Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 15
Copyright (C) HIX
2002-01-25
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Lattam volt, lattam vala (mind)  13 sor     (cikkei)
2 re: Fejlesztesi javaslat (mind)  89 sor     (cikkei)
3 trefas szojatek talan,vagy... (mind)  17 sor     (cikkei)
4 Mark... (mind)  23 sor     (cikkei)
5 sorlimit (mind)  12 sor     (cikkei)
6 uj szavak (mind)  16 sor     (cikkei)
7 nevek kepzese (mind)  10 sor     (cikkei)
8 A 9. szamra, 2. (mind)  27 sor     (cikkei)
9 A 11. szamra (mind)  118 sor     (cikkei)
10 Re[2]: Az 1-13. szamra (mind)  13 sor     (cikkei)
11 Re: ekezetlen iras (mind)  7 sor     (cikkei)
12 Re: Magazodas (mind)  22 sor     (cikkei)
13 Re: Zoran es a hosszu maganhangzok (mind)  7 sor     (cikkei)
14 Re: Lattam volt, lattam vala (mind)  11 sor     (cikkei)
15 Re: A 9. szamra, 1. (mind)  39 sor     (cikkei)
16 Re[2]: A délszláv pet mint a magyar Pécs forrása (mind)  19 sor     (cikkei)
17 Re[2]: Az 1-13. szamra (mind)  12 sor     (cikkei)
18 Re[3]: kell hogy (mind)  10 sor     (cikkei)
19 Re: Lord Epping's (mind)  15 sor     (cikkei)
20 Re: meg mindig hosszu i, rovid u (mind)  31 sor     (cikkei)
21 kepalairas (mind)  10 sor     (cikkei)
22 Re[2]: i, u u: (mind)  10 sor     (cikkei)
23 egybe ? (mind)  21 sor     (cikkei)
24 Re: "nyelveszeti" riport (mind)  116 sor     (cikkei)
25 Macedonia (mind)  16 sor     (cikkei)
26 magazas (mind)  11 sor     (cikkei)
27 nyelveszet De (mind)  13 sor     (cikkei)
28 Innak (mind)  24 sor     (cikkei)
29 Irogepek a felelosek az u-i-o-ert (mind)  27 sor     (cikkei)
30 Valasz Hunternek, aki Markkal nagyon nem ert egyet (mind)  110 sor     (cikkei)
31 egyek; egybe/kulon (mind)  35 sor     (cikkei)

+ - Re: Lattam volt, lattam vala (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Lattam volt, lattam vala ( 24 sor )
> Idopont: Wed Jan 23 09:53:33 CET 2002 NYELV #14
> Én sajnálom, hogy a „láttam volt” és a „láttam vala” alakok 
> kivesztek a mai nyelvhasználatból, szerintem ezek olyan 

Ne ma' :) A volt-os alak tuti nem veszett el, mert en gyakran 
hasznalom.

> Saját külön bejáratú elméletem szerint a „láttam volt” alak 
> talán a befejezett jelen időnek felelhetett meg (imperfekt,
+ - re: Fejlesztesi javaslat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A dolog nem ennyire egyszeru. A HIX ujsagok valoban us-ascii charsettel
mennek ki, viszont 8-bites kodolassal:

MIME-Version: 1.0
Content-type: text/plain; charset="us-ascii"
Content-Transfer-Encoding: 8bit

Tehat a 8-bitesen beirt magyar betuk atmennek. A problema azzal van, hogy
egyesektol a levelek nem bites kodolassal, hanem quoted-printable
kodolassal jonnek be, azaz igy:

MIME-Version: 1.0
Content-Type: TEXT/PLAIN; CHARSET=ISO-8859-2
Content-Transfer-Encoding: QUOTED-PRINTABLE

Pl. a kozepen idezett olvashatatlan level is igy jott be, megneztem.
(Ha atirnam quoted-printable-re, akkor meg a 8-bites lenne rossz, arrol
nem beszelve, hogy a quoted-printable-nek van nehany csunya
tulajdonsaga, pl. nem lehet akarhol elvagni a sorokat, ami viszont
a tordeleshez kell.)

Erre csak az a megoldas, hogy ha kuld valaki egy konverzios programot
egyikrol a masikra, mert az ujsagnak csak egyfele kodolasa lehet. Azok a
levelezolistak, amelyek egyenkent kuldik ki a leveleket, megusszak ezt a
problemat, mert eleg azzal a kodolassal tovabbkuldeni, amivel bejott.

Udvozlettel,
Jozsi

----innentol  levele

Szajbaragos leszek. Szerepelt mar itt nehanyszor, hogy ez
nem a sajat gepunk beallitasanak kerdese, hanem a
szervereke, amelyeken keresztul a level elerkezik hozzank.
Miert nem lehet ezt vegre megerteni? Tobbszori magyarazat
utan is volt, aki Outlook-beallitasokkal jott.
Hiaba kepes a gepemen levo osszes program az ekezetek
kezelesere (mert igenis kepes!), ha a "droton" mar serulten
erkezik a level a gephez, mert egy szerver levagta a 7.
bitet minden karakternel! Ilyenkor mar reg nem az Outlook
beallitasarol van szo. Elnezest a hosszabb idezetert, de az
alabbi jol demonstralja, hogy mifelenk hogyan erkeznek a
HIX-tol az ekezetes reszek:

> Valaszkint hadd ismiteljem meg korabban mar kifejtett ide
> vags vileminyemet:
>
>  Sziveskedjek a szamitastechnika alkalmazkodni az egyes
> nyelvek helyesirasahoz, es ne a nyelvek alkalmazkodjanak
az
> alapvetoen amerikai eredetu szamitastechnika nyelvi
> igenytelensegehez!
>
> Egy magyar nyelven szerkesztett, raadasul a nyelvekrul
> szsls listaban a fenti gyakorlatot k|lvnvsen sirelmesnek
> tartom. Korabban gyakorlatias okokbsl in is ikezetek
nilk|l
> mrtam magyar nyelv{ szvvegeket, de mara errul leszoktattam
> magam. Javaslom, hogy a Hix jarjon elvl js pildaval, is
> szervere minden szempointbsl tamogassa az ikezetes
> karaktereket.

Faraszto am ezt igy olvasni hosszu oldalakon keresztul. A
hosszu o (=F3h) pl. s (=73h) betukent erkezik (a kulonbseg
ugye 80h, ahogy a 7. bit levagodik), es nem lehet
szetvalogatni az igazi s betuktol, melyek szinten 73h
koddal erkeznek, teljesen jogosan.

Az elobbi idezettel egyetertek abban, hogy be lehetne a HIX-
et ugy allitani, hogy ne legyen ilyen problema az
ekezetekkel. Jelenleg a hirlevelek fejleceben ez all:

Content-type: text/plain; charset="us-ascii"

Ezt nehany szerver komolyan is veszi, es mivel a text/plain
egy 7 bites formatum, ezert helyesen cselekedve tenyleg 7
bitet tovabbit csak belole karakterenkent.

Viszont amig ez a fejlecbeallitas igy van, addig az
ekezetes leveleket iro tagok rendszeresen szivatjak azokat,
akik el szeretnek ugyan olvasni a cikkeket, csak mindossze
annyi a bunuk, hogy egy "komolyanvevo" szerver esik utba
felejuk. Azt javaslom, hogy akik azert irnak, hogy azt
masok el is olvassak, azok irjanak ekezetek nelkul, AMIG
EZT A HIBAT KI NEM JAVITJAK A HIX-EN. A HIX kulonben
elkesett elol jarni a jo peldaval, mert szamos magyar
levelezolista mukodik evek ota ekezetesen, kifogastalanul.

-----
+ - trefas szojatek talan,vagy... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A kovetkezo borzadalyt olloztam ki az MTI hireibol. A trefas
szojatek, vagy...?

"Marche-an-Famenne, 2002. januar 24. (MTI-Panorama) - Megkeseritheti a
belga sorbaratok szajizet,hogy tyukpiszok-felduzzadas miatt izvaltozas
fenyegeti a Saint Remy-i baratok soret.
A tyukperrel a tersegben illetekes, marche-en-famenne-i polgarmesteri
hivatal is kenytelen foglalkozni, miutan a beerkezett panaszok szama mar
meghaladja a szazat. A hivatal megbizta a liege-i egyetemet, hogy merje
fel a tervezett csirkefarmbovites kovetkezmenyeit, es probalja azt is
kiszamolni, milyen merteku terjeszkedes engedelyezheto anelkul, hogy a
tyukok *belekopnenek* a sorbe, emesztesi *outputtyuk* rontana a viz
minoseget."

Nincs mit hozzafuznom.

Ottilia
+ - Mark... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

KACS:

Nem tudom, egyik volt osztalytarsammal azert bajban lettel volna abban a
bizonyos hazban... Ot is Kiss Attila Csongornak hivjak... (Veletlenul nem te
vagy???)
Bar o az Attilat hasznalja...

Moi-meme:
>Az angolban nincs magázódós alak, vagy
>ha van, akkor egyes szám második személyben történik (you
>know), és így nem tűnik fel.
Az angolban _csak_ magazodos alak van, nincs tegezodes. (Ez olyan hulyeseg,
nem???) Viszont erdekes modon - szinte - mindig tegezodessel forditjak.

Pityu:
>EZT A HIBAT KI NEM JAVITJAK A HIX-EN. A HIX kulonben
>elkesett elol jarni a jo peldaval, mert szamos magyar
>levelezolista mukodik evek ota ekezetesen, kifogastalanul.
No meg kulfoldi... (Pl. Yahoogroups - ex-E-groups, ex-Onelist)

Sücy
+ - sorlimit (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hunter:
>Akkor talan fel kene oldani a sorlimitet [en is beleutkoztem tegnap], vagy
>kevesebbet kellene irni... Mas [etikus] megoldast nem latok.

A sorlimit feloldasa vagy a csatolt file-ok engedelyezese erosen
csokkentene az olvasoi tabort. Ez nagyobb kar lenne a listanak, mint az
alkalmankenti onmerseklet, vagy a tobb listaszamba torteno darabolas. A 199
sor meg istenes, a RANDI-n pl. csak 99, es az tobbszor keves.

Udv.:


+ - uj szavak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Pityu:
>A foldrajzi nevekrol:
>Amilyen nyelven beszelsz a kenyainak Parizsrol, azon
>nyelven kell mondani a varos nevet is. Miert eppen ez a szo
>legyen mas nyelven az adott mondatban?

Rendben. De miert jobb megoldas sok-sok nyelven uj szavakat alkotni, mint
egyet megtanulni es azt hasznalni az osszes nyelvben? Sot, mi van, ha meg
nincs is az adott nyelvben meg az a szo? Lehet, hogy az ausztral
bennszulottek nem hallottak meg a crosslinkrol, es akkor hogy mondom el
nekik, hogy mi a baj a wincsijukkel? :-) Az a velemenyem, hogy celszerubb
lenne egyszeruen atvenni az ujonnan keletkezo szavakat, vagy a neveket.

Udv.:


+ - nevek kepzese (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lord Epping:
>neveket. Itt nincs csaladnev! Ha valakinek mondjuk Tomas-nak keresztelnek,
>apja pedig Jonas, akkor a neve Tomas Jonasson, az o" Mark kerestnevu
>gyermeke'e' pedig Mark Tomasson. (Lanyoknal ugyanez ...dottir).

Akarcsak a klingonoknal: Worf, Moog fia. :-)

Udv.:


+ - A 9. szamra, 2. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

ISTVÁN

> felette az aláírásom mindig Székely István. Aki hasonló cipoben jár,
> hogyan tesz?

  Szerintem az aláírást az teszi valódivá, hogy egy beidegzett, az
egyénre jellemző mozdulatsort rögzít. Ha tehát az aláírásodat
anyanyelveden még csak nem is latin betűkkel írod (kínai vagy), akkor
egy latin betűs aláírás már eleve nem lehet érvényes. Tehát Székely
Istvánt kell aláírnod, mert ez nem nyelvfüggő, hanem az a feladata,
hogy összehasonlítható legyen más dokumentumokon szereplő
aláírásokkal, amelyek esetleg más nyelvűek.

> Tehát magyar állampolgárként, magyar személyi okmányokkal ellátva,
> most nem azokat kérdezem, akik kettos, vagy más állampolgárok.

  Azoknál is, mert ez állampolgárságtól se függ. Nekem elég randa az
aláírásom, nagyjából azt lehet kiolvasni belőle, hogy LGDG. Egyszer
tanúskodtam egy ügyben és cikiztek, hogy még hivatalos iraton se tudok
rendesen aláírni. De az ügyvéd ingatta a fejét és azt mondta, "ha ez a
szignója, akkor ez a szignója". Ezt megjegyeztem. Ha Neked az a
szignód, hogy Székely István, tizenhét és fél kacskaringóval és három
pöttyel, akkor az a szignód, és ha holnap megkapod a barbadosi
állampolgárságot, akkor is az lesz a szignód.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Nincs negerkerdes, zsidokerdes, ciganykerdes. Csak rasszistakerdes van.
+ - A 11. szamra (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

G.

> A mai viszonyok között ez nyomdailag nem volna túl költséges akció,

  Ezt hogy érted, G.? A mai viszonyok között a nyomdai árak a csillagos
égnél kezdődnek és onnan mennek fölfelé.

> Persze nem valami nehezen kezelheto lexikont, hanem egy zsebben
> hordható könyvecskét képzelek el, ami nyugodtan lehet
> fekete-fehérben nyomtatva,

  És honnan lesz rá két-három milákod?

FERENC

> Javasolt kiserlet: irj le egy hosszabb szoveget magyarul, de cirill
> vagy gorog betukkel, es probald meg egy honap mulva visszaolvasni.

  Én elég jól olvasom ezeket az írásokat, úgyhogy ezzel
gyakorlatlanabbaknak kell próbálkozniuk. De gyakorlat teszi a mestert.
Aki jól tud olvasni, az könnyen tanul idegen írást, ha megvan benne rá
az igyekezet. Aki nem tud jól olvasni, annak nem nagy különbség, hogy
az anyanyelvét arab vagy görög betűkkel írják...

> SZVSZ te a muvelt budapesti nyelvet beszeled, amelyben bizony sok
> felsoallasu maganhangzot rovidebben ejtunk, mint ahogyan a
> helyesirasi szabalyzat szerint irnunk kell...

  <Eddie Murphy on> Tuggyaja rosseb, hommien műveet nyeevet beszélek, én
csak jártatom a pofámot, oszt valami kigyön rajta, ha szerencsém van.
Most veszee kokót, vannem veszee kokót? Döncsd má ee! <Eddie Murphy
off> Én hosszan ejtem őket. Nem tudom, hogy ez művelt nyelv-e,
budapestinek budapesti vagyok, művelt nem annyira, és hosszan ejtem a
magánhangzót. Nem olyan hosszan, mint mondjuk a csehben és a
szlovákban teszik. Rövidebben, de különbség van az i-im és az í-im
között.

> meglepodtem, hogy a tanu vagy huga szavakat hosszu u-val kell irni.
> SZVSZ Attila is roviden ejti... - : )).

  Hosszan ejtem, ne aggódj. A húgomat is hosszan ejtem, a tanút is,
általában minden magánhangzót úgy ejtek, ahogy írva van. A
mássalhangzókkal már nem annyira, mert a kisebbet én úgy körülbelül
félhosszú s-sel ejtem, ami ugyan nem létezik, de attól még ejthetem.
Mert nyelvtanilag rövid, de nyelvecském hosszúval akarja. Időnként
engedek neki és zavar nélkül hosszúval ejtem. Ez vonatkozik az együtt
gy-jére és hasonló esetekre is.

MÁRKUS NORBERT

> "LY": Az az erzesem, hogy regen ez a betu ejteseben kulonbozott a
> "J"-tol, talan hasonlithatott a del-szlav nyelvekben ekezetes
> latinbetus irogeppel "LJ" formaban irt lagy "L" hangra.

  Ugyanaz volt, minden valószínűség szerint.

MÁRK

> En garantalom, hogy nem fogom osszekeverni a kinai ismeroseim es az
> angol ismeroseim vezetek- es keresztneveit! :))))

  Időnként elém kerülnek cikkek nevekkel, angolból frissiben fordítva. A
neveket a fordítók nem írják át, kivéve, amikor mégis átírják.
Időnként ezek a nevek kínaiak, máskor hongkongiak, megint máskor a
világ más tájaira valók. Azt szerencsére lehet tudni, hogy melyik
hová. De azt nem lehet tudni, hogy a fordító belenyúlt-e a névbe,
esetleg megfordította-e, és esetleg még az eredetiben
megfordították-e. És ott hemzseg egy csomó Yang Shi, Wong Csüe, Kiko
Tanaka, George Kavaszaki, Li Yu és mindenféle létező névképződmény.
Ebből kell nekem egységes küllemű írásművet csinálni.
Részvéttáviratokat a mellékelt címre várok.

> Ha meg elofordulhat, hogy egy egyetemi vegzettsegu ember (orvos!)
> sincs tisztaban azzal, hogy az a ket nev hivatalosan teljesen
> egyenrangu, akkor hogy is varhatjuk el masoktol, hogy mindezt
> tiszteletben tartsak? ;-(

  Mit akarol, nekem hetente meg kell küzdenem a D. betűmért. Itt a
listán is lehagyták már, de nem szóltam. Meglapulok egy sarokban és
amikor arra jön a tettes, elharapom a torkát. Eddig kétszer jelent meg
nyomtatásban szépirodalmi művem, mindkétszer lehagyták a D. betűt.

> Ez az "odaadod nekem" eleg bunko szohasznalat.

  Nem értek egyet. Én azt szoktam mondani, hogy ide, de ettül még a
másik se bunkó. Tájnyelvi.

> kovetkezokeppen szolitotta magahoz: "Gyere ide, Takarodj!".

  Ez meg pláne nem bunkó, ez vicc.

> Lehet, hogy a nyeveszek szerint is az "e"-mentesebb beszed a "szebb"
> magyar beszed, de megis ez terjedt el leginkabb.

  Engem is idegesít az e hang túlzott utálata. Sok e van nyelvünkben?
Hát aztán! A románban meg sok az u, a csehben az i, az arabban meg
alig van más magánhangzó az a-n kívül, az a más is csak kétféle. És
akkor mi van? Egyik szebb nyelv, mint a másik. Hülyeség. Én is szoktam
ügyelni rá, főleg irodalmi szövegben, hogy ne halmozzak túl sok e-t
egymás mellé, de arra is ügyelek, hogy más magánhangzót se halmozzak.
Ha azt írtam, hogy ön gyötör, akkor nem azzal fogom folytatni, hogy
örökké, hanem hogy állandóan.

> "Tudniok kellett volna.", vagy "El kellett volna vinniok." Nem
> tudom, ez szabalyos-e vagy sem, de nekem nagyon nem tetszik,

  (Vinniök, nem vinniok.) Pedig ez egy nagyon szép régies ragozási
forma. Ismerniök kellene az embereknek, használniok, változatossá
tenniök vele nyelvöket. Régen a birtokosjelet is így mondták az
emberek, ültek házokban, asztalik mellett, és így beszéltek.
Beszélének, akarám mondani. Ez persze már nagyon régies vala, ahogy a
birtokosjeleknek régies formájok se igazán való mai beszédbe, de a
főnévi igenév régies alakja még ma is él, irodalmár emberek nem
haboznak, ha ehhez kell nyúlniok. Legalábbis nem sokat haboznak,
mondhatnók.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Miert hiszi minden kormany, hogy ezentul mar mindig ok lesznek hatalmon?
+ - Re[2]: Az 1-13. szamra (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0014-ban írta :
>Content-type: text/plain; charset="us-ascii"
>
>Ezt nehany szerver komolyan is veszi, es mivel a text/plain
>egy 7 bites formatum, ezert helyesen cselekedve tenyleg 7
>bitet tovabbit csak belole karakterenkent.
Csakhogy a következő sor ez:
Content-Transfer-Encoding: 8bit
Amúgy egyetértek azzal, hogy iso-8859-1-es vagy iso-8859-2-es kódolás legyen
a fejlécben (a magyar szempontjából a különbség elenyésző).

Üdv:
Attila
+ - Re: ekezetlen iras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0014-ban írta :
>Lehet viszonylag helyesen irni ekezetlenul is.
Nem, mert a magyar írásrendszernek (vö. A magyar helyesírás szabályai 4.
pont) részét képezik az ékezetes betűk.

Üdv:
Attila
+ - Re: Magazodas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0014-ban írta :
>- Mióta van a magyarban magázás? Én úgy “saccolom”,
>valamikor a XIX. század során alakulhatott ki.
Jóval régebben: a 16-17. sz.-ban.

>- Hogy jött létre a magázó alak? Nyelvújítás, spontán
>nyelvfejlődés, vagy valami egyéb?
A magázás spontán, az önözést viszont Széchenyi találta ki.

>- Miért pont egyes szám harmadik személyben magázódunk?
Az ilyesfajta mondatokból alakult: A (te) kegyelmed engedje meg... >
Kegyelmed, engedje meg... > Engedje meg...

A többi kérdésedre nem tudom a választ, a T/2. magázódástípus (gondolom a
franciából mászott szét mindenfelé: orosz, angol) engem is érdekelne. Az
angolhoz viszont van egy apró hozzáfűznivalóm. Nem igaz, hogy az angolok nem
magázódnak. Az igaz, hogy gyakorlatilag nem (csak Istennel) tegeződnek. Az
E/2. személyes névmás ugyanis a thou (volt), s ezt szorította ki az
eredetileg T/2., majd magázó you.

Üdv:
Attila
+ - Re: Zoran es a hosszu maganhangzok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0014-ban írta :
>Valami mást hallhattál tehát...
Vagy mégse. Merthogy azt hallottam, amit leírtam. Az oka végül is lehet más.
De akkor mi?

Üdv:
Attila
+ - Re: Lattam volt, lattam vala (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0014-ban írta :
>Én sajnálom, hogy a „láttam volt” és a „láttam vala” alakok
>kivesztek a mai nyelvhasználatból, szerintem ezek olyan
Ezek az élő nyelvben -- minden bizonnyal -- sosem voltak igazán
használatosak. Latin fordításúak egytől egyig. Találkoztam olyan nyelvtannal
is a 19. sz.-ból, amely több tucat igeidőt tárgyalt. Ezek azonban
valószínűleg inkább szinonim alakok voltak, jelentős különbség nem volt
köztük.

Üdv:
Attila
+ - Re: A 9. szamra, 1. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0014-ban írta La'ng Attila D. >:
>Lehet példákat hallani? Mondjuk olyan szavakkal, mint tengelic, búza...
Ó, hogy az a tengelic csípjen a búzába! -- tökéletes magyar káromkodás,
igaz, hogy hapax.
A kedvencem a Bistro Blues Band repertoárjából van: Ó, hogy az a kis Túr
siessen beléje!

>  Én a vajaskenyeret is egybeírom, ha eszembe jut.
Inkább írd a zsíros kenyeret is külön!

>  Van egy régi film, amiben Kabos azt énekli: "Van Berlin, van Nápoly,
>van Konstantinápoly, van Róma, _Barcselóna,_ Madrid, Csikágó..."
Van London, van Nápoly... a többi stimmel.

>  De a felcserélt ragozások is szerepelnek bizonyos tájnyelvekben, a
>gondolkodol, beszélel, ugrálol, illetve keressz (s-sz), én
>rendszeresen használom is őket.
Én is, de az nem a sztenderd.

>adatbázis, ami a cseh, orosz vagy éppen magyar ábécé betűit
>összepárosítaná azok IPA-ban leírt megfelelőivel, és így
>ellenőrizhetném egyfelől azt, hogy jól tudom-e az orosz hangokat,
>másfelől azt, hogy jól értettem-e meg az IPA-jelek jelentését.
Javaslom a Magyar Fonetikai Füzetek és az Egyetemi Fonetikai Füzetek
kiadványait. Az OSZK-ban szabadpolcosak. (Ha nem elégít ki, keress rá a
Bolla Kálmán névre a katalógusban, ott még találhatsz egy párat.)

>Így tudom a magyar a IPA-jelét (U+0252).
És mégis az U+0254-et, a fordított c betűt használják rá a magyar
fonetikusok.

>> Na jó, a 7 szótagnál hosszabb, többszörösen öszetett szavaknál is
>> ott van a mozgószabály,
>  _Hat_ szótagnál hosszabb. A hétszótagos szavakra már érvényes.
És nem mozgószabály, hanem a szótagszámlálás szabálya. Becenevén: 6 : 3-as
szabály.

Üdv:
Attila
+ - Re[2]: A délszláv pet mint a magyar Pécs forrása (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0014-ban írta :
>A "Pécs" hangalak a szláv "pet(y)"-ből levezethetetlen.
Ha most már két szlavista is cáfolja (illetve te cáfolod, Kiss Lajos meg sem
említi a FNESz.-ben), kénytelen vagyok megadni magam; a cáfolat túlontúl
meggyőző. Pedig olyan szép lett volna.
Erről viszont egy anekdota (LAD: igaz történet, velem történt :-)) ) jut
eszembe. Nyelvtöri 2.-re jártam, ahol is egy probléma (már nem emlékszem,
melyik) kapcsán a tanárnő előadott egy elméletet. Szép volt, kerek volt.
Aztán hozzátett, hogy ő erről a témáról írt egy cikket is, és -- lebeszélően
bár -- megkérdezte, hogy érdekel-e minket. Mi persze bólogattunk. Ezek után
elővezette, hogy a fenti elmélet marhaság, nem lehet úgy, hanem így és így.
De hát ő ezt az utóbbit nem szereti tanítani, mert annyival szebb a másik.
:-))

Üdv:
Attila

P.S.: Tamás, remélem a webes beküldés nem jelenti azt, hogy nem olvasod a
listát. Azért küldöm magánba(n?) is.
+ - Re[2]: Az 1-13. szamra (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0014-ban írta :
>elott: mielott rakenyszeritettek a magyarokra a latin betus
>irast, rovasirasban minden hangzonkra kulon jel volt, meg
Jajajaj! A rovásírásos emlékek sokkal későbbiek a latin betűseknél (ráadásul
egy nem kiforrott írásbeliségről tanúskodnak, valamint arról, hogy nem a
magyarra fejlesztették ki a jelölésrendszert, vö. eK, aK). Először
bizonyítani kellene, hogy tényleg létezett a latin írás előtt magyar
írásbeliség. Ez ugyanis mint hipotézis szép, csak éppen semmi nem szól
mellette.

Üdv:
Attila
+ - Re[3]: kell hogy (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0014-ban írta :
>Szvsz a "meg kell [hogy] tanuljam" szerkezet az első jele, hogy a
>magyar nyelv közeledik a balkáni nyelvi áreához. Az ide sorolható
Érdekes gondolat, mert eddig én inkább egy közép-európai areában helyezném
el a magyart, és bár ez a forma kétségtelenül erdélyi eredetű, nem hiszem,
hogy a nyelv egészére érvényes lesz (ez persze jóslás kérdése). De ha majd
megjelenik a végartikulus, azonnal hiszek neked. :-)))

Üdv:
Attila
+ - Re: Lord Epping's (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0014-ban írta :
>nevek kozul valaszthat: ....  Nos, van meg egy: miert nem lehet az asszony
>neve Kovacsne Julia?
Mert a ma hatályos magyar törvények nem tartalmazzák ezt a lehetőséget.

>Errol jut eszembe: elemista unokam megkerdezte: a bicaj-t igy, pontos jevel
>kell irni, vagy elipszilonnal, igy: bicaly? Az a valaszom, hogy
>"kerekpar"-nak kell irni, nem elegitette ki...
Igaza volt! A helyesírásnak nem szabad azt előírnia, hogy mit írj, csak azt,
hogy hogyan. A kerékpár, a bicikli, a bicaj, a canga, a drótszamár bizony
különféle stílusértékű szavak, így nem teljesen felcserélhetők. Amúgy: bicaj
(mert nincs nyoma a szó történetében l-nek).

Üdv:
Attila
+ - Re: meg mindig hosszu i, rovid u (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0014-ban írta :
>> szinész, házbol, sűrü stb.
>Nem vagyok meggyozodve arrol, hogy ez minden esetben tajnyelv. Nagyon
>sokszor inkabb csak nyelvi restse'g.
Ugyan már! Ez nagyjából a köznyelv. (A restségben van valami negatív, ebben
pedig az égvilágon semmi negatívumot nem látok.)

>Jo, igaz, ez szubjektiv. Ha ugy mondom, hogy szegenyedik a nyelv, mert
>egyik jellegzetesseget (ami egyeseknek tetszik, masoknak nem)
>elvesziti, akkor erthetobb?
Akkor még rosszabb a helyzet! A nyelv tulajdonságai nem öncélúak. A nyelvnek
vannak funkciói: fatikus, kommunikációs, esztétikai (na ez utóbbi
meglehetősen ingoványosnak látszik, de ha szépírók műveit olvassuk, mindjárt
nem lesz az) stb. ezek kielégítése a nyelv feladata. Viszont mivel a nyelv
mint élőlény igen jó hibajavító készséggel és önvédelmi képességgel
rendelkezik, csak az olyan tulajdonságait hagyja veszni, amelyek több gondot
okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak. Általában az a jellemző a nyelvi
változásokra, hogy ha valamit elhagy a nyelv, azt más valamivel pótolja. Sőt
inkább fordítva: megjelenik valami újdonság, az feleslegessé tesz egy régi
valamit, így az előbb-utóbb elsorvad. A felső nyelvállású magánhangzó
hosszúságbeli oppozíciója meg egészen biztosan felesleges nyelvi
szempontból, tehát nem véletlen, hogy a beszélők más-más eloszlásban
használják a hangpárokat, már aki egyáltalán használja. Ez -- azaz a
szembenállás semlegesülése -- nyelvi tény. Az, hogy a helyesírás követi-e
ezt vagy nem, ebből a szempontból részletkérdés; előbb-utóbb úgyis be kell
adni a derekát, legkésőbb akkor, amikor már a helyesírásért felelős
bizottság tagjai sem tudják megjegyezni, mikor hosszú és mikor rövid az
i-u-ü.

Üdv:
Attila
+ - kepalairas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Üdv!

Minden nap látom az újságokban, hogy a képek alá írt szövegek végén nincs
pont. Pedig Nagybetűvel kezdődik, néha több mondatból is áll, de az utolsó
mondat végére soha nem tesznek pontot. Miért?

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
"Sok jo ember kis helyen is elfer! Fôleg ha van koztuk sok jo asszony!"
+ - Re[2]: i, u u: (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0014, Ma'rtonfi Attila >:
>Kazinczyéknak, Vörösmartyéknak lett volna utoljára sanszuk a zárt ë
>jelölésének bevezetésére.

Lehet valahol a neten [vagy mashol] talalni valami hangmintat, hogy megis
hogy a fenebe' kell mondai azt a zart e-t? Igazan erdekelne.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - egybe ? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusztok !

Segítsetek, az alábbi szavakat egybe, külön, vagy kötőjelesen írjuk?

gépkocsitolvaj
hangkártyateszt
környezetérzékeny
lekérdezéstervező
naplófájlkönyvtár
országhívószám
ügyfélhitelesítés


Köszi!


--  
Üdvözlettel: Peti Lajos
mailto:
http://www.extra.hu/the_bat
The Bat! v.1.53l Windows NT Service Pack 1
+ - Re: "nyelveszeti" riport (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Nem tartom helyesnek, ha a listat politikai propagandara 
hasznaljak,
> szilsusiges kijelentiseknek pedig vigkipp nincs helye.

Mi volt ebben a politikai propaganda? Hol volt benne 
szelsoseges kijelentes? Csak te minositgeted itt annak, es 
aki nem figyel oda, a vegen meg beszopja. Antiszemitizmus 
nem volt benne veletlenul?! Meg kigyo-beka?

> de mivel nem
> akartam vitat, inkabb nem tovabbmtottam
> a listara.

Miert nem akarsz vitat?

> Most azonban migis megteszem, ugyanis engem is milysigesen
> felhabormtott az emlmtett kijelentis.

Kinek a pap, kinek a papne. Engem a te kijelenteseid 
haboritanak fel.

> Bocs, alljon meg a menet! Hogy lehet egy nyelvrul 
allmtani, hogy
> szeginyesebb a kifejezisi rendszere, mint egy masiknak?

Ugy, hogy ha igy van, akkor kimondjuk. Teljesen termeszetes 
dolog, hogy a nyelvek kulonboznek egymastol, mindegyiknek 
masok a kepessegei/sajatsagai. Ugyanugy, mint az emberek. 
Ez egyaltalan nem ciki. Nincs abban semmi rossz, ha egy 
nyelvnek kielemzed a fogyatekossagait. Pap Gaborban egy 
egeszseges patriotizmus van a sajat nemzetenek ertekei 
irant, ami egy teljesen normalis dolog (es a sokak altal 
majmolt nyugaton ez sokkal erosebb, mint nalunk). Igazad 
lenne, ha Pap Gabor ilyet mondott volna: "Kocsog kis taplo 
xxxxxx-ok, nezd, meg a nyelvuk is csak egy szaros kis 
takolmany." - Csakhogy ilyenrol szo sincs, hiaba probalod 
igy beallitani.

> Az a gyanzm, hogy kijelentisit inkabb politikai
> okokkal lehet magyarazni.

Rossz a gyanud, nincs itt semmifele politika. Egy szo sem 
esett rola. Sot, froccsontesrol sem esett szo.

> de pusztan politikai
> ellenszenvbul nem rangsorolhatok nyelveket.

Hol lattal te a riportban politikai ellenszenvet? Ha neked 
van olyan, az a maganugyed, de masokra ne vetitsd ki, 
hogy "ezt akartak mondani", mert "neked ez jutott eszedbe 
rola".

> (mint hogy
> magyarkint sem vagyok tvbb mas nemzetisig{, burszmn{, 
vallasz egyinnil...)

Persze, hogy nem. Nem tobb, hanem mas. Itt csak a 
kulonbsegekrol esett szo. Mindenki a sajat ertekrendje 
szerint donti el, hogy egyfajta massagot pozitivan vagy 
negativan ertekel-e.

> Raadasul mi az, hogy a szlovak azirt primitmvebb, mert 
flektals nyelv?

Primitiv=egyszeru. Ez lehet pozitivum is. Peldaul, ha meg 
akarod tanulni.

> Kitsigkmv|l vannak a nyelvek kvzvtt szskincsbeli is
> nyelvtani k|lvnbsigek, de ezek alapjan nem lehet az 
egyiket primitmvebbnek
> tekinteni a masiknal.

Hanem, pirosabbnak? Ha egyszer egy nyelv ilyen vagy olyan, 
akkor mondjuk ki, hogy ilyen vagy olyan. Netan cenzurazni 
kellene, hogy mit szabad kimondani egy nyelvrol?

> Ennek alapjan joggal pocskondiazhatna le pld. egy
> angol anyanyelv{ a magyart, hogy nem hasznal annyi 
igeidut, mint az angol.

A magyarban is megvolt tobb igeido, lasd: "mondotta 
volt", "volt vala", "lett vala" stb. De nyelvunk 
egyszerusodott, es ezeket ma mar nem nagyon hasznaljuk. 
Hozzateszem, hogy az angol is ezen az uton halad: a beszelt 
nyelvben (foleg Amerikaban) egyre kevesebbet hasznaljak a 
tobbfele mult idot.

> Ez mig nem jelenti azt, hogy a magyar kevisbi arnyaltan 
fejezi ki az
> igeiduket, csak ippen nalunk esetleg egy-egy 
hatarozsszsval irzikeltethetu a
> k|lvnbsig.

Is. De hasznalhatsz a magyarban is sok igeidot, csak a 
beszeded regiesnek fog hatni.

> Ehhez tudni kell, hogy a nimetben kit fajta passzmv 
szerkezet litezik, az
> egyik allapotot jelvl, a masik folyamatot. Nos, ez az 
angolban nincs, ott a
> passzmv szerkezetet csak a litige segmtsigivel 
kipezhetj|k. A kit mondat
> migis ugyanazt jelenti, a folyamatot fejezi ki. Az 
angolban a hianyzs
> folyamatos passzmvot egy folyamatos jelen idej{ passzmv 
szerkezettel
> fejezz|k ki.
> 
> Nos, melyik nyelv a primitmvebb???

Az angol es a nemet kozott? Ezt dontsek el az angolok es a 
nemetek. A magyar nyelv nem kedveli az altalad fejtegetett 
passziv szerkezeteket, mint azt magad is irtad. Ezt en 
pozitivumkent ertekelem, de kinek a pap, kinek a papne...

Pityu
+ - Macedonia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Pontosan ugy van Peter: Ma_cs_edonia, ma_cs_edonoknak ejti  az olasz.Nyilt
"a"-val, ami majdnem á már a mi fulunknek.
A macedonia valoban gyumolcssalata, a rossz nyelv szerint mert olyan vegyes,
mint a macedonok. (a csunyabb, itt-ott romlott, utodott gyumolcsok
ujrahasznositasara szuletett, ha mar itt tartunk, a ri_cs_iklalasukra.....

Udvozlettel:

Izabella

> A macedonia (ejtsd macsedonia) szonak az olasz nyelvben
> gyumolcssalata jelentese is van.
> Izabella! Gabor! Ugye jol emlekszem?
>
> Udvozlettel,
> Lazar Peter
+ - magazas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Az angolban nincs magázódós alak, vagy
>ha van, akkor egyes szám második személyben történik (you
>know), és így nem tunik fel.

Nyelvtortenetileg az angolban csak magazas van. Ez az eredeti tobbes szam
masodik szemellyel azonos. Az angolban az eredeti tegezo alakok kikoptak:
thou art, thou wouldst, I love thee, thine, thy stb. Ma viszont olykor mas
eszkozokkel probaljak a tobbes szam 2. szemelyt korulirni, legjellegzetesebb
a you all.

Ferenc
+ - nyelveszet De (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Kedves nyelvészkedő németesek!
>
> Jó és könnyen kezelhető háló(gyöngy)szemet találtam:
>
> http://hypermedia.ids-mannheim.de/grammis/
>
> Igen kellemesen és gyorsan kezelhető német nyelvtan, illetve nyelvészeti,
> helyesírási szótár. Aki esetleg nyelvészeti cikkek után kutat, az is
> használható infókhoz juthat a segítségével.
>
> Andrea
>
>
+ - Innak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Hunter!

>Viszont mi van az "inni" igével? Magas hangrendu, és mégis mondhatom, hogy
>innák. Az enni is magas hangrendu, de nem mondhatom.

Mondok egy peldat: olvasni, ebben az esetben az ige mely hangrendu, megsem
jarul hozza E/3 szemelyban, alanyi ragozasban, felteteles modban mely
hangrendu toldalek: Az E/3 szemelyu felteteles modu alanyi ragozasu igei
szemelyrag nem fugg az ige hangrendjetol.

inni - innek
olvasni - olvasnek
maradni - maradnek

Ugyanez T/3-ban:

inni - inna'nak (targyasban inna'k)
olvasni - olvasnanak (olvasna'k)
maradni - maradna'nak

< Mark >
    

UIN: 3126166
+ - Irogepek a felelosek az u-i-o-ert (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt NYELV!

Lang Attila D.:
>?Igen, én is mindig ezeket az ujságokat és irógépeket hibáztatom a az
>í-ú-u össznépi nem ismeréséért. Soha senki nem tévesztette el még,
>hogy medve vagy médve, de a sima, dicsér, hirdet, áru, bábu, bura,
>menü, zsüri, eskü szavakat egymilliószor összekavarják. De az ujságok
>és az irógépek nyelvrontó hatása valószinüleg kismiska a költokéhez
>képest.

Szerintem egyaltalan NEM az irogepek a hibasak, mivel azok nem voltak eleg
elterjedtek. A magyar megszokta, hogy a szavak jelentos reszet kiejtes
alapjan irhatja le. Ennek koszonhetoen, aminek nem teljesen egyertelmu a
kiejtese (azaz nem siman a kiejtes elve szerint irhato), azzal problema
adodik: bujocska, tizes, huszas. Az " a - a' " es az " e - e' " maganhangzok
kozt nagyobb a kulonbseg mint az " u - u' " kozott. Mar csak azert is, mert
az " a' " mar velaris maganhangzonak szamit, hiaba palatalis a rovid parja.

Abban viszont teljesen egyetertek, hogy a mult szazadban igen nagy volt az
igenytelenseg, mert aki egy cseppet irni tudott, az mar tudos embernek
szamitott. Szerintem annyira nem veszik a versekben leirt nyelvtant es
helyesirast komolyan.

< Mark >
    

UIN: 3126166
+ - Valasz Hunternek, aki Markkal nagyon nem ert egyet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Hunter, Tisztelt NYELVlista!

>A "komma" az német. Az angol "point"-ot mond.

Mostanaban 98%-ban nemetul beszelek, ugyhogy konnyen elofordulhat, hogy
keverem. Mindenesetre az "O"-ban biztos vagyok, es azt, hogy az agolok igy
hasznaljak nem befolyasolja a "decimal point" bar meg kell hagyni, annyira
nem tunt fel ez a komma-point, hogy ezidaig meg abban is biztos voltam. Ugy
latszik akarva-akaratlanul is ossze lehet keverni ilyen "aprosagokat". :))))

>megint megkerdezte: "Melyik nevet hasznalja?" (ala akarta huzni, amelyiket
>"hasznalom"), en pedig ragaszkodtam hozza: "mindkettot!". Erre alahuzta a
>Markot... Ha meg elofordulhat, hogy egy egyetemi vegzettsegu ember (orvos!)
>sincs tisztaban azzal, hogy az a ket nev hivatalosan teljesen egyenrangu,
>akkor hogy is varhatjuk el masoktol, hogy mindezt tiszteletben tartsak? ;-(
>< Mark >
   ^^^^
>Ime a bizonyitek, hogy az orvos rahibazott.

Ez nem igaz. Bar ezt mar szerencsere Kacs baratom is ecsetelte, de ugy
gondoltam en is leirom a velemenyem. Hivatalos helyeken, legyen az szemelyi
igazolvany, jogositvany, vagy akar orvosi karton, mindig a teljes
anyakonyvben is szereplo nevnek kell szerepelnie. Ez nekem: Uveges Mark
Peter. Se tobb, se kevesebb. Az, hogy nemhivatalos helyeken melyiket irom,
mar az en dolgom. Ha nemhivatalos helyen megszolitanak, legfeljebb
javaslatot teszek, hogy ne Peternek, hanem Marknak szolitsanak, mert azt
szoktam meg. Az, hogy melyik nevem HASZNALOM, vagy az, hogy melyik nevemen
SZOLITANAK A BARATAIM ket teljesen kulonbozo dolog, plane egy orvosi
kartonon, es rendkivul bunko dolognak tartom, ha valaki ezt nem tartja
tiszteletben.

Egy hasonlo pelda. A titkarno adminisztralt, es egy diak anyjat ugy hivtak,
hogy Ujhazyne (rovid "u"-val). Erre a titkarno kijavitotta az iskolai
nyilvantartasban is hosszu "u"-ra, arra hivatkozva, hogy az helyesirasi
szempontbol nem helyes, es meg csakmeg sem engedte magat gyozni. Ki jon
ahhoz, hogy egy ember nevet megvaltoztassa, akar egy ekezetet tegyen ra,
akar megkulonboztessen ket teljesen egyenrangu keresztnevet!?

>Nem bunkó. Csak hibás.

Tudod, a hulyegyerekre is szoktak mondani ujabban, hogy hiperaktiv... ;-)

>>Korulbelul olyan, mint a [...]
>>kovetkezokeppen szolitotta magahoz: "Gyere ide, Takarodj!".

>Nem olyan. Az megint más, úgy hívják: poén.

Ebben vitatkozhatunk, csak ertelme nincs. En eppen a poenos oldalat
szerettem volna megvilagitani... ;) Legkozelebb utanateszek egy kB smileyt,
hogy ertsd a hulye vicceimet! :))))))))

>nekunk, ha lehet, torekedjunk az "e" hang tulzott hasznalatara, es ahol ket
>alak el: (pl. fel - fol), ott azt hasznaljuk, amelyik "e" hangban
>szegenyebb. Engem kifejezetten zavar a "fol", en az orszag eszakkeleti
>reszeben, hogy egesz pontosak legyunk Szephalomban elek. Az orszag ezen
>teruleten elo emberek tipikusan szeretik az "e" betut (pl. vodor - veder).

>Nem tudom, miért zavar. Ugyanúgy helyes a fel és a föl, de a kell és a köll
>egy másik eset.

En sem tudom, miert zavar Zavar az "avval", pedig arrol is tudom, hogy
helyes. Sokmindent nem enged a nyelvhelyesseg, amit hasznalunk, es
sokmindent megenged, amit nem hasznalunk. Ezert kulonboztetunk meg kulonbozo
nyelvi retegeket, mikor mihez igazodunk. Egy irodalmilag igenyesebb mube nem
teszem bele, hogy avval, akarmennyire is helyes!

>Érdekesmód engem nem zavar se a cseber, se a veder, se a gyerök.
>Én inkább emailben e-zek, ahol lehet, mert arra nem kell ékezet.

Engem a csobor es a vodor sem zavar, sot a vodrot sokkal inkabb hasznalom, a
fol-t megsem. A gyerok peldaul kifejezetten zavarna.

>>Lehet, hogy a nyeveszek szerint is az "e"-mentesebb beszed a "szebb"
magyar
>>beszed, de megis ez terjedt el leginkabb.
>Az a "torekedjunk az "e" hang tulzott hasznalatara" nyilván elírás volt
>részedrol, de ezt a mondatot már végképp nem értem. Akkor most melyik a
>szebb, és ki szerint? (Nem kell válaszolni, úgysem számít.)

De azert nyugodtabb a szived, hogy nem torolted az emilbol ezt a harom sort,
ugye? :-)

Eloszoris eliras volt. "Torkedjunk az "e" hang NEM tulzott hasznalatara", ha
mar mindenaron javitani kell a mondatot. En a magam reszerol az aktualis
nyelvi szinthez igazodva probalok beszelni, irni, kommunikalni, ezen belul
mindig ugy, ahogy szamomra ez a legjobban esik. Ez persze lehet szubjektiv,
en csak a tendenciakat probaltam felhozni, amelyeket en erzekeltem.

>>Sokszor talalkozom a fonevi igenev egy erdekes ragozasaval: "Tudniok
>>kellett volna.", vagy "El kellett volna vinniok." Nem tudom, ez
szabalyos-e
>>vagy sem, de nekem nagyon nem tetszik, es borzasztoan zavar,

>Huhh, baromira nem értünk egyet, nekem nagyon is tetszik, bár nem
használom.

Annyi baj legyen, hiszen a nyelv egy bizonyos hataron tul rendkivul
szubjektiv dolog. (Bar nem tudom, miert kell ehhhez huhhhogni. :-) )

>Persze szabályos.

Ezt mivel tudod alatamasztani? Nem kotekedni akarok, de nekem most nem jut
eszembe semmi, amiben ezt ellenorizni tudnam. A helyesiras szabalyai
valoszinuleg ki sem ter ra. A magyar tanaromnak sem hinnem el, ha megfelelo
szakirodalom nelkul ezt allitana, ugyhogy remelem nem sertodsz meg. ;-)

< Mark >
    

UIN: 3126166
+ - egyek; egybe/kulon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Üdvozlet a lista tagjainak

ENNI
  en,      te,      o,        mi,        ti,        ok
eszem, eszel, eszik, eszunk, esztek, esznek
ennék, ennél, enne, ennénk, ennétek, ennének
egyem, egyed, egye, egyuk, egyetek, egyék, 
 
INNI
iszom, iszol, iszik, iszunk, isztok, isznak
innék, innál, inna, innánk, innátok, innának 

Amennyiben valaki kovette a levelezést, akkor láthatta, hogy
 az  én véleményem után jókora vita keletkezett a fenti 
szavakkal kapcsolatban.
A kovatkezo levelekben pedig rengeteg olyan hozzászólás 
érkezett, amiket nem nekem kellett volna címezni, az álláspontom
tahát az, hogy a fenti felsorolás a helyes.

Bizonyos helyeken változik a szó vég, de régies forma az egyék, 
ha egyes szám 3. személyu, felszólító módú, amit manapság 
szinte senki nem használ. 

Az egybeírás / kulonírás 

>infinitívuszhelyettesítő
>képregénynyelvezetű
Véleményem szerint kotojelezve kell írni:
infinitívusz-helyettesítő
képregény-nyelvezetű.
Mivel a szavak szótagszámai meghaladják a hatot 
és a kotojel mindkét oldalán értelmes szó.
Ha valaki másként tudja, homályosítson fel!
Üdv.
Tímea

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS