Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 9
Copyright (C) HIX
2002-01-19
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: nak-nek (mind)  17 sor     (cikkei)
2 add ide - oda (mind)  20 sor     (cikkei)
3 férjnévképző (mind)  16 sor     (cikkei)
4 Egyjelentesu szavak (mind)  14 sor     (cikkei)
5 egybe-kulon (mind)  14 sor     (cikkei)
6 Vegyes (mind)  196 sor     (cikkei)
7 Re[2]: *** HIX NYELV *** #6 (mind)  30 sor     (cikkei)
8 Re: Mondasok 1. (mind)  74 sor     (cikkei)
9 Re: Szerbusz (mind)  24 sor     (cikkei)
10 Re: (...) egy kis TIPP... (NYELV.8.20020117) (mind)  29 sor     (cikkei)
11 Re: Macedonia (TIPP.7.200201016) (mind)  21 sor     (cikkei)
12 Ariel (NYELV.7.20020116) (mind)  18 sor     (cikkei)
13 RE: [2] Tipp (NYELV.7..20020116) (mind)  79 sor     (cikkei)
14 Vono; Re: Ide-oda, stb. (NYELV.8.20020117) (mind)  12 sor     (cikkei)
15 Re: e' -> e? (mind)  7 sor     (cikkei)
16 Re: Ide-oda, stb. (mind)  14 sor     (cikkei)
17 Re: ikesek (mind)  54 sor     (cikkei)
18 Re: Mondasok 2. (mind)  13 sor     (cikkei)
19 Re[2]: Nevek, PC (mind)  7 sor     (cikkei)
20 Re[2]: i, u', u (mind)  12 sor     (cikkei)
21 Re[2]: i', u', u" (mind)  20 sor     (cikkei)
22 Somogyorszag - ki tudja miert (mind)  13 sor     (cikkei)
23 hosszuuuu (mind)  5 sor     (cikkei)
24 ide-oda (mind)  13 sor     (cikkei)
25 ujmagyar+smiley (mind)  15 sor     (cikkei)
26 idegen es magyar (mind)  9 sor     (cikkei)
27 hibak2 (mind)  35 sor     (cikkei)
28 mediaformedveny (mind)  16 sor     (cikkei)
29 Pap Gabor riport III (mind)  113 sor     (cikkei)
30 -ik, angol n (mind)  25 sor     (cikkei)
31 RE: Felresikerult nyelvi atultetesek (mind)  54 sor     (cikkei)
32 Re: francia - vallon (mind)  46 sor     (cikkei)
33 -ne'k (mind)  25 sor     (cikkei)
34 Re: ikesek (mind)  19 sor     (cikkei)
35 Mas nepekrol elnevezett dolgok (mind)  15 sor     (cikkei)
36 Weblap teszt (mind)  22 sor     (cikkei)
37 hozzaszolas (mind)  17 sor     (cikkei)

+ - Re: nak-nek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> Felado : Hunter
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: i, u', u" -nek ( 14 sor )
> Idopont: Thu Jan 17 23:09:11 CET 2002 NYELV #8
> Ezért biztos kapok megint a fejemre, de én bizony szívesen használom a
> -nák vegződést, ha olyan a kedvem [ritkán olyan].

Remelem csak csaladi korben hasznalod. Mert ha valaki nem 
ismer es igy hasznalod, akkor ertelmi kepessegeidet ez alapjan 
fogja megitelni. Szerintem a nak-olas hasonloan sulyos hiba mint a 
: suksu:koles, nem e lett meg, meg lesz e eddve

Udv,

awender
+ - add ide - oda (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Haho !

:> Szerintem meg tevedsz, az "ideadnad" helyes, mert 
:> en a magam szemszogebol beszelek, es ha valaki 
:> nekem ad valamit, akkor azt nekem ideadja. En viszont
:> odaadok neki valamit.

Jómagam nem is hallottam szűkebb környezetemben, amíg
nem kerültem el Szegedre, ahol az egész országból jött
össze sok ember. Megfigyeléseim alapján zömmel a 
Dunántúliaknál volt jellemző az "add már oda a valamidet" 
stílusú felkiáltás, mi meg sokszor húztuk is őket, hogy: 
"kinek adjam oda ?"

Teljesen egyetértek az előttem felszólalóval, ha valami kell 
nekem akkor azt adják nekeim ide, ne pedig máshova... :-)


Szép napokat: Antal Attila
http://www.externet.hu/aas
+ - férjnévképző (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Mostanában állítólag szabadon felvehetik a férfiak is a feleségük
> nevét (pl. Kovács Géza elveszi Bíró Sárát, akkor lehet pl. Bíró
> Géza). Na de arra a mintára, ahogyan régen Bíró Sárából Kovács
> Gézáné lett, mi lesz Kovács Gézából? Bíró micsoda? Azaz létezik-e
> "férjnévképző", mint a -né asszonynévképző?

  >>Nem létezik, de lehetne csinálni: Bíróférj Géza. Csak azért muris,
mert nem szoktuk meg.

>>TÍMEA

>>>A Bírófi Géza nekem jobban tetszik.
Létezik a világon még ilyen "férjnévképzés" ? Nekem nem igazán
szimpatikus ez a fajta névképzés!

Ottilia
+ - Egyjelentesu szavak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Egyetemista koromban (1970...) a magyarosok gyujtottek a szegedkornyeki
karomkodasokat. Kiderult, hogy a varosi eletben hasznalt ket tema (nemiseg
es istentelenseg) elenyeszoen keves a falusi, tanyai szellemessegekhez
kepest! Szinte minden ige es fonev lehet karomkodas (rosszkivansag) alapja -
es ez egyertelmuen a tobbertelmusegen alapult.
A nyelvi restseg miatt sajnos mar a kotoszavak sem egyertelmuek -lsd. az
olaszba nyaral a csalad - kiteteleket :-(( !

ivan
-----
A dolog nagyjabol azzal a megallapitassal vegzodott, hogy a
tulajdonnevek, az osszetett szavak es a kotoszok tobbnyire
egyjelentesuek.
Tud valaki tovabbi egyjelentesu szavakat?
+ - egybe-kulon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az egybe-külön szabályoknál a " történelmileg így alakult" tipikus esete a
vajas kenyér <-> zsíroskenyér.
Van pár automatizmus (szótagszám, összetett szavak ...), aztán a helytelen
használat utólagos rögzítése sok esetben.
Érdekes lehet a politika nyelvtani hatása című anyag: a számítástechnikai
kifejezéseket KÖTELEZŐEN le kellett fordítani egy időben több helyen, pl.  a
Szovjetunióban, Franciaországban. Amikor a CDC (francia) számítógépet
kellett összekötni egy ESZR R22-vel nekünk csekély angoltudású magyaroknak,
akkor akkor élveztük a bábeli magasságokat a papírok forgatása közben!
kIVANcsi
------------------
> Milyen nyelven jelentené a p-é-cs hangsor az ötöt?
Szerintem a szláv pet, piatty, pitty, pety ... hiszen közel van a déli szláv
nyelvterület ...
+ - Vegyes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

AWENDER

> Azok a japanok te :) A kinaiak is hozzank kepest forditva irjak.
> Tobb kinai es japan ismerossel buszkelkedhetem, csak nem vagtak at
> direkt :)

  Akkor Mao Ce-tungról miért nem a cetungista időket nevezték el?
Kérdezd meg az ismerőseidet, mi a nevük; a papájuk neve; a mamájuk
neve; a gyerekeik neve. Hasonlítsd össze.

ISTVÁN

> "Mindent csenget uzenetszorasi cim".

  A HIX-listák fejlécéből: "Szerzők medve teli válaszolhatóság a
névelőikért."

> lazado pilota ezt radiozza: "Megszerzem a vezerhajot." ("I'll take
> the leadership." = "Atveszem a vezetest.")

  :)))))

OLDBOY

> Rám ezek úgy hatnak, mintha az illetőnek hiányoznának a gondolatai,
> vagy más okból nem tudná, esetleg nem akarná folyamatosan előadni
> mondani valóját. Vagy tévedek?

