Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2027
Copyright (C) HIX
2002-12-05
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: megall az ido, megall az esz (mind)  78 sor     (cikkei)
2 Re: megall az ido, megall az esz (mind)  14 sor     (cikkei)
3 re: profecia (mind)  27 sor     (cikkei)
4 Csak feketelyuk (mind)  25 sor     (cikkei)
5 paraESPhalalAtlantiszoxigen (mind)  8 sor     (cikkei)
6 Sarkadi Dezsonek (mind)  44 sor     (cikkei)
7 Re naprendszeri keresztkerdesek (mind)  9 sor     (cikkei)
8 kozmikus hoelem 1. (mind)  31 sor     (cikkei)
9 emberi gyom (mind)  65 sor     (cikkei)
10 Marx Gyorgy (mind)  9 sor     (cikkei)
11 Re: agyszazalek (mind)  84 sor     (cikkei)
12 naprendszeri keresztkerdesek (mind)  32 sor     (cikkei)
13 Mikor csodalkozik Kolmogorov (mind)  51 sor     (cikkei)
14 Re: ez, az (mind)  44 sor     (cikkei)
15 Re: lopakodo (mind)  22 sor     (cikkei)
16 Re: para (mind)  27 sor     (cikkei)
17 Re: para (mind)  67 sor     (cikkei)
18 Re: nem hiszek a szememnek? (mind)  25 sor     (cikkei)
19 Re: Nezopont kerdese (mind)  42 sor     (cikkei)
20 Re: halal utan2 (mind)  60 sor     (cikkei)
21 Re: RE: para (mind)  28 sor     (cikkei)

+ - Re: megall az ido, megall az esz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]

Kedves Zoli!

<<<Az, hogy valosagos dolgok egyezese/kulonbozosege,
tapasztalati uton szerzett informaciok alapjan szamszerusitheto.>>>

Igen! Tapasztalati uton szamszerusitheto. Ez mar szubjektiv cselekedet. Az
orajarasa koveti a Napjarasat. Barmikor megtudod mondani, az oramutato
alapjan, hol van a Nap az egen, ha az ora 24-es beosztasu. Maskep kikell
tekints; vilagossag vagy sotetseg van-e. Egyebekre is hasznalhato, amire
szbalyt alkotott az ember.
Barmenyire hihetetlen, olyan mind az vadallatot koveto ado-vevo berendezes,
csak eppen mi hatarozzuk meg, mire hasznaljuk, mit kovetunk (szubjektiv).

<<Ha a vegen, vagy kozben szamlalsz is, akkor ez meres volt.
Amikor idot merunk, az idomero eszkoz periodikas elemi
esemenyeket produkal (legtobbszor), s ezen elemi esemenyek
szamatol fuggo szamot kapunk.>>>

Ha az ember ezt akarja kovetni, akkor igy koveti, mert szubjektiv szabaly,
lehet valogatni.

<<A mindenkori jelenallapot valtozasat eszlelve, emlekekre is tamaszkodva
az ember tudata kepes a kepzeletet hasznalva becslessel meghatarozni
mennyi ido telt el. Pl. a feleseg igy szol - Hol csavarogtal ? Ennyi ido
alatt en ketszer is megjartam volna az utat!>>

A villanyaramot erzem anelkul, hogy tudnek valamit rola (akar az ujszulott
is), es meg sok egyebet,
mert objektiv letezo. Az idot csak tudatosan, ha megtanultam, erzekelem, de
inkabb csak hosonlitom. Nincs fizikai hatasa, nem objektiv.
Az en felesegem meg azt mondja; mar vissz is jottel, ugy eltelt az ido,
erszre sem vettem

<<<Az ido meresenel legalabb 2 egymast koveto esemeny
bekovetkeztet kell tapasztalni. A ket esemeny fellepte
valt ki hatast a meroeszkozbol.>>>

Ha ket egymast koveto esemeny jon szamitasba, akkor szukseg van az
emlekezetre, vagy az adatrogzites valamilyen formajara. Emberi tudat nelkul
nem megy(szubjektiv ).

<<Az idomeres is feltetelezi, hogy a vizsgalt rendszertol energiat vegyen at
a meroeszkoz.>>

A meroeszkoz egy mechanizmus, van sajat mozgasa, termeszetesen energia aran,
de az altalam megtanultat olvasom le rola. Mikor mire van szuksegem.

<<<Azt is irtam, hogy a Dirac impulzus 'elrontasaval' - ami
szamtalan modon es kovetkezmennyel tortenhet - olyan elvi
folyamatokat produkalhatunk korlatlan szamban, melyek minden
lathato elozmeny nelkul, ugrasszeruen kezdodtek el.>>>

Vagy anyagi kolcsonhatas, hatas, vagy Isten akarata.

<<<A valtozatlansag latvanya mogott azonban az all, hogy az
impulzust elvben alkoto, fuggvenyekbol allo sorozat tagjai
a valtozasokat tokeletesen elrejtik elolunk egy kritikus
pillanatig.>>>

A fuggvenyeket mi vezetjuk le. Van valamilyen, "elolunk rejtett" mozgas, ha
van fuggvenye.

<<Nem is ertem, az elmeleti fizikusok miert nem krealnak
a laikusok szamara kulon idegnyugtatoul egy hasonlo
modellt. :) >>

Regi, emberi szabaly; aki maskep tud valamit, mind Te, az "NAIV", aki mas
Istenben hisz, mind Te, az "BARBAR", de ez forditva is ervenyes.
Ezt valaki ugy fogalmazta meg; a matematikaja mukodik. Bizonyitasa sose
lesz! A filozofusok is, a filozofia alaptorvenye (szabalya) alapjan sok
mindenre kovetkoztet.nek. A termeszetben
nincs "nulla", nincs ket egyenlo dolog. Az osszeadas, szorzas, a szamokon
kivul lehetetlen, ha nem kotunk komprommiszumot ; ezeket a dolgokat,
egyenlonek "tekintjuk.".

Udv. Szocs
+ - Re: megall az ido, megall az esz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]

<<<Igen, van ilyen vallasos elmelet: az isten megteremtette a "Nagy
Bumm"-ot, azota pedig nem szolt bele semmibe. Ugyes elmelet (igen sokaig
biztos nem lehet cafolni), de Math mindjart levagja Occham
borotvajaval...
A tudomany jelenleg eddig a jelensegig tud allitani valamit, utana
ugyanugy talalgat, mint a vallas vagy barmilyen masik modszer. A
kulonbseg az, hogy a tudomany nem mondja azt, hogy "ezt koll hinni" (ez
egy Biblia alcime), valamint azt sem, hogy mindent tudna (a vallas igen,
mindkettot). Amit tud, azt viszont jobban tudja, mint barmelyik vallas.>>>

Igy egyetertek. A Bumm-ot kivalto ok, vagy micsoda, es az elotte valo, nem
egyebb mint "talalgatas", matematikai kovetkoztetes.
+ - re: profecia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado : Kiss Laszlo

<<<En azt hiszem, hogy hitbeli beallitottsagtol (ateista - hivo)
fuggetlenul keptelenek az emberek eszrevenni azokat a dolgokat
amelyekre buszkek lehetnek, amiert erdemes elni>>>

Egy dolog biztos; az emberi ertekeket nem lehet egysegesiteni. Ezt sokan
megbrobaltak es probaljak mai is. Mindenkinek azert erdemes elni, amit
"omaga" erdemesnek tart.
 .
<<<Csak a vagyalmokat es egyeb hiu felesleges dolgokat kergetnek.>>>

Ezet csakugyan kuzdeni kell! A tobbit olcson megkapod.

<<<Nem onmaguknak hanem egy torz vilagkepnek akarnak megfelelni .
(lasd media, valo vilag, big brader, farm, stb.)>>>

Az a hitkozosseg megelegedett, ahol gazdagok a tagok, mert azok tamogatjak a
kozosseget. A penz itt is ertek.
Egy ma is elo iro mondta: minden letrejott, ami ellen az egyhazak kuzdottek,
a tortenelem folyaman, es minden veszit abbol, amiert az egyhazak kuzdottek,
a tortenelem flyaman.

En csak annyit tudok; folyamatosan valtozik a vilag , amit nem tud senki es
semmi megakadalyozni, csak korlatozottan, idei-oraig. A vilag torvenye!

Udv. Szocs
+ - Csak feketelyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az Origo szenzaciokent kezeli az NGC 6240 jelzesu galaxis magjaban
tevekenykedo dupla feketelyukat, melyek egymas korul keringenek alig 3000
fenyevnyi tavolsagban:
<<Általánosnak mondható, hogy egy galaxismagban egy fekete lyuk van,
amelynek tömege arányos a galaxis tömegével. Az NGC 6240 jelzésű
galaxisról azonban már korábban gyanították, hogy itt "két dudás van egy
csárdában", a rádió-, optikai- és infravörös tartományban végzett
megfigyelések alapján, amelyek egy kettős magot mutattak. Mindez azért is
lehetségesnek tűnt, mert az NGC 6240 két kisebb galaxis összeolvadása
során keletkezett, s ún. csillagontó (starburst) galaxisnak számít: az
egyesülés során összenyomódott por- és gázanyagból a megszokottnál sokkal
hevesebb ütemben alakulnak ki a csillagok.
A Chandra "röntgenszeme" most átnézett a centrumot övező anyagfelhőkön, s
bizonyossá vált: a magban két szupertömegű fekete lyuk tartózkodik,
amelyek egymás körül keringenek. Egymástól való távolságuk kb. 3000
fényév. Jelenleg mindkét fekete lyuk aktív, azaz intenzíven maga köré
halmozza környezetének anyagát, s a tömegbefogási korongban lévő atomok
heves röntgensugárzást bocsátanak ki. A becslések szerint néhány
százmillió év múlva egy katasztrofális esemény során összeolvadnak,
gigászi mennyiségű sugárzást és gravitációs hullámokat bocsátva ki. >>

  Ha az idezetet megfigyeltuk, kiderul, hogy a kozponti feketelyuk tomege
altalaban megegyezik az egesz galaxis tomegevel. Akkor pedig nem ertem
miert ertelmetlen anyagsurusegrol beszelnunk feketelyukak eseteben?
    Udv. Csaba.
+ - paraESPhalalAtlantiszoxigen (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Sloan!
)

Azt szeretnem tudni, hogy az "informacioidnak" mi az eredete.
Konkretan kik voltak az elsok, akik ezeket a "nagyszeru" "tenyeket"
kozkinccse tettek?

Gogy
+ - Sarkadi Dezsonek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Dezso


Nehany jelentektelen momentumot hadd fuzzek hozza cikkedhez.
Irtad:

<<DOBO ANDOR neves matematikusunk azt mondja, hogy a relativitaselmelet csak
50 s
zazalekban keszult el. A munkaiban a metrikus tenzort (1,1,1,-1) alakban
(szeri
nte ez a hiperbolikus ter) es (1,1,1,1) alakban is (szerinte ez az
elliptikus ter) egyforman fizikailag ertelmezhetonek tartja.>>

Majd igy folytatod:

<<Dobo Andor megtalalta a masodik
lehetoseget. Lehet, hogy Einstein ennyire szorakozott volt, hogy nem vette
eszre a masodik lehetoseget???>>

Hamis.
Dobo Andor egy szoval sem allit olyasmit, hogy a relativitas csak 50 % ban
kesz, marcsak azert sem, mert ertelmetlen allitasokat nem tul ertelmes dolog
tenni.
Hogy Einstein mennyire volt szorakozott, arrol nekem ugyan tudomasom nincs,
amde ettol fuggetlen teny az, hogy Dobo Andor nem talalt meg semmilyen
"masodik lehetoseget".
Dobo Andor az egadta vilagon semmi mast nem csinalt, mint tett egy, a
relativitashoz kapcsolodo, szorakoztato es erdekes matematikai utazast. Dobo
Andor pontosan latja es tudja, hogy a korottunk letezo univerzum terideje
hiperbolikus, amint ezt empirikus tapasztalataink mutatjak, ugyanakkor azt
allitja, hogy mindettol fuggetlenul nem zarhato ki, hogy letezik a
vilagegyetemnek oly eleddig ismeretlen terulete, ahol a terido nem
hiperbolikus, hanem elliptikus.
S Dobo Andor semmi mast nem tett, mint matematikailag megvizsgalta ezt a
lehetoseget, matematikailag megfogalmazta a relativitast elliptikus terido
eseten.
Ez ketsegkivul erdekes szellemi kaland, de - fajdalom - nem tobb ennel. A
fizika nem matematika.


Fotiszteletem


Voland
+ - Re naprendszeri keresztkerdesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok
Tenyleg ez a centrifugalis ero a szemleletes magyarazat a 2 dagalypupra.
Mi tortenik, ha nincs keringes, centrifugalis ero sincs, akkor hogy
alakulnanak a dagalypupok?

http://casa.colorado.edu/~ajsh/movies.html
Koszonom a linket, nezegetem, hianypotlo dolgok :)
mar csak interaktivitas kellene bele, meg 3d-s grafika :)
Sanyi
+ - kozmikus hoelem 1. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Janos irta:
>Ha lenne egy nulla kelvines olomgombom, nulla fajhovel, en lennek a
>csaszar.
>Csak egy termoelem kellene, hiszen a nulla kelvines olomgomb ezt a
>homersekletet vegtelen ideig megtartja, a vilag meg egyelore melegebb, 
>a homersekletkulonbseg pedig vegtelen sok energiat termel nekem.
Bocs, de a 0-va valt fajho az miert jo ?
Barmely csekely behatasra felmelegszik. (fotont neked nem irhatok, 
mert nincs, bar csoda tudja - ha _vegtelen_ Univerzumban vegtelen 
az o sajat maga velte sebessege...? :)

Ha mar hoelemnel es energiainsegnel tartunk, es a fekete lyuk is
porondon van, azok elegge hidegnek szamitanak. Ha egyszer hidegebb
es ritkasabb lesz az Univerzum, fogunk egy fekete lyukat, amire
gyurut huzunk, mely 2 fe'le fembol keszult, es persze porog 
a lyuk korul veszettul, hogy be ne horpadjon a gravitaciotol, 
aztan mar csak le kell rola szedni a delejt szenkefevel. 
Ha nagyon sebesen porog, akkor a kozmosz maradek csekely sugarzasa
oktavokat transzponalodik a forgo gyurun tapasztalhato Doppler
effektus miatt, es a sugarzasok zuhanasa miatt is, igy egesz jo 
melegen suthetik kivulrol, mikozben bentrol kisebb a kifele jovo
teljesitmeny, ami eri.
A gyuru porgese ugyan fekezodne a sugarzastol, de ha axialisan
rugalmasan osszenyomhato, megis sokaig tarthatna a fordulatszamat,
amint szukulve egyre beljebb kerul.
Cso-gyuruben meg me'g akar lakni is lehetne a lyuk korul egy ideig, 
s mert villany is volna, akar meg TV-t is lehetne nezni. :)

Udv: zoli
+ - emberi gyom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zoli irta:
 >En meg egy masik elmeletrol hallottam, mely tovabbi megvilagitast
 >ad. Megpedig, hogy az ember az allatvilag ill. a termeszet
 >szamara olyan mint a novenyvilagban a gyomok, tehat az ember
 >tulajdonkeppen gyom.
 >Namost ellenszerkent csak fogamzasgatlokrol hallottam, de
 >pl. novenyi gyomok ellen kornyezetkimelo modon allitolag ugy
 >is lehet vedekezni, hogy az adott teruletet befuvesitik, es
 >rendszeresen nyirjak. (elofordul meg olykor, hogy tehenekkel,
 >kecskekkel, lovakkal, stb. nyiratjak benzinmotoros gepek helyett)
 >(A fu asszem nem gyom, mert a buza is valami fu fe'le, ha jol tudom.)

A buza valoban fufele, de ettol meg a fu lehetne gyom, ugyanis
gyakorlatilag minden termesztett novenyunknek van valami rokona,
amit gyomnak tekinthetunk.

A gyom egyebkent teljesen emberkozpontu fogalom, a termeszet
szamara nincs olyan, hogy valami gyom:-))

Vannak viszont un. K-strategistak es r-strategistak. Ezek a kifejezesek
a populaciodinamikat leiro MacArthur-fele egyenletbol jonnek:
dN/dt = rN (1 - N/K)
ahol N a populacio merete, r egy belso novekedesi rata (optimalis esetre),
K pedig a kornyezet eltartokepessege (az a populaciomeret, ahol dN/dt = 0).

Ha a kornyezet eltartokepessege nagyon nagy, akkor dN/dt=rN, tehat a
szaporodasi rata (r) a lenyeges, es exponencialisan novekedo populaciot
kapunk. Telitett kornyezet eseteben a K hatarozza meg a populacio
meretet, mint felso hatarertek, tehat a szaporodas sebessegenek
nincs jelentosege.
Bar ez a logikai egyenlet tulajdonkeppen csak leiro, es semmit nem
mond a hatterben mukodo mechanizmusokrol, megis egesz jo
elorejelzest adott az elovilagban megfigyelheto tulelesi-szaporodasi
strategiakra.

A gyomoknak nevezett novenyek r-strategistak. Gyorsan novo",
rovid generacios ideju, sok utodot, magot termelo novenyek, ezert a
szabad, bolygatott teruleteket gyorsan ellepo novenyek ezek.
A kompeticios kepesseguk viszont nagyon kicsi, igy nem tudnak
hosszutavon versenyezni a K-strategistakkal. Ezek ugyan lassan
nonek, kevesebb utodot hoznak letre, de azokrol jobban gondoskodnak.
Igy a beallt, un. zaro tarsulasokban a K-strategistakat talaljuk.

Persze gyakori a kevert strategiaju faj, es sok arra is kepes,
hogy valtson egyikrol a masikra.

Lathato tehat, hogy a szantott, asott foldeket az r-strategistak lepik
el eloszor, ezert ezeket hivjuk gyomoknak, mig a K-strategistaknak
hosszu-hosszu evek kellenek, hogy atvegyek az uralmat, de
hosszutavon ovek a gyozelem.
Hacsak nincs valami allandosult perturbacio jelen.
Ilyen lehet az allando legeles pl. A szaraz sztyeppeken megjeleno
fufelek ehhez alkalmazkodtak kivaloan:
Hajto rugyuk, a csucsrugy nem fent van a noveny tetejen, hanem
lehuzodott a levelek koze, gyakran egeszen a gyokerekhez. Igy
a legelo allatok csak a leveleket tepik le, nem a csucsrugyet, amelynek
regeneralasa hosszu ido es energia. Igy a fuvek folyamatosan nohetnek
a legeles (illetve a funyiras) ellenere, mig a (ketsziku) gyomok ezt mar
nem birjak.

Mint lathato a fentiekbol, az ember alapvetoen K-strategista
(lassu fejlodesu, hosszu eletu, keves utodjat sokaig gondozza), tehat
nem gyom.

Gabor
+ - Marx Gyorgy (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudomany irant erdeklodok,

szomoruan olvastam a hirt: Marx Gyorgy professzor mar nincs
velunk. Kevesen tettek tobbet a magyar tudomanyert, a tudomany
nepszerusiteseert. Nagy szerencsemnek tartom, hogy olyan ev-
folyamba jarhattam, ahol O tanitott.  Emleke es a szellem, amit
atadott maradjon velunk

Kota Jozsef
+ - Re: agyszazalek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

go'be':
>Ha jol emlexem, akkor itt a TUDOMANY-on adott valaki egy
>tetszetos magyarazatot a nagy agymeret kialakulasara.

Nekem nem fer a fejembe, hogy miert ne novekedhetne tovabb ?
Ugyanis ma asszem elfogadott magyarazat, hogy a szulocsatorna
nem tette lehetove a nagyobb fejuek problemamentes megszuleteset,
azaz mintha gyakorlati okok miatt limitalodott volna, ami 
amugy elonyhoz juttatta volna a szuletoket.
Ezzel 2 gondom van. Egyreszt gyerekkorban kisebb a fejunk, 
tehat kesobb meg novekszik. Miert is ne nohetne nagyobbra utolag,
mas pogramozottsag szerint, ha az szelekcios elonyt nyujt ?
(Mondjuk ha maskent nem, hat szuletes utan bebabozodnank, s 
aztan irdatlan nagy fejjel bukkannank elo, mindenki remuletere. :)

Masreszt kulonfele fejmeretu embereket lathatunk, de
a szellemi kepessegekhez aligha van koze a fejmeretnek.
(Talan meg a szulocsatornahoz se sok.)
Tovabba a szulocsatorna is bovulhetett volna, legfeljebb
terjedelmesebbek lennenek altalaban a nok.
Vannak is az atlagnal terjedelmesebbek, tehat ha a nagy 
fejmeretnek lenne elonye, akkor az alkatilag terjedelmesebb
nok kene legyenek tobbsegben, de nem hiszem, hogy igy lenne.
(Persze az extrem terjedelmu noket ma mar kiszelektalna az
ehinseg, mert beszorulnanak a szupermarketek polcai koze :)

Felsorolom nem tetszetos egyeni elgondolasaim: A szokasosnal
nagyobb fejmeret a magas viztartalma, s igy a tehetetlensege 
miatt nehezseget jelent az onvedelemben. Konnyebb celpontkent 
is szolgal, es az ellenfel okle, kavicsai, nyila, dardai, 
stb. elol elol nehezebb elhajolni. 
Menekules kozben elesve is nagyobbat koppanna.
Szemeink tavolsaga is magyarazatra szorul, mert 
jellemzo lehet arra, mifele eletmodhoz alkalmazkodott.
Az, hogy 5m-nel messzebbre tererzekunk mar becsaphato,
arra is utalhat, hogy az ennyire kozeli ellenfel tavolsaganak 
es termetenek pontos felmeresere szukseg volt. 
(Ha megtermett a szembenallo, akkor usgyi, menekules,
ha nem akkor csak jojjon, leakasztok neki par langost. :)

Egy masik agymereti teoriamat csak megismetlem itt, nehogy 
feledesbe menjen.
Ha az evolucio soran hosszu idore rakenyszerultunk a
kannibalizmusra (pl. jegkorszak, vagy egyeb miatt) akkor
a prionnal fertozottseg eselye megnohetett. Ha a prionok
viszonylag lassan szaporodtak a fejekben, de jelentos 
tartalek (redundancia) volt az agysejtek szamat illetoen,
akkor a fiatalembereknek meg eselyuk volt az utodnemzesig
eljutni, mig a kisebb agyterfogat kisebb sejtszammal koraibb 
elhulyulessel vagy halallal jart akkoriban a prionok miatt, 
tehat a kesebb agyu egyedek kihullottak az evolucio rostajan.
Amint a kannibalizmus hatterbe szorult, kiderult, hogy
a 'kitisztult' agyak redundanciaja addig szokatlan, es 
szerfolott elonyos kepessegekekhez juttatta az embert.

Az osemberek alacsony atlageletkora akar teoriam 
igazolasa is lehetne, de nyilvan nem artana talalni
olyan jegbe fagyott konzervalodott osoket, akiknel
a prionok nyoma meglenne. Csak akkor kerulok be a tankonyvekbe.

Mas: Evtizedek ota folyik a szornyulkodes a taplalekok szintetikus 
szerekkel kezelesen, es altalaban a kemikaliak kartekony hatasairol, 
mikozben az ifjusag meg akkorara no a szmogban, hogy hamarosan uj 
szabvanyokat kell bevezetni, mert hajolniuk kell, hogy ne verjek 
be a fejuket es a hagyomanyos szekeken sem tudnak kenyelmesen ulni. 
Lehet, hogy a szulocsatornak maradtak olyanok, amilyenek voltak, 
viszont a fejmeret a testtel aranyos hosszanti novekedesnek indult ?
Azelott talan volt valami hatranya az atlag testmagassag 
novekedesenek, de mi lehetett az ?  
Vagy aki kilatszott a magas fubol, vagy a kukoricasbol, stb.
azt konnyebben lenyilaztak meg kolyokkoraban ? Alacsony agu fak 
kozott eltek az emberek es nehezkes volt a magas termetu
teenagerek futkosasa, es ragadozok aldozatava valtak?
Es ma mi a novekedes oka ? Igazi szelekcios hatas nem latszik.
Esetleg a nagyobb magassagot orokito spermiumok veletlen folytan 
furgebbek ha a reginel szennyezettebb kornyezetben el az apa ?

Es az mibol ered (megpedig igazoltan), hogy nagyobb haboruk utan 
tobb fiu szuletik ?
Magyarazatat nem tudom, de roppantul hajlok arra, hogy az emberiseg 
biologiai fejlodeseben a fizikai es lelektani hadviseles kiemelten 
lenyeges tenyezo volt mindig is.

Udv: zoli
+ - naprendszeri keresztkerdesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Koszonom mindenkinek a valaszokat.

: Ha a korona latszik, akkor gyu"ru"s napfogyatkozas a neve.

En ott tartok, hogy teljes napfogyatkozasnal latszik a korona. Gyurus
napfogyatkozasnal a napkorong gyuruje olyan fenyes, hogy a korona nem
latszik. Amin en kiakadtam, az a *pontosan* kitakaras, mivel "pontosan"
csak a matematikaban letezik es sehol mashol. Tehat elvileg megvolt az a
lehetoseg, hogy 1) teljes napfogyatkozaskor a koronabol is kitakarunk
valamit vagy 2) igazabol a teljes napfogyatkozas is gyurus napfogyatkozas,
csak a gyuru olyan kicsi, hogy meg nem halvanyul el mellette a korona.

###

Apaly-dagallyal az a bajom, hogy huszmillio elmelet van a holdtavoli
pupra. Amiket en lattam a weben tudomanyos(nak tuno) oldalakon, mielott
megkerdeztem volna: 1)  centrifugalis ero, ahogy itt irtatok 2) a Hold
"kihuzza" a Foldet a viz alol (szinten irtatok) 3) a Hold vonzereje
elasztikusan deformalja a Foldet. A Fold a holdfeloli oldalon "behorpad"
(mert a kozos tomegkozeppont a Fold belsejeben van) es a viz odafolyik. A
tuloldali puppal viszont csak egy fe'l mondatban foglalkoznak, hogy ott a
Fold kidudorodik es azert van ott is vizpup (ezen logika szamomra nem
vilagos, mert szerintem egy puprol lefolyik a viz), lasd
www.uni-muenster.de/Physik/DP/lit/Diverses/ebbeundflut.pdf 4. oldal 4)
mert Amerika eszak-del iranyban ketteosztja a vilagoceanokat (kozelebbi
magyarazat nincsen)


Udv,
marky
+ - Mikor csodalkozik Kolmogorov (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudomany!

Sokaig haboztam, hogy hozzaszoljak-e "math" es masok (Kota Jozsef,
Kovary Peter, Szokoly Gyula) vitajahoz, leven hogy a valoszinuseg nem
a szakteruletem (inkabb a bizonyossag :-) ).

Megis, ugy latom, hogy egy ismert dolog elkerulte a szives hozaszolok
figyelmet, elsosorban math-et: hiszen o hivatkozott is Kolmogorovra
(2003. szam), aki pedig mar tudta, hogy gyanusan egyforma sorozatok
_nem_ veletlenek, meg ha az a priori valoszinuseguk nem is
kulonboztetne meg oket az igazi veletlen sorozatoktol.

Ez a dolog - pontosabban "tudomanyos teny" - a Kolmogorov-bonyolultsag
fogalma. Ennek reven azok, akik azt hiszik, hogy tobb heten keresztul
ugyanaz a szamotos (-hatos, akarmi) megjelenhet a bergengoc lottoban,
es ez semmi feltunest nem kell hogy okozzon, megertik, hogy ez
megsincs igy: bizony, csodalkozniok kell, mert a sorozat (jo esellyel)
nem veletlenszeru.

A mellekelt magyar nyelvu hivatkozas Tom Stoppard: Rosencrantz es
Guldenstern halott c. dramajanak Kamra szinhazbeli eloadasat idezi,
aholis a nezok megsejtik, hogy ha (penzfeldobaskor) egymas utan mindig
fejet talal Rosencrantz, akkor ott valami nem stimmel. Math szerint
ezen nem kene csodalkozniok, Stoppard es Kolmogorov szerint
igen. Minel hosszabb a szabalyszeruseg, annal inkabb.

A Kolmogorov bonyolultsag vegtelen veletlen sorozatokrol szol, a
lenyege, hogy algoritmussal eloallithato sorozatok nem
veletlenszeruek; masszoval egy veletlen sorozatnak "kozel
osszenyomhatatlannak" kell lennie ahhoz, hogy az legyen, ami.

Kinalkozo parhuzam a zajos zenei (magno)felvetel esete. Ha feleakkora
sebesseggel jatszuk le, a zene ugyan egy oktavval melyebben szol, de a
zaj nem, az ugyanolyan marad: na, az az "igazi", veletlen "feher zaj".

Ez a hozzaszolas kizarolag arra vonatkozik, hogy szamok (betuk, jelek,
esemenyek, dolgok) hogyan ismetlodhetnek ahhoz, hogy a sorozatot
veletlennek tekintsuk. Azaz - szamomra legalabbis - mindebbol semmi
nem kovetkezik az elet keletkezeserol, annak eleve elrendeltetett
(avagy sem) mivoltarol.

Udvozlettel     Gaal Tamas

Hivatkozas:

Li, Vitanyi: An Introduction to Kolmogorov Complexity and Its
Applications (2nd ed. Springer 1997)

www.cwi.nl/~paulv/kolmogorov.html 

Ronyai, Ivanyos, Szabo: Algoritmusok (Tankonyv, Typotex 1998)
+ - Re: ez, az (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi!

> Ha olyan hasznos a klinikai halal akkor miert nem hal meg az ember egy
> kicsit gyakrabban? Mondjuk orankent egy-ket percre es akkor a masok
> gondolatait beszed nelkul is ki lehetne hallgatni, a kulonbozo termeszeti
> veszelyeket is elore lathatna az ember stb. Ez nagyon nem terheli meg a
> szervezetet, csak a lelek lesz megmozgatva...

Meghalás nélkül is képes az ember testenkívüli élményre, de amint már
egyszer írtam valahol, ez is olyan, mint minden más ismeret: gyakorolni
kell, hogy tudd csinálni. Senki sem születik úgy, hogy tud járni, pedig nagy
részünknek van lába.
Egyébként tökéletesen igazad van, miért nem? Csak rajtunk múlik. Tanuld meg
és alkalmazd!

> Amugy mi az a klinikai halalban amire a lelek kiugrik (illetve visszater)?

Mire gondolsz pontosan? A hatásra, ami miatt elhagyja a testet, vagy térbeli
koordinátára? A hatás a fizikai test életfunkcióinak megszűnése. Ez a
biológiai rész: ha nem lélegzik, leáll a szíve, stb. amiknek valamilyen
trauma lehet az oka, illetve öregkorban szimplán a végelgyengülés. A
klinikai halál csak orvosi kifejezés, azért vezették be, mert vissza tudtak
hozni valakit, és valamnek nevezni kellett a köztes állapotot. Hiszen orvosi
értelemben halott volt, nem lélegzett, nem vert a szíve, de mégis feléledt.
Ez az állapot azonban nem különbözik sokban attól, amikor álmodsz, és a
szellem szintén elhagyja a tested. A bibi ott van, hogy ha túl nagy a
roncsolódás, az agy nem kap oxigént több mint 5 percen át, a vérkeringést
nem tartják fenn mesterségesen (lélegesztetés, szívmasszázs), akkor a test
életképtelenné válik, ti. elkezd bomlani, mint minden szerves anyag, ami nem
él. (kivágott növény, állati tetem, emberi hulla egyre megy) Ha az orvosok
visszaállítják az életfunkciókat, akkor a szellemnek ott van a lehetőség a
visszatérésre. Ha nézed a vészhelyzetet, amikor kiütik a defibrilátorral, és
visszajön a szinuszritmus, akkor tért vissza.
Kimenni még a baleset helyén szokott általában (ha balesetet szenvedett
egyáltalán) egy fizikai sokkhatás (pl: erős ütés) alkalmas arra, hogy a
szellemet "kiüsse" a testből, de ha az nem sérült meg maradandóan, akkor jó
esélyel visszatér, ha valaki lélegeztetni kezdi, vagy újraélesztik. Ha a
kórházban "hal meg" ott ugyan az a helyzet. Valamilyen trauma hatására a
szív leáll, és a szellem elhagyja a testet. Itt jobb a helyzet, hiszen
kéznél van az orvos, aki megmentheti.
Megvan a maga irodalma a halálközeli élményeknek is, ha érdekel, ajánlhatok
pár könyvet.

Sloan
+ - Re: lopakodo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi!

> >hogy pontosan mivel szedték le. Tudja valaki?
> Legvedelmi agyuval szep lukacsosra lottek, mutattak egy darabot a
> TV-ben.
>

Ezzel kapcsolatban csak az a bibi, hogy az F-117 es nagy magasságú bombázó,
amit az Öböl háborúban pl. úgy használtak, hogy be sem lépett az iraki
légtérbe. Odamentek a határhoz, kioldották a lézerirányítású siklóbombákar,
amiket mindig az a gép vezérelt, amelyik legközelebb volt a határsávhoz. Ha
túl közel ért, akkor átadta az irányítást a következőnek, és a libasorban
haladó kötelék végére állt be. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy
nehány méterre követték egymást, volt az néhány kilóméter is. Ezt a játékot
a becsapódásik folytatták.
Akkor meg mi a fészkes fenét keresett földközelben Jugoszlávia felett?

Bár Szakács-Vass Sándor szerint SA3-as rakéta volt a tettes, de akkor
viszont valahogy tényleg be lehet mérni. Hacsak nem véletlenül találták el
:-)

Sloan
+ - Re: para (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi Szali

> http://randi.org/research/index.html
> _Semmifele_ magyarazatra nem kivancsiak. Csak a parajelensegre.
> Teljesen erdektelen, hogy a tudomany hol tart eppen.
>

Érdekes hely! De én nem ilyen dologról beszéltem. A lényege a mondandómnak,
hogy manapság a tudomány betonbiztosnak tart olyna elméleteket, amelyek
szinte napi rendszerességgel dőlnek meg. Ez kb olyan, mint amikor egyesek
ragaszkodtak a lapos Föld és később a Földközpontú világ téves elméleteihez
csak azért, mert erdekeik így kívánták, és mert sokkal kényelmesebb volt. A
tudomány hajlamos elméleteket gyártani, ezeket megfigyelésekkel
alátámasztani, majd körömszakadtáig védelmezni azt, ahelyett, hogy a
megfigyelésekből indulnának ki, és az elméleteket alakítanák a megismert
világnak megfelelően. Az anyagról alkotott elképzeléseink is olyan távol
állhatnak a valóságtól, mint az a feltételezés, hogy leesünk a világ
széléről.
Amíg nem volt néhány bátor ember, aki ki merte próbálni, addig senki sem
hitte el, hogy hamis is lehet ez az elmélet. Ha ma lennének kísérletező
szellemű fizikusok, akkor olyan távlatokat nyitnának meg ebben a
tudományban, amiket gondolni sem mernek még. És ezt az utolsó mondatot
vehetitek szó szerint is!

Üdv

Sloan
+ - Re: para (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> >Az emer agyának kb 5-9%-át használja ki átlagosan. Hova kellene akkor
fejlődni
> ?
> Emer?

Bocs, túl gyorsan gépelek, néha lemarad egy-egy betű :-)

> Errol mar szo volt: az agy ugy fejlodik, ahogy hasznaljuk - es nem
> tudjuk, hogy max. mennyire fejlodhet. Ez az 5-9% nagyon durva becsles,
> es ez is csupan a tudatos gondolkodasra vonatkozhat, mert mas teruletek
> sokkal hatekonyabbak.

Ebben igazad van, és tényelg arra vonatkozik, de a más területeket illetően
a mai napig sem ismerjük az agyat, mint rendszert. Nem tudjuk, hogy melyik
része miért felefős, csak aktívabb és kevésbé aktív területeket tudunk
mérni, bizonyos helyzetekhez kötve. És még valami: a gondolatot semmilyen
módszerrel nem vagyunk képesek mérni, holott az is valami energia, mi más
lehetne?

> >ESP-nek nevezik, (Érzéken Túli Észlelés) és már régen kifejlődött. Csak
> >kevesen használják.
> Es aki hasznalja, annal is statisztikai modszerek kellenek, hogy ki
> lehessen mutatni, es o sem mindig tudja, hogy most eppen "hasznalta",
> vagy talalgatott, stb. Erzekszervenek ez igen silany...

Hát, ilyet azért nem mernék állítani. Tudod, hogy a KGB és a CIA mennyit
költött a hidegháború idején arra, hogy "különleges" képességű embereket
használjon a másik ellen. Oroszország közepéről titkos laboratóriumok
mélyéről fürkészték az amcsikat és viszont. Tudományos módszerekkel szűrték
ki az alanyokat, és hittek benne!
Később a Spektrumot említed: láttam nemrég egy filmet, ahol az FBI olyan
embereket használ eltűntek kutatására, akik ESP-vel rendelkeznek. Több
esetben lerajzolta a fickó azt a helyet, ahol a hullát elásták, és meg is
találták ott a közelben. A rajz és a helyszín képe megegyezett. Ez talán
silány?

>
> > Azért, mert ez nem mindenki által elfogadott, de attól még
> >tudomány. Parapszichológia. Ezzel kapcsolatban kérdeznék néhányat:
> Ha arra a reszere gondolsz, ami tenyleg tudomany... de az sajnos csak
> egy nagyon kis resze.

Persze, hogy arra gondolok! Nemis Lui Pádréra vagy hogyis hívják, és a többi
hasonlóra. Sok a kókler, sok a félig-meddig tudom mitcsinálok arc, de vannak
olyanok, akik valóban, tudományként tanulják a parapszichológiát. Van
főiskola is Magyarországon:    http://www.csend.hu/


> >Orvostudomány- hogyan működik az ember, miért élünk, miért halunk meg?
> >Fogalmuk sincsen. Vagy pl. száz éve simán diliházba zártak volna, ha
> Nezel mostanaban TV-t (pl. Spectrum)?

Igen, miért, talán ott válaszolnak az élet miértjére? Vannak jó filmek,
pl:csillagászat, de igazán korszakalkotó felfedezést még nem tettek közzé.

> >nekiállsz szövegelni a kvantummechanikáról, ami ma tudomány. Vagy még
> >régebben simán elégetnek :-) Szóval a fejlődéssel összhangban áll az is,
> >hogy nyitni kell az új felé.
> Igen, de nem kritikatlanul. Regen is volt millio "uj", amibol idonkent
> 1-2 be is jott.

Most olvasom Balog Béla könyvét, asszem Végső valóság a címe, és eléggé
következetes módon vezeti le a fizikai elméletek új vonalát, ami eddig még
nem látott távaltokra nyit kaput, más kérdés, hogy be merünk-e menni rajta.
Ajánlom mindenkinek!

Üdv Sloan
+ - Re: nem hiszek a szememnek? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>olvastam, szakkonyvekben is jelent meg. Ebbol azt az egyszeru tanulsagot
>lehet levonni (szerintem), hogy minden a mit cselekszunk, tudunk, betanult
>folyamat. Nem oroklodik semmi, sem materialista sem idealista szempontbol. A
Embernel, ugy tudom, az ujszulottnek kb. 70 oroklott reflex segiti az
eletet - es ezen kivul is rengeteg hajlamot es kepesseget kapott
"behuzalozva" es mar a szuletes elott is tanul. Ahogy megyunk az
egyszerubb szervezetek fele, egyre kevesebbet kell tanulniuk es egyre
tobb a vele szuletett kepesseg.

<<<Konkluzio: az agyunk NEM HAJLANDO hinni meg a jozan esznek sem! >>
A "jozan esz" altalaban a sokszor latott, megszokott dolgokat jelenti.
Ezt analogia alapjan meg lehet probalni atvinni mas teruletre is - ha
szerencsenk van, mukodik, ha nincs, akkor nem.

><<<- miert is tagadnok meg ezek utan a tanulmanyozas lehetoseget
>a VALLAStol >>
Azt valoban - de a hit nem "tanulmanyozas" - es eleg nehezen
tanulmanyozhato objektiven.

>A bemutatott kiserletsorozat, egyaltalan nem tamassza ala Isten letezeset.
>Ugy ismerjuk a vilagot, ahogy megtanultuk!
Mar megint suk-su:ko:l valaki...
Egyetlenegy bizonyitek sincs barmifele isten letezesere - de a vallasnak
valamit mondania kell, ha fenn akar maradni - ha mashogy nem, ilyen
modszerekkel.
+ - Re: Nezopont kerdese (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>A napokban Starters korrigalt, mert vegtelen szokesi sebesseget irtam
>c helyett. Rendben, de ami c-vel terjed, annak szamara az Univerzumban 
>nincsenek tavolsagok utiranyban, tehat a feny szamara vegtelen 
>a sajat sebessege. 
Pontosabban: mozgasiranyban az Univerzum egy rendkivul vekony lappa
"megy ossze", amin termeszetesen egy pillanat alatt at lehet menni - de
"oldaliranyban" nem, ott minden marad a regi. A feny (es mas test) nem
erzi ugy, hogy "sajat sebessege" lenne.

>Fred Hoyle es kovetoi jutottak arra Hawkinggal probalva 
>rivalizalni, hogy ha feltesszuk - mindenhol mindig folyamatosan 
>'keletkezik' igen csekelyke anyag az Univerzumban, azzal 
>megoldhatonak latszanak komoly kozmologiai problemak.
Ez kimutathato lenne es sertene az energiamegmaradas torvenyet.

>Ehhez kapcsolodaon a kovetkezo gondolatom tamadt:
>Ha ugy van, hogy a szingularitas fele hullva a kulvilag egyre
>kisebb lyukon at latszik, mindha bezarulna az egbolt,
Valami effele lehet - bar az esemenyhorizont alatt semmi biztosat nem
mondhatunk.

>s ha ugy van, hogy ez a perspektiva tovabb szukul a vegletekig,
>es minden iranyba tekintve ilyen, akkor a kulvilag fenyei talan 
>nem is zudulnak a behullott anyagra, hanem szorodnak mindenhonnan, 
>minden iranyba es egyenletesen oszlanak el, eleinte, 
>benti nezopont szerint.
Ezt honnan veszed?

>Es ha a feketelyuk csak kinti nezopont szerint szingularitas, 
>de belulrol nezve epp forditva szuletik, azaz vegtelen es homogen, 
>izotrop sugarzassal kitoltott vilagkent hirteken, attol a pillanattol 
Szerintem NAGYON nem homogen es izotrop - pl. az egyetlen maradek pont,
ahonnan a kulvilag fenyei jonnek, oriasi energiaval sugaroz, mas
sugarzas pedig egyaltalan nincs, vagy erosen iranyfuggo. Mas kerdes maga
a szingularis pont: ott fogalmam sincs, mi tortenhet a fennyel.

>akkor a benti vegtelenseg szuletese egy ugymond osrobbanasnak 
>reg ez lenne a divatos vilagmodell: Lyukbol lettunk, lyukka
>leszunk, es ahogy nem volt kezdete, vege se lesz a lyukakbol 
>szuletve szaporodo uj vilagoknak !
Van ilyen elmelet, de egyelore az ellenorzes eselye kisebb, mint a lotto
5-e.
+ - Re: halal utan2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Mutoasztal feletti lebegest atelo szemelyek minden
 >gond nelkul kepesek falakon atlebegni, lenezni a lenti
 >bufebe, amig az orvosok kuzdenek, es halljak is
 >a "lentiek" gondolatait. Nem a hangokat halljak,
 >hanem a gondolatot. A kesz gondolatot, mielott kimodjak
>Elterjedt, és meg van a nyertes faj is. Talán kitalálod, úgy nevezik: Homo
>Sapiens.
Az egy regebbi tipus volt! A mostani: Homo Sapiens Sapiens.
Egyebkent csak egyet mutass, akinek uzembiztosan mukodik ez a kepessege
:-)

>Bocs, de ez egy kicsit sántít. Legalább ezer olyna tulajdonság van, amit
>egyes emberek ezer éve is birtokoltak, de ennek ellenére mára sem terjedt el
>minden ember körében. Például mindannyian felvehetnénk a versenyt Plátónnal
Mert az emberi szelekcio NEM ez alapjan mukodik!

>vagy Arisztotelésszel, Nagy Sándorral vagy még sorolhatnám. Nem hiszem,
>pedig sok olyan régen élt ember volt, akinek tulajdonságai mindenkinek
>előnyösek lennének.
Es tobb utodjuk lett, mint a tobbieknek? Nem. Itt pedig csak ez szamit.

>> ha viszont a kepesseg egyedi, nem genetikus tudas,
>NEM egyedi és NEM genetikus tudás. Minden ember jellemzője, amit szellemnek,
>egyes esetekben léleknek neveznek. (pl:Biblia) Klinikai halál állapotában
Errol mar tobbszor volt szo: nem artana valami bizonyitek is errol.

>elhagyja a testet, "körbenéz" ahogyan korábban olvashattuk, aztán ha az
>orvosok megmentik a testét, és életképességét visszanyeri, akkor a szellem
>is visszatér bele.  Ha ez nem következik be belátható időn belül (kb öt perc
Mastol mar hallottam 45 percet is, mint max. "tavolleti" idot -
gyakorlatlan "leleknek". Ha "gyakorlott", kapcsolatot tart a testtel is
es eletben tartja.
Mas kerdes, hogy ugyanez az ember mondta, hogy a "lelek" mindent tud,
amit idaig az osszes eleteben megtapasztalt, tehat csak "gyakorlott"
lelek letezhetne - az o szavaibol pedig ugy vettem ki, hogy nem a
leleknek, hanem Neked (marmint a Te szemelyisegednek, ami itt nem a
lelek) kell tudnia a megfelelo modszert.

>tehát meghal. És ez ismétlődik életek sokaságán
>keresztül -lásd:reinkarnáció- Ebben nem kötelező hinni, majd meglátod, ha
>itt az idő :-)
Vagy nem, ha megsincs igy. Nem baj, ha nem latom meg, akkor majd jovok
Hozzad reklamalni :-(

>Olvass el egy könyvet, ami Atlantiszról szól. Az akkori "emberek" még
>birtokolták ezt a tudást (telepátia, stb.) de az a kor letűnt, és az ember
Igen, meg a regi majak is meg a Doulongok (bocs, nem tudom pontosan),
meg altalaban minden regebbi emberfajta. Valoszinu, hogy az osszes mai
ember attol az egyetlen torzstol szarmazik, amelyik nem volt ennek a
tudasnak a birtokaban :-( Az sem lehet, hogy "elfelejtettek", mert
akivel eleteben egyszer ilyen esemeny tortent, az soha nem felejti el -
es, ha a korulotte levo emberek is ilyenek, nem fogja szegyellni atadni
a tudasat az utodjanak.

>belezuhant az anyagi világba. A fizikai problémáink elzárjánk előlünk a
>valóságot, olyan egy kicsit, mint a Mátrixban, csak kádak nélkül. Itt élsz,
>ebben a világban, de körülötted sokkal több van, csak rá kellene nyitnod a
>szemedet!
Errol tudsz valami konkretat is mondani vagy mutatni? Milyen "valosagot"
zarnak el a fizikai (?) problemak?
+ - Re: RE: para (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>A fejtagetésed mindaddig helytálló csak, amíg feltételezed a következőt:
>    "az extraszenzoros ember es a normal ember egy nicheben van"
Pontosan, es ez igy is van.

>Csak egy féle ember létezik, nincs két külön faj! Mindenki képes az ESP-re,
Fajon belul is ugyanugy lehet versenyezni: pl. az ipari forradalom
idejen a szurke es a feher nyirfalepke ugyanaz a faj volt, megis az
egyik kiszoritotta a masikat, mert elonyben volt (azota a fak - es a
lepkek is - ismet vilagosabbak). Fajon belul is az
ugyesebb/gyorsabb/erosebb/ertelmesebb kiszorithatja a tobbit - errol
szolnak a fajon beluli harcok es az utodgondozas.

>de nem mindenki tudja használni. Pl: Te vagy én képesek vagyunk egy kést
>elhajítani, de nem tudunk olyan kunsztot, amit a cirkuszi késdobáló. (bár Te
>lehet, nem tudhatom :-) Az ő előnye csak abban rejlik, hogy sokat
>gyakorolta. Az ESP is ilyen, ha gyakorlod, akkor menni fog valamilyen
Ez az, amit jo lenne bizonyitani. A masik pedig, hogy az agyad apro
jelekbol tudattalanul is sok mindenre kovetkeztet, amire nem is
gondolnal...

>szinten. DE: az emberek többsége még a létezésében sem hisz, akkor meg hogy
>a fenébe kezdene hozzá gyakorolni. Ez kb olyan, mintha az analfabéta, akinek
>van keze, nem debil stb. tehát elvileg képes lenne megtanulni az írást, azt
>jelentené ki: Írás márpedig nincs! - csak azért, mert Ő nem tud írni.
A kulonbseg az, hogy leirt irast es eppen iro embert nem tul nehez
mutatni...
Masreszt: ha regen ez altalanos volt, akkor nem volt benne semmi
kulonos, mindenki hitt benne. Mitol tunt ez el???

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS