Udv,

Hol talalok nagyon reszletes leirast a magnesek lelki vilagarol?
Az most nem eleg, hogy a domenok befordulnak, meg hogy a keringo elektronok
keltenek magneses mezoket stb. Ennel kicsit konkretabban kellene.
Egyaltalan van ma valami fogalmunk arrol, hogy mi is a magneses es
elektromos ter?
Allitolag amikor mint hullam leteznek, akkor valami forgo Pointing vektor
vetuletei lennenek,
de ettol me'g nem ertem. Es mi van, ha nem hullam?
Aki tud anyagot, az lecci szoljon vagy kuldje el etecsben.
Koszi mindenkinek.

Benyo

Hali !

Kedves Zoltan ! 
>  > Ha nemlinearisan reagal valamely mennyiseg /pl. aram/ valtozasara,
>  > akkor aktiv az elem.
> Valami aktiv akkor, ha negativ impedanciat tud produkalni, ez ugyanis
Koszonom pontositasodat, bar ez a forma nem igazan eheto a tanulatlan
fejemnek...:)

Viszont nagyon tetszett a glimmes-memoriacella.

 wrote :
>Az aktiv elemre van egy teljesen altalanos definicio: a vezerlesi
>teljesitmeny/energia kisebb, mint a vezerelt teljesitmeny/energia. Ebbol
Ebbol nekem inkabb egy erosito definicioja tunik ki...a fotoellenallas is
aktiv ?

A szupravezetes-temahoz :

Kedvencem koze tartozik az aramvezetes es szeretnem leragni csontig, ha nem
zavarok, segitenetek ebben ? Na nem kepletekkel, hanem csak
gondolatkiserletek levezetesevel. Elore is koszonom.

>Nagy aramaik kialakulasahoz elhanyagolhato
>energiara van szukseg, hiszen fluxusvaltozas hijan
>nem lephet fel egyik hurokban sem aramvaltozast
>korlatozo hatas, elleniranyu feszultseg.
>Ugy tunik viszont, hogy a hurkok egymastol tavolitasahoz
>sem kell energiat befektetni - ha egyszer igaz,
>...
>Mikent lehetne megmagyarazni, hogy ez az elv nem
>alkalmas energianyeresre ?
Ha a szupravezeto anyagon nincs veszteseg, attol meg csak egy "tokeletes"
energiaatalakito lehet, semmi mas. Tehat szvsz attol, hogy megmarad
korulotte a magneses ter, meg ki lehet oltani kolcsonhatva 1 ellenkezo
iranyu terrel. Az lehet a hiba, hogy nem marad a kolcsonhatasban orokre
magneses a szupravezeto. Igy azt is ketlem, hogy "bifilarisan" letre
lehetne hozni a ket ellenkezo iranyu teret, hisz' ha egy anyagban lenne az
aramvezetes & valami szennyezo miatt egy hurok keletkezne az aram
iranyaban, ki kene szakadnia az anyagbol ennek a resznek, de nem szakad ki,
hanem helyben azonnal kolcsonhatva nem is alakul ki a magneses ter.

Kedves Ferenc!
>erositi, es mi gyengiti egymast, de arrol olvastam, hogy eros magneses
>terben csokken a kulonbozo anyagokban a szupravezetes
homerseklet-korlatja.

Utananeztem picit : A kritikus homerseklet alatt megszunhet a szupr.v.
allapot, ha megfelelo nagy tererossegu magneses terbe kerul. Ezt keltheti
kulso hatas, de sajat arama is. Erdekessegkeppen a szupr.v. anyag
belsejeben a magn.indukcio erteke zerus. /a felszintol 0.1 um-re/ Meg1
erdekesseg : kutatointezetekben tobb evig oriztek zart szupr.v.-gyuruket,
melyekben aram folyt anelkul, hogy csokkent volna erossege.

>elobb-utobb megszuntetik a szupravezetest. Ezutan az aramok hot termelnek,
>ami felmelegiti a szupravezetot, amit azok szinten nem szeretnek.
Szvsz, csak akkor termelhet hot az aram, ha mar nem szupravezeto, tehat a
magneses ternek lesz vmi koze a megszuneshez...

Egyebkent allandomagnesre helyezett szupr.v.-lemezdarab nyugalomban marad a
magneshez kepest, vagy lebeg felette ? Ha lebeg, akkor sullyedes-emelkedes
zajlik ugye...de ha emelkedik hol tarolta a hozza szukseges energiat ?

>Ha plasztikusan akarnam elkepzelni a problemat, akkor azt mondanam, hogy a
>nagy aramok erotere kitaszitja az elektronokat a szupravezeto atomi
>csatornakbol.
Na ezaz! Lecci tekintsuk at az aramvezetes menetet. Ezekszerint akkora
eroteret/energiat kelthet a elektron, ami kiszakithatja a kemiai kotesebol?
Netan fel is emesztheti /eltuntetheti, energiava alakulva/ ?

Egy natur drotban, hogy "aramlik" az energia ? Az elektrosztatikus eroter
pl. az elektron toltesere hat, vagy kimutathato valami tomegkozeppont-fele
mutato ero is ? Lancreakcio-szeruen mozgatja a tolteshordozokat, csak az
eroter "maszik arrebb" ?

				Jo szorakozast !
					Gusi

Kedves Jano,

>> Spec. rel. keretein belul nem, de
>> nem is ilyen vilagban elunk.

>Te milyen vilagban elsz?

  En alt. rel. vilagban elek, azaz az enyemben van gravitacio. Ciki lenne,
ha gepeleshez be kene csatolni a biztonsagi ovet :-)
  Ez (tudtommal) megengedi, hogy ket test tavolsaga gyorsabban nojon, mint
'c', sot ilyen elo is fordult (sot most is jelen van) a vilagegyetem
torteneteben. Ez persze nem jelenti azt, hogy a 'c' nem hatarsebesseg, az
tovabbra is igaz -- informacio kozlesre.
  Csak egy gyors erv, hogy ez nem logikai ellentmondas: Maszo csiga arnyeka
tud fenysebessegnel gyorsabban mozogni, csak eleg messze kell vinni az
ernyot. Hasonloan ket test tavolsaganak (akarhonann nezve) idoderivaltja
sem 'igazi fizikai' sebesseg, csak egy matematikai kepzodmeny, ami annyi
lehet, amennyit csak akarsz, ha a korulmenyek adottak.
  Hasonloan a kozepen allo is *definialhatja* ket test relativ sebesseget
ugy, hogy kivonja a kettot egymasbol. Ez spec. rel.-ben lehet majdnem 2c.
Ezzel sincs baj, ez is csak matematikai absztrakcio. A feny hatarsebessege
nem azt jelenti, hogy tavolsag es ido hanyadosa nem lehet c-nel nagyobb.
  Most hagyjuk ki a tachyon problemat, mert az csak megkavar mindent...

Gyula

Tisztelt Tudomany!

  irta:

>>>>>>>>>>>>>>>
ezen kivul van meg JK-ff es D-ff (e'ltriggereltek). A taroloelem itt
azonban clocked CMOS logika, azaz 4 tranzisztor sorban Vdd es gnd kozott. A Vdd
 fele eso 2 tranzisztor PMOS, a masik ketto NMOS. Vdd->Gnd iranyban a tranziszt
orok gate-jelei: clock-data-data-/clock.
<<<<<<<<<<<<<<<< 

En is talalkoztam ezzel a megoldassal (1), es meg mindig nem tudom, 
hogy ez miert jobb a  data-clock-/clock-data  sorrendűnél (2) (talan a 
huzalozas egyszerűbb?) Ezek egyáltalán jobbak-e a transzfer-gate + 
inverter -es (3) megoldásnál?
 A tranzisztorszam megegyezik mind a 3 esetben, de szerintem ha a 4 
tranzisztor sorba van kötve, akkor dupla méretűek kellenek az azonos 
áram biztosítására, és az (1) esetben a bemenet es a kimenet kozott eleg 
nagy lehet az athatas.
Egyébként az általad emlegetett "NMOS-teknő" a magyar 
szakirodalomban N-zseb.



                       Aggod József

Udv!

> >Igazoljuk, hogy az 1+1/2+1/3+...+1/n - logn sorozat konvergens.
> >Az biztos, hogy monotonon no, de a korlatossagot nem sikerult
> >bizonyitani.

Nem tevesztetted el a feladatot? A klasszikus feladatban ln(n) szerepel.

Eniko

Udv!

> >Igazoljuk, hogy az 1+1/2+1/3+...+1/n - logn sorozat konvergens.
> >Az biztos, hogy monotonon no, de a korlatossagot nem sikerult
> >bizonyitani.

A fenti alakban biztos, bizonyithato, hogy nem korlatos. Ebben az esetben
van hatarertek espedig vegtelen, mivel az altalanos tag nagyobb mint
1/2ln(n).


Eniko

Sziasztok, ismet Sarkadi Dezso jelentkezik a gravitacio temakorben,
mert ugy latom, meg mindig forronganak az indulatok.
Ugy gondolom, hogy az osszemerheto tomegu testek gravitaciojanak
problemajat es az eredmenyeinket "Gravitacio 11." jelu korabbi
levelemben erthetoen osszefoglaltam.
Eddig ket okbol nem jelentkeztem: a fo ok, hogy halozati hiba
miatt nem voltam "e-mail kepes". A masik: en befejezettnek
gondoltam az uj gravitacio temajat. Most megis muszaj irnom:
Eloszor  [Hungary] kerdese:
"Kedveseim: nagyon nagy hulyesegeket irok? Tul naiv vagyok?
Vagy valami technikai hiba miatt nem jut el kerdesem a cimzetthez?
Az en peldanyomban megjelent a kerdesem...
Mert, hogy soha sem valaszol. Pedig nem szemelyeskedek, nem bantok, csak
szeretnem megerteni amit a szerzo irt.
OK, eldugultam. Csak rosszul esik... mert nem az elso eset... tanulnek
belole, ha elmondanatok, hogy mit csinalok rosszul.
>>A rendszerben megjeleno gravitacios energia a vegallapot
>>es a kezdeti allapot energiakulonbsege, amely kozepiskolas
>>szamitassal: alfa * (M - m)^2.
>Jol ertelek, hogy kepleted szerint ha az inga tomegevel egyenlo tomeget
>mozgatnal, annak hatasa nulla lenne, es minel kisebb a tomeg (annal
>nagyobb M-m erteke) annal nagyobb hatassal kell szamolni?"
Bocsanat, hogy nem valaszoltam. Veletlenul vagy tudatosan, de jol
fogalmaztal: a gravitacios ingas kiserleteinkben valoban annal nagyobb
a gravitacios hatas, a fellepo kolcsonhatasi energia, minel nagyobb az
ingatomeg es forrastomeg kulonbsege. Reszletkerdes ugyan, de fontos,
hogy a csatolasi energia kinetikus energia alakjaban jelenik meg, mely
a kolcsonhato tomegekkel forditottan aranyos. Ennek megfeleloen
az m forrastomeg az M tomegu inganak alfa*(m/M)*(M-m)^2 kinetikus
energiat ad at. Innen is latszik, hogy m << M eseten jo kozelitessel
Newton torvenyet kapjuk vissza, ez a feltetel a Cavendish inganal igaz.
Lenyeges tehat, hogy ez az uj gravitacios jelenseg csak meghatarozott fizikai
feltetelek eseten ervenyes, tehat a fizikai ingas kiserletekben jelentkezik.
Elmeletileg a Cavendish kiserletnel is, de egyenlo tomegek kozott
senkisem mert gravitaciot Cavendish inganal.
FONTOS: azonos tomegu, szimmetrikus kettos csillagok letezese nem
mond ellent a kiserleteinknek. Ezt mar korabban kireszleteztem, tehat a
lenyeg, minden fizikai torveny, igy a gravitacios torveny meghatarozott
feltelek eseten igaz.
Janos kerdese , aki kenytelen eroszakos lenni):
"Dezso megismetli a tevedeset, tetozve azzal, hogy kijelenti,
a sajatenergiak negativak, aztan megint rossz elojellel osszegez."
Most itt nem tudom, melyik "tevedesemre" gondolsz "a sok kozul",
a gravitacios sajatenergia nemzetkozi konvencio szerint negativ,
tudtommal. Rossz elojelekkel osszegzek? Legy szives, adjal fizikai
magyarazatot, hogy miert rossz elojelekkel osszegzek. Ha a
magyarazat csak annyi, hogy nem jon ki a "jo eredmeny",
azaz Newton torvenye, akkor ehhez nem tudok mit szolni.
(Errol jut eszembe, nagyon kerlek Benneteket, ne ismeteljetek
unos-untalan, hogy Newton torvenye jo, a Naprendszerben meg
az urhajozasban, meg stb. tokeletes, ezt en mind tudom, errol sem
engem, sem masokat nem kell meggyozni. Mar tobbszor leirtam,
hogy ezeknel miert jo Newton torvenye es miert nem ugy mukodik
a gravitacios kiserleteknel.) Ugorjunk,
szerintem nincs szukseg ilyen hiszterikus dolgokra:
> !Ahhoz!, !hogy! !kijelenthessuk!: !azonos! !tomegu! !testek! !kozott!
> !nincs! !vonzas! a !sajatenergiak! !azonossaganak! !minden!
 > !R-re fonn kell allnia!.
>  Dezso, es a lista:
>  tudtok-e kulonbseget tenni az egyenloseg es az azonossag kozott?
>  X^2= 4,  X=2 es -2 eseten teljesul, egyebkent nem.
>  X^2=(X^2+X^2)/2 minden X-re teljesul.
>  Ilyennek kellene lennie a 4.1 4.2 4.3 (Zoltan, nezd meg te is, kerlek!)
>  erdmenyenek. De nem ilyen!
Stb. Becsszora, ebbol semmit nem ertek, vagy talan egy keveset?
Kezdem a kozepevel, a masodfoku egyenlet ugyanolyan megoldasu,
mint ahogy leirod, de mi koze ennek az en dolgozatomhoz es foleg
a gravitaciohoz. A masodik azonossag valoban minden X-re teljesul,
de megint nem ertem, mi ebben a gravitacio es miert kerul ez ide.
A 4.1 4.2 4.3 szamok azok az egyszeru egyenletek azonositoi, melyek a
http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hcomgr.doc
dolgozatomban szerepelnek. Matematikai szempontbol en hibat nem
talalok ezekben, egyszeru kozepiskolas algebra. Fizikailag termeszetesen
minden matematikai modellen lehet vitazni. Ami a fentiekben szerintem is
fontos kerdes, hogy a levezetesem tetszoleges R eseten igaz, vagy sem.
Ezt fizikailag fogom megmagyarazni a HIX Tudomany valamelyik, talan
kovetkezo szamaban, mert most mar talan kihasznaltam a sor-terjedelmet.
Itt azert felirom a kiserleti cikket azoknak, akik nem tudjak mirol van szo:
http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/maingrav.doc
Udv mindenkinek, folytatasa kovetkezik:  Sarkadi Dezso


**********************************************************************
This email and any files transmitted with it are confidential and 
intended solely for the use of the individual or entity to whom they   
are addressed. If you have received this email in error please notify 
the system manager.

This footnote also confirms that this email message has been swept by 
MIMEsweeper for the presence of computer viruses.

www.mimesweeper.com
**********************************************************************

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
> Elnezest, ha felreertheto voltam. Szoval csak azt akartam mondani, hogy ha
> tolem jobbra es balra is c-vel tavolodik valami, akkor en "ugy fogom
latni",
> hogy a ket test egymastol 2c-vel tavolodik. (Mint pl. egy gombhullam ket
> atellenes pontja.)
>
> Ez azonban nem jelent semmit, mert ez csak egy altalam definial, krealt
> sebesseg, tehat csak az en tudatomban letezik.
>
> Peter

Maradjunk a peldadnal.
Egyszerre kuldjunk egy jelet vagy egy labdat jobbra es balra. Balra is
jobbra is 300 ezer km-t utazzanak, es az utat tegyek meg 1 masodperc alatt.
A ket labda 600 ezer km-re lesz egymastol mikozben 1 masodperc telt el.
Mennyi volt az egymashoz viszonyitott sebesseguk ?

            M.Gy.

Kedves Andras!


> Ma jelentik be Genfben a kvark-gluon plazma sikeres eloallitasat...
> Ez oriasi elorelepes es furcslom hogy ezen a listan meg senki sem
> emlitette.
>  Udv
>       Bukki-Deme Andras
>
> ui.:nem tudna valaki valami jo linket a gyorsitorol,amiben ezt meg tudtak
> valositani?

A kert link:

http://www.cern.ch/CERN/Announcements/2000/NewStateMatter/

itt minden megtalalhato a sajto kozlemenytol a kiserletekig.

Egyebkent mint az a kozlemenybol kiderul a kvark-gluon plazmara vadasznak
Brookhavenben is:

http://www.rhic.bnl.gov/

Istvan

Nemes Marcus > wrote:
>A definicio szerint aktiv elem pl. a vizcsap is.
>Egy egyszeru nemlinearis dolog, ahol fel sem merul, hogy esetleg aktiv
>lehet: logaritmikus osztasu potenciometer.

A potmeter az nem ugyanaz mint a vizcsap?

a.

Kedves Isvara!

Elvezettel figyelem heroikus kuzdelmedet. 

Tegyuk fel, hogy meggyoztel: A modern ember regebben van jelen a Foldon,
mint hittuk. Van lelet 5.000.000 evvel ezelottrol is. Es akkor?

Letezett-e ember a dinoszauruszok idejeben?
SOHA nem talaltak emberleletet egy kozetben dinoszaurusszal. 
Soha nem talaltak trillobitakat emlosleletekkel egyutt.
Soha nem talaltak kardfogu tigrist archaeopterixxel.

(kerlek, vedd eszre, hogy ezen allitasokhoz nem szukseges
semmifele kormeghatarozas)

Ezek a negativ korrelaciok nem magyarazhatok a csak kihalasokkal es 
'mikroevolucios' folyamatokkal operalo teremteselmelettel, amelyet te vallassz.
A teremtes idoszakaban minden eletformanak egyutt kellett volna leteznie (a 
kihalasok nyilvan csak ez utan kezdodhettek). 

E bonyolult "soha egyutt" mintazat csak vagy egy rendkivul bonyolult 
tobbszoros teremteselmelettel, vagy az eletformak fokozatos kialakulasaval/
atalakulasaval es kihalasaval magyarazhatok. E masodik elmeletet 
evolucioelmeletnek nevezik.

Az evolucio *mechanizmusara* es konkret *lefolyasara* tobb elmelet letezhet 
elvben, gyakorlatban azonban csak egy letezik, amelynek szerves elemei a:

- darwini alkalmazkodasi mechanizmus
- genetikai sodrodas mechanizmusa (kis populaciok)
- alapitoelv (kivalo kis populaciok)
- valtozo evolucio sebesseg (punctuated equilibrium)
- stb...

Ezek konkret *bizonyitasa* (hogy pontosan igy vagy ugy tortent) ugyan
altalaban nem lehetseges, de olyan mintazatokat eredmenyez, 
amelyek tobbekevesbe megegyeznek a tapasztaltakkal. Kartevok
rezisztenciajanak kialakulasanal azonban peldaul mind a termeszetben,
mind laborban nyomon-kovetheto akar genszinten is.

Az embriologiai, genetikai, molekularbiologiai ismeretek jol egyeznek
a fossziliak negativ korrelaciojabol eredo mintazatokkal, ezenkivul
nagyon erosen arra utalnak, hogy *mindezeken felul* az evolucio csak
nagyon keves, talan csak egy formabol alakult ki (a genetikai kod 
univerzalitasa stb).

Hrasko Gabor

Sziasztok !

Kapkodva irok. Koszonom  az aktiv/passziv kerdesre
a valaszokat. Ko'csi Zolta'n meghatarozasa eppen olyan 
kivalo szamomra, mint Markye. 
A ket meghatarozas valahol biztosan ugyanazt jelenti,
es kulon erdekes, hogy a megkozelitesek elteroek.

Koszonom Takacs Feri reagalasat a paradoxonra.
Meg holtponton vagyok, es talan mar tevutakon is jarok.
Lehet, hogy kapacitassal is kellene szamolni a
hurkok kozott ?
Minel kozelebb vannak, annal kisebb energiaval
indithato aram bennuk, de ugyanakkor nagy lehet a kapacitasuk,
es ennek kovetkezmenyeivel is szamolni kell, ha 
jol gondolom. 
Viszont megzavar, hogy a feszultsegimpulzus rendkivul 
csekely is lehet, fokepp ha szupravezetoben gondolkodunk, 
ami persze nem kovetelmeny, csak valamikeppen egyszerubbnek 
tunik abban gondolkodni.
Ha feszultseg szinte elhanyagolhato, akkor viszont a bevitt
energia is elhanyagolhatonak latszik. Jo kis zurzavar.

Marky kerdesere:
Az Ohm torvennyel szerintem az a baj, hogy specialis esetekre
alkalmazva terjedt el a legszelesebb korben az alkalmazasa.
Nagyreszt linearis elemekre vonatkoztatva tanitjak, 
es ott tulajdonkeppen egy egyszeru szabajja _fajul_.
A differencialis valtozata altalanos ervenyu,
csak hat az a gyakorlatban megintcsak szinten specialis 
eseteknel jelenik meg alkalmazasban, megpedig a 
nemlinearis eszkozokkel kapcsolatos szamitasok eseten.
Aztan van meg termikus Ohm-torveny, es magneses Ohm-torveny
is, melynek nem tudom van-e koze Ohm munkassagahoz. 
A Maxwell-egyenletekbol is adodik a fizikai terre altalanos
ervenyu Ohm torveny. 
Kulonos, hogy a linearis eszkozokre alkalmazott
egyszeru valtozattal is szoktak gondok tamadni.

Egy ismerosomet amiatt huztak meg vizsgan, mert
a hidkapcsolasokrol kellett beszelnie.
Magabiztosan kijelentette, hogy azok eseteben nem alkalmazhato
az Ohm torveny.  Durva tevedeset nem  bocsajtottak meg.

A tankonyvben az allt: A hidkapcsolasok altalaban
nem bonthatok fel kizarolag sorosan es parhuzamosan kapcsolt 
halozatreszekre.
A soros es parhuzamos kapcsolasok fejezetben pedig
az allt, hogy az Ohm-torveny szisztematikus alkalmazasaval
egyszeruen szamithatok az eredo impedanciak.

Ugyanakkor en a hidkapcsolasoknal is az Ohm-torvenyt
hasznaltam mindig - szisztematikusan, es kerultem
a Kirchoff-torvenyekkel operalast, mert az sokkal
strapasabb volt.  Ram pedig emiatt haragudott a
tanar ur, de nem vegzetesen.
A Weathstone-hid (bocs, ha nem jol irom) szetvaghato ket 
feszultsegosztora, melyek egymast terhelik osszekotott 
allapotban.
Nahat, ha egy ilyen hidat nemlinearis elemekbol 
allitanak ossze, es arra kellene eredo aramot szamolni, 
a feszultseg fuggvenyeben, papiron nehez ugy lenne.

Mar nem tudnam megtenni az Ohm-torveny szisztematikus
alkalmazasaval.:) Az osszekoto agban akar az aramirany 
meg is fordulhat a hidra kapcsolt bizonyos feszultsegen.
Ennek ellenere a hidkapcsolas passziv elemekbol epitve
sajnos nem alkalmas negativ impedancia letrehozasara.
Egy idoben sokat toprengtem, hogy hatha megis,
de aztan feladtam. 

Udv: zoli

Sziasztok!

A genfi gyorsito cime: www.cern.ch

###

Zoli kerdezted:
: Itt a frekvenciakban lathato elteres nem abbol adodik,
: hogy az analog aramkorok eseten kisjelu uzemmodban
: ertendo a rekord, mig a digitalis aramkoroknel
: az erosito elemek kifejezetten nagyjelu uzemmodban
: mukodnek ?

Nem feltetlenul. A digitalis dolgoknak definialt e'lfelfutasi ido kell,
ergo negyszogjel egy halom felharmonikussal. Az analog dolgoknak eleg a
szinusz, es ez is lehet "rail to rail", azaz majdnem gnd-tol majdnem 
Vdd-ig. On-chip LC-oszcillatoroknal pedig -- josagi tenyezotol fuggoen --
tapfesznel nagyobb feszultseg is elkepzelheto.

A nagyjel uzemmod mar csak a "klasszikus" digitalis CMOS-ban van jelen.
Azota kitalaltak pl. a LVDS-t (low voltage differential signaling), ami
emlekeim szerint 200 mV nagysagrendu low-high szintkulonbseggel operal.
Regi megoldaskent pedig lasd a bipolaris ECL-t.

: A masik, ami erdekel, hogy vajon lathato e mar
: az a hatar, mely a digitalis technika esetleges korlatjat
: jelenti ? Gondolok itt a huzalozasoknal fellepo,
: feluleti hullamterjedesre, sugarzasra, skin-hatasra,

En nem latom, igaz engem csak 2,4 GHz-ig erdekel a dolog. :) A mezei
CMOS-ban egyelore a tranzisztorok csatornamerete a korlat ill. az
ultraibolya feny hullamhossza miatt adodo minimalis felbontas. Ezert nem
valoszinu 0,12 um alatti horizontalis CMOS-tranzisztor. A Siemens (?)  
viszont kitalalt egy vertikalis CMOS-tranzisztort, aminek 50 nm
csatornahossza van, annak dacara hogy joval nagyobb (horizontalis) optikai
felbontassal csinaltak. (Aztan ha meg tobb sebesseg kell, lehet
BiCMOS-ozni vagy GaAs-ra atterni.) A frankfurt/odera-i Felvezetofizikai
Intezet szerint kb. 6 GHz-ig sima CMOS lesz, efolott pedig SiGe. Regebben
a GaAs volt a kedvencuk, de aztan rajottek, hogy tul draga az ilyen "kis"
frekvenciakhoz, mint 10..30 GHz. Most attertek a SiGe-ra, amivel a normal
CMOS gyartasi eljarasba SiGe bipolaris tranzisztorokat tudnak integralni
(Motorolaval kozosen).

A huzalozas valoban kezd problema lenni a digitalis dolgoknal (magaban mar
az is kulon muveszet, hogy a sziliciumtol felkuzdik a 6. metallizacios
reteghez a jelet -- hiaba vannak "vizszintezo" lepesek a gyartasi
folyamatban, a femhuzalok hullamvasutat megszegyenito palyakon futnak, ami
a z-koordinatat illeti), ezert az IBM kifejlesztette a rezhuzalozasi
technologiat (de ez is csak a legfelso femreteg, tudtommal). Ez kisebb
huzalozasi ellenallast, ergo kevesebb feszultsegesest es
teljesitmenyveszteseget jelent. Kis frekvenciakon. Nagy frekvenciakon
viszont a skineffektus jobban jelentkezik a jobb vezetokepesseg miatt,
ugyhogy a mostani 800 MHz kornyeken a roka fogta csuka esete all fenn.

Hullamhatas a hullamhossz tizede alatti mereteknel elhanyagolhato, vagyis
1 GHz-nel kb. 2..3 cm-es vezetekhosszig. Eppen ezert a digitalis fiuk
olyan iranyban gondolkoznak, hogy a chip egyes funkcioegysegeinek
kulon-kulon szinkronclockjuk van, es az egysegek aztan egymassal aszinkron
modon kommunikalnak, ezen nehezsegeket kikerulendo. Athallas stb. temanal
pedig megvannak a jol bevalt nya'ktervezesi szabalyok, tovabba
valoszinuleg a digitalis aramkorokben is bevett szokassa valik majd a
komplemens jel feldolgozasa is.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

 irta:

> A masik, ami erdekel, hogy vajon lathato e mar
> az a hatar, mely a digitalis technika esetleges korlatjat
> jelenti ? Gondolok itt a huzalozasoknal fellepo,
> feluleti hullamterjedesre, sugarzasra, skin-hatasra, 
> athallasokra, melyek ellen a vegtelensegig bizonyara 
> nem lehet megbizhatoan vedekezni.

Altalaban a digitalis technikarol nem tudok nyilatkozni, de azt olvastam,
hogy a jelenlegi processzortechnologianak meg kb. 10 eve van hatra, ugyanis
a tranzisztorok nem zsugorithatok a vegtelensegig: ha jol emlekszem a
vezetok kozti szigeteloreteg minimalisan szukseges vastagsaga 4 atom (most
talan ugy 25-nel tartanak).

> Ezt amiatt is kerdezem, mert nemreg azt hallottam egy
> NT-s tanfolyami eloadotol, hogy nem ad 5 evet,
> es 10GHz-es orajelekkel fognak mukodni a PC-ink.
> Hat ez nekem enyhen szolva soknak tunt.
> Szerinte ha vegigneznenk a 80-as evek eleje ota 
> az orafrekvenciak tendenciozus novekedeset,
> akkor ez a 10GHz-re extrapolalas talan meg szereny is
> lehet.

A CPU-k sebessegenek novekedesere Gordon Moore (az Intel egyik alapitoja)
meg 1969-ben allitotta fel a rola elnevezett szabalyt, miszerint a CPU-k
sebessege (pontosabban eredetileg a rajtuk elhelyezett tranzisztorok
mennyisegerol volt szo) 18 honaponkent megketszerezodik. Ez azota is
tobbe-kevesbe all. Jelenleg a leggyorsabb (Intel, AMD) procik orajele
kerekitve 700 MHz (lehet hogy PowerPC-ben van gyorsabb is). Moore torvenye
szerint tehat 1,5 ev mulva 1,4 GHz, 3 ev mulva 2,8 GHz, 4,5 ev mulva 5,6
GHz, 6 ev mulva 11,2 GHz varhato. Az eloado tehat nem tulzott sokat.
Erdekesseg: eppen mostanaban olvastam, hogy a grafikus chipekre Moore
torvenye nem all, ott ugyanis mostanaban 6 havonta duplazodik a sebesseg,
tehat masfel ev alatt 8-szoros (!) a sebessegnovekedes.

> Igazabol azt sem ertem, hogy a szamitogepek
> polgari alkalmazasainal a nagyfelbontasu mozgokepek
> generalhatosagan kivul, minek is ez a flancos
> nagyfreki.
> En azon is csodalkoztam, amikor a web-en bongeszeshez
> a nehanyszor 10kbit/sec sebessegu telefonos adatatvitel
> mellett a regebbi gepekre veszharangot kongattak,
> mondvan, hogy gyenge a teljesitmenyuk az informacios
> sztradara csatlakozashoz.

Nem mindegy hogy ki kongatja azt a veszharangot - ha a szamitogep-kereskedo,
akkor lehet gyanakodni hogy pusztan rad akar sozni egy uj gepet :-)
Az Interneten valo bongeszeshez - ha nem kivansz digitalis videot meg
effeleket elvezni - tenyleg nem kell tulzottan nagy teljesitmenyu PC. Az
atlag felhasznalonal a szuk keresztmetszet mindenkeppen a modem. Akar egy
mezei 486-os is megfelelo teljesitmenyt nyujt ehhez. Ugyanigy a
szovegszerkeszteshez, tablazatkezeleshez sem kell eromu (kiveve, ha
feltetlenul mindig a legeslegujabb Microsoft Office-t akarod hasznalni, az
osszes animalt intelligens bizbazzal egyutt :-)
Viszont van sok egyeb alkalmazas, ahol bizony elkel a teljesitmeny.
Barmifele szamitogepes tervezes, fejlesztes (szoftver, weblap tervezes,
epiteszet, grafika, kepfeldolgozas, animacio, digitalis hangszerkesztes
stb.) eseten gyakorlatilag nincs gep ami eleg gyors lenne :-(
Nem beszelve az olyan mostanaban fejlodo teruletekrol, mint a
beszedfelismeres es -szintetizalas. Egyre tobb programba, rendszerbe
epitenek ilyen - a processzor szamara termeszetesen eleg munkaigenyes -
szolgaltatast; elobb-utobb tenyleg mindennapossa valik hogy az ember gepeles
helyett lediktalja a szovegszerkesztonek a levelet.
Udv,
Peter

Az alabbi iras Dr. Bekes Andras tollabol szarmazik, aki civilben az
Orszagos Munkabiztonsagi es Munkaugyi Fofelugyeloseg elnoke. Udv///Laci

Hogyan epultek a piramisok?
---------------------------

Sokunkat erdeklik a rejtelyes jelensegek, es talan jo nehanyan emlekeztek 
Daniken meg a hasonlo szerzok konyveire-filmjeire, amelyek arrol szoltak,
hogy a kozelebbi vagy tavolabbi multban minden bizonnyal idegen lenyek
jartak a Foldon, mert semmifele mas magyarazatot nem tudunk adni arra,
hogy mikent jottek letre a ... itt aztan szamtalan variacio kovetkezik,
a piramisoktol a kulonfele targyakon es abrazolasokon at akar Ezekiel
konyveig.  Nepszeruek az ilyen eszmefuttatasok, reszben azert, mert sok
dolog valoban nehezen megmagyarazhato - plane tobbezer ev multan - 
reszben pedig azert, mert a racionalis magyarazatok tavolrol sem nem
olyan izgalmasak.

Nos, az alabbiakban vazolt, viszonylag egyszeru mechanizmussal joszerivel 
minden ilyen jelensegre magyarazatot adhatunk. Az ismertetendo magyarazo
mechanizmus nagy elonye, hogy megfelel a tudomanyos elmeletalkotas egyik
alapveto kovetelmenyenek, hogy tudniillik ne feltetelezzunk szuksegtelenul
ujabb tenyezoket, ha a jelenseg nelkuluk is maradektalanul megmagyarazhato.

Az egyszeruseg kedveert hivjuk a magyarazatra szorulo rejtelyes targyakat
piramisoknak (de persze lehetnenek gigaszi kogolyok, szintiszta ritkafem-
targyak, szintetikus antibiotikum-maradvanyok, barmi, amit tudomasunk
szerint az emberi meg 20. szazadi csucstechnikaval is nehezen tud
eloallitani).

Tehat: tegyuk fol, hogy valamikor a 2100-as evekben az emberiseg foltalalja 
az idoutazast. Lehetsegesse valik, hogy a kivancsi emberek vegre kozvetlen
ismereteket szerezzenek a sajat multjukrol. Termeszetesen az ilyen ido-
utazasokat igen nagy ovatossaggal kell vegrehajtani, nehogy a kelletenel
jobban megbolygassak a multat, hiszen a mult megvaltoztatasa a jelenunket
is megvaltoztatna. A megfelelo elovigyazatossagi intezkedesek megtetele
utan tehat megindul a "kozvetlen multkutatas". Csatakat neznek vegig a
torteneszek, nagy emberekkel beszelgetnek el alruhaban az eletrajzirok,
es bizony, jonnek a kinos meglepetesek, ahogy folfrissulnek az emberiseg
ismeretei. Mig vegre valakinek eszebe jut, hogy utana kellene nezni azoknak
a nyomorult piramisoknak is, mert meg mindig nem tudjuk, hogyan epultek.

Visszamennek tehat az idoutazok, mondjuk, 2200-bol i.e. 2550 tajara,
Egyiptomba. Ovatosan szetneznek a sivatagban, hat latjak, hogy epulnek
am a piramisok rendesen. Kozelebb lopoznak, eszreveszik, hogy hatalmas
gepek epitik oket, de olyan szuperszerkezetek, amilyeneket meg 2200-ban
is legfeljebb csak elkepzelni tudnak. Es a gepek kezeloi...
szemlatomast nem oegyiptomiak! De nem is istenek. Modern ember kulsejuk
van. Az idoutazok halalt megveto batorsaggal odalepnek hozzajuk,
megkerdezik, kik ok, es miert epitik a piramisokat.

- Hat nem tudjatok? Ja persze, nem baj, most mar tudni fogjatok.
  Idoutazok vagyunk 2300-bol, nalatok szaz evvel kesobbrol.

- Tenyleg? De miert epititek ezeket a piramisokat? Es honnan vannak
  piramisepito gepeitek?

- A piramisepito gepeket mi fejlesztettuk ki 100 ev alatt. Azutan
  kezdodott a fejlesztes, hogy ti visszamentetek a sajat korotokba,
  2200-ba, es beszamoltatok arrol, hogy mi epitjuk a piramisokat.
  Muszaj volt. Tudjatok, a jelenunk vedelmeben. A jelenunk alapja a
  mult. A multnak nem szabad megvaltoznia, mert akkor ki tudja, mi
  tortenik a jelennel. A piramisokat fol kell epiteni.

  Toletek, korai idoutazoktol megtudtuk a cafolhatatlan tenyt,
  hogy a piramisokat mi epitettuk fol. Surgosen neki kellett latnunk
  tehat a piramisepito gepek tervezesenek - azert, hogy 2300-bol mar
  vissza tudjunk jonni folepiteni ezeket a fortelmes kohalmokat.

  Hogy miert? Hogy meglegyen a multunk. Azert kell folepitenunk a
  piramisokat, hogy itt legyenek! Ha nem epitenenk fel oket - tudjatok,
  szabad akarat meg minden -, akkor esetleg az egesz emberiseg jelene
  folismerhetetlenul megvaltozna.

A piramisokat - vagy akarmiket - tehat azert kellett elkesziteniuk (kulon
erre a celra kifejlesztett csucstechnikaval) a kesobbi, fejlettebb korok
embereinek, hogy igy ovjak a multjukat, amelynek a piramisok - vagy akarmik
- szerves reszei, es mert az idoutazas segitsegevel egyertelmuen kiderult,
hogy ok epitik/epitettek/fogjak folepiteni. Mas nem vegzi el helyettuk.

Igen am, de mint emlitettuk, az idovel babralni veszelyes dolog.  Eleg egy
kis tevedes, a kelletenel erosebb belepiszkalas a multba, es a jelen
megvaltozik. Nos, a 2300-bol visszament idoutazok, a piramisepitok kisse
ovatlanok voltak. Nehany kovet rosszul helyeztek el, a tajolas is egy-ket
fokot hibazott. Megvaltozott a jelen. Nem nagyon, a vegeredmeny nem sokban
kulonbozott az elozo vilagtol, csak nehany aprosagban. Az egyik ilyen
aprosag az volt, hogy az emberiseg ebben a megvaltozott vilagban mar nem
talalja fol az idoutazast.

A PIRAMISOK PERSZE ALLNAK.

Tehat, mint latjatok, semmilyen uj tenyezo feltetelezese nem szukseges
a magyarazathoz. Mai vilagunkban mar az idoutazast sem kell feltalalni
ahhoz, hogy teljes magyarazatunk legyen a piramisok - vagy akarmik -
letezesere. Az elveszett idoutazasos vilagban pedig, mint tudjuk, a
"legeloszor" fogalmanak nem volt igazan ertelme, ezert nem lehet azt a
kerdest foltenni, hogy "De legeloszor ki epitette...?"

Kedves Peter!

Ertem mire gondolsz, igazad is van. Semmi ertelme olyan mondatoknak,
hogy "az en velemenyem szerint ok ilyen es ilyen sebessegunek latjak
egymast". Az egymashoz viszonyitott sebesseg fuggetlen attol, hogy kinek
mi errol a velemenye.

Korom doktor relativitas-cafolo allitasa pedig szerintem nem azon
alapul, hogy krealt sebessegekkel foglalkozik, sokkal inkabb azon, hogy
halvany dunsztja sincs arrol, hogy mi is az a relativitaselmelet.
De talan nem is jo otlet az UFO-magazin-t elemezgetni itt. Meg megerjuk,
hogy buszkek lesznek ra: "Meg az Internet tudomanyos rovata is
foglalkozott elmeletunkkel..." Brrr.

Jano

Meszaros Laszlo kerdezte: 
>Miert megy a feny lassabban amikor nem vakuumban kozlekedik...?
>(hulye kerdes; nem miert, hanem HOGYAN.)
Azert, mert az anyagban elektromos toltesek vannak. Induljunk ki
a kovetkezokbol:
1. Valamely helyen a teljes elektromos eroter az osszes toltesbol
szarmazo eroterek osszege (a tererosseg-vektorok szuperponalodnak).
2. Valamely toltes teret a toltes gyorsulasanak a fenysebessegnek
megfeleloen retardalt erteke szabja meg. Ez a szabaly azt allitja,
hogy ha gyorsul egy toltes, akkor a Coulomb-torvenybol szamithato
tererosseget ki kell egesziteni egy taggal, amely annal nagyobb,
minel nagyobb a toltes gyorsulasa. Ez a tag a toltes tavolsagaval
(es nem a tavolsag negyzetevel!) forditottan aranyos.
Az egyszeruseg kedveert vegyunk nemesgazt, mert annak molekulai
egyatomosak. Az atomok kis oszcillatoroknak kepzelhetok, ahol
az elektronok rugalmasan hozza vannak erositve az atomhoz, es
kiteresuk aranyos az erovel. A nemesgazt (vizet, uveget, ...)
megvilagito feny tulajdonkeppen az elektronkra hato, periodikusan
valtozo kenyszerero, mely rezgesbe hozza az elektronokat. A rezges
frekvenciaja megegyezik a megvilagito feny frekvenciajaval. A feny
a nagy tehetetlensegu atommagokra is igy hat, de azok rezgese sokkal
kisebb amplitudoju, elhanyagolhato gyorsulasu.
Tehat a kulso ter az atomok elektronjait rezgesbe hozza, ezek uj
sugarzasi forrasok lesznek. Az altaluk kibocsatott sugarzas hozzaadodik
az eredeti sugarzashoz, annak  fazisat f(omega)*(n-1)*z -vel aranyos
mertekben visszatolja (n a toresmutato, z az anyagreteg vastagsaga,
f(omega) a feny korfrekvenciajanak fuggvenye). Ezert a hullamhegyek
sebessege a fenysebessegnel kisebb lesz. Ebbol a tenybol mar le lehet
vezetni a fenytores torvenyet, a Snellius-Descartes torvenyt.
A toresmutatora levezetheto keplet:
                          N*q^2
     n = 1 + --------------------------------
             2*epszilon0*m*(omega0^2-omega^2)
N: az atlatszo lemez egysegnyi terfogataban levo (negativ) toltesek szama
m: az elektron tomege, q: toltese, omega0: az atom rezonancia korfrekvenciaja
A kepletbol kiolvashato a toresmutato frekvenciafuggese is.
Egyeb effektusok:
1. Ha nemesgazrol mas anyagra terunk at, a tobbi atomnak az adott atomra
hatasa is jelentos lehet, azt is figyelembe kell venni a toresmutato
kiszamitasanal.
2. A mozgo toltesek a fenyforras iranyaba is sugaroznak, az atlatszo
anyagok feluleterol feny verodik vissza. A visszavert sugarzas a targy
minden belso pontjarol kiindul, az osszhatas a feluletrol valo vissza-
verodessel egyenerteku.
3. Az oszcillator csillapitott, a feny megszuntevel rezgese lecseng.
4. Egy atomnak tobb rezonanciafrekvenciaja is lehet.
5. Vakuumbeli fenysebessegnel gyorsabb hullammozgas is lehetseges:
Kemeny rontgesugarakat uvegen atbocsatva omega>omega0,
omega0^2-omega^2<0, az n toresmutato egynel kisebb.
Ekkor a hullamok tenyleges sebessege > c !
A jelenseg fenysebessegnel gyorsabb jel kuldesere nem alkalmas.
Ahhoz egynel tobb frekvencianak kell a hullamban lennie. Ekkor
viszont a jel sebessege atto is fugg, hogyan valtozik a toresmutato
a rezgesszammal.
Meg ket pelda:
A femek elegge atlatszoak, ha rontgensugarakkal vilagitjuk meg oket.
Ezekre a nagyfrekvenciaju hullamokra a femek toresmutatoja egynel
kisebb.
Az ionoszfera a rovid radiohullamokat atengedi. Az ionoszferanak
ezekre a radiohullamokra vonatkozo toresmutatoja szinten < 1 .

Hivatkozas: Feynmann: Mai fizika, 31. es 84. fejezet 
 
Udvozlettel,
Kalman

Kedves Lista!

Kezembe akadt ket konyv, amiket most egy kicsit ajanlok a nagyerdemu 
figyelmebe.

#1. Dawkins, Richard: Folyam az edenkertbol - Darwinista elmelkedesek az 
eletrol; Vilag - Egyetem sorozat; Kulturtrade; ISBN 963 7826 89 0; 143 oldal; 
960 Ft.

A konyv szerzoje a sokat emlegetett "A vak orasmester" es "Az onzo gen" c. 
konyveket is alkotta. Ez a konyv nagyon kozerthetoen (keves konkretum, sok 
"ravilagitas") ismerteto a szerzo allaspontjat. Nekem kicsit tul konnyed 
volt.

#2. Storch, Volker - Welsch, Ulrich: Evolucio -A szarmazastan tenyei es 
problemai; Springer; ISBN 963 8455 83 7; 263 oldal; 980 Ft.

Ez a konyv nagyon sok konkretummal tamasztja ala az evolucio tudomanyanak 
eredmenyeit. Szamomra kicsit nehez atragni magamat a rengeteg tenyen. Sok 
abraval illusztralt. Meg nem olvastam teljesen altal, igy ennel tobbet nem 
tudok mondani.

Udv From:, a megrekedt

Hat en meg nem vagyok egy vegzett villanymernok, meg csak
most kezdem el irni a diplomat, de en a kov modon tudom:

- Passziv aramkori elem: nem lehet negativ a teljesitmenye
 (magyarul fogyaszto)
- Aktiv ak. elem: lehet negativ is a teljesitmenye, azaz
 energiat bir belefeccolni a rendszerbe.
 (pl a muverosito sajat energiaforrassal bir, azert)

- A linearitas es nemlinearitas kapcsan irtatok, hogy
 teljesulnie kell az U=R*I -nek. na ja.
 Es mi van, ha en azt mondom, hogy U=R(I)*I ???
 Szoval senki nem mondta, hogy az adott aramkori elem minden
 korulmenyek kozott ugyanolyan ellenallast/impedanciat
 fog mutatni. (itt most ne nezzuk a homersekletfuggest meg
 ilyeneket, vegyuk ugy, hogy csak fesz, aram, es ellenallas
 letezik)
 Szoval ha ez az R(I)= const, akkor pl linearis.
 Ha valami emberi epesszel le nem irhato fgv, akkor nem az.
 Ilyenkor szoktunk kozelitgetni mindenfele modszerekkel, pl:
 "hat 10 alatt mondjuk egy ilyen egyenessel, 10 tol 50-ig egy
  masik egyenessel, onnantol meg kozel exponencialisan csokken..."

De ez az egesz vita a glimmlampa kapcsan robbant ki, hogy azert
villog, mert "nem linearis a karakterisztikaja, ezert aktiv elem".
Na ez a teljes kepzavar. Mert nem errol van szo.
A linearitast es az aktiv/passzivsagot az elobb mar leirtam.
Amire a glimmlampas cikk iroja gondolt, az az

 idoinvarians / idovarians   -sag.

Azaz, hogy fugg-e egy aramkori elem karakterisztikaja az idotol,
azaz az eloeletetol...

Kerdes: folyik-e aram (vilagit-e) a glimmlampan, ha 70V-ot kapcsolok ra?
Na ja. Elotte 100V avagy 0V volt rakapcsolva? Mert ha 100, akkor
vilagit, ha 0 akkor nem.
Szoval ez az idovarianssag nem azt jelenti, hogy "egyenes avagy gorbe"
a karakterisztikaja a cuccnak, hanem hogy egy abszcissza ponthoz hany
karakterisztikagorbe huzhato?
Most mindegy, hogy a kulonbozo karakterisztikak kulonbozo idokhoz, avagy
kulonbozo "elozo abszcisszaertekek"hez tartoznak.
Magyarul a glimmes cikkiro azt szerette volna mondani, hogy a
glimmlampa azert fog villogni, mert hiszterezise van.
Marmint a fesz-aram karakterisztikajanak.

 Varom a helyreigazitasokat!