  Nem. :)

ÉVA

> Mi a véleményetek erről az elköszönésről? "A viszontlátásra!" (A
> névelőt igen megnyomva.) Sajnos (?) egyre többen használják, én
> stílustalannak, fülsértőnek találom.

  Én nem, de semmi értelme a névelő igen megnyomásának. _A_ névelőket
nem szoktuk igen megnyomni _A_ beszédben.

GYAPO

>>Regies szavunk a hajaz, jelentese : hasonlit. Vjon van e koze a haj
>>szohoz?
> Nem inkabb ra'tesz, fokoz, ralicital, felulmul?

  ?

> Helyesirast nem lehet igy tanulni? Dehogynem, csak az igenynek kell
> meglennie. Ezert sosem az a kerdes, hogy a tanarok milyen tudast
> adtak a diaknak, hanem az, hogy fol tudtak-e kelteni az erdeklodeset
> valami irant, letrejott-e benne az igeny a tudasra.

  Érdekelne, hogy lehet felkelteni az érdeklődést olyasmi iránt, amiről
nem beszélünk...

> A masik a gyakorlat. Internetes listakon legtobbszor egy helyesirasi
> hiba javitasara folzudulas a valasz. Ezen a listan is mar tobb hibat
> lattam, es meg csak egy-kettot tett valaki szova.

  Mert nem arról szól a lista, hogy mások hibáit javítgassuk, és ez elég
gyorsan unalmassá válik, továbbá a kijavítottak számára frusztráló és
elidegeníti őket a helyesírástól. Tapasztalatból beszélek. Akkor
javítsd valakinek a hibáit, ha megkér rá, illetve nagyon kirívó
hibáknál egyszer-egyszer. Ha állandóan javítgatod, elkedvetlenedik és
nem fog írni.

> Meg kell, hogy tanuljam.
> Nem lenne helyesebb a meg kell tanulnom szerkezet?

  Nem. Mind a kettő helyes. Az idézett "természetesen, hogy" viszont
egészen más cica. Vagy "természetesen", vagy "természetes, hogy"! A
"természetesen, hogy" meg a "nyilvánvalóan, hogy" azt jelenti: a
beszélő nyilvánvalóan, hogy nem tud magyarul. Nem képes egy mondatot
értelmesen összerakni.

SZILVI

> A forditasi kerdesekrol: Ha az a dontes szuletik, hogy itt ne
> vitassunk meg ilyen temat,

  Ilyen döntés nem születik. Hadd szóljak, hogy a listák profilját az
olvasóközönség nem határozza meg, csak alakítja. Vitás esetben mindig
az a mérvadó, amivel Józsi a lista ötletét elfogadta.

> Egy regenyben, amit most olvastam, az egyik not “Tanya”-nak hivjak.
> Ez hogy’ hangozna (fog hangzani) a magyarra forditott konyvben?

  Hová valósi? Ha orosz, akkor Tánya. Ha latin betűs nyelven beszél,
akkor Tanya, amit ugyanúgy Tányának kell kiejteni, de nem teszünk rá
ékezetet, hiszen latin betűs nyelvű neveket nem változtatunk meg.

> Ha jol emlekszem a szabalyokra, ehhez a nevhez lehet kotojel nelkul
> kapcsolni a ragokat: Tanya’t, Tanya’hoz stb.

  Nemcsak lehet, kell is, és ha Tanyát, akkor Tanyát. Mit tudsz
csinálni? Volt már rosszabb is.

LÁSZLÓ

> Kivancsi lennek, nalunk mennyi a jelenlegi kulfoldi listatagok
> szama. (ide nem sorolando a szomszedos orszagokban elo es magyarul
> (is) beszelo

  De sorolandó, mert ha munkahelyi gépről neteznek, ami szlovákul
beszél... vagy ha otthonról, de egy román szerver továbbítja a
leveleiket... lásd mint fönt.

GÁBOR

> Van egy sejtésem: a Lektor nem ismeri a "hadd" formát.

  Essen szét. A WordPerfect meg a csokikrémet. Kijavítja csókikrámra.
Most mi legyen, egyek helyette mustárt?

IZABELLA

> Otthon pedig vettem a PC-hez egy magyar nyelvu klaviatura-t, azonban
> az itteni szakemberek szerint nem lehet osszekombinalni. Nem tudom,
> mi benne az igazsag.

  Semmi. Ha a csatlakozója kompatibilis, akkor működni fog, de attól
Teneked még egy fia magyar betűd nem lesz, mert az szoftver kérdése.
Föl kell rakni egy ékezetes billentyűzetprogramot, ilyet talán
ajánlottam már Neked évekkel ezelőtt is, de ha nem, most se késő.

PI

> A 90-es evek elejetol valt koznapiva a szo hasznalata, akkoriban
> heves vitak dultak korulotte. Mivel (oszinte sajnalatomra) nem
> tanultam latint, masok meghatarozasaira hagyatkozom: az maradt meg
> bennem, hogy a medium az egyes szam, ezert helyes a mediumok, de a
> media mar eleve tobbes szam, igy helytelen a mediak.

  Ezt a csontot pár hónapja már lerágtuk a Tippen. Nem kell hozzá latint
tanulni, magyart kell hozzá tanulni. Elmondtam, hogy a latin media
lehet akármilyen szám, magyar szövegben a média (é-vel, már
változtatva!) lesz szíves besorolni a többi főnév közé és ott kussban,
vigyázzállásban várakozni. Ugyanúgy fog ragozódni, mint az összes
többi főnév. A többes száma tehát médiák. Majd a latinok ragozzák
maguknak latin módra, áve.

> P.S.: Kovetkezetesen ragaszkodom ahhoz, hogy valamit "rajta" ertsek,
> es ne alatta, ugyszinten szamomra az "unszimpatikus" szo nagyon
> antipatikus :-).

  Az első felét nem értem, az unszimpatikus nekem se rokonszenves. Mivel
ilyen szó nincs. Antipatikusnak (ellengyógyszerész) kell mondani.

MÓNI

> Sajnos amennyire nem tudok "hagy"-ot írni, annyira használom én is
> szóban. (kérdés a többiekhez: nektek hogy jön a szátokra?

  Nekem helyesen.

> Vagy druszád, O.Nagy Gábor Mi fán terem? című vaskos kötetét..

  Úgy van, vagy azt, de miért druszám nekem O. Nagy Gábor? Mert ő is
Gábor és én is Attila vagyok? :)

>>  Unom. Ezt megbeszéltük a Tippen ötvenszer.
> Elfelejted, hogy nem mindenki olvassa a Tipp-et....

  Attól én még unhatom... :)

> További ok lehet: ennyire nincs pénz korrektorokra?

  Nyert!

FERENC

> foglalkoztak az orosz nyelv latin betus irasanak kerdesevel, az
> ellene szolo donto erv ez volt: nem szabad az orosz tomegeket ismet
> analfabetava tenni.

  Tudtommal Oroszországban is általános iskolai tananyag a latin betű,
és aki nem esett ki másodikban, az el tudja olvasni. Nem?

> Az, amit a helyesirasi szabaly rogzit, egy mesterkelt nyelvjaras,
> amely senkinek sem anyanyelve.

  Hát speciel nekem igen. Én a helyesírási szabályzat által rögzített
nyelvjárást beszélem. <orr magasra> Nem azért beszélem, mert az van a
szabályzatban, hanem azért van a szabályzatban, mert beszélem. <orr
vissza le>

L:C

> én még úgy tanultam az idok mélyén, hogy amelyik szót "l"-el kiejtve
> is meg lehet érteni, ott az "ly" használatos (a szabál az szabál...)
> persze, nem biztos, hogy mindre áll...

  Ne aggódj, mindre igaz lesz.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
CSELLO = Sakkfigura.
+ - Re[2]: *** HIX NYELV *** #6 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok, udv Gyapo es Zsolt!

A NYELV 0007-ben irta :
>> Felado :  [Hungary]
>> Ha 100 ezer szot es 100 fele valtozatat veszem alapul, akkor
>> 10 millio betucsoport a nyelv. Ez 3 byte-tal kodolhato.
>> Szuntessuk meg a karaktereket, nem lesz veluk tobb gond,
>> eljenek a szamok!:-)))
>
>Hurra!
>00100010100010010111101000011111101?
>01110111011111011010101! 011101???
>01110111110111101... 011110110111001111110110!
>011101111011010101110111 :-)
>011010011010100111111010010111111!!!

Bocsi, de ez me'g a kodtabla ismerete nelkul is hibas, hianyos!
;) Me'g a Gyapo altal javasolt nyelven is illik helyesen, kerek
mondatokban irni. Itt viszont nincs ki mindenhol meg 3 byte sem.
De nem gond, mert fel szavakbol is megertjuk egymast, es jo vicc volt! :))))

Udv:
KACS a makacs ;-)                      HIXEditor 1.15beta7 :-)


Ketfele sebtapasz van: amelyik nem akar ragadni, es amelyik nem
akar lejonni.

árvíztűrő tükörfúrógép
ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP
+ - Re: Mondasok 1. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusztok, udv druszam!

A NYELV 0007-ben irta La'ng Attila D. >:
>KACS
>> Kicsit en is gondolkodtam a megszolitason, mint tette azt
>> Karoly ) is. En most egyreszt azert ezt
>> valasztottam, mert talan kicsit valasztekosabb, mint a
>> "sziasztok" (bar talan azzal sincs semmi gond;).
>
>  Nem sokkal valasztekosabb, Kacs. 

Igen, ezert is irtam, hogy "talan kicsit valasztekosabb". ;)

>A szia(sztok) tobb evtizedre visszanyulo tortenetet mondhat
>magaenak, es mivel manapsag a csocsi jarja, lassan a szia
>is olyan avetos lesz, mint az, hogy jarjek kigyelmed
>batorsaggal, nagy jo uram, mindetig az Ur segedelmezze...
>> mint a helytelen formaja a "szerbusz".
>
>  Ezt a helytelen format magyar irok tokmelegei irtak le mar,
> uss fol konyveket. Semmi baj ezzel a formaval nincsen.
> Kit erdekel, hogy ketezer evvel ezelott ez a latin
> "servus humilibus", alazatos szolgaja atvetelevel alakult
> ki? Az akkor volt. Ma a szervusz egy egyenranguak kozotti
> udvozles, es miert ne zongesulhetne benne egy betu? Az
> emberek haromnegyed resze b-vel ejti, hadd irja b-vel,
> ha akarja. En rendszeresen irom mindket formaban.

Nos, ettol, ezert valasztekosabb szamomra a szervusz. Mert valamivel
nagyobb multtal rendelkezik, tovabba mert eddigi
tapasztalatom az, hogy aki szervuszt mond, az altalaban tud is
valamit az eredeterol, a "szerbuszosoknak" meg altalaban fogalmuk
sincs rola. :) Meg egyszer mondom (irom;), ez az en szereny
tapasztalatom az en ismerettsegi koromben, ezen tulmenoen nem
merek altalanositani.

(A "tokmelegei"-t nem fricskazom, mert tudom, hogy csak elutes, de
azert tetszett! ;)

Ennek kapcsan ismet elgondolkodtam: fontos-e ez egyaltalan? Egyaltalan
koszonunk, irunk megszolitast a levelek elejere? 8)
Kis ropke statisztika az eddigi NYELV #1-7 alapjan:
osszesen 258 level volt eddig, ebbol 114 elejen van koszones, 144
esetben nincs. Nos, nem tudom, hogy ebbol lehet-e, van-e ertelme
levonni barmifele kovetkeztetest, de az eredmeny engem mindenesetre
kicsit meglepett...


>> Terkepen is szivesebben latom, ha igy irjuk oket, es alatta
>> zarojelben a jelenlegi hivatalos nevet.
>
>  Inkabb forditva. Vagy akkor mi legyen, "Budimpes^ta
> (Budapest)"? Mert a szerb neve ez. Es van nemet neve
> is, Ofenpest (regies).
>
>> Ha egy terkep magyar kiadasu es magyaroknak szantak, akkor
>> legyen elsodlegesen magyarul.
>
>  Ebben az esetben igen.

A fenti >>ket mondatom>> egyutt takar egy gondolatot. Engem azok a
terkepek erdekelnek, amelyeket elsosorban nekem (mint magyarnak)
keszitettek. Ezeken is elsosorban az elcsatolt helysegek neveivel
kapcsolatban erzem fontosnak az eloidezett kettosseg kerdeset. Vagyis
akar igy, akar ugy, de legyen feltuntetve az adott hely, hegy, folyo,
stb. magyar neve is es a mai hivatalos is. Viszont a TV/radio
tekinteteben talan jogosan elvarhato, hogy amennyiben lehetseges,
akkor magyarul beszeljenek hozzank, hozzam.

Udv:
KACS a makacs ;-)                      HIXEditor 1.15beta7 :-)

"Isten es barataid barmikor es ingyen meghallgatnak.
A pszichologusok elfoglaltak es baromi dragak!   (KACS:)"
+ - Re: Szerbusz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok, üdv Hunter és Attila!

A NYELV 0008-ban irta Hunter >:
>HIX NYELV #0007, La'ng Attila D. >:
>>> KACS: ...mint a helytelen formaja a "szerbusz".
>> Ezt a helytelen format magyar irok tokmelegei irtak le mar,
>> uss fol konyveket. Semmi baj ezzel a formaval nincsen.
>> Kit erdekel, hogy ketezer evvel ezelott ez a latin
>> "servus humilibus", alazatos szolgaja atvetelevel alakult
>> ki? Az akkor volt. Ma a szervusz egy egyenranguak
>> kozotti udvozles, es miert ne zongesulhetne benne egy betu?
>
>Kivancsi lennek, a spanyolok hogy mondjak...
>Ugy tudom, ok az osszes v betut b-nek ejtik.

Nem tudom, nem sok közöm van a spanyolhoz, de Valencia, Vitória,
Sevilla, Sierra Nevada estében meglepne a dolog (így hirtelen a
térképről).

Üdv:
KACS a makacs ;-)                      HIXEditor 1.15beta7 :-)

Egy dolog biztos, megpedig az, hogy semmi sem biztos. Vagyis nem
biztos, hogy semmi sem biztos.
+ - Re: (...) egy kis TIPP... (NYELV.8.20020117) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusz Attila! 

Ezúttal hármótok közül a legAntaliásabb. Pardon, nevekkel 
ugye nem illik viccelni. Attila, mint vezetéknév, miért 
nincsen vajon? Antal, mint családnév igen gyakori, de akár 
a Gábor is, vagy a Károly, még csak az sem igaz, hogy a 
szentek nevei kitüntetettek e tekintetben. 

> > Erről már volt szó a TIPPen vagy két éve már, 
> > Bécs kapcsán, én kevertem ide Pécset is. 
> Jómagam egyszer már említettem 6 éve Zalakaroson is.
> Senki nem emlékszik rá ??? Hol voltatok akkor ???

Ejnye, én meg vagy negyed százada jártam Zalakaroson, úgy 
látszik, épp elkerültük egymást. :)

> Valahogy ezt érzem ki a többszöri TIPP utalásból.
> Ez most egy  _új_  lista, ne csak linkgyűjteménynek
> használjuk már... (Pl: Lásd. TIPP #1266, 48 sor)

Jó, jó, csak érzékeltetni próbáltam, hogy a TIPPen igenis 
számos nyelvi kérdés felmerült, ha bővebben érdekel például 
Bécs nevének eredete, összeollózom a TIPPről és elküldöm. 
De a lényeg már elhangzott itt is erről, kérdés nélkül is. 
(Én vagyok a ludas, nem tagadom.) 

> Nem lehet annyira megerőltető újra felidézni a dolgokat.

Csak nehogy valaki megunja... ;)
+ - Re: Macedonia (TIPP.7.200201016) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ez a Hunternek szánt részlet kimaradt a tegnapi számból:  
> Engem inkább a Macedónia zavar. Én Makedóniának tanultam, 
> k-val írva, és k-val mondva. Kíváncsi lennék, az ottaniak 
> hogy mondják.

Ez is volt TIPP-téma, abban maradtunk - hála a kollektív 
bölcsességnek ;) -, hogy az ókori "Mak", a mai "Mac". De 
azóta már tudom, hogy a latinok az okai megint, mert ők 
torzítva vették át a görög betűket. Így lett a k-ból c. 
Sőt, cs. Merthogy nemrég láttam egy Carlos Saura filmet 
(a spanyol polgárháborúról: Jaj, Carmela), amiben a 
frankoista olasz katona következetesen "Arany Macsedoniát" 
füstölt. Korabeli olasz cigarettamárka, talán a római 
birodalom romantikáját - és óhajtott területeit - hirdetve. 

Mára, hogyy jobban belegondoltam, pontosítanék: a latinok 
nem használták a c-t, ha jól tudom, a római caesar is így 
lett német (vagy éppen K. u. K.) Kaiser. Igen, úgy 
hallottam, Cicero is "Kikero" volt "saját bevallása" 
szerint. Tehát a Mac/Mak-on csavarunk még egyet, pláne ha 
a mai görög-macedón vitát is hozzászámítjuk. ;)
+ - Ariel (NYELV.7.20020116) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusz Cap, csak egy apró pontosítást engedj meg, 
biztosan elírás!: 

> Ariel
> Courier New
> Central European (Windows)

Ariel a kis hableány, épp' most kereste valaki a kazettát a 
TIPPen. ;) 

Azt hogy lehet elérni, hogy a Freemail webes felülete ne 
quoted printable-ként küldje a leveleimet? 

Egyébként nagyon örülünk az ékezetes listának, hű társam, 
Lektor is, én is! Psszt, remélem nem hallotta, amiket 
tegnap írtam róla! ;)

Sziasztok: Gábor
+ - RE: [2] Tipp (NYELV.7..20020116) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Móni! 

Menyhért Mónikával vitázunk - utólag - a NYELV indításáról: 
> > Ha a TIPPet nem olvastad - mint úgy tűnik, a jelenlévők 
> > közül többen nem -, akkor igazad van, érdemes volt. 
> Azért szerintem nem csak ezért..., hanem mondjuk mert pl. 
> nekem nincs kedvem, de főleg időm végigolvasni ugyanilyen 
> hosszú (bár nem tudom, a Tipp milyen hosszú szokott 
> lenni) listát naponta, amiben mindenféle, gyanítom, a 
> legtöbb számomra érdektelen levél ömlesztve ott van és 
> kiszűrni azt a párat, amivel van időm foglalkozni, 
> esetleg reagálni, ehelyett inkább koncentráltan "járatok" 
> engem leginkább érdeklő listákat.

A TIPP mostanában fele, harmada sincs az első, nagyobb 
NYELVeknek, de igazad van, azt hiszem, egyről beszélünk. 
Csak én a másik oldalról, inkább integrálnám az engem 
érdeklő témákat. Persze ez nem rajtam múlik, meg 
nyilvánvaló (?), szükebb terjedelemben felületességet 
von(hat) maga után, még akkor is, ha a TIPPnek a legnagyobb 
az olvasótábora a HIX listák közül. Másrészt a moderátor 
már egyszer kikelt a "nyelvtangyurik" ellen, azaz a 
kérdés érdemi részével foglalkozzunk, ne a helyesírással. 
(Tkp. igaza van, de legalábbis hatalma, ezért tényleg 
örülnöm kell a NYELV életre hívásához, moderálatlanul...) 

> Sajna a számítógéphez és rigolyáihoz nem értek, úgyhogy 
> fogalmam sincs. 

Ezért kérdeztem (többes szám) más(od)ik személytől. 

> > > vallalkozo kedvu (helyesen: vállalkozókedvű)
> > Így, határozóként szerintem két szó, de majd a főnök 
> > mindjárt eldönti. ;) 
> Miért, ez határozó? :-) Nem tudom már, milyen mondatból 
> idéztem, dehát ezt csak az egész mondat elemzésével lehet 
> eldönteni, mert adott esetben jelző is lehet, nem?

Bocs, akkor nyilván pongyola voltam, nem mondattanilag, 
hanem szófajilag értettem - határozói igenév? -, de 
bármilyen vállalkozó szellem vagyok is, ingoványos talajra 
tévedtem, húsz évvel ezelőtti emlékeket kellene 
újraélesztenem. Az ösztöneim viszont működnek, igaz, van, 
amikor tévútra visznek. Utóbb belegondolva, nem vagyok 
biztos az igazunkban - mégis egybe kell írni? -, felrúgom a 
Lektorral kötött hallgatólagos megállapodást. ;) 

> > > francia betegseg (h.: franciabetegség), 
> > Talán nem olyan elterjedt (manapság), hogy 
> > egybeolvadjon, de akkor spanyolnáthánkkal mi a helyzet? 
> Miért, az egybeolvadáshoz az kell, hogy elterjedt legyen? 

Nem is annyira a betegség, mint inkább a kifejezés. ;) 
"Franciabetegségként" ritkábban hallani, mint rövidebben, 
vagy éppen latinul, ha éppen tényleg orvosilag említtetik. 

> Szerintem az, hogy a francia az ne kifejezetten jelző 
> értelemben legyen használatos (ugyanez a helyzet a 
> spanyolnáthánál is), hanem hogy az idők során mintegy 
> "fogalom"-má, a szó részévé váljon a jelző. Nem úgy, 
> ahogy van pl. francia tanár és francia nyelv, meg francia 
> ételspecialitás is.

Azt hiszem a francia tanár inkább összetartozik, ha a 
nyelvet tanítja, külön(ben) a nemzetiségére utal. (Ez is 
TIPP, vagy akár kisbetűvel is, mert megint alábbhagyott az 
amúgy is szerény határozottságom...) De akkor egy igazi 
TIPP a témában, amivel a társaság valóban nehezen birkózott 
meg (Láng Attila felvetése, bocs, ha unod!), az a csibész 
"németjuhászkutya-tenyésztő". 

> (...) ehelyett gondolkodás nélkül, esetleg az angol 
> szavak mintájára külön írják, az már felbosszant. 

Jaj, a világért se szeretélek bosszantani, egyetértek, de 
részbeni felmentést kérek: nekem bizony az egybe/külön 
okozza a legtöbb fejtörést (Lektorral, vagy nélküle, mert - 
mint remélem látszik - sokszor nem szabad ráhagyatkozni. Ez 
most igekötő? Miért szeretném mégis külön írni...?).
+ - Vono; Re: Ide-oda, stb. (NYELV.8.20020117) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusz Sücy! 

> :
> > Néha viszont átjön tokkal, vonással, meglepetésemre.
> Tokkal-vonóval... (Mint a hegedu...)

De nem vonósnégyesről volt szó, hanem az ékezetekről. 
(mint a hegedűn, nagybőgőn... ő, ű). 

Elnézést a félresikerült szóviccért! 

Szia(sztok): Gábor
+ - Re: e' -> e? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0008-ban írta :
>Mivel ekezettel irsz arra kovetkeztetek, hogy a fone'mabol fonematikus lesz
>e-vel. Jol latom?
Igen.

Üdv:
Attila
+ - Re: Ide-oda, stb. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0008-ban írta :
>>1. Egész pontosan hogy kell használni a három pontot? Mikor kell szóköz a
>> ... és a szövegrész közé?
>Ugy hasznald, mint a sima pontot! Tehat a mondat utolso szava utan rogton,
>szokozt hagyva utana.
Ennél én árnyaltabb megoldást javasolnék. Az alapeset kétségtelenül a fenti,
de ha egy idézet vagy egy gondolat eleje helyett áll, akkor előtte van
szóköz, és utána nincs. Ha pedig középen, akkor előtte is mögötte is van
szóköz. Persze filológiai jellegű munkában idézetből való kihagyás
jelölésére a [...] dukál, hiszen különben lehetne az idézett szövegben levő
... is.

Üdv:
Attila
+ - Re: ikesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0008-ban írta :
>dApatoczky Akos:
>>A hivatalos allaspont szerint az ikes igeknek nincs alanyi ragozasu
alakjuk.
Már tegnap is akartam kérdezni: milyen hivatal szerint. A nyelvet ugyanis
nem hivatalok alkotják. (Egyébiránt ezt az álláspontot a mértékadó
nyelvművelők már régóta feladták.) Az ikes ragozás lebomlása több száz éves
folyamat a magyar nyelvben. Ennek oka a következő: Az -ik a magyar nyelv egy
korábbi szakaszában visszaható képző volt (mint ma az -Ódik), s mivel a
visszaható igék tárgyatlanok, nem volt szükség határozott (tárgyas)
ragozásra. Ez a funkció azonban háttérbe szorult, s a leggyakoribb tárgyas
igék ikesek lettek (eszik, iszik), ekkor megszűnt az ikes ragozás
létjogosult lenni. Erre a nyelv természetes módon úgy reagált, hogy az
általános (alanyi) paradigma mellé elkezdte alkalmazni a határozott
(tárgyas) paradigmát is. A felvilágosodás korára a rendszer már igencsak
lebomlott állapotában állt az akkor vizsgálódó nyelvészek előtt. Ekkor
azonban a két legjelentősebb akkori nyelvész másként ítélte meg a helyzetet.
Verseghy Ferenc, aki a nyelvszokást tekintette mintának (s szerintem minden
idők egyik legnagyobb magyar nyelvésze), gátnak, üres bonyodalomnak
tekintette az ikes ragozást, és mindent megtett ellene, Révai Miklós, aki a
régi magyar nyelvet tekintette az "igazi"-nak (s az akkoriban dívó
nemzetközi trendek és a magyar nemzeti törekvések miatt ő lett a befutó),
újra meg akarta honosítani az ikes ragozást. Mivel az ő tanításai épültek be
az Akadémia nyelvtanába, az ikes ragozás agóniája immáron évszázadok óta
húzódik, sok felesleges fejtörést és gondot okozva a nyelv használóinak.
Az ikes ragozás lebomlását azonban nemcsak az mutatja, hogy egyre
természetesebb az eszek alak, hanem számos egyéb érdekes jelenség. Ilyenek:
Az kijelentő mód jelen idő E/2. korábbi iktelen -sz és ikes -l ragja már nem
e szempont szerint oszlik meg, hanem hangtanilag: szibilánsok után -l,
különben -sz (nézsz > nézel, olvassz > olvasol; gondolkodol > gondolkodsz).
A felszólító mód E/2. hasonló szembenállása másként alakult. Minden ige
követheti a régi ikes és iktelen paradigmát is, a két forma azonban
stilisztikailag különbözik: nézz, gondolkozz -- parancsolóbb, nézzél,
gondolkozzál -- kérőbb. Ez minden bizonnyal azzal a nyelvi univerzáléval
függ össze, hogy a hosszabb alak az udvariasabb.
Bizonyos regionális nyelvváltozatokban hasonló stiláris különbség alakult
ki, azaz: egyen, fogyasszon -- semleges, egyék, fogyasszék -- udvarias (a
LAD által említett könyörgöm is kapcsolható ide, bár ott nem az udvariasság,
hanem az érzelmi töltet a megkülönböztető jegy; sőt felvethető, hogy a
könyörgök az E/1. igealak, a könyörgöm pedig módosítószó).
Így balgaság lenne azt mondani, hogy az E/3.-ban -ikre végződő igék iktelen
ragozása "hiba" (ha egyáltalán tudnánk, mit is jelent ez a szó nyelvi
vonatkozásban), az viszont kétségtelen, hogy választékosabb, udvariasabb az
ikes paradigma használata még az erőteljesen lebomlott felszólító és
feltételes módú paradigmákban is (egyék; én enném, ő ennék).

>Lehet, de azert folsorolnek par peldat, ahol nekem nagyon nem tetszik a
>targyas alak:
Persze. Ezek azok a példák, amelyek nem is voltak sosem ikes igék. Pl. a
hazud E/3. -ik ragja új fejlemény, Petőfinél még a hazud alak szerepel. Ez a
konfúzió is bizonyítja az ikes ragozás lebomlását.

Üdv:
Attila
+ - Re: Mondasok 2. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0008-ban írta La'ng Attila D. >:
>  Nem hiszem, hogy a veláris i korrekt megjelölés volna. Tavaly
>fonológiát tanulgattam, s a veláris elnevezést mindig csak
>mássalhangzókkal kapcsolatban láttam előfordulni. A régi magyarban
Ez nagyon meglep, ugyanis a hátul képzett (vagy vulgárisan: mély)
magánhangzó megnevezése: veláris (szemben a palatálissal). Mindazonáltal az
emlegetett veláris i fonetikailag valószínűleg mediális volt (mint kb. a mai
ü illabiális [kerekítetlen] párja), fonológiailag azonban a magyarban ez
bináris oppozíció, tehát fonológiai értelemben velárisnak tekinthető.


Üdv:
Attila
+ - Re[2]: Nevek, PC (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0008-ban írta :
>Hogy használják különben otthon a "PC"-t? Pécé? Vagy nem lehet rövidíteni?
Az én nyelvhasználatomban /pécé/ 'personal computer', /píszí/ 'political
correct(ness)'.

Üdv:
Attila
+ - Re[2]: i, u', u (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0008-ban írta Hunter >:
>Viszont mi van az "inni" igével? Magas hangrendű, és mégis mondhatom, hogy
>innák. Az enni is magas hangrendű, de nem mondhatom.
Az inni nem magas hangrendű. A csak i-t, é-t (esetleg, jóval ritkábban e-t)
tartalmazó szavaknál külön meg kell tanulni hogy palatális (magas) vagy
veláris (mély) hangrendűek. Az iszom alak egyértelműen mutatja a veláris
hangrendet.
Elnézést az idegen terminológiáért, de a magas és mély metaforikus
megnevezések nagyon pontatlanok és fonetikailag szakszerűtlenek.

Üdv:
Attila
+ - Re[2]: i', u', u" (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0008-ban írta :
>> Én amennyire ellenzem az ly megszüntetését, annyire
>> pártolnám az í, ú, ű megszüntetését.
>Es akkor onnantol kezdve tobbe nem lenne idomertekes a magyar, hanem szep
>monoton, ritmustalan. Az egyik legszebb jellegzetessege veszne el.
Több ponton csúsztatsz.
1. Amekkora az í-ú-ű megterheltsége, nem sokat nyomna a latba.
2. Az időmértékesség kiejtés kérdése, ott meg amúgy is hatalmas a zűrzavar.
3. A kvantitás lebomlása legalább száz éve tartó folyamat a magyarban, nem
fogjuk (!= foglyuk :-)) ) megúszni, akármilyen sajnálatos is. Az ógörög meg
a latin is így csinálta (vö. újgörög, francia). Mint versszerető
magánember én is sajnálom, mint nyelvész nem tehetek mást, tudomásul
veszem. És azért a francia is szép nyelv, mint ahogy mindegyik az. Amúgy
meg gondolj arra, hogy a magyar nyelvközösség hányad része minősítene
hallás után pl. egy nem skandált alkaioszi strófát versnek. Ha 1000
ilyen ember van, biztos nagyon túlbecsülöm a számot.


Üdv:
Attila
+ - Somogyorszag - ki tudja miert (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

>Felado :  NYELV #8

Kedves Oldboy!

Állításaid első részét nem kívánom meghazudtolni, sőt, hiszen arról jöttem
:-).
Én mégis hajlok (úgy-e nem "hajlom") arra, hogy az elnevezést valamilyen
újságcikk, vagy irodalmi mű, esetleg egy közismert ember beszéde
terjesztette el.

pi
+ - hosszuuuu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Rosszul emlékszem, hogy a TANÚ valamikor még rövid u-val volt írandó?

pi
+ - ide-oda (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

>Felado :  NYELV #8

>>> ha valakitol azt halljuk: "odaadnád nekem azt a poharat" -
>>  De NE javítsunk! Ez nem hiba. Timár György is mondta: ha lefekszem egy
>Szerintem meg tevedsz, az "ideadnad" helyes, mert en a magam szemszogebol

És miért ne beszélhetnék az ő szemszögéből? Ha valakivel szemben állok, s
azt mondom "bal oldalon morzsa van a szakálladban", azt az ő bal oldalára
értem :-).

pi
+ - ujmagyar+smiley (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

>Felado :  NYELV #8
[....]
>Nem latom a smiley-t, pedig az en szovegem utan volt. Vagy veletlenul

Szerintem (legalábbis úgy gondolom:-) , vigyorgás nélkül elgondolkodtatóbb
volt. "Éreztem" mögötte a jelet. De a humort nagyon komolyan kell venni!
(V.ö. Karinthy)

pi

U.I.: az "elgondolkodtatóbb" szót a hejesírás-ellenőrző megugatta, de nem
volt javaslata.
(Ide is muszály /erre azt javasolta, hogy "uszály"/ a smiley?)
+ - idegen es magyar (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

>Felado :  NYELV #8
[....]
>de a potencia mintha nem lehetoseg lenne.

De ha van lehetőség, nem árt, ha van!
jusztsesmiley
pi
+ - hibak2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Végh Izabella:
>Koszonom az eszreveteleket, pontosan ezert iratkoztam fel a NYELV listatagok
>koze, hogy ne kulon irjam a regisegpiacot, (meg a listatagokat sem).

Én nem egyeztettem a hibát az elkövetőjével (következésképp nem is neveztem
meg, egyébként sem fontos), csak egyszerűen újabb bizonyítékait véltem
felfedezni a már-már vesszőparipámnak számító hibás különírt formák gyakori
előfordulására, úgyhogy senki ne vegye magára, te se, kedves Izabella!
Különben tegnap este is láttam egy ilyen "ordító" hibás kiírást az egyik
vezető - már nem tudom, melyik az, mert majd' mindegyik vezetőnek titulálja
magát... - kereskedelmi televízió adásában, bezzeg az annyira nyilvánvaló
"csoportvezető" szót különírja....

>Megmondom oszinten, 30 ev tavlatabol nekem a kulon- es egybeirasok gondot
>okoznak.
>(Es ha azt szeretnem irni, hogy a nyelvlista tagjai koze iratkoztam fel?)

Megmondom őszintén, nekem is, pedig én Magyarországon élek ... :-) 
Főleg, amikor a kötőjel és egyes más szabályok (ragozott szavak összetétele
stb.) bejönnek a képbe. De amikor a "sima", ragnélküli szavak
összetételénél egyszerűen "ordít" a hiba, pedig egyszerűen a
szótagszámlálást kellene alkalmazni, ehelyett gondolkodás nélkül, esetleg
az angol szavak mintájára külön írják, az már felbosszant. 
Na jó, a 7 szótagnál hosszabb, többszörösen öszetett szavaknál is ott van a
mozgószabály, sőt annak is 3 db alpontja.... Egyébként pont ezért nem
vagyok biztos a dolgomban kérdéseddel kapcsolatban, mert a
"nyelvlistatagok" a többes szám jelével együtt sem több 7 szótagnál,
ugyanúgy, mint a hónapnév-rendszer (ezen is elgondolkodtam a lista
készítésekor, mint esetlegesen hibás írásmódon, de aztán hagytam), mégis
kötőjellel írnám, mert az utótag a két szóból álló előtag egészéhez
kapcsolódik, tehát: nyelvlista-tagok. 
Ha valaki jobban tudja, még meggyőzhet! :-)

Üdv, 
Móni
+ - mediaformedveny (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gyapo:
>Lord Epping:
>>formaban megismetlik. Nemreg hallottam a TV-ben: "experimentalis
>>kiserleteket kell vegezni a potencialis lehetosegek feltarasara". Ilyet
>
>Az elso fele stimmel, de a potencia mintha nem lehetoseg lenne.

Az nem, persze, mert az (idézem) a férfinak közösülési vagy nemzőképesége,
nőnek fogamzási képessége :-), de potenciális = lehetséges, lappangó,
lehetőségként rejlő, létező.

Egyébként az idézet, mint "médiaszörnyűség", mehet a Kovács Edina-féle
weblapra.

Üdv,
Móni
+ - Pap Gabor riport III (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

III
Hallgató: Pap Gábor beszélt a magyar nyelv folyamatosságáról 
és az indoeurópai nyelvek szakaszosságáról. Kérném, hogy a 
kettőt összehasonlítva, példákon, egy kicsivel részletesebben 
világítaná meg. 
Német, angol példákat hozok föl. Az élet folyamatosságát 
általában az ige fejezi ki. Az állapotszerűségét pedig a névszó.
Ez önmagában is lehet sok minden: főnév, melléknév, 
számnév,... Ez a világ különböző aspektusaira (nézeteire) 
vonatkozik. Hogy ez most tulajdonsága vagy maga a tárgyiasult 
megjelenése, aszerint alkalmazok rá melléknevet vagy főnevet. 
Ezek a névszói - már kialakult - helyzettel, vagyis az állapottal 
foglalkozó nyelvtani elemek, ezek a névszók.
Egy nyelvre vagy nyelvcsaládra nagyon jellemző, hogy a 
hétköznapi nyelvben melyikből használ többet. Bármilyen 
furcsán hangzik: vannak igék az indoeurópai nyelvben is, de 
nem igeként használják őket. A leggyakrabban azt a formáját 
használják, amikor először múlt idejű melléknévi igenevet 
alakítanak ki belőle, ez pedig már névszó. Angol példa: I am 
going (megyek). Azt hinnénk, hogy ezzel én ténylegesen 
folyamatot fejezek ki; nem: magamról beszélek. I am - a going 
itt nem ige - egy tulajdonságomat mondom el: én olyan vagyok, 
aki megy - menő vagyok, menő állapotban vagyok. Ez a 
folyamatos használat. A másik, amikor már a múlt idejű alakját 
használom, akkor pedig a múlt idejű melléknévi igenevet 
alakítom ki: I have gone. A gone nem ige! Előzőleg a létigét 
használtak - I am going -, I am = én vagyok, ez a létigének a 
megfelelő alakja. Amikor azt mondom, I have gone, ez azt jelenti,
hogy először azt, ami a valóságban folyamat, betokozom, 
csinálok belőle egy már megtörtént, tehát tárgyszerűen kezelhető
nyelvi elemet, és utána ezzel az angol már csak egy dolgot tud 
csinálni: birtokba venni. Érzékeljük-e? Ebben filozófia van! - 
Általában ezeket az időalakokat használják. Hiába tudom, 
mondhatnám azt is: I go. - Nem ezt mondja, túlnyomó többsége 
nem ezt mondja! Nem ezt az alakot használja. Pedig ott a helye 
a szótárban! A lehetősége meg volna rá, de nem ezt használja.
A német annyival bonyolultabb - de talán ma is többen tudnak 
itt németül, mint angolul -, hogy a mozgást jelentő igék esetében
a múlt időt is úgy használja, hogy önmagára vonatkoztatja, tehát 
nem azt mondja: ich habe gegangen, hanem azt: ich bin gegangen.
Én vagyok egy ment; olyan valaki, aki ment. - Érezzük a különb-
séget? Ha pedig nem mozgást jelentő ige van szóban, tehát pl. én
tettem valamit, akkor azt mondják: ich habe getan = énnekem van
egy megtettem, nekem van valamim amit megtettem. Tehát ahhoz, 
hogy valami lényegeset tudjon mondani, először be kell tokoznia,
állapotszerűvé kell alakítania és utána két eset van: vagy saját 
tulajdonságává teszi, tehát: én vagyok olyan valaki, akinek az a 
tulajdonsága, hogy ment; vagypedig - és ez az általános - birtokba
veszi. Nem tud a valósággal lényegileg más viszonyt kialakítani, 
minthogy birtokába veszi.
Vigyázzunk, mert ezekkel az indoeurópaiakkal naponta tárgyalunk.
Ezek bennünket is birtokba akarnak venni! Nem tudnak róla, de ez 
az egyetlen viszonyulásuk a környezetükhöz.
A nyelvi tulajdonságok nem állnak meg a nyelvhasználat határán, 
hanem - miután nyelven gondolkodunk -, észjárást határoznak meg.
Ezt mondjuk mentalitásnak. Tehát amilyen nyelven tanulunk kicsi 
gyerek korunktól kezdve eligazodni a világban, olyan a mentalitásunk.
Ha valakinek a nyelve azt diktálja, hogy a világhoz úgy viszonyulj, 
hogy igyekezz azt birtokba venni, akkor az erre fog törekedni. 
Riporter: Megkockáztatható, hogy azon a bizonyos nyelven 
tanulni, az tulajdonságok halmazát is jelentheti? 
Ez bizonyított tény. Lényeges tudni azt, hogy - egy bizonyos 
életkorig - ha az ember két különböző nyelven engedi tanulni 
a gyerekét, vagy éppen erőlteti, hogy tanuljon, egyiken sem 
fog tökéletesen tudni a valósággal érintkezni, ill. kapcsolatot 
teremteni. Mind a kettő csökött lesz. Ilyenkor - miután mindez 
zárt rendszeren belül történik - egy kommunikációs rendszeren 
belül keményen működni fog a Gresham törvény. Gresham 
angol pénzügyminiszter volt, a nagy reneszánsz uralkodónőnek, 
Erzsébet királynőnek a pénzügyminisztere. Róla van elnevezve 
a Gresham palota, ott van az arcképe is. Ez a Lord Gresham 
fedezte föl azt a törvényszerűséget, amit még bizonyítani nem 
tudott, de ma már tudjuk: Ha egyidejűleg egy zárt rendszerben, 
egyetlen ország keretében kétféle pénznem van forgalomban, 
akkor törvényszerű, hogy a rosszabb szorítja ki a jobbat. Erre 
figyeljünk föl, mert ezt nem tanítják a hétköznapi embernek. 
Közgazdászoknak állítólag tanítják, de a következményeit nem 
szokták ismertetni. Ennek a hatása nem áll meg a pénzvilág 
határán, hanem mindenütt, ahol érték jön létre, ha zárt rendszert 
teremtenek, és kétféle értékrendet egyszerre működtetnek, akkor
sajnos a rosszabb szorítja ki a jobbat.
Tehát ha egy gyereket óvodás korban, mondjuk szlovák 
óvodába kényszerítek, a következőkre kell számítanom: 
miután a szlovák flektáló típusú, indoeurópai nyelv, a magyarral
összehasonlítva kétségtelenül szegényesebb a kifejezési 
rendszere, a világgal való kapcsolatot sokkal primitívebb 
szinten modellezi. De mivel zárt rendszerben működtetem, 
arra fog áthangolódni a magyar, akkor is, ha anyanyelve a 
gyereknek, nem pedig fordítva.
Ez azért fontos tétel, mert gondoljunk arra, hogy a rádióban 
egy ideig egyáltalán nem volt szabad tiszta magyar népdalmű-
sorokat szerkeszteni. Pontosan tudom, mert figyelem az ilyeneket.
Csak úgy volt szabad, ha közte magyar nótát is adtam, aminek 
semmi köze nincs a magyar népdalhoz, vagy uram bocsá! - ne 
haragudjék meg az illető, ha a nevén nevezem: Lagzi Lajcsi, 
újabban. Ha én egyazon műsorban - zárt rendszerben - egyszerre
működtetem Lagzi Lajcsit és a népdalt, belátható időn belül Lagzi 
Lajcsi ki fogja szorítani az autentikus, hiteles, vagyis sokkal értéke-
sebb népdalt. Biztos, hogy Lagzi Lajcsi egyetértene velem ebben, 
mert ő nagyon jól képzett zenész. Ezt én nem ellenében mondtam, 
hanem egy jelenséget ismertetek most, amire valószínűleg neki is 
föl kell majd figyelnie, mert nem hiszem, hogy öt figyelmeztették 
volna erre eddig.
A két példából bizonyára kirajzolódott, mit jelent az, hogy pl. 
az indoeurópai nyelvek elsősorban, sőt nagyon nagy eltoló-
dással tudnak a világ működésének állapotszerűségéről 
információt adni. Az indoeurópai nyelvek között ott a szláv, 
a görög (ó- és újgörög), a latin, az összes germán )német, 
angol, holland stb.). Gyakorlatilag az összes nyelv, amelyekkel 
a környezetünkben kapcsolatunk van. A magyar nyelvnek 
viszont rendkívüliek ebben a tekintetben a lehetőségei, de ezt 
csak akkor értjük meg - ezt fogom javasolni a továbbiakra -, ha 
a nyelvészet oldaláról a művészettörténetére lépünk át
+ - -ik, angol n (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>nyulik - kinyulom ettol a vicctol
>fenylik - fenylem az olajtol
>hazudik - legfoljebb hazudom egyet
>hajlik - ha jon az utes, elhajlom
>torik - ha merges vagyok torom es zuzok
>folyik - olyan meleg van hogy szetfolyom

>Nekem ezek nem magyarosak.

>Udv.:



A nyulik, fenylik, hazudik, hajlik, folyik igeknek marpedig az itt szereplo
alakok a helyes alakjai (megegyszer: hivatalosan). A 'torom es zuzom' azert
santit, mert ebben nem a 'torik', hanem a 'tor' ige iktelenkedik, ezert van
alanyi ragozasu formaja.


>jelentésmegkülönbözteto, mi csak egyféle n-et tartunk számon.
>(Ellentétben például az angollal, ahol a kettot megkülönböztetik.)

Tudnal irni ket olyan angol szot, amelyek csak ebben ternek el?

Udv: Apatoczky Akos
+ - RE: Felresikerult nyelvi atultetesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello, nyelveszkedok!

Neha nagyon eltolva jonnek at az ekezetek, de kis
gyakorlattal mar a html-t is tudtam olvasni.
Ez viszont az osszes eddigin tultesz:

+AM0-gy hirtelen csak a k+APY-vetkez+AVE-k jutnak eszembe:

Angolr+APM-l magyarra ford+AO0-totta valaki:
+ACI-Redox potential+ACI- +AD0- +ACI-V+APY-r+APY-s +APY-k+APY-r
nemz+AVE-k+AOk-
pess+AOk-ge+ACI- (...helyett kellett volna: redox potenci+AOE-l, vagyis a
vegy+
APw-letek reduk+AOE-l+APM--oxid+AOE-l+APM- reakci+APM-kban val+APM-
r+AOk-szv+A
Ok-tel+AOk-nek k+AOk-pess+AOk-ge)
+ACoAKgAq-
Magyarr+APM-l n+AOk-metre ford+AO0-totta valaki:
+ACI-Metilink+AOk-k+ACI- +AD0- +ACI-Kleine metilene+ACI- (no comment)
+ACoAKgAq-
Erd+AOk-lyi kis falu neve: K+AOk-nos (minden bizonnyal arra utalva, hogy
k+AOk-
nnal/k+AO0-nnal +AOk-p+AO0-tett+AOk-k) - megd+APY-bbent+AVE-en eredeti
rom+AOE-
n ford+AO0-t+AOE-sa: +ACI-Sulf+ACI- (v+APY-. +ACI-Sulphur+ACI- - a k+AOk-n
rom+
AOE-n ill. latin megfelel+AVE-je)
+ACoAKgAq-
Egy nagyon veszedelmes mell+AOk-ford+AO0-t+AOE-sr+APM-l is hallottam, amikor
eg
y orsz+AOE-gos, hiteles+AO0-tett ford+AO0-t+AOE-sokat kiadni jogosult
ford+AO0-
t+APM-iroda egyik nagybecs+AXE- tagja (c+AOk-g nev+AOk-t nem +AO0-rom le,
m+AOk
-g bepereln+AOk-nek) egy ipari felhaszn+AOE-l+AOE-sra k+AOk-sz+APw-lt
ford+AO0-
t+AOE-sban csak a m+AOk-rt+AOk-kegys+AOk-get tette +AOE-t magyarra
(h+APw-velyk
 helyett centim+AOk-tert +AO0-rt), +AOE-m az +AOk-rt+AOk-keket elfelejtette
kon
vert+AOE-lni. Ha a f+AOE-ma igaz, a f+AOk-l gy+AOE-rat sz+AOk-tdobta az
egyik,
ilyen m+APM-don alulm+AOk-retezett kaz+AOE-n.

+ANw-dv+APY-zlettel

Bir+APM- Zsolt
birozs+AEA-axelero.hu +ADw-mailto:birozs+AEA-axelero.hu+AD4-


Nem akarom, hogy ujra fellangoljon az ekezetvita, ez csak
egy ujabb tapasztalat az ekezetpartiaknak.

k_tibor
+ - Re: francia - vallon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: terkep Re: Mondasok 1. (NYELV.7.20020116) ( 50 sor )
>
> Brüsszelt ugye eleve kétféleképpen írják a helybéliek is,
> franciául és vallonul (nem vagyok meggyőződve róla, hogy
> azonos a Hollandiában beszélttel), ahogy Fehér Klára is
> írta: "... de hová álljanak a belgák...?"
>
És természetesen adódik a kérdés, hogy a belgák mellett hova álljanak a
szegény flamandok:)))?
Biztosan megbicsaklott az ujjad billentyuzés közben, mert nyilván tudod,
hogy a vallonok beszélik a franciát és a flamandok a flamandot.

Valaki felvetette, ha több különbözo anyanyelvu beszélget egy közös nyelven,
akkor mindenki a saját megnevezését használja a földrajzi nevek esetében?

Sajnos nem értem a gondolatmenetet, és sok hozzászóló észjárását se.
Mert az adott közös nyelv a meghatározó. Annak van nyelvtana, ami
rendelkezik az ilyen esetekrol, miként a magyar is.
Tehát ha egy szlovák, egy olasz és német angolul társalog, akkor azoknak
kötelezo a Danube nevet használni, mert ezt mindkinek ismerni kell, nem
használhatja egyik se a Danubio, Dunau, Dunaj, Duna megnevezést.
Természetesen én is így teszek, amikor azt a nyelvtani szabályt szajkózom,
hogy a magyar nevu földrajzi neveket magyarul kell használni (magyar nyelvi
környezetben).
Ez a kérdés szerintem nem olyan, aminél érv a _SZERINTEM_:-))), az _ÉN ÍGY
SZOKTAM MONDANI_

Keresztnév - vezetéknév:

Külföldön szóba se kerül, hogy magamat Székely István néven mutassam be,
csakis István Székely vagyok, mert nem várható el senkitol, hogy tudja: mi
nem úgy használjuk a neveket,  mint más. Természetesen voltam én is Mr.
István, ez elég volt ahhoz, hogy észbe kapjak.

DE EZZEL KAPCSOLATBAN VAN EGY KÉRDÉSEM:
Amikor hivatalos iratot készítek angolul, akkor ott a nevem mindig Istvan
Szekely (ez most nem ékezettelenség, valóban ékezet nélkül írom a nevem), de
felette az aláírásom mindig Székely István.
Aki hasonló cipoben jár, hogyan tesz?
Tehát magyar állampolgárként, magyar személyi okmányokkal ellátva, most nem
azokat kérdezem, akik kettos, vagy más állampolgárok.

Üdv:
Wawel
www.szekelyistvan.hu
+ - -ne'k (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Ezért biztos kapok megint a fejemre, de én bizony szívesen használom a -nák
>vegzodést, ha olyan a kedvem [ritkán olyan].
>Viszont mi van az "inni" igével? Magas hangrendu, és mégis mondhatom, hogy
>innák. Az enni is magas hangrendu, de nem mondhatom.

Alljunk meg egy percre... A -ne'k ragnak (felteteles mod, egyes szam, elso
szemely; SZVSZ elavult ikes ragozasban 3. szemely) _nincs_ melyhangu parja,
mindig valtozatlan. Van ilyenre mas pelda is, pl. az -e'rt ragnak sincs,
nincs olyan rag, hogy -a'rt (meghalt a haza'a'rt...). Az enne'k, inna'k
formak viszont leteznek, a targyas ragozas felteteles mod tobbes szam
harmadik szemelyeben: Ok szivesen enne'k a virslit es inna'k a so:rt. Azert
"inna'k", mert az "iszik" ige i-je melyhangu, iszom es nem iszem, igyon es
nem igyo:n, ittam es nem ittem stb.

>Es akkor onnantol kezdve tobbe nem lenne idomertekes a magyar, hanem szep
>monoton, ritmustalan. Az egyik legszebb jellegzetessege veszne el.

Ez nem egeszen igy van. Nezd meg peldaul a dunantuli Vorosmartyt, aki bizony
altalaban roviden hasznalta ezeket a maganhangzokat, megis o irta az egyik
legtokeletesebb idomertekes magyar verset, a Zalan futasat, amelyben az
idomertek altalaban csak akkor stimmel, ha ezeket a maganhangzokat roviden
ejtjuk. Es a dunantuli Weoress Sandor is peldaul rovid u:-vel irja (!) azt,
hogy Kutyafu:lu: Alada'r, verseinek ritmusaval megsincs semmi baj.

Ferenc
+ - Re: ikesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Lehet, de azert folsorolnek par peldat, ahol nekem nagyon nem tetszik a
>targyas alak:
...
>hajlik - ha jon az utes, elhajlom
itt az "elhajol" szóról van szó

>torik - ha merges vagyok torom es zuzok
itt pedig a tör igéről!

>Nekem ezek nem magyarosak.
A fenti kettő joggal - hiszen még helyesnek sem mondható.

>nyulik - kinyulom ettol a vicctol
>fenylik - fenylem az olajtol
>hazudik - legfoljebb hazudom egyet
>folyik - olyan meleg van hogy szetfolyom
ezek viszont tényleg randák.

Attila
+ - Mas nepekrol elnevezett dolgok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv NYELV!

>>(Allitolag a XIX.szazadban
>>a szifilisz orvosi  neve Nemetorszagban "Morbus Gallicus", Franciaorszagban
>>"Morbus Germanicus" volt)
> Hehe, ez olyan, mint a parizer... Parizsban londonernek hivjak... :-)))

Es mi is az a "Pariser" nemetul :)))? Utazocsoporttal kirandulgatva mindig felh
ivom ra a resztvevok figyelmet, hogy a vendeglatok felreertik szandekukat, ha a
zt kernek a vacsorahoz...

Mellesleg, szamomra mindig erdekes volt, hogy a mi franciakulcsunk ezeknel a de
rek nemeteknel "engla"nder"-kent szerepel; mas nyelveken hogy hivjak?

Tom
+ - Weblap teszt (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!


A segitsegeteket szeretnem kerni: A hetvegen krealtam egy weblapot az en
zöldfülü
tudasommal. Megköszönnem, ha nyelvtanilag "leellenőriznetek!
Ezt egyaltalan nem reklamozas vegett csinalom, csak mindössze nem szeretnek
vele
besülni ha valakinek megadom a cimet. (pl. ly helyett j kellett volna:)
Kerlek benneteket, akinek van egy kis szabadideje a neten, nem tul
megterhelo szamara, kedve-tülrelme is van hozza az legyen olyan segitökesz
es nezzen be következö oldalra! http://processzor.fw.hu
Ha éleményt is mondtok, hogy milyen összességében, azért külön hálás lennék)
Az esetlege hibákat légyszi magaánba küldjétek. (A negatív jelzőket főleg:))

Elöre is köszi!!!!


Üdv.: Proci

" A győztesek soha nem adják fel,  akik feladják, soha nem győznek."
                           
+ - hozzaszolas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hunter:
>Viszont mi van az "inni" igével? Magas hangrendű, és mégis mondhatom, hogy
>innák.

Ez igy HIBÁS!

Schaufler Andrea:
>Amit még sokan eltévesztenek: az "egyen!" "igyon!" felszólító módú alakok
>sem helyesek, "egyék!" "igyék!" stb.a helyes forma. Az "egyen!" stb.
>alakokat viszont már annyian használják, hogy szinte archaikusan cseng az,
>hogy "egyék!".

Mióta hasznaljuk így?
Soha nem hallottam meg ezt az alakot.
Pontosabban soha nem hallottam, hogy belélgetés
kozben bárki használta volna. Szerintem hibás.
Tímea

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS