Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 1053
Copyright (C) HIX
2001-03-02
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Hutobordat (mind)  24 sor     (cikkei)
2 HFM CD-n (mind)  17 sor     (cikkei)
3 Re: *** HIX HANG *** #1052 (mind)  21 sor     (cikkei)
4 Re: Teszt (mind)  12 sor     (cikkei)
5 Re: ...homokszem a Gellert-hegyhez.... + jitter (mind)  26 sor     (cikkei)
6 Re: Eloiteletek (mind)  52 sor     (cikkei)
7 re: Masolt CD hangja,jitter (mind)  12 sor     (cikkei)
8 re: masolt CD (mind)  21 sor     (cikkei)
9 AUDIO magazin (mind)  27 sor     (cikkei)
10 Ha nem volna bithiba es jitter (mind)  77 sor     (cikkei)
11 B.S-nek (mind)  55 sor     (cikkei)
12 tapasztalatok digitalis kabelekkel (mind)  85 sor     (cikkei)
13 Megtortem (mind)  7 sor     (cikkei)
14 Kijelentesek nem sokat ernek. (mind)  191 sor     (cikkei)
15 Ajjaj... (mind)  32 sor     (cikkei)
16 Re: (mind)  44 sor     (cikkei)
17 Re: A computer hangja (mind)  13 sor     (cikkei)
18 hangzas es az agy hibajavitasa (mind)  174 sor     (cikkei)

+ - Hutobordat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szamitogep zajrol.
Nekem is eszembe jutott mar, hogy miert is nem csinalnak nagy meretu
hutobordaval ventillator nelkuli gepeket.

Tapegyseg szintjen ezzel meg soha nem talalkoztam.
Celeron processzort mar lattam hosszu bordaval, ventillator nelkul huteni,
egeszen pontosan a Siemensnel.

En masik -primitivebb- utat valasztottam. Szetbeleztem a gepemet, es az
osszes ventillatort megkentem finom olajjal. (En altalaban ragaszkodom a
csapagyas ventillatorokhoz.) Az olajozas 5-8%-os fordulatszam csokkenessel
is jart, de meg igy is jobban forog, mint egy _nem_ csapagyas ventillator.
Nem mondom, hogy ez a modszer finom es cizellalt lelekre vall, de a
lenyeg: a negy ventillator egyutt sincs olyan hangos, mint a
winchesterem. Ami egy Quantum lct10, nem tartozik a zajos tipusok koze.

 Udv:
		JURECZ Laszlo Miklos
	         publicist--student

 University of Miskolc
 Department of Electrical Engineering
 Faculty of Telecommunication Technology
 http://toscan.ini.hu
+ - HFM CD-n (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!


Lehet, hogy rosszul emlekszem, de mintha vki arrol
panaszkodott volna, hogy nem sikerult megvasarolnia
a HFM CD-t.

Tegnap kaptam jelzest, hogy a Folio CD Posta Katalogus-
aruhaznal meg lehet rendelni ( http://www.folio.hu/ ):

"HI-FI Magazin                                               
  A legendas lap 1979-1992. kozott megjelent valamennyi szama 
  Rendelesi szam. 
   CDR:64113-5 Fogyar:  980"


Udv: Tamas
+ - Re: *** HIX HANG *** #1052 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]

> Háló!
> 
> Rég írtam már...
> 
Valoszinuleg reg olvastal is, marmint a az elozo leveleket.
Annyi segitseget adhatok
hogy a bithiba kerdes eldonteserol volt szo. Nem idezhet be az
ember mindig minden
levelet, feltetelezi, hogy az aki hozzaszol valoban a tema irant
erdeklodik es nem 
csak velemenyt akar nyilavanitani. Mielott meg egy ujabb hasonlo
valaszt kapnek:
Azt irtam, hogy az sblive kartya EMU101k processzora 48kHz-en
megy, ami azt akarja 
jelenteni, hogy csak 48kHz minataveteli frekvenciaju jelet kezel
ezert mindent
erre konvertal.

Udv, Judo
+ - Re: Teszt (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Csaba!
>>>Ugyhogy ezzel kapcsolatban jo lenne otleteket gyujteni, es olyan
modon csinalni a tesztet, hogy a metodikaba utolag ne kosson bele
senki...<<<

Talan a randi.org-rol indulva talalhatnal segitokesz profit, nekik nagy
gyakorlatuk van. Az biztos, hogy a veletlent biztositani kell, es a
kettosvaksagot is: az allitgato is csak utolag tudna meg, hogy mit allitott,
vagy meg kell akadalyozni, hogy barmifele info maradjon a valtoztatasrol, a
tesztelok me'g csak ne is halljak ahogy matat, aztan kimegy a konyhaba.
Mintha ott se lenne.
udv, Sanyi
+ - Re: ...homokszem a Gellert-hegyhez.... + jitter (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia NZoli!
Igaz,
>>>a ful erzekenysege kb. ilyen ara'nyokat mutat a
legerosebb ill leghalkabb erzekelheto hangok tekinteteben.<<<
nade egy gazturbina mellett nem hallod meg a szunyogot. Az mp3 is ebbol
e'l:) Azt azert el kell ismerni, hogy mas a ketfele torzitas.
A hangszoro+szoba az informacioba beleepiti a sajat karakteret es mivelhogy
mozgo fizikai targyak keltik a tobbletinformaciot, a fulnek ez kellemes is
lehet, ehhez van szokva, peldaul kapaszkodokat talal benne a
terinformaciokra
vonatkozoan, es kialakul egy kellemes tererzet, ami suketszobaban nem lenne,
hiaba van benne a sztereo jelben az eredeti akusztikanak valamilyen
lenyomata. A digitalis hibakat viszont nem tudja ertelmezni, azok nehezen
birnanak szepek lenni. :)

>>>  >Hat, nem tudom. De ha az original es masolt CD-rol begrabbelt
bitazonos
>wav-file-ok szamok maskepp szolnanak a szamitogeppel lejatszva, akkor
>visszaadnam a diplomamat.
Ne add vissza. Szerintem az elektronikak a ludasak az eltero hangzas
kialakulas
aban: mennyire toleraljak a jelfolyam analog jellegu anomaliait.<<<

Na de mindketto wav mar a vinyon pihen 0-k es 1-ek formajaban.

udv, Sanyi
+ - Re: Eloiteletek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Peter!
>>>A kettosvakteszt-sorozatoknak sincsenek semmifele bizonyito erejuk.
Ezernyi vak es kettosvak tesztet csinaltak mar. Pro es kontra
eredmennyel is. A Hifi Magazin tele volt ilyenekkel, magam is
kozremukodtem jopar esetben. Nyilvanossagra vannak hozva, megsem
ernek semmit a koszkeptikusok szemeben. <<<

Hol talalok pontos, hiteles leirast egy ilyen tesztsorozatrol, mondjuk
kabelirany egyertelmu meghallasa ugyeben, (amire allitasod szerint csak a
botfuluek nem kepesek) vagy kabel jellemzo hangkepenek meghallasara
digi/analog modban?
En talaltam anno egy leirast, ahol audiofulek sultek fel, azt meg Te nem
hitted el.

>>> >Ha valaki egy kabel jellemzo hangkepet meghallja digitalis es analog
>pozicioban is, az nagyon nagy valoszinuseggel a kabelrol alkotott >ke'pe't,
>elvarasait vetiti bele a hang_elmeny_be. Igy mukodik a tudat.
Nem igy mukodik a normalis tudat. Ez nem vart, meglepoen furcsa, es
megmagyarazhatatlan jelenseg. Nem veletlen, hogy megjehetosen
feluletesen Te is csipobol elutasitod realitasat. Imho a Te tudatod
mukodik hibasan, eloiteletesen, Te nem nezel bele a tavcsobe,
"napfoltok pedig nincsenek alapon", hanem csipobol cihologiara fogod
masok meglepo tapasztalatait. Pusztan azert, mert meglepoek.<<<

Hagytam egy kiskaput arra az esetre, ha van a lancban rosszul megepitett
fokozat, es nagy adag veletlen! Ha ezt elvetjuk, es csak a jelutban
tetelezunk fel valtozast, akkor az a kijelentes, hogy egy kabel digi/analog
pozicioban ugyanazt a jellemzo elszinezodest okozza, egyenlo azzal, hogy a
0/1-ekbol allo bitsorozatot hangszorora kotve az ember kepes barmit
felismerni azok analog (dekodolt) tartalmabol.

Masolt CD: >>>Semmifele ellentmondas nincsen. Itt harom kulonfele berendezes
es ket kulonfele ful volt a rendszerben. Semmi meglepo nincsen abban,
ha ugyanaz a hiba eltero rendszerekben masfele szubjektiv hatast
okoz. Plane ha ket elteru ful itelkezik. De megjegyzem egyformanak
egyik esetben sem hallottak a ket CD hangjat. Es ez az igazan
meglepo, ez a lenyeg.<<<

En Istvan rovid leirasabol ugy veszem ki, hogy a masolt CD mindig fatyolos.
Te pontosan az ellenkezojet hallottad, de ne ragodjunk ezen, keves az info.

Egyebkent szerintem a mesterseges jitternoveles-teszt fatyolossagot fog
okozni, ha nincs ami helyrehozza.

Ha mar megint a tavcsobe nezesnel tartunk, hadd kerdezzem meg sokadszor,
miert nem probalod elnyerni az 1 millio dollart, tart karokkal varjak a
fizikaval nem magyarazhato jelensegek eloadoit. Irtam anno a Randi
alapitvanynak, hogy meghallom a kabel iranyat, es nem utasitottak el
>>>csipobol<<<. Kertek, hogy a palyazatban reszletesen irjam le, mit
allitok. Ez mar a Te dolgod lenne.

udv, Sanyi
+ - re: Masolt CD hangja,jitter (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]

>>A futomu es a DAC koze be kell rakni egy nehany masodperces
puffermemoriat.

>A tegnapi szosszenetemre visszautalnek: Ez a memoria is szinkronban kell,
hogy
>fusson a tobbi ezkozzel.

Nem, ennek a memorianak sajat helyi orajelgeneratora lenne.

Tamas
+ - re: masolt CD (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
>A vegen meg annyit: A hanganyagok engedely nelkuli masolasat a torveny
>bunteti! 

Szerintem ebben a megfogalmazasban ez igy nem pontos.
Az uj szerzoi jogi torveny kommentarjaban az alabbiakat olvastam:
"Valtozatlan az a szabaly, hogy a hangfelvetel-eloallitojanak
engedelye nelkuli masolas csak az Szjt. altal kifejezetten
meghatarozott esetekben jogszeru. Igy pl. azoknal a
felhasznalasoknal, amelyeknel a torveny a szerzo hozzajarulasat sem
kivanja meg, a hangfelvetel-eloallito engedelyere sincs szukség
[Szjt.83.§ (2)]. Ezek az. Szjt. IV. Fejezeteben rogzitett szabad
felhasznalasi esetek, pl. a magancelra torteno masolatkeszites.
Termeszetesen nem minden magancelu hang- es kepfelvetel masolasa
megengedett, csak az, amely jövedelemszerzes vagy jovedelemfokozas
celjat kozvetve sem szolgalja [Szjt.35.§ (1)]. A fogyasztok ugyanis
a magancelu masolas ellenerteket megfizetik a kazettak, egyeb ures
hordozok fogyasztoi (vegfelhasznaloi) araba beepitett jogdij
formajaban - az Szjt.20.§-a alapjan."
-- 
Sandor
+ - AUDIO magazin (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Vesszuk a lapot!

>Felado:  [Hungary]
>Temakor: AUDIO magazin ( 20 sor )
>Idopont: Tue Feb 27 06:33:31 CET 2001 HANG #1051

>Immaron jo ideje,miota megszünt a Hi-Fi magazin
>nem vasarlok hi-fi temaval foglalkozo ujsagot
>De a legujjabb AUDIO a regi szep idoket idezi
>amennyiben tele van informacioval es erdekes
>cikkekkel.

Valoban: az AUDIO-ban a nem-keszulekteszt cikkek tobbsege 
meglehetosen erdekes, nemelyik meg talan hasznos informaciot 
is hordoz. 
Ezt mondjuk el is varjuk a lemezrovattol, mert azt tulnyomoreszt 
a Gramofon es a Tilos Radio munkatarsai jegyzik. 
A konkret keszulektesztesztek termeszetesen teljesen erdektelenek es ertelmetle
nek.

Tenyleg, mi van a Gramofonnal? Az ujesztendoben meg egy peldanyt sem lattam az 
ujsagosoknal!

Keosoft

---
 Mi az Ön MailBox címe? - http://mailbox.hu
+ - Ha nem volna bithiba es jitter (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ha nem volna bithiba es jitter

De szep is volna a vilag. Gondolja sok ember itt a Hangon.

Es hol volt, hol nem volt egyszer egy Meridian nevu hifi -t gyarto ceg.
Gyartottak ok is CD lejatszokat, bithibaval, jitterrel ahogy illik. Mignem
ket eve bejelentettek, hogy 10 eves intenziv es hasznos kutatomunkajuk
eredmenyekent megtalaltak a megoldast a CD lejatszok legfontosab bajaira.
(Csak zarojelben jegyzem meg, lehet hogy kozben elvegeztek egy alapfoku
szamitogepes tanfolyamot is, ott ugyanis az alabb ismertetendo megoldasokat
mar par eve - igaz hogy mas celbol - de alkalmazzak).
A megoldas roviden: vegy egy gyors CD-ROM -ot, a normal sebesseg
tobbszorosevel olvasd be az aktualis reszletet egy RAM bufferbe. Mivel a
beolvasas sebessege itt tobbszorose az egyszeres beolvasasi sebessegunek
hivott audio lejatszokenak (mondjuk ugy 40-50 -szerese), boven van idonk az
esetleges bithibakat korrigalni. Meg akkor is, ha abban a franya CD
szabvanyban nemigen tamogatjak az algoritmikus  hibadetektalast es
automatikus javitast ! Tobbszor is beolvashatjuk ugyanazokat a biteket es
osszevethetjuk az elozo eredmenyekkel, hogy van-e elteres. Ez a modszer
hibadetektalasnak ugyan nem tokeletes, de az eszlelt bithibak ujraolvasassal
valo javitasara legalabb mar lehetoseg nyilik. A beolvaso egy autonom
egyseg, ami egy RAM -ba gyujti a biteket. A keszulek a RAM -bol olvasva
ujrautemezi  a jeleket a leheto legkisebb idozitesi hibara torekedve, es
tovabbitja a DAC -nak. Nemcsak CD jatszot, hanem video lejatszot is
keszitettek ezen az elven. Az elvnek a fentieken kivul van meg nehany
kezzelfoghato elonye is, ugymint:

