefirusz Kft. (ahol Ferenc
felugyelobizottsagol) peldatlan meretu ingatlanbirodalomra
tehetett szert nevetseges osszegekert, Ferenc marad. Melyik
kommandos-iskolaban kepeznek ilyen tuleloket? Mit szerethet rajta
a miniszterelnoknek latszo Horn Gyula? 

Lehet, azert turi meg, mert nem tud rola eleget. Segitsunk Horn
Gyulanak: kerjuk azokat, akik tudnak valamit Baja Ferencrol,
osszak meg velunk es az olvasokkal. Vagy egyszeruen irjak meg,
mit gondolnak e nagy tehetsegu miniszterrol. 

Deruljon mar ki vegre, hogy ki ez a Feri, aki egy ideig meg
belenk veri.

Dolly birka felbukkanasa ota elmeletileg semmi akadalya, hogy az
emberiseg klonozni kezdjen, gyakorlatilag barkit, akinek a DNS-eihez
hozzafer. Ez korlatozhatna a visszaelesek lehetoseget, de csak
elvileg: az csak bizonyos orszagokban van ugy, hogy verkepet
kizarolag hatosagi kozeg lophat, az is csak akkor, ha valakinek, a
tarsadalom szamara fontosabb egyennek persze, a jogositvanya
forog kockan. Volt verkep, nincs verkep, es vele tunnek el a
DNS-ek is. Ezekben az orszagokban azonban nincs meg a klonozashoz
szukseges technologia, csak sokara lesz, miutan lakoik autoik
csomagtereben alkatreszenkent behoztak a cuccot, es frivol
vallalkozoi kedvtol hajtatva sajat szakallukra legyartanak
karacsonyra meg ket peldanyt a nagyibol, meg mindig olcsobb,
mint a mosogatogep, bar eleinte biztos zavaro lesz, hogy a
technologia feluletes elsajatitasa miatt a nagyinak esetleg egy
kicsivel tobb feje lesz a szokasosnal. De ha ezek az orszagok is
csatlakoznak a fejlettebb regiokhoz, a vallalkozoi kozepreteg
nagyon el fog szaporodni, a prodzsektasszisztensnek meg be kell ernie
harom peldannyal onmagabol, agazati menedzsertol felfele
viszont mar tizesevel jar az ember, plusz afa. 

Valahogy igy kell ezt elkepzelni. 

Vagy ugy, hogy van egy kismeretu, de fejlett allam, nosza
leklonozik konvejoron par szazezer Rambobelat, aztan irany a
jelentos nyersanyagkeszletekkel biro, am soher szomszed.
Nekunk, sorsuldozott magyaroknak ez kifejezetten egy sansz. A
szomszedok fenekednek, mi meg kussolunk, mert fogytan fogyunk, ugye?
Na, ennek hamarosan vege, meg az ukranok se nagyon ugraljanak, mert
ok biztos nem fognak klonozni. Eleinte persze mi magunk se leszunk
valami torolmetszett hajtekok, az elso klonozott magyarokkal
biztos egy csomo problema lesz, peldaul hore tagulnak, de aztan
a hagyomanyos magyar elniakaras gyozedelmeskedik, es akkor jaj
mindenkinek. 

Ez is egy forgatokonyv, ahogyan mostanaban nevezik, ha az ember
deliral.

Ennek az orszagnak meg a neve sem sejtet sok jot. Al-Dzsazair, ha
akarom, azt jelenti: "A Szigetek". De nincs ott semmifele
szigetszeruseg. Legfeljebb csak a fovaros elott, a tengerben.
Roluk kapta a nevet ez a szerencsetlen orszag. Az Atlasz-hegyseg
eszaki oldalanak nedvesebb, zold klimajat delen kietlen
sivatagok valtjak fol, amiket csak ritkasan tarkaznak a szegenyes
oazisok. Es itt van az olaj. Rengeteg olaj. Amiert mar oltek is. 

De az az arab szo, Al-Dzsazair mast is jelent. Vagasra szant
allatokat. Kulonosen olyan teveket, amelyeket ritualisan,
aldozatul vagnak le. Tekintve, hogy az iszlam ritusa eppugy
tiltja a ver fogyasztasat, mint a zsidoke, az aldozati allatot
nem taglozzak, mint hajdan a gorogok, hanem a torkat vagjak el.
De ugyanigy tesz a meszaros is, amikor a vagohidon csak a
husaert vagja az allatot. Ebben az orszagban, elborzaszto
visszajakent Abraham aldozatanak, ujabban embereket vagnak. 

Szinte nincs nap, amelyen ne kapnank hirt az algeriai torokvagok
ujabb eredmenyeirol. Aki igy ol, nem szegyenlos. A hentesipar
hideg szakertelme kell hogy vezesse a kezet. Hianyzik belole az
ongyilkos merenylok lelkesedese, de a tavolbol tamadok
arctalansaga is. Aki igy ol, nem kerulheti el a leheto
legkozvetlenebb kontaktust az aldozataval. Mintegy be kell
mutatkozzek neki. Meg kell hogy ragadja a szerencsetlent. Ahhoz, hogy
a muvelethez hasznalatos rovid, enyhen hajlitott pengeju tor
akadalytalanul szakitsa vegig a torkot, egyetlen, hatarozott,
biztos vagasra van szukseg. Az aldozat pedig, ertelemszeruen,
jobb, ha nem ficankol osszevissza. Ugyis eleg baj van a verrel,
amely az elszakitott veroerekbol szeles sugarban lovell a
meszarosra. Nem konnyu munka tehat szazaval metszeni torkot. 

De kik es miert vetemednek ilyesmire? Normalis lelkuletu emberek
aligha. Es azt sem kell talan bizonygatni, hogy a torokmetszes
barbarsaga nem kovetkezik az iszlam vallasbol, kozossegbe sem
hozhato vele. Az iszlam vilag kozel masfel ezredeves tortenete
eppugy bovelkedik extrem fordulatokban, akar a mienk, azonban az,
ami most Algeriaban tortenik, egyedulallo. Nem a szokvanyos
politikai terrorizmussal van dolgunk. Itt mar regota nincs szo
politikai celokrol, kovetkezeskepp celcsoportokrol sem. A terror
barkire lesujthat, s az illeto mit sem tehet ellene. 

Eppen ezert felesleges feltenni azt a kerdest, hogy miert
gyilkolnak. Az egyetlen ertelmes kerdes az, hogy ki valik
gyilkossa? A mai algeriai tragedia nem napi politikai, hanem
tarsadalmi es lelektani okokra vezetheto vissza. A tarsadalmi
beilleszkedes problemai inditottak utjara. Az iszlam
hagyomanyainak annyi kozuk van az egeszhez, hogy ez a vallas
eredetileg kulonosen nagy hangsulyt fektet erre a kerdesre. 

"Ismael pedig, az o fia, tizenharom esztendos vala, mikor
korulmetelek az o ferfitestenek boret" (I.Moz.25.).
Tizenharom esztendos kora korul esik at minden igazhivo ferfi e
szertartason. Ezzel valik kisfiubol ferfiva, leendo
csaladapava, a kozosseg teljes jogu tagjava. A kamaszkor
vegso lezarasa termeszetesen az eskuvo. A ket szertartast
egyforman kisero lakodalmak tomegeket mozgato mulatsagok,
amelyeken reszt vesz a csalad es a falu apraja-nagyja. A lanyok
szamara a fejkendo kilenceves korbeli feloltese, illetve az
eskuvo elotti "hennaej" leanybucsuztato szertartasa jelenti
ugyanezt. 

De mi tortenik, ha megszakad e lanc, es a tarsadalom tobbe nem
kepes integralni a felnovekvo fiatalabb generaciokat? Az egy
esztendo hijan ket evtizede, az irani iszlam forradalom
gyozelmevel vilagpolitikai tenyezove valt iszlam radikalizmus
zaszlovivoi szinte mindenutt a fiatalok, akik azert kuzdenek,
hogy bekerulhessenek a tarsadalomba. E szakadasnak szamos oka van.
Az elso es legfontosabb nyilvanvaloan a nepessegrobbanas. Tul
sok fiatalt kellene hirtelen helyzetbe hoznia egy lehetosegeiben
korlatozott tarsadalomnak. Ezzel parhuzamosan a kozel-keleti
tersegben is lezajlott az akceleracio. Iskolat vegzett,
munkakepes fiatalok ezrei kenyszerulnek bele egyfajta tulhordott
kamaszletbe, hiszen eselyuk sincsen arra, hogy munkahoz latvan
sajat csaladot alapithassanak. A kialakulo csapdahelyzet lenyege
eppen az, hogy a fiatalok kovetnenek egy tarsadalmi mintat,
amelynek a tarsadalom adott lehetosegei kozott mar nincs
letjogosultsaga. Jobbat azonban nem tud kinalni. Ez a helyzet lesz
a kialakulo iszlam radikalizmus melegagya. Az adekvat valaszok
hianyabol kovetkezik ugyanis a tradicionalis mintak
tulhangsulyozasa. Es ettol a ponttol mar csak egy ugras a
fanatizmus. 

Ami Algeriat illeti, mindezek csak a valsag kialakulasat
magyarazzak meg. Az, ami ott tortenik, nem ertheto meg az
algeriai kozeposztaly ismerete nelkul. Algeria volt az az arab
orszag, amelyik a leghosszabb es legveresebb kuzdelemben volt
kenytelen kivivni a sajat politikai onallosagat. Ugyanakkor ez
az orszag kotodott leginkabb a francia tradiciokhoz.
Algeriaban alakult ki az a magat algeriai arabnak tarto
kozeposztalyi reteg, amely a maga mindennapi eleteben jobban
kotodott az egykori gyarmattarto kulturajahoz, mint a csak
elmeletben letezo modern arabsaghoz. Legendas, hogy meg az
algiri fuggetlenseg legkerlelhetetlenebb szoszoloi sem
beszeltek soha a modern arab irodalmi nyelvet. Mindennapi eletukben
vagy a helyi, partvideki arab nyelvjarast hasznaltak, vagy a
franciat. De leginkabb a franciat. A francia kultura eme sikerehez
az egyik tampontot a szomszedos Tunezia gyakorlata adhatja meg,
amelynek egykori elnoke, Habib Bourgiba szerint a franciak csak
gyarmatositokkent jelentettek veszelyt a helyi identitasra.
Tavozasuk ota ok az a minta, akiket kovetni kell. Ugyanez allt
Algeriara is egy kulonbseggel. Algeria megprobalt
"arabositani". 

Az "arabositas" idezojelbe kivankozik. Arrol van ugyanis szo,
hogy Algeria politikai vezetese egy olyan arab kulturat kivant
meghonositani, amely sohasem volt az orszag sajatja. Az arab vilag
nyugati resze, a maghrib, mar a kozepkor folyaman elkulonult a
keletebbi iszlamtol. Bar a helyi dey elismerte a konstantinapolyi
szultan fennhatosagat, a Tunisz es Marokko kozotti partvidek
onallo arculatot csak a francia hoditas utan kapott. Meg a
harmincas evek algiri arab irodalmaban is kerdeses volt, hogy
letezik-e egyaltalan algeriai identitas. Ami a modern arab
kulturat illeti, az eppen az arab vilag keleti reszen, a masrik
orszagokban, tehat Egyiptomban es attol keletre alakult ki.
Kialakulasa idejen Algir vitathatatlanul a francia nyelvet
hasznalta. Mast nem is tudott volna. A fuggetlenseget elnyert
Algeria elitje frankofon lett, illetve az maradt. 

De nem igy azok a beduin leszarmazottak, akiket a sajat
olajgazdagsagaba pistult Algeria telepitett fel eszakra, az
Atlasz-hegyseg moge. A kerdes egyszerunek latszott, akarcsak a
megoldas. Az olaj gazdagsagot jelent, es a gazdagsag mintat is. De
ebbol mit sem ertettek azok, akiket (a fuggetlenseget kivivo Ben
Bella felreallitasa utan) Huari Boumedien rendszere telepitett a
sivatagbol a varosokba. Ok, mas valasztasuk nemigen leven,
elfogadtak a varosi lakasokat, de nem fogadtak el az uj
eletformat. Es ebbol lett a tragedia. Az olajnak kellett volna
oket varoslakova faragnia. De ez nem sikerult: a felnovekvo uj
nemzedek idegenkent szemlelte a varosokat. Raadasul az
olajiparrol is kiderult, hogy keptelen megbirkozni ekkora tomeg
foglalkoztatasaval. Megprobalta tehat a sajat ertekeit
ervenyesiteni. Ebbol lett a FIS, az Iszlam Udvfront. 

Az elit visszalott. Az Iszlam Udvfront betiltasa azonban csak olaj
volt tuzre. Igy lett mindenkibol, akinek osei az
Atlasz-hegysegtol eszakra szulettek, potencialis nyakelvagott,
mig a delrol felkerultek potencialis nyakelvagokka valtak. A
mai algeriai helyzet tehat csak tavolrol kaotikus. Belulrol
kiszamithato koreografiaval zajlik minden. Az eszak-afrikai
orszagok harom hagyomanyos retege, a varoslakok, a parasztok es
a beduinok allnak szemben egymassal. Az iszlam maga mar regota
csak urugy ebben a harcban. Az ujdonsag csak a vegletessegig vitt
kegyetlenseg. 

Az a kinos ebben az egeszben, hogy ha levetkozzuk a Kozel-Keleten
zajlo esemenyek kapcsan erzendo kotelezo tarsasagi
felhaborodasunkat, egesz kitunoen megerthetjuk a motivumait. De
nobis fabula narratur - rolunk is szol ez a tortenet. Meg
pontosabban arrol a bolygovarosi kulturarol, amely
Kelet-Kozep-Europa urbanizaciojat is meghatarozta az elmult
fel evszazadban. A kulonfele regiokbol hatalmi szoval
osszeverbuvalt, egyuve telepitett lakossagrol, akiknek ugy
kellett volna valamifele nemzette olvadni, mint algeriai tarsaiknak
is. Es nem tettek. 

De az ossze nem tartozo elemeket nem lehet tobbe csak ugy
szetvalogatni, mint Hamupipoke madarai tettek. Aki ugy erzi, hogy
almaiban megcsaltak, az konnyen tamad. Tamad Boszniaban eppugy,
mint Marosvasarhelyen vagy a Zsil volgyeben. Valamifele
tradiciot, megsertett nemzeti buszkeseget is konnyen talal
maganak. Vagy az utcara todul Gdanskban, mert az istentelen
kommunistak be akarjak zarni a Gyarat. 

A tarsadalmi mernokseg korszaka, ugy tunik, vegkepp lezarult.
Nem hiszunk mar a kozos nagyipari munkaslet es a varosi nyomor
ember- es nemzetformalo erejeben. Az integraciok kudarca azonban
velunk maradt. Egy olyan vilagban, amelyben orakra zsugorodott a
tavolsag a faeke es a posztindusztrialis civilizacio kozott. A
huszadik szazad elejen meg a villanyvilagitas is huzos
technikai ujdonsagnak szamitott, ma pedig, ha kicsi es
utott-kopott is, letezik egy allando emberi telep a vilagur
hozzank legkozelebb eso szelen. De kerdes az, mit kezdunk
felelmetesse valt lehetosegeinkkel. Ha ugyanis nem latunk hozza
komolyan foglalkozni a letevel, konnyen maga ala gyurheti
civilizacionkat a faekek tarsadalma. 

A helyzet az, hogy korulbelul masfel evszazada nem vagyunk
hajlandok tudomasul venni, mifele tuzzel jatszunk. Az a
terrorhullam es nepvandorlas, amely a
Tompa-Horgos-Vlagyivosztok-Miami vonaltol delre immaron kronikus
zavarokat latszik okozni a vilag verkeringeseben, annak a jele,
hogy elveszett az onmagunk feletti kontroll. Algeria csak egy kicsiny
szelete ennek a valsagnak. Aminek az egyik lenyege az, hogy az ipari
tarsadalom altal beinditott nepessegmozgasok ontorvenyuekke
valtak. Megszunt az a civilizacio es termelesi kultura, amely
beinditotta oket. De ezt kimondani egy dolog; megint mas
szembenezni azzal a tennyel, hogy ha nem talalunk valami modot
arra, hogy lecsillapitsuk ezt a mozgast, akkor percek alatt
osszeomolhat mindaz, amit posztindusztrialis civilizacionak
nevezunk. Teljesen mindegy ugyanis, hogy mi lesz az az eszme, amelynek
a neveben fellazad a magara hagyott tomeg. Hiszen a szocialis
intezmenyeket megszallva tarto, tizenharmadik havi segelyt
kovetelo francia munkanelkuli eppugy egy felrugott tarsadalmi
szerzodesre hivatkozik, mint a radikalis iszlamista. Raadasul
mindkettojuk letrejotte ugyanannak az ipari tarsadalomnak
koszonheto. A kulonbseg kettejuk kozott termeszetesen
oriasi, hiszen a francia munkanelkuli nem vag torkot (legfeljebb
szeretne), de mindketten ugyanannak a bajnak a tunetei. 

A bajt kezelni kellene tehat. Am jelenleg a pontos diagnozis is
kesik. Az esetek tobbsegeben beerjuk azzal, hogy ritualisan
felhaborodunk, illetve eszelosen bizonygatjuk magunk elott, hogy
azert minden a leheto legnagyobb rendben van. 

A szerzo az ELTE BTK egyetemi oktatoja.