1. A digitalis osszekoto kabel minosege nem perdonto. Azert persze nem
art valami elektromosan vezeto anyagbol megepiteni. Lasd villanydrot.
2. Nyugodtan hasznalhatunk CD valtokat, a hangminosoget ez nemigen fogja
befolyasolni.
3. Egy ilyen keszulekbe tobb CD-ROM egyseg is illesztheto volt.
4. Ezek a CD-ROM drive -ok toredekebe kerulnek mondjuk egy Jadis futomunek,
ami ugyan egy Jadis csoves DAC -al     kombinalva a CD -ben kodolt
lehetosegekhez kepest eleg szepen szol, de jo par milliot kell erte
lepengetni.

Errol a nagy tudomanyos felfedezesrol olvastam a ceg honlapjan kb. ket eve.
Egy eve a vilagraszolo felfedezes a ceg indulo oldalarol mar atkerult egy
al-oldalra valami muzeum vagy galeria nevezeture. Az napokban, egy rovid
keresgelest szanva ra, mar emlitest sem talaltam rola. Lehet hogy nem voltam
eleg turelmes.

Nos mindenesetre egy hifi gyarto ceg megvalositotta azokat a
szamitastechnikai eredetu otlteteket, amiket itt a Hangon is hianyoltatok
mar jo parszor. Hallottam mas cegek pobalkozasairol is. De hova vezetett ez
a megoldas? Ugy tunik sehova. A nagy vilagrenges elmaradt.

Nekem az az erzesem, hogy masutt lehet jelentosen javitani a hangzason.
Ennek ellenere szurkolok Viletel Pistanak es kiserletezo kedvu tarsainak.
Talan jitter csokkentessel is el lehet erni valami jol meghatarozhato
javulast. Vagy legalabbis "tudomanyos" alapon meg lehet magyarazni a gyari
es az otthon masolt CD hangzasa kozotti elterest. Mert ha bithiba nincs
(mondjuk ugy nagyon csekely) az irott CD olvasasa kozben is, akkor marad az
idozitesi problema. A fenebe a Bedini -vel meg a szines filcekkel,
led -ekkel, ha van jo jitter killer. Hat majd meglatjuk.

Mikozben itt nagy az izgalom, hatha megoldhato egy huszarvagassal az Audio
CD egy fontos problemaja, az Audio cimu ujsag vezercikkenek cime az, hogy
"Nincs fejlodes". Marmint a hifi -ben. Egy nagyon regi, meg 14 bites CD
jatszo alapkiepitesben szebben szol, mint sok mai tarsa. Ha jol sejtem, a
Philips CD304 -rol lehet szo. Ha nincs fejlodes, nincs mit reklamozni ebben
az ujsagban. Mit aruljanak a hirdetok, 20 eves analog tunereket ? Akkor
pedig oda a bevetel jobbik fele. Ez a bolond foszerkeszto pedig ilyen
hozzaallassal valoszinuleg repul. Attol felek, ugyanazt
olvashatjuk majd hamarosan az Audio -ban is, mint a Sztereoban: promocios
omlengeseket. Kulonosen, hogy azonos a tulajdonosi hatter.

Mas. Megprobalkoztam a muholdvevomet tamogato Musical Fidelity X24K DAC -om
a tuningolasaval. A tapegyseg szolid alkatreszcseres javitasa volt a cel. Az
eredmeny egyelore eleg ambivalens. Nagyott nott a dinamika es a felbontas,
ugyanakkor valahogy szaraz es eles lett a hangzas. Mar ott tartottam hogy a
regi alkatreszek vissza, amikor kaptam egy ujabb otletet, es rendeltem meg
ket Black Gate -et, hatha javit a probleman. Ha nem, meg megvannak az
eredeti alkatreszek.

Udv: Feri
+ - B.S-nek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Sanyi!

Absalata amatorkent nehany megjegyzes legutobbi 
leveledhez:

>megis amellett dontottem, hogy felveszem a kesztyut, mert kulonben meg
>azt a kovetkeztetest vonjatok le, hogy na ez is befogta a pofajat,
>tehat nekunk van igazunk.

Senki nem dobott Neked kesztyut. A vita nem parbaj, amit durva sertes
eloz meg. Ha valaki kiszall egy vitabol, annak ezer oka lehet, ezek kozul
itt a HANG-on ezeregyediknek se vonjuk le a fenti kovetkeztetest.

>valaszolj! mennyi a jittere az alabbi bitfolyamnak?
>01101001010101011010100101010010101010101010010111101010100101111110

A kerdes ugyan nem nekem szolt, de en ezt valaszolnam:
0!!!110100...... stb. A jitter szerintem itt az elso nulla utani _idozitesben_
van;  vagy nagyon nagy marhasagot irtam?!...

>remelem nem sertodnek meg a jelenlevo jonevu fizikusok, ha most
>rogton nem kovetek el nyilvanos harakirit ettol a kijelentestol.
>bocsanat nem tudtam, hogy ez egy tekintelyelvu lista, es itt az
>szamit, hogy ki mondta es nem az hogy mit.

Latszik, hogy uj HANG-os vagy.... A HANG a legkevesbe se
tekintelyelvu  lista. Csakhogy amikor  _szakmai_  kerdesekrol van
szo, nem vesszuk rosszneven, ha a hozzaszolo  _szakember_,  mert
az a biztositek, hogy az  _alapfogalmakkal_  tisztaban van; ha
netan eppen a vita targya a szakterulete, akkor meg gyakorlata is
van benne, tehat nem csak "elmelkedik". Foleg, ha mar  le is tett
egy-ket dolgot az asztalra!.... Van olyan HANG-os tarsunk, akinek
gyartmanyait a legnagyobb megelegedessel hasznaljuk, vagy elmeleteti
tudasat a gyakorlatban mas teruleten (pl. zene) bizonyitotta. Isten
bocsassa meg minekunk, de nekik tenyleg van egy kis tekintelyuk itten... 
De ez nem azonos a klasszikus tekintelyelvuseggel, es  _csak ezert_ 
nem feltetlenul adunk nekik mindenben igazat. Ugye, Te is inkabb
hiszel egy orvosnak, mint olyasvalakinek, aki lelkes amatorkent hallott
mar ezt-azt a gyogyitasrol, sot, meg konkret  _elkepzelesei_  is vannak
egy mutetrol?....

>meg megmondom oszinten el is
>faradtam. nem tudom erdemes-e folytatnom? valakit erdekel egyaltalan
>amiket en irok? ha kapok legalabb egy maganmailt, hogy igen,
>folytatom. [igerm az illeto szemelyet titokban tartom :-))]

Nem kell illegalitasba vonulni ahhoz, hogy barkit irasra buzditsunk.
Az itt nem divat. A (lehetoleg) szakszeru, korrekt, szemelyeskedestol
mentes vitat, a _velemenyt_   mindig szivesen latjuk itt a HANG-on ,
meg ha a szakcikkekbol idonkent mi amatorok egy kukkot se ertunk ...:-)) 

Ugyhogy kedves Sandor, a  _fentiek szellemeben_,  billentyure fel!
Szeretettel koszontunk a HANG-osok kozott!

Udv mindenkinek: Zozo
+ - tapasztalatok digitalis kabelekkel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

A digitalis jelatviteli anomaliakat azok szoktak leginkabb tagadni,
akik ertenek a jelatviteli technikahoz. Ok egyben nem is hallanak
jol :), nem rendelkeznek megfelelo keszulekekkel(?), ezt hangsulyozva
nem is hallanak kulonbseget a masolt es az eredeti CD kozott.

A masik tarsasag nem ert ehhez a technikahoz, de szeretne CD-t
masolni, DAT-ot sokszorositani, de idegesiti a teny, hogy
a masolat mindig vacakabbul szol. Eleinte mindenki sajatmagat
hibaztatja, majd amikor minden elvegzett ellenorzes azt mutatja,
hogy a kulonbozoen szolo anyagok -gyakorlatilag- azonosak,
elkezd elmeleteket gyartani, amelyek persze eppoly ellentmondasosak,
mint a kiindulo kerdes: lehet-e hallhato kulonbseg ket digitalisan 
azonos bitfolyam kozott, ha az CD-rol, DAT-rol, lyukszalagrol, vagy
floppyrol jon?

En ma mar nem tartozom egyik csoporthoz sem: szerintem nem ertek
a jelatvitelhez (ha ertenek biztos tala'lnek valami magyarazatot), de mar
nem keresem magamban a hibat sem. 

Egyelore csak nehany peldat tudnek a profi hangtechnikabol
elmeselni, amelyek talan kicsit tulmutatnak a CD-masolas
gyotrelmein, bar ezt sem szabadna lebecsulni, mert valojaban
ez is resze a CD gyartasi folyamatnak, a premasteringnek.

Elso eset:

Komolyzene, Bach Gambaszonátáinak felvétele külföldi
művészekkel, svéd cég, osztrák hangmérnök. Minimal 
mikrofonozas, semmi zengetes, audiophil ambiciok:).

Adott egy digitalis keveropult, tobb digitalis kimenettel.
A biztonsag kedveert ket azonos tipusu DAT-ot kotottunk
a kimenetekre, 35 Ft(?)/meteres 75 Ohmos koax kabellel.
Ezzel felvettunk nehany Take-et szinkronban, majd a backup
keszulek kabelet kicsereltuk egy nem 75 Ohmos, de jo, analog,
arnyekolatlan magyar interconnect kabelre, igaz ennek ara 
35.000 Ft(!!)/ meter. Igy vettunk fel hajnalig.

A masnap delutani felvetel elott, amikorra mar hallasunk elegge
regeneralodott,
a hangmernok/zenei rendezo, egy zeneakademista karmesterkepzos holgy, 
a ket muvesz es szerenysegem, az _egyik_ DAT-ban cserelgettuk egymasnak 
vaktesztben a kazettakat, eredmeny:

-az azonos -olcso-kabellel keszult backup kazettat nem lehetett
biztonsaggal megkulonboztetni az eredetitol.(ennek igen orult a hangmernok)
- a meregdraga osszekoto kabellel keszult felvetelt 10 probabol
8-9-szer mindenki egyertelmuen azonositotta, sot jobbnak hallotta. 
(orultek a muveszek, es ragaszkodtak hozza, hogy a "backup"-ot hasznaljak
fel 
a CD-hez; a hangmernok ideges lett)
- Becsbe hazaterve ugyanezt a tesztet elvegezte a hangmernok fiatal
operaenekesno
felesegevel is, az eredmeny meg egyertelmubb volt: 10-bol 10-szer sikerult
nekik
azonositaniuk az eredetit/backup-ot.
- digitalis kartyan egy PC-be beolvasva, a kulonbozo kabelekkel keszult
take-ek (megkeresve egy szinkronpontot, mivel az indexek soha nincsenek
szinkronban, 180 fokkal fazisforditva az egyik anyagot, majd merge-elve
oket)
0-ra kioltottak egymast, azaz olyan egyformak voltak mint ket tojas, sot
sajnos 
meg jobban.
- termeszetesen a hangi kulonbseg nincs aranyban a kabelek arkulonbsegevel,
de a nyereseg igy is legalabb egy-ket nagysagrendu.

A PC merevlemezerol lejatszva is hallottam kulonbseget a ket take kozott,
de erre lehetett szamitani, akkor is, ha ez a teszt nem tartozik a profibbak
koze,
mivel egyedul vegeztem.

Szomoru befejezese a tortenetnek, hogy a felvetelt az utomunkalatoknal ugy
elrontottak, hogy -enyhen szolva- nem kerult be a kedvenceim koze. 
A Soundchek kazettat osszevetve a kesz termekkel csak szomoru lehet az
ember, akkora a minosegromlas. De errol maskor tobbet.

Egy MOD-dal vegzett tesztet is, amelynek egy erdekes CD lett az eredmenye
legkozelebb meselek el.

Udvozlettel:

Claus Neumann
(Timpani )
+ - Megtortem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hallo hallo !

Na jo. Olyan ejjeliszekrenyt fogok csinaltatni a szamitogepnek,
aminek a hatuljat is ki lehet nyitni. Igy altalaban nyitott allapo-
taban szinte hagyomanyos legaramlasi korulmenyek lesznek.
A helyzet meg azzal javithato, ha nagyobb belso teret hagyok.
Mindenesetre koszonet a hozzaszolasokert.  Udv, Agoston
+ - Kijelentesek nem sokat ernek. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado : Korpas Zoltan irta:
>Ugyanis en magam is lattam cikket  e temaban, le is volt rajzolva a 
>dolog. Szoval hiaba bitazonos a ket CD, ha a masolt CD arkairol egesz
>maskepp verodik vissza a lezer (jobban szorodik, radasul meg a CD 
>szinetol is fugg a dolog), mint a gyari szogletes pitekrol. 
>Ez pedig azt eredmenyezi, hogy a hibajavito aramkornek tobbet kell 
>dolgoznia. Marpedig, ha a hibajavito aramkornek tobb hibat kell 
>javitania, akkor romlik a hangminoseg. Tehat ezert (is) szol rosszabbul
>a masolt CD. IMHO nem pedig misztikus jitterektol, PLL quartzoktol meg
>mifenektol, amirol >itt locsogtok. Egy kicsit logikusan kene 
>gondolkodni, nem pedig fizikus-mernokien :-))) 

Javaslatodra megprobalok logikusan gondolkodni - hatha sikerul
egyszer. Engem szemely szerint allatira nem erdekel, hogy mennyit
melozik a hibajavito aramkor. Mert nem latom hogy ettol miert
romlana a hangminoseg. Es az sem erdekel, hogy a CDn a pitek
mennyire eles konturuak. Tolem lehetnek akat rovasirassal, kinai
abecevel vagy matyohimzessel is a lemezre rogzitve. Amig ugyanazt a
digitalis bitfolyamot kapom a masolt CDrol mint az eredetirol. Mert
nem az az erdekes, hogy a ket _CD_ bitazonos, [a fene sem vizslatta
mikroszkoppal], hanem az, hogy a CDkrol lejovo digitalis _jel_
bitazonos. Es ettol kezdve tokmindegy a geometria. Persze ha magad
is lattad a cikket, az egeszen mas. Szamomra teny, hogy a masolt CD
gyengebben muzsikal. Es ennek persze oka kell legyen. Meg az is
lehet, hogy a pitek, meg a szorodas. Csak vegre szeretnem megerteni
az okokat es a folyamatokat. Nem kodos es konnyen cafolhato
feltetelezesekre, hanem konkret falszifikalhato hatasmechanizmusra
vagyok kivancsi.

> Felado : Hajdu Csaba irta:
>> Mindezt a jatszo kvarcvezerelt ramjaban. Onnan
>> kvarcpontossaggal jon ki a bitfolyam. Persze a kvarc sem
>> tokeletesen pontos es allando, de lenyeges, hogy ez hatarozza
>> meg a jittert es nem az arkok hossza es jittere.
>Sajnos nem egeszen... A kozponti orajelet valoban egy kvarc adja,
>de ami bitfolyamot vezerli, az mar egy osztott es pll-ek altal is
>megeroszakolt jel, aminek a minosege mar nagyban mulik az egesz
>rendszer kivitelezesen (beleertve a futomuvet is). Ha a ramot
>_fuggetlen_ orajellel olvassak ki, akkor nem szamit csak, hogy mi
>volt korabban, viszont a rendszerek tulnyomo resze nem igy
>mukodik.
Amit itt irsz, az eleg erdekes ahhoz, hogy reszletesebben beszelj
rola. Mert ha valoban igy van, akkor rogton erthetove valik a
masolas hangdegradacioja. Tehat konkret kerdesem: Egybeepitett
Cdjatszoknal [tehat nem kulon futomu-SPDIF-DAC osszeallitasnal] is a
bitfolyambol generaljak a DAC orajelet? Vagy ilyenkor kvarc vezerli
mind a digitalis aramkoroket, mind a DAC-ot [es meg a
lemezfordulatszamot is]. Egybeepitett CDjatszonal hogyan ervenyesul
a lemezre rogzitett jelfolyam jittere? Mi modon jut at a RAM-on?

>> Semmit nem magyarazol meg. Miert szonak maskeppen, ha maskeppen
>> szolnak _azonos_merteku_ jitternel???????
>A jitter egy atlagertek... Emlitettem volt a mellbosegek peldajat,
>ennel jobban nem tudom elmagyarazni :)
Pedig raferne. Miert nem az atlag szamit a CD hangjaban?

>> A fentiekbol mar latszik, hogy a jitter nem lehet oka a masolt es
>> eredeti CDk eltero hangzasanak ugyanazon a rendszeren. [Mindig
>> mindent erre fognak.]
>De igen. A pll-eket jobban megdolgoztatja egy rossz minosegu, de
>ettol meg bithelyesen kiolvashato masolat.
Na es mit szamit ez? Elfarad? Miert baj, ha a PLL dolgozik? Miert
baj az, ha a hibajavito aramkor dolgozik? Amig kepes jol ellatni a
feladatat.

>> bithelyes masolatot, es ugyanazon a berendezesen ugyanakkora
>> jitterrel lajatszva mindkettot, osszehasonlitani a hangjukat.
>Nem tudod ugyanakkora jitterrel meg ugyanazon a berendezesen sem
>lejatszani, kiveve nehany specialis berendezest. 
Miert????? Es ez esetben mi ertelme van merni a berendezesek
jitteret???? Ha a mereskor ekkora, mas esetekben meg amakkora?

>Nem a jitter azonos, csak a berendezes.
Eszerint a jitter nem jellemzo a berendezesre?

>> P.S. Az igazsag kedveert meg kell emlitenem, hogy bar nekem
>> mindig es egyertelmuen a masolat volt a jobb, de az
>> asszonypajtast tobbszor atvagta az a bizonyos _al_reszletgazdagsag.
>> Tobbszor a masolatot tartotta jobbnak.
>Gondolom ez csak eliras, de az ilyen apro reszletekben rejlik a lenyeg 
Semmi kulonos Freudi lenyeg nem rejlik ebben az elirasban. Barmilyen
meglepo, en gyorsabban gondolkozom, mint ahogyan a billentyuket
tudom pufolni. Tehat az agyam mar elobbre, mar az asszony
velemenyenel tartott. 

>Es miert lett volna asszonypajtas atvagva? Neki az
>tetszik, ez egy szubjektiv dolog... En hiszek neki :)
Az a Te bajod! Semmi objektiv jelentosege nincs annak, hogy kinek mi
tetszik. Objektiv jelentosege annak van, hogy mi hasonlit jobban a
kozvetlen akusztikus elmenyekhez. Asszonypajtas huszadannyi
akusztikus zenet nem hallgatott sem hifirol, sem eloben mint en.
Jellemzo, hogy enekhangnal mindig egyezo volt a velemenyunk, mert
emberi hangot hallott o is eleget. Nagybogot kevesbe.

Nem hallgatok cedet, es csak nagyon mukedvelo szinvonaluak digitalis
technikai ismereteim. Khralig Zoli maganlevelben mar vitaba kezdett
nehany velemenyemmel, meglehet tevesek. Tehat azert vitazom Veled
ezugyben, hogy vegre kideruljon, mennyi hangzasi szerepe lehet a
jitternek ugyanazon a berendezesen ugyanazt a bitfolyamot lejatszva.
Mert ez fontos. Es ne feledjetek, hogy itt a listan ezer hulyeseg is
elhangzik CD ugyben, meglehet egy-ket helytallo leiras is. Mindig
gondoljatok arra, aki olvassa ezeket es nem ert igazan hozza
[pl.ra'm]. Honnet tudjam, hogy melyik velemeny igaz, es melyik nem,
ha csak kijelentesek hangzanak el mindenfele konkret indoklas
nelkul? Mert a reszletes indoklasokat esetleg tudom ertekelni,
elfogadni, cafolni. Kijelentesek eseten ez nem megy annyira jol. 

Agoston irta:
>En nem kapok toluk hanyingert. A slagerradio tenyerbemaszo hangnemetol 
>mar inkabb, de most nem errol beszelek.

Ha ejjelente a Bartokon eppen altalam nem kedvelt zenet adnak, akkor
a Slagerradiora szoktam atkapcsolni. Foleg hat utan, mikor Bochkor
es Boross bohockodik. Mert ezerszer jobban csinaljak, mint pl. a
tevek reggeli adasaiban egymast szorakoztato hudevidam es alnaiv
parosok. Es a hallgatottsagi statisztikakat nezve feltunoen nagy a
tetszesi indexuk. Mint ahogy a Napkelte is messze veri a tobbieket a
tevek kozott.

Nekem, es masik sokunknak a Pannon Radiot hallgatva bizsereghetne a
tenyerunk. Ugyhogy tegyuk inkabb zsebunkbe a tenyereinket, es
legyunk nagyobb toleranciaval az orszag masik fele irant! Kulonben
konnyen deli szomszedaink sorsaban kell osztoznunk.

>A beat-es generacio kedvencei kezdetben rendkivul primitiv >hangszerelesben es
 hangszertudassal szolaltak meg. Am szovegeik >kozelebb alltak hozzank.
Imho nem vagy elegge oreg. Nem igy volt. A hangszerelesben persze
tobbnyire kovettek a harom gitar-dob divatot, de hangszertudasuk
egyaltalan nem volt biralhato. Es most nem a gitarfejedelem
Szorenyire gondolok, hanem mondjuk a Liversingre. Tokeletesen
adekvatan szolaltattak meg meg hangzasban, meg enekhangban is!!! a
korabeli angolszasz zeneket. Kifogastalanul. Scamplo zenejen sem
hallatszott, hogy gyengebb hangszertudasuk lenne, mint az angol
csucson levo bandaknak. De olyan nevtelen egyuttesek, mint az
Anubis, akikkel egy hosszas es emlekezetes Alsobelatelepi
kempingezes soran ismerkedtem meg [Tud roluk valaki valamit?] is
prima es szinvonalas zenet csinaltak. Nem kell virtuoznak lenni a
slagerzenehez. 

>Am megis az a velemenyem, hogy a legjobbak vegulis minden falat le
>tudtak donteni es nepszeruek lehettek.

Liversingnek egyetlen lemeze sem volt ha jol emlekszem, a Scampolo,
Shanko is csak mutatoba kerulhettek fel egy vegyesfelvagott lemezre.
Anubis is tokeletesen ismeretlen maradt. De akkoriban tele volt a
varos mara elfelejtett es nem rossz egyuttesekkel. Szinte minden
foiskolanak, egyetemnek volt sajat zenekara. Komart mindenki ismeri.
De hanyan emlekeztek Adam Katira??? Koncz Zsuzsa szinvolnalan
enekelt tokeletes tisztasaggal, es raadasul nala erdekesebb,
egyenibb hanggal. Ki emlekszik Halasz Charlira a Profetabol, aki
fergetegeset tudott produkalni egy kezzel gitarozva es a masikkal
zongorazva!!!? [Elment Norvegiaba gitartanarnak] Hol van a Kek
Csillag, Siconor, stb.? Magam is forrasztgattam a szinpadon a
haverjaim zenekaranak kipurcant cuccait. Abszolut amator tarsasag,
mint akkor mindegyik, de eszmeletlen jo, hatalmas bulikat tudtak
csinalni. Mikor kifogytak a repertoarbol, es a kozonseg nem akarta
leengedni oket, csak hatraszolt Robi ritmusgitaros baratom: "Fiuk!
Rocki Bdurban, kozepen megallassal, figyeljetek a kezemet!" es olyan
popec rokit rogtonoztek halandzsa angol szoveggel, hogy na!
A fenti velemeny, amellett, hogy teves [nem bantani akarlak
Agoston!] meg egyuttal lefokozza a korabeli mas, nem kevesbe
tehetseges muveszeket. Csak azok tudtak befutni, akik "idomultak"
azert a korabeli elvarasokhoz, magyar nyelvu szamokat jelentettek
meg toluk. Pedig a Liversinghez, Scamplolohoz hasonloan Szorenyiek
is angol zeneket reprodukaltak kezdetben. Levente a foldon fetrengve
is gitarozott am, es piszok jo hangulatuak voltak ezek a korabeli
bulik. Eszembe sem jut elitelni oket az "idomulasukert", nem ez a
lenyeg, egyebkent is nagyon ugyesen, es modjaval csinaltak. Csak meg
kivanom vedeni a korabeli nagyon szinvonalas, de mara nevtelensegben
maradt tobbi egyuttes es eloado emleket. Nem voltak rosszabbak a
befutottaknal.

> Felado :  [Israel] irta:
>a sorozat, ami arrol szol, hogyan keszul a jo zenekar.
>http://www.magyarnemzet.com/news/fullstory.php/aid/19647
>Tanulsagos lehet azoknak, akik nincsenek benne melyen a bizniszben
A hivatkozott cikk azzal kezdodik, hogy a sobizniszben mindenki
hazudik.
Keszseggel elhiszem. Bar kicsit pikans, hogy ezt egy sobizniszmen
mondta. :-))))
De egy pillanatra sem szabad figyelmen kivul hagyni, hogy a sajtoban
meg egy nagysagrenddel tobb a hazugsag, mint a sobiszniszben.
Kulonosen a Magyar Nemzetben. Figyelmes olvasassal konnyen ra lehet
jonni, hogy a hivatkozott cikkben hemzsegnek a hazugsagok es
ferditesek, es ezzel hitelet veszti az egesz. Ettol persze meg a
sobiznisz tuti mocskos, mint szinte mindenutt a vilagon. Csak a
tanulsagokat ovatosan kell levonni. Eloszor ki kell vonni az
irtakbol a politikat. 
Mert a sobiznisz eppen eleg mocskos ahhoz, hogy jo cikket lehessen
irni hazugsagok, ferditesek hozzatetele nelkul is. Csak akkor nem
lenne meg benne a politikai uzenet es manipulacio. Udv, Peter.
+ - Ajjaj... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A mai szamban sok hozzaszolas olyan szintu volt, hogy reagalni sem
erdemes ra... Nem a kepzettseg szamit, de az sem elfogadhato
vitastilus, hogy valaki azzal all elo, hogy miert lenne az
elektron toltese annyi, amennyi, amikor egeszen nyugodtan lehetne
mas is...

> A tegnapi szosszenetemre visszautalnek: Ez a memoria is
> szinkronban kell, hogy fusson a tobbi ezkozzel.

Nem kell. Ma mar 1 GB RAM sem kerul sokba, beviszed az egesz CD-t
2-3 perc alatt, aztan elfelejthetsz minden mechanikat es
szinkront...

> olvastam, hogy mi van a CD iro "jitterevel". Az is mechanika,
> azt is valami szervo szabalyozza, es ha van jittere, akkor azt
> maradandoan rogziti a CD-re. aztan a lejatszasnal osszeadodik
> az olvaso jitterevel. Elkepzelhetetlen?

Nem... Eppen emiatt szolhat maskeppen a masolt CD... Persze abban
a pillanatban, ahogy az egeszet RAM-ba olvasod, mar nem. Es
termeszetesen nem is kell az egeszet, de miutan ez sokakat zavar,
es tenyleg nem elerhetetlen mar az egeszet beolvasni, am olvassuk
be...

Sot, legyenek winchestereink, 60-70 GB ma mar nem tetel, arra
rafer 100 CD egy az egyben, tomorites nelkul... Dolgozo
kivalasztja, hogy melyiket keri, athozza a RAM-ba, es mar mehet
is...

Nem kell cifra mechanika, ratet, filctoll, fagyasztas, magnes,
interconnect, akarmi... Mar csak az lesz a vitatema, hogy melyik
gyarto RAM-ja szol jobban :)))
+ - Re: (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt HANGosok,

 [Hungary] - irta,

>valahol a sorlimit kozeleben jahatok, meg megmondom oszinten el is
>faradtam. nem tudom erdemes-e folytatnom? valakit erdekel egyaltalan
>amiket en irok? ha kapok legalabb egy maganmailt, hogy igen,
>folytatom. [igerm az illeto szemelyet titokban tartom :-))]

Termeszetesen, jogod es lehetoseged van hogy barmit leirjal a HANGon.
A valaszaidat,ha izekre szednem es itt valaszolnek az kb, 500-700 sor lenne.
De ez a HANG,nem biztos hogy masokat erdekelne. Tobben panaszkodtak
regebben,hogy pagedown-olniuk kell es a szakmi vitakkal menjunk valahova.
No nem oda,hanem maganemilre
Maganuton szivesen eszmet cserelhetunk.
 
Most csak azt jelzem,hogy  - szerintem - szinte mindent osszekevertel es 
ezert nem ohajtom a HANGon a veget nem ero levelezest. Tudom ez most
nagyon sommas,de imho ez van. 

Csak ket dolgot engedj meg,
 
>mert ugy van csak ertelme. ki igazolta, milyen modszerrel, hogy a
fazistorzitas
rontja el a hangot? 

Ne haragudj,ezt nem tudtad?

>en a valosagrol irok. tenyeket, tapasztalatokat,
>megismetelheto kiserleteket. meg senki nem cafolt meg! raadasul eddig
>csak egy ember volt, aki legalabb elkezdett probalkozni. ez elszomorit.

Ne haragudj - szerintem - semmifele konkret tenyt,tapasztalatokat,
megismetelheto kiserleteket nem irtal. Altalaban irkaltal dolgokat.
Az egyetlen konkretum 
>szamoltam: 20 khz es 16 bit  - 1520 nanosec! (1.5 mikrosecundum!)
sem stimmel.
Gyere el hozzam es kiserletezhetunk es konkret tapasztalatokat gyujthetunk. 
Nyitott vagyok erre. Pl. ot perc alatt bebizonyitom pl.a fazistorzitas
hatasat.

Tisztelettel,

Viletel Istvan
+ - Re: A computer hangja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: A computer hangja ( 36 sor )
>Pletykaszintu informacio: A tv-ben lattam egy-ket honapja, hogy kijott az 
>elso zajtalan homecomputer
>aminek ugy van tervezve a belseje, hogy ventillator nelkul is mozogjon benne
>a levego.


A Compaq regota gyart olyan gepeket, melyekben nincs ventillator (se tap, 
se proci). Viszont a vinyo meg mindig zajos :(, igy igazabol ez is keves.

Topy
+ - hangzas es az agy hibajavitasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Nem hiszem hogy valaszt tudnek adni az eddig elhangzottakra (en csak egy
poor SW guy vagyok :-), de van egy teoriam miert halljuk maskepp szolonak
a cuccokat.

A tezis: ha egy cucc ossztorzitasa olyan tartomanyba esik amit az agy jol
korrigal, azt a cuccot jobbnak fogjuk hallani egy masiknal, akkor is, ha
az a torzitas a mi meresrendszerunk szerint nagysagrenddel nagyobb mint a
masike (amelyet rosszabbnak itelunk). [Hasonlo dolgot allit Dieter
Ennemoser, lasd www.ennemoser.com, egy gyakorlati alkalmazassal.]

Ez a torzitas az osszes lehetseges torzitasok osszege (sokat valszeg nem
is ismerunk es nem is tudjuk merni), igy lehet hogy egy tokeletesen mero
cucc szarul szol, mert:
1. a torzitas freki- es energiaeloszlasa olyan hogy az agy nem tudja
megfeleloen korrigalni
2. a torzitasnak egy olyan reszet mertuk ami abszolut irrelevans.

[ Zarojel. A fentieket alatamasztja az hogy bizonyos mertekig az agy kepes
alkalmazkodni a hangforrashoz (hozzaszokunk a hanghoz), tehat egy komplex
adaptiv szuron at "hallunk" dolgokat, amely elteroen reagal a bemeno
jelre (hallott hang). Olyan jelet kellene tehat biztositani, ami:
1. egyreszt  a leheto leghatekonyabb korrekciot teszi lehetove (tehat a
leheto legtobb _eredeti_ informaciot lehet visszaallitani)
2. statisztikusan lehetoleg invarians a ful veteli karakterisztikajara
Legalabb a masodik pont elegge utopisztikus (pl a fulkagyloja mindenkinek
mas). De lehetseges hogy az agynak erre is van megoldasa.]

A kerdes: mi az a torzitas a CD-lejatszo eseteben, ami legnagyobbreszt
felelos a hangzasert? Bithiba, jitter, analog torzitas, vagy mas az ok? A
kovetkezokban megprobalom feluletesen koruljarni.

Elobb a "hangzas"-rol.
Az teny, hogy meg kell magyaraznunk, miert _hallanak_ az emberek cuccokat
maskepp szolonak. Ez reszben pszichoakusztikai gyokeru, reszben a cuccok
felepitesebol kovetkezik. Nem lehet figyelmen kivul hagyni a ful
hihetetlen erzekenyseget es az agy korrekcios funkcioit. Ergo: az
autentikus muszer mindig a ful+agy. A merestechnika ugy nez ki egesz mas
dolgokat mer.
Mivel minden ember mashogy hall, ezert eleg nehez _objektiven_ merni a
ful+agy  muszerrel. Sajnos nagyon gyerekcipoben jar meg az emberi agy
hangfeldolgozasanak kutatasa, egyelore megis a _szubjektiv_ tesztekre
vagyunk utalva. Igy valhat az egesz dolog marketing- es piacfuggove, ezert
mennek olyan jol a rangsorolo hifilapok (meg azert mert az emberek
altalaban szeretik ha masok mondjak meg, mi szol jol).
Ha mar itt tartunk a kettosvaktesztet ugy tartanam kielegitonek ha:
1. a referencia nem egy masik keszulek hanem elo zene
2. elegendo idot es adatot bocsatunk az agy rendelkezesere (tobb ora vagy
tobb nap zenehallgatas, persze ehhez kulturalt ful es jo zenei memoria
szukseges; nem mindenki alkalmas vaktesztre)
3. sok emberrel vegrehajtjuk
4. az eredmenyek nagy szazalekban megegyeznek.
Ha a 4. pont hibadzik, akkor a teszt nem relevans, egyes emberek szamara
nagyon jo lesz a cucc, masok szamara akar rossz.

A lehetseges muszaki okokrol.
Erdekes, hogy a lezerfejnel levo jelerosito mennyit szamit (szkopon
meg lehet nezni). Vegso soron a "fej"rol egy RF-terhelt jel jon le, ezt
kell interpretalni. Ezt a jelet befolyasoljak a szervo miatti
aramingadozasok is, nem is kevesse. Nincs ket CD-transzport ami ugyanolyan
jelet bocsatana a receiver oldalaba. Elmeletileg ez nem is szamit, de
megint minden a gyakorlati megvalositason mulik. 
En csak azon csodalkozom, hogy gigahertzeken tudunk (levegon at) olyan
kicsi BER-t produkalni aminel gyk napok telnek el ket bithiba kozott,
miert lenne hat problema a CD-rol erkezo bitfolyam illesztese (igaz, nem
ugyanazokat a kodolasokat es szuroket alkalmazzak). Sajna a jelenlegi
CD-transzportok nagyon gyengek (tul draga lenne rendesen megcsinalni?).
Ezert lehet az elso feladat: "jol szolo" transzportot talalni, mivel
annyira szar mindegyik, hogy mindegyik befolyasolja a hangot. Egyetertek
abban, hogy ez nem kellene igy legyen, de hat de facto igy van. Hogy ez
digitalis vagy analog gyokeru, szerintem nem vitas. Foleg hogy Barsi Sanyi
felvilagositott bennunket, nincs is digitalis jelfolyam, csak fizikai
megvalosulas :-)

Szoval szerintem azert van kulonbseg a masolt es eredeti CD kozott, mert a
transzport szar. Tehat vissza a keszulekekre.

Szerintem a cuccok hangja kozti kulonbseg foleg az analog reszben kell
legyen, illetve a D/A konverterben (a digitalis resz feladata hogy pontos
jelet es minel kevesebb analog zajt produkaljon, mas dolog hogy erre
tobbnyire nem kepes). 
Az analog jelben pedig a fulunk/agyunk olyan torzitasokat is detektal,
amit meg sem merni nem tudunk, de valszeg sokrol nem is tudjuk hogy
leteznek.
Tehat valszeg nem a bithibak szamitanak igazan a hangzasban. Az idozites
szamithat, de valszeg nem ugy ahogy gondoljuk (rohognek ha Viletel Pista
tesztjeben sokan a magasabb jittert preferalnak).

A Wadianak van egy erdekes elmelete (mambo-jambo :-), hogy ha az analog
resz felbontasa meghaladja a digitalis resz felbontasat,
hangminosegvesztes lep fel. Ezert ok a leheto legnagyobb felbontasu
transzportot parositjak egy picivel kisebb felbontasu analog egyseggel.
Hogy pontosan mit ertenek felbontason, azt nem tudom (biztosan nem a
formatum max elmeleti felbontasa!), de gondolom az idozitessel es a
zajszinttel fugg ossze (ha van mas otlet, szivesen fogadom). Nem tudom,
hogy ezert-e, de a Wadia cuccok nagyon jol szolnak (szerintem csak
egyszeruen jol meg vannak csinalva, legfeljebb a szerencse is segit ;).

Szerintem nem kellene figyelmen kivul hagyni, hogy az analog jel sem
folytonos (egy fizikustol egyszer azt hallottam, hogy a termeszetben
nincsenek folytonos fuggvenyek - ez vitathato, de belathato :-)
-- comments welcome). 
Lehet tehat akar elmeletileg is 'analog felbontas'rol beszelni. Ekkor
pedig egyertelmuen szamitasba kell venni az anyagjellemzoket is. Elegge
ezoterikus? :-))
Ugy tunik, _ennyire_ erzekeny a ful. Nem elegszik meg a tokeletes
'digitalis' adatatvitellel, hanem ugy latszik olyan mas informaciok is
szamitanak, amelyek nem a zeneben ill. a matematikai bitfolyamban vannak
kodolva, hanem magaban a hordozoban (a kabelek, a DAC, a szurok, erosito
mind hordozok), es amelyek hozzaadodnak az eredeti informaciohoz.

> Felado :  [Hungary]
> teljesen mindegy, hogy milyen orajelet hasznalsz, ha ramba irsz, es 
> onnan egy fuggetlen orajellel olvasol.

Elmeletileg igaz, de minden a fizikai megvalositason mulik. Szerintem (is)
az analog zajok es szurohatasok rontjak el az egeszet. 
Erdekes lenne egy olyan kiserlet, hogy a lezeregyseget (+ buffer)
galvanikusan szigeteljuk el a DAC-tol (optikai vagy illesztotrafos
csatolas). Ebben az esetben semmi olyan tenyezo nem maradna ami ugymond
transzportfuggo lenne (a hordozo itt elvileg meg anyagfuggetlen is). 
A DAC-bol erkezo jelet pedig mondjuk egy DC-csatolt erositovel
kierositeni, es minden taplalast rendesen megregulazni. Csoves erositessel
es trafos csatolassal a brickwall szuro is megsporolhato (azt hiszem
az Audio Note igy is csinalja).
Erdekes, hogy a trafos csatolas sok esetben mennyivel jobb hangot ad
(muszakilag ugye vitathato). [Ott vannak pl a Sakuma erositok es hasonlok.
Persze a jo trafok igen dragak (Tango, vagy Sowter, Lundahl stb).] 

> ki igazolta, milyen modszerrel, hogy a fazistorzitas 
> rontja el a hangot? vagy netan ez a 2. szamu posztulatum?! ha meg 
> valaki igazolta, kernek egy pontos forrasmegjelolest.

Vegig kellene bongeszni az AES Journal archivumot. Nem tudom, irt-e valaki
cikket errol, de egyszeruen belathato, miert valtoztatja meg a hangot a
'fazistorzitas' (abszolut ertelemben nem is a fazistorzitasrol hanem a
csoportfutasrol van szo; az abszolut fazist tudtommal senki nem hallja).

> fazistorzitasrol: gondolom az koztudott, hogy a hangszerek 
> kulonbozo iranykarakterisztikaval sugarozzak a kulonbozo 
> frekvenciatartomanyokat. tehat hangversenyteremben nem is azonos 
> uton jutnak el fuledig a egyes felharmonikusok. ha meg egy sorral
> arrebb ulsz, megvaltoznak az uthosszak, rogton fazistorzitas lep 
> fel. 

Ez mindig benne van, az otthoni visszajatszasnal pedig ezen felul belekop
a hangfal iranykarakterisztikaja (es a szoba kolcsonhatasa). A
hangversenyteremben teljesen masfajta 'fazistorzitast' hallunk, ezt ugy
tunik az agyunk jobban korrigalja mint egy magasabbrendu szuroet a
CD-lejatszobol.

Magasan egyetertek abban hogy a 'polar pattern' nagyon fontos, nincs olyan
hangfal amely minden hangszert (iranykarakterisztikat) tokeletesen
utanozna, ezert a legjobb a gombsugarzo, vagy ha nincs, a kardioid. Ebbol
egyenesen kovetkezik hogy nagyon fontos a hangfal-szoba csatolas. Mivel
itt ismet nem tudjuk mindenfajta akusztikai kornyezet utanzasat megoldani,
a legaltalanosabb elvet kell kovetni, minel kevesebb visszapofazast a
szoba reszerol. A szoba (hangszigeteles, falanyag stb) akusztikus
impedanciaja minel frekvenciafuggetlenebb kell legyen, illetve olyan
tartomanyba kell terelni ahol az agy legjobban tudja javitani. Ha a
Fletcher-Munson gorbet elfogadjuk, akkor a 'prezensz' tartomanyra kell a
legnagyobb sulyt fektetni. Ferfi-noi enekhang, zongora, mely huros
uveghangok, valamint utosok - ha ezek mind jol szolnak, valszeg
elfogadhatoan rendben van a csoportfutas is.

Vegkovetkezteteskent talan azt lehetne mondani, hogy gyk ezerfele torzitas
kozul akarjuk azt megtalalni ami az altalunk hallott kulonbsegeket okozza,
de nem tudunk tul sokat sem a hardverrol, sem a szoftverrol, ilyen esetben
pedig programot felallitani mintegy a pofaraeses szinonimaja :-)), legjobb
esetben is csak tuneti kezeles.

Udv,
Zoli

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS